Az iparpolitika fejlod

1
Az iparpolitika fejlodési pályái a volt
szocialista országokban

• Lux Gábor
• PhD hallgató
• PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan
  Doktori Iskola

2
Ipari elozmények Kelet-Közép-Európában

• Fejlett-integrált magterület, szigetszeruen
  kiemelkedo központok és iparszegény zónák.
• A Kárpát-medencében a magterület csak Budapest
  révén van jelen ezt két nagyobb sziget egészíti
  ki.
• A területi különbségek a szocializmusban is
  tovább élnek, nem alakul ki újabb eros integráció.

3
(No Transcript)
4
A szocialista iparfejlesztés feladatai

• A szocialista iparfejlesztés
• a háborút követo újjáépítés és az új háborús
  felkészülés motorja,
• a szocialista államok anyagi önállóságának
  megteremtoje, elszigeteltségének feloldója,
• propagandaeszköz, utolérési törekvések
  kulcstényezoje,
• területfejlesztési eszköz
• a egységes fejlesztési minta szerint
• (extenzív nehézipartelepítés)

5
Az extenzív iparfejlesztési szakasz
Kelet-Közép-Európában

• Eltéro fejlettségi színvonalú területek azonos
  módon történo fejlesztése
• Elszigeteltség
• külso a szocialista országok elszakadnak
  Nyugat-Európától, nincs szükség világgazdasági
  beilleszkedésre
• belso a szocialista országok közötti kapcsolatok
  gyengék és egyoldalúak, a Szovjetunió felé
  irányulnak

6
Az extenzív iparfejlesztési szakasz
Kelet-Közép-Európában II.

• Párhuzamos, önellátásra berendezkedett gazdasági
  egységek jönnek létre
• Forráshiány miatt csak részleges, egyoldalú
  beavatkozásra van lehetoség
• a modern ipari körzetek alatt konzerválódik a
  korábbi elmaradottság
• az iparfejlesztés nem teremt valódi fejlettséget,
  hanem a kvázifejlettség megteremtése után
  továbblép más területekre

7
Az iparpolitika részleges reformja

• 1950-es évek végétol
• technológiaváltás, új telepítési lehetoségek
• élénkebb KGST-kapcsolatok, szakosodás
• eltéro nemzeti modellek kialakulása
• Szovjetunió az ágazati irányítás teljesköru
  megszüntetése (1957), majd újraszervezése (1965)
• Csehszlovákia racionalizált ágazati irányítás,
  vertikális integrációk kialakítása, késobb
  recentralizáció (1969)
• Magyarország vállalatösszevonások,
  területfejlesztési kampánykísérletek (vidéki
  iparosítás)
• Románia a nehézipartelepítés folytatódása,
  elszigetelodés
• Jugoszlávia radikális területi különbségek
  fennmaradása
• erosödo különbségek, differenciálódás

8
A reformok kudarca sikertelen alkalmazkodás

• Erosödo szerkezeti gyengeségek
• Az ipar nem, vagy csak megkésve képes
  alkalmazkodni a világgazdasági változásokhoz. Fo
  okok
• izoláció, a külso impulzusok gyengesége
• az ipar szent tehén szerepe
• a kvázifejlettség konzerváló ereje, a
  mobilizálható források kimerülése
• nem-piaci muködési mechanizmusok
  (biztonságpolitika, ellátási feladatok, állami
  politikák)
• A szerkezeti válság azonos okokból, de eltéro
  súlyossággal jelenik meg az egyes országokban és
  iparvidékeken

9
A rendszerváltás új feltételrendszere

• Általános forrásszegénység, részleges
  válságkezelés (halogatás vagy megelozés?)
• Eltéro állami politikák és történelmi elozmények
  (a fejlodési szakaszok idobeli eltolódása), a
  térségi kapcsolatok újraértékelése
• Különösen súlyos az ipari válság ott, ahol a
  korábbi társadalmi fejletlenséggel párhuzamosan
  jelenik meg
• Az ipar átalakulásának új tényezoi privatizáció,
  zöldmezos beruházások (külso erok meghatározóak,
  az ipari hagyományok vonzó hatása nem egyértelmu)
• Duális iparszerkezet alakul ki

10
Fejlodési pályák és lehetoségek a
Kárpát-medencében

• Fo veszélyforrások
• stagnáló-depressziós térségek fennmaradása
• félresikerült, periférikus gazdasági reintegráció
  (vagy új típusú kvázifejlettség)
• A transznacionális együttmuködés lehetoségei
• a közelség megteremtése a külföldi beruházások
  számára, a régi ipari térségek bekapcsolása
• a fovároscentrikus fejlodés enyhítése alternatív
  centrumok közvetíto szerepének erosítésével
• határokon átnyúló munkamegosztás, intenzív
  termelo-szolgáltató kapcsolatok

11
Köszönöm a figyelmet