K

1
Középkor 2.
Készítette Domján Gáborné
2
A középkori kultúra periódusai Európában

• Kora középkor a védekezo egyház kora a
  kolostori-egyházi kultúra kialakulásának idoszaka
  (VIXI. század)
• Virágzó középkor a diadalmas egyház kora az
  egyházi kultúra fénykora a lovagi kultúra
  megjelenése (XIXIII. sz. Közép-Európában a
  XII-XIV.)
• a középkori kultúra alkonya (XIV-XV. sz.).

3
És Magyarországon?

• a középkori civilizáció kialakulása (XIXII.
  század)
• a virágkor (XIIIXV. század)
• a középkori kultúra alkonya (XVXVII. század).

4
A virágzó középkor (XI-XIII. sz.) gazdasági alapja

• A népvándorlás megszunik az élet és a vagyon
  biztonsága helyreáll, eros államok jönnek létre.
• A mezogazdaság dinamikusan fejlodik (eke,
  vetésforgó használata) ? több munkáskéz
  felszabadul ? az iparosok kiválhatnak a parasztok
  közül ?
• A kereskedelem megindulása, városok kialakulása
  és fejlodése céhek létrejötte.

5
(No Transcript)
6
Új technikai találmányok

• Lábító
• Daru
• Puskapor
• Selyemszövés
• Szélkerék
• Vízkerék

7
Eredmény

• Nagy vagyonok halmozódnak föl.
• Hol?
• ? ?
• Birtokos keresztény egyház
• nemesek kolostorok, püspökségek
• tulajdonaként.
• ?
• Az építkezések beindulása (várak, templomok),
  drága könyvek készítése, az iparmuvészet
  fejlodése, egyetemek létrejötte.

8
(No Transcript)
9
(No Transcript)
10
Az egyház diadala

• Az egyház a 11-12. századra anyagi és szellemi
  hatalmának csúcspontjára került.
• ?
• Az egyházi pálya sok tehetség számára
  biztosította a felemelkedés lehetoségét, vonzó
  volt.
• Nagy egyéniségek alakították az egyház és a kor
  szellemiségét

11
Nagy egyéniségek

• Abélard püspök a párizsi egyetem nagy
  vitatkozója
• kétely nélkül nincs igazi hit
• Értenem kell, hogy hihessek.
• Assisi Szent Ferenc, a hit megújítója
• Suger apát, az elso gótikus templom megépítoje
  St. Denis-ben
• Aquinói Szent Tamás, az elso nagy teológus Szt.
  Ágoston után

12
Szent Ferenc stigmatizációja
13
Suger apát

• Tompa elménk csak az anyagon át emelkedhet
  Istenhez.
• Az érzékeken át vezet az út Istenhez.
• A világosság méltó az isteni értelemhez.

14
Aquinói Szent Tamás (1225-1274)

• A teológia foglalata Summa theologiae
  (1266-1273)
• (...) Isten létét öt úton bizonyíthatjuk.
• Az elso és nyilvánvalóbb út a változásból
  nyerheto.(...) Tehát szükségképpen el kell
  jutnunk olyan elso változtathatóhoz, amit semmi
  sem változtat, és ezt érti mindenki Istenen.
• A második utat a létesíto ok révén nyerjük. (...)
  Szükséges tehát feltételeznünk egy elso létesíto
  okot, és mindenki ezt nevezi Istennek.
• A harmadik utat az esetleges és a szükségszeru
  révén nyerjük. (...)Tehát léteznie kell
  lényegénél fogva szükségszeru lénynek, amely
  szükségszeruségének nem más lény az oka, hanem o
  az oka más lények szükségszeruségének. Ezt a
  lényt nevezi mindenki Istennek.
• A negyedik utat a világban tapasztalt dolgok
  fokozataiból nyerjük. (...) Létezik tehát valami,
  ami valamennyi lény számára a lét, a jó és minden
  tökéletesség oka, és ezt nevezzük Istennek.
• Az ötödik utat a dolgok célirányosságából
  nyerjük. (...) Létezik tehát olyan értelmes lény,
  aki minden természeti lényt célra irányít, és ezt
  nevezzük Istennek.

15
A fellendülés másik oka a keresztes háborúk

• A keresztes háborúk célja
• Krisztus sírjának a felszabadítása?
• Az Ázsiába vezeto tengeri utak felszabadítása az
  araboktól.
• Valódi haszna Az arab kultúrával való találkozás
  ? élénk gazdasági és kulturális
  cserekereskedelem indul meg.

16
Az arab kultúra hatása

• A perzsa szerelmi költészet hatni fog a lovagi
  költészetre (trubadúrköltészetre) ?
  virágmetaforák, becézo formulák.
• Az arab díszítomuvészet a gótikára ? indázó
  növényi motívumok, könnyed vonalak, kecses alakok.

17
Krisztust Pilátus elé viszik, 15. század
18
Limbourg testvérek Részletek Berry herceg
hóráskönyvébol. 1416.
19
Az arab kultúra hatása

• Az arab tudományok (csillagászat, matematika,
  filozófia) eredményeit megismeri Európa ? az
  oktatás színvonala no.
• Arab közvetítéssel megismerkednek Arisztotelész
  muveivel ? Aquinói Szt. Tamás Arisztotelész
  logikájával igyekezett Isten létét bizonyítani.

20
Az oktatás átalakulása

• Kolostor -gt egyetem
• Az elso egyetemek
• (XI. sz.) Bologna (XII. sz.) Sorbone, és
  Oxford.
• Az egyetemek három fakultánsán az orvostud.-t,
  a teológiát és a jogot tanították.
• Egyetemalapítások Közép-Európában Prága, Krakkó,
  Bécs, Pécs. Az elso magyar egyetem Pécsen (Nagy
  Lajos).

21
Lap Euklides geometriájából, 888.
22
A középkor filozófiája a skolasztika

• Skolasztika vallásfilozófia a 12. századtól
• Célja Isten létének és az alapveto hittételeknek
  a tudományos bizonyítása
• A filozófia a teológia szolgálólánya.
• Képviseloi
• Abélard,
• Aquinói Szent Tamás.
• Aquinói Szt. Tamás Arisztotelész
  logikájával igyekezett Isten létét
  bizonyítani.

23
A középkorra jellemzo építészeti stílusok

• A gótikus stílus
• A diadalmas egyház eszmei kifejezoje.
• Égbe töro csúcsai az Isten felé törekvést jelzik.

• A román stílus
• A védekezo egyház eszméjét fejezi ki.
• Nem csupán azt jelzi, hogy az egyház védekezik a
  külvilággal szemben, hanem azt is, hogy megvédi
  híveit.

24
Ókeresztény építészet a román stílus elozménye
bazilika
sírkamra
25
Santa Costanza bazilikája, Róma, 7. sz.
26
A San Apollinare in Classe apszisa 6. sz.
27
San Vitale, Ravenna, 570
28
Hugo piktor képe Jumiege-bol, 10. sz.
29
A középkor építészete Román stílus

• Román (római) stílus (1000-1250)
• Várak és templomok, székesegyházak
• Jellemzoi
• A templomok kelet-nyugati tájolásúak,
• 3 vagy többhajós hosszanti elrendezésuek,
• vastag erodszeru falak,
• keskeny, lorésszeru ablakok
• donga boltozat az ajtó- és ablaknyílások
  félköríves, lezárásúak.
• Pl. wormsi dóm, speyeri székesegyház

30
(No Transcript)
31
Jáki temp-lom
32
Bálapátfalvi templom
33
(No Transcript)
34
A középkor építészete Gótika

• A gótika (barbár) stílus (1250-1500) jellemzoi
• csipkeszeruen áttört, magas falak, égbenyúló
  tornyok
• karcsú pillérek, keskeny bordák, csúcsíves
  boltozat,
• támpillérek, rózsaablak, színes üvegablakok,
• bonyolult fény- és árnyékhatások,
• egyénített szobrok S alakú testtartással,
• szárnyasoltárok
• Pl. párizsi Notre-Dame, reimsi székesegyház

35
A milánói dóm
36
chartre-i dóm
37
Sopron Kecske-templom
38
Kassai dóm
39
Mátyás- templom
40
Kolozsvári testvérek Szent György lovasszobra
41
A bambergi lovas
42
M.S. mester Kálvária
43
M.S. mester Mária és Erzsébet találkozása
44
Reims katedrálisa
45
A lovagok, a lovagi kultúra
Kik azok a lovagok?
46
A lovagok

• A lovagok Krisztus katonái ill. a hubérúré. A
  földbirtokosok katonai kíséretét adták.
• Kötelességeik
• A hubérúr szolgálata
• Az Isten szolgálata
• Gondoljátok meg lovagok, / kiknek fegyver ad
  hírt, nevet, / szolgálja most karotok, / ki
  értünk megfeszítetett
• A nok, árvák, betegek védelmezése

47
Sárkányölo Szent György
48
A lovagok, lovagi kultúra

• Helyszín a fejedelmek és foúrak várai,
  kastélyok, paloták.
• A lovagi erények
• Harci bátorság, ügyesség, hosiesség
• Áldozatkészség, jámbor istenfélelem
• Gáláns viselkedés udvarias, elozékeny, kellemes
• A szépséges hölgy imádata.
• Az utóbbi erények a 13-14. század lovagjait
  jellemezték csak.

Híres lovagrendek johanniták, templomosok, német
lovagrend, máltai lovagrend.
49
A késo középkor lovagjai

• Az érett középkor lovagjai udvari lovagok, udvari
  szolgálatot teljesítenek.
• Feladatuk a hubérúr és asszonya szórakoztatása
• Lovagi tornával
• Zenével, tánccal
• Énekkel, trubadúrdalokkal.
• Légy bölcs, okos, légy kellemes, szavadban
  kedves, szellemes, bár úrnak, szolgának felelj,
  utcán jártadban jól ügyelj, s köszönj elore
  mindenkinek

50
(No Transcript)
51
A lovagi irodalom

• Mondák
• Artus király s a kerek asztal lovagjai
• Lovagi eposzok
• Roland-ének (francia)
• Niebelung-ének (német)
• Edda-dalok (kelta)
• Lovagregények
• Trisztán és Izolda
• Rózsa-regény
• Lovagi líra
• trubadúrok,
• minnasengerek, pl.
• Walter von der Vogelweide

52
Arthur király
53
Excalibur
54
A Szent Grál
55
Trisztán és Izolda
56
Walter von der Vogelweide Hársfaágak csendes
árnyán
A hársfaágakcsendes árnyán,hol kettonknek ágya
volt,ott láthatjátok a gyeppárnán,hogy fu és
virág meghajolt.Fölöttünk az ág
bogán,ejhajahujj! dalolt ám a csalogány!Vígan
futottam ki a rétre, és kedvesem már várt reám.
Oly izgatottanjött elémbe! Mily boldogság
volt, Máriám! Hogy megcsókolt-e? Meg biz ám!
Ejhajahujj! Most is pirul belé a szám.
S tréfás-kacagva hamar ágyat vetett szép
pázsitos helyen.Nevethet rajta s titkon vágyat
érezhet, aki arra jön,mert jól láthatja a
nyomot ejhajahujj! amit a fejem nyomott.Ha
tudná más azt,hogy mi jártunk ott! ó, hogy
szégyelném magam! Nem sejti más azt,mit
csináltunk,csak õ maga, meg én magam, meg egy
kis madár a fán ejhajahujj!Az nem árul el
talán.
57
Vége
58

• a kulturális élet fo színterei a középkorban a
  kolostorok a templomok és püspökségek a
  fejedelemségek és foúri várak, kastélyok vagy
  paloták legvégül a városok és az egyetemek.
• Az irodalom muveloi a világi papság és a
  szerzetesek, a vándor énekmondók, az egyházi vagy
  világi hivatalok (pl. királyi kancelláriák), azaz
  a "hiteles helyek" írástudói, a kóbor diákok, az
  írástudó világiak, az egyetemek (Párizs, Bologna,
  Oxford, Padova stb.) oktatói és hallgatói,
  valamint a fourak familiárisai. A világi költok,
  ill. versmondók a középkorban nem tartoznak a
  társadalom elismert polgárai közé. A latin
  "ioculator", illetve a francia "jongleur" szóval
  megnevezett személy alacsony rangú és lenézett
  szórakoztató alkalmazott énekelt verset ad elo
  tánccal kísérve. Jellemzo alak a "vágáns"
  (kóborló) költo, más néven "goliárd" az iskoláit
  félbehagyó vagy azokat befejezo, de papi hivatást
  mégsem vállaló személy, aki járatos az
  irodalomban, de az önérzete már fejlett,
  szemlélete kritikus, hangja olykor metszoen
  gúnyos.