Fejletts

1
Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián
dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney_at_caesar.e
lte.hu
Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai
(BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz
és Jövokutatás Tanszék
2
Fobb nemzetgazdasági ágak megoszlása

• Foglalkozási szerkezet
• A koolajszektor miatt Líbiában nagyobb a
  bányászatip aránya, Egyiptomban ehelyett mg
• Mezogazdaság Líbia 18, Egyiptom 32,
  Törökország 36 (csökken)
• Bányászat, ipar Líbia 30, Egyiptom 17, Tr 23
• Szolgáltatások Líbia 52 Egyiptom 51, Tr 41
• GDP
• A koolajszektor miatt Algériában nagyobb a
  bányászatipar aránya
• Turizmus miatt Marokkóban, Törökországban és
  Tunéziában nagyobb a szolgáltatások aránya
• Mezogazdaság Marokkó 22, Algéria 10, Tunézia
  14, Tr 12
• Bányászat, ipar Marokkó 36, Algéria 60,
  Tunézia 30, Tr 30
• Szolgáltatások Marokkó 42, Algéria 30, Tunézia
  56, Tr 59

3
Észak-Afrika országai

• Hasonlóságok
• Éghajlat partvidék mediterrán, délebbre Szahara
  hatása
• Tokeszegénység, szakemberhiány
• Bányakincsek, mediterrán mezogazdasági termékek
• Különbségek
• Marokkó feudális maradványok, konzervatív
• Algéria, Líbia központosított, szocialista
  kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai
  diktatúra
• Tunézia, Egyiptom nyugati mintájú modernizáció

3
3
4
Marokkó

• Maghreb-el-Aksza
• Alkotmányos monarchia (király)
• GDP/fo 4300
• Bányászat foszfát
• Fejletlen kohászat, gépipar
• Vegyipar (imp. koolaj, foszfát)
• Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bor,
  ötvös)

4
4
5
Algéria

• Köztársaság
• GDP/fo 7200
• Bányászat koolaj, földgáz, vasérc
• Vegyipar
• Fejletlen ipar

5
5
6
Tunézia

• GDP/fo 7600
• Élelmiszeripar (malomipar)
• Bányászat foszfát, koolaj (vasérc)
• Kohászat, gépipar
• Vegyipar
• Kézmuvesipar, turizmus

6
6
7
A Közel-Kelet részei

• Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia) ?
  arab (Izrael zsidó) nyelv, szunnita
• Arab-félsziget Szaúd-Arábia, Jemen, Omán,
  Bahrein, Katar, EAE, Kuvait
• Termékeny Félhold Irak, Szíria, Jordánia,
  Libanon, Palesztina
• Kisázsia ? türk
• Törökország
• Azerbajdzsán
• Eloázsia ? perzsa
• Irán
• Afganisztán
• Pakisztán
• Közép-Ázsia ? türk (Tádzsikisztán perzsa)
• Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán,
  Türkmenisztán, Üzbegisztán

8
Az Iszlám Világ legeurópaibb része Törökország
8
9
Törökország kiváló geostratégiai helyzete

• Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta
  összeköto kapocs, ma híd a Boszporuszon)
• Területének 3-a Európa
• Stratégiailag fontos fekvésu
• Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936.
  Montreux-i egyezmény)
• Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé
• Tigris, Eufrátesz forrásvidéke (termékeny
  félhold vízellátását ellenorzi)
• NATO legfontosabb keleti láncszeme
• Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól
• Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági
  tényezok
• Szoros gazdasági szálak fuzik az EU-hoz
• Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996)
• Teljes jogú tagság még nincs
• Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet
  között

10
Kétarcú mezogazdaság

• Egészségtelen birtokszerkezet
• Kettos arculatú földmuvelés
• Anatóliai-fennsík
• Mediterrán partvidékek
• Tekintélyes állatállomány

11
Bányászat, energiagazdaság

• Króm
• Nemfémes ásványi anyagok
• Bauxit
• Rézérc
• Ólom
• Molibdén, higany, antimon
• Feketekoszén
• Barnakoszén
• Koolaj
• Vízenergia

12
Ipar

• Textil- és élelmiszeripar
• Két legnagyobb foglalkoztató
• Nehézipar
• Megelozte a Közel-K-et
• Széles skálájú, de elmaradott gépgyártás
• Vegyipar

13
Az egy fore jutó GDP területi fejlettségi
különbségei Törökországban 2001-ben
14
A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejto
Törökországban, 2001 (GDP/fo alapján)
15
Arab-Közel-Kelet

• Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia)
  arab világ keleti szárnya
• Izrael pol, kat szempontból jelentos
• Két rész
• Arab-félsziget
• Termékeny Félhold (Tigris-Eufrátesz Libanoni
  partvidék)
• Alacsony népességszám, de
• Utolsó fél évszázadban jelentos világgazdasági
  szerep, okai
• Szénhidrogénen alapuló gazdagság
• Arabizraeli viszony

16
Elo- és Közép-Ázsia

• Elo-Ázsia
• Irán
• Afganisztán
• Pakisztán
• Közép-Ázsia
• Régi iszlám hagyományok türk etnikai örökség
• Szovjet örökség ? kötodés Oroszo-hoz, de
  reorientáció
• Piacgazdasági átmenet

17
A török euroatlanti integráció dilemmái
17
18
Törökország euroatlanti integrációja

• 1948 OEEC alapító tag (1961- OECD)
• 1949 Európa Tanács
• 1952 NATO
• 1959 társulási szerzodéshez folyamodik
• 1964 EGK-társulási szerzodés
• 1974 Észak-Ciprus elfoglalása
• 1987 csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is)
• 1996 vámunió hatályba lép
• 1997 Luxemburgi csúcs 651
• 1999 DK-európai stabilitási egyezmény
• 1999 földrengés
• 1999 Helsinki csúcs tagjelölt
• 2004 nem csatlakozik
• 2005 csatlakozási tárgyalások kezdete

19
Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló
érvek

• Pro
• Megerosíthetjük a török modernizációt
• Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában
• Nagy piac
• Külker EU-val exp. (50), imp. (40)
• Már van vámunió
• Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i orientáció
• Van eu-i része

• Kontra
• 80 mó nem eu-i kultúrájú
• Reg. pol.
• Döntéshozatal
• Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés
• Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság,
  állam túlsúlya, feketegazdaság)
• Túl nagy hadsereg
• 97-ban Ázsia
• Vendégmunkások áradata
• Határviták

20
A török csatlakozás megítélésének különbségei az
EU-tagállamaiban