Magyar nyelv

1
Magyar nyelvújítók, nyelvmuvelok

• Készítette Magyar Petra

2
Kazinczy Ferenc

• Született Érsemjén, 1759. október 27.
• MeghaltSzéphalom, 1831. augusztus 23.

3
Kazinczy Ferenc

• Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna
  osei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek
  fel gazdag középbirtokosokká. Nyolcadik életéve
  betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc
  bihari fojegyzo és országgyulési követ házánál
  nevelkedett. Elso ismert levelét 1764
  decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen
  laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett,
  gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben
  tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református
  Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben
  visszakerült a szüloi házhoz, ahol
  magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és
  németül tanult. 1768-ban nyelvi tanulmányait
  Késmárkon folytatta.

4
Kazinczy Ferenc

• Kazinczy szépirodalmi muveinek legnagyobb része
  mufordítás, de a 20. század közepére ezek jórészt
  elavultak. Eredeti munkái közül versei néhány
  epigrammán és szonetten kívül nehézkesek, ma
  már kevéssé élvezhetok. (Kazinczy írta az elso
  szabályos magyar nyelvu szonettet A sonetto
  múzsája címmel.) Életmuvébol prózai alkotásai
  emlékiratai, útirajzai, valamint levelei
  bizonyultak a leginkább maradandónak.
• Eredeti prózai muvek írásától sokáig
  tartózkodott, mert készületlennek tartotta a
  magyar nyelvet és fontosabbnak tartotta a
  mufordítást. Az 1810-es években azonban fiatal
  pályatársai Szemere Pál és Kölcsey Ferenc
  sürgetésére, de valószínuleg belso késztetésének
  is engedve rászánta magát az írásra, elkezdte
  összeállítani emlékiratait.

5
Bessenyei György

• Született Tiszabercel, 1746
• Meghalt Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811.
  február 24.

6
Bessenyei György

• 1755-60-ban a sárospataki kollégiumban tanult,
  ezután apja kivette az iskolából.
• Tanulni voltaképp akkor kezdett, amikor 1765-ben
  két bátyja után o is Bécsbe került Mária Terézia
  testorségének magyar részlegébe.
• 1787-ben a családi perpatvarok elol
  Pusztakovácsiba (ma Bakonszeg) költözött.
  1790-ben Bihar megye táblabírája lett.
  Megismerkedett Kazinczy Ferenccel. 1796-tól ismét
  írt. Amikor 1804-ben tudomására jutott, hogy
  munkáinak megjelenését a cenzúra nem engedélyezi,
  letette a tollat, de gondoskodott muveinek
  fennmaradásáról. Kéziratait közvetlenül halála
  elott a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat
  korábban a sárospataki kollégium könyvtárának
  adományozta.

7
Bessenyei György

• Muvei
• 1772 Ágis tragédiája (címlap)
• 1777 A magyar nézo
• 1777 A filozófus
• 1778 Magyarság
• 1779 A holmi
• 1781 Egy magyar társaság iránt való jámbor
  szándék
• 1799 A természet világa
• 1804 Tarimenes utazása

8
Kosztolányi Dezso

• Született Szabadka, 1885. március 29
• Meghalt Budapest, 1936. november 3.

9
Kosztolányi Dezso

• Író, költo, mufordító, kritikus, esszéista,
  újságíró, a Nyugat elso nemzedékének tagja. A
  gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzoköri
  konfliktusa miatt (magyartanárára tett
  megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként,
  Szegeden tette le az érettségit. 1903-ban
  Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar
  magyarnémet szakára. Itt ismerkedett meg és
  kötött barátságot - Négyesy professzor
  stílusgyakorlatain - Babitscsal, Juhász Gyulával,
  akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életreszóló
  barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor
  matematikával és fizikával foglalkozott és
  megismerkedett Füst Milánnal is.

10
Kosztolányi Dezso

• Stílusa pontos, érzékletes és takarékos.
  Verseiben sokat ad a szépségre, dallamosságra.
  Különösen prózájában érezzük közvetlennek és
  természetesnek. Elbeszélései és újságcikkei ma is
  úgy hatnak, mintha közvetlenül az olvasóhoz
  beszélne. Verseinek stílusa más költeményeinek
  nagy része inkább elkápráztat és gyönyörködtet
  ritmusával, a szavak szép hangzásával, festoi
  képeivel és hangulatával. Sok verse van azonban,
  amelynek nem csupán a dallamosság adja legfobb
  értékét, hanem a gondolat ereje is.

11
Kölcsey Ferenc

• SzületettSzodemeter, 1790. augusztus 8
• MeghaltSzatmárcseke, 1838. augusztus 23.

12
Kölcsey Ferenc

• Nemesi családból származott, édesapja Kölcsey
  Péter, édesanyja Bölöni Ágnes volt.
• 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén
  ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek
  barátsága nagy hatással volt rá. Nagyjából ettol
  az idotol fogva Kazinczy legfobb oktatója és
  példaképe lett Kölcseynek.

13
Kölcsey Ferenc

• Emléklapra 1
• Élet és Literatúra folyóirat alapítója 2
• Huszt 3
• Himnusz 4
• Parainesis Kölcsey Kálmánhoz 5
• Rebellis vers 6
• Vanitatum vanitas 7
• Zrínyi dala 8
• Zrínyi második éneke 9

14
Szemere Pál

• Született Pécel, 1785. február 19.
• Meghalt Pécel, 1861. március 14.

15
Szemere Pál

• a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy
  Társaság tagja, költo, író.
• Szemere Ferenc és Fáy Sára fia Budán, a
  Krisztinavárosban nevelkedett
• 1831. február 16-án az MTA rendes tagjává
  választották a nyelvtudományi osztályba. A
  Kisfaludy Társaságnak 1840. február 1-jén lett
  tagja. Kizárólag az irodalomnak és muvészetnek
  élt. Pesten és Pécelen lakott

16
Szemere Pál

• Elso költoi kísérletei a Magyar Hírmondóban
  (180204) jelentek meg. Költeményei, cikkei a 19.
  század elso felében és az 1850-es években a
  legtöbb szépirodalmi és vegyes tartalmú lapban,
  folyóiratban és évkönyvben jelentek meg ezeken
  kívül megjelent egy ódája a Magyar Kurirban, a
  Tavaszi Virágokban.

17
Ady Endre

• Született1877. november 22.Érmindszent
• Elhunyt1919. január 27.Budapest

18
Ady Endre

• Huszadik század egyik legjelentosebb magyar
  költoje. A magyar politikai újságírás egyik
  legnagyobb alakja. A muveltségrol, irodalomról
  írt cikkei a fejlodést és a haladást sürgetik.
  Költészetének témái az emberi lét minden jelentos
  területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár,
  példamutató magyar és európai.

19
Ady Endre

• Versek, Debrecen, 1899. június
• Még egyszer, Nagyvárad, 1903. szeptember vége
• Új versek, 1906. február
• Vér és arany, 1907. december végén 1908-as
  évszámmal
• Az Illés szekerén, 1908. december második felében
  1909-es évszámmal
• Szeretném, ha szeretnének, 1909. december közepén
  1910-es évszámmal
• A Minden-Titkok versei, 1910. december közepe
• A menekülo Élet, 1912. január vége
• Margita élni akar, verses regény, 1912
• A Magunk szerelme, 1913. március vége
• Ki látott engem?, 1914. február vége
• A halottak élén, 1918. augusztus eleje
• Az utolsó hajók, 1923

20
"Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek
mélységes mélyébol buzognak föl az öntudatlan
sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy
beszélek, írok."

• Kosztolányi Dezso