Az inform

1
Az információ- és tudástoke konceptualizálási
kísérletei

• Csorba József
• Információs Forrástájékoztató Iroda
• http//www.ifti.hu
• e-mail csj_at_ifti.hu

2
Az intellektuális toke konceptualizálása

• A/
• Intellektuális toke érték
• Könyv szerinti érték
• Vállalati piaci érték
• Humántoke érték
• Újralétesítési érték
• B/
• A humán toke a képességek, a szaktudás és a
  szakmai tapasztalatok összessége, az a termelési
  tényezo, amit az egyén bérbe ad a vállalkozónak
  vagy a vállalatnak.

3
Az információfeldolgozás folyamata a fizikai és
intellektuális készségek, és a
hozzáadottérték-tartalom modellezése a
szuperintelligenciák felé
4
Az információtudomány elméleti és alkalmazott
kutatási tárgykörei 2005-ben
5
Az információ- és tudáskezelés legnyilvánvalóbb
hozadékainak definiálása a mai ITá-kutatásokban
Tudáskezelés tudásalapú gazdaság, tudásalapú
társadalom a) Kockázatcsökkentés 1.
monitorozás, jelzés, jelentés b)
Költségcsökkentés 2. feldolgozási és tranzakciós
árak c) Értéktöbblet-teremtés 3.
hozzáadottérték-termelés d) Új valóság
felismerése 4. új tudományos, technológiai
információ, modellalkotó
gondolkodás (forrás OECD, 1996, 2002)
6
A költségszerkezet alakulása az információs
forradalomban
(World Bank, Drep, 1996)
7

• C/ Intellektuális toke konceptualizálása
  (Brooking osztályozása 1996-ból, Edvinnson,
  Malone, 1997, Roos et al., 1997, Sveiby, 1997)

8

• D/ Társadalmi innovációs terek konceptualizálása
• (Edvinnson, Radovanovic, 2004)

(tudásvagyon információkezelo képességek
információvagyon)
9

• E/ A fizikai, a szellemi, a humán és a társadalmi
  toke információs eszközkultúra- és
  tartalom(tudás)kezelés összetevoi
• Egyéni információkezelo képességek és
  készségek
• genetikai hozomány
• személyes adottságok
• tanulás, képzés
• Közösségi információkezelo képességek és
  készségek
• közösségi átörökítés
• munkakultúra
• állami, társadalmi normakövetés
• bizalom, együttmuködés

10

• F/ A tudásavulás szerepe a reál- és a humántoke
  viszonyban
•  
• Az elhasználódás, illetve az újratermelodés
  elmaradása a reáltoke-termelést is lefékezi.
• A reáltoke-termelés visszamaradása miatt
  csökkeno jövedelem nem fedezi a tudás
  újratermelodését.
• A magyar példában minimum 30 százalékos
  állóeszköz-felhalmozás (Farkas, Horváth, Meyer,
  1999) és 300-500 százalékos tudásinnovációs
  forrásszervezésre lenne szükség.
•  

11

• G/ A magyar humántoke állomány alakulása
•  
• 1. Az elöregedo társadalom fékezi az
  innovációt. (tudásavulás, információ-eszközkultú
  raképtelenség)
• 2.
• 1990-ben a gyermekkorúak aránya még 0,6
  százalékkal felülmúlta a 60 év felettiekét.
• 2000-ben a gyermekkorúak aránya 2,6 százalékkal
  alatta van már a 60 év felettieknek.
• 3.
• A 20. sz-ban a legfiatalabbak aránya
  1,2-szeresére nott Mo-on.
• A 20. sz-ban a legidosebbek aránya 7,2-szeresére
  nott Mo-on.

12

• H/ A magyar munkaero minosítése a humántoke
  szempontjából
•  
• Mo. munkaerohiánya (mint minoségi kínálat) mind
  nyilvánvalóbb, az eloretekinto tanulmányok már
  mo-i kényszerhelyzetrol beszélnek.
• Az államigazgatás leépítése még rejthet egy
  minoségi munkaerotartalékot (bár az
  EU-csatlakozás némi bürokrácia-igényt támaszt), a
  megoldás viszont csak a hazai és a határontúli
  magyar munkaero alkalmassá tételében van.
•  
• A multik mo-i munkaerogondjaiban a munkavállalók
  alkalmazkodóképességének hiánya 40, a gyenge
  informatikai képzettsége 34, a továbbképzés
  közfinanszírozásának elégtelensége 27
  említettségu volt.
• (mti/vg2001.10.15.,p.1,10./mtv2-záróra/ifti-)

13

• I/ 89. A menedzserek információs muveltsége
•  
• A legnagyobb gondot az adatok megértése és
  feldolgozása jelenti, 73 jelezte.
•  
• A minta 70-a szerint a cégadatbázisok
  képtelenek az információk megfelelo kezelésére.
•  
• A megkérdezettek 35-a szerint folyamatosan
  növekedik az információmennyiség, évente
  megduplázódik 34 és megháromszorozódik 20
  szerint. A rossz döntések leginkább a nyereséget
  (80), az árbevételt (76), a dolgozók hangulatát
  (69) terhelik.
• (a Teradata piackutató cég felmérésében, az
  információkezelés minosége)
• (mti/mh'2003,03.13.p.15./ifti)

14

• J/ 45. Az egyéni információvagyon, az
  információkezelo készségek minosítése
•  
• Egy Oracle-Skills program lényege az informális
  tudás feltérképezését, rögzítését és
  közvetíthetoségét megvalósító leírás, módszertan
  és eljárás (melyet portugál, olasz és ír
  partnerek mellett a mo-i Ny-Dunántúli Regionális
  Fejlesztési Ügynökség munkatársai is
  fejlesztettek).
•  
• A foglalkoztatási program szerint egy térségben a
  munkavállalók papírral igazolt képesítésein túl,
  az informális tudását, rejtett képességeit és
  készségeit feltárja, rögzíti, s azzal próbál az
  adott helyszínen munkát teremteni.
•  
• (mti/vg2003,09.23.p.8.//ifti)

15

• K/ Az egyéni információkezelo képességek és
  készségek 132. Az egyetlotlenség öröklodése, az
  intergenerációs átöröklés szabályai,
  törvényszeruségei, számai és eredoi.
• Kognitív készségek és jártasságok genetikai
  öröklodése, a genetikai és környezeti adottságok
• A humán toke szerepe, ezek számosítása,
  modellezése.

Kereset Jövedelem
Intelligencia 0,05 0,04
Iskolázottság 0,10 0,07
Gazdagság ---- 0,12
Személyiség 0,03 0,02
Versenyszellem 0,07 0,07
16

• L/ Az innovációs képesség, a tudomány- és
  technológiapolitika
• Mo.-on (1989-2000)
• A világban jelentosen emelkedtek a KF
  ráfordítások (a japáni 50-kal, az amerikai
  40.kal, a német 20-kal).
• Jellemzo minosítés az önállósági és a függoségi
  indexek számítása, amelyek az összes szabadalmi
  bejelentés számában a hazai és a külföldi eredetu
  jegyzést elkülöníti.
• E téren a magyar eredmények nagyon rosszak,
  amennyiben a hazai bejegyzések visszaestek, a
  külföldi eredetu bejegyzések száma pedig
  növekedik,
• vagyis az önállósági indexünk 38-ról 2-ra esett
  vissza,
• miközben a függoségi indexünk 98-ról 542-ra
  nott 1989-2000 között.
• A bejelentett hazai szabadalmak száma átlag
  2.600-ról 700-ra,
• a KF ráfordítás aránya pedig 2,0-ról 0,6-ra
  esett vissza.18
• (18.külgazdaság'2002/1.sz. p./ifti-)

17

• M/ Az információ- és tudáskezelés intézményi
  állapota
• Az EU Bovítési Üzleti Tanács (HEBC) a magyar
  fejlodés esélyeit meghatározandó a következoket
  tekintette fontosnak (2002-es minosítés)
•  
• 1. Termeloképesség -
• 2. Versenyképesség /-
• 3. A gazdaság szerkezete és tartalékai -
• 4. A társadalom ambíciója /-
• 5. A társadalom innovációs készsége -
• 6. A társadalom fajlagos tudásvagyona és
  tudástartaléka
• 7. Az üzleti hatékonyság -
• 8. A tudásintenzív ágazatok aránya és
  potenciális helyzete -
•  
• (mti/nszab'2002,08.17.p.13./ifti UN-DPEPA -
  Benchmarking E-government'2002.08.15./ifti)

18

• N/ A szellemi toke születése és hasznosítása
•  
• UBIM a Bíró G. Albert-féle matematika oktatási
  eszköz és módszer sorsa mint a magyar információ-
  és intellektuálistoke-tudatosság példázata.
• Az UBIM (Universal Basic Intelligence
  Modelling) egy legószeru, kötoelemekbol,
  térelemekbol, pálcikákból álló készlet, amivel a
  matematika oktatása igen komoly eredményességet
  érhet el. Világszabadalom, a külföldi magyarok
  segítségével sikerült kilépni vele a világpiacra.
  Itthoni terjedését akadályozza, hogy a
  legmagasabb ÁFA sújtja a terméket.
•  
• (15mti/mn2001,05.12.p.31. ifti)

19
Köszönöm a figyelmet!
e-mail csj_at_ifti.hu