Szakk

1
Szakképzés fejlesztési programok háttere és
lehetoségei

• SZAKKÉPZO ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XI. ORSZÁGOS
  FÓRUMA
• Dr. Köpeczi-Bócz Tamás
• 2006. október 24.

2
Tervezés menetrendje

• OP-k elso olvasatban a kormány elott volt október
  11.
• Társadalmi vita vélemények megküldésére 2006.
  november 8.-ig
• OP-k második olvasatban a Kormány elott, november
  20.
• OP-k EU Bizottsághoz való benyújtása november
  vége
• Akcióprogramok elkészítése november vége
• Elso pályázatok kiírása 2007 január

3
Ágazati Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT
4. változata alapján
Az Operatív Programok Mozaikszavak e-mail cím
Gazdaságfejlesztés OP GOP gop.valasz_at_meh.hu
Közlekedés OP KÖZOP kozop.valasz_at_meh.hu
Társadalmi megújulás OP TAMOP tamop.valasz_at_meh.hu
Társadalmi infrastruktúra OP TIOP tiop.valasz_at_meh.hu
Környezet és energia OP KEOP keop.valasz_at_meh.hu
Államreform OP ÁROP arop.valasz_at_meh.hu
Elektronikus közigazgatás OP EKOP ekop.valasz_at_meh.hu
4
Regionális Operatív Programok listája az
NSRK/ÚMFT 4. változata alapján
Az Operatív Programok Mozaikszavak e-mail cím
Nyugat-dunántúli OP NYDOP nydop.valasz_at_meh.hu
Dél-alföldi OP DAOP daop.valasz_at_meh.hu
Észak-alföldi OP EAOP eaop.valasz_at_meh.hu
Közép-magyarországi OP KMOP kmop.valasz_at_meh.hu
Észak-magyarországi OP EMOP emop.valasz_at_meh.hu
Közép-dunántúli OP KDOP kdop.valasz_at_meh.hu
Dél-dunántúli OP DDOP ddop.valasz_at_meh.hu
5
Lisszaboni célok a foglalkoztatás területén
A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai
Foglalkoztatási ráta EU átlag (2004) EU átlag (2004) EU átlag (2004) Uniós célkituzések (2010) Magyarország (2004)
Foglalkoztatási ráta EU-15 EU-10 EU-25 EU-25 Magyarország (2004)
Összesen (15-64) 64,7 56,0 63,3 70 56,8 (romák 29)
Nok 56,8 50,2 55,7 60 50,7 (romák 20)
Férfiak 72,7 62,0 70,9 - 63,1 (romák 38)
55 42,5 32,3 41,0 50 31,1
6
Teljes adóbevétel a GDP arányában

• EU-átlag 39,9
• (Eu25)
• Magyarország 39,1
• Forrás EUROSTAT 2003

7
Állami kiadások szerkezete
8
Iskolázottság az EU-ban
9
Diplomások aránya a 30-34 éves korosztályban
EU-átlag 24,3 (EU19, OECD-tagok) Magyarország
13,8 Forrás EUROSTAT 2004
10
Muszaki és természet-tudományi szakok presztízse
11
Iskolai tanár/diák arány az EU-ban
12
Nyelvi kompetenciák az EU-ban
13
Iskolai végzettség alakulása
Egész életen át tartó tanulás
F népszámlálás 2001
2004-ben a középfokú végzettségu 22 évesek aránya
84,0 ami megfelel a EU 2010-es célkituzésnek
(85).
14
Helyzetértékelés (29. oldal)

• Gyereklétszám
• A 18-19 éves korosztály 1/5-e szerez szakmát
• Az elmúlt dekádban felére csökkent a
  szakmunkástanulók száma és 40-al nott a
  szakközépiskolások száma
• A szakiskolák technikai felszereltsége ritkán
  kompatibilis a vállalati
• Gyenge a szakképzés presztízse, illetve a munka
  világába történo átmenet
• 1990-ben 465 intézmény szakiskolai képzés,
  2005/06-os tanévben 627

15
Helyzetértékelés (29. oldal)

• A képzések koordinálatlanok, szétaprózottak
• Ezért rossz illetve alacsony a képzés színvonal,
  tárgyi, személyi feltétele
• a kontraszelekció
• a szakiskolák felkészületlenségébol fakadóan itt
  a legnagyobb a lemorzsolódás (20-25),
• a képzésbol sikeresen kikerülok tudásszintje nem
  megfelelo

16
Helyzetértékelés (30.oldal) NFT I. eredmények

• OKJ (800-ról 416-ra csökkent)
• OKJ átláthatóbb
• 16 TISZK

17
Szakképzési kereslet-kínálat spontán
18
Szakképzési kereslet-kínálat irányított
19
Szakképzési kereslet-kínálat optimalizált
20
Mi a szakképzés definíciója

• (71. oldal) erosödjenek az oktatás- szakképzés és
  a munka világa közötti kapcsolatok, elosegítve
  ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés
  különbözo szintjeirol kilépo fiatalok számára a
  munkaeropiacra való belépést.

21
A Munkanélküliség funkció juttatásainak
osztályozása

• Pénzbeli juttatások
• Teljes munkanélküli-segély
• Részleges munkanélküli-segély
• Korhatár elotti nyugdíj munkaero-piaci okok miatt
• Szakképzési támogatás
• Végkielégítés
• Egyéb pénzbeli juttatások
• Természetbeni juttatások
• Mobilitás és áttelepülés
• Szakképzés
• Álláskeresési szolgálatok és munkahely teremto
  támogatás
• Egyéb természetbeni juttatások

22
A SZOCIÁLIS VÉDELEM INTEGRÁLTEURÓPAI
STATISZTIKAI RENDSZERE(ESSPROS)

• A Szakképzés definíciója igen szigorú, és csak
  azok a programok tartoznak bele, amelyeket
  munkanélküliek, vagy a munkájuk elvesztésével
  fenyegetettek részére indítanak, és vagy
  társadalombiztosítási alapok, vagy állami
  intézmények finanszírozzák. Nem tartoznak ide a
  munkáltató által finanszírozott képzések és
  átképzések. Ez utóbbiak mind a munkáltató, mind a
  munkavállaló érdekeit szolgálják, és nem
  tartoznak az ESSPROS körébe. Hasonlóképpen, az
  ország oktatási rendszere keretében nyújtott
  szakképzést is kizárjuk, mivel az ESSPROS nem
  terjed ki az Oktatás funkcióra.

23
LLL stratégia (56. oldal)

• 2215/2005 (X.13) sz. kormány-határozat 7 célból,
  4 közvetlen szakképzést érint
• a szakképzés és a felnottképzés egymásra
  épülésének, erosítése
• a regionális és régiók közötti együttmuködést
  megvalósító képzointézményi hálózatok létrehozása
• a szakképzés vonzerejének növelése
• a civil és egyéb nem állami finanszírozású
  szervezetek bevonása a szakképzéssel kapcsolatos
  közfeladatok ellátásába

24
Stratégiai Környezeti Vizsgálat (67. oldal)

• Nem derül ki, hogy a közoktatás, a szakképzés, a
  felsooktatás és az élethosszig tartó tanulás
  céljai miként tartoznak egy rendszerbe és a
  tervezett fejlesztések hogyan erosítik egymást.

25
Indikátorok

• Eredmény (74. oldal) Az iskolarendszeru
  szakképzésbol kilépok közül a szakmájukban
  elhelyezkedettek aránya a kilépés után 1 évvel

26
Szakképzési prioritás (75. oldal)

• Minoségi és a gazdaság igényeinek megfelelo
  tényleges képzés-kínálat kialakítása
• Képzoktol független szereplok bevonása a
  vizsgáztatásba
• A szak- és felnottképzésben oktatók szakmai és
  munkahelyi tapasztalatszerzése, továbbképzése
• Tanulók szakmai idegen nyelv ismeretének
  fejlesztése
• Új tanulási formák, pl. távoktatás
• Egyéni motiváció erosítése a tanulás iránt
  (presztízs növelés)
• Elozetes tudás elismerése, nem-formális és
  informális rendszerek összekapcsolása
• Regionális képzési hálózatok RKK,
  szakközépiskolák, szakiskolák, TISZK
• Különbözo szakmákra képezo intézmények tényleges
  integrációja a rugalmasság és hatékonyság
  érdekében

27
Tisztázandó kérdések

• Gyakorlati képzés (minoségének javítása)
• Munkakultúra
• Hazai fejlesztések kapcsolódása
• Intézményi integráció ütemezése (konszenzus a
  fenntartókkal és az iskolákkal)

28
Humán fejlesztések más operatív programokban

• Regionális operatív programok, Közép-Magyarországi
  ROP átfogó közoktatási infrastruktúra
  fejlesztési program, a regionális
  nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak,
  funkcióváltó, specializált intézmények
  fejlesztése, könyvtár fejlesztések, különös
  tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására
  és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi
  terek megújítása ("játszva megelozo" játszótér,
  ifjúsági szabadidos helyek, stb.), a család és
  munkavégzés összehangolását segíto szolgáltatások
  infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsode és
  alternatív ellátások)
• Környezeti- és energetikai OP - közintézmények
  energetikai rendszereinek korszerusítése, erdei
  iskola program
• Gazdaságfejlesztési OP - felsooktatási
  intézmények KF infrastruktúrájának fejlesztése,
  elsosorban vállalatokkal közös kutatási, ipari
  projektekben
• Közszolgáltatások korszerusítése OP -
  e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások
  területén oktatási kártyacsalád, foglalkoztatási
  kártya, kulturális örökség hatósági
  nyilvántartása

29

• Köszönöm megtisztelo figyelmüket!
• Dr. Köpeczi Bócz Tamás
• Igazgató
• Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
• Humáneroforrás-fejlesztési Operatív Program és
  EQUAL Program Irányító Hatósága
• Cím1066 Budapest, Mozsár utca 16.Telefon 06 1
  354-3680Fax [phone]
• www.nfh.hu
• www.hefop.hu