PESTALOZZI%201746-1827

1
PESTALOZZI1746-1827

• Svájci pedagógus - munkásságában
• az elmélet és a gyakorlat szorosan
• összekapcsolódik

2
Pályájának állomásai
1774-1779 Neuhof- árvaház 1798 -Stäns -
árvaház 1799-1805 - Burgdorf árvaház 1805-1825
-Yverdon -nevelointézet
Neuhof
Burgdorf
Yverdon
3
Muvei

• Lénárd és Gertrúd (1781)
• Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? (1803)

4
HERBART ÉS DIESTERWEG
5
HERBART1776-1841

• A tudományos pedagógia
• megalapítója
• Pedagógiai rendszere
• A nevelés célja az erkölcsi jellem
  megszilárdítása
• A nevelés szakaszai
• 1. Kormányzás
• 2. Oktatás
• 3. Vezetés

6
Az oktatás

• Középpontban az érdeklodés
• Az oktatás fokozatai elmélyedés- eszmélkedés
• 1. nyugvó (statikus) elmélyedés - a
  világosság foka
• 2. haladó (dinamikus) elmélyedés - az
  asszociáció foka
• 3. nyugvó (statikus) eszmélkedés - a
  rendszer foka
• 4. haladó (dinamikus) eszmélkedés - a módszer
  foka

7
DIESTERWEG1790-1866

• A nevelés célja az öntevékeny ember kialakítása.
  
• Embereszménye az ész által önmagát kormányzó,
  azaz erkölcsileg szabad személyiség.
• A nevelés alapelve a természetszeruség. Ami a
  gyermek természetével ellenkezik, ami
  természetellenesnek mondható, az feltétlenül
  elvetendo.
• Az oktatásnak a növekedo ember természetes
  fejlodési fokaihoz kell alkalmazkodnia.

8
Pedagógiai nézeteik összehasonlítása

• DIESTERWEG
• pedagógiafogalmában a tudomány és a nevelési
  tevékenység egyaránt helyet kap.
• a nevelés célja az ész által önmagát kormányzó,
  erkölcsileg szabad, autonóm személyiség.
• el kell vetni, ami a gyermek természete ellen
  való, így az oktatásnak is a gyermek
  természetéhez kell igazodnia.

• HERBART
• éles különbséget tesz a pedagógia mint tudomány
  és a nevelés mint mesterség között.
• A nevelés célja az erkölcsiség elérése, a
  jellemszilárdság kialakítása
• a gyermeket a vad rakoncátlanság és a
  rendetlenség állapota jellemzi, amely nemcsak a
  felnotteket zavarhatja, hanem magára a gyermekre
  is ártalmas lehet. Ezt a rakoncátlanságot
  eroszakkal kell letörni,

9
ROBERT OWEN1771-1858

• Élete
• Tevékenysége New Lanarkban
• Pedagógiai elvei és gyakorlati tevékenysége
• Muvei

Az Új Intézet
New Lanark
10
FRIDRICH FRÖBEL1782-1852

• Élete
• Pedagógiai rendszere
• A gyermeki ösztönök
• - a tevékenység ösztöne
• - a megismerés ösztöne
• - muvészi ösztön
• - vallásos ösztön
• Fröbel a játékról
• Munkásságának értékelése

Keilhau, Fröbel intézete
11
Nevelésügy a reformkori Magyarországon1825-1849
12
A polgári átalakulás és a nevelés

• Törekvések a magyar közoktatás polgári
  átalakítására - az 1825/27-es országgyulés
• Az óvodai mozgalom -Brunszvik Teréz
• A népoktatás és tanítóképzés ügye -az elso
  tanítóképzok
• Küzdelem a magyar tanítási nyelvért
• A nonevelés ügye
• A szakoktatás kérdései

Brunszvik Teréz
Teleki Blanka
13
Az 1848/49-es forradalom és szabdaságharc és a
nevelés

• Eötvös József -miniszter
• 1848. évi XIX. törvény
• Törvényjavaslat a népoktatásról
• Az elso egyetemes tanítógyulés munkálatai
• -óvodai szakosztály
• - elemi iskolai
• szakosztály
• - gimnáziumi
• szakosztály
• -egyetemi szakosztály
• -tanítóképzo szakosztály
• -iparoktatási szakosztály

Az elso egyetemes tanítógyulés 1848. július
20-24. Pest
14
MAGYARORSZÁG NEVELÉSÜGYE A 19. SZÁZAD MÁSODIK
FELÉBEN
15
Az abszolutizmus közoktatáspolitikája

• Népoktatás
• Az elemi iskolák típusai
• Az iskolák száma
• Németesítés
• Tantárgyak
• Középfokú oktatás
• Az ENTWURF (1849)
• A gimnáziumok
• Az érettségi
• A reáliskolák
• A nonevelés

Thun Leo
16
EÖTVÖS JÓZSEF

• Miniszter 1867-1871
• Az 1868. évi 38. törvény a népoktatásról
• tankötelezettség 6-12 éves korig
• állami és felekezeti népiskolák
• Az 1869-es tanterv
• tantárgyak
• módszerek-eszközök
• A törvény végrehajtása és értékelése

Eötvös József 1813-1871
17
TREFORT ÁGOSTON

• Miniszter 1872-1888
• Népoktatás
• Szakoktatás
• Középiskolák- az 1883. évi 30. tc.
• A felsooktatás - a középiskolai tanárképzés
• Muvelodéspolitikája
• A nok képzése

Trefort Ágoston 1817-1888
18
EÖTVÖS LORÁND

• Miniszter 1894-1895
• Nyílt levele a tudományegyetem feladatairól (1887
  április)
• Az EÖTVÖS KOLLÉGIUM (1895-1950)

Eötvös Loránd
19
KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ
KÖZÖTT
20
KLEBELSBERG KUNO

• Miniszter 1922-1931
• A kultúrnacionalizmus
• népiskolák
• polgári iskolák
• középiskolák
• tanoncképzés
• pedagógusképzés
• felsooktatás
• tudománypolitikája

Klebelsberg Kuno 1875-1932
21
REFORMPEDAGÓGIA
22
Maria Montessori1870-1952

• 1899 - gyógypedagógiai intézet
• 1907 - casa dei bambini
• 1909 - Módszerem könyve
• 1929 - Nemzetközi Montessori Szövetség

1870-1952
23
Pedagógiai -pszichológiai alapelvei

• Hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni
• Gyermekhez méretezett környezet
• A nevelés alapelve a gyermek aktivitása --
  lehetoség az érzékszervek fejlesztésére, az
  önálló tapasztalatszerzésre.

24
Módszerek - Eszközök

• A napirend
• Érzékszervi fejleszto eszközök
• Foglakozási formák
• A Montessori intézetek belso világa
• A tanítás tartalma

25
A Montessori pedagógia Magyarországon

• 1912 - az elso Montessori óvoda
• Burchard-Bélaváry Erzsébet
• - 1927-1944 - óvoda
• - 1928-1941 - iskola
• 1933 - Magyar Montessori
• Egyesület

26
A Waldorf pedagógia

• A koncepció antropológiai alapjai - az
  antropozófia
• Az egyedfejlodés
• - 0-7 év -a világ érzékszervi befogadása
• - 7-14 év- engedelmes példakövetés
• - 14-21 év- az autonóm ítéletalkotás kora
• - 21-28 év a bölcsesség kora

Rudolf Steiner 1861-1925
27
A Waldorf iskolák

• A Waldorf iskolák sajátosságai
• Az epochális oktatás
• Az euritmia
• Waldorf iskolák Magyarországon 1926-1932 Göllner
  Márta iskolája

28
Peter Petersen - Jena Plan

• Osztályrendszer helyett - csoportok
• Alsósok
• az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek
• Középso csoport
• a 4-6. iskolai év tanulói 10-12 évesek
• Felsosök csoportja
• a 6-8. iskolai év tanulói 12-14 évesek
• Ifjúsági csoport
• a 8-10. iskolai év tanulói 14-16 évesek

1884-1952
29
Muvelodési alapformák

• Beszélgetés
• Játék
• Munka
• Ünnep