Magyar nyelv

1
Magyar nyelvújítók, nyelvmuvelok

• Készítette Fenyvesi Bence

2
Kosztolányi Dezso

• (1885. március 29.- 1936. november 3.)

3
Élete

• 1885. március 29-én (virágvasárnap) született
  Szabadkán, Kosztolányi Árpád (1859-1926) fizika-
  és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia
  származású Brenner Eulália (1866-1948)
  gyermekeként
• 1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) elso jelei.
  1934-tol sorozatos mutéteken esett át, s
  Stockholmba is elment rádiumkezelésre.
• 1936. november 3-án halt meg Budapesten.
  Decemberben a Nyugat különszámmal adózott
  emlékének, melyben Babits rehabilitálta
  fiatalkori barátját, muvésztársát.

4
Munkássága

• Stílusa pontos, érzékletes és takarékos.
  Verseiben sokat ad a szépségre, dallamosságra.
  Különösen prózájában érezzük közvetlennek és
  természetesnek. Elbeszélései és újságcikkei ma is
  úgy hatnak, mintha közvetlenül az olvasóhoz
  beszélne. Verseinek stílusa más költeményeinek
  nagy része inkább elkápráztat és gyönyörködtet
  ritmusával, a szavak szép hangzásával, festoi
  képeivel és hangulatával. Sok verse van azonban,
  amelynek nem csupán a dallamosság adja legfobb
  értékét, hanem a gondolat ereje is.

5
Bessenyei György

• (1746-1811. február 24.)

6
Élete

• Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay
  Mária fia. 1755-ig szülofalujában élt, majd
  1760-ig a sárospataki kollégium diákja volt.
• Remete életet élt 1804-ig, mikor bátyjának,
  Lászlónak leánya Anna odaköltözött hozzá
  ápolónak. Végrendeletét 1810. november 27-én
  írta, mikor már súlyos beteg volt, és 1811.
  február 25-én bontották azt föl ekkor már o nem
  volt az élok közt.

7
Munkássága

• 1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás
  kezdetének tekintett Ágis tragédiája címu muve.
• 1773-ban betegsége miatt, gárdahadnagyi rangban
  megvált a testorségtol, és a protestáns ügyek
  bécsi képviseloje lett. Új hivatala mellett
  boségesen volt ideje az irodalomnak szentelnie
  magát. A református superintendetiák 1775-ben
  megvonták tole a fizetését. Hogy megélhessen,
  1779. augusztus 15-én katolikus hitre tért, és az
  udvari könyvtárnál hivatalt, valamint évi 2000
  forint díjat kapott.

8
Kazinczy Ferenc

• (1759. október 27. 1831. augusztus 23.

9
Élete

• Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott,
  Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és
  Bossányi Zsuzsanna fia volt.
• 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia
  igazgatósága a történelmi osztály tagjává nevezte
  ki. 1831-ben az összes akadémiai gyulésen részt
  vett. Júniusban tért haza, ekkor nyomtatta utolsó
  kiadványát.
• Ez évben az országos kolerajárvány Zemplén
  megyében is kitört, augusztus 23-án O is a
  járvány áldozata lett.

10
Munkássága

• Kazinczyt az irodalomtörténet a hazai nyelvújítás
  vezéralakjaként, korának nagy irodalomszervezojeké
  nt tartja nyilván. Írói pályája két részre
  fogsága elotti (1794. decemberéig tartó) és
  szabadulása (1801. június vége) utáni részre
  osztható.
• Kiterjedt levelezésével irányítója volt az
  irodalmi életnek, amíg ezt a szerepet át nem
  vette tole a Pesten tömörülo fiatalabb
  írónemzedék.

11
Kölcsey Ferenc

• Szodemeter, 1790. augusztus 8. Szatmárcseke,
  1838. augusztus 23.

12
Élete

• Nemesi családból származott, édesapja Kölcsey
  Péter, édesanyja Bölöni Ágnes volt. Apja akkor
  halt meg, mikor fia 5 éves volt, ezért az akkor 5
  éves Kölcseyt édesanyja Debrecenbe küldte
  iskolába, ahol 14 éven át, 1809-ig tanult. Jobb
  szeme világát gyermekkorában feketehimlo
  következtében elveszítette. 12 éves korában
  meghalt édesanyja, ezután a háztartást Panni
  néni, a család régi, hu szolgája vezette, s
  gondját viselte mind neki, mind három
  testvérének.

13
Munkássága

• 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar
  nép zivataros századaiból címu nagy költeményét,
  amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti
  himnusza lett. E napot 1989 óta a Magyar kultúra
  napjaként ünnepeljük. A mu eredeti kéziratát
  Kölcsey saját kezu aláírásával az Országos
  Széchényi Könyvtár orzi.

14
Juhász Gyula

• Szeged, 1883. április 4. Szeged, 1937. április
  6.

15
Élete

• Juhász Illés (18531902) posta- és távirdafotiszt
  és felesége, Kálló Matild (18621953) elso
  gyermekeként született. 18931902 között a
  szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899.
  május 21-én jelentek meg elso versei a Szegedi
  Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius címu versét
  közölte a Budapesti Napló. 1899. augusztus 26.
  1900. május 5. között piarista novícius Vácott.
  1902. május 26-án apja meghalt hátgerincsorvadásba
  n. 19021906-ban a pesti egyetem magyarlatin
  szakos hallgatója volt

16
Munkássága

• 1918. november 22-én tagja lett a szegedi Nemzeti
  Tanácsnak. A radikális párt al-, majd társelnöke,
  népgyulések szónoka, a Délmagyarország vezeto
  publicistája volt. 1919. március 24-én a
  Forradalmi kiskáté címu írásában köszöntötte a
  vértelen proletárforradalmat. Május 7-én a
  francia megszállás alatt levo Szegeden, a már
  április közepén fölülkerekedo ellenforradalom
  elüldözte a színház élérol tanárgyulésen
  bántalmazták.

17
Ady Endre

• 1877. november 22. Budapest, Terézváros, 1919.
  január 27.

18
Élete

• Tanulmányait az érmindszenti református elemi
  iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly
  tanította írásra, olvasásra, számolásra, bibliai
  történetekre és zsoltáros énekekre. Szülei idovel
  gimnáziumba szánták, ez volt az oka, hogy
  tanulmányait 1886-tól a katolikus népiskolában
  folytatta Hark István keze alatt az elemi
  befejeztével, 1888-ban a nagykárolyi piarista
  gimnáziumba került

19
Munkássága

• Ady Endre a modern magyar sajtótörténetnek is az
  egyik kiemelkedo alakja. Újságíró-volta
  egyáltalán nem véletlenszeru. O nem úgy került a
  sajtóhoz, mint Petofi () költoi tehetségének
  jutalmaképp, és hogy megélhetésérol valamiképp
  gondoskodjanak. Ady elobb volt jó újságíró, mint
  jó költo, és mindvégig megorizte újságíró
  természetét írta róla Szerb Antal. Ady a
  nagyváradi Napló munkatársa volt, és itt, a
  szerkesztoségben ismerkedett meg szerelmével,
  Lédával.

20

• "Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul
  beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb
  eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsoséges
  valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a
  testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben,
  idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként."
• (Kosztolányi Dezso Ábécé a nyelvrol és
  lélekrol).