Filoz

1
Filozófiai antropológia

• Emberértelmezések a filozófiai gondolkodás
  történetében

2
Az antropológia jelentéstartalma

• antroposz /a?t??p??/ ember
• több tudományterülethez kapcsolható
• biológia /pszichológia
• kulturális antropológia prehistorikus népek
• antropogenezis (származástan -19. század)
• vallás
• filozófia az ember helye és rendeletetése a
  világban, az emberi létezés értelmének kutatása

3
A filozófiai antropológia eredete

• ontológia emberi létezés forrása, oka lényege
• gnosszeológia emberi ismeretek forrása
• etika emberi cselekedetek
• társadalom-és politikafilozófia emberi
  közösségi- és uralmi formák
• vallásfilozófia hívo ember léte, rendeltetése
• Történelemfilozófia történetiséggel rendelkezo
  ember
• A filozófiai gondolkodás alanya és célja az ember.

4
A filozófiai antropológia kezdete

• A filozófiai diszciplína születése a XVIII/XIX.
  század fordulóján.
• Virágkora XX. század.
• Kiváltó okai
• felvilágosodás
• igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává
  tegyük az ember lényegének, rendeletetésének
  megragadását.
• szaktudományok virágzása ? az ember egy egy
  sajátos specifikumát dolgozza fel, csak
  részeredmények adottak.
• pozitivizmus
• egzisztencializmus
• nyugat európai civilizáció fejlodésébe vetett
  hit megingása
• I. és II világháború sokkoló hatása emberi bun,
  rosszra való hajlam okai

5
A filozófiai antropológia eredete és kezdete

• eredete az embernek metafizikailag nincs
  rögzítetett helyzete ember nyitott lény, helye
  a világban nem meghatározott. ?emberképek
• kezdete a filozófiai diszciplína születése
• XVIII/XIX. század fordulója monográfiák,
  tanulmányok
• (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer
  Nietzsche, Scheler, Gehlen,
• mítosz és a vallás kijelentéseinek mellozése
• irodalom és a muvészet ember ideáljainak
  lebontása

6
Emberképek

• antik
• zsidó keresztény (bibliai)
• idealista
• romantikus
• realista
• az emberképek a filozófiai antropológia, mint
  diszciplína elozményei, ideáltípusok azaz az
  adott korszak hogyan gondolkodik az emberrol

7
Antik (görög) emberkép I.

• klasszikus kori polisz polgár képe önmagáról
• zoon politikon a szabadság alapja a törvény
  (nomosz)
• nomosz jog és kötelesség
• alapja a racionalitás nem a történelmi hagyomány
• szabadság és rend dialektikája
• politeizmus
• testkultusz (kalosz) jelentései

• görög tudomány és filozófia emberképe
• (Szókratész, Platón, Arisztotelész)
• logosz ethosz kiváló ember
• vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresi
• igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány,
  hanem a logikus gondolkodás
• egyén és a kozmosz viszonya
• arché, legfobb jó ideája, elso mozdulatlan
  mozgató
• ?ösztönök, akarat, vágyak

8
Antik (görög) emberkép II.

• Közös vonások
• nem rendelkezik történelem értelmezéssel
  mítoszok, narratív elbeszélések
  történelemfilozófia hiánya
• akaratszabadság hiánya
• nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és
  erkölcsös lényt nevel ki.
• hétköznapi élet fontossága
• egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az
  igazság megismerése, nem a túlvilági életben
  keresendo
• a közösségnek való megfelelés dicsoség
• bunértelmezés hiánya hübrisz megsértése, vagy a
  megvetés
• szókratészi erények, önismeret fontossága

9
Bibliai emberkép I.

• Isten ember viszonyából értelmezheto
• Isten kép abszolút tekintély, vele szemben az
  ember az alávetettség pozíciójában
• emberkép esendo, véges, bunös
• történetiség /Szent Ágoston Vallomások
• bun radikális értelmezése eredendo bun
  megváltás lehetosége

10
A bibliai ember II.

• lényege akarat (nem a racionális muveltség
  eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója.
• jóság Isten iránti engedelmesség
• rossz elfordulás Istentol, ember önértelmezése
  Istentol függetlenül
• más típusú erények jog, igazságosság,
  engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet
• erények alapja isteni tekintély és a történelmi
  hagyomány
• szabadság buntol való megszabadulás
• Alapproblémák az isten és ember viszonyából
  következoen
• hit és tudás viszonya
• akarat szabadsága predesztináció periférikus
  jellegu tanítás
• közösség kiválasztódás, vagy univerzalizmus

11
Idealista emberkép

• XVIII. század felvilágosodás, amely az antik
  ember folytatása
• elozmény a reneszánsz és a reformáció
• Mirandola Az ember méltóságáról
• Rotterdami Erasmus pacifizmus, személy méltósága
• Luther Márton sola fide elve hit központú
  keresztény élet, intenzív vallásosság

12
Mirandola Az ember méltóságáról

• Az emberi lét alapja a szabadság, amely a
  létformák közötti választás képességében ölt
  testet. A választás racionális és hiten alapuló.
• élet lényege
• etika
• dialektika
• teológia
• Nem kérdojelezi meg a hívo létmód jogosságát.

13
Az idealizmus emberképe

• szellem primátusa elméleti ész és gyakorlati
  ész önálló alappal bír, lelkiismeretben van az
  erényesség és a kötelesség kategorikus
  imperatívusz
• nevelés fontossága
• esztétikum
• szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing,
  Schelling)

14
Eltéro vonások az idealista és görög ember között

• szabadság lényege
• individuum
• érzéki világ feletti uralom
• akarat meghatározó jellege
• történetiség, idobeliség
• jövo felé orientálódás az egyén, a társadalom és
  a világrend is jobbítható (meliorisztikus
  világkép)

15
Romantika emberképe

• XIX. század elso fele /elsosorban a német
  költészet és filozófia együttes szerepvállalása)
• Hegel Hölderlin- Schelling
• irracionalitás, titokzatosság
• zseni kultusza
• historizmus
• történelem menete irracionális erok
  kibontakozása
• Hegel Jacob Burkhardt vita egységes
  világtörténet megkérdojelezése

16
Realizmus emberképe

• XIX. század / francia regényirodalom
• olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel
  felfogható és szerkezetében az ész által
  megismerheto valóságot tekinti vizsgálódás
  alapjának
• hétköznapiság
• ész mellett ösztönök (naturalista)
• Az ember a természet terméke, fiziológiai
  sajátosságának egyik része a szellem.
• történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás,
  az európai civilizáció bírálata
• alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és
  társadalomelméletnek
• természeti törvényszeruségek, kauzalitás

17
A filozófiai diszciplína kezdete

• Immanuel Kant Antropológiai írások
• Mit tudhatok?
• Mit kell tennem?
• Mit remélhetek?
• Mi az ember?
• Az ember kettos természete heteronómia
  (Sinnlichkeit) autonómia (Geist) érzékiség,
  fizikai test impulzusai, hajlam kötelesség, jó
  akarat
• Az emberben megvan a rosszra való hajlam -
  ténykérdés

18
Herder

• A nyelv eredetérol (1772)
• Eszmék az emberiség történelmének filozófiájához
• Alap ember és állat különbsége
• Mängelwesen (hiánylény)
• ész és szabadság (önkibontakozás és
  önmegvalósítás lehetosége)
• nyelv mint eszköz, funkciói
• tökéletesíthetoség, 2. individualizáció, 3.
  kommunikáció
• Az ember a természet elso felszabadult
  rabszolgája

19
XIX. századi antropológia változatai

• Karl Marx homo faber, munka
• Darwin biológiai fejlodés csúcspontja, de az
  emberben rejlo ösztönök, agresszió az állati
  jellemvonás Ernst Hackel Világproblémák
• Nietzsche az ember meghatározatlan állat
• Schopenhauer önfenntartás ösztöne, öntudatlan
  életakarat (Wille zum Leben)
• Kierkegaard döntés szabadság, vallási stádium

20
Max Scheler

• 1922-28 Az ember helye a kozmoszban (TK)
• Értékfenomenológiája komoly hatással van a
  katolikus egyházra
• Értékek abszolút, változatlan létezok
• Értékek rangsora
• Személy fogalmának megalapozása/ értelmi
  teljesség, szellemi nagykorúság, választás
  hatalma
• kettosség állattól származik, de istenkereso
  lény metafizikai meghatározatlanság
• szeretet - elmélete

21
Az ember helye a kozmoszban

• három emberkép adott antik, keresztény,
  természettudományos - részeredmények
• Cél újradefiniálni az ember lényegét,
  meghatározni metafizikailag különleges helyzetét.
• Ember
• tudattalan, érzés- és képzet nélküli érzoero
• ösztön megszokásszeru, praktikus és intelligens
  magatartás
• szellem személy világra nyitottság

22
Arnold Gehlen

• Elozmények
• Scheler
• Adolf Portmann zoológus végletes tanulási
  képesség az emberi természet sajátja
• Plessner A szerves élet fokai és az ember -
  centrikus és excentrikus létformák közötti
  különbség
• Pragmatizmus cselekvo lény

23
Gehlen Az ember természete és helye a világban
(1940)

• M. Scheler alapján az ember és állat viszonyából
  eredo sajátosságokat veszi alapul.
• fogyatékosság ? világra nyitottság
• természet ? mesterséges mu (kultúra)
• Az ember nemcsak él, hanem életvitele is van
  munkaeszköz, jog, gazdaság, társadalom, állam,
  család, házasság, tulajdon
• Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez
  (fészek)
• technika
• tehermentesítés - nyelv