5. gyakorlat

1
5. gyakorlat

• Homérsékletmérés
• Különbözo homérok összehasonlítása

2

• Fogalma - alapmennyiség
• A homérséklet
• az anyagok egyik fizikai jellemzoje,állapothatáro
  zó.
• A hoérzettel történo észlelése szubjektív, így
  értékét homéro segítségével mérjük.
• A homérséklet intenzív mennyiség, két test
  között hoáramlással kiegyenlítodésre törekszik.
• Fizikai szempontból az anyagot felépíto
  részecskék átlagos mozgási energiájával
  kapcsolatos mennyiség.
• Jele T (Kelvin-skálán) illetve a t
  (Celsius-skálán)
• Mértékegysége
• önkényes
• emberi érzékelés - kézmeleg, tuzforró,
  jéghideg hoség, izzó, ....

3

• SI
• Az abszolút homérsékleti skála alapegysége a
  kelvin, jele K,
• A Celsius-skála alapegysége a Celsius-fok, jele
  oC,
• 0 C 273 K
• Átváltás kelvinrol Celsius-fokra C K
  273
• Átváltás Celsius-fokról kelvinre K C
  273

4
Anders Celsius (17011744)

• Svéd természettudós, csillagász.
• Az általa 1742-ben benyújtott és 1750-tol
  véglegesített homérsékleti skála a
  legelterjedtebb a közéletben valamint az európai
  kontinensen.
• Ezen a skálán normál légköri nyomás mellett az
  olvadó jég homérséklete jelenti a 0 -t, a
  forrásban levo víz homérséklete pedig a 100-t.
• A skála egysége tehát ennek az intervallumnak az
  1\100-ad része.

5
Lord Kelvin vagy William Thomson Kelvin
(18241907)

• Angol matematikus, mérnök, a 19. század
  meghatározó fizikusa.
• A Kelvin skála nulla pontja (0 K) az abszolút
  nulla fok.
• Ez a homérséklet minimum értéke, amikor is a
  molekulák már nem végeznek homozgást.
• Az egy kelvin különbség a víz hármasponti
  homérsékletének 1/273,16-od része.

6
Folyadékos homéro megismerése

• Feladat/1. Páros munka
• A folyadékos homéro megfigyelése
• Részek megnevezése
• Rögzítése rajzban és írásban
• A skála értelmezése
• Muködésének fizikai alapja
• Használatának menete

7
Megoldás

• Részei folyadéktartály, folyadék, vékony üvegcso
  (kapilláriscso), skála, üvegcso
• Skála értelmezése intervallum leolvasása,
  beosztások értelmezése, egy egység megállapítása.
• Muködésének elve a folyadék térfogatváltozása
  homérséklet-változás hatására

• Használata
• A folyadéktartály a mérendo folyadékba merül
• Ido a termikus egyensúly beállásáig
• Skála leolvasása
• a homérot nem emeljük ki a mérendobol,szemmagassá
  gban olvassuk le. (iIyenkor a szemsugár meroleges
  a skála beosztására)

8
Hagyományos analóg lázméro (testhoméro)
megismerése

• Feladat A lázméro megfigyelése
• (párosmunka)
• Részek, skála értelmezése
• Szukület megfigyelése kézi-nagyítóval
• Muködésének fizikai elve
• Folyadékos- és a testhoméro összehasonlítása
• Gyakorlati alkalmazás
• A kórházakban szinte mindenütt, de a háztartások
  jelentos részében is a hagyományos higanyos
  lázmérot használják.

9
Teendok az összetört lázmérovel

• A kiömlött higanyt TILOS FELPORSZÍVÓZNI!
• Mivel a kiömlött higany azonnal párologni kezd,
  ezért szelloztessünk!
• Húzzunk gumikesztyut. Egy fehér papírlappal
  görgessük össze a higanycseppeket és gyujtsük egy
  zárható edényben.
• Patikában vásároljunk kénport, a szabad szemmel
  nem látható higanycseppek semlegesítéséhez!
• A kénporral szórjuk be az összetört lázméro
  helyét, majd terítsük le újságpapírral és hagyjuk
  állni egy kis ideig. A higany ekkor a kénnel
  egyesülve higany-szulfidot alkot, amely már nem
  veszélyes.
• Hg S HgS
• Az így keletkezo szürkés anyagot seperjük össze,
  és szintén helyezzük egy zárható edénybe.
  Legvégül tiszta vízzel mossuk fel.
• Az összegyujtött higanyt és higany-szulfidot
  veszélyes hulladékként kell kezelnünk.

10
Homérok csoportosítása
11
Idomérés
12
Az ido fogalma

• Mindennapi életünkben az ido az események
  folyamatos sorrendjének érzékelése. A
  periodikusan ismétlodo jelenségek (pl. nappalok
  és éjszakák) nyomán született meg az egyenletesen
  múló ido fogalma.
• Ido A valóság változásának, mozgásának egyik
  alapveto jellemzoje. Az ido, a történések
  egymást követo mozzanatainak összefüggo
  folyamata.
• Idotartam Egy történés-, folyamat-, cselekvés
  ideje, amely alatt az esemény lejátszódik.
• Idopillanat Nagyon "rövidnek" tekintett
  idotartam. Olyan rövid, amikor egy folyamat
  kezdetét és végét már nem lehet
  megkülönböztetni.
• Alapmennyiség
• jele t

13

• SI-beli mértékegysége a másodperc,
• jele s
• nem SI-egység
• perc, jele min. 1 min 60 s
• óra, jele h, 1 h 60 min 3600 s
• nap, jele d, 1 d 24 h 1440 min
  86400 s.
• Idomérésszabályosan ismétlodo folyamatok vagy
  periodikusan muködo mechanizmusok (órák)
  segítségével történo meghatározás.
• Idomérés eszközei

14
idomérok
15

• A Föld forgását idoszabványként használó idot
  világidonek szokás nevezni. (Perdülete állandó,
  tehetetlenségi nyomatéka kicsit változik)
• Idomérésre használható fel az atomok és molekulák
  rezgése, ill. az általuk kibocsátott
  elektromágneses hullámok rezgésszáma. Ez alapján
  kapjuk az atomidot.

16
Ido története

• Arisztotelész úgy vélte, hogy " egy és csakis egy
  ido létezik".
• Vele szemben Epikürosz azt vallotta, hogy "az ido
  nem létezik önmagában, csak tárgyakon keresztül
  érzékelheto".

17

• Newton számára vált szükségessé a szabatos,
  egyértelmu ido (és tér) fogalma, hogy a mechanika
  törvényeit egyetemes érvényunek mondhassa ki.
• Ezért alkotta meg az egyes testektol,
  folyamatoktól független abszolút ido fogalmát,
  ami magában, természeténél fogva egyenletesen
  telik.

18

• A relativitáselmélet az idofogalmat megújította,s
  kimutatta, hogy egymáshoz képest nagy sebességgel
  mozgó testekben lezajló folyamatok különbözo
  idoskálán történnek.
• Ezért minden egyes rendszernek sajátideje van.

19
(No Transcript)
20
Stone Henge
21
Stopperóra megismerése

• Részei.
• Használatának menete.
• Muködésének elve.

22
Rövid idotartamok becslése, mérése

• Egy mondat írásának ideje
• Egy versszak felolvasásának, elmondásának ideje
• Tanterem körbejárásának ideje

23
Saját reakcióido mérése

• Reakcióido fogalma
• Mérése hosszúságmérés alapján történik
• Eszköze a méterrúd
• A tevékenység menete.(írásban, rajzban)
• Számítás menete
• A méterrúd elengedve szabadon esik. Közben a
  megtett út az s a/2 t2 alapján
  számítható.
• Ebbol t ?2s/a ? 2s/g a g ? 10 m/s2
  ..

24

• Világcsúcsidok a sportban
• 100m futás