Title: A megeloz
1A megelozés célterületei az oktatási
intézményekben
- Veszélyeztetettség
- Hátrányos helyzet
2Megelozés (prevenció) és színterei
- WHO háromfázisú értelmezése
- Az elsodleges megelozés a probléma, konfliktus
kialakulásának megelozése magában foglalja az
univerzális, alapellátási formákat - A másodlagos megelozés magában foglalja a célzott
segítségnyújtást, illetve a probléma kialakulását
követoen a veszélyeztetett gyermekek családon
belüli vagy más elhelyezési helyen történo
gondozását
3Megelozés (prevenció) és színterei
- A harmadlagos megelozés speciális ellátásokat
jelent, be kell avatkozni, hogy megszunjön az
ártó magatartás. (kiemelés, mint korrekció)
4A MEGELOZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI
- minden gyermeknek és családnak járó ellátás -
univerzalitás - speciális ellátás gyerekeknek, családoknak -
szelektivitás - a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált
gondozás és figyelemmel kísérés - védelembe vétel és kötelezés
- a gyermek/ek átmeneti kiemelése a családból
- a gyermek/ek végleges kiemelése a családból
5Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
- A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI
CSOPORTOSÍTÁSA - A/ HARMONIKUSAN FEJLODOK akik nem igényelnek
beavatkozást. - B/ HÁTRÁNYOS HELYZETUEK
- akik családjuk csökkeno jövedelme, a
munkanélküliség, a kedvezotlen lakáskörülmények
és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól
eltéro támogatásra szorulnak, ugyanakkor
megfeleloen muködo prevenció, illetve beavatkozás
esetén hosszabb távon családjukban tarthatók.
6Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
- azok a családok, illetve személyek, akiknek
szükséglet-kielégítési lehetoségei,
életkörülményei, a társadalom többségénél
lényegesen rosszabb, és akiknél a státuszt
meghatározó tényezok közül fogyasztás kultúra,
életmód iskolai végzettség érdekérvényesítés
lakás anyagi színvonal munkamegosztás egynél
több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak
kompenzálni. Élethelyzetük javítására önmaguk nem
képesek.
7Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
- A Ktv. szerint hátrányos helyzetu gyermek, tanuló
az, akit családi körülményei, szociális helyzete
miatt a jegyzo védelembe vett, illetve akinek
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
jogosultságát megállapította - e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetu
az a gyermek, vagy tanuló, akinek a törvényes
felügyeletét ellátó szüloje vagy gyámja
legfeljebb az általános iskola 8. osztályát
fejezte be, és az is, akit tartós nevelésbe
vettek.
8Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
- Szocializációs hátrány családja körében nem
kapja meg azokat a kiegészíto ismereteket és
ösztönzést, azaz személyi és tárgyi feltételeket,
melyek a tanulását elosegítik. Nem motivált a
tanulásra.
9Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
- C/ VESZÉLYEZTETETTEK
- a családi élet tartós muködési zavaraiból
adódóan- olyan magatartás, mulasztás vagy
körülmény következtében kialakult állapot, amely
során testi, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlodésük akadályoztatott avagy nem biztosított - a gyermekvédelem ellátórendszerének muködtetése,
és gyakran hatósági intézkedés szükséges
10Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
- az a gyermek, aki családjában vagy környezetében,
ismétlodo vagy tartós fizikai, lelki
bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak,
eroszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy
fejlodésében családja, közvetlen környezete
károsan befolyásolja
11Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
- súlyos -nek minosül a gyermek által tanúsított
olyan magatartás is, amely életét közvetlen
veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi,
értelmi, érzelmi fejlodésében jelentos és
helyrehozhatatlan károsodást okoz
12Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma,
kialakulása
- A veszélyeztetettség okait és tüneteit
- a gyermek szocializációjának környezeti
feltételeiben, valamint - a gyermek pszichés diszpozícióiban (viselkedési
zavaraiban) - találhatjuk meg.
13A veszélyeztetettség okai
- ANYAGI OK amikor a családban anyagi ill.
jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek
fejlodésére, és esetenként veszélyezteto
tényezoként is jelentkezhetnek. - KÖRNYEZETI OK a szülok életvitelében, nevelési
tevékenységében felmerülo negatívumok, amelyek a
gyermek megfelelo fejlodését gátolják, vagy
akadályozzák.
14A veszélyeztetettség okai
- MAGATARTÁSI OK a gyermeknél általában a korábbi
veszélyeztetettség következtében kialakult
agresszivitás, bunözés vagy szorongás, csavargás,
pszichés problémák kialakulása. - EGÉSZSÉGI OK beteg személy a családban vagy a
gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelo
fejlodése a családban nem biztosítható.
15A veszélyeztetettség kialakulásának rizikófaktorai
- saját személyiségben rejlo rizikófaktorok
- antiszociális viselkedés
- droggal való rokonszenvezés, drogos barátok
- iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való
részvétel hiánya, kimaradás az iskolából - barátok befolyása
16Negatív környezeti hatások
- családi problémák, családi elozmény - családtagok
érintettsége - eros befolyásolhatóság, labilis személyiség
- könnyu hozzáférés a drogokhoz
- negatív szubkultúra, vagy kortárs hatás
17A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA a gyermekkel való
rossz bánásmód(A WHO definíciója)
- Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz
bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás
vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb
kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek
egészségének, túlélésének, fejlodésének vagy
méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét
eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a
felelosségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.
18A VESZÉLYEZTETO MAGARARTÁS FORMÁI
- Passzív (mulasztásos elhanyagolás) minden olyan
mulasztás vagy baj okozása, amely jelentosen árt
a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza
szomatikus, mentális és érzelmi fejlodését. - Aktív (cselekvo) bántalmazás, visszaélés a
gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés
okozása.
19AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI
- Fizikai elhanyagolás az alapveto fizikai
szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a
felügyelet hiánya, a gyermek védelmének
elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek
van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás
késleltetése, az orvosi utasítások be nem
tartása, a védooltások beadatásának elhanyagolása
vagy indokolatlan késleltetése.
20AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI
- Érzelmi elhanyagolás az érzelmi biztonság, az
állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek
érzelmi kötodésének durva mellozése, elutasítása,
a gyermek jelenlétében történo eroszakos, durva,
támadó magatartás más családtaggal, többnyire az
anyával szemben. - Oktatási- nevelési elhanyagolás az
iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy
a rendelkezésre álló és javasolt speciális
képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének
elmulasztása.
21A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI
- Az érzelmi bántalmazás egy gyermek érzelmeivel
való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi
fejlodésére súlyos és tartósan káros hatást
gyakorol. (megfélemlítés, megvesztegetés,
zsarolás) - A fizikai bántalmazás jelenthet ütést, rúgást,
lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy
ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést,
megégetést vagy leforrázást, vízbe fojtást,
fojtogatást, és a gyermeknek más módon történo
fizikai sérülés okozását.
22A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI
- Szexuális abúzus 0-18 év közötti - gyermek vagy
fiatal szexuális tevékenységekre való
kényszerítését vagy csábítását jelenti,
függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában
van-e azzal, hogy mi történik vele.
23A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÜLÖNLEGES ESETEI
- A méhmagzatot károsító magatartás
- Alkohol és drog abúzus
- Gyermek bántalmaz gyermeket (bullying)
- A rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció)
- Münchausen by proxy
24VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA
- Alacsony fokú veszélyezteto magatartás idonként
eloforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek
semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek
fejlodésére és késobbi viselkedésére. - Mérsékelten súlyos veszélyezteto magatartás
gyakoribb elofordulás és/vagy súlyosabb formában,
de vélelmezhetoen nem életveszélyes vagy hosszú
távon károkozással nem fenyegeto magatartás. - Nagyon súlyos veszélyezteto magatartás
folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy
idonkénti súlyosan veszélyezteto magatartás.
25VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA
- Életveszélyes veszélyeztetettség hosszú távú
vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás,
életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az
elköveto, vagy más családtag nem kér segítséget a
sérülések ellátására, kezelésére, a veszély
megszüntetésére.
26Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
27Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
- Pedagógus szerepe a megelozésben
- Ismerje a gyermek egyéni képességeit,
szociokulturális helyzetét - Kísérje figyelemmel a családban jelentkezo
problémákat, a gyermek elmondásai, észlelt
pszichés diszpozíciói alapján, tartson folyamatos
kapcsolatot a szülokkel (családlátogatás, vagy
fogadóóra) - Kísérje figyelemmel a gyermek tanulmányi
teljesítményét - Ismerje fel a napi oktatómunkában nem
fejlesztheto képesség- és jártassághiányokat,
majd jelezze a szüloknek és a szakembernek
28Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
- Tanulási és teljesítményzavarok esetén
fejlesztopedagógus, logopédus, iskolapszichológus - Beilleszkedési és magatartászavarok esetén
iskolapszichológus - Rendszerabúzus vagy gyermek elhanyagolása esetén
gyermek és ifjúságvédelmi felelos bevonását
kezdeményezi
29Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
- Osztályfonök kiemelt szerepe a megelozésben
- Ismerje meg a tanulók társas kapcsolatait,
viszonyait - Segítse a társas beilleszkedési készségek
javítását - Kísérje figyelemmel a tanulók iskolai és iskolán
kívüli teljesítményét - Tanulók személyiségének sokoldalú megismerése
30Pedagógusok, segíto szakemberek szerepe a
megelozésben
- Gyermek-és ifjúságvédelmi felelos feladatai a
megelozésben - Pedagógusok szemléletformálása a másság és
hátrányos helyzet elfogadása iránt - Fogadóórát tart
- Tájékoztatja a szüloket, tanulókat, hogy milyen
problémákkal, mikor kereshetik fel, továbbá a
közvetít külso intézmények felé - Veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a
gyermekjóléti szolgálattal való
kapcsolatfelvételt - Egészséges életmódot támogató, bunmegelozést,
szenvedélybetegségeket megelozo programok
kidolgozásának segítése - Figyelemmel kíséri és kiszuri a hátrányos és
veszélyeztetett helyzetu tanulókat
31A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
- Szabadidos tevékenység
- Alternatív napközbeni ellátások
- Egészségnevelés
- Családlátogatás
- Célzott segítségnyújtás gyermekvédelmi alap- és
szakellátás
32A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
- Szabadidos tevékenység célja
- devianciák kialakulásának megelozése
- készségek fejlesztése
- önépítés
- társas kapcsolatok építése
- együttmuködési formák értékteremto ereje
33A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
- Alternatív napközbeni ellátások
- 15/1998 NM. rendelet megszervezheto bármilyen
gyermekek csoportos fogadására alkalmas épületben
vagy helységben, így közösségi, muvelodési vagy
ifjúsági házban, gyermekjóléti szolgálatnál,
iskolában, óvodában, játszótereken
34A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
- Alternatív napközbeni ellátások formái
- Sport- és szabadido tevékenységhez kötodo,
felügyeletet biztosító klubfoglalkozások - Játéktevékenységhez kötodo, egyéni képességeket
fejleszto, családi nevelést segíto játéktár,
valamint játszóház-programok - Hátrányos helyzetu vagy veszélyeztetett 10 év
feletti gyermekeknek szervezett
személyiségfejleszto, önsegíto vagy kortárssegíto
tematikus foglalkozások
35A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
- Egészségnevelés
- NAT a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata
- Át kell hatnia az iskolai oktatás valamennyi
elemét tantárgyközi kapcsolatok erosítése - Ktv. nevelési programjukban kell az iskoláknak
megfogalmazni - OM segédlet- az egészségneveléssel összefüggo
feladatok megfogalmazásához készült
36A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
- Családlátogatás
- Több szempontú információgyujtés
- közvetlen kapcsolattartás
- nyitott, egymásra figyelo, bizalmi kapcsolat
szülo és pedagógus között.
37A veszélyeztetettség megelozésére és
megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek
- Célzott segítségnyújtás
- Iskolán belül és kívüli szakemberek
- Szakszolgáltatások igénybevétele
- Jelzorendszeri intézmények
38Szakmaközi együttmuködés a gyermekvédelemben
39SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- A pedagógiai gyermekvédelmi munkát segíto
speciális szakterületek - Gyermekjóléti szolgálat
- Egészségügyi szolgálat
- Családsegíto szolgálat
- Pedagógiai szakszolgálat Nevtan
- Gyermekpszichiátriai és neurológiai szakrendelés
- Rendorség, ügyészség, bíróság, társadalmi szerv.,
egyház, alapítvány
40SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
- Észlelo-jelzorendszer muködtetése
- Esetmegbeszélések, esetkonferenciák tartása
- Gyermek-és ifjúságvédelmi tanácskozást tart
(minden év március 31-ig) - Esetátadást követoen tájékoztatási és
együttmuködési kötelezettsége van az iskolának
pl. tanulmányi összesíto lap, magatartás
jellemzése
41SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Az esetmegbeszélés, együttmuködés formái
- Problémamegbeszélo csoport esethez kapcsolódó
szakemberek bevonása - Tisztázó beszélgetés szakmaközi megbeszélés
külön-külön - Általános megbeszélés kéthavonta (évi 6 alkalom
kötelezo) - Speciális megbeszélés, tanácskozás jelleggel
helyzetértékelés, koncepció, fejlesztési terv
42SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT
- (Védono, háziorvos, gyermekorvos)
- speciális egészségügyi tanácsadás, kis részben
mentálhigiénés vagy szociális tájékoztatás,
tanácsadás - együttmuködésben a szociális válsághelyzetbe
került várandós és kisgyermekes anyák segítése - gyermekbántalmazás esetén azonnali ellátás
43SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- CSALÁDSEGÍTO SZOLGÁLAT
- Életvezetési problémák segítése, elhárítása
- Helyi szociális szükségletek feltárása,
javaslattétel új szolgáltatási formák
bevezetésére - Természetbeni, anyagi és személyes támogatások
közvetítése
44SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
- Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és
gondozás - Fejleszto felkészítés
- Tanulási képességet vizsgáló szakértoi és
rehabilitációs tevékenység - Nevelési tanácsadás
- Logopédiai ellátás
- Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
- Konduktív pedagógia
- gyógytestnevelés
45SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés
- Sajátos nevelési igényu gyermek korai
fejlesztése, gondozása, szülok bevonásával,
tanácsadással - A gyermek 3. életévétol
- Fejleszto felkészítés
- Sajátos nevelési igényu tankötelezett korúak
egyéni fejlesztése
46SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Tanulási képességet vizsgáló szakértoi és
rehabilitációs tevékenység - Fogyatékosság szurése,
- javaslat a gyermek különleges gondozására, az
ellátás módjára, formájára és helyére. - Vizsgálja a különleges gondozás tárgyi és
személyi feltételeinek meglétét.
47SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Nevelési tanácsadás
- Tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák
vizsgálata - Fejleszto foglalkozás a szülok bevonásával
- Óvoda megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat
- Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés,
terápiás gondozás - Pedagógus munkájának, a családdal való
kapcsolattartást segítése - Iskolapszichológusi szolgáltatás feladatai
48SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Logopédiai szolgáltatás
- Beszédindítás, beszédhibák javítása,
- nyelvi-kommunikációs zavarok kezelése,
- dyslexia megelozése és gyógyítása
- Pályaválasztási tanácsadás
- Képességvizsgálat, karrier-tanácsadás,
iskolaajánlás
49SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Konduktív pedagógia
- Központi idegrendszeri sérültek nevelése,
fejlesztése, gondozása. - Gyógytestnevelés
- Speciális egészségügyi célú testnevelési
foglalkoztatás.
50SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Gyermek-és Ifjúsági Pszichiátriai és Neurológiai
Szakrendelés (gyermek-ideggondozó) - Gyermek-neurológiai szakrendelés
- Pszichiátriai és pszichológiai szakrendelés
- Pszichopedagógiai szakrendelés
51SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Gyermek-neurológiai szakrendelés
- Organikus idegrendszeri károsodások, fejlodési
rendellenességek, funkcionális zavarok (alvás,
evés) kezelése. - Pszichiátriai pszichológiai szakrendelés
- Viselkedés, érzelmi élet zavarai, magatartási,
beilleszkedési, alkalmazkodási zavarok,
pszichoszomatikus tünetek, szorongások,
kényszerek kezelése.
52SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- Pszichopedagógiai szakrendelés
- Diagnosztikus és korrekciós tevékenység az
- a.) értelmi fejlodés zavarai
- b.) motoros- és mozgásos készségek fejlodési
zavarai - c.) beszéd és nyelvi kifejezés fejlodési zavarai
- d.) iskolai teljesítményzavarok, tanulási
(rész)képességzavarok dylexia, dysgrafia,
hyperaktivitás kezelésének területein.
53SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- RENDORSÉG
- Bunmegelozésben részt vesz DADA program
- Gyermekek bántalmazása, súlyos veszélyeztetettsége
esetén kiemel - A kiemelésben együttmuködik, személyi védelmet
nyújt
54SZAKMAKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS az iskolai
gyermekvédelemben
- ÜGYÉSZSÉG
- Együttmuködik a gyermek-és ifjúságvédelemben
érdekelt állami szervekkel - Vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság beszerezte-e az
iskola pedagógiai véleményét - Vádemelés elhalasztása elterelés intézménye
- Megrovás, próbára bocsátás
- BÍRÓSÁG gyermekelhelyezés, fiatalkorúak
büntetojogi tárgyalása - TÁRSADALMI SZERVEZET, EGYHÁZ, ALAPÍTVÁNY
- Rehabilitációs tevékenységek igénybevétele
55Az iskola jelzési kötelezettsége és kiemelten
kezelt indokai
56Az iskola jelzési kötelezettsége
- A Gyvt. 17. (2) pontjában megfogalmazza, hogy az
észlelo-jelzorendszer tagjaként a
nevelési-oktatási intézmények kötelesek - a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége
esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, - b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek
bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy
egyéb más, súlyos veszélyezteto magatartása
esetén. - Ilyen jelzéssel bármely állampolgár és a
gyermekek érdekeit képviselo társadalmi szervezet
is élhet.
57Az iskola jelzési kötelezettsége
- A gyermek- és ifjúságvédelmi felelosnek a
gyermekjóléti szolgálattal való együttmuködés
keretében vagy annak elokészítéseként végzett
feladatai - részletes pedagógiai jellemzés készítése,
- további kiegészíto pedagógiai vizsgálatok esetén
vizsgálatkéro lap kitöltése, - a gyermekjóléti szolgálattal való együttmuködés
kezdeményezésekor esetjelzo lap kitöltése, - hatósági beavatkozás kezdeményezésekor szükséges
nyomtatványok kitöltése, mellyel egyidejuleg a
gyermekjóléti szolgálatnak is jelzést kell
küldeni.
58Az iskola jelzési kötelezettsége
- A jelzési kötelezettséget indokolja
- Magántanulói státusz iránti kérelem
- Ktv. 7. (1) A tankötelezettség a szülo
választása alapján iskolába járással vagy
magántanulóként teljesítheto. - (2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság,
illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése
szerint a tanulónak hátrányos, hogy
tankötelezettségének magántanulóként tegyen
eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok
befejezésére nem lehet számítani, köteles errol
értesíteni a gyermek lakó vagy tartózkodási helye
szerint illetékes önkormányzat jegyzojét. A
jegyzo dönt arról, hogy a tanuló milyen módon
teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetu
tanuló esetén az iskola igazgatójának a
döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti
szolgálat véleményét.
59Az iskola jelzési kötelezettsége
- Az iskolai mulasztások jelzése
- A Gyermekjóléti Szolgálat felé 16/1998. IV. 8.)
MKM rendelet 12. (1) és 20. (3) pontjai
szerint - Az iskola kötelezettsége tanköteles tanuló
esetében az elso igazolatlan mulasztáskor a
szülot értesíteni kell. Az értesítésben fel kell
hívni a szülo figyelmét az igazolatlan mulasztás
következményeire. - Ha továbbra is igazolatlanul mulaszt a tanuló az
iskola a gyermekjóléti szolgálat közremuködésével
megkeresi a tanuló szüleit.
60A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai
- A szenvedélybetegség gyanúja
- A szenvedélybetegség gyanúja esetén nagyon
körültekintoen kell eljárni, az aktuális
problémának megfeleloen felvenni a kapcsolatot
azokkal a szakemberekkel, civil szervezetekkel,
akik a gyermek érdekeinek szem elott tartása
mellett a legjobb döntést tudják meghozni.
61A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai
- A gyermekbántalmazás vélelme a családon belüli
eroszak gyanúja - A gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás magába
foglal minden olyan fizikai, érzelmi bánásmódot,
melynek eredménye a gyermek egészségének,
fejlodésének, méltóságának valós, vagy
potenciális sérülése.
62A bántalmazás tünetei
- 1. Felismerés
- külso jelek, jellegzetes sérülések,
- testi, szellemi fejlodés elmaradása,
- gyermek viselkedésének inadekvát módja.
- Teendok Fokozott figyelem a gyermek iskolában
megmutatkozó megnyilvánulásai során és rendszeres
kapcsolattartás szülovel, gondviselovel.
63Rizikótényezok
- anyagi és/vagy szellemi-lelki szegénység,
- alkoholizmus,
- rossz családi légkör, feszültség a családtagok
között, - munkanélküliség,
- nem kívánt gyermek, gyermekével türelmetlen,
agresszív szülo, - felbomlott házasságok, családi kapcsolati
zavarok. - DE társadalmi és szociális helyzettol
függetlenül létezik a jelenség, magasabb iskolai
végzettségnél gyakoribb a kifinomult lelki
kínzás, zsarolás!
64Figyelmezteto jelek
- a gyermek viselkedése, kedélyállapota
(agresszivitás, hiperaktivitás, depresszió, - étvágytalanság, szemkontaktus kerülése, gyermek
félénksége, kedvtelensége). - tanulmányi eredmény romlása iskolai nehézségek,
kudarcok, - külso megjelenése alultápláltság, ápolatlanság,
elhanyagolt betegségek, - gyakori visszaesések, elégtelen ruházat,
kimerült, éhes gyermek, - gyakori sérülések.
65Fizikai bántalmazásra utaló jelek
- a sérülés nem egyeztetheto össze a sérülés
keletkezésérol mondottakkal, - szülo nem fordul orvoshoz,
- a gyermek a sérülést máshogy meséli el, mint a
szülo, - a gyermek megretten a váratlan érintéstol, a
fejét elrántja a simogatáskor, - üres, riadt tekintet illetve túlságosan éber,
vibráló, - alázatos és engedékeny, illetve agresszív,
66Lelki elhanyagolásra utaló jelek
- kifejezéstelen arc, szemkontaktus hiánya a
felnottel, mereven ül órákon keresztül, - természetes életöröm hiánya, érdektelenség,
- játékban gátlásos, visszafogott,
- korához képest komoly viselkedés,
- csökkent önbecsülés,
- bizalmatlanság vagy fokozott szeretetigény.
67Az iskolai szociális munka nemzetközi standardjai
68Germain Ökológiai modell
- Egyén és környezete egységes egészet alkot
rendszer hatások és ellenhatások kereszttüzében - Iskolai szociális munka célkituzése
- segíteni a gyerekeket koruknak megfelelo
szociális kompetencia kialakításában - az iskolát a gyerekek szükségleteire érzékenyebbé
tegye - a család, helyi közösség, társadalom elvárásainak
megfeleltesse - Az iskola a valós élet ökológiai egysége.
69(No Transcript)
70ALDERSON modelljei
4 modell Hagyományos klinikai Iskola-változtató Közösségi-iskolai Társadalmi kölcsönhatás
Középpont Társadalmi vagy érzelmi problémákkal küzdo tanuló Az iskola milioje Hátrányos helyzetu közösségek Gyermek-család-iskola-helyi közösség kapcsolata
Célok Segíteni, hogy eredményes, sikeres legyen az iskolában Diszfunkcionális iskolai normák megváltoztatása Közösségi megértés és támogatás A kölcsönhatás probléma-területeinek azonosítása
Célrendszer Tanuló és szülo Egész iskola Helyi közösség és iskola Kölcsönhatás területei
Probléma Emocionális, pszichés problémák Diszfunkciók Szegénység, hátrányos helyzet, társadalmi-kulturális különbség Gyerekek és társ. rendszerek kölcsönhatásának problémái
Feladatok Esetkezelés a családdal, kapcsolatépítés gyerek-szülo-pedagógus között Egyéni, csoportmunka a gyerekekkel Közösséggel együttmuködni, támogatni Közös problémákra kölcsönös célok és feladatok meghat.
Szerepek Támogató, együttmuködo, tanácsadó Tárgyalás, konzultáció, csoportvezeto Közvetítés, ösztönzés, közösségfejlesztés Közbenjárás, ösztönzés
Elmélet Pszichológia, esetkezelés Deviancia, társ.elméletek közösségelméletek Rendszerelmélet, kommunikáció
71COSTIN modellje
- Iskola közösség tanuló kapcsolati modell
- Középpont iskola, közösség rendszertulajdonsága
i hozzájárulnak a speciális életkori problémák,
diszfunkciók megjelenéséhez - Célkituzés változás az iskola- tanuló
közösség kapcsolatban - Felmérés folyamata egyéni tulajdonságok és az
iskola, közösség azon körülményeinek vizsgálata,
amelyek kihatással vannak a problémákra - Szolgáltatási terv elkészítése konzultációk a
tanári karral, szülokkel, iskola vezetoségével - Szociális munka problémadiagnosztizálás, egyéni,
közösségi eroforrások mobilizálása
72Betty Welsh és Grace Golberg
- SEGÍTSÉG 8 lépésben átmeneti helyzetek
kezelésére - Ha tanév közben kerül a gyerek más közösségbe,
speciálisból általános programba vagy fordítva. - Felmérni a gyermeket, kész-e a változtatásra,
vizsgálni mit nyer vele pszichoszociális és
tanulási értelemben. - Felmérni a gyermek szükségleteinek megfelelo
iskolai programokat. - Felismertetni benne a változás szükségességét,
bevonni az értékelésbe énero. - Bevonni a szülot az értékelési folyamatba.
73- Felkészíteni az iskolát a befogadásra, a gyermek
átvételére - Megbeszélni a tanárokkal hogy nyúljanak a gyermek
felé, hogy szívesen látottnak érezze magát. - Jelen lenni a konkrét átvételnél
- Támogató gondozást felajánlani a gyermeknek,
családjának, iskolának.
74Nyolc gyakorlati elv a nehezen nevelheto fiatalok
pedagógiájához
- Ott fejlessz, ahol tart és hajlandó is valamit
nyújtani. Ne a rossz, negatív tulajdonságait
kritizáld, az átélt pozitívumokat ragadd ki. - Dolgozz vele ismert, kedvelt gyakorlati területen
és tevékenységekben - Normalizáld a fiatalok kapcsolatait környezetéhez
és feléd, mint segítojéhez. - Hangsúlyozd csoporton belül a fiatalok egymás
közti kapcsolatépítését ahelyett, hogy állandóan
a gyerekkorukban vájkálnál. (kortárs a legjobb
gyógyír)
75- Hangsúlyozd a szabadido, az alternatívák
fontosságát, ne mindig a kötelességtudatról,
rendrol beszélj. - Kínáld fel számára, hogy sikerélményeket
gyujtsön, ezekre építhessen, így természetes úton
kezelni tudja problémáját ahelyett, hogy
problémáiról faggatod - Adjál neki lehetoséget arra, hogy megtanuljon
célirányosan tervezni, felelosséget vállalni
tetteiért, ahelyett hogy tárgyként irányítanád. - A gyengébb visszahúzódó fiatalokat se felejtsd ki
a közös munkából, ahelyett hogy mindig a
sztárokat emelnéd ki.
76Szociális munkás feladatok szerepek az iskolában
77Széles spektrumú feladatkör
- Segédtanári feladatok
- Erdei iskolák szervezése, szabadidos
foglalkoztatás, iskolán kívüli programok
szervezése, koordinálása - Összeköti az iskolát tanulót és családját a
közösségi szolgáltatásokkal - Szociális csoportmunka, tanácsadás (pl.
továbbtanulás, szociális segítségnyújtás,
drogsegély - Külföldi, kisebbséghez tartozó gyerekek
beilleszkedésének segítése - Tanácsadás, továbbképzés (szupervízió) tanároknak
78Beavatkozási szerepek
- Képessé tevo facilitál, mozgósít a kliens
hatására jön létre a változás - Tanácsadó a kapó fél nyitottá teszi magát a
segíto változtatási szándékainak megfelelve - Együttmuködo kölcsönös muködés, egyik sem
muködik hatékonyan a másik nélkül küldetés! - Tanár információ, tudás közvetítése
- Közvetíto mediátor a kliens rendszere és
környezete között - Pártfogó, menedzser szóvivo, érdekképviselo
- Alkusz közvetít eroforrások között
79Nemzeti drogstratégia célja, célterületei
802000. Július 04. OGY. határozat
- A drogok elleni küzdelem nemzeti ügy. A
kábítószer-probléma fenyegetése a beköszöntõ
évezred olyan kihívása, mely szükségessé teszi
minden intézmény, szolgálat és a segíteni kívánó
elkötelezett összefogását.
81Nemzeti drogstratégia
- meghatározza az alapcélokat és értékeket, a
probléma kezelésének értelmezési kereteit, - számol a beavatkozások korlátaival és
kockázataival, - megfogalmazza a stratégiai fejlesztés fõ irányait
és súlyponti elemeit, - eligazítást ad a színterek és szereplõk számára a
stratégiában foglaltak megvalósítására
vonatkozóan, - képes céljai elérése érdekében társadalmi
konszenzus kialakítására, - szolgálja a nemzetközi együttmûködés
feltételrendszerének teljesítését a drogproblémák
hatékony kezelése tekintetében
82Célterületek a stratégiában
- 1. A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések
hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig
növeljék problémamegoldó készségüket a
kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség,
együttmûködés) - 2. Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé
válhassanak egy produktív életstílus
kialakítására és a drogok visszautasítására
(keresletcsökkentés) - 3. Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülõ és a
drogproblémákkal küzdõ egyéneket és családokat
(szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) - 4. Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés
lehetõségét (kínálatcsökkentés)
83A kábítószerprobléma visszaszorításának modelljei
- Morális-modell a kábítószer-fogyasztás erkölcsi
probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének
jele. A társadalom védelme igényli az állam
beavatkozását, elsõsorban az erkölcstelen
egyének megbélyegzésével, társadalomból történõ
kizárásával,esetleg átnevelésével. A modern
társadalomtudományos fejlõdés e modell szerepét
háttérbe szorította, azonban mint naiv
magyarázó-elvvel, létezésével ma is számolni kell.
84- Kriminalizációs-modell a kábítószer-fogyasztás
bûncselekmény (norma- és jogsértés), amelyet
(azaz a kábítószerrel megvalósuló minden
cselekményt) a bûnüldözés és az
igazságszolgáltatás eszközeivel üldözni és
büntetni kell. A fõ ellenség a terjesztõ, aki
saját anyagi érdekei miatt ártatlan
fogyasztókat vesz rá a kábítószer használatára.
85- Fertõzõbetegség modell a kábítószer-fogyasztás
járványszerûen terjedõ jelenség, amelyet a
fogyasztók egymásnak adnak át a kábítószer pedig
mint valamilyen baktérium vagy vírus
veszélyes ellenfél. - Lelki betegség-modell a kábítószer-fogyasztás a
személyiség fejlõdés valamilyen hiányossága vagy
torzulása miatt jön létre, esetleg pszichiátriai
betegségek és tünetek elfedésére, az azoktól
történõ megszabadulásra szolgáló eszköz.
86- Szociológiai-modell a kábítószer-fogyasztás a
társadalom értékrendszerbeli zavarai, anómiás
állapota, mely a társadalom szerkezetében
kialakult egyenlõtlenségek miatt jön létre a
kábítószer-használó deviáns személy, aki céljait
csak a társadalminormák megsértésével tudja
elérni.
87- Multidiszciplináris-modell az elõzõ modellekbõl
építkezve a megfelelõ empirikus adatokon alapuló
azon szociológiai megközelítés, mely a
jelenségnek egyfelõl a társadalom érték- és
normarendszere szempontjából elfoglalt helyét,
másfelõl az egyének, családok, közösségek
szocializációs szerepét veszi figyelembe.
88A jelenség befolyásolásának modelljei
- Prohibicionalista megközelítés a kábítószerek
illegális használatának teljes tilalmán alapuló
megközelítés. - Normalizáló megközelítés a kábítószerek egy
csoportját, nevezetesen a kannábisz-származékokat
elkülöníti. Ezek fogyasztóival (és a terjesztés
bizonyos formáival) kapcsolatban nem alkalmaz
tiltásokat. Kiindulópontja szerint a lágyszerek
csak kevéssé veszélyesek a társadalomra, és a
megengedõ kábítószer-politikával elejét lehet
venni a veszélyesebb szerek fogyasztásának.
Holland modell
89- Dekriminalizációs és legalizációs megközelítés
elõbbi szerint a kábítószerekkel kapcsolatos
egyes cselekmények (jelesül a fogyasztás, tartás)
nem képeznek bûncselekményt, utóbbi fogalom pedig
azon csoportok célkitûzését jelenti, amelyek
egyes kábítószereket (vagy az összeset) ki
akarják vonni a büntetõjogi kontroll alól.
90- A kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára
építõ megközelítés a nemzetközi közösség (ENSZ,
EU) ezt a megközelítést tartja elõnyösnek, ezért
dokumentumaiban ezt ajánlja, felismerve, hogy
amíg van kereslet, addig kínálat is létezik.
Önmagukban tehát a kínálati oldalon ható
beavatkozások feltétlenül szükségesek, de nem
elegendõek.
91- A Kormány összhangban programjával és a
nemzetközi ajánlások értelmében a jelenség
értelmezési modelljei közül a multidiszciplináris,
a probléma befolyásolása tekintetében pedig a
kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára építõ
megközelítést fogadja el.
92A drogprevenció módszerei
- Információközlés a hangsúly a drogokkal
kapcsolatos ténybeli információközlésen van, ami
jelenti a drogok hatásának negatív
következményeit, a droghasználat jellemzõit. Ide
sorolhatjuk az elrettentésen, félelem felkeltésen
alapuló módszereket is, amikor a drogok
veszélyeit dramatizáltan mutatjuk be.
93A drogprevenció módszerei
- Érzelmi nevelés a megközelítés abból a
feltevésbõl indul ki, hogy a droghasználat
elõidézésében a személyiség és a szociális
készségek fejlõdésének, illetve e fejlõdés
hiányosságainak döntõ szerepe van. A hangsúly
tehát nem elsõsorban a tudás növelésén van, hanem
a személyiség érzelmi nevelésén, a döntéshozás, a
megfelelõ kommunikációs stratégiák elsajátításán,
érdekérvényesítõ képesség megtanulásán van.
94A drogprevenció módszerei
- Társas hatás modell az elõzõ megközelítések
korlátozott eredményessége hívta életre ezt a
módszert. Hátterét az a feltevés adja, hogy a
droghasználat tanult viselkedés, melyben a társas
hatásoknak, a modell-követésnek jelentõs szerepe
van, ezért ezeket a tényezõket a megelõzésben is
alkalmazni lehet. IMMUNIZÁCIÓ társas beoltás! - Társas kommunikáció hogyan mondjunk nemet
- KORTÁRS OKTATÁS - KÓPÉ
95A drogprevenció módszerei
- Drog alternatívák a drogok elsõsorban serdülõ-
és fiatalkorban reális pszichológiai
szükségleteket elégítenek ki, a társadalom
számára nem elfogadható módon. A cél e
szükségletek kielégítése a társadalmi normák
betartásával. A fiatalkorra jellemzõ
kockázatkeresés kielégítését a sportok, akár az
extrém sportok, a túrázások, táborozások, egyéb
pl. muvészetek szolgálhatják.
96A drogprevenció módszerei
- Integrált megközelítés a társas hatásokat (a
tanuláselméletbõl kiindulva) és a
személyiségfejlõdésben szerepet játszó tényezõket
veszi figyelembe a droghasználat kialakulásában,
ennél fogva a megelõzésben is ezek
befolyásolására, fejlesztésére helyezi a
hangsúlyt.
97A prevenciós programok hatékonysága
- Interaktív program hatékonyságnövelo, olcsó.
- Az integratív programok esetén a tanár nemcsak
tanít, hanem nevel és maga is szerep-modellé
válik. - Az ismert eljárások közül a készségfejlesztés a
legeredményesebb a problémamegoldás, a
döntéshozás, a stresszkezelés, a nemet mondás, a
kommunikáció, a társas és a média hatásoknak
történõ ellenállás, a pozitív önértékelés
kialakítása.
98Az iskolai drogprevenció célja
- A korszerû szemlélet a drogprevenciót az
egészségfejlesztés (health promotion) komplex
kérdéskörében helyezi el. A cél az, hogy a
fiatalok mit csináljanak ( egészségesen
éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos,
hogy mit ne csináljanak ( ne drogozzanak).
99A jó programban
- együtt kezelik a legális és illegális drogokat
- az egészségfejlesztés egész-szerû (holisztikus)
modelljét alkalmazzák melyek a családokat és az
elsõdleges vonatkozási személyeket is képesek
bevonni - hangsúlyozzák a készségfejlesztést, így a
droghasználathoz vezetõ viselkedés befolyásolását
célozzák meg (nem pusztán a tudást és az
attitûdöt) - foglalkoznak a kortárs (és a média) hatásokkal,
bevonják a kortársakat - kurrikulumszerûen épülnek be a tananyagba
- nem kurrikulumszeru drogellenes nap, sportnap.