A megeloz - PowerPoint PPT Presentation

About This Presentation
Title:

A megeloz

Description:

Vesz lyeztetetts g H tr nyos helyzet Az iskolai drogprevenci c lja A korszer szeml let a drogprevenci t az eg szs gfejleszt s (health promotion) komplex ... – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:256
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 100
Provided by: bpkNymeHu
Category:
Tags: megeloz

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: A megeloz


1
A megelozés célterületei az oktatási
intézményekben
  • Veszélyeztetettség
  • Hátrányos helyzet

2
Megelozés (prevenció) és színterei
  • WHO háromfázisú értelmezése
  • Az elsodleges megelozés a probléma, konfliktus
    kialakulásának megelozése magában foglalja az
    univerzális, alapellátási formákat
  • A másodlagos megelozés magában foglalja a célzott
    segítségnyújtást, illetve a probléma kialakulását
    követoen a veszélyeztetett gyermekek családon
    belüli vagy más elhelyezési helyen történo
    gondozását

3
Megelozés (prevenció) és színterei
  • A harmadlagos megelozés speciális ellátásokat
    jelent, be kell avatkozni, hogy megszunjön az
    ártó magatartás. (kiemelés, mint korrekció)

4
A MEGELOZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI
  • minden gyermeknek és családnak járó ellátás -
    univerzalitás
  • speciális ellátás gyerekeknek, családoknak -
    szelektivitás
  • a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált
    gondozás és figyelemmel kísérés
  • védelembe vétel és kötelezés
  • a gyermek/ek átmeneti kiemelése a családból
  • a gyermek/ek végleges kiemelése a családból

5
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
  • A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI
    CSOPORTOSÍTÁSA
  • A/ HARMONIKUSAN FEJLODOK akik nem igényelnek
    beavatkozást.
  • B/ HÁTRÁNYOS HELYZETUEK
  • akik családjuk csökkeno jövedelme, a
    munkanélküliség, a kedvezotlen lakáskörülmények
    és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól
    eltéro támogatásra szorulnak, ugyanakkor
    megfeleloen muködo prevenció, illetve beavatkozás
    esetén hosszabb távon családjukban tarthatók.

6
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
  • azok a családok, illetve személyek, akiknek
    szükséglet-kielégítési lehetoségei,
    életkörülményei, a társadalom többségénél
    lényegesen rosszabb, és akiknél a státuszt
    meghatározó tényezok közül fogyasztás kultúra,
    életmód iskolai végzettség érdekérvényesítés
    lakás anyagi színvonal munkamegosztás egynél
    több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak
    kompenzálni. Élethelyzetük javítására önmaguk nem
    képesek.

7
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
  • A Ktv. szerint hátrányos helyzetu gyermek, tanuló
    az, akit családi körülményei, szociális helyzete
    miatt a jegyzo védelembe vett, illetve akinek
    rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
    jogosultságát megállapította
  • e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetu
    az a gyermek, vagy tanuló, akinek a törvényes
    felügyeletét ellátó szüloje vagy gyámja
    legfeljebb az általános iskola 8. osztályát
    fejezte be, és az is, akit tartós nevelésbe
    vettek.

8
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
  • Szocializációs hátrány családja körében nem
    kapja meg azokat a kiegészíto ismereteket és
    ösztönzést, azaz személyi és tárgyi feltételeket,
    melyek a tanulását elosegítik. Nem motivált a
    tanulásra.

9
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
  • C/ VESZÉLYEZTETETTEK
  • a családi élet tartós muködési zavaraiból
    adódóan- olyan magatartás, mulasztás vagy
    körülmény következtében kialakult állapot, amely
    során testi, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi
    fejlodésük akadályoztatott avagy nem biztosított
  • a gyermekvédelem ellátórendszerének muködtetése,
    és gyakran hatósági intézkedés szükséges

10
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
  • az a gyermek, aki családjában vagy környezetében,
    ismétlodo vagy tartós fizikai, lelki
    bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak,
    eroszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy
    fejlodésében családja, közvetlen környezete
    károsan befolyásolja

11
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
  • súlyos -nek minosül a gyermek által tanúsított
    olyan magatartás is, amely életét közvetlen
    veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi,
    értelmi, érzelmi fejlodésében jelentos és
    helyrehozhatatlan károsodást okoz

12
Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
  • A veszélyeztetettség okait és tüneteit
  • a gyermek szocializációjának környezeti
    feltételeiben, valamint
  • a gyermek pszichés diszpozícióiban (viselkedési
    zavaraiban)
  • találhatjuk meg.

13
A veszélyeztetettség okai
  • ANYAGI OK amikor a családban anyagi ill.
    jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek
    fejlodésére, és esetenként veszélyezteto
    tényezoként is jelentkezhetnek.
  • KÖRNYEZETI OK a szülok életvitelében, nevelési
    tevékenységében felmerülo negatívumok, amelyek a
    gyermek megfelelo fejlodését gátolják, vagy
    akadályozzák.

14
A veszélyeztetettség okai
  • MAGATARTÁSI OK a gyermeknél általában a korábbi
    veszélyeztetettség következtében kialakult
    agresszivitás, bunözés vagy szorongás, csavargás,
    pszichés problémák kialakulása.
  • EGÉSZSÉGI OK beteg személy a családban vagy a
    gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelo
    fejlodése a családban nem biztosítható.

15
A veszélyeztetettség kialakulásának rizikófaktorai
  • saját személyiségben rejlo rizikófaktorok
  • antiszociális viselkedés
  • droggal való rokonszenvezés, drogos barátok
  • iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való
    részvétel hiánya, kimaradás az iskolából
  • barátok befolyása

16
Negatív környezeti hatások
  • családi problémák, családi elozmény - családtagok
    érintettsége
  • eros befolyásolhatóság, labilis személyiség
  • könnyu hozzáférés a drogokhoz
  • negatív szubkultúra, vagy kortárs hatás

17
A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA a gyermekkel való
rossz bánásmód(A WHO definíciója)
  • Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz
    bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás
    vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb
    kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek
    egészségének, túlélésének, fejlodésének vagy
    méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét
    eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a
    felelosségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.

18
A VESZÉLYEZTETO MAGARARTÁS FORMÁI
  • Passzív (mulasztásos elhanyagolás) minden olyan
    mulasztás vagy baj okozása, amely jelentosen árt
    a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza
    szomatikus, mentális és érzelmi fejlodését.
  • Aktív (cselekvo) bántalmazás, visszaélés a
    gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés
    okozása.

19
AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI
  • Fizikai elhanyagolás az alapveto fizikai
    szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a
    felügyelet hiánya, a gyermek védelmének
    elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek
    van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás
    késleltetése, az orvosi utasítások be nem
    tartása, a védooltások beadatásának elhanyagolása
    vagy indokolatlan késleltetése.

20
AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI
  • Érzelmi elhanyagolás az érzelmi biztonság, az
    állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek
    érzelmi kötodésének durva mellozése, elutasítása,
    a gyermek jelenlétében történo eroszakos, durva,
    támadó magatartás más családtaggal, többnyire az
    anyával szemben.
  • Oktatási- nevelési elhanyagolás az
    iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy
    a rendelkezésre álló és javasolt speciális
    képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének
    elmulasztása.

21
A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI
  • Az érzelmi bántalmazás egy gyermek érzelmeivel
    való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi
    fejlodésére súlyos és tartósan káros hatást
    gyakorol. (megfélemlítés, megvesztegetés,
    zsarolás)
  • A fizikai bántalmazás jelenthet ütést, rúgást,
    lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy
    ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést,
    megégetést vagy leforrázást, vízbe fojtást,
    fojtogatást, és a gyermeknek más módon történo
    fizikai sérülés okozását.

22
A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI
  • Szexuális abúzus 0-18 év közötti - gyermek vagy
    fiatal szexuális tevékenységekre való
    kényszerítését vagy csábítását jelenti,
    függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában
    van-e azzal, hogy mi történik vele.

23
A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÜLÖNLEGES ESETEI
  • A méhmagzatot károsító magatartás
  • Alkohol és drog abúzus
  • Gyermek bántalmaz gyermeket (bullying)
  • A rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció)
  • Münchausen by proxy

24
VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA
  • Alacsony fokú veszélyezteto magatartás idonként
    eloforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek
    semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek
    fejlodésére és késobbi viselkedésére.
  • Mérsékelten súlyos veszélyezteto magatartás
    gyakoribb elofordulás és/vagy súlyosabb formában,
    de vélelmezhetoen nem életveszélyes vagy hosszú
    távon károkozással nem fenyegeto magatartás.
  • Nagyon súlyos veszélyezteto magatartás
    folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy
    idonkénti súlyosan veszélyezteto magatartás.

25
VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA
  • Életveszélyes veszélyeztetettség hosszú távú
    vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás,
    életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az
    elköveto, vagy más családtag nem kér segítséget a
    sérülések ellátására, kezelésére, a veszély
    megszüntetésére.

26
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
27
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
  • Pedagógus szerepe a megelozésben
  • Ismerje a gyermek egyéni képességeit,
    szociokulturális helyzetét
  • Kísérje figyelemmel a családban jelentkezo
    problémákat, a gyermek elmondásai, észlelt
    pszichés diszpozíciói alapján, tartson folyamatos
    kapcsolatot a szülokkel (családlátogatás, vagy
    fogadóóra)
  • Kísérje figyelemmel a gyermek tanulmányi
    teljesítményét
  • Ismerje fel a napi oktatómunkában nem
    fejlesztheto képesség- és jártassághiányokat,
    majd jelezze a szüloknek és a szakembernek

28
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
  • Tanulási és teljesítményzavarok esetén
    fejlesztopedagógus, logopédus, iskolapszichológus
  • Beilleszkedési és magatartászavarok esetén
    iskolapszichológus
  • Rendszerabúzus vagy gyermek elhanyagolása esetén
    gyermek és ifjúságvédelmi felelos bevonását
    kezdeményezi

29
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
  • Osztályfonök kiemelt szerepe a megelozésben
  • Ismerje meg a tanulók társas kapcsolatait,
    viszonyait
  • Segítse a társas beilleszkedési készségek
    javítását
  • Kísérje figyelemmel a tanulók iskolai és iskolán
    kívüli teljesítményét
  • Tanulók személyiségének sokoldalú megismerése

30
Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
  • Gyermek-és ifjúságvédelmi felelos feladatai a
    megelozésben
  • Pedagógusok szemléletformálása a másság és
    hátrányos helyzet elfogadása iránt
  • Fogadóórát tart
  • Tájékoztatja a szüloket, tanulókat, hogy milyen
    problémákkal, mikor kereshetik fel, továbbá a
    közvetít külso intézmények felé
  • Veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a
    gyermekjóléti szolgálattal való
    kapcsolatfelvételt
  • Egészséges életmódot támogató, bunmegelozést,
    szenvedélybetegségeket megelozo programok
    kidolgozásának segítése
  • Figyelemmel kíséri és kiszuri a hátrányos és
    veszélyeztetett helyzetu tanulókat

31
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
  1. Szabadidos tevékenység
  2. Alternatív napközbeni ellátások
  3. Egészségnevelés
  4. Családlátogatás
  5. Célzott segítségnyújtás gyermekvédelmi alap- és
    szakellátás

32
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
  • Szabadidos tevékenység célja
  • devianciák kialakulásának megelozése
  • készségek fejlesztése
  • önépítés
  • társas kapcsolatok építése
  • együttmuködési formák értékteremto ereje

33
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
  • Alternatív napközbeni ellátások
  • 15/1998 NM. rendelet megszervezheto bármilyen
    gyermekek csoportos fogadására alkalmas épületben
    vagy helységben, így közösségi, muvelodési vagy
    ifjúsági házban, gyermekjóléti szolgálatnál,
    iskolában, óvodában, játszótereken

34
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
  • Alternatív napközbeni ellátások formái
  • Sport- és szabadido tevékenységhez kötodo,
    felügyeletet biztosító klubfoglalkozások
  • Játéktevékenységhez kötodo, egyéni képességeket
    fejleszto, családi nevelést segíto játéktár,
    valamint játszóház-programok
  • Hátrányos helyzetu vagy veszélyeztetett 10 év
    feletti gyermekeknek szervezett
    személyiségfejleszto, önsegíto vagy kortárssegíto
    tematikus foglalkozások

35
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
  • Egészségnevelés
  • NAT a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata
  • Át kell hatnia az iskolai oktatás valamennyi
    elemét tantárgyközi kapcsolatok erosítése
  • Ktv. nevelési programjukban kell az iskoláknak
    megfogalmazni
  • OM segédlet- az egészségneveléssel összefüggo
    feladatok megfogalmazásához készült

36
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
  • Családlátogatás
  • Több szempontú információgyujtés
  • közvetlen kapcsolattartás
  • nyitott, egymásra figyelo, bizalmi kapcsolat
    szülo és pedagógus között.

37
A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
  • Célzott segítségnyújtás
  • Iskolán belül és kívüli szakemberek
  • Szakszolgáltatások igénybevétele
  • Jelzorendszeri intézmények

38
Szakmaközi együttmuködés a gyermekvédelemben
39
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • A pedagógiai gyermekvédelmi munkát segíto
    speciális szakterületek
  • Gyermekjóléti szolgálat
  • Egészségügyi szolgálat
  • Családsegíto szolgálat
  • Pedagógiai szakszolgálat Nevtan
  • Gyermekpszichiátriai és neurológiai szakrendelés
  • Rendorség, ügyészség, bíróság, társadalmi szerv.,
    egyház, alapítvány

40
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
  • Észlelo-jelzorendszer muködtetése
  • Esetmegbeszélések, esetkonferenciák tartása
  • Gyermek-és ifjúságvédelmi tanácskozást tart
    (minden év március 31-ig)
  • Esetátadást követoen tájékoztatási és
    együttmuködési kötelezettsége van az iskolának
    pl. tanulmányi összesíto lap, magatartás
    jellemzése

41
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Az esetmegbeszélés, együttmuködés formái
  • Problémamegbeszélo csoport esethez kapcsolódó
    szakemberek bevonása
  • Tisztázó beszélgetés szakmaközi megbeszélés
    külön-külön
  • Általános megbeszélés kéthavonta (évi 6 alkalom
    kötelezo)
  • Speciális megbeszélés, tanácskozás jelleggel
    helyzetértékelés, koncepció, fejlesztési terv

42
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT
  • (Védono, háziorvos, gyermekorvos)
  • speciális egészségügyi tanácsadás, kis részben
    mentálhigiénés vagy szociális tájékoztatás,
    tanácsadás
  • együttmuködésben a szociális válsághelyzetbe
    került várandós és kisgyermekes anyák segítése
  • gyermekbántalmazás esetén azonnali ellátás

43
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • CSALÁDSEGÍTO SZOLGÁLAT
  • Életvezetési problémák segítése, elhárítása
  • Helyi szociális szükségletek feltárása,
    javaslattétel új szolgáltatási formák
    bevezetésére
  • Természetbeni, anyagi és személyes támogatások
    közvetítése

44
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
  • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és
    gondozás
  • Fejleszto felkészítés
  • Tanulási képességet vizsgáló szakértoi és
    rehabilitációs tevékenység
  • Nevelési tanácsadás
  • Logopédiai ellátás
  • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
  • Konduktív pedagógia
  • gyógytestnevelés

45
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
  • Sajátos nevelési igényu gyermek korai
    fejlesztése, gondozása, szülok bevonásával,
    tanácsadással
  • A gyermek 3. életévétol
  • Fejleszto felkészítés
  • Sajátos nevelési igényu tankötelezett korúak
    egyéni fejlesztése

46
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Tanulási képességet vizsgáló szakértoi és
    rehabilitációs tevékenység
  • Fogyatékosság szurése,
  • javaslat a gyermek különleges gondozására, az
    ellátás módjára, formájára és helyére.
  • Vizsgálja a különleges gondozás tárgyi és
    személyi feltételeinek meglétét.

47
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Nevelési tanácsadás
  • Tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák
    vizsgálata
  • Fejleszto foglalkozás a szülok bevonásával
  • Óvoda megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat
  • Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés,
    terápiás gondozás
  • Pedagógus munkájának, a családdal való
    kapcsolattartást segítése
  • Iskolapszichológusi szolgáltatás feladatai

48
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Logopédiai szolgáltatás
  • Beszédindítás, beszédhibák javítása,
  • nyelvi-kommunikációs zavarok kezelése,
  • dyslexia megelozése és gyógyítása
  • Pályaválasztási tanácsadás
  • Képességvizsgálat, karrier-tanácsadás,
    iskolaajánlás

49
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Konduktív pedagógia
  • Központi idegrendszeri sérültek nevelése,
    fejlesztése, gondozása.
  • Gyógytestnevelés
  • Speciális egészségügyi célú testnevelési
    foglalkoztatás.

50
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Gyermek-és Ifjúsági Pszichiátriai és Neurológiai
    Szakrendelés (gyermek-ideggondozó)
  • Gyermek-neurológiai szakrendelés
  • Pszichiátriai és pszichológiai szakrendelés
  • Pszichopedagógiai szakrendelés

51
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Gyermek-neurológiai szakrendelés
  • Organikus idegrendszeri károsodások, fejlodési
    rendellenességek, funkcionális zavarok (alvás,
    evés) kezelése.
  • Pszichiátriai pszichológiai szakrendelés
  • Viselkedés, érzelmi élet zavarai, magatartási,
    beilleszkedési, alkalmazkodási zavarok,
    pszichoszomatikus tünetek, szorongások,
    kényszerek kezelése.

52
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • Pszichopedagógiai szakrendelés
  • Diagnosztikus és korrekciós tevékenység az
  • a.) értelmi fejlodés zavarai
  • b.) motoros- és mozgásos készségek fejlodési
    zavarai
  • c.) beszéd és nyelvi kifejezés fejlodési zavarai
  • d.) iskolai teljesítményzavarok, tanulási
    (rész)képességzavarok dylexia, dysgrafia,
    hyperaktivitás kezelésének területein.

53
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • RENDORSÉG
  • Bunmegelozésben részt vesz DADA program
  • Gyermekek bántalmazása, súlyos veszélyeztetettsége
    esetén kiemel
  • A kiemelésben együttmuködik, személyi védelmet
    nyújt

54
SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
  • ÜGYÉSZSÉG
  • Együttmuködik a gyermek-és ifjúságvédelemben
    érdekelt állami szervekkel
  • Vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság beszerezte-e az
    iskola pedagógiai véleményét
  • Vádemelés elhalasztása elterelés intézménye
  • Megrovás, próbára bocsátás
  • BÍRÓSÁG gyermekelhelyezés, fiatalkorúak
    büntetojogi tárgyalása
  • TÁRSADALMI SZERVEZET, EGYHÁZ, ALAPÍTVÁNY
  • Rehabilitációs tevékenységek igénybevétele

55
Az iskola jelzési kötelezettsége és kiemelten
kezelt indokai
56
Az iskola jelzési kötelezettsége
  • A Gyvt. 17. (2) pontjában megfogalmazza, hogy az
    észlelo-jelzorendszer tagjaként a
    nevelési-oktatási intézmények kötelesek
  • a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége
    esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
  • b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek
    bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy
    egyéb más, súlyos veszélyezteto magatartása
    esetén.
  • Ilyen jelzéssel bármely állampolgár és a
    gyermekek érdekeit képviselo társadalmi szervezet
    is élhet.

57
Az iskola jelzési kötelezettsége
  • A gyermek- és ifjúságvédelmi felelosnek a
    gyermekjóléti szolgálattal való együttmuködés
    keretében vagy annak elokészítéseként végzett
    feladatai
  • részletes pedagógiai jellemzés készítése,
  • további kiegészíto pedagógiai vizsgálatok esetén
    vizsgálatkéro lap kitöltése,
  • a gyermekjóléti szolgálattal való együttmuködés
    kezdeményezésekor esetjelzo lap kitöltése,
  • hatósági beavatkozás kezdeményezésekor szükséges
    nyomtatványok kitöltése, mellyel egyidejuleg a
    gyermekjóléti szolgálatnak is jelzést kell
    küldeni.

58
Az iskola jelzési kötelezettsége
  • A jelzési kötelezettséget indokolja
  • Magántanulói státusz iránti kérelem
  • Ktv. 7. (1) A tankötelezettség a szülo
    választása alapján iskolába járással vagy
    magántanulóként teljesítheto.
  • (2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság,
    illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése
    szerint a tanulónak hátrányos, hogy
    tankötelezettségének magántanulóként tegyen
    eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok
    befejezésére nem lehet számítani, köteles errol
    értesíteni a gyermek lakó vagy tartózkodási helye
    szerint illetékes önkormányzat jegyzojét. A
    jegyzo dönt arról, hogy a tanuló milyen módon
    teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetu
    tanuló esetén az iskola igazgatójának a
    döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti
    szolgálat véleményét.

59
Az iskola jelzési kötelezettsége
  • Az iskolai mulasztások jelzése
  • A Gyermekjóléti Szolgálat felé 16/1998. IV. 8.)
    MKM rendelet 12. (1) és 20. (3) pontjai
    szerint
  • Az iskola kötelezettsége tanköteles tanuló
    esetében az elso igazolatlan mulasztáskor a
    szülot értesíteni kell. Az értesítésben fel kell
    hívni a szülo figyelmét az igazolatlan mulasztás
    következményeire.
  • Ha továbbra is igazolatlanul mulaszt a tanuló az
    iskola a gyermekjóléti szolgálat közremuködésével
    megkeresi a tanuló szüleit.

60
A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai
  • A szenvedélybetegség gyanúja
  • A szenvedélybetegség gyanúja esetén nagyon
    körültekintoen kell eljárni, az aktuális
    problémának megfeleloen felvenni a kapcsolatot
    azokkal a szakemberekkel, civil szervezetekkel,
    akik a gyermek érdekeinek szem elott tartása
    mellett a legjobb döntést tudják meghozni.

61
A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai
  • A gyermekbántalmazás vélelme a családon belüli
    eroszak gyanúja
  • A gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás magába
    foglal minden olyan fizikai, érzelmi bánásmódot,
    melynek eredménye a gyermek egészségének,
    fejlodésének, méltóságának valós, vagy
    potenciális sérülése.

62
A bántalmazás tünetei
  • 1. Felismerés
  • külso jelek, jellegzetes sérülések,
  • testi, szellemi fejlodés elmaradása,
  • gyermek viselkedésének inadekvát módja.
  • Teendok Fokozott figyelem a gyermek iskolában
    megmutatkozó megnyilvánulásai során és rendszeres
    kapcsolattartás szülovel, gondviselovel.

63
Rizikótényezok
  • anyagi és/vagy szellemi-lelki szegénység,
  • alkoholizmus,
  • rossz családi légkör, feszültség a családtagok
    között,
  • munkanélküliség,
  • nem kívánt gyermek, gyermekével türelmetlen,
    agresszív szülo,
  • felbomlott házasságok, családi kapcsolati
    zavarok.
  • DE társadalmi és szociális helyzettol
    függetlenül létezik a jelenség, magasabb iskolai
    végzettségnél gyakoribb a kifinomult lelki
    kínzás, zsarolás!

64
Figyelmezteto jelek
  • a gyermek viselkedése, kedélyállapota
    (agresszivitás, hiperaktivitás, depresszió,
  • étvágytalanság, szemkontaktus kerülése, gyermek
    félénksége, kedvtelensége).
  • tanulmányi eredmény romlása iskolai nehézségek,
    kudarcok,
  • külso megjelenése alultápláltság, ápolatlanság,
    elhanyagolt betegségek,
  • gyakori visszaesések, elégtelen ruházat,
    kimerült, éhes gyermek,
  • gyakori sérülések.

65
Fizikai bántalmazásra utaló jelek
  • a sérülés nem egyeztetheto össze a sérülés
    keletkezésérol mondottakkal,
  • szülo nem fordul orvoshoz,
  • a gyermek a sérülést máshogy meséli el, mint a
    szülo,
  • a gyermek megretten a váratlan érintéstol, a
    fejét elrántja a simogatáskor,
  • üres, riadt tekintet illetve túlságosan éber,
    vibráló,
  • alázatos és engedékeny, illetve agresszív,

66
Lelki elhanyagolásra utaló jelek
  • kifejezéstelen arc, szemkontaktus hiánya a
    felnottel, mereven ül órákon keresztül,
  • természetes életöröm hiánya, érdektelenség,
  • játékban gátlásos, visszafogott,
  • korához képest komoly viselkedés,
  • csökkent önbecsülés,
  • bizalmatlanság vagy fokozott szeretetigény.

67
Az iskolai szociális munka nemzetközi standardjai
68
Germain Ökológiai modell
  • Egyén és környezete egységes egészet alkot
    rendszer hatások és ellenhatások kereszttüzében
  • Iskolai szociális munka célkituzése
  • segíteni a gyerekeket koruknak megfelelo
    szociális kompetencia kialakításában
  • az iskolát a gyerekek szükségleteire érzékenyebbé
    tegye
  • a család, helyi közösség, társadalom elvárásainak
    megfeleltesse
  • Az iskola a valós élet ökológiai egysége.

69
(No Transcript)
70
ALDERSON modelljei
4 modell Hagyományos klinikai Iskola-változtató Közösségi-iskolai Társadalmi kölcsönhatás
Középpont Társadalmi vagy érzelmi problémákkal küzdo tanuló Az iskola milioje Hátrányos helyzetu közösségek Gyermek-család-iskola-helyi közösség kapcsolata
Célok Segíteni, hogy eredményes, sikeres legyen az iskolában Diszfunkcionális iskolai normák megváltoztatása Közösségi megértés és támogatás A kölcsönhatás probléma-területeinek azonosítása
Célrendszer Tanuló és szülo Egész iskola Helyi közösség és iskola Kölcsönhatás területei
Probléma Emocionális, pszichés problémák Diszfunkciók Szegénység, hátrányos helyzet, társadalmi-kulturális különbség Gyerekek és társ. rendszerek kölcsönhatásának problémái
Feladatok Esetkezelés a családdal, kapcsolatépítés gyerek-szülo-pedagógus között Egyéni, csoportmunka a gyerekekkel Közösséggel együttmuködni, támogatni Közös problémákra kölcsönös célok és feladatok meghat.
Szerepek Támogató, együttmuködo, tanácsadó Tárgyalás, konzultáció, csoportvezeto Közvetítés, ösztönzés, közösségfejlesztés Közbenjárás, ösztönzés
Elmélet Pszichológia, esetkezelés Deviancia, társ.elméletek közösségelméletek Rendszerelmélet, kommunikáció
71
COSTIN modellje
  • Iskola közösség tanuló kapcsolati modell
  • Középpont iskola, közösség rendszertulajdonsága
    i hozzájárulnak a speciális életkori problémák,
    diszfunkciók megjelenéséhez
  • Célkituzés változás az iskola- tanuló
    közösség kapcsolatban
  • Felmérés folyamata egyéni tulajdonságok és az
    iskola, közösség azon körülményeinek vizsgálata,
    amelyek kihatással vannak a problémákra
  • Szolgáltatási terv elkészítése konzultációk a
    tanári karral, szülokkel, iskola vezetoségével
  • Szociális munka problémadiagnosztizálás, egyéni,
    közösségi eroforrások mobilizálása

72
Betty Welsh és Grace Golberg
  • SEGÍTSÉG 8 lépésben átmeneti helyzetek
    kezelésére
  • Ha tanév közben kerül a gyerek más közösségbe,
    speciálisból általános programba vagy fordítva.
  • Felmérni a gyermeket, kész-e a változtatásra,
    vizsgálni mit nyer vele pszichoszociális és
    tanulási értelemben.
  • Felmérni a gyermek szükségleteinek megfelelo
    iskolai programokat.
  • Felismertetni benne a változás szükségességét,
    bevonni az értékelésbe énero.
  • Bevonni a szülot az értékelési folyamatba.

73
  • Felkészíteni az iskolát a befogadásra, a gyermek
    átvételére
  • Megbeszélni a tanárokkal hogy nyúljanak a gyermek
    felé, hogy szívesen látottnak érezze magát.
  • Jelen lenni a konkrét átvételnél
  • Támogató gondozást felajánlani a gyermeknek,
    családjának, iskolának.

74
Nyolc gyakorlati elv a nehezen nevelheto fiatalok
pedagógiájához
  1. Ott fejlessz, ahol tart és hajlandó is valamit
    nyújtani. Ne a rossz, negatív tulajdonságait
    kritizáld, az átélt pozitívumokat ragadd ki.
  2. Dolgozz vele ismert, kedvelt gyakorlati területen
    és tevékenységekben
  3. Normalizáld a fiatalok kapcsolatait környezetéhez
    és feléd, mint segítojéhez.
  4. Hangsúlyozd csoporton belül a fiatalok egymás
    közti kapcsolatépítését ahelyett, hogy állandóan
    a gyerekkorukban vájkálnál. (kortárs a legjobb
    gyógyír)

75
  1. Hangsúlyozd a szabadido, az alternatívák
    fontosságát, ne mindig a kötelességtudatról,
    rendrol beszélj.
  2. Kínáld fel számára, hogy sikerélményeket
    gyujtsön, ezekre építhessen, így természetes úton
    kezelni tudja problémáját ahelyett, hogy
    problémáiról faggatod
  3. Adjál neki lehetoséget arra, hogy megtanuljon
    célirányosan tervezni, felelosséget vállalni
    tetteiért, ahelyett hogy tárgyként irányítanád.
  4. A gyengébb visszahúzódó fiatalokat se felejtsd ki
    a közös munkából, ahelyett hogy mindig a
    sztárokat emelnéd ki.

76
Szociális munkás feladatok szerepek az iskolában
77
Széles spektrumú feladatkör
  • Segédtanári feladatok
  • Erdei iskolák szervezése, szabadidos
    foglalkoztatás, iskolán kívüli programok
    szervezése, koordinálása
  • Összeköti az iskolát tanulót és családját a
    közösségi szolgáltatásokkal
  • Szociális csoportmunka, tanácsadás (pl.
    továbbtanulás, szociális segítségnyújtás,
    drogsegély
  • Külföldi, kisebbséghez tartozó gyerekek
    beilleszkedésének segítése
  • Tanácsadás, továbbképzés (szupervízió) tanároknak

78
Beavatkozási szerepek
  • Képessé tevo facilitál, mozgósít a kliens
    hatására jön létre a változás
  • Tanácsadó a kapó fél nyitottá teszi magát a
    segíto változtatási szándékainak megfelelve
  • Együttmuködo kölcsönös muködés, egyik sem
    muködik hatékonyan a másik nélkül küldetés!
  • Tanár információ, tudás közvetítése
  • Közvetíto mediátor a kliens rendszere és
    környezete között
  • Pártfogó, menedzser szóvivo, érdekképviselo
  • Alkusz közvetít eroforrások között

79
Nemzeti drogstratégia célja, célterületei
80
2000. Július 04. OGY. határozat
  • A drogok elleni küzdelem nemzeti ügy. A
    kábítószer-probléma fenyegetése a beköszöntõ
    évezred olyan kihívása, mely szükségessé teszi
    minden intézmény, szolgálat és a segíteni kívánó
    elkötelezett összefogását.

81
Nemzeti drogstratégia
  • meghatározza az alapcélokat és értékeket, a
    probléma kezelésének értelmezési kereteit,
  • számol a beavatkozások korlátaival és
    kockázataival,
  • megfogalmazza a stratégiai fejlesztés fõ irányait
    és súlyponti elemeit,
  • eligazítást ad a színterek és szereplõk számára a
    stratégiában foglaltak megvalósítására
    vonatkozóan,
  • képes céljai elérése érdekében társadalmi
    konszenzus kialakítására,
  • szolgálja a nemzetközi együttmûködés
    feltételrendszerének teljesítését a drogproblémák
    hatékony kezelése tekintetében

82
Célterületek a stratégiában
  • 1. A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések
    hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig
    növeljék problémamegoldó készségüket a
    kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség,
    együttmûködés)
  • 2. Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé
    válhassanak egy produktív életstílus
    kialakítására és a drogok visszautasítására
    (keresletcsökkentés)
  • 3. Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülõ és a
    drogproblémákkal küzdõ egyéneket és családokat
    (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció)
  • 4. Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés
    lehetõségét (kínálatcsökkentés)

83
A kábítószerprobléma visszaszorításának modelljei
  • Morális-modell a kábítószer-fogyasztás erkölcsi
    probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének
    jele. A társadalom védelme igényli az állam
    beavatkozását, elsõsorban az erkölcstelen
    egyének megbélyegzésével, társadalomból történõ
    kizárásával,esetleg átnevelésével. A modern
    társadalomtudományos fejlõdés e modell szerepét
    háttérbe szorította, azonban mint naiv
    magyarázó-elvvel, létezésével ma is számolni kell.

84
  • Kriminalizációs-modell a kábítószer-fogyasztás
    bûncselekmény (norma- és jogsértés), amelyet
    (azaz a kábítószerrel megvalósuló minden
    cselekményt) a bûnüldözés és az
    igazságszolgáltatás eszközeivel üldözni és
    büntetni kell. A fõ ellenség a terjesztõ, aki
    saját anyagi érdekei miatt ártatlan
    fogyasztókat vesz rá a kábítószer használatára.

85
  • Fertõzõbetegség modell a kábítószer-fogyasztás
    járványszerûen terjedõ jelenség, amelyet a
    fogyasztók egymásnak adnak át a kábítószer pedig
    mint valamilyen baktérium vagy vírus
    veszélyes ellenfél.
  • Lelki betegség-modell a kábítószer-fogyasztás a
    személyiség fejlõdés valamilyen hiányossága vagy
    torzulása miatt jön létre, esetleg pszichiátriai
    betegségek és tünetek elfedésére, az azoktól
    történõ megszabadulásra szolgáló eszköz.

86
  • Szociológiai-modell a kábítószer-fogyasztás a
    társadalom értékrendszerbeli zavarai, anómiás
    állapota, mely a társadalom szerkezetében
    kialakult egyenlõtlenségek miatt jön létre a
    kábítószer-használó deviáns személy, aki céljait
    csak a társadalminormák megsértésével tudja
    elérni.

87
  • Multidiszciplináris-modell az elõzõ modellekbõl
    építkezve a megfelelõ empirikus adatokon alapuló
    azon szociológiai megközelítés, mely a
    jelenségnek egyfelõl a társadalom érték- és
    normarendszere szempontjából elfoglalt helyét,
    másfelõl az egyének, családok, közösségek
    szocializációs szerepét veszi figyelembe.

88
A jelenség befolyásolásának modelljei
  • Prohibicionalista megközelítés a kábítószerek
    illegális használatának teljes tilalmán alapuló
    megközelítés.
  • Normalizáló megközelítés a kábítószerek egy
    csoportját, nevezetesen a kannábisz-származékokat
    elkülöníti. Ezek fogyasztóival (és a terjesztés
    bizonyos formáival) kapcsolatban nem alkalmaz
    tiltásokat. Kiindulópontja szerint a lágyszerek
    csak kevéssé veszélyesek a társadalomra, és a
    megengedõ kábítószer-politikával elejét lehet
    venni a veszélyesebb szerek fogyasztásának.
    Holland modell

89
  • Dekriminalizációs és legalizációs megközelítés
    elõbbi szerint a kábítószerekkel kapcsolatos
    egyes cselekmények (jelesül a fogyasztás, tartás)
    nem képeznek bûncselekményt, utóbbi fogalom pedig
    azon csoportok célkitûzését jelenti, amelyek
    egyes kábítószereket (vagy az összeset) ki
    akarják vonni a büntetõjogi kontroll alól.

90
  • A kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára
    építõ megközelítés a nemzetközi közösség (ENSZ,
    EU) ezt a megközelítést tartja elõnyösnek, ezért
    dokumentumaiban ezt ajánlja, felismerve, hogy
    amíg van kereslet, addig kínálat is létezik.
    Önmagukban tehát a kínálati oldalon ható
    beavatkozások feltétlenül szükségesek, de nem
    elegendõek.

91
  • A Kormány összhangban programjával és a
    nemzetközi ajánlások értelmében a jelenség
    értelmezési modelljei közül a multidiszciplináris,
    a probléma befolyásolása tekintetében pedig a
    kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára építõ
    megközelítést fogadja el.

92
A drogprevenció módszerei
  • Információközlés a hangsúly a drogokkal
    kapcsolatos ténybeli információközlésen van, ami
    jelenti a drogok hatásának negatív
    következményeit, a droghasználat jellemzõit. Ide
    sorolhatjuk az elrettentésen, félelem felkeltésen
    alapuló módszereket is, amikor a drogok
    veszélyeit dramatizáltan mutatjuk be.

93
A drogprevenció módszerei
  • Érzelmi nevelés a megközelítés abból a
    feltevésbõl indul ki, hogy a droghasználat
    elõidézésében a személyiség és a szociális
    készségek fejlõdésének, illetve e fejlõdés
    hiányosságainak döntõ szerepe van. A hangsúly
    tehát nem elsõsorban a tudás növelésén van, hanem
    a személyiség érzelmi nevelésén, a döntéshozás, a
    megfelelõ kommunikációs stratégiák elsajátításán,
    érdekérvényesítõ képesség megtanulásán van.

94
A drogprevenció módszerei
  • Társas hatás modell az elõzõ megközelítések
    korlátozott eredményessége hívta életre ezt a
    módszert. Hátterét az a feltevés adja, hogy a
    droghasználat tanult viselkedés, melyben a társas
    hatásoknak, a modell-követésnek jelentõs szerepe
    van, ezért ezeket a tényezõket a megelõzésben is
    alkalmazni lehet. IMMUNIZÁCIÓ társas beoltás!
  • Társas kommunikáció hogyan mondjunk nemet
  • KORTÁRS OKTATÁS - KÓPÉ

95
A drogprevenció módszerei
  • Drog alternatívák a drogok elsõsorban serdülõ-
    és fiatalkorban reális pszichológiai
    szükségleteket elégítenek ki, a társadalom
    számára nem elfogadható módon. A cél e
    szükségletek kielégítése a társadalmi normák
    betartásával. A fiatalkorra jellemzõ
    kockázatkeresés kielégítését a sportok, akár az
    extrém sportok, a túrázások, táborozások, egyéb
    pl. muvészetek szolgálhatják.

96
A drogprevenció módszerei
  • Integrált megközelítés a társas hatásokat (a
    tanuláselméletbõl kiindulva) és a
    személyiségfejlõdésben szerepet játszó tényezõket
    veszi figyelembe a droghasználat kialakulásában,
    ennél fogva a megelõzésben is ezek
    befolyásolására, fejlesztésére helyezi a
    hangsúlyt.

97
A prevenciós programok hatékonysága
  • Interaktív program hatékonyságnövelo, olcsó.
  • Az integratív programok esetén a tanár nemcsak
    tanít, hanem nevel és maga is szerep-modellé
    válik.
  • Az ismert eljárások közül a készségfejlesztés a
    legeredményesebb a problémamegoldás, a
    döntéshozás, a stresszkezelés, a nemet mondás, a
    kommunikáció, a társas és a média hatásoknak
    történõ ellenállás, a pozitív önértékelés
    kialakítása.

98
Az iskolai drogprevenció célja
  • A korszerû szemlélet a drogprevenciót az
    egészségfejlesztés (health promotion) komplex
    kérdéskörében helyezi el. A cél az, hogy a
    fiatalok mit csináljanak ( egészségesen
    éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos,
    hogy mit ne csináljanak ( ne drogozzanak).

99
A jó programban
  • együtt kezelik a legális és illegális drogokat
  • az egészségfejlesztés egész-szerû (holisztikus)
    modelljét alkalmazzák melyek a családokat és az
    elsõdleges vonatkozási személyeket is képesek
    bevonni
  • hangsúlyozzák a készségfejlesztést, így a
    droghasználathoz vezetõ viselkedés befolyásolását
    célozzák meg (nem pusztán a tudást és az
    attitûdöt)
  • foglalkoznak a kortárs (és a média) hatásokkal,
    bevonják a kortársakat
  • kurrikulumszerûen épülnek be a tananyagba
  • nem kurrikulumszeru drogellenes nap, sportnap.
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com