Egy Katolikus vall

1
Egy Katolikus vallási alapon nyugvó
pedagógia(Garamszegi)Lubrich Ágost

• 4 kötetes Neveléstudomány c. muvében a herbarti
  rendszerrel szemben egy keresztény pedagógiai
  szintézist állít.
• Elméleti alapozása Milde, Niemeyer, Szilasy
  Disterweg, Ziller, Schwarz, Schmidt, Curtman
• Élete 1825/1900 teológiai tanulmányok után
  középiskolai tanár Fm-ért MTA elismerés
• 1863 tanár, 1871-tol MTA levelezo tag
• 1872 Orsz. Közokt. Tanács jegyzo
• Újabb muvek, de az elismerés elmarad, 1891-ben
  lemond-egyházi mozgalmak Szt. István Társulat

2
Fm. világos szerkezet, de stílusa egyenetlen,
terjengos, zsúfolt körmondatok

• 4 fo rész
• Általános neveléstan
• Különös neveléstan
• Általános tanítástan
• Különös tanítástan
• Általános neveléstan a nevelés célja, tárgya,
  eszközei (Milde antropológiai, fiziológiai)
• Biol-pszich.-i, testi-szellemi kapcs.(test-lélek)

3
A különös neveléstan

• Az ember rendeltetése a keresztény
  öntökéletesedés
• A társas élet szerepét hangsúlyozza a nevelésben
  (család, iskola stb.)
• Dualisztikus szemlélet (testi, szellemi)
• Spekulatív lélektani magyarázatok
• Testi, antopológiai, fiziológiai

4
3 fo cél

• A gondolkodás (ismerés) célja az igazság
• Az érzés rendszeréé a szépség
• A vágyásé az engedelmesség (a lélek muködésének
  határozott irányt ad)
• Mint gondolkodó lény az ember kívülrol befelé,
  mint érzo alulról fölfelé, mint vágyó pedig
  belülrol kifelé tart
• A vágyak a kielégüléssel nem gyengülnek,
  szenvedéllyé fokozódnak. Az ösztönök
  elhatalmasodását visszafogja az akarat
• az akarat tudatos és eszes ösztön

5
A szellem 3 fo tehetsége

• Alanyi
• Nemi különbözoség
• Hivatás szerinti
• A nevelés színtere (család, iskola stb.)
• A nevelés megkülönböztetése a muveltségtol
• Egész és a rész viszonya (a neveltség csak rész)
• Erkölcsi vonatkozások
• Az iskola elokészíti, az élet befejezi

6
A nevelés tudománya a neveléstan

• A nevelés Nagykorúak tudatos, szándékolt hatása
  kiskorúakra, keresztény tökéletesedésük
  érdekében
• Neveléstan A nevelés elveinek és szabályainak
  rendszeres, tudományos egybefoglalása
• Megkülönböztet elméleti és gyakorlati pedagógiát
• A múlt (történeti)
• Jelen (leíró)
• Jövendo (bölcseleti) oldaláról vizsgálható
• Melléktudományai neveléstani enciklopédia,
  neveléstani módszertan és neveléstani irodalom

7
Forrásai

• Tapasztalás
• Gondolkodás
• Csak a kettos forrásból foly ki a biztos alapos
  és életteljes igazság a tapasztalás anyaggal
  szolgál, de a tudás alapja, elvi megállapítása, a
  gondolat-tartalom világossága, az ismeretek s
  következményeik határainak biztos kijelölése
  szemlélodo gondolkodásától függ

8
Általános és különös tanítástan

• Az oktatást a nevelés céljának rendeli alá
• A nevelés minden eszközt felhasznál a tehetségek
  (képességek) fejlesztésére
• A tanítás csupán képzetek, ismeretek bevitelével
  nyelv általi fejlesztése a gondolkodásnak
• A tanítás általános elvei
• Természetesség (szemlélet, emlékezet, ész,
  értelem)
• Alaposság
• Szemléletesség
• A tanulás megkönnyítésének eleve

9
A tanítás módja

• Tananyag kiválasztás
• Koncentrikus bovülés
• Takarékosság és teljesség elve
• A tanító személyére vonatkozó elvek
• A tanuló személyére vonatkozó elvek
• Önmunkásság elve
• Sokszínu asszociációs és koncentrációs lehetoség
• Általános és különös tanmód

10
Tananyag, tanfolyam, tanmenet, tanalak

• Tananyag
• Alsó, közép, szint nyelvérzék, gondolkodás fejl.
• Tanfolyam a tananyag osztályonkénti bontása
• Tanmenet A tanterv az út, a tanmenet a mód
• A tanalak az ismeretek kifejtésének a módja
• Közlo v. (a tanító aktív)
• Kifejto tanalak (a tanuló aktív)

11
Tanhangulat és részletes módszertan

• Légkör, stílus a tanítás érzelmi oldala
• Az ismeret csak akkor vezet célhoz, ha a
  kedélyt egészen áthatja, és az akaratot az
  igazhoz, széphez, maradandóhoz irányozza.
• Ha az általános tanmódot az egyes tantárgyak
  tanítására alkalmazzuk, ezeket nevezhetjük
  részletes módszernnak
• A 3. kötet iskolaszervezet, iskolarendszer ( a
  tanodák kül- és belszervezetei kisdedóvó, elemi-
  és polgári tanodák, gimnáziumok)

12
A herbartiánus pedagógia magyar változata Kármán
(Kleimann) Mór (1853-1915)

• Szegedi piarista gimn., bécsi egyetem
  (fil.filol.), izraelita hitközségi tanár Pesten
• 1869-tol Lipcsében Zillernél a herbartizmus
  (Rein-tanárképzés) két éves Eötvös ösztöndíj
• 1872-tol egy. Magántanár (pszich., etika)
• A Tanárképzo Intézet és gyakorlóiskola vez.
• Orsz. Közoktatási Tanács jegyzoje
• 1907-tol minisztériumi eloadó, címzetes nyilvános
  tanári kinevezést és bárói rangot kap
• A Magyar Tanügy
• 1879-es gimnáziumi tanterve
• 1883-as középiskolai reform törvénye

13
Jelentosége

• Imre S. szerint Az elso magyar aki a
  neveléselméletet önállóan és tudatosan alakította
  ki, ezért a magyar neveléstudomány fejlodését
  tole kell számítanunk.
• A herbarti rendszer, sikeres hazai adaptációja
• Nemzeti és Történeti alapon
• Törzsi (atyafisági), rendi, nemzeti kor
• Honfoglalás, Szt. Istváni, Tatárjárás, Lovagkor
  (anjouk)
• Nagy nemzeti küzdelmek (Rákóczi, Hunyadiak)
• Nemzetállam kialakulása (Széchenyi, Kossuth, Deák)

14
Rendszere
Hatalmasság - sokoldalúság Összhangzósság
Viszonyosság - törvényesség - Jogosság
Állhatatosság jellemesség -egyéniség
Okosság célszeruség -lelkiismeretesség
Érzékenység Tökéletesség
Motiváció Jóság
Elhatározás Személyiség
Tett Szentség
15
Lelki jelenség Érzet Indulat Akarat Cselekvés
Tulajdonságok Hatalmas Sokoldalú Összehangzó Viszonos Állhata-tos, Jel-lemes, Egyéni Okos, Célszeru, Lelkiisme-retes
Hatalmas Sokoldalú Összehangzó Törvé-nyes, Okos Állhata-tos, Jel-lemes, Egyéni Okos, Célszeru, Lelkiisme-retes
Erkölcsi eszmény Tökéletesség Jóság Szemé-lyiség Szentség
Neveloi feladatok Ápolás Gyakorlás Vezetés Fegyelmezés Oktatás
A nevelés-tudomány Gimnasztika testi nevelés, Hodegetikai taktika erkölcstan, didaktika oktatástan Gimnasztika testi nevelés, Hodegetikai taktika erkölcstan, didaktika oktatástan Gimnasztika testi nevelés, Hodegetikai taktika erkölcstan, didaktika oktatástan Gimnasztika testi nevelés, Hodegetikai taktika erkölcstan, didaktika oktatástan
16
Fináczy Erno (1860-1935)

• 1880 Görög-latin szakos középiskolai tanár
• 1885 minisztériumi tisztviselo
• 1891 Országos Közoktatási Tanács (alelnök)
• Pedagógiai rendszerének 3 forrása
• Milde-Szilasy-féle katolikus
• Herbariánus
• Értékelméleti idealizmus (Schneller, Weszely,
  Kornis)
• Differenciált álláspont a pedológiáról
  (Gyermektanulmány)
• A történelem az ember erkölcsi tökéletesedése a
  nevelés által

17
Weszely Ödön 1867-1935

• 1910 pesti egy. magántanár elotte gyakorló t.
• 1912 Fovárosi Pedagógiai Szeminárium (Bárczy
  Istvánnal fovárosi fejlesztések)
• 1918 Pozsonyi-Pécsi egy. ped. prof. (herbarti)
• Értékelméleti megalapozás-Dilthey, Spranger
• A ped. korszerusítése
• Gyermektanulmányi mozgalom (pedológia)

18
Pedagógiai segédtudományok
A célokra vonatkozó A módszerre vonatkozó
Egészségtan (higiene) Gazdaságtan (ökonomia) Technológia Biológia (anatómia, fiziológia) Lélektan (pszichológia) szociológia
Jog- és politikatudomány Etnológia
Logika, esztétika GYERMEKTANULMÁNY
Teológia
ETIKA
19
I. A neveléstud. nemei Érték Normatív tudomány
I. Testi nevelés Egészség Egészségtan
II. Technikai nevelés Ügyesség Technológia
III. Gazdasági nevelés Hasznosság Gazdaságtan
IV. Társadalmi nevelés Méltányosság Szociológia
V. Állampolgári nev. Hazafiság Pol-és jogtudomány
VI. Erkölcsi nevelés Jó Etika
VII. Tudományos nev. Igaz Logika
VIII Esztétikai nevelés Szép Esztétika
IX. Vallási nevelés Hit Teológia
X. Hivatásra nevelés Munka Szaktudományok
20
(No Transcript)
21
Prohászka Lajos 1897-1963

• Weszelyt követte a pesti egy ped. Tsz. élén
  (1937)
• Görg-latin filológia, fil., ped-i tanulmányok
• 1917-tol Fináczy mellet a Ped. Int. m.katársa
• 1923/29. Nemzeti Múzeum
• 1924/27. berlini ösztöndíj Sprangernél
• 1926/28. München, Freiburg (önfinanszírozás)
• 1929/30. Pécs majd Bp. magántanári habil.
• 1933-ig múzeumi könyvtáros
• 1935-tol rendkívüli tanár
• Tanít a Képzomuvészeti Foiskolán
• 1939-tol akadémiai levelezo tagság
• 1949 kényszernyugdíj
• 1952-ben tud. fokozat megvonása

22
Prohászka az objektív szellem
Mint dialektikus mozgás Mint organikus fejlodés
Struktúra Felelosség
Emberközti tárgyi produkt. Egyéni tárgyi produktum
egyház, állam, jog, erkölcs, tudomány, muvészet, gazdaság, technika Vallás, megismerés, tett, készség, munka, társas viselkedés
Kultúra (rendszere) Muveltség (rendszere)
A K. lényege A M. lényege
Típusai Típusai
Egysége Egysége
23
A muveltség lényege

• Tevékenység muvelodés
• A muvelodés személyiségei
• Gyermek
• Nevelo
• A muvelodési javak
• A javak pszichológiai sorrendje
• Az elsajátítás módja
• A muvelodés közösségei
• Család
• Iskola
• Iskolatípusok-szervezetek

• Tárgya muveltség
• A muveltség célja
• A muvelodés módszerei
• A javak értéksorrendje
• A muveltség területei
• Értelmi
• Erkölcsi
• Esztétikai
• A muveltség eszményei
• Általános-szak muv.
• Alaki-formális muv.

24
Felméri Lajos 1840-1894.

• Fm. A neveléstudomány kézikönyve
• Kora progresszív, liberális társadalmi eszméire,
  a természettudományok új eredményeire támaszkodva
  utasítja el Herbart és követoi spekulatív
  pedagógiáját és pszichológiáját.
• Utilitarizmus, tehetségcsírák diszpozíciók
• Liberalizmus a nevelés fáradságos alakító munka
  és muvészet. A társ. részérol erkölcsi kötelesség
• A nevelés feladata az ember muvelt személyiséggé
  fejlesztése. Felértékeli a no szerepét. Nem
  tanultságra, hanem muveltségre van szükség.

25
Schneller István 1847/1939

• 1895-tol Felméri utóda
• 1919-ben rektor
• 1921-tol Szeged
• A nevelés az ember erkölcsösödése, etizálódása
• Kp.-i fogalma az Éniség
• Érzéki
• Történeti
• Tiszta

26
(No Transcript)
27
Imre Sándor (1877-1945)

• Hódmezovásárhely, Kolozsvári egy., NO-i
• tanulmányút, középisk. tan. egy. magántanár
• Polgári iskolai tanítóképzo ped-pszich-fil.
  tanítása
• 1918 a foisk. rangú Pedagogikum (TK) igazgató
• VKM Helyettes államtitk. Lovászi M., Kunfi Zs.
• 1919 aug. 7-15. kultuszminiszter, 1924-ig ismét
  áll. titk.
• 1934-45. Szegedi Egyetem (Tsz. Vez. Prof.)
• A szocálpedagógia hazai képviseloje (P. Natorp)
• Fm. Nemzetnevelés (a társ.-i fejl. mozgatója),
  Neveléstan sokszínuség, szintézisteremtés

28
Karácsony Sándor (1891-1952)

• Bp., München, Graz, Genf, Bécs (Wundt-néplélektani
  kutatások) magy-ném. szak, fil. ped. magy
  nyelvészeti doktorátus
• Kassán és Pesten középisk. Tanár
• 1934 egy. Magántanár (Debrecen)
• Cserkészmozgalom, Szabadmuvelodési Tanács
• Fm. A magyar észjárás (magy. identitás), A
  magyar nyelvtan társas-lélektani alapon, Magyar
  világnézet, Magyarok istene, Magyarok kincse,
  Ocsúdó magyarság

29
(No Transcript)
30
(No Transcript)
31
Idézet

• Az ifjúság erkölcsi nevelése akkor eredményes, ha
  a felnövekvo nemzedék nem zsarol, hanem küzd
  jogos igényeiért.
• Az értékelo tevékenység, a tudományos világosság
  és a társadalmi feszültségbol pattan ki az
  eszme, az értékes érték.
• A társas együttélés alapveto jellegzetessége a
  mellérendelo jelleg. Ez a családiasság a magyar
  szokásrendszernek és nyelvünk grammatikájának is
  jellegzetessége magyar identitás!

32
Klebelsberg (1875/1932)

• Jogász Bp., München, Berlin, Párizs
• 1914. Államtitkár
• 1921 Belügyminiszter
• 192025 tc. numerus clausus
• 1922-31. VKM vezetoje
• Kornis volt az államtitkára (A magyar muvelodés
  eszményei)
• Alföld program 5000 tanyai tanterem (5 km)
• Neonacionalizmus, kultúrfölény
• Külföldi magyar intézetek Collegium-Hungaricum,

33
Nagy László (1857/1931) Pedológia

• Budai TK., MT(I)TOE fotitkára
• A Magyar Gyermektanulmányi Társaság és lapja a
  Gyermek c. orgánum
• Érzéki érdeklodés foka (0-2 év)
• Szubjektív (2-7 év)
• Objektív (7-10 év)
• Állandósult objektív (10-15 év)
• Logikai (15-tol
• Állandósult logikai eszme
• 1896 Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus
• Didaktika Fejlodéslélektani alapon (Domokos
  Lászlóné Új Iskola 11-12 13-14 évesek
  játék-munka, problémamegold