10. A harmadik k

1
10. A harmadik köztársaság és az 1948 februári
puccs

• Csehszlovákia története 19181948

2
Támadás a magántulajdon ellen

• Újabb nemzeti irányultságú földreform
• 1945. jún.júl. elnöki dekrétumok kobozzák el az
  árulók, nm.-k és m.-ok földjét és osztják szét
  szláv telepesek között
• 2,0m hektár nm. és 0,9m hektár egyéb földet
  koboztak el
• 300e család kap földet, ebbol 188e a
  Szudéta-vidéken
• a Szudéta-vidékre összesen 1,5-1,8m fo költözik a
  németek házaiba, e telepesek a CSKP legfontosabb
  bázisává válnak
• 1947. júl.-ban meghirdették az 1919-es földreform
  felülvizsgálatát, amely 50 ha-os max.-t
  tervezett, de végül csak 1948-ban alkalmazták
• Államosítás és a kétéves terv
• 1945. okt. 24-én elnöki dekrétumok államosították
  a bányákat, bankokat, biztosítókat, az 500 fonél
  többet foglalkoztató vállalatokat (3000 céget)
• ez az ipari kapacitás 2/3-át érintette (a teljes
  nehézipart, a könnyuipar felét) az ipari
  dolgozók 63 állami szektorba került, de a többi
  magáncég számára garantálták tartós
  fennmaradásukat (cél a német nagytoke
  felszámolása)
• 2-3 éven át az állami és magánszektor között éles
  küzdelem zajlott le
• 1946. okt. 29 elfogadták az újjáépítés kétéves
  tervét (kezdete 1947. jan. 1.)
• 70 md korona befektetése a cél ennek 36-a
  ipari, 22-a közl.-i és 35 egyéb infrastr.
  beruházás, az agrárszérára csak 7 jutott
• a tervet a nehéziparban túlteljesítették, a
  textiliparban és mg.-ban kudarc
• fizetési egyensúly megbomlott, 1947-es rossz
  termés után jegyrendszer is

3
Az Ideiglenes Nemzetgyulés

• Az INGY megválasztása és létrejötte (1945. okt.
  28.)
• összehívását alkotmányereju elnöki dekrétum írta
  elo aug. 25-én
• tagjait a nemzeti bizottságok jelölték paritásos
  alapon (minden párt 50-50 képviselot, így a 300
  tagból 100 kommunista volt)
• csak a Nemzeti Front pártjai kapnak helyet, nincs
  ellenzék
• az elso közt.-ban muködo felsoházat nem
  állították vissza
• az INGY célja a törvényhozói hatalom gyakorlása a
  választásokig
• Az Ideiglenes Nemzetgyulés muködése
• megerosíti Beneš elnöki pozícióját jan. 28-án
  jóváhagyta összes dekrétumát
• törvény a csehek és szlovákok szabadságharca
  (1938 szept.1945 okt.) során elkövetett
  cselekmények jogosságáról (máj. 8.)
• jogosnak minosíti a nácik ellen elkövetett
  szabotázsokat, merényleteket
• valamint a háború utáni eroszakot és
  törvénytelenségeket is
• az Alkotmányozó Nemzetgyulés elokészítése,
  választójog kérdései
• két évre választott testület, melynek fo feladata
  egy új alkotmány kidolgozása
• új választójogi törvény nem született, hanem a
  régi alapján bonyolították le, az 1946-os
  demográfiai helyzethez alakított
  választókerületekkel
• a németek és magyarok nem kaptak választójogot
• mód volt üres szavazólapot is bedobni, ha egyik
  pártot sem támogatta valaki
• a választás elott nem sokkal a korhatárt 21-rol
  18 évre szállították le
• a pártok megegyeztek, hogy a választás után is
  nagykoalícióban muködnek, így csak az
  eroviszonyok belso megoszlása volt a tét
  ellenzéki erok nem indultak

4
Szlovákia 194546 során

• A két nagy párt belso átalakulása
• a DP I. kongresszusa 1945. júl. pártelnökké
  választotta Lettrichet, s addigi forradalmi
  nézetei helyett agrárpártosodott, közeledik a
  katolikusokhoz is
• fokozatosan távolodik a SzlKP-tól programja,
  céljai terén is
• a CSKP vezetése a DP erosödését a SzlKP
  gyengeségével magyarázta, így Šmidke helyett a
  centralista Širokýt állította a párt élére
• a reakció elleni fellépésben a SzlKP egyre
  inkább a CSKP alá rendelodik
• a CSKP nem támogatott egy korai földreformot, így
  a SzlKP bázisa nem nott
• 1946. márc. a DP megegyezik a klérussal
  (áprilisi egyezmény) a DP vezetésében 73
  arányban katolikusok kerülnek többségbe, a vál.-i
  listákon pedig 21 arányban, a katolikusok
  lemondtak az önálló párt szervezésérol
• Új pártok létrejötte 1946 elso hónapjaiban
• a DP hatalmát a CSKP új, katolikus párttal
  kívánta csökkenteni, amely ua. együtt is muködne
  a komm.-kal, ezért a püspökök kihátráltak mögüle
• Vavro Šrobár ua. létrehozott egy centralista
  polgári erot (Szabadságpárt)
• Ivan Dérer pedig egy centralista szocdem. pártot
  alapított (Munkapárt)
• A második prágai megegyezés 1946. ápr. 911.
• az elso megegyezés homályos pontjainak tisztázása
  érdekében
• kinevezési, kegyelmi jogkörök a SzlNT-tól
  visszaszálltak a közt. elnökre
• viták ellenére megerosítik az elso egyezményt,
  bár a SzlNT törv.-t nem, csak rendeletet adhat ki
  ezután a megbízottak és min.-ek egyeztetnek
  egymással

5
Perek a Nemzeti Bíróság elott

• Nem foghatták már perbe
• a halott Heydrichet, az öngyilkos Henleint és
  Emanuel Moravecet, illetve
• a börtönben 1945. jún.-ban furcsa módon meghalt
  Háchát sem
• Karl Hermann Frank pere (Prága, 1946. márc.máj.)
• a Protektorátus volt szudétanm. államtitkárát
  halálra ítélték, nyilvánosan akasztották fel jó
  prop.akció volt az összes német bunösségének
  biz.-ára
• A Rudolf Beran elleni eljárás (Prága, 1947. ápr.)
• bár 1939. ápr.-ban lemondott és kapcs.-ban állt
  az ellenállással (1942-ben a nácik 10 évre
  ítélték), nemzetellenes vádakkal 20 évre ítélték
  (1954 meghalt)
• Jozef Tiso és társai (Pozsony, 1946. dec.1947.
  ápr.)
• az Ausztriába menekült szlovák vezetoket 1945.
  okt.-ben kiadták Cs.-nak
• a hívo szlovákok közt a cseh komm.-k által fogva
  tartott vezér szimpátiát váltott ki, mozgalom
  indult megmentésére még Lettrich is hatása alá
  került és kísérletet tett legalább az halálos
  ítélet elkerülésére (hivatalos kérvény)
• a két komm. párt (CSKP, SzlKP) viszont
  megegyezett a szigorú ítéletben
• Szlk.-szerte tüntetések (csehellenes jelszavak
  is) Tiso szabadulása mellett, amire válaszul
  komm. ellentüntetések zajlottak le
• Tisot és a távol lévo Durcanskýt halálra ítélték,
  Beneš a szlk. kérés ellenére sem adott kegyelmet,
  ápr. 18-án Tisot kivégezték, Sidor (távollétében)
  20 év, Mach pedig 30, majd csak 25 év fegyházat
  (1968-ban szabadult)
• Tukát már 1946 nyarán kivégezték, Štefan Tiso
  életfogytiglant kapott

6
Az 1946. májusi választások

• A cseh pártok önmeghatározása 1946 elején
• CSKP VIII. kongr. 1946. márc. nyilvánvalóvá
  tette, hogy célja a szovjet rsz.
• erosen nacionalista új alkotm., kétéves gazd.-i
  terv, újabb földreform ígérete
• Néppárt 1946. ápr.-i kongr. nem szocialista
  párt, cél ker.szociális reformok plakátjain a
  terror és a totalitás ellen szólalt fel
• Választási eredmények, 1946. máj. 26.
• Csehország CSKP 40, Nemz. Szoc. 24, Népp. 20,
  SzDP 16
• Szlovákia DP 62, SzlKP 30, Szab.p. 4,
  Munkapárt 3
• össz. komm. 38, NSzP 18, Népp. 16, DP 14,
  SzDP 12, üres 0,5
• a komm.-kra adott szavazatok nyugat felé haladva
  egyre nagyobbak, foleg a Szudéta-vidék új
  telepesei között Morvao. zömében a Néppárt
  gyozött
• Következmények
• új kormány alakult Klement Gottwald vezetése
  alatt a SzlNT élére újra Lettrich, a Megbízottak
  Tanácsa élére ismét a komm. Gustáv Husák került
• pol.-i ellentét alakult ki az országos és a
  szlk.-i szervek összetétele között
• kudarcba fulladt a DP megosztása, Szlk.-ban a
  centralista pártok létesítése is
• a DP okozta jobboldali veszély miatt a CSKP is
  beáll a központosítást szorgalmazó cseh pártok
  sorába, megkezdi a DP elleni harcát is
• a SzlKP is egyre inkább a CSKP segítségére
  szorul, alárendelodik
• új fejezet nyílt a csehszlovák viszonyról szóló
  vitákban is, ezt az ügyet a CSKP leplezetlenül
  alárendelte saját hatalmi törekvéseinek

7
A csehszlovák vita kiélezodése

• Harmadik prágai megegyezés, 1946. jún. 27.
• jelentosen megvágták a szlk. hatásköröket a CSKP
  követelései nyomán
• a SzlNT csak az országos törvények keretei közt
  hozhatott rendeleteket, miután azok tervét a
  korm. elé tárta utasítására rend.-t kellett
  kiadnia
• a Megbízottak Testülete csak a korm.-nak felelos
  eztán, esküjét a me. elott tette le (bár
  hivatalosan tagjait a SzlNT nevezi ki)
• egyedül a DP próbálta óvni a szlk. szervek
  jogkörét
• A Demokrata Párt elleni támadások kezdete
• 1947. tavasz a Tiso-per halálos ítéletének
  mellékes célja a DP-on belüli szakadás
  kieroszakolása a katol. szárny csalódott, de a
  párt nem szakadt
• Lettrich az ítélet miatt a SzlNT-ban elérte a
  Nemz. Bír. elnöke visszahívását, de a kormány
  látványosan felülbírálta, jogi érveit lesöpörték
• 1947 nyara államellenes összeesküvési vádakat
  koholt az StB
• Mikuláš Ferjencík belügyi megbízott 1947
  szept.-ben leplezte le azt
• a vád szerint az emigráns Durcanský kapcsolatban
  állt a DP ludák csoportjaival és államellenes
  akciókat, Beneš elleni merényletet, Szlk.
  elszakadását tervezték
• ekkor jelentos személyeket még nem vádoltak, de a
  munka folyt tovább
• Ursíny min.eln.-helyettest sajtóreferense révén
  belekeverték lemondott
• letartóztatták a DP két fotitkárát, Ján Kempnýt
  és Miloš Bugárt
• a közellátási és a mg.-i megbízottat vádolták a
  gazd.-i nehézségek miatt is
• a támadások nem értek el célt a DP összezárt
  (nem volt beépített baloldal!)

8
Külpolitika a hídszerep realitásai

• Keleti kapcsolatok
• szoros szövetségi, baráti kapcsolat a
  Szovjetunióval, Cs. az ENSZ-ben is lojálisan
  támogatja Moszkvát
• 1945 jan.-ban elismerte a lengyel lublini
  kormányt, szláv együttmuk. terve
• 1945 végéig az amerikai és a szovjet hadsereg is
  kivonult az országból, de 1946 máj.-ban a vál.-ok
  elott a szovjetek újra át akartak vonulni Cs.-n
• 1947. szept.-tol a CSKP a Kominform alapító tagja
• Mo.-gal szemben 1949-ig ellenséges viszony,
  kisantant-szimpátiák
• Nyugati kapcsolatok
• az USÁ-val huvös viszony a német kitelepítés,
  ill. a SzU támogatása miatt
• 1946. júl.-tól Fro.-gal barátsági, együttmuködési
  szerzodésrol tárgyaltak
• ezt Sztálin sem ellenezte
• A Marshall-segély ügye
• 1946. jún. 5-én hirdette meg az USA külügymin.-e
  Európa újjáépítési tervét
• Sztálin és csatlósai rövid gondolkodás után
  elutasították
• a prágai kormány (Gottwald is) ennek ellenére a
  részvétel mellett döntött
• júl. 8-án Moszkvában Sztálin nyomatékosan
  felszólította a cs. delegációt (Jan Masaryk,
  Gottwald részvételével), hogy lépjen vissza a
  párizsi konf.-ról
• Masaryk független állam minisztereként mentem
  Moszkvába és Sztálin szolgájaként tértem vissza

9
A CSKP támadásai

• A Nemzeti Front egységének felbomlása
• a választások után a CSKP bejelenti célja
  1948-ban az 50 elérése
• ennek ellenére parlamenten kívüli eszközökkel lép
  fel koal. társai ellen
• heves viták a parlamentben (gazdaságpolitika,
  földreformtervek, sajtó) tömegharc az utcán a
  nem komm. pártok végül mindig meghátrálnak
• a háborús bunösök elleni pereket az StB a
  koalíciós pártok (és a hazai ellenállás)
  lejáratására is felhasználja
• különösen eros támadás éri a Demokrata Pártot
  (ludák kapcsolatokkal vádolják)
• A mosti és a krcmáni ügy
• mindketto az StB provokációja volt
• krcmáni eset (1947. szept.) több miniszter
  (Masaryk, Prokop Drtina, Petr Zenkl)
  levélbombákat kapott senki sem sérült meg,
• kiderült a küldemények a CSKP olomouci
  szervezetétol érkeztek, még egy illegális
  fegyverraktár létére is fény derült
• mosti ügy vezeto nemz. szoc. funkcionáriusokat
  próbáltak megvádolni provokatorök segítségével
  (az illegális Észak csoport)
• a vád állam- , ill. kommunistaellenes
  összeesküvés elokészítésével
• Drtina ig.ügy-miniszter vizsgálatot rendelt el,
  de a CSKP megvétózta
• 1948. máj.-ban 22 összeesküvot ítéltek el az
  ügy kapcsán
• növekvo feszültség, konfliktusok a kormányon
  belül is

10
Az 1947 oszi válság

• Puccs Szlovákiában, 1947 nov.
• 1947 okt. 30. Pozsony az üzemi és dolgozói
  tanácsok kongresszusa köve-telte a Megbízottak
  Testülete (MbT) lemondását, ill. átszervezését
• Husák le is mondott 4 komm.-val és a párton
  kívüli Ferjencíkkel együtt, majd az egész
  testületet lemondottnak tekintette
• okt. 31-én a SzlNT (a DP távollétében) új MbT
  létrehozására kérte fel Husákot. A DP
  tiltakozott, a döntéseket érvénytelennek
  tekintette.
• nov. 5-én a kormány is a MbT újjáalakítását
  sürgette, Gottwald nov. 810. közt gyozködte a
  DP-t, hiába Lettrich ellenállt a nyomásnak
• tömeggyulések, földmuves-kongresszus követelt
  ált. sztrájkot
• nov. 1718-án a Nemzeti Front országos
  tanácskozásán a DP meghátrált, elfogadta az új
  testület feláll.-t, ahol 9 helyett 6 tagja
  maradt, akik helyett a kis pártok és
  pártonkívüliek kaptak posztokat
• a CSKP még nem gyozött, de az 1946-os választási
  eredm.-t sikerült átírni
• A cseh pártok szlovák-ellenes egységfrontjának
  felbomlása
• belátták, hogy a CSKP akciói az o létüket is
  fenyegeti Lettrich ekkor a fejükre is olvasta,
  hogy eddig miért nem védték meg a szlk.
  demokratákat
• eztán nem is támogatták a DP elleni akciókat,
  emiatt oket is támadás éri
• nov. az SzDP-ben Fierlinger helyett a nyugatos
  Bohumil Laušmann az elnök (remény egy
  antikommunista egységfrontra)

11
Az 1948 februári válság kirobbanása

• A válság kezdete és okai
• vitás kérdések újabb államosítás, földreform,
  közalkalmazotti bérek
• de foleg Nosek belügymin. prágai rendorségen
  belüli tisztogatásai (8 nem komm. vezeto
  felfüggesztése, akik helyére komm.-k kerültek)
• febr. 13. Nosek beteget jelent, amikor mindezért
  Drtina igazságügyi min. kérdore akarta vonni (és
  vizsgálatot indítani)
• febr. 17-én a nem komm. miniszterek sztrájkba
  léptek, a CSKP pedig népi milíciákat, üzemi
  tanács- és földmuves kongresszusokat szervezett
• febr. 20-án Beneš bátorítása után 12 nem komm.
  miniszter lemondott
• A kormányválság alkotmányos háttere és
  lehetséges kimenetelei
• a kormány megbukik, ha a min.-ek fele lemond
  ebben az esetben elore-hozott választást
  tartanának (ez a CSKP visszaszorulását hozta
  volna)
• 26 miniszter volt, a lemondottak az SzDP-tagok
  (és talán Masaryk) lemondására is számítottak, de
  ok maradtak, így a kormány nem bukott meg
• Benešen múlt, hogy elfogadja-e a lemondásokat
  vagy sem
• ha igen, a maradék tagok új kormányt
  alakíthatnak ha nem, a kormány marad
• Fejlemények Szlovákiában a válság elején
• már febr. 17-én vádolták a DP-ot a demokrácia
  elleni támadással
• 21-én egy pozsonyi nagygyulés követelte a
  demokraták lemondását, majd
• Husák arra hivatkozva, hogy prágai kollégáik
  lemondása rájuk is vonatkozik, leváltotta a DP
  megbízottait (akik nem mondtak le, hanem
  tiltakoztak)

12
Kommunista hatalomátvétel

• Tömegmozgalmak hatására Beneš beadja a derekát
• febr. 21-én a prágai Óvárosi téren Gottwald
  reakciós fordulatról, újabb München fenyegeto
  veszélyérol beszélt, országszerte akcióbiz.-ok
  kellenek
• ezek hamarosan 28e reakciós alkalmazottat uztek
  el állásából
• 22-én országszerte tüntetések, az üzemi tanácsok
  kongr.-a is a CSKP mellett
• 23-án létrejött a Nemzeti Front Központi
  Akcióbizottsága
• 24-én egyórás általános sztrájk aktivizálódott a
  Népi Milícia/Munkásorség és a partizánok (és az
  állami rendorség, ill. hadsereg alakulatai is)
• tisztázatlan a SzU szerepe, de Valerian Zorin épp
  1926. között volt Prágában
• 25-én Beneš elfogadta a miniszterek lemondását
• gyozelmét Gottwald láthatóan részegen jelentette
  be az Óvárosi téren
• Gyozedelmes február (vítezní únor) vagy puccs?
• Lettrich SzlNT-elnök febr. 26-án lemondott,
  emigrált utóda Karol Šmidke
• Gottwald 27-én új kormányt hozhatott létre a
  CSKP-val együttmuködo politikusokból formailag
  most is koalíció alakult, de 23 miniszterbol 11
  komm. és csak 6 volt (társutas) polgári politikus
• a SzlNT pár képv.-t is kirúgták, néhányan
  lemondtak, de a SzlKP nem került többségbe (a
  megmaradók viszont már nem mertek ellene
  szavazni)
• a DP szétesett, de soraiból társutas párt alakult
  (Szlovák Megújulás Pártja)
• márc. 6-án új MbT-t neveztek ki, 14-bol 10
  kommunista taggal
• nem egy szokásos kormányválság, hanem a hatalom
  kisajátítása zajlott le!