11. Magyarok Csehszlov

1
11. Magyarok Csehszlovákiában, 19181948

• Csehszlovákia története 19181948

2
Demográfiai és társadalmi változások

• A magyar lakosság száma Szlovákia és Kárpátalja
  területén
• Szlovákia 1910-ben 896e, 1921-ben 635e, 1930-ban
  572e
• ebbol kb. 71 katolikus, 21 református, 3
  evangélikus
• Kárpátalja 1910-ben 185e, 1921-ben 116e,
  1930-ban 111e fo
• A 30-os (utódállamokban legnagyobb)
  létszámcsökkenés okai
• 107e fo (foleg tanító, rendor, vasutas) költözött
  át Magyaro.-ra Trianon után
• 110e zsidó addigi magyar identitása helyett
  zsidónak vallotta magát
• kb. 100e fos veszteség a kettos identitásúak
  szlk.-nak vallják magukat
• manipulatív és új módszeru népszámlálási
  technikák, foleg a városok esetében
• Pozsonyban a magyarok aránya 40-rol 16-ra,
  Kassa, Ungvár esetében 75-80-ról 18-ra,
  Munkácson 73-ról 23-ra esett
• a nyelvtörvény szerint 20 felett lehetett a
  hivatalokban magyarul ügyet intézni
• 1941-ben e városok (Pozsonyt kivéve)
  visszamagyarosodtak!
• Romló társadalmi pozíciók
• a képzettebb és gazdagabb réteg költözött át
  Mo.-ra!
• állami hivatalokból, (ilyen a posta és a vasút
  is) a magyarok kiszorultak
• a szlovák átlagnál is rosszabb foglalkozási
  szerkezet (mg. 65, ipar 17)
• különösen kevés a tisztviselo, segédhivatalnok
• munkások (25) és önállóak (39) aránya közel
  állt a szlk. adatokhoz
• a szlováknál rosszabb születési és halálozási
  adatok, elöregedési jelenségek

3
A földreform hatásai és a gazdasági helyzet

• Földreform a magyarlakta területen
• 1919 ápr. lefoglalási törvény, 150250 ha.-os
  max. birtokméret
• Szlk. és K.alja területén 740e ha-t koboztak el,
  ebbol 113e ha-t a magyar tulajdonosok
  visszaigényelhettek
• 1920. jan. kiutalási tv. közel 630e ha-t
  osztottak szét, a többi maradékbirtok
• a magyarlakta D-Szlovákiában a kiosztott földek
  alig 20-t kapták a helyi magyar szegények
• kolonizációs program a magyar területeken sok
  cs. és szlk. igénylo kapott 12 ha méretu birtokot
  és nagy állami támogatást
• ún. határvédo községek is létrejöttek
  (légiósoknak juttatott földekkel)
• sok új kolóniát cseh és szlk. személyekrol
  (köztük még élokrol) neveztek el
• A földreform utáni agrárfejlodés
• Csallóköz gabonaterm.-rol kertkultúrára térnek
  át, gépesítés, szövetkezetek
• K-Szlk.-i magyarok nincs továbbfejlodés az I.
  vh. elotti helyzethez képest
• a magyar lakosság jelentos része (10-15-a) a
  Cseh Agrárpártra szavazott
• kettosbirtokos forgalom jelentos akadályok
  nélkül
• Magyar iparosok, a kisipar helyzete
• a cseh ipar konkurenciája teljesen tönkretette a
  magyar iparosokat
• ez hozzájárult a társadalmi pozíciók romlásához,
  a mg.-ból élok arányának magas szinten való
  maradásához

4
Magyarságpolitika, kisebbségi jogok

• Nemzeti diktatúra 1920 elott
• a cseh bevonulás ellen kevés helyen volt harc,
  tüntetés (de pl. Pozsonyban a sztrájkoló
  vasutasok közé lottek, ami 8 halottat
  eredményezett)
• a magyar Tanácsközt. idején statárium, majd
  katonai diktatúra Szlk.-ban!
• több száz tisztviselot, tanárt bocsátottak el
  (nem tettek huségesküt)
• magyar muemlékek, foleg szobrok eltávolítása
• Az 1920-as alkotmány a kisebbségi jogokról
• a kisebbségeknek joga van a hivatalviselésre,
  nyelvük nyilvános haszn.-ra
• a kisebbségvédelmi szerzodés több pontja bekerült
  az alkotmányba is (bíróság elotti nyelvhasználat,
  saját intézmények létrehozásának joga, anyanyelvi
  oktatás állami támogatással, elnemzetietlenítés
  tilalma stb.)
• Az állampolgársági és a nyelvtörvény, 1920
• 192026 között csak az kapott állampolgárságot,
  aki 1910 elott községi illeté-kességet szerzett
  ennek hiányában bonyolult kérvény (ez 30e magyar
  sújtott)
• 1926-ban az aktivista politika sikere volt a
  törvény eltörlése
• amely járásban a nem csehszlovákok aránya 20
  felett, helyi nyelv is hasz-nálható a
  hivatalokban ahol 2/3 feletti, akár kizárólag a
  kisb.-i nyelv is
• a járások határait kreatívan alakították ki, de a
  79 szlk.-i járás közt 20-ban volt 20-nál több
  magyar (14-ben 50-nál, 9-ben pedig 66-nál is
  több!)
• a magyar lakosság 82 mégis rendelkezett nyelvi
  jogokkal
• ua a tv. végrehajtása akadozott (az új, cseh
  hivatalnokok nem értenek m.-ul)

5
Szlovákiai magyar politika

• Háromosztatú magyar politikai élet
• jobboldali, nemzeti, ellenzéki erok (legnépesebb
  bázissal), benne
• a katolikus Országos Keresztényszocialista Párt
  (Lelley Jeno, majd Szüllo Géza)
• a református Kisgazdapárt 1925-tol Magyar
  Nemzeti Párt (Szent-Ivány József)
• 1936-ban egyesül Egységes Magyar Párt (Jaross
  Andor, Esterházy János)
• ezt a csoportot támogatja Budapest is
• baloldali erok, foleg a CSKP-ban (a magyarok
  20-25-a erre szavazott)
• Major István a pártvezetés tagja, fellép a
  nemzeti önrendelkezés mellett is
• aktivista politika, kis támogatottsággal (cseh
  pártokon belül)
• Képviseloházi választási eredmények
• 1920 4 ker.szoc. és 2 kisg. került be, ill. a
  nm. és a cs. SZDP listán is 2-2 fo
• 1925 4 ker.szoc., 6 nemzeti képviselo, ill. 3
  magyar a CSKP listáján
• 1929 a közös lista 3,5 (Szlk.-ban 16)-t kap (9
  képv.) 2 fo a CSKP listán
• 1935 az 1929-es közös lista megismételte korábbi
  eredményét
• Nemzetiségi sérelmek és a kibontakozás esélye (?)
• állandó magyar panaszok, sérelmi politika
  (földreform, hivatalokból való kiszorulás, szlk.
  nyelvu iskolák létrejötte, megyék felszámolása,
  magyar jelképek, magyar ünnepek megtartásának
  tilalma)
• 1938-ban Hodža nemzetiségi statútumot ígért,
  kulturális autonómiával
• München után nyugodt magatartás, de a békés
  revízió egységes támogatása (1938. okt. 7-én a
  Ngy.-i képv.-k Magyar Nemzetiségi Tanácsot
  alapítottak)

6
Szlovákiai magyar oktatás és kultúra

• Oktatás
• az alapfokú (falusi) magyar nyelvu oktatás zömmel
  fennmaradt (800 iskola), bár csak D-Szlk.
  területén, ahol sorra nyíltak a szlk. nyelvu
  iskolák is
• öt középiskola, egy tanítóképzo, a középisk.-ba
  járó magyarok száma csökkent, bár még így is
  felülreprezentált volt (a felsooktatásban
  viszont elmaradt a szlk.-okétól)
• állami fenntartású iskolák helyett egyháziak már
  1922-tol 8 osztályos isk.
• magyarul tanult az elemi és polgári iskolások 77,
  a középiskolások 66-a
• Cs. csak 1928-ig fogadta el a magyar diplomákat
• Egyesületek és kulturális élet
• autonóm és szabad egyesületi élet, bár állandó
  irredenta vádak is jellezik
• pártokhoz kötodo, megosztott kulturális
  egyesületek legjelentosebb a SZEMKE
  (Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület)
• emellett a CSKP munkásakadémiái,
  Agrárpárti-aktivista egyesületek is
• provincializmus, modern irányzatoktól való
  elzárkózás
• ifjúság a baloldali Sarló és a katolikus
  Prohászka-körök
• igen színes sajtó, a legtöbb pártnak volt magyar
  nyelvu újságja
• a magyarországi újságok, szépirodalom stb.
  bevitelét azonban többnyire erosen korlátozták
  (irredenta propaganda)
• jelentos autonóm magyar sportélet, foleg
  labdarúgás

7
A kárpátaljai magyar politika és kultúra

• Bonyolult magyar pártrendszer
• 1927-ig sajátos helyi pártok is Magyar Jogpárt,
  Oslakosok Autonóm Pártja
• a többi ero a szlovákiai magyar pártok helyi
  ágazata volt Keresztényszoc. Párt (Kerekes
  István), Kisgazdapárt (1926-tól Magyar Nemzeti
  Párt) 1936-ban egyesülnek, helyi vezetojük
  Kerekes maradt
• Budapest rendszeresen támogatta e pártokat az
  autonomista ruténeket
• számottevo a CSKP befolyása (magyar vidékeken
  mindig ok nyertek)
• Egyházak
• a magyarok többsége református, 1922-ben önálló
  egyházmegyévé válik
• 1930-tól önálló katolikus egyházmegye is (addig
  Szatmárnémetihez tartozott)
• Kulturális élet, egyesületek
• provinciális, bezárkózó, hagyományok nélküli
  irodalmi élet
• egy református nyomda, kevés könyv ua. sokféle
  újság jelent meg
• a térség magyar kulturális életét Kassáról
  irányították
• számos amator színjátszó csoport és egyesület, ma
  már elképzelhetetlenül sok rendezvénnyel,
  sporteseménnyel, Magyar Nemzeti Bállal
• A magyar oktatás helyi sajátosságai
• az alsófokú magyar nyelvu oktatás jórészt
  érintetlen maradt
• magyar nyelvu polgári iskolai osztály csak
  Ungváron és Munkácson, reálgimnáziumi pedig csak
  a kétnyelvu beregszászi intézményben volt

8
Szlovákiában maradt magyarok, 19381945

• Társadalmi jellemzok
• a bécsi döntés a magyarok 90-át Mo.-hoz
  csatolta, maradt 58e fo (2,2)
• a többség Pozsony és Nyitra környékén élt
• csökkent a mezogazdasági, nott a munkás és
  értelmiségi rétegek aránya
• Alkotmányos és politikai sajátosságok
• az 1939-es szlk. alkotmány oshonos csoportnak
  tekinti a m.-okat, jogot ad a pol. és kult.
  szervezkedésre és elvileg az államhatalomban való
  részvételre is
• a kisebbségi jogokat a reciprocitás elvére építi
  (annyi jogot ad, mint Mo. a szlovák kisebbségnek
  a Magyar Párt bejegyzését sokáig halogatták is)
• a Magyar Párt inkább csak megturt ero volt,
  pol.-i tevékenységét erosen korlátozták, inkább
  csak kult., szoc. és gazd. téren muködött
• elnöke Esterházy János, az egyetlen magyar
  parl.-i képviselo (közbenjárt a mo.-i szlk.-ok
  érdekeiért is egyedüliként nem szavazta meg a
  zsidók depor-tálását többször tette szóvá a
  magyar sérelmeket)
• Egyesületek, sajtó, kultúra
• jelentos eredmény volt a Magyar Házak hálózatának
  kiépülése
• a legtöbb magyar egyesületet, a SZEMKÉ-t is
  betiltották (1942 újjáalakult)
• a lapok száma jelentosen csökkent, 1941-ben
  ezeket is felszámolták, majd a Magyar Párt
  indíthatott egy napi- és egy hetilapot
  katolikus lapok is
• kevés a magyar iskola (35 elemi és 5 felsobb),
  több középiskola meg is szunt

9
A hontalanság éveinek kezdete

• A jogkorlátozó intézkedések meghozatala és
  tartalma
• a SzlNT 1944 oszén feloszlatta a Magyar Pártot,
  korlátozta a magyar oktatást
• a kassai kormányprogram a m.-ok zömének
  állampolg.-t el kívánta venni
• az említett Beneš-dekrétumok, ill. SzlNT és
  INGY-rendeletek is jogfosztók
• (a magyarokat érinto fobb dekrétumok 12., 28.,
  33., 71., 88., 108.)
• Pozsonyban máj. 3-tól több ezer magyart
  internáltak a ligetfalusi táborba
• elso lépésben 1945. jún. végéig a trianoni
  területrol származó kb. 32e fot letartóztatták,
  internálták és kitoloncolták (max. 50 kg
  holmival)
• vagyonelkobzás, egyesületek feloszlatása, nyugdíj
  stb. megvonása, kizárás a felsooktatásból,
  nemzeti bizottságokból, pol. pártokból vál.jog
  megvonása, iskolák bezárása, m. nyelv
  használatának betiltása minden nyilvános helyen,
  m. könyvek, újságok kiadásának vége bármikor
  kilakoltatás, közmunka
• 1945. okt.-ben a magyarok belso széttelepítését
  határozták el (10e fot már ekkor Csehországba
  telepítettek át)
• a szlk-i 8e elítélt háborús bunös 60-a volt
  magyar, a koll. bunösséget biz.
• Esterházyt a SzU-ba deportálták, 1947. szept.-ben
  halálra ítélték késobb a SzU kiadta, 1950-ben
  kegyelmet kapott (1957-ben a börtönben halt meg)
• A magyarok kitelepítésének ügye és a nagyhatalmak
  
• csak a SzU támogatta a teljes kitelepítést, a
  nyugatiak nem (nem fogadták el, hogy a m.
  kisebbség is olyan felelos lett volna Cs.
  széteséséért, mint a nm.)
• Potsdamban ennek értelmében nem fogadták el a
  teljes kitelepítést, hanem lakosságcsere-tárgyalás
  ra szólították fel a két kormányt

10
Csehszlovákmagyar lakosságcsere

• Tárgyalás és megegyezés
• Mo. a tárgyalás halogatásában volt érdekelt (a Ny
  támogatása révén)
• a SzU nyomására és a deportálás miatt azonban
  Gyöngyösi János küm. Prá-gában tárgyalt
  Clementis-szel, elvileg elfogadva a cserét (1945
  dec. 36)
• Cs. azonban ezt egyoldalú kitelepítéssel
  egészítené ki nincs megegyezés
• Mo. egyenlo számú lakos cseréjét akarja emberi
  jogok visszaadását
• 1946. febr. 510 közt megegyezés, amit 27-én
  Budapesten alá is írtak
• Cs. szlovák nyelvu (és csak nemz.-i alapú)
  propagandát végezhet Mo-on
• ahány szlk. jelentkezik önként, annyi magyart
  távolíthatnak el Cs.-ból
• a magyarok minden ingóságot vihetnek, ingatlanért
  kárpótlást kapnak Cs.-tól
• Cs. átmenetileg felfüggeszti a belso
  széttelepítést, vagyonelkobzást
• Az egyezmény végrehajtása
• Csszlk. Áttelepítési Bizottság alakult Bp.-en
  92ezer jelentkezot toborzott
• pedig gazd.-i alapon is agitáltak, sot nm.-eket
  (!!) is rávettek az áttelepülésre
• Prága (és Pozsony) súlyosan csalódott
  többszázezer szlk. jelentkezését várták
• az áttelepülés megindítását Mo. igyekezett
  szabotálni
• csak 1947. ápr.-ban indult meg a csere, havi 2000
  család
• 1948 végéig 73e szlovák költözött át Cs.-ba (ezek
  nagy része félig már elmagyarosodott, gyerekeinek
  magyar nyelvu iskolát követelt Szlk.-ban)
• cserébe viszont 91e magyart telepítettek át
  Mo.-ra ok mind módos gazdák voltak, akiket
  szegényebbek vagy nincstelenek házaiba
  költöztettek

11
Reszlovakizálás

• Az újraszlovákosítás okai és elvi háttere
• a Cs.-ban élo magyarok zöme a 19. sz.-ban
  elmagyarosított szlovákok utóda
• ha sikerül feltárniuk szlovák gyökereiket,
  szlovákká válhatnak és visszakaphatják cs.
  állampolgárságukat (és így jogaikat, vagyonukat
  is)
• 1946. jún. 17-én hirdették meg az akciót, de
  rendelet csak 1947. márc.-ban lett belole (nehogy
  a németek is éljenek a lehetoséggel)
• Nosek úgy vélte, hogy a békekonferencia
  jóváhagyásával kitelepíthetik a 200e valódi
  magyart, míg a többiek reszlovakizálnak majd
• Az akció végrehajtása és eredménye
• Központi Reszlovakizációs Bizottság jött létre a
  kérelmek elbírálására
• egyes magyar települések teljes egészükben
  ellenálltak a nyomásnak
• ahol az értelmiség reszlovakizált, követte oket
  az egész közösség
• 411e magyar adott be kérvényt (felháborítóan
  sokan É-Szlk.-ban is)
• 84e igényt azonnal visszautasítottak, a többit
  194748-ban elfogadták
• Magyarország tiltakozott a jogsértések ellen
• papíron a magyarok száma 1950-ben 350e fore
  csökkent
• Cs.-ban is tudták azonban, hogy a visszatértek
  zöme nem szlovák, ezért megbízhatatlanként
  tartották számon oket
• a lakosságcsere, az elvett földekre való
  betelepítés és a deportálások nyomán a magyar
  településterületet sikerült fellazítani, vegyes
  lakosságúvá tenni

12
A magyarság deportálása a Szudéta-vidékre

• Elso szakasz, 1945. okt.dec.
• a legtöbb magyar ellenszegült, nappal sokan el is
  bújtak
• ezért az akciókat éjszaka bonyolították le, egész
  családokat telepítve át
• Második szakasz, 1946. nov.1947. febr.
• azokat sújtotta, akik nem reszlovakizáltak
• júl.nov. között még toborzó bizottságok
  végezték, de ekkor is kényszerrel
• nov.-tol éjszaka, eros fegyveres biztosítással
  teherautóra rakták a családokat
• marhavagonokban, embertelen módon,
  megaláztatásokkal szállítják oket
• hivatalos adatok szerint 44e fot telepítettek át,
  van 60e és 100e fos becslés is
• Cseho.-ban is ellenséges környezet fogadta oket,
  a helyi nemzeti biz.-ok megbízhatatlanként
  kezelték oket, meg akartak szabadulni tolük
• eros nemzetközi tiltakozást váltott ki, ennek
  hatására leállították
• Jelentosége, következményei
• az elso szakasz rákényszerítette Magyarországot a
  lakosságcsere-tárgyalás megindítására, a második
  pedig a végrehajtására
• a deportáltak többsége elobb-utóbb visszaszökött
  régi lakóhelyére és/vagy
• sok magyar a deportálás elol önként Mo.-ra
  menekült
• Cs. továbbra is ragaszkodik a kollektív
  bunösséghez, új lehetoségeket keres a m.-októl
  való megszabadulásra
• 1947 végétol azonban a SzU sem támogatta e
  törekvéseket
• csak 1948-ban adták vissza a magyaroknak a cs.
  állampolgárságot