FRANCIAORSZ

1
FRANCIAORSZÁGés

• BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURG
• könyvtárügye

2
Franciaország hálózatok
A szerzo eloször a Franciaországban kifejlesztett
intézményi (könyvtári) hálózatokat ismerteti.
Ezek meglehetosen eltéroek, mivel a
közkönyvtárak, illetve a felsooktatási és
tudományos könyvtárak más minisztériumi
fennhatóság alá tartoznak. Három csoportot
alkotnak egyetemi hálózatok, regionális
hálózatok és szakterületi együttmuködési
rendszerek. Ezután következik a hálózati
tevékenységek ismertetése könyvtárközi
kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás
egybehangolt állománygyarapítás bibliográfiai
információterjesztés (országos és regionális
katalógusok), beleértve az indexeléshez használt
terminológiai adatbázis (RAMEAU) karbantartását
a szakmai értékelés eszközeinek megosztása
(statisztikai felmérések vezetési kérdésekhez). E
tények alapján a cikk megkísérli a hálózatok
egyéb szempontú csoportosítását, úm. helyi,
vertikális, horizontális és szakmai hálózatok,
majd befejezésül a francia tapasztalatok alapján
felsorolja, hogy melyek a hatékony hálózati
tevékenység alapveto elvei. -1992-
3
Franciaország hálózatok
Franciaországban az 1992. júl. 13-i könyvtári
törvény tizenkét regionális felelosségu városi
könyvtár megtervezését és felépítését irányozta
elo. A francia állam 550 millió frankkal vesz
részt ezekben a projektekben, amelyek fo
hangsúlya a "regionális feladatkör". Ez a
megnevezés sokatmondó ugyan, de gyakorlati
megvalósítása nem megfelelo. A valóságban ugyanis
helyi szintu viták alakulnak ki az együttmuködési
prioritások meghatározása tekintetében. A
regionális feladatkör hatékony megvalósítása
érdekében ki kellene terjeszteni ezt a
felelosséget más nagykönyvtárakra is, és
gondoskodni kellene a hasonló jövobeli projektek
finanszírozási mechanizmusának megteremtésérol.
-2001-
4
Franciaország gyerekkönyvtárak 1.
Franciaország és Belgium közvetve az elso
világháborúnak köszönheti elso korszeru
gyerekkönyvtárait. A 20. század elso felében
ezekben az országokban a közkönyvtárak elenyészo
kivételtol eltekintve csak a felnottekre voltak
tekintettel. Ugyanakkor az Egyesült Államokban
már az 1890-es években kialakult és elterjedt a
modern gyerekkönyvtár intézménye, 1900-ban az
Amerikai Könyvtáros Egyesületnek már
gyerekkönyvtári szekciója is alakult. A
gyerekkönyvtár ügyét itt lelkes apostolok vitték
elore. 1917-ben a háború sújtotta
Észak-Franciaországba és Belgiumba az amerikai
fegyveres erokkel együtt segélyszervezetek is
érkeztek, hogy a pusztítások helyreállításában
segítséget nyújtsanak. Egyes segélyszervezetek a
gyerekkönyvek ill. gyerekkönyvtárak terén
kívántak segítséget nyújtani, pl. az "Amerikai
Bizottság az Elpusztított Területek
Megsegítésére" (Comité Américain pour les Régions
Dévastées, CARD), a Gyerekkönyvtári Bizottság, a
Könyvbizottság (Book Committee). Brüsszel
városa és a Book Committee között megállapodás
jött létre a város helyiséget biztosít, a
Bizottság gyerekkönyveket és felszerelést ad egy
gyerekkönyvtár létrehozásához. Így jött létre
1920-ban Brüsszel elso modern gyerekkönyvtára. Az
intézmény "L'Heure Joyeuse" (vidám órák) nevet
viselte, két fiatal könyvtárosnojét az amerikai
kollégák képezték ki. Az 1920-as években
Brüsszelben még három, a második világháború
kitöréséig még további négy hasonló
gyerekkönyvtár jött létre. Mind a "L'Heure
Joyeuse" nevet viselte és hasonló elvekre épült
ingyenesség, szabadpolc, gyerekekhez méretezett
bútorzat, olvasóterem, gyerekfoglalkozások.
5
Franciaország gyerekkönyvtárak 2.
A belgiumi sikereken felbátorodva a Book
Committee Franciaországra is ki akarta
terjeszteni muködését. A párizsi városvezetés
azonban, miután befolyásos francia könyvtárosok
elutasították a gyerekkönyvtár eszméjét, 1922-ben
visszautasította a felajánlott segítséget. Végül
is a párizsi városi könyvtár vezetojének érvei
alapján mégis megszületett a megállapodás a
város megfelelo helyet biztosít (Párizs
központjában, a Quartier Latinban), a Bizottság 2
ezer gyerekkönyvet és speciális gyerekkönyvtári
bútorzatot ad. 1924-ben megnyílt az ugyancsak
L'Heure Joyeuse néven muködo könyvtár az 5-17
éves látogatók számára. Az új könyvtár
ellentétes véleményeket és éles vitákat váltott
ki. Az új, szabadpolcos gyerekkönyvtárakban a
könyvtárosok együtt tevékenykedtek a gyerekekkel,
a pedagógusok egy része a neveloi auktoritást
látta veszélyben. A francia iskolarendszer
elkülönítette a fiúkat és lányokat, az új
gyerekkönyvtárak koedukáltan muködtek. Ráadásul a
L'Heure Joyeuse-ökben a legkülönfélébb társadalmi
rétegek gyerekei voltak együtt, az új intézmény
nemcsak pedagógiai, hanem szociális kísérletnek
is számított. Végül azonban a francia könyvtárak
egyik általános felügyeloje 1930-ban az ügy mellé
állt, és felszólította az ország legnagyobb
városi könyvtárainak igazgatóit a példa
követésére. 1934-1943 között sorra alakultak az
ugyancsak L'Heure Joyeuse nevet viselo
gyerekkönyvtárak. Az elso párizsi
mintakönyvtár 1974-ig eredeti helyén muködött,
azóta annak közelében kapott egy sokkal tágasabb
helyet. Ma a párizsi városi könyvtár fiókja. Az
idok során Franciaország legnagyobb
gyerekkönyvtárává vált, állományának része lett a
régi francia és külföldi gyerekkönyvek
gyujteménye, amely 1977 óta mint történeti
gyerekkönyvek részlege muködik, a 18. századtól
induló anyaga 35 ezer gyerekkönyvet tartalmaz.
-2006-
6
Franciaország megyei könyvtárak
Alighogy felszabadult Franciaország a 2.
világháborús német megszállás alól, de Gaulle
kormánya 1945 novemberében rendeletet adott ki
megyei központi ellátókönyvtárak (Bibliotheques
Centrales de Pret, BCP) szervezésére. Az új
intézmények feladata a megyék (department) 15
ezer lakosúnál kisebb településeinek letéti
ellátása volt. 1945-ben csak 8 ellátókönyvtárat
tudtak létrehozni, a következo évben számukat
megduplázták. A négy munkaeros új intézmények
megyéjük valamelyik nagyobb városában létesültek,
egy kis teherautót és raktárépületet kaptak
garázzsal, irodával, muhellyel. Helyi kölcsönzést
nem folytattak, a megye kisebb településeit
látták el letéttel és könyvszekrényekkel. Az
elso két év lendületes fejlodése után a BCP-k
számának növekedése megtorpant. A muvelodésügyi
minisztérium új prioritásokat állított, 1963-ban
Franciaország közel száz megyéjében mindössze 24
ellátókönyvtár muködött. A fordulatot Georges
Pompidou miniszterelnöksége hozta meg, ekkor
három év alatt 21 új intézmény jött létre, és a
személyzet létszáma is jelentosen emelkedett.
1975-ben már 70 ellátókönyvtár gondoskodott a kis
települések ellátásáról, 1982-ben pedig
Franciaország minden megyéjében (kivéve Párizst
és a három szomszédos megyét) muködött már BCP.
A kultuszminisztérium tanácsadó testülete arra
hívta fel a figyelmet, hogy az ellátókönyvtárak
ügye túlságosan ki van szolgáltatva az egyes
megyék politikusainak és tisztségviseloinek
valamint a megye gazdasági helyzetének, ennek
következtében igen nagy különbségek alakultak ki.
Ezért a kultuszminisztérium a költségek egy
részét, pl. a tárolóhelyek építését és
üzemeltetését magára vállalta. Annak ellenére,
hogy a kiadások nagyobb része továbbra is a
megyéket terhelte, az intézkedés gyümölcsözonek
bizonyult. 1992-ben az intézmények nevét "megyei
kölcsönzokönyvtárak"-ra (Bibliotheques
départamentales de Pret", BDP) módosították.
Jelenleg 92 megyei kölcsönzokönyvtár muködik
Franciaországban, de ezek fele egy vagy több
letéti állomást is létesített, hogy a szállítási
utakat lerövidítse és az ellátottak számára
könnyebben elérhetové váljék. Összesen mintegy
9000 fiókot látnak el. Az ellátási
kötelezettséget a korábbi 15 ezer lakosról a 10
ezer lakoson aluli településekre korlátozták,
mivel a nagyobb települések többnyire saját
könyvtárat alapítottak. A 10 lakosnál kisebb
települések közül 2170 szintén létrehozott saját
könyvtárat is, ezeket viszont a megyei
kölcsönzokönyvtárak továbbra is támogatják. A
92 intézménynek 354 teher- vagy személyautója
van, de csaknem ugyanennyi a bibliobuszok száma
is. Pontosabban a hajdani könyvszállító
bibliobuszok többségét mára a médiabuszok,
videobuszok vagy a zenebuszok váltották fel.
A hajdani négy könyvtárossal szemben ma egy-egy
kölcsönzokönyvtárban átlagosan huszonöten
dolgoznak. Ok kezelik a 23 millió kötetes
könyvállományt, a 2 millió hangkazettát és a 400
ezer videókazettát. 2002-ben több mint 16 millió
dokumentumot kölcsönöztek ki. -2006-
7
Franciaország megyei könyvtárak
Franciaországban 2000-ben 2886 közkönyvtár
muködött. Az 50 ezernél népesebb települések
mindegyikén van könyvtár, a 10-50 ezer közötti
települések túlnyomó részén, a legkisebb
települések ellátását általában bibliobusz végzi.
A 61,6 milliós ország 38,4 millió lakosának (62,4
) településén muködik közkönyvtár. A francia
közkönyvtárak történetében a legutóbbi évtized a
növekedés idoszaka volt. Sok könyvtár épült,
bovült, újult fel. A kulturális minisztérium erre
a célra fordított összege évrol-évre nott az
1991. évi 459 millió francia frankról a 2000. évi
1,5 milliárdra. A könyvtárak alapterülete ennek
következtében tíz év alatt 1,3 millió
négyzetméterrol 2 millióra nott (54 ). Leginkább
a központi könyvtárak bovültek (70 ), a
fiókkönyvtárak növekedése velük szemben csak 41
-os volt. Kevésbé megnyugtató az olvasóhelyek
számának alakulása. Bár a legutóbbi öt évben
(1996-2000) ez is 133 ezerrol 156 ezerre
növekedett, ami ezer lakosonként 4,2 könyvtári
ülohelyet jelent, ez a szám azonban alatta marad
a kultuszminisztérium által meghatározott
minimálértéknek. 2000-ben az üzemben levo
bibliobuszok száma 163 volt, ezek 10,7 millió
lakos ellátását biztosították. Ez a szolgáltatás
azonban az idok folyamán redukálódott 1996-ban
még 177 busz muködött. Növekedtek a muködésre
fordított összegek tíz év alatt a személyi
kiadások 1,8 milliárdról 3,7 milliárdra, az
állománygyarapítási kiadás pedig 367 millióról
613 millióra. Ennél kisebb arányban, de nott a
beszerzett dokumentumok mennyisége is 1991-ben
4,5 millió kötet könyvet vásároltak, 2000-ben 5,7
milliót. A beszerzett hanglemezek száma 455
ezerrol 664 ezerre, a videokazettáké 41 ezerrol
158 ezerre nott. Ennek megfeleloen növekedett tíz
év alatt a könyvtárak állománya a könyveké 70
millióról 101 millióra, a lemezeké 3,3 millióról
6,5-re, a videóké 135 ezerrol egymillióra. (A
könyvek mellett a könyvtárak 53 -a szolgáltat
hangkazettát is, és 23 -a videokazettát.)
1991-ben a könyvtárak 5,8 millió olvasót
regisztráltak, 2000-ben 6,6 milliót (13 ), a
beiratkozott gyerekek és fiatalok száma azonban
enyhén csökkent. Eroteljesebb ütemben nott a
kölcsönzés a könyvek esetében tíz év alatt 104
millióról 156-ra, a hangzó anyagnál 12 millióról
26-ra, a videónál 800 ezerrol 7 millióra
emelkedett. A könyvtárak negyede díjmentesen
nyújtja szolgáltatásait, a többiben díjat
szednek, átlagosan 36 frankot évente. A 90-es
években a személyzet száma lényegesen emelkedett.
Az 1991-es 13 300 könyvtári alkalmazottal szemben
2000-ben 20 400-at foglalkoztattak. Ezen belül
azonban lényegesen kisebb mértékben nott a
diplomás könyvtárosok száma az 1991-es 5360-ról
csak 6300-ra emelkedett, miközben a felsofokú
szakvégzettséggel nem rendelkezok száma
megduplázódott. Igen nagy számban dolgoznak a
francia könyvtárakban önkéntes társadalmi segítok
is, a közkönyvtárak több mint 40 -ában
megtalálhatók, 2000-ben kb. 9600 személy
vállalkozott ilyen munkára. Kevésbé
örvendetes a könyvtárak nyitvatartási idejének
alakulása. A minisztérium ismételt javaslatai
ellenére átlagosan csak hetente 19 órán át vannak
nyitva ezek az intézmények, a növekedés tíz év
alatt mindössze 12 perc volt. A stagnálás
elsodleges oka valószínuleg a kötelezo munkaido
35 órára való csökkentése volt. A
közkönyvtárak felében található számítógép, mint
az állományfeltárás eszköze. (1443 könyvtárban
6967 személyi számítógép van üzemben.) Az
internetes hozzáférés tekintetében a
közkönyvtárak rosszul állnak csak 828 könyvtár
nyújt ilyen szolgáltatást látogatóinak. A
fejlodés viszont e téren is reményt kelto egy
évvel korábban az internetes szolgáltatást nyújtó
könyvtárak száma csak 453 volt. -2003-
8
Franciaország megyei könyvtárak
A szerzopáros 2007. december végéig 96 kérdoívet
küldött ki a francia megyei könyvtáraknak. A
visszakapott 38 válasz alapján adnak körképet
azok szolgáltatásairól. Megvizsgálták a
dokumentumellátottságot és a dokumentumok
hozzáférhetoségét, szolgáltatását, a különféle
képzéseket. Dokumentumellátottság A még
1945-ben létrehozott rendelkezések értelmében a
nagyszámú bibliobusz máig a felhasználók
rendelkezésére áll, de egyre gyengébb
színvonalon, miközben a havi vagy kéthavi
elojegyzéseket kiszolgáló ingajárat folyamatosan
fejlodik évek óta. A dokumentumok utánpótlása
elsosorban a könyveknél megoldott. Más
dokumentumtípusok sokszor hiányoznak, vagy kis
létszámban vannak jelen ezekben a könyvtárakban.
Akár a könyvek, akár más dokumentumtípus
beszerzésérol van szó, a helyi, környékbeli
szolgáltatókat, szállítókat kisebb mértékben
veszik igénybe, mint lehetne. Képzés
2001-ig ez elhanyagolt területe volt a szakmának,
mára már mindegyik megyei könyvtárnak állandó
tevékenysége közé tartozik a könyvtárosok
továbbképzése. Hét megyei könyvtár továbbképzo
központként is muködik, és egyre jelentosebb a
szakemberek alkalmazása az önkéntesekkel szemben,
annak ellenére, hogy ez utóbbiak ingyenes munkája
sokat jelent az egyre szukülo költségvetéssel
gazdálkodó szervezetek számára. A honlapokon
gyakran látni a "Bevezetés a kis könyvtárak ....
tevékenységébe" típusú felhívást, vagy a megyei
könyvtárak igazgatótanácsának, szövetségének
ajánlásait. Ezek egészülnek ki a fél-, egynapos
továbbképzésekkel, amelyek tematikája rendkívül
széles a könyvtár menedzselésétol és a könyvtári
munka szervezésétol kezdve az osztályozáson
keresztül a zenei, irodalmi és jogi tartalmakig
minden megtalálható itt. Feltárás Más
könyvtárakhoz hasonlóan a megyei könyvtárak is
szolgáltatóktól vehetik meg a könyvek
bibliográfiai leírását. Ezek ára nyilvánvalóan
más, ha csak idolegesen van szükség egy rövid
leírásra, vagy véglegesen, az online katalógusba
való bekerülés céljából szerzik be. E könyvtárak
zömében az Électre informatikai rendszert
használják, a Moccam online változatának
keresettsége - amely az említett bibliográfiai
rekordok importálását teszi lehetové a nemzeti
könyvtár állományából - napjainkra eléggé
visszaesett. Vannak olyan könyvtárak is, amelyek
nem vásárolnak ilyen rekordokat, az Électre és a
Moccam szolgáltatásait csak bibliográfiai
keresésre, anyaggyujtésre használják. A
megyei könyvtárak 47-a egyre rendszeresebben
vesz igénybe külso szolgáltatót a könyvek
felszereléséhez, javításához, újraköttetéséhez.
Ennek sokféle oka között a munkaerohiány az egyik
tényezo. Informatikai rendszer A
könyvtári integrált rendszerek közül a SIGB nevu
rendszert alkalmazza a legtöbb megyei könyvtár,
hiszen a kerületi könyvtárak, a bibliobuszok
számára több ezer könyvet kell megmozgatni. A
zökkenomentes ellátást, a rendszeres és jól
lebonyolítható cseréket, elojegyzéseket meg kell
szervezni, ütemezni kell. Ehhez nyújt kiváló
segítséget ez a rendszer. A kérdoívet
összeállító és elemzo könyvtárosok írásának
végkicsengése, hogy a megyei könyvtárak ma már
más közönséget, más módszerekkel szolgálnak ki,
de a cél továbbra is a használók
megelégedettségének az elérése. -2008-
9
Franciaország digitalizálás
A közel 14 millió dokumentum-rekordot
(könyvekét, videókét stb.) tartalmazó francia
közös katalógus, a Catalogue Collectif de France
2001 óta három nagy adatbázis online elérését
biztosítja az egyetemi könyvtárakét
(SUDOC), ötvenöt közkönyvtár értékes
anyagának retrospektív katalógusát és a
nemzeti könyvtár katalógusát (BN OPALE PLUS). (A
közös katalógus hamarosan a könyvtárközi
kölcsönzést támogató szolgáltatással is bovül.)
Franciaországban a könyvtárközi kölcsönzések
száma évente 1,8 millió (1999), amibol 1,35
millió a kölcsönadott, 480 ezer a kölcsönkért
egységek száma. A könyvtárközi kölcsönzés két
foszereploje az Országos Tudományos és Muszaki
Információs Intézet, az INIST (Institut de
l'Information Scientifique et Technique) és az
egyetemi könyvtárak, míg a közkönyvtárak alig
vesznek részt benne. (A nemzeti könyvtár a maga
4-ával az "utolsó esély"-t jelenti.) A
legnagyobb forgalmat az INIST bonyolítja évi 700
ezer szakcikkel, míg az egyetemi könyvtárak foleg
cikkmásolatokat és könyveket szolgáltatnak
(80-20 arányban). Az egyetemi könyvtárak saját
szoftvert (PebNet) használnak, és SUDOC (Systeme
universitaire de documentation) néven közös
katalógust is muködtetnek (http//www.sudoc.abes.f
r). Az elmúlt években az egyetemi könyvtárakban
visszaesett a folyóiratcikkek forgalma az
elektronikus folyóiratok konzorciális (COUPERIN)
elofizetése nyomán. A közkönyvtárak forgalma
mindössze 35 ezer egység évente online
katalógussal csak kevesen rendelkeznek (mindössze
24), és értékes, régi anyaguk is csak helyben
használható. A nemzeti könyvtár (Bibliotheque
nationale de France, BnF) könyvtárközi
kölcsönzési statégiája közel tíz esztendeje
szolgálja az olvasók jobb ellátását. Ennek
érdekében több fontos projekt megvalósítására is
sor került az internetes technológia
alkalmazásával. A legelso a forrásmegosztást
szolgálta a hetvennégy könyvtárból álló hálózat
egy-egy szakterület dokumentumainak
beszerzésével, integrált feldolgozásával és
kölcsönzésével vesz részt a az országos
szakirodalmi ellátásban úgy döntöttek, hogy
könyvtárközi kölcsönzési központ helyett egy
decentralizált ellátási modellt alakítanak ki. A
kilencvenes években elkezdett digitalizálási
program eredményeként létrejött a Gallica nevu
elektronikus könyvtár, amely ötvenezer francia
muvet és nyolcvanezer képet tartalmaz
(http//gallica.bnf.fr). Két új
szolgáltatórészleg is szervezodött a nemzeti
könyvtárban, a reprográfiai és a dokumentumellátó
szolgálat (utóbbi "zsilipként" a külföldrol
érkezo könyvtárközi kölcsönzéseket továbbítja a
francia közgyujteményekhez). A francia közös
katalógus (http//www.ccfr.bnf.fr) nemcsak
bibliográfiai és lelohely-adatokat tartalmaz,
2002-tol már szolgáltatásokkal is segíti a
könyvtárközi kölcsönzést (A cikk függelékében a
legfontosabb francia hálózati címeket találjuk
meg.) -2003-
10
Franciaország iskolai könyvtárak
A francia általános iskolákban jelenleg két
könyvtártípus él egymás mellett a hagyományos
(általában gyengén felszerelt) ún.
osztálykönyvtár és a BCD (Könyvtár és
dokumentációs központ) nevezetu korszeru
intézménytípus. Az "osztálykönyvtár"
elnevezés nem jelenti a könyvgyujtemény
jelenlétét minden osztályteremben az általános
iskolák felében csak egy helyen találunk
könyvgyujteményt, többnyire egy szekrényben, az
iskolák egyharmadában pedig olvasósarokban.
Állományuk általában 100 kötet (12 képeskönyv, 15
ismeretterjeszto, 5 képregény, 65 szépirodalmi
mu). A könyvek nagy része elavult vagy ronggyá
olvasott, a gyermekirodalom java ritkán található
meg közöttük. Elofordul, hogy a városi
könyvtárból kiselejtezett könyveket vásárolják
meg a tanítók iskolájuk számára. Az elso
korszeru BCD könyvtárat 1972-ben hozták létre a
pedagógiai és az ehhez kapcsolódó iskolai
könyvtári reform szellemében. Ez a könyvtártípus
öt funkciót vállalt 1. Barátságos életteret
nyújtani a tanulóknak. 2. Felkelteni az olvasás
iránti kedvet. 3. Biztosítani az információhoz
való szabad és önálló hozzájutást, erre
megtanítani a tanulókat is. 4. A tanulói
aktivítást felkelto kommunikációs központtá
válni. 5. A korszeru iskolai oktatómunkát
szolgálni. A BCD az elso évtizedben
bebizonyította, hogy nem csak korszeru
könyvtárként képes muködni, hanem az oktatás
megújításának is egyik eszközévé válhat, ezért
1983-ban határozatot hoztak e könyvtártípus
szélesebb köru meghonosítására. A 80-as évek
elején született is néhány modellértéku
intézmény, de az elterjedés szerény mértéku volt.
Az állomány megalapozására adott összegeket
általában nem követte a további megfelelo
állományfejlesztés gondot okozott a gyerekek
szabad ki-bejárása az iskola épületébe, és igen
ritkán jött létre jó munkakapcsolat az iskolai és
a városi könyvtár között, pedig ez a BCD
muködésének egyik alapelve. A pedagógusok és
a közkönyvtárak korábbi intenzív kapcsolatát a
nevelok ún. "pedagógiai harmad ideje" tette
lehetové. (A pedagógusok iskolai munkaidejük
egyharmadában szabad pedagógiai tevékenységet
végezhettek, ezalatt látogatták meg pl. a helyi
közkönyvtárakat is.) 1984-ben ezt a "pedagógiai
harmad idot" elvonták, ami alapjaiban ingatta meg
az iskolák és a nyilvános könyvtárak
együttmuködését. A gimnáziumokban 1974-ben
kezdték meg a korszeru könyvtárak létrehozását
CDI (Dokumentációs és információs központ)
elnevezéssel. 1979-ben a gimnáziumok 95-ában már
muködött CDI, az egyéb felsobb iskoláknak csak
49-ában itt még ma is vannak CDI nélkül muködo
intézmények. A könyvtáros muködését azonban csak
1990-ben kötötték szakmai (dokumentátori)
diplomához, azóta javult meg némileg a korábbi
rossz személyzeti helyzet, ugyanis addig a
pedagógusként problémássá vált tanárok kerültek
többnyire a könyvtárak élére, minden könyvtárosi
képesítés nélkül. -1993-
11
Franciaország egyetemi könyvtárak
Az állománygyarapítási keretek stagnálásáról
panaszkodó német egyetemi könyvtárakkal szemben
Franciaországban jelentos emelkedésrol számol be
az oktatási minisztérium könyvtári statisztikája
(Annuaire des bibliotheques universitaires). Az
elmúlt 20 évben a francia egyetemi könyvtárak
költségvetési összege nominálisan
megtízszerezodött, s különösen a 90-es évek
mutattak nagy fellendülést. Ez elsosorban annak a
jelentésnek köszönheto, melyet a minisztérium
megbízásából egy munkacsoport készített az
egyetemi könyvtárak helyzetérol André Miquel (a
Bibliotheque Nationale akkori igazgatója)
vezetésével. A jelentés kimutatta a könyvvel és
folyóiratokkal való ellátottság súlyos hiányait
és elmaradottságát a szomszédos országokkal (pl.
Németországgal) szemben. A minisztérium a
nemzetközi mércével mért elmaradottság
megszüntetésén túl fejlesztési politikájával a
vidéki egyetemek mostoha ellátottságán is
javítani kívánt. A 98 francia egyetembol 26
található Párizsban és 72 vidéken, az utóbbiak
részesedése a költségvetésbol 1994-ben 70,7
volt, ami 1998-ra 71,5-ra emelkedett. A növekvés
csekély ugyan, de egy évtizedes romló tendencia
megállását, sot megfordulását jelzi. Az
állománygyarapításra fordított összeg alakulása
- párizsi egyetemi könyvtárak - 1994 84,3
millió frank, 1998 113,0 millió frank, -
vidéki egyetemi könyvtárak - 1994 203,6 millió
frank, 1998 282,3 millió frank. Az egyes
egyetemek között nagy különbség van a legtöbbet
a párizsi BIU Jussieu egyetem költ
állománygyarapításra (14,2 millió frank), Lyon
egyeteme (10,1 millió frank) Nantes és a párizsi
BIU Médicine (8,7 - 8,7 millió frank). A
legrosszabbul ellátott Sevenans új alapítású
egyeteme 0,9 millió frankkal. A könyvtárak
többet költenek folyóiratokra, mint könyvekre
- monográfiára költött összeg 1994 125,4
millió frank, 1998 155,5 millió frank, -
folyóiratokra költött összeg 1994 139,5 millió
frank, 1998 194,7 millió frank Az 1994-98
közötti idoszakban a könyvekre fordított összeg
24-kal emelkedett, a folyóiratok esetében az
emelkedés jóval magasabb 39. A könyvek
beszerzése terén feltuno a francia nyelvuek igen
magas arányszáma - francia monográfiára
fordított összeg 1994 88 millió frank, 1998
109 millió frank, - idegen nyelvu
monográfiára 1994 37,4 millió frank, 1998 46,4
millió frank. Annak ellenére, hogy a kutatók
gyakran panaszkodnak a külföldi monográfiák
szegénységére, a két csoport beszerzési aránya a
négy éves idoszakban nem változott, a francia és
a külföldi monográfiákra fordított összeg
egyaránt 29,8-kal nott. Egészen más képet
mutatnak a folyóiratok. A külföldi lapokra
csaknem háromszor annyit költenek, mint a
franciákra - francia folyóiratokra fordított
összeg 1994 37,2 millió frank, 1998 50,1
millió frank, - külföldi folyóiratokra
fordított összeg 1994 102,3 millió frank, 1998
144,6 millió frank. Ez azonban nem jelenti
azt, hogy a külföldi folyóiratok nagyobb
választékban vannak jelen. Ha a gyarapodást nem a
ráfordított összeg, hanem a megrendelt
folyóiratok száma szerint nézzük, a következo
képet kapjuk - megrendelt francia folyóirat
1994 49,656 cím, 1998 65,531 cím -
megrendelt külföldi folyóirat 1994 49,003 cím,
1998 57,183 cím. Ezek szerint a francia
nyelvu folyóiratok választéka a vizsgált négy
évben 31,9-kal nott, míg a külföldi folyóiratoké
16,6-kal emelkedett. Az elmúlt évtized
jelentos javulása ellenére sem mondhatjuk a
francia egyetemi könyvtárak irodalomellátását
jónak. Az ország 98 egyetemi könyvtárában
összesen 23 millió könyv és 410 ezer folyóirat
található, a német egyetemi könyvtárak
mutatószámai ennél lényegesen jobbak. Megnyugtató
viszont, hogy a francia kormányzat, felismerve
ezt a hátrányt, nagyvonalú és következetes
intézkedésekkel törekszik annak mérsékelésére.
-2001-
12
Franciaország nemzeti könyvtár
Az új francia nemzeti könyvtár, amely Francois
Mitterrand nevéhez kötodik, 1999-ben nyitotta meg
kapuit teljes köru szolgáltatásaival. A beruházás
összértéke 7,2 milliárd francia frank volt, a
könyvtár muködtetése évente 1,2-1,5 milliárd
frankba kerül. A könyvtár már 1988-tól
folyamatosan nagy viták tárgya volt. Nemcsak az
épületrol tértek el a vélemények, hanem politikai
és kulturális csatározások is zajlottak azzal
kapcsolatban, hogy mi a nemzeti könyvtár szerepe
Franciaországban és milyen irányt vegyen a
könyvtárak fejlesztése általában. A népszeru és a
szakmai sajtóban 1991 és 1993 között nagyon sok
publikáció jelent meg, amelyek szemléjébol nyomon
követheto a projekt módosulása.A régi nemzeti
könyvtári épület (BNF-Richelieu) szemben
helyezkedik el az új épülettel (BNF-Tolbiac vagy
Bibliotheque Francois Mitterrand). A Bibliotheque
National (BN) gyujteménye a ritka és archivális
francia anyag megorzését tuzte ki céljául,
tudományos használatra, a humán tudományokra
koncentrálva. Az új BNF a nagyközönség felé
fordul és szélesebb gyujtokörre alapoz. A régi
épületben maradnak a kéziratok, fotók, térképek,
az éremgyujtemény és a zenemuvek.A változásokból
a népszeru sajtó az újdonságokat igyekezett
kiemelni, a szaksajtó a vállalkozás
nagyságrendjét, a különbözo elemek integrációját,
az új szervezeti felépítést emelte ki. A
szaksajtó nem foglalkozott a vállalkozás
politikai vetületeivel. A népszeru sajtó az
1991-1993-as idoszakban szinte mindent
megkérdojelezett, kivéve azt, hogy valamilyen új
könyvtárra feltétlenül szükség van. Nem vitatta a
nemzeti könyvtár mint intézmény szimbolikus
jelentoségét sem.A könyvtár épülete sok kritikát
kapott. A könyvtárosoknak kevés módjuk volt a
beleszólásra a tervezés és a kivitelezés
stádiumában. Az állomány elhelyezésének
szakrendjérol például csak az építészeti terv
elfogadása után dönthettek, és a tervet jóváhagyó
bizottságnak sem volt könyvtáros tagja. A nemzeti
könyvtár átalakulása, a muzeális funkciók
visszaszorítása és a nagyközönség felé való
nyitás az egész francia könyvtárügy hagyományos,
elitista szemléletére hatással volt. A terveket
ez annyiban érintette, hogy egy módosítás során
külön szintet alakítottak ki a kutatóknak és
külön szintet a nagyközönség számára. A cikkek
nem térnek ki arra, hogyan befolyásolta ez a
nyitás a tájékoztató könyvtárosok feladatkörét.
Mitterrand egyébként felhívta a könyvtárosokat,
hogy változtassanak a róluk kialakult képen,
legyenek készségesebbek, szolgálatkészebbek.Az
átalakulás kapcsán felülvizsgálták a könyvtár
gyujtési politikáját, jelentosen kibovítették a
külföldi kiadványok és a nem nyomtatott
dokumentumok beszerzését. 1991-ben 300 ezer mu
digitalizálását és 200 számítógép beszerzését
irányozták elo, késobb a muvek számát 100 ezerre
csökkentették. Az elektronikus dokumentumok
kiküszöbölnék a szállítási és állományvédelmi
problémákat is. A digitalizáláshoz a dokumentumok
egy részét a meglévo mikrofilm-gyujteménybol
veszik.A BN 1970 óta építi OPAC-ját. A teljes
állományt szeretnék gépre vinni, ehhez folyik a
raktári ellenorzés, amely egyben az
állományvédelmi felmérést is szolgálja. Évente
300 ezer kötet savmentesítésére készülnek. A BNF
1993-tól közös katalógust épít ötven
felsooktatási könyvtárral (CCF)
együttmuködésben.Az üzemelés során sok minden
kiderülhet a technológia és az emberi eroforrások
területén. Ki fog derülni, hogy a BNF képes-e
egyszerre szolgálni a nagyközönséget és a
kutatókat. Változások várhatók a könyvtárosok
szerepében is, de az információk
összegyujtésében, rendszerezésében és használatba
adásában mindig szükség lesz rájuk. -2000-
13
Franciaország nemzeti könyvtár
Az angolszász mintával ellentétben a francia
könyvtárakban alig van jelen a vállalkozói
szférának szóló szakirodalom. Egyrészt nagyon
költséges a beszerzése, másrészt nehézkesen
hozzáférheto. Kívül esik a hagyományos
kereskedelmi forgalmon, ugyanakkor a
kötelespéldány-kötelezettség erre is vonatkozik,
így bekerül a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF)
gyujteményébe. Mivel a BNF minden állampolgárt
szeretne kiszolgálni, megpróbálja láthatóbbá
tenni gyujteményének ezt a részét. A BNF 1996 óta
fejleszti a jog, a gazdaság, a politika, a
tudomány és technika területeit felölelo
állományát. 2007 oszén a BNF kibocsátotta a
Pro kártyát vállalkozók számára. A kártya
segítségével a tulajdonosok hozzáférhetnek a BNF
összes gyujteményéhez, adatbázisaihoz és
elektronikus folyóirataihoz, külön dolgozóasztalt
biztosítanak számukra a jogi, gazdasági és
muszaki szekcióban, személyre szabott
szolgáltatásokat vehetnek igénybe a
katalógusokban való eligazodáshoz, az
adatbázisokban történo kereséseknél és más
könyvtári folyamatok, pl. az elojegyzés során.
Bármilyen gyakorlati kérdésre azonnali választ
kapnak elektronikus úton is. A szolgáltatás
névre szóló, igénybe vehetik magánvállalkozók,
alapítványok és cégek munkatársai. -2008-
14
Franciaország szerzoi jogi törvény
Miközben a francia parlament a szerzoi jogi
törvény vitájára készül, a francia könyvtáros
egyesület 2005. évi 51. kongresszusának fo
témájául is ezt a kérdést választotta. Azt
kívánták megvizsgálni, hogy milyen
következményekkel járhat a közkönyvtárakra és
olvasóikra a szerzoi jog merev szabályozására
irányuló "jogi invázió". A szakma egyéb
kérdéseivel foglalkozó muhelyek mellett
kerekasztal-beszélgetés sorozatot szerveztek,
amelyeken különféle kiindulópontok szerint
vizsgálták a szóban forgó összetett problémát,
így pl. kölcsönzési jog, szerzoi jog, szabadság
illetve tiltás, a levéltárak és múzeumok
helyzete, kitekintés a Cseh Köztársaság és Dánia
gyakorlatára, használói jogok és a szólás
szabadsága. -2006-
15
Franciaország könyvtáros egyesület
A francia könyvtáros egyesület (L'Association des
professionnels de l'information et de la
documentation, ADBS) 1964 óta rendszeres
felméréseket végez az információs szakemberek
munkaköri helyzetérol, beleértve társadalmi
szerepüket, képzésüket, alkalmazási
feltételeiket, munkakörülményeiket, fizetésüket
stb. Az összegyujtött adatok sokat segítettek
ennek a szakmai csoportnak a megismerésében,
változatlan és változó jellemzoik, szakmai
elégedettségük stb. meghatározásában. A
legutóbbi, 1999-es felmérés nagy hangsúlyt
helyezett szakmai tevékenységük feltérképezésére.
A kérdések többek között érintették a nyújtott
szolgáltatásokat, az információkeresési nyelvek
használatát, a számítógépesítést, az új
technológiák szerepét, az internetet stb. A
szerzo közreadja a mai vállalatoknál és
szervezeteknél dolgozó információs szakemberek fo
jellemzoit, és bemutatja, milyen változásokat
tapasztalnak manapság a szakmájukban. -2000-
16
Franciaország könyvtárosok képzése
A szakemberek továbbképzése mindig is az ABDS
legfontosabb tevékenységei közé tartozott.
Mintegy száz különbözo tanfolyam közül lehetett
választani 2007-ben, amelyeket a legfrissebb
kutatási eredmények, a szakma igényei és
legutóbbi fejleményei alapján állítottak össze. A
2004-es továbbképzési törvény módosításainak
köszönhetoen egyéni tanfolyamokat szerveznek, és
új képzési technikákat vezetnek be. 2006 óta a
francia felnottképzési egyetemmel (Conservatoire
National des Arts et MétiersCNAM) és a
Dokumentációs Technikák Országos Intézetével
(Institut national des techniques de la
documentationINTD) együttmuködve távoktatásos
tanfolyamokat is indítanak. A jövoben mindinkább
személyre szólóvá kívánják alakítani a
képzéseket, workshopok segítségével speciális
egyéni problémákra fókuszálva. Fontos célkituzés
más szakmai egyesületekkel - mint például a
Könyvtárostanárok Egyesületével - való szorosabb
együttmuködés, közös képzések kidolgozása. Az
ABDS szakmai és regionális szervezetekre
támaszkodik a szakma fejlodési irányainak
elemzésében, hogy követni tudja a továbbképzések
iránti igényeket. A képzések kialakításakor
figyelembe kell venni a piac szerkezetét is.
Jelenleg országos felmérés készül az egyetemi
képzési programokról, amely nemsokára látható
lesz az ABDS honlapján. -2008-
17
Franciaország könyvtárosok képzése
Franciaországban a könyvtáros szakmában
megkülönböztetik a könyvtárosokat, a
dokumentálókat és a kutatókat. Ez félreértésekhez
és a tevékenységek szétszóródásához vezet, és ez
az oka az oktatás következetlenségének és az eros
kutatói gárda hiányának is. Az informatika
eroteljes fejlodése új megkülönböztetéseket
eredményez, ugyanakkor a képzés tartalmának és
prioritásainak átgondolására késztet, különösen a
folyamatos továbbképzés szükségességének
fényében. A "könyvtártudomány" fogalmának
ambiciózus újra-definiálása és a nemzetközi,
különösen az európai nyitás következtében közösen
ható, felerosödo hatásokkal is számolni kell.
-2000-
18
Franciaország könyvtárosok képzése
Három brazil és két francia könyvtári-informatikai
szakfolyóirat írásait áttekintve megállapítható,
hogy a szakfolyóiratokat az ismeretek
terjesztésének és a kutatók információcseréjének
legfontosabb eszközeként tartják számon. A
szakfolyóiratokhoz való hozzáférés nehézségeit az
információtechnológiai fejlodés - az internet és
az elektronikus folyóiratok - látszik megoldani.
Ugyanakkor gondot okoz egyrészt az elektronikus
folyóiratokkal szembeni (pszichológiai)
ellenállás, másrészt a szaporodó, csak
elektronikus formában létezo folyóiratok
minoségének, illetve színvonalának gyakori
megbízhatatlansága. A megoldandó problémák
közé tartozik, hogy a könyvtáros-informatikus
képzésben nagyobb szerepet kapjon az elektronikus
hálózati kommunikáció a szerzoi és szerkesztoi
jogok kérdései a könyvtári költségvetések
alkalmassá tétele a nagyobb mennyiségu használói
igények kielégítésére valamint a könyvtári
személyzet munkamódszereinek ez irányú
fejlesztése. -2000-
19
Franciaország ajánló

• http//www.bnf.fr/fr/acc/x.accueil.html
• http//epa.oszk.hu/00100/00143/00006/vitiello_h.h
  tml