A MAGYAR K

1
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATÁRÓL

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• lthttp//www.vki.hu/tfleisch/gt
• lttfleisch_at_vki.hugt

Szolnoki Foiskola Felnottképzési Központ Európai
Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005
november 19.
2
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATÁRÓL

• Bevezetés. A környezetvédelem elotérbe kerülése
• A Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai
• A Hatodik Akcióprogram (2001)
• A KHV és az SKV megkülönböztetése és a SKV
  további tagolása közlekedési stratégiák esetében
• A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti
  vizsgálata
• A tanulságok összefoglalása

3
AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI
AKCIÓPROGRAMJA

• Környezet 2010 a mi jövonk, a mi választásunk
  2001 január
• Új prioritási területek
• az éghajlatváltozás szempontja,
• a biodiverzitás és a természet megorzése,
• a környezet és az egészség szempontja,
• fenntartható eroforrás-gazdálkodás és
  hulladékgazdálkodás

4
AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI
AKCIÓPROGRAMJA

• Környezet 2010 a mi jövonk, a mi választásunk
  2001 január
• Érvényesek az elozo program fo céljai
• a környezetpolitika integrálása az
  ágazatpolitikákba
• partnerség az üzleti / hatósági / állampolgár
  szereplok között
• gazdasági ösztönzo eszközök alkalmazása
• környezettudatosság fejlesztése
• földhasználat módjának szabályozása

5
AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI
AKCIÓPROGRAMJA

• Környezet 2010 a mi jövonk, a mi választásunk
  2001 január
• Módszerbeli kulcsszempontok
• az eloírások betartatása,
• ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem,
• együttmuködés a piaci szférával, a
  fogyasztókkal,
• több és jobb információ a lakosok számára,
• a területhasználat környezetbarát megközelítése

6
AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI
AKCIÓPROGRAMJA

• Környezet 2010 a mi jövonk, a mi választásunk
  2001 január
• Csatlakozó országok számára
• A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése,
• A környezeti célok integrálásának négy
  kulcsterülete fenntartható gazdasági
  fejlodés, a közforgalmú közlekedés
  megorzése, kompakt városfejlesztés, környezett
  udatosság fejlesztése.

7
A 2003-2008 idoszakra szóló NEMZETI
KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II)

• OGY. Határozat 2003 július
• Ld. A környezetvédelem intézményrendszere és
  jogi szabályozása eloadást.
• Az NKP-II célrendszerét etalonként használjuk az
  alábbiakban, mint a környezetpolitika
  kinyilvánított céljait.

8
A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

• Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
  (szennyezése)
• Prevenciós skálán való eltolódás
• gyártástechnológia
  beruházások (KHV) termék
  tervek, programok
  kibocsátáságazatpolitika (SKV)
  hulladék

9
A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

• Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
  (szennyezése)
• Prevenciós skálán való eltolódás
• gyártástechnológia
  beruházások (KHV) termék
  tervek, programok
  kibocsátáságazatpolitika (SKV)
  hulladék

10
A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

• Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
  (szennyezése)
• Prevenciós skálán való eltolódás
• gyártástechnológia
  beruházások (KHV) termék
  tervek, programok
  kibocsátáságazatpolitika (SKV)
  hulladék

11
A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

• Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
  (szennyezése)
• Prevenciós skálán való eltolódás
• gyártástechnológia
  beruházások (KHV) termék
  tervek, programok
  kibocsátáságazatpolitika (SKV)
  hulladék

12
A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

• Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
  (szennyezése)
• Prevenciós skálán való eltolódás
• gyártástechnológia
  beruházások (KHV) termék
  tervek, programok
  kibocsátáságazatpolitika (SKV)
  hulladék

13
A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

• Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
  (szennyezése)
• Prevenciós skálán való eltolódás
• gyártástechnológia
  beruházások (KHV) termék
  tervek, programok
  kibocsátáságazatpolitika (SKV)
  hulladék

14
A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

• Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
  (szennyezése)
• Prevenciós skálán való eltolódás
• gyártástechnológia
  beruházások (KHV) termék
  tervek, programok
  kibocsátáságazatpolitika (SKV)
  hulladék

15
A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002

• Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
  (szennyezése)
• Prevenciós skálán való eltolódás
• gyártástechnológia
  beruházások (KHV) termék
  tervek, programok
  kibocsátáságazatpolitika (SKV)
  hulladék

16
BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill.
EIA)

• 1995 óta Magyarországon is eloírás vonatkozik rá.
  
• Kötött eljárási rendje van
• projektekre, (beruházásokra) vonatkozik,
• környezeti kibocsátásokat megengedett
  limitekhez mér
• környezetvédelmi szakemberek muvelik,
• rögzített lépésekbol áll, ami számon kérheto.

17
STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA)

• Stratégiai környezeti vizsgálat
• tervekre, programokra és szakpolitikákra
  vonatkozik,
• tervezési célokat (környezeti)
  célkituzésekhez mér
• az adott szakterülethez érto teameket igényel,
• egyelore nincsen kialakult eljárásrendje.
• Két markánsan különbözo értelmezése van.
• (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi
  fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az
  alternatív megoldások)
• (2) A fenntarthatóság minosítésére alkalmas új
  eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

18
STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT
KHV Alanya projektek, (beruházások)Tárgya környezeti igénybevételeket és terhelé- seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez.Felépítése eloírásban rögzített eljárási lépések
SKV Alanya szakpolitikák, tervek, programok (stratégiák, ppp)Tárgya a stratégiákban megjeleno célkituzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjábólFelépítése nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesítheto
19
STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

• Az SKV alanya elkezd tovább darabolódni
• A kezdetben közösen kezelt szakpolitikák,
  tervek, programok önálló kategóriákat kezdenek
  alkotni (Fischer-Seaton 2002), foleg az SKV
  eljárása szempontjából. (ld. még EU egyes
  tervek)
• Tervezési szintek érdemi elhatárolása (Bina 2001)
  
• (Társadalom)politikai stratégiai szint
• Politikai célok teljesülésére irányuló stratégiai
  döntések
• Fejlesztési programok szintje
• (Projekt szint, ez már nem a SKV tárgya)
• Fizikai térbeli kategorizálás közlekedés esetében
  (Manual 1999)
• Hálózati szint
• Korridor szint
• (Egyedi projektek szintje, már nem az SKV tárgya)

20
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA

• 2004 januárjában a BMGE Környezet-gazdaságtani
  Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére,
  formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására
  készülo Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába
  bevonta a MTA VKI-t.
• A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta,
  ill. végso egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett
  volna elfogadni.) 2004. márciusban elfogadták,
  néhány cél módosításával.
• Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és
  alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési
  Tervhez címmel a GKM megrendelésére készített
  XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE
  Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával,
  témafelelos dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán.
  A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai
  Foosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE
  Környezetgazdaságtani Tanszékén érheto el.

21
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA

• Kis kitéro mi a közlekedéspolitika ?szak-
  (ágazat-, köz-) politika azaz policy, nem
  politics.
• Mufaja Kormányzati stratégia kialakítása a
  közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek
  muködtetésének és fejlesztésének a biztosítására,
  - az adott társadalmi elvárások, gazdasági,
  muszaki stb. lehetoségek figyelembevételével. E
  keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e
  célok végrehajtásához szükséges eszközök
  meghatározása (prioritások, feladatok, programok
  projektek?).
• Módszertanunk alapján eloször a
  közlekedéspolitikában kituzött célokat
  azonosítottuk, e célok belso és külso
  konzisztenciáját vizsgáltuk, majd a célrendszert
  környezeti és fenntarthatósági célokkal
  ütköztettük.

22
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA

• A célok belso konzisztenciája egyértelmuen
  azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az
  általános célokból kibonthatók-e a fobb ágazati
  stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és
  intézkedések.(Szektorpolitikákkal szemben
  támasztható általános elvárás)
• A célok külso konzisztenciájaNFT, KAK, KIOP,
  TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai
  tervezési környezetbe)
• A célok fenntarthatósági / környezeti minosítése
  az NKP-II értékrendje szerint, ill. nemzetközi
  értékrenddel összevetve.

23
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA

• A közlekedéspolitika feladata (A
  Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban
  nem)1(-3). feladat(1) a tartós gazdasági
  növekedés elosegítése, (ill. cél) (2) az
  életminoség javítása (3) a környezet
  szempontjából fenntartható mobilitás
  biztosításával
• A közlekedéspolitika három prioritása (A
  Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban
  nem)1. prioritás (4) a hiányzó infrastruktúra
  kiépítése,2. prioritás (5) az EU közlekedésben
  alkalmazott szabályozásának követése,3.
  prioritás (6) környezetkímélo közlekedési
  rendszer megteremtése

24
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA

• A közlekedéspolitika öt stratégiai foiránya (A
  Határozatban szereplo formában)1. foirány (7)
  az életminoség javítása, (8) az egészség
  megorzése, (9) a területi különbségek
  csökkentése (10) a közlekedés-biztonság
  növelése, (11) az épített és természeti
  környezet védelme,2. foirány (12) az Európai
  Unióba való sikeres integrációnk
  elosegítése,3. foirány (13) a környezo
  országokkal a kapcsolatok bovítése és
  feltételeinek javítása,4. foirány (14) a
  területfejlesztési célok
  megvalósításának elomozdítása,5. foirány (15) a
  hatékony üzemeltetés feltételeinek
  megteremtése a szabályozott verseny
  segítségével

25
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA

• A közlekedésfejlesztési program kilenc
  követelménye (A közlekedésfejlesztés
  programjából)
• 1. követelmény (16) a fenntartható fejlodés
  biztosítása,2. követelmény (17) a
  közlekedésbiztonság növelése,3.
  követelmény (18) az ország védelmi képességének
  erosítése,4. követelmény (19) magas
  színvonalú közlekedési szolgáltatások
  biztosítása,5. követelmény (20) a meglévo
  közlekedési elemek hatékony
  kihasználása,6. követelmény (21) a hiányzó
  infrastrukturális elemek kiépítése,7.
  követelmény (22) kiszámítható finanszírozási
  rendszer,8. követelmény (23)
  nemzeti és nemzetközi szintu
  versenyképesség és hatékonyság,9.
  követelmény (24) korszeru szaktudás és
  technológia alkalmazása.

26
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA

• A közlekedéspolitikai célok megvalósítását
  szolgáló hat általános közlekedési elem (A
  Határozatban szereplo formában)
• 1. általános elem (25) a páneurópai hálózat
  magyarországi bovítése a fováros-
  központúságot oldó gyorsforgalmi
  úthálózat fejlesztésével,2. általános elem (26)
  a közlekedési alágazatok összehangolása a
  fenntartható fejlodés szem elott
  tartásával,3. általános elem (27) a
  közlekedésbiztonság javítása,4. általános
  elem (28) a környezetszennyezés csökkentése,5.
  általános elem (29) EU konform közlekedési
  díjak, támogatások rendszere,6.
  általános elem (30) a közlekedésben
  foglalkoztatottak jövedelmének növelése.

27
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai
  foirányok egy homogén formájára

28
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai
  szakmai célok homogén formájára

29
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
30
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
31
AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA

• A közlekedéspolitika 2015-ig szóló Intézkedési
  Terve (Tervezet, 2004 május)
• Elso feladat lett volna annak ellenorzése, hogy a
  44 pontba sorolt 57 intézkedés mennyire
  következik a Közlekedés-politikában deklarált,
  ill. a Határozatban nevesített 13 intézkedésbol.
  Nincs összhang, de már a 13 intézkedés sincs
  levezetve a Közlekedéspolitika foirányaiból, így
  a kérdésnek nincs valódi jelentosége.
• 44 (57) intézkedés összközlekedési ill. alágazati
  csoportra volt osztva. Fontosabbnak találtuk az
  intézkedések kapcsolatát a tényleges változtatást
  eredményezo beavatkozásokkal. Négy csoportban az
  intézkedések rendre (a) külön eldöntött
  programok figyelemmel kisérésére, (b) konkrét
  fejlesztésekre, (c) jogi-közigazgatási jellegu
  szabályozások kidolgozására, illetve (d) leendo
  intézkedéseket megalapozó kutató-elemzo munkára
  irányultak .

32
AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
33
A KÖRNYEZETKÍMÉLO KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS
CSELEKVÉSI PROGRAMJA

• Az Intézkedési Terv 1. pontja egy 30 pontos
  program figyelemmel kísérése volt a
  környezetkímélo közlekedés stratégiájára, még
  kidolgozási fázisban.
• Hét stratégiai irány és 30 cselekvési programpont
  alkotta a javaslatot.
• Az alább bemutatandó vizsgálat a stratégiai
  irányok és a cselekvési programpontok belso
  konzisztenciájának az elemzésére irányult, és
  végrehajtható volt, mert a megnevezett célok
  között jó összhang állt fenn (amit vizsgálati
  módszerünk segítségével tovább javíthatónak
  találtunk).

34
(No Transcript)
35
A KÖRNYEZETKÍMÉLO KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS
CSELEKVÉSI PROGRAMJA

• A környezetkímélo közlekedés stratégiája és
  cselekvési programja tervezete tartalmazott egy
  Határozati javaslatot is az Országgyulés részére.
  
• Érthetetlen, hogy a jól kidolgozott szakmai anyag
  alapulvétele helyett egy gyengécske négypontos
  javaslat alkotta a határozati javaslatot, aminek
  az elso három pontja lényegében ugyanazt az
  általános kívánságot ismételte (a közlekedési
  infrastruktúra fejlesztése legyen környezetbarát)
  miközben a határozatból kimaradtak a közlekedési
  munkamegosztásra és a tömegközlekedésre vonatkozó
  stratégiai irányok, az ágazatok közötti
  integráció követelménye vagy a közlekedésben az
  informatika felhasználását szorgalmazó felvetés.

36
A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA

• A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki
  világosan a dokumentumból, megszövegezésük nem
  következetes, és különbözo szintu célok
  keverednek a dokumentum különbözo helyein.
• A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája
  eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok
  hierarchiájától.
• A közlekedéspolitika és az abból következo
  dokumentumok elfogadási idorendje felborította a
  hierarchiának megfelelo sorrendet, az ágazat a
  legjelentosebb alágazati programok külön
  kormányzati szintu elfogadtatásával kész
  helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi
  döntései számára.

37
A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA

• A környezetkímélo közlekedés stratégiájára és
  cselekvési programjára készült külön
  programtervezet célrendszerének belso
  konzisztenciáját jónak, ugyanakkor módszerünk
  segítségével még tovább javíthatónak találtuk.
• Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat
  lefolytatását hasznos segédeszköznek találtuk,
  különösen kedvezo lett volna olyan stádiumban
  elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi
  közlekedéspolitikába beépíthetoek lettek volna.
• A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal
  meg kellene indítani.

38
A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATÁRÓL

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• lttfleisch_at_vki.hugt lthttp//www.vki.hu/tfleisch/gt

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
Szolnoki Foiskola Felnottképzési Központ Európai
Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005
november 19.