1. dia - PowerPoint PPT Presentation

About This Presentation
Title:

1. dia

Description:

Osteoporosis (csontritkul s) Csontritkul s: k rosan alacsony csontt meg, ill. csonts r s g; a csontsz vet szerkezet nek sz tes se, amely a csontok fokozott ... – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:852
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 122
Provided by: szocialis
Category:
Tags: dia

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: 1. dia


1
Osteoporosis (csontritkulás)
  • Csontritkulás kórosan alacsony csonttömeg, ill.
    csontsuruség a csontszövet szerkezetének
    szétesése, amely a csontok fokozott
    törékenységéhez és ún. patológiás törésekhez
    vezet.
  • Patológiás törések combnyaktörés, csigolyatörés,
    csukló törés
  • ? Népbetegség az 50 év feletti korosztály
    legalább fele érintett.
  • A fejlett országokban mintegy 75 millió embert
    érint
  • Európában 200-ben a törések száma 3,8 millió
    volt.
  • Gyakorisága növekszik
  • ún. néma betegség gyakran csak a patológiás
    töréskor diagnosztizálják - szurovizsgálat
    szükséges.
  • Szurés DXA (vagy DEXA) dual energy X-ray
    absorption csontsuruség megállapítása.

2
  • A csontszövet fo összetevoi
  • - sejtek (osteoblastok, osteoclastok, osteocyták,
    nyugvósejtek), melyek a csontszövet építését,
    átépítését, valamint a szövet táplálását
    biztosítják
  • - szerves állomány (legnagyobb mennyiségben
    kollagén)
  • szervetlen állomány (döntoen hidroxiapatit
    Ca10(PO4)6(OH)2)
  • ? A felnott ember szervezete 1-1,2 kg kalciumot
    tartalmaz, melynek 99-a csontokban található ha
    a kalcium szint - elégtelen felvétel vagy
    fokozott leadás miatt - csökken, tartalékként a
    csontszövet kalciumtartalma mozgósítható.

3
Osteoporosis (csontritkulás)
  • a terhesség végén a magzat kalciumigénye az anya
    kalciumszükségletét mintegy napi 250 mg-mal emeli
  • az anya csontjainak kalciumtartalma csak a
    szoptatás befejezése után 3 -5 hónap múlva éri el
    a terhességet megelozo mértéket.
  • gyermekkorban a kalcium beépülése a
    csontrendszerbe 100mg/nap-ra teheto, serdülokben
    ez az érték elérheti a 350 mg/napot is.
  • a növekedés befejezésekor azonban a csontfejlodés
    még nem zárult le. 25-30 éves korig még
    folytatódik a csontépítés, ebben az idoszakban
    jellemzoen a csont surusége, vastagsága, tömege
    no.
  • ezt követoen - megfelelo táplálkozás és életmód
    esetén - 10-20 éven át a beépülési illetve a
    bontási folyamatok egyensúlya a jellemzo
  • 40-45 éves kortól a bontási folyamatok kerülnek
    túlsúlyba, és mindkét nemben évi 0,3-0,5-os
    csonttömeg veszteséggel kell számolni.
  • nokben ez a veszteség a menopauzát követo
    években jelentosen növekszik és elérheti az évi
    2-5-ot is.

4
DEXA vizsgálat indikációi
A WHO definíciója a T-score értéken alapul a 25
éves nok csontsuruségének átlagához viszonyít
65 év feletti nok
Postmenopausális korban lévo nok, anamnézisükben közelmúltbeli csonttöréssel
Fitalabb, de már postmenopausális korban lévo nok, akik egyéb osteoporosis kockázati tényezokkel rendelkeznek
Minden 60 év feletti személy, akinél fokozott az osteoporosis kockázata
kategória T-score
Normál Több mint -1 SD
Osteopenia -1 to -2.5 SD
Osteoporosis kevesebb -2.5 SD
A Z-score a vizsgált személlyel azonos nemu és
életkorú populáció csontsuruség-megoszlásához
hasonlítják.
5
Osteoporosis (csontritkulás)
Az egészséges ember általában 20-25 éves korára
éri el a maximális csonttömeget, attól kezdve a
csontállomány fokozatosan csökken.
6
  • A megelozés stratégiája
  • Minél nagyobb csont csúcs tömeg
  • a veszteség ütemének csökkentése
  • Táplálkozás
  • Fizikai aktivitás
  • Kockázati tényezok kerülése
  • Csontsuruség mérés, szükség esetén gyógyszeres
    kezelés

Jelenleg nincs egységes ajánlás a kálcium bevitel
mennyiségét illetoen (pl. Egyesült Királyságban
19-50 év között 700 mg/nap, USA 1000 mg/nap,
francia, finn, svájci ajánlások még magasabbak
900-1200 mg/nap felnotteknek, 1200-1300 mg/nap
gyermekeknek)
7
Csont suruség mérés
8
Osteoporosis (csontritkulás)
Kockázati tényezok - nem megváltoztatható
  • - életkor
  • noi nem
  • testalkat leginkább veszélyeztetettek a kis
    termetu, vékony csontozatú nok
  • Rassz az afro-amerikaiak kockázata kisebb, az
    ázsiai népességé nagyobb mint a fehér populációé.
  • családi halmozódás genetikai tényezok pl.
    D-vitamin receptor, ösztrogén-receptor,
    kalcitoni-receptor, glükokortikoid-receptor, stb.
    gén polimorfizmus

9
Osteoporosis (csontritkulás)
  • Megváltoztatható/befolyásolható
  • - hormonális faktorok
  • táplálkozás alacsony kálcium-bevitel, alacsony
    D-vitamin bevitel, a kálcium megkötését (pl.
    fitátok a gabonaszemekben, oxalát a spenótban)
    vagy ürítését fokozó táplálékok (pl. koffein)
  • anorexia
  • inaktív életmód azok asportokkedvezobbek,
    amelyek gravitáió ellenében dolgoztatjákmeg az
    embert (pl. séta, futás, lépcson járás, tánc,
    tenisz)
  • fogyás a csontállomány csökkenést is okozza
  • dohányzás csökkenti az ösztrogén-szintet,
    gátolj a D-vitamin funkcióját a csontvesztés
    ütemét 30 éves kor után a duplájára emeli
    (relatív kockázat 2,5x)
  • túlzott alkoholfogyasztás. Emeli a parathormon
    szintet, gátolja a provitamin-D-vitamin
    átalakulást katalizáló enzimeket, fokozza a
    magnézium ürítést mértékkel nem káros, sot
    menopausa utáni nokben elonyös is lehet.
  • gyógyszerek szteroidok

10
Osteoporosis (csontritkulás)
  • Szövodmények
  • combnyaktörés a világon évente kb. 1,6 millió
    az egy éven belüli halálozás valószínusége
    20-24 40 képtelen segítség nélkül járni
  • csigolyatörések férfiakban gyakoribb csak kb.
    harmaduk kerül orvoshoz nagy az életminoség
    romlása
  • csuklótáji törés
  • A KSH adatai szerint, Magyarországon évente 15
    000 combnyaktörés és kb. 50 000 egyéb törés
    következik be osteoporosis következményeként. A
    combnyaktöröttek kb. 15-a hal meg fél éven
    belül. Egyes becslések szerint Magyarországon 600
    000 not és 300 000 férfit érint abetegség.
    Jelenleg az osteoporosis ellátó rendszerben kb.
    130 000 betegetkezelnek.

11
Caries (fogszuvasodás)
  • A XII. századi koponyaleletek szerint a szuvas
    fogak aránya az épekhez képest 2.6 volt, a XVII.
    században 11.5, a XX. század küszöbén már 82
  • Hazánkban a népesség 90-95-a rendelkezik egy
    vagy több carieses foggal
  • Hazánkban az elso carieses léziók már a
    tejfogazatban megjelennek, a 12 éves korú
    gyermekek DMF átlagértéke 3.8 volt 2002-ben
  • Ddecayedszuvas, Ffilled tömött és
    Mmissinghiányzó fogak összessége

12
Az orális egészséget meghatározó
tényezok Életmód Táplálkozási szokások (iskolai
büfék!) Jövedelem eloszlás a társadalom
leggazdagabb és legszegényebb rétegei között,
Kulturális színvonal, A lakosság
iskolázottsága Egészségügyi ellátó rendszer
Genetika Az ivóvíz fluoridtartalma A domináns
társadalmi magatartásminták, melyek az
egészségtudatos viselkedést jellemzik A
gyermekközintézmények büféinek áruválasztéka Dr.
Balázs, Dr. Gyenes után
13
Táplálkozási tényezok Szacharóz kockázati
tényezo a poliszacharidok védo hatásúak Zsírok
védo hatásúak A-vitamin, D-vitamin és C-vitamin
hiány kockázati tényezo A fluor védo
hatású Fluorbevitel ivóvíz fluorozása (szigorú
ellenorzés), fluorozott só, tejfluorozás
(Svcájc), fluortartalmú fogkrémek, szájvizek,
fluoridtabletták (0.2-1 mg) a cukorpótló xilit
védo hatású (a baktériumok nem bontják)
14
A fluorid hatásmechanizmus
  • Newbrun (1989) a következoképpen csoportosította
    a fluorid hatását
  • 1. A zománc hidroxilapatitjára való hatás
  • - a savoldékonyság csökkentése,
  • - a kristályszerkezet erosítése és
  • - a demineralizált területek remineralizációja
  • 2. A plakkbaktériumokra való hatás
  • - enzimgátlás
  • - a cariogen flóra elnyomása (S. Mutans)
  • 3. A zománcfelszínre való hatás
  • - fehérjék és/vagy baktériumok adszorpciójának
    gátlása és
  • - a felszíni energia csökkentése

15
  • W. D. Miller
  • 1890-ben jelenik meg fo muve Microorganisms of
    the Human Mouth
  • A száj baktériumai a cukrot elbontják, abból
    savat képeznek, ami dekalcinálja a fog
    keményszöveteit
  • A tiszta fog sosem lyukad ki - lett a jelszó,
    és ezzel megalapozta a fogászati prevenciót
  • Mások elkezdték a fogkrémeket fejleszteni

Dr. Bartha Károly Cariológia és endodontia
16
A kémhatás változása a szájban különféle oldatok
esetén
Demineralizáció!
17
Májcirrózis
cirrhosis hepatis a májsejtek pusztulásával,
degeneratív göbök kialakulásával és
kötoszövet-felszaporodással jár míg a fejlodo
országokban elsosorban fertozés következménye,
addig a fejlett országokban az alkoholfogyasztás
a dönto hazánkban az összes májzsugor-halálozás
80-a alkoholos eredetu 1980-1990. az alkoholos
májzsugorban elhunytak száma közel 3-szorosára
emelkedett a 90-es évek végén nokben 30,
ffiakban 90/100 000 fo volt a mortalitás (az
európai átlag 12).
Hazánkban az egy fore jutó tiszta
alkoholfogyasztás dinamikusan emelkedett, így
jelenleg mintegy 12 l tiszta alkohol fo/év.
18
Morava Endre A magyarországi májhalálozás
epidemiológiája
19
Egyéb rizikótényezok
  • - Krónikus hepatitis B, C, D fertozés C a
    legveszélyesebb
  • Örökletes betegségek (hamochromatosis,
    Wilson-kór)
  • Autoimmun folyamatok
  • enzimzavarok (pl. glikogén tárolás, metabolizmus
    rendellenességei)
  • az éhezés májzsírosodáshoz vezet, a lipotrop
    anyagok (metionin, kolin) hiánya érzékennyé teszi
    a májat a szerves ipari mérgekkel,
    vírusfertozésekkel és az alkohollal szemben (!)
  • a hosszú láncú, telített zsírsavakat tartalmazó
    táplálék fokozza a máj zsírtartalmát
  • vegyszerek pl. szén-tetraklorid
  • gyógyszerek (pl. acetaminophen)

20
Megelozés
  • Mértékletes alkoholfogyasztás, absztinencia
  • dohányzás abbahagyása (kötoszövetes átépülést
    gyorsítja)
  • elhízás megelozése (steatosis)
  • megfelelo fehérjebevitel
  • májkárosító anyagok elkerülése

21
Fekélybetegség
  • Peptikus fekély a tápcsatorna nyálkahártyájának
    fekélye, amely a gyomorban vagy a duodenumban
    alakul ki.
  • Kockázati tényezok
  • Helicobacter pylori ureázt termel ammóia
    keletkezik
  • genetikai tényezok
  • nem szteroid gyulladáscsökkentok COX1 gátlása
    gtgtgt PG szintézis gátlása gtgtgt érzékenyebb
    nyálkahártya
  • életmódbeli tényezok stressz, túlzott
    káváfogyasztás, dohányzás (fokozza a savtermelést
    éás csökkenti a PG és bikarbonát termelést).

22
(No Transcript)
23
z asthma bronchiale diagnózisa és kezelése Következô                  cikk

Légúti betegségek
Asthma bronchiale
Az asztma a légutak krónikus gyulladásos
megbetegedése, melyben számos sejt és
sejtalkotórész játszik szerepet. A gyulladás
fokozott légúti túlérzékenységet okoz, mely
foként az éjszakai és kora reggeli órákban
jelentkezo visszatéro ziháláshoz, légszomjhoz,
mellkasi szorító érzéshez, köhögéshez vezet. Ezek
az epizódok általában különbözo mértéku légúti
szukülethez kapcsolódnak, mely gyakran
reverzibilis, spontán, vagy gyógyszerre
megszunik.
Dr. Ecseki Zsolt, Dr. Kovács Ilona Az asthma bronchiale diagnózisa és kezelése

24
Az Egyesült Államokban a lakosság 5-a asztmás. A
gyermekkori asztma prevalenciája a fejlett világ
országainak felmérései alapján 10 évenként 50-al
no. Magyarországon a pulmonológiai hálózat
jelentései alapján 120.000 asztmás beteget
tartanak nyilván kb. 2,5-os prevalenciával
számolhatunk.  
25
Kockázati tényezok
Genetikai tényezok A genetikai prediszpozíció az
atópiás betegségek esetében fontos kockázati
tényezo. Régóta ismert, hogy asztmás betegek
családjában a betegség halmozottan fordul elo. 14
éves korig a fiú-lány arány 21. Környezeti
tényezok bel- és kültéri levegoszennyezés,
allergén expozíció Dohányzás Táplálkozás A korai
tehéntejes táplálás szenzitizációhoz vezethet,
míg az anyatejes táplálás protektív. Gazdasági-szo
ciális faktorok Elhízás az asztmások állapotát
rontja (független rizikófaktor). Ha az elhízott
asztmás betegek túlsúlya csökken, akkor
légzésfunkciójuk javul (elsosorban a PEF), a
morbiditási, mortalitási mutatók is kedvezoen
alakulnak, valamint a szubjektív tünetek is
mérséklodnek. Higiéné elmélet túl tiszta
környezet
26
Krónikus obstruktív tüdobetegségek (COPD)
A COPD idült obstruktív bronchitis és emfizéma,
progresszív és csak részben reverzibilis légúti
áramláskorlátozottság - a környezetbol a
légutakba kerülo károsító anyagok hatására jönnek
létre arra érzékeny egyénekben.
A COPD-re jellemzo a légúti áramlás fokozatosan
súlyosbodó és csak részben reverzibilis
korlátozottsága. A COPD-t el kell különíteni az
egyszeru idült hörghuruttól (bronchitis chronica
simplex). Mindkét betegségben legalább két
egymást követo évben évente legalább három
hónapig tartó köhögés és köpetürítés van, és
idonként lázzal, a köhögés és az expectoratio
fokozódásával járó akut exacerbatiok fordulhatnak
elo.
27
Krónikus obstruktív tüdobetegségek (COPD)
  • A két betegség légzésfunkciós vizsgálattal (FVC-
    és FEV1-meghatározással) elkülönítheto egymástól.

FVC Mély belégzést követo eroltetett
kilégzéssel kifújt levegomennyiség ml-ben. FEV1
Mély belégzést követo eroltetett kilégzéssel a
kilégzés elso másodpercében kifújt levego
mennyisége ml-ben. A FEV1 értéke az életkor
elorehaladtával fiziológiásan is csökken.
28
Krónikus obstruktív tüdobetegségek (COPD)
COPD-ben a megnövekedett légúti áramlási
ellenállás miatt a FEV1/FVC-arány értéke 0,70
alatt van, és ez a megnövekedett légúti áramlási
ellenállás csak részben reverzibilis.
29
(No Transcript)
30
Krónikus obstruktív tüdobetegségek (COPD)
31
Krónikus obstruktív tüdobetegségek (COPD)
Az Egyesült Államokban 11,5 millióra becsülik a
COPD-ben szenvedok számát, és az USA-ban ez a
betegség a negyedik leggyakoribb halálok. Egy
WHO statisztikai összeállítás szerint az 1990-es
évek közepén a COPD halálozási rangsort mindkét
nemben Kína vezette, ezt követte Oroszország és
Magyarországé volt a harmadik hely.
Magyarországon a tüdogondozókban 2005-ben több
mint 76 ezer beteget tartottak nyilván COPD
diagnózissal.
32
Krónikus obstruktív tüdobetegségek (COPD)
A COPD elofordulása valószínuleg magasabb, mint
amennyirol tudomásunk van. Célzott vizsgálatok
szerint a dohányzó férfiak körében 14, 2, volt
dohányosoknál 6,9, nemdohányzóknál 3,3. Noknél
ezek a számok 13,6, 6,8 és 3,1.
A betegek valóságos száma hazánkban mintegy
félmillió lehet. Az említett WHO statisztikai
kiadvány szerint tíz évvel ezelott a férfiak
COPD-mortalitása mindenütt meghaladta a nokét. A
két nem közötti különbség azonban eltunoben van
az USA-ban az utolsó négy évben több no halt meg
COPD-ben mint ahány férfi, és 2005-ben
Magyarországon a tüdogondozókban majdnem annyi
not tartottak nyilván COPD miatt, mint férfit (34
638 not és 41 405 férfit).
33
? A COPD 1990-ben a haláloki sorrendben a 6.
volt, 2020-ra a 3. leggyakoribb halálok lehet.
Mortalitás 1970-2007 KSH adatok
Az adatok ellentmondanak minden hazai és
nemzetközi tapasztalatnak, a táblázaton szereplo
mortalitás töredéke a nemzetközi irodalomban
közölt COPD-mortalitási rátáknak és a változás
iránya is ellentétes azokkal, tehát a hazai
mortalitási statisztika nem értékelheto
34
A COPD PATOLÓGIÁJA ÉS PATOGENEZISE A légutakba
és a tüdobe kerülo károsító gázok és részecskék
irritálják a hörgonyálkahártyát, és gyulladást
okoznak. A légutak submucosájában
nyákmirigy-hiperplázia, a kehelysejtek
megszaporodása következik be ez fokozott
mennyiségu és megváltozott öszszetételu, suru,
tapadós hörgováladék termelodését
eredményezi. Ez, és a gyulladásosan megduzzadt,
ödémás nyálkahártya okozza a légúti áramlás
akadályozottságát. A csillószorök mozgása
kezdetben bénul, majd a csillószorök
elpusztulnak, károsodik a tüdo öntisztulása, nem
tudja a légutakba kerülo károsító anyagokat
eltávolítani. A csillószorös hám átalakul,
laphám-metaplázia jön létre. A széteso neutrofil
sejtekbol oxidáns hatású anyagok szabadulnak ki,
amelyek a dohányfüstben lévo szabad gyökökkel
együtt felborítják az oxidánsantioxidánsegyensúly
t.
35
Az így létrejött oxidáns dominancia miatt
túlsúlyba került proteolítikus enzimek (neutrofil
elasztáz, katepszin) pusztítják a tüdo
állományát, az elasztikus rostokat. Emfizéma
alakul ki, csökken a légzofelület, beszukül a
pulmonális keringés áteresztoképessége, ami a
kisvérköri nyomás emelkedését eredményezi. Az
alveolusokat kifeszítve tartó rugalmasrost
állomány degradálódik, átépül a tüdo szerkezete
(remodeling). A tüdo rugalmas hajtóerejének
csökkenése miatt a beszukült légutakon keresztül
foként kilégzésben tovább romlik a légcsere, a
tü do felfúvódik, levegocsapda jön létre.
36
Krónikus obstruktív tüdobetegségek (COPD)
Rizikófaktorok Genetikai tényezok Már a régi
orvosok is tudták, hogy az idült hörghurut a 40
évesnél idosebb dohányzó férfiak betegsége. A
COPD morbiditás és mortalitás vizsgálatok
igazolták ezt a megfigyelést. A COPD
patogenezisében szerepet játszó tényezok kivétel
nélkül megtalálhatók a cigarettafüstben, amelyben
boséggel vannak gyulladáskelto alkotórészek,
szabad gyökök. Valamennyi vizsgálat
megerosítette, hogy a COPD-ben szenvedo betegek
90-a aktuálisan dohányzik, vagy korábban
dohányzott. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a
dohányosoknak csak mintegy negyedrészén alakul ki
COPD. Ebben szerepet tulajdonítanak a
glutation-S-transzferáz (GST) enzimcsaládnak,
amely a dohányfüstben lévo számos anyag
detoxikálásával védelmet nyújt az oxidatív
stresszel szemben. Azokban a dohányosokban,
akiken COPD alakul ki, nincs GSTaktivitás (nulla
allél). (Hasonlóan bvefolyásolhatja a COPD
kialakulását az epoxid-hidroláz enzimek vagy az
alfa-1-kimotripszin allélpolimorfizmusa.)
37
Krónikus obstruktív tüdobetegségek (COPD)
  • - Genetikai tényezok Nagyon ritkán, kevesebb mint
    1-ban egy veleszületett enzim-
  • defektus, az alfa-1 antitripszinhiány a felelos a
    COPD kialakulásáért.
  • - Asthma jelenléte, fokozott légúti
    hiperreaktvitás
  • A tüdo egészséges fejlodésének bármilyen okból
    bekövetkezett zavara magzati korszak,
    gyermekkori expozíciók!!!
  • külso expozíciók dohányzás
  • Foglalkozási eredetu porok és kémiai expozíciók
  • Egyes esetekben, a dohányfüstre különösen
    érzékeny egyénekben
  • feltételezheto a környezeti dohányfüst oki
    szerepe is. A munkahelyi levegoszennyezettség
    nemdohányzókban is okozhat COPD-t, de ez a
  • hatás is fokozottan érvényesül, ha az illeto
    dohányzik is.
  • Egyéb bel- és kültéri szennyezok
  • Számos vizsgálat foglalkozott a nagyvárosi és az
    ipari eredetu (nem munkahelyi) levegoszennyezettsé
    g lehetséges oki szerepével.
  • Ezek a vizsgálatok azt találták, hogy a makro
    környezeti levegoszennyezettség nem játszik
    számottevo szerepet a COPD patogenezisében,
    hatása a dohányzáshoz képest elhanyagolható.

38
A FEV1 ALAKULÁSA NEMDOHÁNYZÓKON, DOHÁNYOSOKON ÉS
A DOHÁNYZÁST ABBAHAGYÓKON (FLETCHER ÉS PLETO
NYOMÁBAN)
39
Sir Richard Doll és munkatársai 1951 és 2001
között 50 éven keresztül követték 34 439 brit
férfi orvos dohányzási szokásait és
halálozásukat. Azt találták, hogy a követés
második húsz évében (19711991.) az életük végéig
dohányzók halálozása a 4564 éves korcsoportokban
a végig nemdohányzókénak a háromszorosa, a 6584
évesek között a kétszerese volt. A halálozási
arányt a következo csoportokban vizsgálták
kezdettol nemdohányzók, halálukig dohányzók,
dohányzást abbahagyók. A COPD-ben meghaltak
adatait elemezve a következoket találták A
halálukig dohányzók COPD mortalitási aránya a
sohasem dohányzókhoz viszonyítva 12,7-szer
magasabb volt. A halálukig dohányzók COPD
mortalitási aránya összefüggést mutatott a
naponta elszívott cigaretták számával napi 25,
vagy több cigaretta elszívása esetén a különbség
a sohasem dohányzókhoz viszonyítva 22,5-szeres
volt. A dohányzást korábban abbahagyók COPD
mortalitása 5,7-szer magasabb volt, mint a
sohasem dohányzóké, de jóval alacsonyabb volt a
halálukig dohányzókénál. A különbségek minden
esetben erosen szignifikánsak (p0,001).
40
A COPD és a tuberculosis kapcsolata is említést
érdemel tüdo tuberculosis következményeként is
kialakulhat krónikus bronchitis, bronchiolitis,
ami légúti obstrukcióhoz vezet. Azokban az
országokban, ahol a tuberculosis gyakoribb, ezt a
lehetoséget nem szabad figyelmen kívül hagyni.
41
Allergiás rhinitis
Nyugat-Európában a felnotteknek kb. 15-a szenved
IgE-mediált rhinitisben. 10-ukban a rhinitist
pollen allergia okozza. A felnottek további
10-nál nem-allergiás hiperszenzitív rhinitis
fordul elo, ami azt jelenti, hogy a felnott
populációnak kb. 25-a szenvedett már az élete
során valamikor hiperszenzitív rhinitisben.
A tüdogondozókban nyilvántartott legnagyobb
betegcsoportot az allergiás rhinitises betegek
adják. Rhinoconjunctivitis az érintettel
többségénél a tüsszögéshez, orrnyálkahártya
duzzanathoz, orrfolyáshoz a szem viszketése,
könnyezése, gyulladása is társul.
42
(No Transcript)
43
Allergiás rhinitis
Szezonális allergiás conjunctivitis (szénanátha)
valamely növényi pollen hatására alakul ki, ezért
azilelto növény (növéynek) virágzási idoszakára
esik. Perenniális allergiás conjunctivitis
egész évben fennállhat, bár gyakran változó
intentzitásúak atünetek. Kiváltó okok házi
poratka, egyéb rovarok, egyéb porok, penész,
háziállatok, rágcsálók. Két éves kor alatt a
prevalencia alacsonybabb, két éves kor után a
szenzitizált gyermekek aránya folyamatosan
növekszik. Gyermek- és serdülo korban a
leggyakoribb, az esetek 80-a 20 éves kor alatt
jelentkezik.
44
Kockázati tényezok
Genetikai faktorok atopia(a-topos nem a helyén,
rossz helyen lévo dolog) az idegen anyagra (ún.
allergénre) nemcsak az érintkezés helyén, hanem
attól távolabb is jelentkezik válaszreakció. Az
atopiás alkatú emberek öröklött hajlamként
hordozzák ezt a reakciókészséget, 80-ukban
kimutathatóan magasabb egyfajta immunglobulin, az
IgE vérszintje. Attól függoen, hogy mi az
allergiás reakció célszerve, ez a fajta reakció
megnyilvánulhat bortünetek (atopiás dermatitis,
másnéven endogén ekzema) vagy nyálkahártya
tünetek (szénanátha, asthma) formájában.
Allergénexpozíció, szenzitizáció Anyatejes
táplálás védo hatású Környezetszennyezés,
környezeti expozíciók városiak között gyakoribb,
mint falun.
45
Pollennaptár
46
Pollenallergia megelozése - tanácsok
? Figyeljék a pollennaptárt, virágzás elott két
héttel kezdjék meg a terápiás megelozést, hogy
tüneteik mérséklodjenek a pollenszórás
megindulásakor. Felhívjuk a figyelmet, hogy a
gyógyszerszedés megkezdése elott szükséges
kikérni kezeloorvosuk tanácsait. ? Magas
pollenszám esetén minél kevesebb idot töltsenek a
szabadban. ? Mossanak hajat - ami az egyik fo
pollenraktár - naponta lefekvés elott, hiszen a
pollen szemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta. ?
Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a
lakást, amilyen gyakran csak lehet, nedves
lemosást is alkalmazzanak. ? A cipoket naponta
tisztítsák nedves ruhával, töröljék át. ? Naponta
cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen
könnyen rátapad. ? Gyakran cseréljék az ágynemut
is, elsosorban a párnahuzatot. ? Kerüljék a ruhák
szabadban történo szárítását magas
pollenkoncentráció esetén. ? Magas pollenszórás
idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet
közben.
47
Perenniális rhinitis allergica megelozése
  • Rendszeres portalanítás
  • szelloztetés
  • megfelelo páratartaom (lehetoleg 60 alatt, de
    ne túl száraz)
  • az ágynemuk hetente történo cseréje, magas
    homérsékleten való mosása

? A megelozés nem a betegség megelozését (atopiás
állapot), hanem az akut tünetek megjelenésének
kivédését jelenti.
48
Mentális betegségek és zavarok
  • A WHO 2001. évi jelentésének témája a lelki
    egészség volt.
  • Közvetlen munkaképességet, életminoséget
    korlátozó következmények
  • népbetegségek kockázati tényezoje
  • Ma a világon 450 millióra becsülik a pszichés
    betegek számát, négy ember közül egy szenved
    élete során valamilyen mentális betegségben.
  • A munkaképesség csökkenés leggyakoribb oka a
    major depresszió. (4. legnagyobb társadalmi
    terhet jelento betegség)
  • A világon kb.
  • 70 millió ember és környezet szenved
    akoholfüggoségben
  • 24 millióan skizofréniában
  • 10-20 millió ember kísérel meg öngyilkosságot
    évente.(közülük kb. 1 millióan halnak meg)

49
Mentális betegségek és zavarok
  • A WHO és a világbank elemzései szerint a világon
    a 15-44 éves korosztályban a depressziós
    megbetegedések önmagukban a legnagyobb mértékben
    járulnak hozzá a betegségek okozta veszteséghez.
    A DALY 10-áért felelos az unipoláris depresszió.
  • (közlekedési balesetek 5, alkohol 4, önsértés,
    öngyilkosság 4, bipoláris depresszió 3).
  • 15-44 éves korosztályban összesen 30-a származik
    a lelki egészség zavaraiból.

50
Depresszió
Hangulatzavarok csoportjába tartozik Több formája
ismeretes major depresszió, disztímia, atípusos
depresszió, premenstruális diszfóriás betegség,
szezonális affektív zavar.
www.depressziostop.hu
51
A depresszió tünetei
Az alábbi tünetekbol 5, legalább két hétig. Az
idoszak nem mániás periódust követi, a normális
funkciókat avarják (munka, személyes
kapcsolatok).
  • a nap legnagyobb részében rossz hangulat,
    lehangoltság (gyermekekben és serdülokben
    irritabilitás lehet)
  • az örömérzésnek látható hiánya az ido nagy
    részében
  • figyelem és koncentrálóképesség csökken
  • energiavesztés, fáradtság- buntudat és/vagy
    értéktelenség érzése- önmagára nézve ártalmas
    gondolatai támadnak ezek idonként tettekben is
    megnyilvánulhatnak.- alvászavar (insomnia vagy
    túlzott álmosság)
  • az étvágy és/vagy testtömeg jelentos növekedése
    vagy csökkenése
  • feelings of agitation (nyugtalanság) vagy éppen
    lassúság érzése

52
Depresszió
A depresszió az organikus (szervi eredetu)
pszichoszindrómák (demencia, delírium) mellett a
leggyakoribb pszichiátriai probléma idoskorban.
A depressziós tünetek aránya a 60 év feletti
populációban meghaladja a 15-ot. A klinikai
szintu (feltétlenül kezelést igénylo) depresszív
zavarok aránya átlagosan 5. Idoskorban relatíve
gyakoribb a minor depresszió, disztímia, mint a
major depresszió. Idoskorban a nem specifikus,
de funkciókárosodással járó depressziós tünetek,
és kevésbé a specifikus depresszív szindrómák
jelentosek. Klinikai populációkban (testi
betegségben szenvedok között) elérheti az 50-ot,
szociális otthonokban 30-40!
53
Hungarostudy 2002
  • Kopp M. és mtsai
  • 2002-ben reprezentatív vizsgálat (életkor, nem,
    terület) gt 16 év magyar népesség
  • 12 000 fo részvételével
  • 24 panaszkodott depressziós tünetekrol
  • Közepesen súlyos és súlyos 7,5, súlyos 2,9
  • 18 év 30 panaszkodott depressziós tünetekrol
    klinikai depresszió 13, súlyos 7
  • Életkorral nagy mértékben emelkedik!!! lt 44 év
    -18 45-64 év 31, gt 65 év 41 (súlyos 3, 9,
    15)
  • Teljesítménymotiváció nagy! Foleg idos
    korosztályban

54
A depresszió idoskorban aluldiagnosztizált,
alulkezelt. Ennek okai lehetnek, pl.- az
elotérben álló tünetek különbözhetnek a fiatalabb
kori esetektol- testi betegségek elfedik a
lelki tüneteket, vagy a lelki tüneteket a testi
betegség "természetes" velejárójának tudják be-
egyéb társuló pszichiátriai zavarok fedik el a
depresszió tüneteit (pl. demencia, szorongás,
alvászavar) - terápiás nihilizmus az idoskori
mítoszok, eloítélek miatt "természetes dolog,
hogy egy idos lehangolt", "úgysem lehet rajta
segíteni", "az idosek már nem reagálnak a
kezelésre" vagy "pszichoterápiára alkalmatlanok",
"már úgyis túl sok gyógyszert szednek, nagy a
mellékhatások, gyógyszerkölcsönhatások veszélye",
- a lelki betegségekkel, azok kezelésével
kapcsolatos stigmatizáció, negatív attitudök.
55
Depresszió súlyossági csoportok
56
A depresszió elofordulása hazánkban
A Beck Depresszió Skála kistérségi átlagai
kistérségenként Hungarostudy 2002.
57
A depresszió következményei
  • Európai keresztmetszeti vizsgálatok szerint a
    depressziós betegek 21-30-a járt orvosnál a
    vizsgálatot megelozo évben és ez a súlyosan
    depressziós betegeknél is csak 35-49.
  • Amellett, hogy az egyik legfontosabb tényezoje az
    egészségben leélt életévek csökkenésének, a
    halálozások terén is számottevo befolyást
    gyakorol az összhalálozás kockázata
    1,6-2-szerese a nem depressziós betegekének.

58
A depresszió következményei
  • - Csökkent fizikai aktivitás kevesebbet
    mozognak, fáradékonyabbak, enerváltabbak gtgtgt
    szívinfarktus, stroke
  • Elhízás nincs egyértelmu bizonyíték
  • fájdalomérzet fokozódása krónikus betegségekben
  • Daganatok részben lelki tényezokön keresztül,
    részben a csökkent fizikai aktivitáson keresztül.

59
  • Kockázati tényezok
  • benetikai tényezok családi halmozódás gyakori
    ikervizsgálatok alapján a genetikai tényezok
    szerepét 31-42-ra teszik.
  • több genetikai tényezo együttes hatása genetikai
    polimorfizmusok(pl. szerototinszintézisért,
    szerotonintranszportért felelos gének)
  • noi nem gyermekekben még egyforma gyakoriságú
  • -a nok nagyobb valószínuséggel kerülnek
    diagnosztizálásra
  • (férfiaknál a betegségtudat késobb alakul
    ki)
  • - férfiaknál a depresszió tüneteinek
    kezelésére alkalmazott alkoholfüggoség vagy
    droghasználat elfedheti a tüneteket
  • - nok több stressznek vannak kitéve
  • - hormonális hatások változások
  • boldogtalan, rossz párkapcsolat, ill. házasság
    válás, különélés
  • Életkor elso epizód ált. 20-50 éves kor között,
    de különösen veszélyeztetettek a 65 év felettiek.

60
  • korábbi depressziós epizód
  • Stressz populációs szinten igaz tanult
    tehetetlenség
  • traumás események elveszik azt az érzést,
    miszerint az érintetteknek befolyása lenne az
    eseményekre ? házastárs elvesztése férfiak
    számára veszélyesebb
  • gyermekkori problémák szexuális zaklatás,
    eroszak, szülok mentális betegsége, szülok válása
  • gazdasági-szociális státusz alacsony
    iskolázottság, szegénység (szociális izoláció,
    reménytelenség)
  • krónikus betegségek pl. stroke
  • gyógyszerek
  • dohányzás a depresszióra hajlamos emberek egy
    részében kialakul a depresszió, ha abbahagyják a
    dohányzást a depresszisó emberek nehezen tudnak
    leszokni adohányzásról
  • szorongás
  • személyiségtípusok, személyiségvonások intenzív,
    szoros társkapcsolatra való igény, önállótlanság,
    vezetettség igény, másoknak való megfelelni
    akarás
  • Alvászavarok oda-vissza hatás

61
A megelozés lehetoségei
  • - Társadalom szerkezete közösségen belüli
    kapcsolatok, szociális védoháló kiterjesztése
  • Az embereket nem szabad megoldhatatlan kihívások
    elé állítani, olyasmire ösztönözni, amit úgysem
    érhetnek el
  • a folyamatos verseny és teljesítményorientáltság
    helyett egymásra figyelo, egymás értékeit
    tiszteletben tartó kapcsolatok kiépítése
  • hagyományos család
  • tudatosítása annak, hogy a depresszió betegség
  • néhány tényezo segíthet a kockázat
    csökkentésében triptofánban gazdag táplálékok
    mérséklet kávé- és teafogyasztás, niacin, B-12
    vitaminkálcium bevitel, fizikai aktivitás

62
Szorongásos betegségek járványtana
Fejlett országokban legalább minden 4. ember
mutatja a szorongás tüneteit élete során USA
költségei 42-4 milliárd (szív- é érrendszei
betegségek 133 milliárd, asztma 16 milliárd)
  • Szociális szorongásos betegség (szociális fóbia)
  • poszttraumás stresszbetegség
  • általános szorongás
  • pánikbetegség
  • kényszerbetegség

63
  • Szociális szorongásos betegség extrém félelem a
    szociálsi helyzetektol, a teljesítményhelyzetektol
    , versenyhelyzettol, ill. attól, hogy mások
    miként ítélnek meg minket vagy viselkedésünk
    milyen következményekkel járhat
  • A helyzetek kerülést okozza
  • fizikai tünetek is társulhatnak
    szívdobogásérzés, kipirulás, gyengeség, izzadás
  • érzékenyek a kritikára, önértékelési zavaraik
    lehetnek, önbecsülésük csekély
  • Poszttraumás stresszbetegség extrém trauma vagy
    életveszélyes helyzet átélése után alakulhat ki
    (baleset, természet katasztrófa, szexuális vagy
    fizikai eroszak)
  • - A traumás élmény újból és újból történo átélése
    éber állapotban vagy rémálmok formájában
  • a kiváltó okra emlékezteto dolgok, helyek,
    helyzetek kerülése
  • fokozott érzékenység, konstans arousal állapot
    alvászavarok, koncentrálóképesség gyengülése,
    irritabilitás

64
A poszttraumás stressz szindróma tünetei az eros
félelem, a reménytelenség érzete, a rettegés,
valamint a traumát okozó esemény újra átélése.
Gyakori háborúk, terrortámadások és személyes
megtámadtatás esetén. Közel 30 ezer, 2001.
szeptember 11-e után a helyszínen dolgozó ember,
rendorök, tuzoltók, papok és építomunkások
körében végezték a felmérést. Azt tapasztalták,
hogy a poszttraumás stressz szindróma azoknál
fordult elo a leggyakrabban, akik három hónapot
vagy annál hosszabb idot töltöttek a helyszínen,
így elképzelheto, hogy ha a jövoben hasonló
munkálatokban rövidebb ideig vesznek részt az
emberek, akkor csökkenhet a betegség kockázata
is.
65
Általános szorongás folyamatos,
kontrollálhatalan aggódás, szorongás, legalább 6
hónapon keresztül, amelyhez legalább 3 tünet
társul nyugtalanság, álmatlanság,
koncentrálóképesség gyengülése, kimerültség,
irritabilitás, izomfeszültség, alvászavarok.
Pánikbetegség visszatéro pánikrohamok,
amelyhez testi tünetek is társulnak
(szívdobogásézés, pulzuszám emelkedés, mellkasi
fájdalom, hányinger, remegés, légszomj, izzadás)
intenzív, váratlanul jlentkezo félelem, amely
szívrohamot is utánozhat Nokben 2x gyakoribb,
ált. már fiatal korban kialakul. Genetikai
tényezok. Családi halmozódás figyelheto
meg Gyakoribb, ha más mentális betegség is
fennáll A terápia mellet a kockázatot
csökkenti koffeinbevitel mérséklése,
alkoholfogyasztás mellozése, relaxáció,
kipihentség
66
Kényszerbetegség kontrollálhatatlan kényszeres
gondolatok és érzések, amelyek rituális
cselekvésekhez (kényszercselekvések) vezetnek, és
ezek csökkentik a szorongásos tüneteket. A
szorongásos betegségek gyakran nem kerülnek
felismerésre. A beteg gyakran elveszti társas
kapcsolatait, magára marad, munkahelyi légkör
személytelenebb, gépiesebb, érzelmek, érzések
kirekesztése, megfelelni akarás gtgtgt nehezebb
felismerés Fontos a korai felismerés, mert
hatékony primer prevenciós eszköztár nem áll
rendelkezésre. Viszonylag jól kezelhetoek
gyógyszer és/vagy pszichoterápia
67
A kezeletlen szorongás, depresszió következményei
  • Önkárosító magatartásformák gyakoribbá válása
  • fokozott alkoholfogyasztás, dohányzás az
    alkoholt gyakran megbirkóuzási (coping)
    stratégiaként, konfliktuskezelésként alkalmazzák
  • munkaképesség csökkenése
  • Korai egészségromlás
  • az egészségügy fokozott igénybevétele
  • Litavszky Zsuzsa vizsgálatai szerint a
    mentohívások 5-20-ában szorongásos roham,
    pánikroham miatt történnek, a hívások 50-a
    ismételt hívás, 43 rendszeresen hívta aki
    korábban az ügyeletet, 26-nál történt
    belgyógyászati kivizsgálás korábban, ami szervi
    tünetet nem talált

68
A skizofrénia járványtana
  • Multifaktoriális genetikai (60-85) és
    környezeti (15-40) tényezok együttes hatása
  • Tünetei pszichózis (téveszmék, hallucinációk,
    bizarr viselkedés) , kognitív diszfunkciók
    (koncentráció gyengülése, memóriazavarok,
    tanulási nehézség, az elvont gondolkodás
    zavarai), negatív tünetek (motiváció hiánya,
    kevés beszéd, anhedónia, az érzelmek kifjezésének
    szegénysége)
  • Prevalencia 0,3-22 ezrelék
  • Kockázati tényezok
  • Prenatális hatások stresszhelyzet,
    influenzavírus-expozíció, második trimeszterben
    elnszenvdtt fertozések (rubeola, poiovírus,
    herpes simplex)
  • perinatális/Neonatális periódus terhességi
    szövodmények, a magzat rendellenességébol adódó
    betegségek, a szülés ter,észteestol eltéro
    lefolyása
  • Gyermekkori fejlodés
  • Cannabis használata. Serdülokori idegrendszer
    sérülékenysége

69
- az agy, ill. a mentális funkciók fejlodése
gyermekkorban nem kívántterhesség, az anya
depressziója, az anya nem megfelelo viselkedése,
a szülok korai elvesztése - Társadalmi szintu
kockázati tényezok városiasodás (stressz,
szennyezo anyag), kockázati jellegu
viselkedésformák bevándorlók - Az apa idos
életkora - évszak északi féltekén január-április
között születettek, déli féltekén
júliustól-szeptemberig - genetikai tényezok
mindkét szülo érintettsége esetén a kialakulás
kockázata közel 50, egypetéju ikreknél a
konkordancia 60-84 - Férfiaknál leggyakrabban a
húszas évek elején, noknél húszas évek vége felé
gyakoribb, második csúcs noknél 45 év után Korai
diagnózis!
70
Alzheimer kór járványtana
  • A demenciák csoportjába tartozik,
    elsosorbanidoseknél fordul elo 6 év fellet a
    perevalencia 5, 85 év felett 50 i lehet, de NEM
    az öeregdés etrmésztesvelejárója
  • Lefolyása ált. hosszú (akár 10-20 év)
    etiológiája nem teljesen tisztázott amiloid
    plakkok
  • Kockázati tényezok
  • életkor, nem nokben gyakoribb
  • genetikai tényezok
  • Képzettség kockázta az alacsonyabb iskolázottság
  • Táplálkozás védo antioxidánsok, omega-3
    zsírsavak, megfelelo cink- és magnézium-ellátottsá
    g, kockázat koleszterin., telíttet zsírok
  • NSAID csökkenti a tünetek kialakulását
  • alkoholfogyasztás mérséklet borfogyasztás
    elonyös!
  • dohányzás csökkenti a kockázatot
  • alumínium expozíció további bizonyítást igényel

71
(No Transcript)
72
Eroszakos halálnemek
  • Heteroagresszió
  • Autoagresszió tágabb értelmben ide tartozik az
    alkoholfogyasztás, dohányzás, drog addikció
    öngyilkossági kísérlet, befejezett öngyilkosság
  • Öngyilkossági magatartás
  • Okok betegségek, rassz, genetikai okok, családi
    halmozódás (csökkent szerotoninszint), szociális
    bizonytalanság, területi elhelyezkedés
  • - periodikus öngyilkossági járványok
  • Helper szindróma burn-out, empátia csökkenése,
    apátia
  • Elmagányosodás, panelszindróma

A korra standardizált öngyilkossági arány a a
világ 53 országának adatai alapján 15,1
százezrelék (ffi 24, no 6,8)
73
1970-ben 40-kal volt magasabb a magyarországi
külso okok miatti halálozás, mint az EU-átlag. A
80-as évek közepéig nálunk a folyamatos és
jelentos emelkedés, az EU-ban éppen ellenkezo
irányú trend érvényesült. Ennek köszönhetoen
régóta messzire kerültünk az EU-s országok
halálozási szintjétol. Sot a 90-es években
elkezdodo mortalitás-csökkenésig még az európai
szocialista országok között is vezeto helyet
foglaltak el a magyar nok. 1993-ra már 144-kal
(RK2,44) haladta meg a hazai mortalitás az EU
átlagot. Azóta folyamatosan csökken a
magyarországi halálozás és 2000-re már
megközelítettük a legrosszabb helyzetu
EU-országot (Finnország), igaz még mindig
108-kal (RK2,08) magasabb nálunk a halálozás,
mint az EU-ban általában.
74
Mo-on az elso világháború után, majd a II.
Világháborúval emelkedett meg
Hungarostudy 2002
75
Az öngyilkosság elofordulása
Jelenleg Mo. a 7. helyen áll
76
Az öngyilkossági kísérletek leíró jellemzoi a
Hungarostudy 2002 felmérés alapján
  • A közel 13.000 megkérdezett közül 2,3 jelezte,
    hogy korábban már követett el öngyilkossági
    kísérletet.
  • 46 személy esetében az öngyilkossági kísérlet 1
    éven belül történt.
  • Az öngyilkossági kísérletet elkövetok 70,2 -a
    no.
  • A kísérletezok mintegy 64 -a részesült orvosi
    kezelésben az öngyilkossága miatt.

Hungarostudy 2002
77
Öngyilkossági kisérletek elofordulási gyakorisága
és rizikótényezoi
  • Magyarországon évente mintegy 3.000 fo saját
    kezuleg vet véget életének
  • A vezeto halálokok ranglistáján felnott
    populációt tekintve 2001-ben a 11., míg a serdülo
    és fiatal felnott korosztályra (15-24 évesek)
    nézve az egyik elso számú haláloknak tekintheto.
  • A befejezett öngyilkosságok aránya a férfiak
    körében kb. négyszer magasabb, mint a noknél. A
    nok öngyilkossági kísérlete ellenben kétszer
    olyan gyakori, mint a férfiaké.
  • Több évtized után 2001-ben eloször csökkent a
    100.000 fore számított öngyilkossági ráta 30 fo
    alá.

/Forrás KSH, 2001/
Hungarostudy 2002
78
Akasztás, mérgezés, lofegyver, jármu elé ugrás
A 70 év feletti korosztály vezet maximuma
tavaszi hónapokban van a befejezett
öngyilkosságok zömmel éjszaka történnek
leggyakrabban kistelepülések, aztán Bp., többi
város kelet-nyugati irányban csökken
(leggyakoribb Csongrád, Bács-Kiskun, Békés,
Jász-Nagykun-Szolnok, hajdú-Bihar,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék )
79
Az öngyilkossági kísérlet hátterében meglévo
rizikó- és protektív tényezok a Hungarostudy
2002 alapján
80
  • Az öngyilkosság tipikusan humán jelenség, és az
    emberi lét egyik legtragikusabb eseményének
    számít. Minden korban és kultúrában elofordul,
    bár eltéro gyakorisággal. 1980 és 1986 között a
    100 ezer lakosra jutó éves szuicid mortalitás
    (szuicid ráta) Magyarországon volt a legmagasabb
    (45,3), ez a szám a skandináv országokban 28 és
    18 közötti, míg például Mexikóban, Panamában,
    Peruban és Egyiptomban 2 alatt volt .
  • Az országonként, illetve földrészenként
    észlelheto eltéro gyakoriságban földrajzi (az
    egyenlítohöz közel ritkább) és társadalmi
    (gazdasági, kulturális, vallási) tényezok
    egyaránt szerepet játszanak. A szuicid ráta
    ugyanakkor országonként is mutathat jelentos
    területi eltéréseket, pl. Magyarországon, ahol a
    keleti, délkeleti megyék öngyilkossági halálozása
    2,5-3-szorosa a nyugati, északnyugati régióénak.

81
  • Befejezett öngyilkosság
  • Az öngyilkosság mindenütt a világon jóval
    gyakoribb férfiak körében az áldozatok 65-75-a
    férfi és - legalábbis statisztikai értelemben -
    meghatározott periodikus tendenciákat is mutat
    tavasszal, a nap elso felében és premenstruumban
    gyakrabban fordul elo. Ezek azonban már a
    háttérben meghúzódó biológiai tényezok szerepére
    is utalnak, és a bennük megnyilvánuló
    szezonalitás, ciklicitás és napszaki ingadozás
    foleg a depresszióval kapcsolatos szuicidiumok
    miatt észlelheto.
  • Hamar belátható, hogy - legalábbis Európában -
    az országok között megnyilvánuló, esetenként igen
    nagy eltérések nem magyarázhatók
    társadalmi-gazdasági különbségekkel.
  • A gazdasági tényezoktol bizonyos értelemben
    független, és inkább történelmi, tradicionális
    alapon álló vallásosság szerepe ugyanakkor
    kétségtelen, és foleg az adott vallás által
    sugallt direkt vagy indirekt tiltások (például az
    öngyilkosság elítélése, az alkoholfogyasztás
    tiltása), illetve normák következménye lehet.

82
  • Öngyilkossági kísérlet
  • A kísérlet nok körében sokkal gyakoribb. Az
    öngyilkossági kísérletek élettartam"-prevalenciáj
    a a nyugat-európai országokban 1,1-5,0 között
    mozog, és a kísérlet befejezett szuicidium-arány
    becsült értéke a kutatók szerint általában
    10-151 körüli.
  • Ez részben annak is a következménye, hogy a
    férfiak öngyilkossági kísérletükhöz gyakrabban
    választanak violens (drasztikus) módszert
    (akasztás, lofegyver, magasból való leugrás
    stb.), amelyek letalitása értelemszeruen nagyobb.
  • A violens öngyilkosok esetében (akár
    pszichiátriai betegséghez társult a szuicidium,
    akár nem) a központi idegrendszer szerotonin
    diszregulációja mutatható ki,és ennek a
    szuicidium prevenciójában is hasznosítható
    gyakorlati konzekvenciái vannak.
  • A befejezett öngyilkosságot elkövetok,
    16-32-ában szerepel ugyanis szuicid kísérlet az
    anamnézisben és az öngyilkosok 15-50-a direkt
    vagy indirekt módon közli környezetével
    (családtagjaival, orvosával) halálvágyát vagy
    szuicid szándékát

83
  • Öngyilkossági rizikófaktorok I
  • Bár a szuicidium komplex, multikauzális jelenség,
    mégis körvonalazható több olyan tényezo, amelyek
    fennállta esetén az öngyilkosság kockázata igen
    nagy. Az ilyen öngyilkossági rizikófaktorok
    klinikai elorejelzo értéke igen különbözo. Pl. a
    kezeletlen depresszió 50-100-szorosra növeli a
    rizikót.
  • Elsodleges rizikófaktorok pszichiátriai
    betegség, megelozo öngyilkossági kísérlet, a
    szuicid szándék verbalizációja és alacsony
    központi idegrendszeri szerotonin-aktivitás közös
    jellemzoje, hogy normális" körülmények között
    nincsenek jelen, és (az utolsó kivételével) jól
    körvonalazható idointervallumhoz kötöttek, az
    adott egyénre aktuálisan jellemzok, az
    egészségügyi ellátás kompetenciájába tartoznak,
    és annak keretében befolyásolhatók.

84
  • Öngyilkossági rizikófaktorok II
  • A másodlagos rizikófaktorok kora gyermekkori
    veszteségek, izoláció munkanélküliség, illetve
    komoly anyagi problémák és súlyos negatív
    életesemények kívül esnek a hagyományos
    értelemben vett betegségi kategóriákon, és annak
    ellenére, hogy ideális esetben nincsenek jelen,
    sajnos gyakori velejárói a mindennapi életnek,
    bár elvileg elkerülhetok.
  • Legújabb vizsgálatok szerint a dohányzás - talán
    azért is, mert rendkívül gyakran társul
    depresszióval, szkizofréniával és alkoholizmussal
    - szintén szuicid rizikófaktoroknak tekintheto,
    mivel az öngyilkosok között a dohányosok
    gyakorisága többszöröse a kontrollokénak.

85
  • Öngyilkossági rizikófaktorok III
  • A harmadlagos öngyilkossági rizikófaktorok férfi
    nem, adoleszcens (serdülo) korosztály, idos nok,
    vulnerábilis idoszakok, mint például tavasz,
    premenstruum, a nap elso harmada, vagyis a
    reggeli és délelotti órák, amelyek
    statisztikailag szintén gyakran észlelhetok
    öngyilkosoknál, a mindennapi élet természetes
    velejárói, nem kerülhetok el és nem is
    változtathatók meg. Prediktív értékük az
    elsodleges és másodlagos rizikófaktorok hiányában
    rendkívül csekély, de azok fennállta esetén igen
    nagy.
  • Az elsodleges és másodlagos öngyilkossági
    rizikófaktorok sokszor átfedést, sot bizonyos
    esetekben ok-okozati összefüggést is mutatnak.
  • Protektív tényezok kevés, az öngyilkossággal
    szemben védelmet nyújtó protektív tényezot
    ismerünk. A jó szociális és családi háttéren
    kívül, a terhesség, a szülést követo elso év,
    illetve a nagyobb gyermekszám, valamint a
    gyakorló (nem formális) vallásosság bizonyult
    olyan tényezonek, amelyek fennállta esetén a
    szuicidium esélye az átlagosnál kisebb. Sajnos a
    mindennapi gyakorlatban elsosorban a szuicid
    rizikófaktorok nyújtanak útbaigazítást az adott
    ember önpusztító magatartásának felmérésében.

86
  • Cry for help" és preszuicidális szindróma
  • Bár az öngyilkosok relatíve kis hányada közli
    konkrétan szándékát, részletes vizsgálatok a
    (tudatos és nem tudatos) indirekt jelzések egész
    skáláját tárták fel (halálvágy verbalizálása,
    búcsúlevél, végrendelkezés, gyógyszerek
    gyujtögetése, fegyver vásárlása stb.), amelyeket
    az öngyilkosjelölt közvetlen környezetének lead.
    Ez a cry for help"-nek nevezett jelenség az
    öngyilkossági szándékhoz való ambivalens
    viszonyulást fejezi ki.
  • A preszuicidális szindrómát Kringel bécsi
    pszichiáter írta le 1949-ben, és az erre jellemzo
    triászt
  • a) a gondolkodás és a magatartás beszukülése,
  • b) gátolt, maga ellen forduló agresszió,
  • c) szuicid fantáziák - az alapszemélyiségtol,
    illetve a megelozo pszichopatológiai állapottól
    független, nagymértékben uniformizálódott,
    aspecifikus" tünetcsoportnak tartja. A szindróma
    bármely eredetu (illetve különbözo okok halmazára
    visszavezetheto) öngyilkosságok (kísérletek)
    közvetlen elozményeként értékelheto.

87
  • AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELOZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
  • Az öngyilkosok jelentos hányada (50-75)
    jelentkezik élete utolsó hónapjában az
    egészségügyi ellátás különbözo szintjein.
  • Az akut öngyilkossági veszély elhárítása
  • Sürgosségi osztályos felvétel. Az akut
    szuicid veszéllyel járó, súlyos állapotú
    pszichiátriai betegek sürgosségi pszichiátriai
    ellátást, osztályos felvételt igényelnek az
    intenzív gyógyszeres kezelés, illetve a
    szupportív pszichoterápia, szükség esetén
    speciális krízisintervenciós beavatkozások
    azonnali elkezdése végett.
  • Szuicidprevenciós (krízisintervenciós)
    centrumok.
  • Kétségtelen, hogy az öngyilkosság-megelozo
    központok (akár személyes megjelenés, akár
    S.O.S.-telefonszolgálat keretében végzik az
    intervenciót) csökkentik a szuicid rizikót
  • A pszichiátriai betegségek korai felismerése és
    hatékony kezelése.
  • A pszichiátriai betegségek (különösen a
    depresszió) korai felismerése és hatékony (akut
    és profilaktikus) kezelése, valamint a betegek
    tartós utógondozása fontos preventív tényezo.
  • A szuicidális páciensekkel való rendszeres
    foglalkozás emocionálisan nagyon megterhelo. Az
    egészségügy szuicidogén mikroklímája" is tetten
    érheto.
  • Fontos az egészségügyi dolgozók
    szuicidiummal kapcsolatos negatív attitudjének
    feloldása, valamint a jó terapeuta-páciens
    kapcsolat kiépítése.

88
Balesetek járványtana WHO adatok évente 3,7
milló haláleset balesetek vagy eroszak miatt 2, 5
millió otthoni, szabadidos, közúti, munkahelyi
baleset 1-2 millió eroszakos cselekmény Otthoni
balesetek életkörülmények, rossz minoségu lakás,
ház, elektromos és villamos felszerelések,
gázkészülékek fokozott alkoholfogyasztás,
drogfogyasztás, dohányzás Munkahelyi balesetek
csökkeno tendencia, de 3. a világranglistán
Mo. Közúti balesetek évi kb. 2000 halálesete
(fej-nyaki daganatok számával kb.
megegyezo) Elkerülheto halálokok közét tartozik
kb. 10 a vasúti autó 5x10-9, motor 500x10-9
halált okozó kockázat Okok vezeto személyisége,
fáradtság, alkohol, drog A megelozés foleg
pszichológiai, muszaki, viselkedéskultúra 88
személyi okra vezetheto vissza!!!
89
A motoros jármubalesetek miatti halálozás a 90-es
évek elso felében hirtelen és nagymértékben
megemelkedett. Ez elsosorban, de egyáltalán nem
kizárólag, a középkorú férfiak közötti
változásokkal magyarázható. A legjelentosebb a
20-29 éves férfiak halálozás-emelkedése volt. Nok
között, különösen 65 év alatt, a férfiakhoz
képest alacsonyabb és tulajdonképpen változatlan
halálozást detektáltak. A balesetszeru elesések
csoportja meglehetosen heterogén. Ebben a
csoportban jelennek meg azok, akik elesés miatti
combnyaktörésük szövodményeibe halnak bele. Azon
kevés halálok közé tartozik, amit összességében
nem jellemez férfi dominancia, csak a 65 év
alatti korosztályban. A 30-69 éves férfiak 90-es
években megemelkedett halálozása visszasüllyedt a
80-as évek elso felének szintjére. Minden
korosztályt figyelembe véve a javulás még
eroteljesebb, azzal együtt, hogy a férfiak között
2002-ben több halálesetet regisztráltak, mint
2001-ben, azaz a trend nem folytatódott
2002-ben. A külso okok halálozási trendje másfél
évtizede javul mindkét nemben. A kiindulási szint
és a javulás mértéke is férfiaknál lényegesen
nagyobb. Minden korosztályban érvényesülnek ezek
az alaptulajdonságok.
90
Szexuális úton terjedo fertozo betegségek
  • A szexuális úton terjedo betegségek (sexually
    trasmitted diseases - STD) jellegzetes csoportot
    alkotnak a fertozo betegségeken belül.
  • -nagy a fertozések száma (világszerte sok 10
    millió fertozött évente), és ez a szám
    folyamatosan emelkedik
  • közvetve vagy közvetlenül az életet
    veszélyeztetik súlyos demográfiai
    következményekkel járhatnak, rontják a népesség
    reprodukciójának esélyét kórismézésük, kezelésük
    esetenként nagyon költséges,
  • a megelozés nagyon összetett, mindmáig meg nem
    oldott feladat.

91
A korábban szokásos "nemi betegség" kifejezés
helyett korszerubb a nemi érintkezésekkel terjedo
fertozések (STD-sexualy transmitted disease)
elnevezés használata. Míg a nemi betegség fogalma
mindössze négy fertozo betegséget takar, addig az
STD tárgykörébe több mint húsz kórokozó és az
általuk (általában kizárólag nemi úton)
közvetített betegségek tartoznak.
92
(No Transcript)
93
  • Epidemiológiai sajátosságok
  • a népességben való folyamatos jelenlét.
  • Egyaránt kimutatható növekedésük a gazdagabb,
    fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkezo és az
    elmaradott vagy fejlodo országokban.
  • - Nem számolhatók fel (nem erradikálhatók).
  • A társadalmi mozgásokra sokkal érzékenyebbek. Ez
    jelzi, hogy a társadalmi meghatározottságuk
    sokkal erosebb, mint a fertozo betegségek
    többségének. A rizikócsoportok pontosabban
    meghatározhatók.
  • Gyakoriak a többszörös fertozések. Az ember
    ugyanazon kapcsolatból párhuzamosan több
    kórokozóval is fertozodhet.

94
(No Transcript)
95
Következmények
  • Fokozzák a HIV fertozés veszélyét, elsosorban
    azok, amelyek a nyálkahártyákon hámsérüléssel
    járnak. Ezek a szifilisz, a lágyfekély (a
    szubtrópusi, trópusi országokban) és a genitális
    herpesz.
  • A terméketlenség mint következmény egészségügyi
    és politikai kérdés is. A heveny vagy krónikus
    gyulladások okozta lenövések noknél és férfiaknál
    is ide vezethetnek. (Pl. Chlamydia trachomatis-
    és gonorrhoeafertozések.) Vannak olyan fertozések
    is, amelyek a spermiumszám átmeneti vagy állandó
    csökkenését okozzák (baktériumok, herpeszvírus).
  • - Az STD betegségek szülés körüli szövodményei
    közé tartozik a méhen kívüli terhesség, a
    gyermekágyi láz vagy a koraszülés.
  • - a húgyivarszervek tumorjait is okozhatják. a
    leggyakoribb a HPV-fertozés okozta méhnyakrák.

96
járvány mozgását befolyásoló társadalmi tényezok
  • uralkodó életforma
  • szociális körülmények
  • Iskolázottság
  • Prostitúció
  • Kábítószer
  • mobilitás (migráció, turizmus)
  • szexuális magatartás (a rendszeres nemi élet
    kezdete, az érintkezés módja, a partnerek száma).
  • horizontális mobilitás, migráció

97
Az egészségközpontú multiszektorális megközelítés
kezdetei
  • 1974 Lalonde jelentés, egészség-mezo koncepció
    életstílus, környezet, biológiai
    adottságok,egészségügyi ellátórendszer
    szervezetei
  • Egészségügyi Világszervezet az 1977. évi
    Közgyulésén a 30.43. számú döntés a közösségi
    szintu egészségfejlesztés szükségességének
    megfogalmazása az elkövetkezo évtizedekben
    az egyes nemzeti kormányok és az Egészségügyi
    Világszervezet fo társadalmi célja az kellene
    legyen, hogy a világ összes polgára számára a
    2000-es év végére megteremtse az egészségnek egy
    olyan minimumát, amely lehetové teszi számukra a
    társadalmi és gazdasági értelemben produktív
    életet
  • Ezen célok alapján -
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com