Felnottk

1
Felnottképzés 311-3

• Követelmények
• Irodalom dr. Zrinszky László - A felnottképzés
  tudománya, OKKER, 1996.
• Gyakorlati jegy
• Folyóirat cikk
• UPSZ, Iskolakultúra
• Egyéb forrás
• Beküldési határido 2005. december 1. hete
• Cím Érsekkerti Kollégium Klapka Gy. u.
• ZH.

2
Fogalom-értelmezés

• A felnottképzés elméletének és gyakorlatának
  elnevezése
• Antropológiaembertan antropo- szóösszetételek
  elotagjaként az emberrel kapcsolatos
• AntropológiaPedagógiaAndragógia
• Iskolán kívüli pedagógia
• Gerontológiaaz öregkor élet és kórtani, ill.
  egyéb szociológiai, történeti, pedagógia, stb.
  kérdéseinek vizsgálata
• Felnottek pszichopedagógiája
• A felnottek iskolai v. iskolán kívüli
  nevelésének, muvelésének és muvelodésének cél- és
  fa. rendszere, alapelvei, sajátosságai,
  törvényszeruségei és eszközrendszere
• A felnottek tanítását, tanulását elosegíto
  tevékenység (muvészet) és tudomány
• A felnottnevelés, felnottoktatás elméletének,
  folyamatának, technológiájának tanulmányozása

3
A felnottképzés mint minoségi fogalom

• Az ismerteto jegyek minimális katalógusa
• Szervezett formában meghatározott intézményekben
  megy végbe
• A felnottek továbbképzését elsodleges, vagy
  legalábbis hangsúlyos feladatként kezeli
• A továbbképzo feladatokat egyéb feladatokkal (pl.
  szórakozás, muvészeti tevékenység, tájékoztatás,
  társas élet stb.) úgy kapcsolják össze, hogy a
  képzési feladatok teljesítése biztosítva legyen.
• A felnottképzés összeköti a tanulási célok
  meghatározását, a tervkínálatot és a módszer
  választást a felnottek élet- és
  munkatapasztalataival és e tapasztalatok
  értékelésével

4
A felnottképzés minimális katalógusa II.

• A felnottképzést olyan munkatársak (képzok)
  segítik, akiket erre a tevékenységre megfeleloen
  kiképeztek
• A felnottképzési rendezvényeket nyilvánosan
  meghirdetik, és minden érdeklodo felnott számára
  hozzáférhetové teszik
• A felnottképzésben való részvétel önkéntes
• A felnottképzés a felnottélet minden szakaszában
  lehetséges és szükséges. Minden életkori fázis a
  továbbképzés sajátos lehetoségeivel rendelkezik

5
Az andragógiai elméletek osztályozása

• Társadalompolitikai, antropológiai,
  tudományelméleti, ill. világnézeti alapon
• Liberális
• Keresztény
• Szociáldemokrata
• Neotomista stb.
• A felnottképzés szükségességének elméleti
  indoklását, legitimációját szolgáló politológiai
  elméletek pl. a demokrácia szükségleteire
  hivatkoznak. A gazdaságtanok a hivatáskvalifikáció
  követelményeire, a muvelodéspolitikai érvelés
  pedig az elsodleges képzés elégtelenségét
  hangsúlyozza

6
Az andragógiai elméletek osztályozása

• A célokra és feladatokra összpontosító elméletek
  kidolgozzák a társadalmi és gazdasági
  változásokhoz való alkalmazkodás
  követelményrendszerét és az élethelyzet
  megváltoztatásához szükséges képességek
  (kompetenciák) fejlesztésének elveit stb.
• Az objektív politikai funkció szempontjából
  különbséget tehetünk pl. a tokés érdekeket v. a
  kapitalizmus kritikáját támogató elméleti
  erofeszítések között

7
Nagy József-Kompetencia
8
Nagy József-Kompetencia
9
Nagy József-Kompetencia
10
Nagy József-Kompetencia
11
Nagy József-Kompetencia
12
Nagy József-Kompetencia
13
Nagy József-Kompetencia
14
Nagy József-Kompetencia
15
Nagy József-Kompetencia
16
(No Transcript)
17
(No Transcript)
18
Az andragógiai elméletek osztályozása

• Külön nagy csoportot alkotnak a felnottképzés
  didaktikai és metodikai stratégiái (pl.
  ismeretszerzésre korlátozódó, az ismereteket
  csupán a cselekvés kognitív elofeltételeiként
  értelmezo elgondolások stb.
• Muvelodéspolitikai irány szempontjából határ
  húzódik pl. a centralisztikus és a pluralisztikus
  alapelvek között. (Johannes Weinberg-Horst
  Siebert)

19
A felnottség, mint probléma

• Életkor-kritériumok
• Naptári életkor koravén fiatal, gyerekes felnott
• Anatómiai, biokémiai és fiziológiai életkor
• Pszichikus életkor
• Szociális életkor
• És ez utóbbi kettovel összefüggo
  értékrend-szer-jellemzok
• Morális vonások (autonómia, értékorientáció)
• Morális autonómia, a spontán belso késztetések
  ellenorzés alatt tartása, lehiggadt érzelmek

20
G.W. Allport A személyiség-érettség

• Kritériumai
• Az én érzésének kiterjesztése
• Meghitt viszony másokkal ragaszkodás,
  együttérzés, részvét, távolságtartó viselkedés
• Érzelmi biztonság (önelfogadás), érzelmi
  kiegyensúlyozottság, frusztrációturés
• Valósághu percepció (jóléti verseny)
• Az én tárgyiasításaönismeret, humor, önirónia
• Egységesíto életfilozófia
• Elhivatottság, vallásosság, lelkiismeret
• fenntartani az érettség felé vivo fejlodés
  kívánalmát

21
Franz Pöggeler, az kimagasló képviseloje

• A modern felnott lét- és képzési helyzet
• Az érettség relativizálása (nem állapot, hanem
  folyamat)
• A lét alapproblémái társadalom, hivatás,
  politika, vallás szexualitás stb.)
• A felnott létben ezek újragondolása, áttanulás
• Élethossziglan tartó plaszticitás tudatában él
• Hat mozzanat 1. testi-leki, szellemi érettség 2.
  élettapasztalat 3. Az életvezetésben
  flexibilitás, nyitottság 4. gyakori részkontaktus
  felvétele ismeretlen emberekkel 5. anyagi és
  szellemi megvesztegethetet-lenség 6. pragmatikus
  dezemocionalizáltság, érzelmek

22
Differenciális érettségelméletek

• E.A. Doll - szociális érettség-skála S.Q.
  Lényegében az egyén önállóságának és a
  csoportlétben való részvétele
• 8 kategória
• Általános önállóság
• Önállóság az étkezésben
• Az öltözködésben
• Önirányítás (pénzzel való bánás)
• Foglalkozás
• Kommunikáció
• Közlekedés
• Szocializáció

23
Pszichoszexuálisfejlodés, párválasztási és
pályaválasztási, munkavállalási érettség, ill.
szocializáció

• A. Sirota francia kutató öt pontja (1969)
• Alkalmazkodási készség
• Személyi autonómia
• Önuralom, önfegyelem készsége
• Másokkal való normák szerinti kapcsolat
• A tudatosság magas szintje önmagunk és
  körülményeink kritikai elemzésének képessége
• Szilágyi Vilmos párválasztási és párban
  maradási érettség az emocionális (affektív) és
  a szexuális attitud érettsége és integrációja

24
Fiúk lányok közötti különbség (I. Kon)

• A felnottség férfi modellje az autonómián
• Szakmai önértékelés tárgyi eredményeken
• A másikhoz tartozáson alapul a személyközi
  viszonyokra orientálódik (erosebb családi
  kötodés)
• A noi lélek rezdülése- érzelmi determinánsok
• D.E. Super - Pályaválasztási érettség (a munkába
  állási alkalmasság elérésétol a nyugdíjba
  kerülésig)
• Szakosodás, próbálkozás, elorehaladás,
  fenntartás, hanyatlás
• Félig felnott egyetemisták Hegedus T. András
• Iniciáció-avatási szertartások

25
A globalizáció hatása

• Az ifjú nemzedék cimkézése
• Szétzilált nemzedék (H.E. Salisbury)
• Szkeptikus nemzedék (H. Schelsky)
• Elkötelezettség nélküli (D. Riesman)
• Vagy a szubkulturális elnevezések (önnevez.)
• Hippi, rocker, punk, skinhead
• Ifjúságprobléma és a felnottség
• Feoldódnak pszichológiai, szociológiai,
  antropológiai, szociálpszichológiai, fiziológiai,
  etnológiai, pszichiátriai kultúraelméleti,
  viselkedéstudományi stb. megközelítésekben
  létrejött az
• Ifjúságtudomány és a
• Gerontológia
• A felnottséggel csak a felnottképzés elmélete az
  andragógia foglalkozik, de mint összetett
  problémának leginkább vizsgált területe a
  felnottek tanulása

26
A felnott életkor szakaszolása

• Életfázis-elmélet nem egységes, amelynek van
  elo- és utójátéka, hanem a nagy
  életfelvonás-on belül szakaszok, ciklusok
• Szolón év-tizedes szakaszolása
• 20. életév gy.kor vége adoleszcencia kezdete
• 30. fizikai érettség-házasságkötés, családalap.
• 40. befejezodik az általában vett formálódás
• 50. a gondolkodás és beszéd csúcsa
• 60. ettol kezdve hanyatlanak az erok

27
Servius Tullius Kr. e. VI. sz.

• 45 év alatti fiatalok
• 45 év feletti öregek
• Renaissance 35-40 évesek még iuvenis-ifjú
• Kierkegard-féle életstádium-elmélet
• Állapotról állapotra halad ugrásszeruen
• Charlotte Bühler életkor-pszichológiai period.
• Életévtizedekben határozza meg az
  engedelmesség/függetlenség biztonság/ szeretet
  értékei szerinti felívelés/hanyatlást
• 2. évtized autonómia megszerzése
• 3. szubjektív önértékelés nemi identitás és
  igények
• 4. önelhelyezés munka, család
• 5. önkritika
• 6. személyes beteljesedés
• 8. regresszió

28
Bühler II-életszakasz-elmélet

• Az élet lefolyás reális fázisai
• Életdráma felvonások
• Expozíció
• Fokozás
• Csúcspont
• Visszafordulás v. késleltetés
• Megoldás v. tragikai vétség (kioldódás az
  én-kötöttségekbol, növekvo szellemi igények
  megjelenése a felnottség zárószakaszában, az
  öregségben pedig a vitális ösztönzések
  kötöttségeibol való szabadulás és átszellemülés
  (halál) onto és filogenetikai párhuzam

29
Eric Berne tranzakcionális-elemzés

• Felnott állapotban reprodukálódnak a gyermekkori
  élmények és törekvések ua.
• S.Freud az elso életév kihatása az életútra
• Piaget-a pszichikus funkciók egyenlotlen fejl.
• Az ember kifejlodése inkább folyamatos, mint
  szakaszos
• Ágoston Gy. Bühler bírálata a szellemi fejl.
  korszakainak konstans életkorhoz kötése helyett a
  belso kapcsolatban is álló szakaszok füzére lenne
  helyes, nem merev elválasztásuk

30
Herbert Zdrazil

• Szerint Bühler a gy.- és ifjúkori modellt
  kiterjesztette a felnottekre feltételezve, hogy
• Az emberi élet lefolyása megszakításos, és az
  egye fázisokban a képességek, beállítódások
  viszonylag állandók
• E fázisok átfogó természetuek, vagyis minden
  ember teljes magatartására és valamennyi
  életterületére kiterjednek
• A változások elsosorban endogén érési folyamatok
  következményei (30)

31
Franz Pöggeler életkor-felfogása

• A tapasztalatszerzés, képzés és a társas
  kapcsolatok együttesében vizsgálja
• A különbözo periódusokban a különbséget a
  motiváció és az értékrend változása okozza
• Fiatal felnott (20-as)
• Életközép felnott (30-as)
• Határok megtapasztalásának fázisa (50-es)
• Öregség bölcsességben és teljességben
• szakaszhatár ezen belül 60-as évek eleje

32
Erik H. Erikson német származású amerikai
pszichoanalitikus

• Az analitikusoktól eltéroen az egész életre
  kiterjeszti a környezeti befolyás személyiség- és
  identitásformáló szerepét
• A felnott élet három stádiuma, amikor eléri a
  felnott a biztos identitástudatot ami az
  intimitás fokában jelentkezik
• A másik nem vonatkozásában
• Más emberekkel való kapcsolatokban
• Önmagunkkal szemben

33
Erikson II.

• Az intimitással szemben áll a távolságtartás és
  elszigetelodés tendenciája (intimitás és
  autonómia) Freud szeretni és dolgozni kell
• A kiteljesült felnottkorban, amelyet az
  alkotókészség és a stagnáció szembenállása
  jellemez a felelosségteljes szeretet az új
  nemzedék felé irányul
• A 3. fázis (a teljes életmenet 8. szakasza) az
  érett felnottkornak a fo ellentmondása az
  integritási törekvés küzdelme a kétségbeeséssel
  és a csömörrel

34
Életkori válságok és életdöntések / Gail Scheehy
amerikai újságíróno

• Az egyes periódusok és korváltások tipikus
  problémái
• 18-20. kilépés a családból, belépés a munkába
• 20. év után lábunk megvetése a felnottek
  világában családalapítás, szakmai perspektíva
  (alapdöntések meghozatala)
• Túl a 30-on kényszerpálya, a jövo csupán a jelen
  és a jövo meghosszabbítása (korlátozottság
  érzése)
• 30-as évek közepétol 40-es évek derekáigaz
  életút fele különösen kritikus a szakmai karrier
  megreked
• A 40-es években megszerzett új stabilitás utáni
  tipikus válságkorszak az öregség kezdete (
  hivatásszerep elvesztése, nyugdíjazási trauma)
  presztizs-vesztés, szociális kapcsolatok
  szukülése, jövedelemcsökkenés, gyermekek
  eltávolodása, elmagányosodás. Az öregség nemcsak
  a halál váróterme, hanem a már bekövetkezett
  szociális halál

35
Bagdy Emoke-Korszakváltási konfliktusok

• Járulékos válságok- személyes veszteségek
  (szeretteink elvesztése testi-lelki egészség
  vesztés) és lelki sebzodések (csalódás,
  bizalom-megrendülés, cselekvés-kényszerek,
  élethazugságok) válság-segélykiáltás
• Deviancia
• Mentális zavarok (TBZ)
• Antiszociális magatartás (proszocialitás)
• Szuicid magatartás
• Alkoholizmus, drog
• Merton és Durkheim elmélete közötti különbség

36
Merton szerint

• A társadalmilag elfogadott célokkal (USA-ban a
  meggazdagodás) nem lehet a megengedett
  eszközökkel (tanulás,munka,takarékoskodás)
  elérni erosebb a kedvezotlen társadalmi
  helyzetueknél, ezért a deviancia is gyakoribb.
• Vagyon elleni bunözo elfogadja a célokat
• Neurotikus, alkoholista, kábítószeres, elmebeteg,
  öngyilkos (a sorrendnek megfeleloen növekvo
  súlyossággal) nemcsak az eszközöket, hanem a
  célokat is elutasítja.

37
Szociális tanulás

• Kultúra-elsajátítás
• Tapasztalati rendszer
• Tevékenységi rendszer
• Érték- és normarendszer
• Utánzás- azonosulás (identifikáció)
• Minta bevésodés (imprinting)
• Tanulás- szankcionálás
• Jutalmazás
• Büntetés
• explicit,
• implicit

38
Szocializációs színterek

• Funkció
• Hivatalos
• Rejtett
• Tényleges
• disszfunkció
• Szervezet
• Szükséglet
• Formális
• Informális szervezetek

39
Az iskola funkciói
40
Felnottszocializáció

• Szocializációszociális szerepelsajátítás
• a testi, szellemi, lelki érlelodés autonómia
• Tanuló-lét elszigetelt pedagógiai provincia
• Életidegen, rejtett utak, elszigetelten a
  makroszociális viszonyoktól (muvi világ)
• Felnott-lét életbe való kilépés
• Frusztráció, csalódás, a diszkontinuitás
  lehetetlenné teszi a sikeres anticipatorikuss
  szocializációt (a fiz.,pszic.,szoc. fejl. Nem
  kötheto egyértelmu életkori mutatókhoz)
• Fokozódik a földrajzi mob.,gyorsul a
  technicizáció, heterogénebbé válnak a kultúrák,
  változnak a normák
• Kérdés az elsodleges és a felnott szoc.
  különbsége?

41
Brim vagy Hurrelmenn

• A gy-kori a folytatódót meghatározza
• Nem felépülés, hanem átépülés
• Az elsodleges (primer) fo ágense a család
• Késobb iskolai faktorok (kortárs cs., médium)
• Utánzás-azonosulás, bevésés, szoktatás
• Felnott (másodlagos-szekunder) szocializáció
• Önalakítás, önkontroll, társ.-politikai
  rendszer-okok, általános cselekvéskompetencia
• Nem alárendelodo alkalmazkodás (konform), hanem
  szerep-pluralitás, szerepváltásra képes
• E kettos újra-tanulás konfliktuózus
• Szocioökonómiai és szociokultúrális dimenziók

42
Enno Schmitz

• Szocioökonómiai
• A felnottek iskolarendszere, mint 2. képzési út
• Szakmai továbbképzo intézmények
• Átképzo kurzusok szakmai kvalifikáció
• Formális minosítést nem nyújtó, de a szakmai
  kompetencia emelését szolgáló szervezetek
• Szociokultúrális
• Pol.-kulturális szocializáció
• Intézményei egyéni eltérések

43
A felnottek tanulása, tanulási kompetencia

• Tanuláselméletek
• Asszociációs (emlékezet, képzetek összekapcs.)
• Pavlovi-kondicionálás (felt. reflex)
• Behaviorizmus (S-R, próba szerencse)
• G. Branderburg a monokauzális magyarázat hibás,
  a szem. többi dimenziójához kapcs.
• Nagy J. Kompetenciák (a tudás és alkotótev.
  mennyisége és minosége) és tanulékonyság
• Egyéni, szociális, kognitív
• Motiváció
• Tudáshasznosítás
• Meglévo tudás (képesség, képzettség, muveltség)
• Társ.-i feltételek

44
(No Transcript)
45
(No Transcript)
46
(No Transcript)
47
(No Transcript)
48
(No Transcript)
49
Pedagógiai kompetenciák

• Az a tudás, nézetek és gyakorlati készségek olyan
  ötvözete, amely a pedagógus adott területen
  végzett sikeres tevékenységének elengedhetetlen
  feltétele.
• Nagy J. ábrázolásában

50
(No Transcript)
51
(No Transcript)
52
A felnottek tanulása-motiváció

• Aktuális motiváció
• Primer motiváció
• Szekunder motiváció
• Thorndike-féle hatástörvény a bevésodés annál
  erosebb minél nagyobb a viselkedés útján elért
  ösztön-kielégülés (reprodukció is)
• A biopszichikai és szociális szükségletek széles
  körére igaz
• Megkönnyíti (serkento)
• Megnehezíti (visszatartó tényezok)

53
Tanulás és megerosítés
megerosítés
Magasabb igénynívó
54
Visszatartó tényezok

• Ha a cél távoli és/vagy irreális
• Ha az eredményességrol nincs kello idoben
  visszacsatolás
• Ha nem felnottként kezelik (gy. számba veszik)
  iskolás stílus, módszer
• Lemorzsolódik ha a tanulmányi rend nem
  illeszkedik (életkörülmények, család)
• Nem kielégíto csoport-légkör túlzott
  teljesítménykényszer és versenyszellem,
  esélyegyenlotlenség

55
A tanulási képesség felnottkori változásai

• A képességek kapacitása
• A tanulás könnyu volta
• A tanulás tartóssága
• A tanulásra való ösztönözhetoség
• A tanulás intenzitása
• A tudás értéke
• Szükségessége
• T. Szokások
• T. Körülményei (kulcsfontosságú)

56
A figyelem

• Kiválasztás és felerosítés
• Terjedelme, ereje, egyenletessége
• Megszokás
• Spontán és szándékos , tartósság
• Elozetes tudás
• A tanulás csendje, megosztott figyelem
• Figyelemváltás
• Valódi egyidejuség
• Napóleon egyszerre 7 diplomáciai iratot diktált

57
A figyelem tanulása, életkori jellemzok
Életkor Pontszám
30 év alatt 90,8
30-35 év 85,3
35-40 év 84,6
40-45 év 83,3
45-50 év 81,2
50-60 év 78,8
58
A figyelem tanulása, életkori jellemzok

• A romlás leginkább a dekoncentráltságban
  jelentkezik
• A befogadás felszínesebbé válik
• Szétszórtság
• Professzori szórakozottság
• Meddig tart a vigilanciamegorzött éberség

59
Czigler I. Figyelem, Bp., 1994./122.o.
Viselkedés Éberségi szint Hatékonyság
Erosen emocionális állapotok (félelem, düh, szorongás stb.) Korlátozott megosztott figyelem, diffúz, konfúzus állapot Gyenge a viselkedés, kevéssé ellenorzött, szervezetlen
Élénk éberség Szelektív figyelem, de a figyelem válthat. Koncentráció, beállítódás Jó,szelektív,gyors reakciók, szervezett válaszok
Oldott, ellazult éberség A figyelem vándorol, nem akaratlagos. Az asszociációk szabadok. Jó rutinakciók és kreatív gondolkodás
Álmosság Határhelyzet, részleges hatékonyság. Álomszeru állapotok. Gyenge, összerendezet-len, idoben koordinálatlan válasz, szervezés
60
A tanulást segíto és gátló érdeklodés

• Érzelem és érdeklodés
• Az érdeklodés fejlesztése
• A felnottek emlékezeti muködése
• Az ismétlés szerepe
• Harc a gátlások ellen
• Gondolkodás,problémamegoldás és tanulás
• A problémamegoldó tanulás
• Felfedezéses
• Heurisztika

61
Az érdeklodés iránya

• Kötelezo jelleg
• Magas színvonalú azonosulás (belso motiváció)
• De nem mindig esik egybe a munkaeropiac, a
  kulturális élet stb. szükségleteivel.
• Az érdeklodésnek számos fokozata van (a gyengébol
  viszonylag könnyen fejlesztheto ki az erosebb)
• Megérezni a tudás izétminél többet tudnak annál
  érdekesebbnek találják a tananyagot
• Általános és szakképzés viszonya
• Igényszint és teljesítményszint közötti
  megfelelés
• Ki mindent tud, semmit sem tud (Rókusfalvi)
• Pszichológiai Szemle, 1968./4 Igényszint és
  effektivitás

62
A felnottképzés történetébol és elméletébol

• Elotörténet
• Katechéta
• Bibliafordítások
• Mórus-Erasmus
• Condillac
• SPCK Keresztyén Tudást Elomozdító Társ.
• KALOT
• KALÁSZ
• KIE, KOLPING
• Népfoiskolák

63
A felnottképzés történetébol és elméletébol

• Szakérettségi
• Dolgozók iskolája
• Mobilitási és/vagy parkoltatási csatorna
• Iskolai felnottoktatási és továbbképzo funkció
• Munkaügyi központok átképzési projektjei
• Uniós programok
• Toke és munkaero szabad áramlása
• Írország
• Máshol legfeljebb kvóták

64
Új fordulat a felnottképzésben

• Iskolarendszeru
• Túlszabályozottság, állami közösségi fenntartási
  kényszer
• Az iskolarendszer leképezése
• Muvelodéspolitikai meghatározottság
• Állami vagy önkormányzati finanszírozás
• A résztvevonek olcsóság vagy ingyenesség
• A résztvevonek rejtett v. egyre növekvo
  költségtérítés

• Iskolarendszeren kívüli
• Törvény biztosította magas szabadságfokú a
  tananyag
• Diverzifikációs tendenciák
• Közvetett állami támogatás
• Vállalati típusú muködési magyar , külföldi és
  vegyes vállalati forma
• Üzlet adott tudás, napi árfolyamon
• Elore rögzített üzleti árak

65
Dr. Koltai Dénes Helyzet és esély a
felnottképzés emancipációjában

• Iskolarendszeru
• Rosszul fizetett tanárok
• Tisztességes ismeretközlés, aufklerizmus
  (felvilágosult)
• Didaktikai tudatosság, tantervi keretek
• Minoségi hátrány, permanens emancipációs kényszer

• Iskolarendszeren kívüli
• Magasan díjazott oktatók, minoség szerinti direkt
  szelekcióval
• Képességfejlesztés, tréning
• Az engedélyeztetésben és vizsgáztatásban rejtett
  mechanizmusok
• Minoségben piaci verseny, vállalkozási öntudat,
  üzleti magatartás

66
Csoma Gyula

• 1993-as helyzetelemzés A kezdeti
  elbizonytalanodásból céltudatos fejlodés
• A népfoiskolai mozgalom újjáéledése
• A távoktatás meghonosodása
• A munkaero-piaci átképzés rendszere
• Humán eroforrások fejlesztése
• 1988 megalakul a Magyar Népfoiskolai Társaság
  (Újszászi Kálmán tb. elnök, Benda Kálmán elnök,
  Sz. Tóth János titkár)
• Andragógiai kutatások Magyarországon
• Schneller I., Karácsony S., Boros D., Durkó M.,
  Radnai

67
Andragógiai kutatások Magyarországon

• Ideértve bizonyos pedagógiai, muvelodéselméleti,
  antropológiai, életkor-pszichológiai,
  tanulás-lélektani és humánetológiai kutatásokat
  is
• Az andragógiai tudás felülvizsgálata
• Az új helyzet és a lehetséges perspektívák
  andragógiai szempontú (empirikus) tanulmányozása
• Bekapcsolódás az andragógiai kutatások nemzetközi
  vérkeringésébe (adaptációk)
• Kutatómuhelyek és publikációs fórumok teremtése
• Jobb együttmuködés a csekély számú andragógiai
  szakérto között.

68
Kutatóhelyek

• KLTE, ELTE
• MTA Pedagógiai Albizottságának Felnott-nevelési
  Albizottsága
• Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem
• Felnottképzési és Közmuvelodési Tanszék
• Foiskolák neveléstudományi tanszékei
• Muvelodéskutató Intézet
• Magyar Népfoiskolai Társaság
• A VI. Nevelésügyi Kongresszus elokongresszusaként
  megtartott Országos Felnottnevelési Tanácskozás
  (1993.)

69
Kutatási témák

• Felnottképzés az ezredforduló változó világában
• A munkaero-piaci képzés sajátosságai
• A felnottképzés stabilizáló funkciói
• Könyvek- és folyóiratok
• Andragógia c. idoszakos kiadvány (Durkó -Csoma)
• Felnottképzés c. folyóirat (Mihály O.-Csoma Gy.)
• Publikációk
• Felsooktatási jegyzetek (Durkó Mátyás, Horváth
  Margit, Koltai Dénes, Maróti Andor és néhányan)
• Harsányi István-Népfoiskola, tegnap, ma, holnap
  1991.
• Szakdolgozat, disszertáció (csupán 1 db Sáska G.)

70
Andragógia vagy felnottpedagógia?

• Jellegzetesség
• A tanuló fogalma és énképe
• A tanuló tapasztalatai

• Pedagógiai modell
• Függo személyiség. A T dönti el mit, mikor
  tanuljon a t. és o ítéli meg az eredményt is
• Kevés tapasztalat lehet a tanulás forrása

• Andragógiai modell
• Önirányító személyiség, de ha gy.-ként kezelik
  
  
  
  függo szerepet
  vesz fel
• Feladat stratégiák az önirányítás vállalásához
  sok eltéro tapasztalat, ami fontos tanulási
  forrás Fa. nyíltabbá tétel

71
Andragógia vagy felnottpedagógia?
Jellegzetesség Pedagógiai modell Andragógiai modell
Uralkodó tanítási mód Átadási technikák (eloadás stb.) Csoportos megbeszélés, vita, probléma-megoldás, szimuláció, egyéni tanulás
Tanulási irányultság Tárgyközpontú. A tanulás eloírt tartalmak elsajátítása. A tananyag az egyes tárgyak sorrendi logikája szerint épül fel. Szükségletközpontú. A tanulás az életgyakorlat segítoje. A tananyag élet- v. feladat középpontú, problémaorientált
Tanulási készség és motiváció Erosen életkorfüggo. Foleg külso nyomás (követelések, verseny stb.) késztet tanulásra Feladat a tudásszükséglet fejlesztése. Meg akar felelni új követelményeknek, elore akar lépni stb. Eros belso motiváció is (önbecsülés, is-meretség, önmegvalósítás stb