3.2 A honfoglal

1
3.2A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja

• A vándorló magyarság jellemzoi a korabeli
  forrásokban (pl. arab és bizánci források).
• A magyar ostörténet néhány vitatott kérdése (pl.
  eredet, oshaza

Tk 3- Történelem (Herber, Martos, Moss,
Tisza) Tk.(Sz) Tk (M)-Történelem 9 (Csuszó,
Kozma, Lovirty)
2
Levédia Tk.1-192. old
Kettos fejedelemség
Álmos
vérszerzodés
Etelköz Tk.1.-193.old.
895
Árpád
Vereckei-hágó
László Gyula kettos honfoglalás (Tk.1.-194/195)
A magyar társadalom a honfoglalás és a
kalandozások korában (Tk.1.-201.old)
fejedelem
úr
bo
fegyveres kíséret
nagycsaládban
ín
Szolgáló népek
3
A magyar történettudomány a magyarság
ostörténetén a honfoglalás elotti egész idoszakot
érti. A történelemnek ezt a leghosszabb korszakát
alig világítják meg írásos emlékek. Források
hiányában csak feltételezések vannak.
Tk. (M)-188.old .A történelmi hagyomány már a
középkorban a sztyepei népekkel hozta kapcsolatba
a magyarokat. A középkori szerzok .az iráni
szkíták, illetve a török hunok, türkök vagy
avarok utodaiként emlegetik. Ezzel a felfogással
szemben a nyelvészeti kutatások a magyar nyelvet
és a magyarokat a finnugor népekkel rokonították.
László Gyula régészprofesszor a finnugor elmélet
hamisságáról
http//www.youtube.com/watch?vtf_dqdRlZSU

4
A MAGYAR OSTÖRTÉNET ÉS HONFOGLALÁS legfontosabb
írásos forrásai
A különféle korai forrásokban a magyar nép
nagyjából 12 néven szerepel madzsar, baskír,
hun, avar, onogur, szkíta, szauromata, stb. Nem
zárható ki annak a lehetosége, hogy jóval több
száz évvel a honfoglalás elott már magyarok
szerepelnek  forrásokban, de nem tudjuk, hogy ok
vannak az ott megnevezett nép mögött
Tk 3-15.oldA MAGYAR OSTÖRTÉNET egyik
legfontosabb forrása az a tudósítás, melyet
Dzajhani jegyzet fel 920 körül. Az arab állam
férfi és tudós a kereskedok beszámolói alapján
írta muvét , mely nagyrészt 880 körüli
viszonyokat tükröz, azonban eredeti szövegben nem
maradt ránk. Dzsajhani tudósításaink kivonatait
Ibn Ruszta és Gardizi másolta le. Az elobbi egy
10. században élt arab földrajz tudós, a utóbbi
egy 11.századi perzsa történettudós volt. Tk
3-17. Az arab és persza utazók leírásai a kettos
fejedelemségrol már a késobbi (etelközi )
helyzetre vonatkoznak, de az intézmény a
kazároktól származik, tehát minden bizonnyal már
Levédiában is jellemezte a magyar politikai életet
Arab történetírók a magyarokról
Dzsajhani
Ibn Ruszta
Gardizi
http//tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomany
ok/tortenelem/a-kozepkor-tortenete-476-1492/a-magy
ar-nep-eredete-es-vandorlasa/a-magyar-nep-vandorla
sa-a-dzsajhani-hagyomany
5
BIZÁNCI
Tk 3-15.oldEgy másik fontos írott forrásunk
Bölcs Leó bizánci császár (886-912) Taktika
címu munkája, mely a korszak népeinek
hadiszervezetét és taktikáját mutatja be. A
magyarságot a törökös kultúrája miatt a türk
népek közé sorolja. Fontos forrás
Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár
(913-959) A birodalom kormányzásáról címu
politikai kézikönyve. A mu 950 körül keletkezett
és azért tekintheto különleges fontosságúnak,
mert rendkívül érdeklodo uralkodó értesülését az
udvarában járt magyar vezérektol szerezte.
Bölcs Leó
Bíborbanszületett Konstantin
http//tortenelemszoba.lapunk.hu/?moduloldaltart
alom1150307
6
MAGYAR KRÓNIKA IRODALOM
osgeszta
Tk 3-15.oldEgy másik fontos forrás csoport a
magyar hagyományt feldolgozó krónikairodalom.
Valószínuleg a 11.század közepén vagy végén
írták a magyar oskrónikát mely ugyan késobb
elveszett, de más krónikák is merítettek belole.
Az elso ilyen Anonymus Gesta Hungarorum címu
munkája volt. A szerzot mint ahogy neve is
mutatja névtelen pontosan nem ismerjük,
annyit tudunk róla, hogy III. Béla
király(1172/96) udvari papja volt. A másik
híres krónikát Kézai Simon készítette, aki IV.
(kun)László király (1272-90) korában élt. Az o
Gesta Hungarorumában szerepel legteljesebben a
hun magyar rokonságról való elképzelés.
Anonymus
Kézai Simon
http//tortenelemszoba.lapunk.hu/?moduloldaltart
alom1150307
7
LEVÉDIA
Tk (Sz)-176.old Eleink feltételezések szerint a
Volga és Káma vidékérol a Volga és Don vidékére
vándoroltak. E földet egy bizánci forrás
(Bíborbanszületett Konstantin császár) híradása
alapján Levédiának nevezzük. Új szálláshelyükön a
magyarok a Kazár Birodalommal kerültek szoros
kapcsolatba (VIII.század). A kazárok jelentos
hatással voltak a magyarságra, valószínu tolük
vették át a kettos fejedelmséget.
ETELKÖZ
Oseink a IX. Század elso felében a Levédiától
nyugatabbra Etelközbe (Folyóköz), a Don és
Dunaközötti sztyeppékre húzódtak. Elszakadtak a
kazároktól, s ekkor csatlakoztak hozzájuk a
kabarok (lázadók), akikbol a nyolcadik törzset
szervezték. A kabarok, mint általában a
nomádoknál szokás volt segédhadként támadáskor
elol, visszavonuláskor hátul küzdöttek. Etelközben
került sor a törzsszövetség megerosítésére, a
vérszrzodésre, mely jelentosen megnövelte a
magyarság erejét.
8
1 Anonymus Midon ugyanis a magyarok
Levediából Etelközbe indultak, a kazár fejedelem
tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmos
személyében, s neki huséget fogadván, a hét vezér
a hagyományok szerint saját véröket pogány
szokás szerint egy edénybe bocsátva, a
következokre esküdött meg
hogy míg életok tart, mind maguknak, mind
maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségébol
legyen
valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból
közülük senki se legyen kizárva
hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Álmost
szabad akaratukból választották urukká, se maguk,
se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér tanácsából
és az ország tisztjébol
hogyha utódaik közül valaki hutelen lenne a vezér
személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként
az o vérük omlott abban az esküben, melyet Álmos
vezérnek tettek
hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi
személyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná
szegni, átok alá legyen vetve mindörökké.2
http//www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_alla
melmelet_fobb_tendenciai_a_10_16_szazadban_rex_es_
regnum/
9
A kecskeméti városháza dísztermében Székely
Bertalan 1895 és 1897 között alkotott
Vérszerzodés címu freskója
Etelköz
Tk.9. (Závodszky)- 8.old A magyarok a sztyepei
népek között magasan szervezett nép, amely
sorsdönto dolgokban képes volt egységes
cselekvésre. (Arab források szerint)két fejedelme
volt. Az egyik fejedelme -a kende- hatalma
névleges, személye szent, a közügyekbe nem
avatkozott. A másik neve gyula- a hadak vezére,
o gyakorolt tényleges hatalmat. Az ilyen kettos
fejedelemséget a sztyep más, jól szervezett
népeinél is megtaláljuk. A magyarok
állattenyésztéssel és földmuveléssel egyaránt
foglalkoztak. A folyók mellett valószínuleg
állandó szállással is rendelkeztek. Állataikkal
(legfontosabb a ló, a juh, a szarvasmarha) a
fegyveres pásztorok legeltetni zöldfure vonultak,
de télre visszatértek a folyók mellé. A
magyarokat a korabeli tudós írók leggyakrabban
türköknek nevezik. A magyarok viselete,
fegyverzete, harcmodora, és szokásai ugyanis
csaknem teljesen megegyezett a török nyelvu
népekével, akik ekkor a sztyepét uralták. A
magyarok harci ereje félelmetes volt. Foglyaikat
Bizáncban adták el , fényuzo tárgyikat,
szöveteiket ott vásárolták. Tudták, hogy milyen
Európa egyik legnagyobb városa. Ismerték a jól
szervezett európai birodalom kormányzását, belso
viszonyait. Tapasztalatokat szereztek az európai
diplomáciáról, azaz a külügyek intézésének
módjáról. Találkoztak a kereszténységgel. (
Érdekes tudósítások maradtak fönn arról, hogy nem
bántották a görög szerzeteseket, figyelmesen
meghallgatták oket.)
10
Tk (SZ)-178.old Oseink az Etelközbol induló
kalandozó hajárataik során már megismerték a
Kárpát-medencét. A hegyektol védett pusztákat
alkalmasnak találták a letelepdésre....A
honfoglalás valószínüleg tervszeru vállkozásnak
indult. Nem egyszerre kelt útra az egész népesség
az állatokkal és minden felszereléssel együtt.
Munkácsy Mihály Honfoglalás
895
Árpád
Vereckei-hágó
Ugyanekkor az Al-Dunánál egy kisebb magyar sereg
Árpád fiának parancsnokságával a bolgárok által
szorongatott bizánciakkal szövetségben támadta
Simeon bolgár cárt. Idoközben a besenyok rátörtek
az etelközi szállásokon maradt magyarokra. A
megtámadottak a Kárpátok hágóin keresztül
Erdélybe menekültek.
Feszty Árpád A magyarok bejövetele címu körkép
http//www.suliaweben.hu/index.php?pagesingletk
40
11
A honfoglalás kori társadalom
fejedelem
úr
bo
fegyveres kíséret
ín
nagycsaládban
éltek, ami vérségi, vagyon és munkaközösségek
volt.
Szolgáló népek
A honfoglalás kori társadalom szerkezetének
vázlata
12
Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó
fuvel és a zöld vegetációval. Bárhova is mennek,
együtt utaznak egész rakományukkal és
raktárukkal, (az uralkodó) kíséroivel és
trónussal, a sátrakkal és az állatokkal.
Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük meno
bizánciakkal vásárt tartanak, azok a (magyarok)
eladják nekik a rabszolgákat, és vesznek bizánci
brokátot, gyapjúszonyegeket és más bizánci
árut. (Ibn Ruszta és Gardizi a IX. században)
13
A magyarok a honfoglalás korában
Tk. 3-30.old A jurtok fala ollós szerkezetu,
tehát összecsukható volt. Körülbelül egy méter
magas volt a hengeres lécfal, amelyet össze
lehetett csukni, föl lehetett hengeríteni, és
állat hátára lehetett málházni. A jurta vázát
nemezpokrócokkal fedték be. Belsejében meg volt
szabva a család minden tagjának a helye. . A kor
társadalmának megismerésében a temetkezések
fontos támpontot adhatnak, a korabeli temetokben
ugyanis meghatározott rend volt. A sírok egy
sorban találhatók észak-déli irányban. A
leggazdagabb ember sírja van középen, bal
oldalán a férfiak vagy rangosabb házaspárok, jobb
oldalán a nok vagy a szegényebb házaspárok sírjai
találhatók. A gazdagságot a halottal eltemetett
nyílak száma is mutatta. A nyíl a keleti népeknél
nemcsak harci vadászeszköz, hanem a hatalomban
való részesedés mértékét is jelzi. Az asszonyok
rangját a sírokban talált ékszerek mennyisége
határozta meg. A magyarok temetoi általában kis
létszámúak (max, 40 fo), tehát egy nagycsalád
temetkezett egy helyre. A sírnál szokás volt a
lóáldozat. A lovat a sír mellett megnyuzták, s a
borben csak a koponya- és lábszárcsontok
maradtak, majd ezt temették a halott mellé. A
húsos részeket megsütötték és a halotti toron
elfogyasztották. A csoportos temetkezések a
köznépre voltak jellemzoek. Az elokellok magányos
sírba temetkeztek, s egészen biztosan így
lehetett ez a fejedelmek esetében is, de magyar
nagyfejedelmi sírt a mainapig nem találtak a
régészek.
14
(No Transcript)
15
(No Transcript)
16
(No Transcript)
17
Régészeti leletek
18
Bronzöveretek
19
Hajfonatkorong
20
(No Transcript)
21
Csüngodísz egy noi lovas sírjából