A magyar t

1
A magyar társadalom a két világháború közötti
Magyarországon
2

• Trianon hatása a társadalom szerkezetére
  demográfiai viszonyok a nemzetiségi viszonyok
  átalakulása a nemzetiségi politika a lakosság
  vallási szerkezetének alakulása az egyházak
  helyzete, valláspolitika a társadalom
  szociológiai szerkezete, az egyes társadalmi
  csoportok helyzetének jellemzoi a zsidókérdés
  az életmód és szociálpolitikai változásai a
  társadalom önszervezodése érdekképviseletek,
  egyesületek.

3
Trianon hatása a népességre

• Osztrák Magyar Monarchia 676,6 ezer km2 - 51,3
  millió lakos
• Magyarország (azon belül) 325/282 ezer km2
  20,8/18,2 millió lakos
• Trianoni Magyarország 93 ezer km2 -
• 7,9 millió lakos

4
Menekültek, bevándorlók

• Összesen ca. 350-425 ezer fo.
• Romániából 222 ezer, Csehszlovákiából 147 ezer,
  Jugoszláviából 55 ezer, Ausztriából 2 ezer fo
  települt át
• 30 a kereso, állami és törvényhatósági
  tisztviselok, állami vállalatok alkalmazottai
• Ellátatlanok, vagonlakók, munkába állításuk,
  segélyezésük gondot okoz
• irredentizmus táplálói

5
Magyarország a nemzetközi vándorlás
folyamataiban
6
Határváltozás - demográfiai/etnikai változás

• Jellemzok etnikai homogenitás
• a magyarok aránya 1920-ban közel 90
• az etnikai kép megváltozása
• a felekezeti-vallási szerkezet leegyszerusödése
• 1920-ban két nemzetiség él számottevo mértékben
  Magyarország új határai között
• a német (550 ezer fo)
• a szlovák (140 ezer fo)

7
Határváltozás - demográfiai/etnikai változás

• OMM más utódállamai a homogén nemzetállammá váló
  Magyarországgal szemben multietnikus országokká
  lettek, pl.
• SZHSZ királyság
• a szerbek aránya 43, horvátoké 23, szlovéneké
  8, bosnyákoké 6, macedonoké 5
• Csehszlovákia
• a csehek aránya mindössze 51, a szlovákoké15, a
  németeké 25

8
Magyarország népei 1914-ben
9
A népesség anyanyelv szerinti százalékos
megoszlása Magyarországon
Anyanyelv 1910 teljes terület 1920 trianoni terület 1941 trianoni terület 1941meg-nagyobbodott terület
Magyar 54,4 89,5 92,9 77,5
Német 10,4 6,9 5,1 4,9
Szlovák 10,7 1,8 0,8 1,8
Horvát 1,1 0,5 0,4 1,4
Szerb 2,5 0,2 0,1 1,1
Román 16,1 0,3 0,2 7,5
Egyéb 4,7 0,8 0,5 5,8
Összesen 100 100 100 100
10
A népesség egyházak és felekezetek szerinti
százalékos megoszlása Magyarországon
felekezet 1910 teljes ter. 1920 trianoni t. 1941 trianoni t. 1941 Megnagy. t.
Ró. Kat. 49,3 64 65,7 55
Gr. Kat. 11 2,2 2,5 11,6
Gr. Kel. 12,8 0,6 2,4 3,8
Ref. 14,3 21,4 20,8 19
Evang. 7,1 6,2 6,0 5,0
Unit. 6,4 0,1 0,1 0,4
Izraelita 5 5,9 4,3 4,9
Egyéb 0,1 0,1 0,2 0,3
Össz 100 100 100 100
11
Összefüggés a nemzetiségi és vallási változások
között

• a szerbek és a románok lakta területek
  elcsatolása következtében csökkent a gr. keletiek
  aránya
• a románok és a ruszinok lakta területek
  elcsatolása következtében visszaesett a gr.
  katolikusok aránya is
• az erdélyi magyar és szász, a felvidéki szlovák
  és szász népcsoportok elkerülése az unitáriusok
  és az evangélikusok arányát csökkentette
• ugyan vesztett híveibol, de nott a katolikusok,
  reformátusok és enyhén az izraeliták aránya

12
Egyházszervezetek

• A korábbi 29 egyházmegyébol
• csak a veszprémi, a székesfehérvári, a váci, az
  egri és a pannonhalmi maradt meg változatlanul az
  új magyar állam területén
• további 6 püspökség székhelye Magyarországon
  maradt Esztergom, Gyor, Szombathely, Pécs,
  Kalocsa és Hajdúdorog, de területeik részei nem
• Rozsnyó, Kassa, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár,
  öt egyházmegye székhelye, az utódállamok
  területeire került, területük megmaradt

13
Egyházszervezetek

• Reformátusok
• 57 egyházmegyébol 19 teljes 10 csonka
• Lelkészek, népiskolák, tanítók
• Felsofokú képzés Máramarosszigeti-Hódmezovásárhel
  yen, Debrecen
• Hatalmas veszteség-irredenta politika
• Unitáriusok
• 115 gyülekezet helyett 4
• Összeköttetés az erdélyi anyaegyházzal nincs
• Bp Unitárius Egyházi Igazgató Tanács

14
Egyházszervezetek

• Görög katolikusok
• 1923-ban felállították a Miskolci Apostoli
  Kormányzóságot
• Görög keletiek
• Budai görögkeleti szerb püspökség muködött
  (kánonjogi kapcsolat Belgráddal)
• Románoknak nincs országos szervezete
• Budapesti Görög Keleti Hittudományi Foiskola
  1942-44

15
Nemzetiségi politika és annak hatása

• A nem magyar nemzetiségek és foként a vallási
  kötodésu zsidóság számbeli fölénye a dualizmus
  korában központi kérdés volt
• az asszimiláció felülrol kezdeményezett
• Trianont követoen az asszimiláció alulról is
  megindult, foleg a zsidók, németek és szlovákok
  között
• önkéntes, spontán asszimiláció

16
Településszerkezet átalakulása
17
Településszerkezet átalakulása

• Városhiányos térségek kialakulása
• Vonzáskörzetek és centrumok kapcsolatai
  megszakadnak légüres terek
• Gazdasági, közlekedési,
• Kulturális, közösségi hálózatok megszakadnak
• Torz településstruktúra

18
Urbanizáció szintje

• A városi és vidéki népesség alakulása, 1920-1949
• Alul-urbanizált ország
• A vidéki, falusi népesség növekedése táplálja a
  városi népesség növekedését vándorlás a városok
  felé

19
Demográfiai jellemzok

• Születés, halálozás, házasodás
• a születések száma csökken
• az egészségügyi viszonyok és a várható élettartam
  kitolódása ellensúlyozta
• a halálozások száma csökken
• Demográfiai átmenet folyamata
• az 1930-as évektol a társadalom elöregedése, és
  a népességcsökkenés állandósult

20
(No Transcript)
21
A társadalom szerkezete a két háború között

• Tevékenységi/foglalkozási szerkezet
• 1920-ban
• 55,7 agrártevékenységbol
• 30 iparból, kereskedelembol
• lt10 értelmiségi, tisztviselo
• 1941-ben
• 49 agrártevékenységbol
• 35 iparból, kereskedelembol
• lt10 értelmiségi, tisztviselo

22
A társadalom szerkezete a két háború között

• Tulajdonviszonyok
• Magas a tulajdonos rétegek aránya
• A legtöbben a paraszti rétegbol kerülnek ki
• Jövedelemeloszlás
• A jövedelmek 1/5-e a lakosság 0,6
• A jövedelmek 2/5-e a lakosság 81,2
• A jövedelmek 2/5-e a középosztályé, mely 18,2 a
  társadalomnak

23
A társadalom szerkezete a két háború között

• Elméletek
• Weis István
• Szekfu Gyula
• Erdei Ferenc kettos társadalom modellje
• Viták
• Gyáni Gábor
• Kövér György
• Karády Viktor
• Bognár Bulcsu

24
Erdei Ferenc történelmi nemzeti társadalom
modern polgári társadalom

• Történelmi arisztokrácia polgári arisztokrácia
• Úri középosztály polgári középosztály
• Kispolgárság kispolgárság
• Parasztság
• Munkásság

25
A társadalom szerkezete a két háború között

• Mely tényezok struktúraképzo erejuek?
• a társadalmi csoportok életmódjuk alapján
  alkotnak közösséget és különülnek el egymástól
  (distinkció)
• életmód
• tulajdon, jövedelem presztizsfogyasztás
• lakáskörülmények
• noi munkavégzés, cselédtartás
• kulturális fogyasztás

26
Társadalmi feszültségek

• tulajdonnal viszonylag sokan rendelkeznek, de az
  nem mindig elegendo a megélhetéshez
• bérmunkával egészítik ki a
  jövedelmüket
• a jövedelmek és a tulajdon nagy részét egy szuk
  réteg birtokolja
• a társadalom széles rétegei saját elvárásainak
  szintje alatt él

27
Társadalmi feszültségek

• A helyzetért egyrészt a nagybirtokosokat,
  másrészt zsidó nagytokét hibáztatták
• Földkérdés és zsidókérdés meghatározó társadalmi
  probléma

28
Társadalmi nagycsoportok

• Foglalkozás szerint parasztság, munkásság,
  értelmiség, tulajdonosi réteg
• Tulajdon, jövedelem, anyagi helyzet szerint
• Életmód, fogyasztás, presztizs szerint
• Több dimenzió együtt jelöli ki a társadalmi
  pozíciót

29
Társadalmi mobilitás

• Mobilitás felfelé önkéntes, kívánt, pozitív
• Mobilitás lefelé kényszer, küzdelem ellene,
  negatív
• Nyílt társadalom
• Zárt társadalom
• Intergenerációs mobilitás generációk között
• Intragenerációs mobilitás egy generáción belül
• Státusz-inkonzisztencia

30
Társadalmi mobilitás

• Mobilitási csatornák
• tulajdonszerzés üzleti élet, vállalkozás nagy
  kockázat
• oktatás foglalkozásváltás közepes kockázat
• házasság nok kis kockázat, nagy függés
• Fizikai/földrajzi mobilitás társadalmi
  mobilitás
• városba költözés foglalkozásváltással jár
• Sikeres társadalmi mobilitás
• Életmód, fogyasztás, lakáskörülmények

31
(No Transcript)
32
Társadalmi nagycsoportok Elitek

• Hagyományos elit
• Egyházi, katonai, tudás-elit
• Politikai elit
• Gazdasági elit
• Erosen zárt társadalmi csoport
• Egymás között is szigorú elkülönülés
• Multipozicionalitás

33
Hagyományos elit

• Latifundium
• Politikai befolyás
• Presztízs
• Fonemesi családok kb. 200 család
• Politikai térvesztés
• Presztizs fenntartása
• Vadászat, bálok

34
Politikai elit

• Kormányzó réteg
• Heterogén
• Törvényhozásban és végrehajtásban résztvevok
• Értelmiségiek, jogi végzettséguek, katonatisztek
• Gömbös fiókák külön réteg, politikai osztály

35
Gazdasági elit

• Nagypolgárság bankár, gyáros, nagykereskedo
• vezeto tisztségviselok
• a 20-as években kerülhet be a nagytoke, a
  dualizmus korában még nem
• 50-uk Bp-en élt
• Weiss, Hatvany, Ullmann, Wolfner, Fellner,
  Kornfeld, Chorin családok
• 1/3 zsidó (kikeresztelkedettekel együtt 45)

36
Egyházi elit

• Egyházi vagyon és szimbolikus hatalom
• Kb. 100 fo
• Összesen 1 millió kat. hold (intézményi tulajdon)
• Pápától esetleg királytól kapott cím
• Szigorú megszólítási rend
• Intézményileg zárt
• Utánpótlása középosztályi és kispolgári
  rétegekbol, nincs társadalmi korlátja a
  rekrutációnak

37
Katonai elit

• 300-400 fo
• Tökéletes úriember ideálja
• származási összetétele az egyházi elithez
  hasonlóan alakul
• a csúcson lévok többet kerestek mint a
  miniszterek v. egyetemi tanárok
• alsó szegmense gimnáziumi tanár fizetési
  kategóriájába tartozott

38
Tudás elit

• Kivételesen megbecsült írók, muvészek, egyetemi
  tanárok
• Tudományos szervezetek tagjai,
• Más elitekhez is tartozók
• Keresztény nemzeti értékek, tudományos
  szemléletmód
• Herczeg Ferenc, Vargha Gyula, Berzeviczy Albert,
  Teleki Pál

39
Középosztály

• Úri-, polgári- és értelmiségi középosztály
• Differenciált, hierarchizált
• Keveredik a hagyományos és a polgári középosztály
  
• Jövedelemhatárok 24.000-4000 pengo

40
Középosztály

• Életmód, életstílus a meghatározók
• Lakáshelyzet, cselédtartás
• Fogyasztási szokások
• Presztizsfogyasztás 3 szoba, 3x étkezés
• de 3. osztály a vonaton
• Eros mobilitás lefelé és felfelé is
• Deklasszálódás és feltörekvés

41
Úri középosztály

• Köztisztviselok
• Csak minden 10. hivatalnok keresett havi 400
  pengonél többet
• sokan kispolgári, vagy munkáskörülmények közt
  éltek 2 illetve egyszobás lakásban
• az iskolai végzettség sem mindig megfelelo

42
Polgári középosztály

• Inkább kereskedok, mint iparosok és
  magántisztviselok
• kereskedelmi, banki alkalmazottak
• Zsidóság felülreprezentált
• Bp-re koncentrálódnak

43
Értelmiségi középosztály

• Diplomás értelmiségiek, akik nem tisztviselok
• Valamennyi szabadpályás ügyvéd, orvos, tanár,
  mérnök, pap
• Egyetemi túltermelés értelmiségi munkanélküliség
• Tekintély attól függött mennyire képes
  ellenállni a feminizálódásnak az adott pálya

44
Kispolgárság

• Alsó-középosztály
• Alkalmazotti, altiszti réteg
• Kisiparos
• Kiskereskedo

45
Altiszti réteg

• Hivatalok kiszolgáló személyzete
• Fehérgalléros irodai munkát végez
• havi fizetéssel és nyugdíjjal
• 100 ezer fo (eltartottakkal 250 ezer fo)
• átmenocsatorna
• éppen ezért mindig iskoláztatják gyermeküket, aki
  szinte soha nem marad ezen a pályán
• a polgári iskola

46
Iparosok

• Ca. 300 ezer fo, eltartottakkal együtt 1 millió
• Hierarchizált, differenciálódott csoport
• Segéd nélkül, vagy 1-3 segéddel rendelkezo
  muhelyek
• Jellemzoje a kisszeruség, szegénység
• Elitje az 5 segédes középipari muhelytulajdonosok
• 1/3-uk Bp-en él, csak iparuzéssel foglalkozik

47
Iparosok

• Alsó szintje kétlaki életformát folytat ipar és
  földmuvelés
• Ezért nem teljes értéku kispolgár
• 1/10-e az önálló muhelytulajdonosoknak zsidó, ok
  nem parasztosodtak el, életvitelük is más
• Vidéken a mg-i népességbol nyerte utánpótlását
• Gyerekeiket taníttatták, középosztályba való
  felemelkedésüket támogatták

48
Kiskereskedok

• Ca. 84 ezer fo
• Kötetlenebb foglalkozás, nem kötodnek engedélyhez
• Legvárosiasabb réteg
• Társadalmi státuszuk magasabb az iparosokénál
• Elitje az ügynöki réteg
• 50-ban Bp-en, 45-uk izraelita
• Iparosoknál zártabb réteg

49
Kiskereskedok

• Nem kell szakképzettség, mégis iskolázottabbak az
  iparosoknál
• Alsó rétegük a falusi szatócsok, a piaci kofák,
  házalók
• minden 4-5. ebbe a kategóriába tartozott
• életmódjuk azonban nem ütötte meg a kispolgári
  szintet
• társadalmi tekintélyük nagyobb, mint az
  iparosoknak
• az iparos szülok gyakran nevelik gyermeküket
  kereskedonek

50
Birtokos parasztság
51
Alsó osztályok proletariátus

• 4-4,5 millió fo
• fizikai munkát végzo bérmunkások
• agrárproletariátus
• városi munkásság
• bérmunkából élok
• fizikai munkát végzok
• az agrárszektor a meghatározó a korszak egészében
• az iparosodás lassan halad

52
A mezogazdaságban dolgozó aktív keresok arányának
változása, 1900-1998
53
Aktív keresok megoszlása ágazatonként, 1900-1990
54
(Városi) munkásság

• Belso hierarchia kispolgár nyomor
• Foglalkozás szakképzettség
• Szakmunkás, betanított-, segédmunkás
• Szervezettség minél képzettebbek
• Munkahely állandó, idény, alkalmi
• Jövedelem magas, átlagos, átlag alatti
• A hierarchián belül éles elkülönülés a presztizs
  és életmód, életszínvonal alapján!!

55
(Városi) munkásság

• Budapest magasabb bérek, több munkalehetoség
• Óra, majd akkordbér
• Terjedo szociális háló
• Nok aránya 13-ról 23-ra nott a korszak végére
  házicselédek

56
Házicselédek

• a városi szolgáltatási szektor jelentos része
• ca. 200 ezer fo
• Bp-i kereso nok ¼-e házicseléd
• Bevándorlók, hajadonok, házasodásig vállalják a
  munkát
• Bér, szállás, élelmezés járt
• Gazdájától függo személy patriarchális függés
• Agrárproletár-származásúak visszatérnek
  gyakran a faluba, vagy a városban férjhez mennek
• Nem tagozódnak a városi proletariátusba
• Nem kapcsolódnak a munkások szervezeteihez

57
Parasztság

• az agrárszektor a meghatározó a korszak egészében
• az iparosodás lassan halad
• hierarchizált társadalmi csoportok alkotják
• fo tényezo birtokszerkezet, tulajdon
• középosztálytól a legkiszolgáltatottabb
  agrárproletárokig

58
Birtokszerkezet

• Túlteng a nagybirtok 1/3-a birtokoknak 1000
  holdon felüli
• A birtokok több mint fele (54) közép és
  nagybirtok, a birtokosok 1-ának kezén van
• A birtokok másik, kisebb felét a birtokosok 99-a
  birtokolta
• Minden második tulajdonos rendelkezett 5 hold
  alatti földterülettel törpebirtokosok

59
Középosztály Birtokos parasztság

• ca. 750 ezer fo (35.000 család, 1930)
• Önálló mezogazdasági kistermelok
• 100 holdas határ paraszti és úri birtok közt nem
  mindig adott
• 5-10 hold alatt azonban a kispolgári életformát
  nem biztosíthatták
• Bérmunkát is vállaltak életszínvonaluk
  fenntartásához
• Életformájuk kispolgári jellegu életformájuk
  alapján alkotnak közösséget

60
Birtokos parasztság

• Rétegzodése
• birtoknagyság
• a föld minosége
• igaero száma
• kül- és belterjességének foka
• A birtok nagysága volt alapvetoen meghatározó
• ca. 20-50 hold között középparaszti birtok
• ca. 50 hold felett gazdagparaszt (regionális
  különbségek 20-70 hold)

61
Parasztság - alsó osztályok

• Agrárproletariátus
• fizikai munkát végzo bérmunkások
• bérmunkából élok tulajdonuk is lehet

62
Agrárproletariátus

• 1,2 millió fo (1920) - eltartottakkal együtt 2,1
  millió
• 900.000 fo (1941) eltartottakkal 1,8 millió
• Gazdasági cselédség és mezogazdasági munkásság
  napszámosok
• önálló termelok is egyben törpebirtokosok,
  kisbirtokosok (5 holdig)
• ca. 3 millió fo

63
Gazdasági cselédség

• Állandó alkalmazottak alkalmazotti státusz -
  biztonság
• Egy teljes évre szegodtek - szegodményesek
• Szoros személyi függés a munkaadótól
• a hatalmat, a személy feletti rendelkezést a
  gazdatiszt gyakorolta
• Felemelkedés lehetosége kizárólag a városba
  áramlás munkavállalás

64
Gazdasági cselédség

• A cseléd egzisztenciális védettséget élvez, egész
  évre elore megszabott cselédbért kap
• Gyógyíttatás, lakhatás (cselédsor) biztosított
• Bérük 95-át természetben kapták meg
  készpénztermészetbeni javak muvelésre
  átengedett illetményföld
• Szoros patriarchális függés szociális biztonság
  
• Nem tartoztak a legszegényebbek közé

65
Napszámosok

• Mezogazdasági munkásság napszámosok
• Törpebirtokosok is egyben!
• Hónapos cselédek, vagyis summások
• Idénymunkára szegodtek csak egy idényre
• Vándorolnak a munka után, szállást kapnak
• Kialkudott bér termény kevesebb mint a
  cselédeké

66
Napszámosok

• Lenézettek, az uradalmi hierarchia legalsó
  szintjén vannak
• Magas a munkanélküliségük
• Idényjellegu munkalehetoségek
• 30-40-uk nem talál munkát, munkanélküli nincs
  hivatalos adat
• Társadalmi mobilitásra alig van esélyük
• városba költözés ipari munka

67
Erdei Ferenc történelmi nemzeti társadalom
modern polgári társadalom

• Történelmi arisztokrácia polgári arisztokrácia
• Úri középosztály polgári középosztály
• Kispolgárság kispolgárság
• Parasztság
• Munkásság

68
Társadalmi feszültségek

• Az agrárgazdaság a meghatározó a korszak
  egészében, az iparosodás lassan halad
• Tulajdonnal viszonylag sokan rendelkeznek, de az
  nem mindig elegendo a megélhetéshez
• bérmunkával egészítik ki a
  jövedelmüket
• A jövedelmek nagy részét egy szuk réteg
  birtokolja, míg a társadalom széles rétegei saját
  elvárásainak szintje alatt él

69
Társadalmi feszültségek

• A helyzetért egyrészt a nagybirtokosokat,
  másrészt zsidó nagytokét hibáztatták
• Földkérdés és zsidókérdés meghatározó társadalmi
  probléma

70
Zsidókérdés

• Okok és elozmények
• XIX. sz. végi gyökerek (jogi pálya és az gazdaság
  kihívásai)
• Az ellenforradalom idoszakában zajló fehérterror
  véres eseményei elsosorban a zsidóságot
  érintették
• A Horthy korszakban a társadalmi
  egyenlotlenségekért a nagybirtokosokat és a zsidó
  nagytokét hibáztatták
• Teleki - numerus clausus törvény

71
Zsidókérdés

• Bethlen
• az antiszemitizmus nem emelkedett hivatalos
  rangra, 1928-ban enyhítette a numerus clausus
  törvényt
• a felsoházban 1927 és 1939 között hivatalból
  helyet kapott az izraelita felekezet két rabbija
• A harmincas évek második felében
• elsosorban a gazdasági világválság és annak
  politikai és társadalmi következményei kapcsán
  jelentkeztek fajvédo, antiszemita programok s
  azok intézményi keretei

72
Zsidótörvények

• 1938. XV. tc., ún. elso zsidótörvény
• A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának
  hatályosabb biztosításáról
• 20-ban limitálta a zsidók kamarai tagságát és
• üzleti, illetve kereskedelmi alkalmazottként
  történo alkalmazásukat
• a törvény felekezeti alapon állt

73
Zsidótörvények

• 1939. évi IV. tc., az ún. második zsidótörvény
• faji alapon zsidónak minosíti azt, akinek
  legalább egyik szüloje, vagy legalább két
  nagyszüloje zsidó vallású
• A kamarai tagság arányát 6-ra szorította le, s
  számos korlátozást léptetett életbe

74
Zsidótörvények

• 1941. évi XV., ún. harmadik zsidó törvény
• A házassági jogról szóló 1894XXXI. törvénycikk
  bevezette a házasság elotti kötelezo orvosi
  vizsgálatot
• Megtiltotta a nem zsidók és zsidók közti
  házasságot, de nem ítélte el a nem zsidók és
  zsidók közti házasságon kívüli nemi kapcsolatot

75
Zsidótörvények

• 1942. évi VIII. tc., ún. negyedik zsidó törvény
• megszüntette az izraelita felekezet bevett vallás
  jellegét és visszasorolta az elismert vallások
  kategóriájába, ahogy az 1867 és 1895 között volt

76
Egyház és állam viszonya

• 1918. osz demokratikus rendszer
• Felmerült ugyan az állam és az egyház teljes
  szétválasztása
• az egyházak magántestületekként való kezelése
• az egyházi birtokok köztulajdonba vétele
• ezt mégsem valósították meg a gyakorlatban
• Sot épp ellenkezoleg a fokegyúri jog saját
  részükre történo fenntartása mellett foglaltak
  állást

77
Berinkey-kormány intézkedései

• 1919 elejétol változás az állam és az egyházak
  kapcsolataiban
• 1919. évi V. néptörvény a szeparáció jegyében a
  fennálló Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
  helyébe önálló vallásügyi és önálló
  közoktatásügyi minisztériumot állított fel
• A szétválasztás ellen mind a katolikus, mind a
  protestáns egyházak tiltakoztak
• A földmuvelo nép földhöz juttatásáról intézkedo
  néptörvény, elrendelte a 200 kh feletti egyházi
  birtokok kisajátítását is

78
Tanácsköztársaság intézkedései

• A Tanácsköztársaság egyik elso intézkedéssorozata
  az állam és egyház szétválasztására irányult
• hitoktatás megszüntetése
• valamennyi nem állami nevelési és oktatási
  intézményt köztulajdonba vett (március 29.)
• megszüntették a tanítás kezdetén és végén tartott
  imádságot
• az egyházak vagyonának elkobzásáról és
  szocializálásáról intézkedett
• Az egyház 100 holdon felüli birtokait,
  könyvtárait és levéltárait köztulajdonba vették.

79
Egyházi autonómia kérdése

• Egyházközségi vagy egyházmegyei szint
• Egységes szabályzat (1929-1985)
• Actio Catholica szervezete (katolikus
  tevékenység)
• világi katolikusok az apostoli papság munkáját
  segítették (1933)
• katolikus reneszánsz kiteljesedése a korszakban
• a katolikus egyház társadalmi tanítása ker.
  szoc. tanítás

80
Katolikus szervezetek

• Egyházközösségi Munkásosztályok EMSZO
• Katolikus Lánykötök Szövetsége KALÁSZ
• Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos
  Testülete KALOT
• 3000 falu, 500 ezer fiatal, 10 éven át muködik.
• Program muveltebb falu, krisztusibb ember,
  életeros nép, önérzetes magyar
• Népfoiskolák, tanfolyamok

81
Izraeliták szervezetei

• Nyitra, Pozsony, Nagyvárad nagymúltú
  zsidóközösségei elvesztek
• 1919. Magyar Zsidók Országos Szövetsége
• Izraelita Magyar Irodalmi Társulat
• Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Gimnáziuma
• Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi
  Leánygimnáziuma
• Országos Rabbiképzo
• 1926. Magyar Zsidók Pro Palesztína Szövetsége
  (hazai zsidóság bevonása P. újjáépítésébe)

82
A magyar társadalombiztosítási rendszer
kialakulása 19.sz. második fele

• 1891
• A munkásbiztosítás fejlodésében nagy fordulat
  az 1891. évi 14. törvénycikk
• Elso olyan jogszabály, amely
• a kötelezo biztosítás elve alapján rendelte el az
  érintettek ellátásának a megszervezését
• a védett személyek két csoportját határozta meg
  a kötelezo védelem alá esoket és az önkénteseket

83
A magyar társadalombiztosítási rendszer a
századfordulón

• mintegy 450 ezer biztosításra kötelezett volt
  Magyarországon
• a biztosításokkal kapcsolatos feladatokat mintegy
  400 pénztár végezte
• magas adminisztrációs költségek
• gyakran az eloírt kötelezettségeiket sem tudták
  teljesíteni

84
1907. 19. törvénycikk

• megvalósította a betegségi biztosítás egységes,
  országosan központosított szervezetét
• létrehozta a baleseti biztosítást
• lényegesen kiterjesztette a védett személyek
  körét is

85
1. Világháború következményei

• magas infláció szétzilálta az ellátásokat, új
  törvényre volt szükség
• 1927. évi 21. törvénycikk
• megerosítette a centralizációt és megszüntette a
  helyi szervek önálló jogi személyiségét
• a betegbiztosítási járulék 7
• kiterjesztette a jogosultsági kört és az igénybe
  veheto ellátások körét az ipari munkásság széles
  körére is!!!

86
Társadalombiztosítás a két világháború között

• 1928. évi 40. törvénycikk
• az öregségi és rokkantsági biztosítás általános
  bevezetése
• a biztosítottakat két csoportba sorolták
• 1. az úgynevezett javadalmazási határ alá esokre
  (tisztviselok, muvezetok, stb.)
• 2. javadalmazási határ alá nem esok (mindenki
  más, kivéve a mezogazdasági dolgozók, ok csak
  1938-tól lettek védettek)

87
Társadalombiztosítás a két világháború között

• az öregségi korhatár 65 év
• a biztosítással kapcsolatos feladatok Országos
  Társadalombiztosítási Intézet (OTI)
• a javadalmazási határ alá esok ellátása
  Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI)
• elismert vállalati nyugdíjpénztárak

88
Társadalombiztosítás a két világháború között

• 1928/XL. Tv az ipari munkásságra terjesztették
  ki az öregségi biztosítást
• 1936 gazdatisztek nyugdíjbiztosítása
• 1938 a mezogazdasági munkások is kapnak öregségi
  biztosítást, ha két holdnál nagyobb a birtokuk és
  férfiak
• 1939 özvegyi járadék bevezetése
• 1944 a házicselédekre is kiterjesztik az
  öregségi biztosítást

89
Társadalombiztosítás a két világháború között

• Munkásvédelem
• 1893/XXVIII. tv a gyáriparban Normát vezet be a
  biztosítandó munkafeltételekrol
• 1922-es ipartörvény 12. évben határozta meg a
  fiatalok munkába állásának kezdetét
• 1923/XV. tv korlátozta a fiatalkorúak
  munkaidejét
• 1928/V. tv 12 hét szülési szabadságot írt elo,
  éjjel munkát nem engedélyezett a nok számára

90
Társadalombiztosítás a két világháború között

• Munkásvédelem
• 1935
• Áttörés a munkaido meghatározásában
• heti 48 órás munkahét
• munkabérminimum az iparban
• gyermeknevelési pótlék bevezetése évekig nem
  alkalmazzák

91
Társadalombiztosítás a két világháború között

• Munkásvédelem
• 1938
• Fizetett szabadság bevezetése
• Évente a munkások 6-12, muvezetok 6-18,
  tisztviselok 6-24 napot kaptak
• Nyugat-Európától nagyban elmaradt Magyarország
• A munkásvédelem csak az ipari dolgozókra
  vonatkozott!

92
Társadalombiztosítás a két világháború között

• Társadalombiztosítás a mezogazdasági munkásság
  körében
• Kötelezo biztosítás nem vonatkozott rájuk
• Munkaadói szavatossági jog alapján élvezhettek
  ingyenes egészségügyi ellátást.
• A munkaszerzodésben rögzített a munkaadó
  köteles alkalmazottjáról gondoskodni annak
  betegsége idején - egy ideig

93
Társadalombiztosítás a két világháború között

• Munkanélküli segély nincs
• Szakszervezeti segélyezés van csak amelyik
  szektorban van szakszervezet, és ha a munkás
  tagja annak!
• Természetbeni juttatást jelent ingyenebéd

94
Társadalombiztosítás a 2. világháború után

• Összeomlik az ellátórendszer
• Összeomlik az intézményrendszer is
• Rendkívüli intézkedésekre van szükség
• 1947 az öregségi nyugdíjbiztosítás területén
  áttértek a felosztó-kirovó formára tv
  deklarálja
• Államosítás minden területen itt is

95
Önszervezodés, egyesületi jog

• 1. vh. után
• Csökkeno taglétszám, csökkeno számú szervezet
• Trianon
• Földrajzilag kikerültek az országból
• Országos szervezetek területi integritása is
  megtört
• Határon túl maradt szervezetek feloszlatása

96
Károlyi-kormány

• 1919. évi III. Néptörvény
• Nem köti engedélyhez, vagy bejelentéshez
  egyesület alapítását
• Megalkotja a jogképes egyesület fogalmát
• Az egyesületek jegyzékét a bíróságok vezetik
• Ha nem ütközik büntetotörvénybe az egyesület
  célja a bíróság köteles bejegyezni
• Mindössze 9 hónapig volt érvényben eszmei
  jelentoség

97
Tanácsköztársaság

• 1919. június 28 Alkotmány hatályba lép
• 9. egyesülési és gyülekezési szabadság a
  dolgozók számára
• Végrehajtásra nem maradt ido

98
Tanácsköztársaság

• 9. A burzsoázia uralmának megtörésével
  elhárult a munkások szabad egyesülési joga
  útjából minden gát és a Tanácsköztársaság nemcsak
  megadja a munkásoknak és földmíveseknek a
  legteljesebb egyesülési és szervezkedési
  szabadságot, hanem egyesülési szabadságuk
  kifejlesztése és biztosítása céljából minden
  anyagi és szellemi támogatásban részesíti oket.

99
Egyesületi jog a két világháború között

• Újabb lendület a konszolidáció idején
• 10x számbeli növekedés a területvesztés ellenére
• Szabályozások nem történik érdemi elorelépés
• 77.000/1922. BM rendelet
• Gr. Klebelsberg Kúnó belügyminiszter
• Az egyesületi alapszabályok általános
  kellékeirol
• Részletes, aprólékos szabályozás az alapításra,
  muködésre vonatkozóan

100
Egyesületi jog a 2. világháború idején

• 2. vh. eloestéjén
• A szervezeti önállóság korlátozása, muködés és
  alapítás szigorítása
• 1937
• Utolsó év, amikor korlátozás nélkül muködhetett
  minden szervezet
• 2. vh.
• Csökkeno taglétszám, csökkeno aktivitás
• Jogi korlátozások