Hogyan muk

1
A filozófia története
1. eloadás Bevezeto a társadalom, az ember,
majd a tudomány és a filozófia születése
2
A filozófia története tantárgy tematikája

• 1. Az ember, a társadalom és a filozófia
  születése
• 2. A görög filozófia
• 3. A középkori filozófia
• 4. Az újkori filozófia
• 5. A felvilágosodás és az empirizmus
• 6. A klasszikus német filozófia
• 7. A 19. század (Kierkegaard, Marx, Nietzsche és
  mások)
• 8. A 20. század -izmusok és -lógiák
  útvesztojében
• 9. A 20. század meghatározó személyiségek és
  irányzatok
• 10. Mi az ember? (Az emberi lényeg, és az emberi
  természet)
• 11. Mi az igaz? (A tudomány határai)
• 12. Mi a jó? (Az erkölcs elmélete és gyakorlata)

3
A kötelezo és az ajánlott irodalmak

• Kötelezo irodalom
• www.marosan.com honlapon a Oktatási segédanyagok
  könyvtárban a Filozófia történet
• Marosán Bence Kiegészíto anyagok a Filozófia
  történethez
• Ajánlott irodalom
• Daniel J. Boorstin Keresok (Örök kérdések régen
  és ma) Európa Könyvkiadó. 2002
• Steiger Kornél Filozófia (Tankönyv a
  középiskolák számára) Holnap Kiadó. 2004)
• Steiger Kornél Bevezetés a filozófiába
  (Szöveggyujtemény) Holnap Kiadó. 2004
• Hasznosan forgathatók és ajánlottak a wikipédia
  szócikkei is.

4
Teljesítmény-értékelés

• A félév vizsgával zárul. A vizsgajegy elvileg
  három részbol áll írásos házi-dolgozat, a ZH
  héten és az utolsó héten megírandó ZH, valamint
  írásbeli vizsga a vizsgaidoszakban.
• Aki a 13 eloadásból legalább 9-on jelen van, és a
  ZH-i elfogadhatóan sikerülnek, az a félév végén,
  a beadott házi-dolgozata alapján megkaphatja a
  jegyet.
• Ha órai részvétele nem elegendo és/vagy a ZH-kat
  nem írta meg, vagy nem sikerültek, akkor
  vizsgázni is kell.
• A házi dolgozat témája ki kell választani az
  eloadók által megadott idézetek vagy témák
  valamelyikét, és arról kell írni elemzést a
  megadott szempontok alapján.
• A házi dolgozat 2600 szó méretu kell legyen és a
  beadási határido 2014. december 19.

5
A házi dolgozat elkészítésének szempontjai

• Ki kell választani a tananyag során említett
  gondolkodótól egy idézetet és azt elemezni kell
  az alábbi szempontok szerint
• Kihez és hogyan kapcsolódik az adott idézet a
  filozófus (gondolkodó) elodei közül?
• Kihez és hogyan kapcsolódik az idézet a
  gondolkodó kortársai közül?
• Mennyiben tükrözi az idézet adott kor problémáit?
  
• Mennyiben tükrözi az adott idézet a gondolkodó
  pillanatnyi helyzetét?
• Mennyiben tükrözi az adott idézet a gondolkodó
  életútját, hogyan illik bele az életmube?
• Mennyiben tükrözi az idézet a gondolkodó
  társadalmi helyzetét, és osztályhelyzetét?
• Egy mai ember számára mi a jelentése esetleg
  fontos üzenete - az adott idézetben
  megfogalmazott gondolatnak?
• Mit jelent, mit üzen, milyen tanulságokkal
  szolgál ez az Ön számára?

6
Platón

• Képzeld el, hogy az emberek egy barlangszeru
  föld alatti lakóhelyen melynek világosság felé
  nyíló, és a barlang egész szélességben elhúzódó
  bejárata van gyermekkoruktól fogva lábukon és
  nyakukon meg vannak kötözve, úgyhogy egy helyben
  kell maradniuk, s csak elorenézhetnek, fejüket a
  kötelékek miatt nem forgathatják, hátuk mögött
  felülrol és messzirol egy tuz fénye világít, a
  tuz és a megkötözött emberek között pedig fent
  egy út húzódik, amelynek mentén alacsony fal van
  építve, mint ahogy a bábjátékosok elott a
  közönség felé emelvény szokott állni, amelyek
  fölött a bábjaikat mutogatják
• Platón ezzel a hasonlattal igyekszik megértetni a
  a valódi világ és az árnyék világ közötti
  különbséget, amelyet az emberek valódi világnak
  gondolnak.
• A barlanghasonlat az Állam c. dialógusban

7
Szent Tamás - az ötödik út

• Azt látjuk ugyanis, hogy bizonyos tudat nélküli
  dolgok, tudniillik a természetes testek, valami
  cél szerint muködnek ami nyilvánvaló abból, hogy
  mindig vagy többnyire ugyanazon módon muködnek,
  hogy azt kövessék ami a legjobb, amibol
  nyilvánvaló, hogy nem véletlenül, hanem
  szándékból adódóan érkeznek célhoz. De a tudat
  nélküli dolgok nem tartanak célhoz, hacsak nem
  irányítja oket valamely tudatos és intelligens
  lény, miként az íjász a nyílvesszot. Van tehát
  valamiféle értelmes lény, amely minden természeti
  dolgot a célra irányít, s ezt Istennek mondjuk.

8
J. Locke (2) Tabula rasa

• Tegyük fel tehát, hogy az elme, ahogy mondjuk,
  fehér lap, amire semmi sincs írva, ideák nélkül
  való. Hogyan telik meg? Hogyan válunk birtokosává
  annak az óriási tárháznak, amellyel az ember
  szorgos és korlátlan képzelete ajándékozza meg
  majdnem vég nélküli változatosságában? Honnan
  veszi mindehhez az észnek és a tudásnak az
  anyagát? Erre egyetlen szóval felelek a
  tapasztalásból ezen alapul minden tudásunk, és
  végeredményben ebbol is származik.
• John Locke Értelezés az emberi értelemrol (1690)

9
Kant - Mi a felvilágosodás?

• A felvilágosodás az ember kilábalása a maga
  okozta kiskorúságból. Kiskorúság az arra való
  képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül
  gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha
  az oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az
  abbeli elhatározás és bátorság hiányában van,
  hogy mások vezetése nélkül éljen vele. Sapere
  aude ! merj a magad értelmére támaszkodni! ez
  tehát a felvilágosodás jelmondata, Kant

10
A döntés elkerülhetetlensége és abszurditása
Kierkegaard szerint

• Házasodj meg, meg fogod bánni, ne házasodj meg,
  azt is meg fogod bánni, házasodj vagy ne
  házasodj, mindkettot meg fogod bánni, vagy
  megházasodsz, vagy nem mindkettot megbánod.
  Nevess a világ ostobaságain, meg fogod bánni,
  sirasd el, azt is meg fogod bánni, nevess a világ
  ostobaságain, vagy sirasd el, mindkettot meg
  fogod bánni, nevetsz a világ ostobaságain, vagy
  elsiratod oket, mindkettot megbánod. Bízzál egy
  lányban, meg fogod bánni, ne bízzál benne, azt is
  meg fogod bánni, bízzál egy lányban, vagy ne
  bízzál benne, mindkettot meg fogod bánni. Akaszd
  fel magad, meg fogod bánni, ne akaszd fel magad,
  azt is meg fogod bánni, akaszd fel magad, vagy ne
  akaszd fel magad mindkettot meg fogod bánni, vagy
  felakasztod magad, vagy nem, mindkettot meg fogod
  bánni. Ez uraim, minden életbölcsesség
  foglalata.
• Sören Kierkegaard, Vagy-vagy

11
D. Riesman A magányos tömeg

• Az összes kívülrol irányított típusban közös
  vonás, hogy az individuum számára az irányítás
  forrásául kortársaik szolgálnak, akár azok,
  akiket ismer, akár azok akikkel csak közvetett
  kapcsolata van, barátokon vagy a tömeghírközlésen
  keresztül. Ez a forrás természetesen beépül a
  személyiségébe abban az értelemben, hogy
  irányításukra való támaszkodás már az élet
  legelején kialakul. A kívülrol irányított ember
  célkituzései ebben az irányítási rendszerben
  állandóan változnak, beállítottsága és másoktól
  kapott jelzések szoros követésére irányuló
  törekvése azonban változatlan az egész életén
  keresztül

12
Az ember kialakulásának fordulópontjai
13
Az emberré válás forradalmi szakaszai

1. Emberré válás ez még a humán-etológia korszaka
2. Anatómiailag modern ember - és az evolúciós
   pszichológia- korszaka
3. Szimbolikus forradalom a kulturális evolúció
   fontossá válik (itt jelenik meg a beszéd)
4. Neolit forradalom - (itt jelenik meg a kultúra a
   maga teljességében egyenlotlenség, hatalom,
   hierarchikus közösség)
5. Intézményi forradalom - (itt jelenik meg az
   állam, és minden írás, és egyre fejlettebb
   fogalmi gondolkodás)

14
A kulturális evolúció lényege

• A kultúra minta-rendszer, amelynek elemi
  egységei (mémek) vannak,
• Örököljük, és átörökítjük, a másolással és
  tanulással,
• A kultúra mutációja a mémek változása,
  rendszeresen hoz létre változásokat,
• Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd
  használhatóságuktól függoen használjuk és tovább
  adjuk, vagy elfeledjük,
• A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget
  befolyásoló
• A kultúra evolúciója a közösség
  mintaösszetétele változik, és új konstrukciók
  jönnek létre

15
Az emberszabásúak kultúrája

• Eszközkészítés és eszközhasználat
• Kultúraszeru hagyományok
• Az altruizmus és a szolidaritás elemei
• Territorialitás, és a csoportok közötti
  vetélkedés
• A másodrendu intencionalitás jelei
• A csoportos nevelés jelei (collective breeeding)

16
A szociális állatok konstrukciói

1. Fizikai, anyagi konstrukció (hód gátja, madár,
   vagy a hal fészek, pókháló)
2. Szociális (dominancia-sor, gondozási, és
   párválasztási stratégiák, élelemszerzési, és
   vetélkedési, zsákmányszerzési vagy védekezési
   stratégiák)
3. Gesztusbeli (alá- és fölérendeltség jelzése,
   érzelmek kifejezése)
4. Mentális (szabálykövetés, intencionalitás)

17
A társadalom barkácsolt konstrukcióinak fajtái

• 1. Technikai konstrukciók (gátak, házak,
  eszközök, tuz, kerék, utak stb.)
• 2. Szociális konstrukciók (piac, tulajdon,
  vállalkozás, házasság, egyház, pártok stb.)
• 3. Gesztusbeli konstrukciók (hogyan kell igent
  jelezni, kacsintani, meghajolni stb.)
• 4. Mentális konstrukciók (nyelv, érzelmek
  igazságosság, szégyen, félelem, szépérzék stb.)
• 5. Logikai konstrukciók (elméletek, ideológiák,
  fogalmak, szimbólumok stb.)

18
A kulturális evolúció mechanizmusai

• Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban
  többnyire tudatos. Keresik, várják, és
  terjesztik)
• Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás,
  formális tanulási folyamat)
• Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a
  találmánya elvándorol és másutt is használni
  kezdik könyvnyomtatás, vagy a fényképezés)
• Memetikai sodródás (a kis populációkban a
  véletlenszeru változások hatása megno pl. az
  elvándoroltak)
• Memetikai szex (kultúrák találkozása és egymást
  megtermékenyíto hatása)

19
A környezet szerepe az evolúcióban

• A környezet vet fel problémákat, és ítéli meg,
  hogy jól oldottuk-e meg.
• A környezet szisztematikus nyomása tereli az
  organizmusokat bizonyos megoldások (adaptációk)
  felé.
• A biológiai evolúció világában szelekciós nyomás
  létezik (pl. meleg, hideg, víz, szárazság), amely
  meghatározott megoldások (szervek, vagy
  viselkedés) irányába nyomja az organizmusokat.
• A kultúra világában az evolúciós nyomás többnyire
  a már létrehozott kulturális konstrukciók
  következményei, és a környezet változása újabb
  konstrukciók felé vezeti a közösségeket
• A kultúra világában a mutáció többnyire nem
  véletlen

20
Az ember és a társadalom kialakulásának
menetrendje
A forradalom neve A kezdete (i.e.) A robbanás (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség (nóvum)
1. Az emberré válás 2.5 millió 1.5-1 millió 500 ezer Humán etológia
2. A modern ember 500 ezer 200-150 ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia
3. Szimbolikus Forradalom 120-80 ezer 60-40 ezer 20 ezer Szimbólumok használata
4. Neolit forradalom 20 ezer 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere
5. Intézményi forradalom 6 ezer 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt
21
Az 1. forradalom a majom-ember átalakulás
Az átalakulás folytonos, de a különbség minoségi.
Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben
megmutatkozó jellemzo, és ehhez kapcsolható
idopont, amely meghatározható volna
határ-pontként. A legtöbb, a társadalom
fejlodése szempontjából lényeges intézménynek és
konstrukciónak megvan a gyökere. Így a állam, a
politika, a tulajdon, az eszközkészítés, a
kommunikáció, a hagyományok, és a pro-szociális
értékek eloképei azonosíthatók. A környezet
bizonyos értelemben véletlen, de evolúciós
nyomást megtestesíto - kihívásai vezérelték az
emberszabásúak egy csoportját, hogy kulturális
válaszokat adjon a problémákra.
22
A 2. forradalom az anatómiailag modern ember
születése

• Az egyenletesen növekvo agyméret 200 ezer évvel
  ezelott eléri maximális (1400 cm²) méretét és
  stabilizálódik
• Létrejönnek az EP mentális moduljai. A mentális
  modulok az elme szabvány-megoldásokat szolgáltató
  funkcionális egységei. Beállítódást és
  preferenciát alakítanak ki, amelyek ösztönszeruen
  érvényesülnek,
• Felértékelodik a csoport (a növekvo fejméret
  miatt életképtelenül születünk, energia-igényes,
  és fontos a tapasztalat elsajátítása)
• Ilyen modulok csalófelismero, barát-azonosító,
  ágens-generáló, csoportbefolyást elfogadó stb.
  
• Kezd kiformálódni az etnocentizmus,
• Fejlodik az eszköz-használat és készítés,
• Az agyméret stabilizálódása miatt a kultúra
  kifejlesztése irányában fejlodünk tovább

23
A modern ember forradalma - az evolúciós
adaptáció környezete
Evolúciós adaptáció környezete A kiváltott magatartás minták
Kis, 20-30 fos csoportok, ellenséges környezetben Etnocentrikus szindróma, és belül összetartás, a csoport követése
Vadászat-gyujtögetés, egymásra utaltság Elvárjuk a kölcsönösséget, Követjük a tekintélyt
Állandó vándorlás Szolidaritást magasra értékeljük
Folyamatos fenyegetettség, a környezetnek való kiszolgáltatottság Idegen környezetben szorongunk, és agresszívek leszünk, alávetjük magunkat a fonöknek
Sok éhezés Szeretjük a cukrot és a húst
Az emlékezet által megorzött ismeretnek nagy értéke Az öregek (nagypapák, nagymamák) szerepe nagyon fontos
24
Mit jelent a mentális modul szint?

• Az emberré válás evolúciósan adaptív
  környezetnek nevezett körülményei által
  felvetett problémákra kialakított viselkedési
  formák,
• Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek
  egy meghatározott adaptív probléma megoldásának
  eszközei,
• A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával
  döntjük el, megérzésszeruen, ki a csaló, kiben
  lehet bízni, mit együnk, mitol óvakodjunk,
• Pszichológiai beállítódás, a viselkedést
  befolyásoló preferencia, amely az egyedet
  bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és
  rendre meghatározott választ generál

25
Mit is jelent az ösztönszeru viselkedés?
Bateson kísérletében az irodában dolgozók
önkéntes alapon fizettek az elfogyasztott tejért.
A fizetés mértéke a melléket ábrán látható
összefüggést követett attól függoen, hogy milyen
képet (virágot vagy figyelo szemeket) helyeztek
el a szobában eltéro módon alakult a befizetett
pénz mennyisége
26
A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális
szintjének megállapítása a Sally Ann teszt A
gyermekek 2-3 év táján kezdik felismerni, hogy
Sally a basket-ben fogja keresni a labdát. A
kísérletek tanulsága szerint egy felnott csimpánz
is képes erre.
27
A tudatelmélet (Theory of Mind) aktuális
szintjének megállapítása az Aranyhal teszt

• 14-18 hónapos gyerekeknek mutatnak két tál ételt
  brokkolit és az Aranyhal kekszecskét. A
  brokkolit senki, a kekszet mindegyik szereti.
• A velük levo felnott belekóstol mindegyikbe és
  látványosan úgy tesz, mintha a brokkoli ízlene,
  míg a keksz nem, élethuen fintorog.
• Azután elore nyújtja a tenyerét Adj nekem
  valamelyikbol légy szíves!.
• A 14 hónaposak - némi gondolkodás - után a
  kekszbol adnak (amit mindenki szeret)
• A 18 hónaposak viszont meghökkenve ugyan jé
  ilyen emberek is vannak?- már a brokkoliból
  kínál.

28
A 3. forradalom a szimbolikus forradalom

• 135-100 ezer között megjelennek az elso
  szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok,
  gyöngyök, és festés),
• 60 ezertol szobrocskák, barlangi festés, ruházat,
  ékszerek egyéni és a közösségi identitás
  jelzésére,
• Szimbolikus akciók (ünnepek, temetkezés,
• Megjelenik a szimbolikus kommunikáció (90-50 ezer
  között kifejlett beszéd)
• Kiterjedten használni kezdik a tüzet
• Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nok között
  (vadászó, gyujtögeto közösségek)
• Megno az átlag-életkor, kialakul a nagyszülok
  nemzedéke fontos szerepük az ismeret átadásában
  
• Megno a közösség mérete (40-rol, 80-ra), de ezt
  az elején még nem tudják kezelni. A csoportok
  rendre szétválnak, és megkezdik a föld
  benépesítését (80-40 ezer között meghódítják az 5
  kontinenst)
• Részben a szimbólumok, és a norma lesz az, ami
  segít összeretani a csoportot

29
A szimbolikus forradalom mágikus kultúrája

• Megjelennek a vallás elso jelei hit a
  természetfeletti lényekben, az oket befolyásoló
  rituálék kialakítása (mágia), és vallásos élmény
  megszerzése
• Temetkezés és az élet fordulópontjainak
  megünneplése
• Lassan kialakuló társadalmi különbségek,
• A beszéd segítségével átadott szabályok, és
  szerepek,
• A környezet megtelik a kultúra elemeivel, és az
  jellemzo lesz a közösségre
• Egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció

30
Mit jelent a szimbolikus szabály szintje?

• A naggyá nott és mérlegelésre is képes - agy
  már nem biológiai jelek után kutat, hanem
  szimbólumokat keres, amikor azt kell eldönteni ki
  legyen a házastárs, a fonök, kit szeress és kitol
  óvakodj,
• Szimbólumok tájékoztatnak arról, kik a barátok,
  ki a fonök, kinek mi a csoportban a szerepe,
  kitol kell óvakodni,
• A szimbólumok segítenek eligazodni az életben, de
  ezeket már meg kell tanulni, használatuk során
  mérlegelni és értékelni kell,
• Megjeleni a norma
• a társadalmilag elvárt viselkedés szabálya,
• szociálisan (növekvo mértékben a nyelv )
  segítségével adják tovább,
• társadalmilag muködtetett ösztönzok (büntetések
  és jutalmak) kényszerítik ki,
• Ezeket az információkat részben szóban, a nyelv
  segítségével adják tovább, és a fontosabb
  szimbólumokhoz narratívák tartoznak (Pl. eredet
  mítosz, vagy varázslás)

31
A 4. forradalom a neolit forradalom

• A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza
  (25-18 ezer között)
• A földmuvelésre (állattenyésztésre) való áttérés
  14-12 között indul meg, de idoben eltolódva 10
  egymástól független térségben megy végbe,
• A közösség mérete 200-400-ra no, letelepülés,
• Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszeru
  az összehangolás kulturális eszközei (rituálék,
  szabályok, hierarchia, hatalom, a vallás
  kezdetei)
• A környezetben idegen közösségek léteznek,
  közösen kell használni eszközöket,
• A közösségeken belül egyenlotlenségek, hatalmi
  szerkezet, és a kulturális univerzáliák kiépülése
  
• Ez a sokféleség, és csoport-méret csak új
  szociális eszközök (szociális konstrukciók)
  segítségével kezelhetok megkezdodik az erkölcs,
  a törvény, a hatalom (politika), és a piac
  intézménnyé formálódása

32
A kulturális univerzálék modellje

• A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a
  gének ülnek az adott társadalom elemi mémjei,
  és mém-komplexumai, amelyek kifeszítik a
  társadalmat.
• Az antropológusok öt csoportját különböztetik
  meg
• 1. Termelés
• 2. Reprodukció (család, rokonsági viszonyok,
  szexuális szokások)
• 3. Családi gazdaság
• 4. Politikai-gazdasági viszonyok (döntés-hozatal,
  tulajdon,
• 5. Viselkedési szuperstruktúra (szimbólumok,
  mítoszok, vallások, tabuk, normák stb.)

33
Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán)
Ajándékozás
Temetkezési rituálék
Tulajdon és tulajdon jog
Álomfejtés
Sport
Személynevek
Tisztaság elmélet
Szexuális tilalmak
Boldogság-elképzelések
Törvények, normák
Uralmi forma
Testdíszek
Pubertás kori szokások
Bünteto-szankciók
Státus-differenciálás
Szerszám készítés
Szülészet
Tuzgyújtás
Család
Vallási rituálék
Rokonsági csoport
Demográfia
Zene
Partner szerzés
Tánc
A kulturális univerzáliák valamennyi létezo
társadalomban fellelheto, viselkedést
befolyásoló, meghatározó jelentoségu
kultúra-elemek, amelyek kifeszítik a
társadalmakat.
Díszíto-muvészet
Ünnepek
Életkor mint rendezo elv
Orvoslás
Etika
Öröklési szabályok
Viccek
Etikett
Munkamegosztás
Vendégszeretet
Gyógyítási hiedelmek
Étkezési idok
Muvelodés
Nyelv
Kereskedelem
Incestus tabu
Játékok
Mágia
Naptár
Folklór
Látogatások
Köszöntés formák
Fozés
Higiénia
Kozmológia
Jövendomondás
Gesztusok
Lakás formák
Gyász
Hit a természetfeletti lényekben
Mitológia
34
Mit jelent a kulturális elemek szintje?

• A közösség már kialakította a kulturális
  univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott
  közösségre jellemzo kulturálisan konstruált
  mémek,
• A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult
  ki, sokféle szerep, és szabály létezik,
• A szabálykövetést kikényszeríto normák
  fokozatosan kezdenek szétválnak erkölccsé, és
  törvénnyé,
• A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A
  környezet és a közösség között egy széles
  kultúra-sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti,
  részben elválasztja attól a közösséget. Egészében
  a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb.

35
Az 5. forradalom az intézményi forradalom

• A közösségek mérete tovább no (a falvak
  királyságokká állnak össze),
• Rögzül az egyenlotlenség, kialakul az állam,
  örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás
  fontossá válik,
• A társadalmak szellemi újratermelés önálló
  értelmiségi csoportra hárul, foállású papság,
• Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi,
  társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók
  szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok,
  hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és
  tárgyak együttesei,
• Alapveto jelentoségre tesznek szert az
  intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény,
  erkölcs, vallás, politika, szervezetek).

36
A letelepülés evolúciósan adaptív környezete
A változás A kihívás A válasz
Megno a közösség mérete A genetikai alapú pro-szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál)
Megno a sokféleség A genetikai alapú pro-szocialitás elégtelen Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál)
Egyenlotlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz és legitimál)
Öröklodo hatalom megjelenik A régi egyenlotlenség megrendül, a család alárendelodik a közösségnek Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz)
Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz)
A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdojelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus)
Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab)
Hosszú távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú távú teendok meghatározása Állami szervezodés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)
37
Mik is az intézmények?

• Az intézmények alapvetoen szabályokból és
  viszonyokból épített konstrukciók, amelyeket
  ösztöntok (jutalmak és büntetések) rendszere
  muködtet.
• Építoelemei között vannak a korábbi fejlodési
  szakaszok bevált eszközei is rítusok,
  szimbólumok, szellemi alkotások (mítoszok, és
  elméletek) emberek, építmények és tárgyak
  együttesei.
• Legfontosabb típusai az állam, a magántulajdon,
  a piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, az
  ideológiai, a politika, a szervezetek (hadsereg,
  termelés szervezetei),
• Ettol kezdve életünk az intézmények keretei
  között zajlik. Születésünket megelozoen, és
  halálunk után is intézmények vesznek körül
• A fejlodést ezek az intézmények határozzák meg,
  egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a
  siker vagy a kudarc az intézmények
  hatékonyságától függ

38
Az értelmiség keletkezése

• Létrejön a szellemi élet újratermelésével
  foglalkozók csoportja,
• Ez azt feltételezi, hogy a közösség már képes és
  hajlandó letartani oket,
• És azt is, hogy egy sor funkció van, amihez
  nélkülözhetetlenek lesznek,
• Az élet nagy fordulópontjainak, a felvetodo
  konfliktusok és problémák megoldást, vagy kisebb
  események szervezését specialistákra bízzák
  háborúk vezérlését, építkezések folytatását,
  annak eldöntését mikor kezdodjön a vetés,
  gondozás, aratás,
• Ezekrol a funkciókról fokozatosan leválik az
  ismeretek folyamatos tisztázása, továbbadása,
  mint fontos közösségi feladat.

39
A föld és a nap viszonya Arisztotelész és a
püthagoreusok

• Püthagoreusok A Föld gömb alakú állítják. De ez
  nem megfigyelésbol, hanem tökéletesség, és
  szimmetria-megfontolásokból következik. A Föld
  szabadon lebeg az urben nincs semmi Atlasz,
  vagy teknos, amely a hátán tartaná. Egy tuz körül
  kering, amely nem a Nap , de szükség van rá, mint
  ahogy egy nem látható ellenföldre is, hogy kiadja
  a szent 10-es számot.
• Arisztotelész a püthagoreusok amikor
  felállították a maguk nap-központú világképét,
  nem az érzékszervek tanúbizonyságára
  hagyatkoztak, hanem vallási meggyozodésüket
  követték. Hiszen azt mindenki láthatja, hogy a
  nap reggel keleten kel fel, és áthalad az
  égbolton a föld körül, majd lenyugszik.

40
Az értelmezési szabályok evolúciója

• A szabályok a mentális modulokban rögzül, és
  azokat hívják elo a konkrét problémák,
• A világmodellt nyelv fogalmai segítségével írják
  le, szabályok, normák és tabuk születnek a
  világban való eligazodáshoz,
• Hüvelyk-ujj szabályok születnek, amelyek
  eligazítanak a hétköznapokban,
• Megszületik az értelmiség, akik a szabályokat
  megalkotják, folyamatosan karban tartják, és
  átadják,
• Megkezdodik a szabályok tudatos tesztelése, és a
  tesztelt ismereteken alapuló fogalmi konstrukciók
  létrehozása (elméletek)

41
A történelemtudomány kezdetei átmenet a
mítosztól, a tudományhoz (1)

• Kezdetben volt a mítosz. Eredeti jelentése szó,
  de annak végleges, dönto kijelentés értelmében,
  és szemben a logosz-szal, amely szintén szó, de
  vitatható, illetve kimutatható igazság értelmében
  
• A mítosz jelentése még mese, olyan szöveg,
  amelyet szóban adnak tovább, és a múlt eseményeit
  mondja el.
• A történeteket az írásbeliség elott a dalnokok
  (aoidosz pl. Homérosz) mondják el, adják
  tovább, és így örökítodik át.
• Az írásbeliség után az aoidosz-t felváltja a
  rhapszódosz (dalöltögeto) a képzett eloadó. O
  azonban pontatlan, sot hutlen az eredetihez,
  változtat, egyben tökéletesít is. Részben
  újraalkotja a történetet.

42
A történelemtudomány kezdetei átmenet a
mítosztól, a tudományhoz (2)

• A történelem hisztoré tudakozódás, kutatás.
  Elsodleges célja a keresés és nem annyira a
  hallgatóság szórakoztatása, és elbuvölése
• A halikarnasszoszi Hérodotosz a következokben
  foglalja össze történeti kutatásai eredményeit,
  hogy az emberek között megesett dolgok az idok
  folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el
  nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó
  dolgoknak az emléke, amelyeket részben a
  hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem
  az, hogy milyen okok késztették oket a háborúra
  egymás ellen.
• Hérodotosz A perzsa-görög háború

43
A történelemtudomány kezdetei átmenet a
mítosztól, a tudományhoz (3)

• Kheopsz oly mérhetetlenül gonosz volt, hogy
  amikor pénze már elfogyott, saját lányát
  bordélyba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen
  össze neki bizonyos mennyiségu ezüstöt (azt nem
  mondták meg nekem, hogy pontosan mennyit). A lány
  meg is szerezte az összeget, amelyet az atyja
  követelt, de miután o is emlékmuvet akart
  hátrahagyni, mindegyik látogatójától egy követ
  kért ajándékba az építményhez. Mint mondják,
  ezekbol a kövekbol épült a három piramis közül a
  középso, amely a nagy piramis elott áll, s
  amelynek mindegyik oldala másfél plethron
  hosszú.
• Hérodotosz A görög-perzsa háború

44
A történelemtudomány kezdetei átmenet a
mítosztól, a tudományhoz (4)

• Az athéni Thuküdidész megírta a háború
  történetét, amelyet a peloponészosziak és az
  athéniek vívtak egymással. Muvébe mindjárt a
  háború kitörésekor kezdett bele, mert elore
  sejtette, hogy az rettento s minden eddiginél
  sokkal nevezetesebb lesz.
• A háború folyamán megtörtént eseményekkel
  kapcsolatban pedig nem azt tartottam
  kötelességemnek, hogy úgy jegyezzem fel, ahogyan
  éppen értesítettek róluk, () hanem amennyire
  lehetséges az események minden részletét
  felkutatva utána járok.
• Ez az alkotás maradandó értéknek készül, nem
  pedig abból a célból, hogy a hallgatóság
  pillanatnyi tetszéséért versenyezzen.
• Thuküdidész A pelopponészoszi háború

45
A filozófia szó eredete

• A filozófia eredetileg nem egy tudománynak, hanem
  egy emberi tulajdonságnak, illetve egy
  életformának a neve.
• A philosz valaminek a kedveloje (pl.
  philantroposz emberszereto, philoponosz
  munkaszereto).
• A philoszophosz ember, aki a bölcsességet
  kedveli.
• A szophia eredetileg nem egyszeruen bölcsesség,
  hanem mesterségbeli tudás, jártasság (pl. ügyes
  ács, vagy hajós)
• Késobb bölcs az élet dolgaiban jártas.

46
Mi a filozófia?

• Szókratész a világ dolgaira való rácsodálkozás.
• Platón a megingathatatlanul bizonyos ismeret, az
  apodeixisz elérése, melynek a filozófus egész
  életét át kell hatnia.
• Arisztotelész a dolgok végso okainak (aithion)
  vagy lényegének (úszia) a feltárása. Ennek a
  feltárásnak a tökéletes formája a lényeg vagy a
  fogalom. A legelokelobb élet a dolgok lényegének
  a szemléletében töltött élet a szemlélodo
  életforma (biosz theoretikosz, vita
  contemplativa).

47
Mi a filozófia?

• Descartes Így az egész filozófia egy fához
  hasonlatos, melynek gyökerei a metafizika, törzse
  a fizika, és az e törzsbol kinövo ágai pedig az
  összes többi tudomány, melyek a három
  legalapvetobbre, tudniillik az orvostudományra, a
  mechanikára és az erkölcstanra vezethetok vissza,
  amely utóbbi, a többi tudomány teljes ismeretét
  elofeltételezve, a bölcsesség legvégso foka. 
• Kant a filozófia feladata, hogy megalapozza az
  ismeret érvényességét és bizonyosságát (melynek
  végso soron tapasztalaton alapuló ismeretnek kell
  lennie), és a tapasztalat számára
  hozzáférhetetlen dolgokba vetett hit
  ésszeruségét.
• Heidegger a filozófus feladata az, hogy feltegye
  a legradikálisabb kérdéseket, amelyek minden
  ismeretet és hitet megeloznek és megalapoznak. A
  legradikálisabb kérdés Heidegger szerint a lét
  értelmére irányuló kérdés.

48
Mi a filozófia?

• Bertrand Russell A filozófia a senki földje a
  teológia és a természettudományok között. A
  filozófiában a kérdések érdekesebbek, mint a
  rájuk adott válaszok.
•  
• Theodor Wiesengrund Adorno A filozófia feladata
  nem adott, hanem keresi azt.
• Max Scheler A filozófia a dolgokkal való olyan
  kapcsolat, amelyet az igazi filozófus tart fenn.
• Martin Heidegger Létjellege szerint a
  filozófiai kutatás olyan valami, amelyet a kor
  sohasem kölcsönözhet önmaga számára egy másiktól
  a filozófiai kutatás ugyanakkor olyan valami is,
  ami sohasem akarhat azzal az igénnyel fellépni,
  hogy az elkövetkezendo korok válláról levegye a
  radikális kérdezés terhét és gondját.

49
A filozófia meghatározása a 21. század elején (1)

• Az angol Wikipedia szerint
• A filozófia a következo kérdésekkel foglalkozó
  tudományág hogyan kell élnünk (etika), milyen
  dolgok léteznek, és milyen a lényegi természetük
  (metafizika), mi számít szigorú értelemben vett
  ismeretnek (ismeretelmélet) és melyek a helyes
  következtetés alapelvei (logika). Maga a szó
  görög eredetu, és a philosz (barát, szereto),
  valamint a szophia (bölcsesség) szavakból tevodik
  össze.

50
A filozófia meghatározása a 21. század elején (2)

• A német Wikipedia szerint
• A filozófiának (görög philosophia a bölcsesség
  szeretete), szemben az egyes tudományokkal,
  nincsen körülhatárolt tárgyterülete. Általánosan,
  azt a gondolkodás kritikai-racionális
  önvizsgálatára tett kísérletnek nevezhetnénk,
  mint egy olyan módszeres reflexiónak, ami
  tartalmilag tendencia-szeruen a világ és az
  emberi létezés össz-jelentésére irányul. Minden
  olyan kísérlet, ami a filozófia fogalmát
  definiálná, vagy a filozófia területét szeretné
  közelebbrol behatárolni, már maga is filozófia.

51
A filozófia meghatározásai a 21. század elején (3)

• A magyar Wikipedia szerint
• A filozófia a metafizika, az esztétika, az
  episztemológia, a logika, a jogelmélet, és a
  politológia az etika valamint a teológiai terén
  érvényesülo törvényszeruségek tudománya. A
  filozófia tárgya ezért lehet a világmindenség
  természete, a szépség mibenléte, a tudás, és a
  megismerés lehetosége, a jogi-politikai normák
  természete, a cselekedetek helyes vagy helytelen
  mivolta, az istenség és a transzcendencia léte.
  Részterülete a társadalomtudományoknak.