1
Érzelem és kognícióAz érzelmi rendszerek
függetlenségének kérdése

• Általános pszichológia III.
• Tisljár Roland
• tisljar_at_gmail.com

2
Az érzelmek kéttényezos elmélete (Schachter és
Singer, 1962)

• A vegetatív aktivációs állapot kognitív
  magyarázata
• Az érzelmek minosége a vegetatív változás
  címkézésétol függ
• Ha nem áll rendelkezésre megfelelo információ
• Meghatározói
• Az aktuális helyzet jellemzoi
• Korábbi tapasztalatok

3
Az érzelmek kéttényezos elmélete (Schachter és
Singer, 1962) 2.

• Az arousal nem specifikusan az érzelmekkel
  kapcsolódik össze
• A megnövekedett arousalszint értelmezése
• Kello információ hiányában környezeti okoknak
  való tulajdonítása
• A késobbi vizsgálatok nem egyértelmuen
  támasztották alá az elméletet

4
Kognitívkiértékelés-elméletek

• A helyzetre vonatkozó ismeretek és hiedelmek
  értékelésének kulcsszerepe
• A saját életünkre vonatkozó vélt vagy valós hatás
  mértéke
• Az ingerek és események pozitív és negatív
  kategorizációja (Arnold, 1970)
• INGER ? ÉRTÉKELÉS ? AKCIÓTENDENCIA ? ÉRZÉS
• Összetett kiértékelési folyamatok (Lazarus, 1993)

5
Lazarus érzelemelmélete 1.

• Elsodleges értékelés folyamatok
• A helyzet személyes jelentoségének kiértékelése
• Céljainkkal való kongruencia
• Gátol vagy segít
• Finom különbségtételre nem alkalmas

6
Lazarus érzelemelmélete 2.

• Másodlagos értékelési folyamatok
• Internális vagy externális oki tényezok
• Lehetoségek a helyzet megváltoztatására vagy
  fenntartására
• Jövobeli lehetoségek
• Az érzelem megtapasztalása és a viselkedéses
  reakció ez alapján jelentkezik
• Düh esetén a helyzet (példa)
• Fontos
• Céljaival nem kongruens
• Másik személy a felelos (?)
• Az érzelmek lényege a kognitív kiértékelés

7
Újabb kiértékeléselméletek

• Az érzelmek nagy változatosságát a finom kognitív
  különbségtétel képessége adja
• Az érzelmi élmény folytonos folyamat, nem valami
  általi egyszeri eredmény
• A kiértékelés gyakori dimenziói (Ellsworth
  Scherer, 2003)
• Újdonság
• Orientációs reflex
• Kellemesség
• Motivációs relevancia
• Ero és kontrollálhatóság
• Társas kontextus

8
A Zajonc - Lazarus vita

• Az érzelem és a kogníció önálló és részben
  független rendszerek. Az érzelem idoben
  megelozheti a kognitív folyamatot (Robert Zajonc)
• Empirikus bizonyítékok
• 1. Filogenetikai és ontogenetikai elsobbség
• 2. Eltéro anatómiai struktúrák
• 3. Eltéro féltekei dominancia
• 4. A beszéd emocionális jegyeit a jobb, míg
  lexikai és szemantikai elemeit a bal félteke
  dolgozza fel
• 5. Közvetlen retino-hypothatalmikus pályák.
  Önálló szenzoros bemenet. Rövidre zárt érzelmi
  reakciók
• 6. Egyes szagok,ízek azonnali érzelmi reakcióhoz
  vezetnek

9
Zajonc további érvei

• 6. Az értékelés és érzelem gyakran inkongruensek
• Pl. Az érzelmi ítéletek primácia (elsobbségi),
  míg az értékelo ítéletek recencia (újdonsági)
  hatást mutatnak
• 7. Az értékelés közremuködése nélkül új érzelmi
  reakciók alakíthatók ki
• Garcia effektus altatásban
• 8. Küszöb alatti ingerekre érzelmi reakciók
• 9. Kísérletileg szétválasztható a felismerés és
  az érzelmi preferencia
• 9.1. Littman és Mannking (1954) vak-próbánál
  dohányosok nem ismerik fel a kedvenc márkájukat,
  de az ízlik nekik a legjobban
• 10. Érzelmi állapot idézheto elo drogokkal vagy
  az agy elektromos ingerlésével

10
Mi a probléma Zajonc empirikus bizonyítékaival?

• 1. Az elmélet és a kísérleti módszerek jelen
  (1980!) állapotában Zajonc nem tudja bizonyítani,
  hogy a kogníció nem befolyásolja az általa
  felsorolt kísérletek eredményeit
• 2. A kogníció elofeltétele az érzelem
  kiváltódásának, de ez nem jelenti azt, hogy az
  érzelem - miután megjelent - ne hatna vissza a
  kognitív muködésre
• 3. Lazarus kísérletei azt mutatják, hogy ha a
  kognitív értékelo folyamatok megváltoznak, a
  stresszreakciók és az érzelmek is megváltoznak
• 4. Ontogenetikai elsobbség
• Valóban nem képesek kognitív értékelésre az
  emberi csecsemok?
• 5. Filogenetikai elsobbség
• Valóban nem képesek kognitív értékelésre az
  állatok?
• 6. Az érzelem neurofiziológiai alapjainak
  kutatása még gyerekcipoben jár (1980!), nem
  jelenthet alapot az elméletképzés számára.

11
Zajonc - Húsz év múlva (2000)

• A kognitív Idegtudomány új kísérleti apparátusa
  és eredményei végleg eldönthetik a két évtizedes
  vitát.
• Az érzelmi válasz prototípusa
• Jobban szeretem A-t, mint B-t. Az egyén valamely
  inger iránti rejtett vagy kinyilvánított
  preferenciája.
• A kognitív válasz prototípusa
• A-t már láttam, de B-t még soha, vagyis a
  felismerés és az emlékezeti keresés.
• Kognitív felismerés vs. Érzelmi preferencia

12
Az ismételt tapasztalatok kognitív és érzelmi
következményei

• Egy inger, ha újra és és újra találkozunk vele,
  egyre vonzóbbá válik (Zajonc, 1968)

13
Az ismételt tapasztalatok kognitív és érzelmi
következményei (Zajonc, 1968)
14
Az ismételt ingerbemutatás hétköznapi hatásai
Imprinting vagy bemutatási effektus?

• Mita et al (1977) baráti párokról fényképek,
  eredeti és balról-jobbra átfordított
• A másikról az eredeti, magunkról az átfordított
  tetszik jobban (tükörkép)
• Cross et al.(1967) Patkányok egyik csoportja
  Mozart, a másik Schönberg zenét hallgatott.
• Teszt ugyanezektol a szerzoktol más muvek

15
Az ismételt bemutatás következtében kialakuló
preferencia-változás nem tudatos

• A kísérleti személyek többnyire valami mással
  magyarázzák döntéseiket
• Szimmetrikussággal, komplexitással stb.
• Még akkor sem gondolták, hogy a gyakoriság az
  oka, ha felhívták a figyelmüket az ingerek egy
  részének ismétlodésére.
• Martin (1970) nem csak preferencia, hanem
  ismerosségi ítéleteket is kért. Az ismerosségi
  ítélet alapján nem lehetett jól megjósolni a
  preferenciát
• Nem tudatosuló folyamatok állnak a háttérben

16
A küszöb alatt (1 msec) adott ingerek gyakorisága
is meghatározza a kedveltség fokát(Kunst-Wilson
és Zajonc, 1980)
17
A kogníció és érzelem különállóságát alátámasztó
idegrendszeri bizonyítékok(LeDoux, 1995)

• 1. Amygdala-hypothalamusz közötti út egyetlen
  szinapszisból áll.
• 40 msec-al gyorsabb válasz az amygdalából, mint a
  hippokampuszból
• 2. Zola-Morgan et al. (1991) Amygdala irtás után
  sérült érzelmi reakciók, viszonylag ép kognitív
  muködés
• 3. Elliot és Dolan (1998) megismételték
  Kunst-Wilson és Zajonc kísérletét (1980) PET
  méréssel kiegészítve
• A preferencia és felismerési válaszok eltéro
  idegrendszeri területeket aktiváltak

18
A küszöb alatt adott érzelmi ingerek (arcok)
elohangolják a késobbi ítéleteket(Murphy és
Zajonc, 1993)
19
Zajonc (2000) álláspontja az érzelem-kogníció
vitában

• 1. Egy inger ismételt bemutatása az adott inger
  iránti pozitív érzelmek növekedését eredményezi,
  akkor is ha az inger tudatosan nem hozzáférheto
• 2. Bizonyos körülmények között az ingerek érzelmi
  osztályozása pontosabb mutatója az ingerrel való
  korábbi találkozásnak, mint a felismerés
• 3. A tudattalan érzelem általában diffúz, nem
  célorientált, tárgyához lazán kapcsolódik.
• A kogníció specifikus, célorientált és tárggyal
  rendelkezik.
• 4. A tudattalan érzelem ezért bármilyen, akár
  irreleváns ingerhez is kapcsolódhat
• 5. Az érzelem a kogníciótól függetlenül is
  muködhet

20
Érzelem és kognitív stílus

• Kezdeti hipotézis (Forgas, 1989, 1998 Schwarz,
  1990).
• Pozitív hangulatban gyorsabb, felületesebb, kevés
  információn alapuló kognitív muködés
• Negatív hangulatban szisztematikusabb, analitikus
  jellegu, fokális figyelmet vonzó feldolgozási
  muveletek
• Ezzel szemben pl. Isen, 1987
• Pozitív hangulatban kreatívabb, nyitottabb,
  konstruktívabb gondolkodási stílus
• A negatív hangulat jelentos kapacitást köt le,
  ezért gyengíti az információfeldolgozást
• Fiedler (2001)
• A pozitív hangulat a produktív, asszimilációs
  gondolkodásmódnak, valamint a sematikus
  információk mozgósításának kedvez
• A negatív hangulat a környezeti információkra
  fókuszálást eredményez, így kevésbé sematikus,
  részletezo, analitikus a feldolgozás.

21
Érzelem és idegrendszer
22
Cannon kritikája a James-Lange elmélettel szemben
(1927)

• A zsigerek elkülönítése az idegrendszertol nem
  befolyásolja az érzelmi viselkedést
• Azonos zsigeri változások különbözo érzelmi
  állapothoz vezetnek
• A zsigerek viszonylag érzéketlen struktúrák
• A zsigeri változások túl lassúak
• Az érzelmekre jellemzo viszcerális változások
  mesterséges eloidézése nem vált ki érzelmeket
• Az érzelmi kifejezés szubkortikális központok
  muködésének eredménye

23
Bard léziós szintjei
24
Cannon és Bard (1928)

• Agykérgüktol megfosztott macskáknál nem a
  helyzethez illeszkedo, rosszul irányított
  támadások
• Irány nélküli dühös viselkedés (áldüh)
• Hipotalamusz elválasztása (nincs koordinált
  düreakció)
• A thalamusz az ingerre válaszként adott
  érzelemkifejezések központja,
• Az agykéreg legátolja a thalamusz által indított
  érzelmi akciókat
• A dühös viselkedés a hipotalamuszból váltható ki
  (Hess Brüger, 1943)
• Az idegrendszer legalacsonyabb szintjei -
  egyszeru reflexpályák
• Egyszeru ingerekre adott reakciók, testtartás,
  mozgás
• Következo szinten újabb struktúrák, pl. az
  érzelmi rendszerek
• Az elozo funkciók módosítása
• Agykéreg (a legfelso szint)

25
Cannon és Bard (1929) centrális érzelemelmélete
ÉRZÉS
Agykéreg
Talamusz
Hypotalamusz
Testi válaszok
ÉRZELMI INGER
26
(No Transcript)
27
(No Transcript)
28
Herrick (1932) Hot-dog agy hipotézisA mediális
rész osibb, a laterális rész magasabb funkciók
székhelye
29
Papez (1937)

• A testbol és külvilágból érkezo információk
  elérik a thalamuszt és innen 3 nagyobb pályára
  válnak szét
• 1. Striatális régióba mozgás irányítás
• 2. Kéregbe gondolatáramlás
• 3. Limbikus rendszerbe érzelmi rendszer

30
Papez-gyuru elmélet (1937)
ÉRZÉS
Szenzoros kéreg
Gyr. Cinguli
Ant. talamusz
Hippokampusz
Thalamusz
Hypotalamusz
Testi válaszok
ÉRZELMI INGER
31
MacLean (1949) Limbikus-rendszer érzelmi elmélet
32
MacLean (1949) Limbikus-rendszer érzelmi elmélet

• Az érzelmi élményhez a külso ingerek és a
  viszcerális információ integrálása szükséges
• Ez az integráló funkció a hippokampuszhoz kötheto
• Ez az érzelmi rendszer billentyuzete
• Azért értjük meg nehezen érzelmeinket, mert a
  neokortex és a hippokampusz szervezodése nem
  kompatibilis
• 1952-ben vezeti be a limbikus rendszer elnevezést
• Papez-kör mellett ide vette az amygdalát, a
  septumot és a prefrontális kérget
• A limbikus rendszer osi agystruktúrákból áll, nem
  vesz részt a magasabb kognitív folyamatokban

33
Kép forrása Oatley, Jenkins (2001) Érzelmeink,
p. 173.
34
A limbikus rendszer elmélet kritikája - LeDoux

• A félelmi rendszer, mint az érzelem prototípusa
• A félelem áthatja a viselkedést
• Fontos az érzelmek pszichopatológiájában
• A félelem kifejezése hasonló az embereknél és az
  állatoknál.
• A félelmi kondicionálás az érzelmi tanulás
  prototipikus helyzete
• gyors
• sokáig tart
• megváltoztatja az inger jelentését

35
Az amygdala összetett érzelmi számítógépEgyes
magcsoportjai eltéro szomatikus válaszokat
irányítanak (LeDoux)
Amygdala központi mag
Ret.pont.caud
Par.vent.hyp
CG
Lat. Hyp
stressz hormonok
megfagyás
megrezzenés
vérnyomás
36
Az amygdala hipotézis (Joseph LeDoux)
http//www.youtube.com/watch?vT7nXiXQb2iMfeature
player_embedded
37
Alsó és felso amygdaláris útvonal
SZENZOROS KÉREG felso út
SZENZOROS TALAMUSZ
Alsó út
AMYGDALA
Érzelmi inger
Érzelmi válasz
38
Az amygdala hipotézis

• Az amygdala elektromos ingerlése érzelmi autonóm
  válaszokat lehet kiváltani (Hilton és Zbrozyna,
  1963)
• Félelmi kondicionálás az agykéreg eltávolítása
  után is kialakítható, amygdala-roncsolás után
  azonban nem (LeDoux, 1990)
• Az amygdala érzelmi valenciát rendel az
  epizódokhoz, a beérkezo események elsodleges
  érzelmi kiértékelését végzi el
• Hippokampusz léziónál az explicit tanulás,
  amygdala léziónál az érzelmi tanulás károsodik

39
Érzelmi rendszerek és az emlos idegrendszer
(Panksepp)

• Az emberben meglévo alapérzelmek evolúciósan
  kialakult integráló rendszerek, amelynek
  gyökereit megtalálhatjuk más emlosfajoknál.
• A hajtóeroket, az alapveto érzelmi tónust, és a
  különbözo típusú érzelmi arousal állapotok
  felismerését kéregalatti neuronhálózatok
  irányítják.
• Számos különbözo érzelmi neuronhálózat létezik
  (noradrenerg szerotonerg stb.)
• A közös bennük a pszichológiai, viselkedéses
  aspektus

40
Érzelmi rendszerek és az emlos idegrendszer

• Többféle megközelítés létezik az agy-érzelem
  kutatásban
• Az érzelmek tanulás útján alakulnak ki
• Ezek a kutatók egy prototipikus érzelmi
  rendszerrel dolgoznak (pl. LeDoux)
• 2. Vannak kutatók, akik szerint léteznek központi
  afferens programok (pl. MacLean vagy Panksepp).
• Az érzelmek globális idegrendszeri állapotok, nem
  az emlékezet vagy a tanulás alakítja ki oket
• 3. Hibrid megközelítések
• Számos idegrendszeri és kognitív komponenst
  bevonnak az elemzésbe (pl Damasio)

41
Alapérzelmek és idegrendszeri hátterük (Panksepp)
Érzelmi rendszer Agyi területek Neuromodulátorok
Motiváció keresés/expektancia Nuc. Accumbens, laterális hypot., mesolimbikus hálózatok Glutamát, neuropeptidek, opioid rendszerek
Düh Mediális amyg., mediális, dorzális hypot. Neuropeptidek
Boldogság Dorsomediális diencephalon, parafasciculáris area Opioid, glutamát, ACh
42
Érzelmi végrehajtó körök

• Elvárás
• Anticipációs megközelíto viselkedés
• Remény, vágy
• Düh
• Az elvárás rendszer hirtelen lecsökken
  testfelszín-irritáció korlátozás-frusztráció
• Gyulölet, harag
• Félelem
• A fájdalommal és destrukcióval való fenyegetéssel
  kapcsolatban
• Szorongás
• Pánik
• A társas kohézió fenntartása
• Distresszvokalizáció, lobbanékony viselkedés
• Bánat (veszteség, magány, gyász)

• Genetikailag meghatározottak
• Feltétel nélkül aktiválódnak a kihívást jelento
  helyzetekben
• Aktiválják vagy gátolják a megfelelo
  viselkedéseket
• Befolyásolják a releváns szenzoros rendszerek
  érzékenységét
• Neurális aktivitásuk tovább tarthat a kiváltó
  körülményeknél
• Aktivitásuk kondicionálás révén kontroll alá is
  kerülhet
• Kapcsolatban állnak a tudatosságot és a komplex
  döntési folyamatokat meghatározó agyi
  mechanizmusokkal
• Hozzájárulnak a viselkedések közötti szelekcióhoz

43
Érzelmek és tudatosság (Tsutchiyaa Adolphs,
2007)

• (a) Gyors reakció (lt100 ms) - prefrontális kéreg,
  amygdala
• Szubkortikális mediáció
• (b) A szenzoros kéreg részletesebb információkat
  nyújt (100-200 ms) pl. az amygdalának
• Suprerior temporális (zöld) (dinamikus információ
  - pl. arckifejezések felism.)
• Fusiform gyrus (kék) (statikus információ pl.
  identitás)
• (c) Az inger érzelmi jelentésének kiértékelése
  után
• Testi válaszok aktivációja
• Az amygdala és a mediális prefrontális kéregbol
  agytörzsi magvak, hippotalamusz, insula (vissza)
• Az érzelmi állapot összetett folyamatok
  együttesének az élménye