Inform

1
Információs társadalom

• Stratégia és versenyfutás

9.eloadás
2
A legfrissebb hír

• Indextools Webanalitika
• Szoke Márton, Tensa Kft.
• 50 milliós indulás
• Yahoo, több milliárd forint
• Továbbra is Magyarországon futó fejlesztés
• 100-200 fo foglalkoztatása

3
Korábbi hírek

• Graphisoft
• Lustre
• Recognita
• Kürt
• TV-vetélkedok a Böszörményi útról a világba

4
Még korábban miféle átok?

• INFOSTRADA, 1971
• Több ezer bolgár tanul kibernetikát Japánban
• Floppy a páncélszekrényben
• Software 602 - egy cseh üzenetküldo rendszer
  bukása
• A magyar mikroszámítógép kudarca
• DE SKYPE!!!!

5
Information Imperative Index 1996 Information Imperative Index 1996 Information Imperative Index 1996 Information Society Index 2000 Information Society Index 2000 Information Society Index 2000
Rank Country Points Rank Country Points
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 United States Sweden Denmark Norway Finland Australia Canada Switzerland New Zealand United Kingdom Netherlands Germany Japan Hong Kong Austria Singapore Belgium France Israel Italy Taiwan Korea Ireland Spain UAE Czech Rep Hungary Greece Portugal Argentina Chile Poland Bulgaria Venezuela South Africa Russia Malaysia Brazil Costa Rica Panama Mexico Romania Saudi Arabia Colombia Thailand Ecuador Jordan Turkey Peru Philippines Egypt India Indonesia Pakistan China 5,107 4,003 3,842 3,755 3,722 3,704 3,494 3,459 3,363 3,148 3,099 2,970 2,970 2,893 2,640 2,516 2,475 2,296 2,225 2,070 2,053 2,008 1,922 1,872 1,618 1,528 1,500 1,377 1,301 1,215 1,181 1,159 1,069 1,050 1,043 1,041 990 961 952 918 871 862 850 755 725 695 695 695 651 632 586 435 387 371 335 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 Sweden Unites States Finland Norway Denmark Canada Netherlands Switzerland Australia Japan Singapore United Kingdom Germany Hong Kong Belgium Austria New Zealand Taiwan Ireland Israel France Korea Italy Spain UAE Portugal Czech Republic Hungary Greece Poland Romania Chile Argentina Costa Rica Malaysia Bulgaria Panama South Africa Venezuela Russia Saudi Arabia Brazil Ecuador Mexico Turkey Colombia Philippines Thailand Jordan Egypt China Indonesia Peru India Pakistan 5,062 ? 5,041 4,577 ? 4,481 4,336 4,336 4,230 4,174 4,129 4,093 ? 4,014 ? 3,807 3,558 3,484 3,419 3,397 3,289 3,177 ? 3,144 ? 3,140 3,140 2,931 2,703 2,533 2,301 2,199 ? 2,130 2,130 2,033 1,808 1,679 ? 1,677 1,651 1,635 ? 1,583 ? 1,578 1,539 1,537 1,491 1,444 1,362 1,354 1,314 1,286 1,259 ? 1,136 1,012 ? 1,010 942 931 915 ? 888 877 871 719
6
Hol áll a térség? Információs társadalom
fejlettségi listák összehasonlítása

• A verseny éles
• Átlagot meghaladó növekedéssel is lehet
  visszacsúszni
• Vannak nagy eloreugrók - igazolva, hogy
  tervszeru információs társadalom politikával mód
  van a felzárkózásra
• A visegrádiak utolérhetik Európa szélét
• Sok mutatóban tapodtat sem közeledünk

7
csillagrendszer-metafora

• Alakja vonal Elozni ajánlott
• Átlagos pontgyarapodás - stagnálás
• Kitüntetett irány - tetoesés - mi van azon túl?
• Távolodók változatlan arányok mellett 12-16 év
  múlva kezdik meg a közeledést

8
DE

• Ma már egyre kevésbé böngésszük a számokat és
  fürkésszük a nagy víziókat
• Sok kicsi apró, sikeres lépést várunk el
• Az exportképesség, a kultúra állapota, a
  foglalkoztatottság, a felsooktatás
  versenyképessége lett fontossá
• A beavatkozásképességet meghatározó szakértelem
  stratégiákban ölt testet

9
Információstratégia 1.

• A különbözo szintu (nemzeti ill. nemzetközi -
  regionális - szövetségi) politikai tervezésnek az
  1990-es évek elején megjeleno új minosége
• Kiemeli szektor-szerepébol
• az információs közmu (information infrastructure)
  fejlesztését
• a társadalom egyes alrendszereinek
  informatizálását (informatization)
• az információs iparfejlesztési politikát
  (IT-industry policy)
• az információpolitikát (information policy)
• S ezeket összeolvasztva egységes kiindulási
  alapot teremt a távlati tervezéshez, a korábbi
  "mellérendelo" viszony után most már központi
  szereploként saját céljaihoz és feladataihoz
  igazítva az oktatáspolitika, a távközlésfejlesztés
  , a tudománypolitika és az emberi
  eroforrás-gazdálkodás jelentos metszeteit.

10
Információstratégia 2.

• Az információstratégia gyakran az átfogóbb és
  könnyebben kommunikálható "információs
  társadalomépítés" (information society
  development) programja formájában jelenik meg,
  még inkább kiemelve az új tervezési minoség
  lényegét
• az ezredvég információs korkihívásához igazított
  jövoképet, "víziót", amelyhez a kormányzati
  figyelem és eroforrások irányított
  koncentrálásán, s az ennek révén lehetové tett
  operatív célprogramok hosszú távú és
  szisztematikus megvalósításán át visz az út

11
Információstratégia 3.

• A cselekvési minták célnormájává a kívánt jövo
  válik, és nem az
  alkalmazkodás-problémamegoldás-káoszmenedzselés
  buvös és hagyományos háromszöge
• A tervezési távlatok átalakulnak.
  Minél inkább
  gyorsulnak az információtechnikai forradalom
  által gerjesztett változások a gazdasági-politikai
  -társadalmi élet egyes területein, annál inkább
  válik módszertanilag elkerülhetetlenné a
  közeljövo feladatait idoben még távolabbi
  célokból levezetni. A (nemzeti) programok tehát
  mindinkább a vízióból és nem a pillanatnyi
  "esélypontok" fantáziátlanul rövidlátó óvatos
  mérlegelésébol születnek
• a politikai program sikere nem az elemzés
  mélységének függvénye.

12
Teljes információstratégia

• Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét
  érinto átfogó koncepciót kidolgozó tervezési
  alap-dokumentum
• A végrehajtás kijelölt és muködo kormányzati
  egyezteto-koordináló szintje
• .Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott
  elkülönült célintézmény
• (advising, counselling, monitoring, controlling).
• A program által igényelt alap-és alkalmazott
  kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és
  módszertani bázisát biztosító állandó vagy ad hoc
  szervezet
• A program egyes pontjainak általános/teljes köru
  megvalósítását megelozo/bevezeto,
  tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti
  (pilot) projektek

13
Az információstratégia kulcsterületei

• KÖZOKTATÁS
• FELSOOKTATÁS
• TUDOMÁNY
• KULTÚRA
• INNOVÁCIÓ
• INFORMÁCIÓ-ÉS TUDÁSIPAR
• INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA
• E-KORMÁNYZAT

14
Az információstratégiák elotörténete 1.

• A tömeges tudástermelést stratégiai céllá tevo
  átfogó programok (1868-1992)
• Eötvös, Kármán, Trefort, Klebelsberg
• Meidzsi-reform Japánban
• Dél-Korea 1960-1990

A Tudás fája
15
Az információstratégiák elotörténete 2.

• Új tudások irányított létrehozásának stratégiai
  programjai (1958 - 1992 ) - a tudománypolitika új
  szerepben
• Japán
• Egyesült Államok
• Olaszország

Bruegel "Tudás" (Prudencia) 1559
16
Az információstratégiák elotörténete 3.

• Az információpolitika elojátéka (1968-1989)
• könyvtár-és dokumentációszakmai megalapozás,
  statisztikai intermezzo
• kommunikációpolitika (tájékoztatáspolitika)
• nyelvpolitika
• hírszerzéspolitika

17
Az információstratégiák elotörténete 4.

• "Informatikai stratégia", informatikai
  iparfejlesztés nagyléptéku ágazati programok
  (1967-1996)
• nemzeti informatikai iparok megteremtését illetve
  versenyképesebbé válását (informatikai
  iparpolitika)
• adott technológiák elterjedését és
  meggyökeresedését szolgáló programok
• az "Information superhighway" stratégiai
  tündöklése és bukása (1993-1995)

18
Az információstratégiák elotörténete 5.

• Távközlésfejlesztési programok (1967-1996)
• France Telecom és a Minitel
• TELIDON (Kanada) TERESE (Svédország)
• Bangemann-jelentés Európa a távközlési
  liberalizációval lép az információs társadalom
  felé
• Új generáció Internet és mobilia
• Még újabb generáció szélessáv

19
Információstratégiai programok és jellemzoik

• Nemzeti információstratégiák
• Elso hullám USA, Japán (60-as évek)
• Második hullám Ausztrália, Kanada,
  Franciaország, Svédország (70-es évek)
• Harmadik hullám Szingapurtól Dél-Afrikáig (1992-
  )

20
Információstratégiai programok és jellemzoik

• Regionális kísérletek
• Európai Unió
• APEC
• Afrikai Információs Társadalom
• Információs cégstratégiák
• Microsoft, 1995
• Oracle, Intel, IBM
• Google

21
Információstratégiai programok és jellemzoik

• Nem kormányzati szervezetek információstratégiai
  szakanyagai
• (EURESCOM, FID)
• Városok, kisrégiók, falvak, családok
• Globális szervezetek (UNESCO, ENSZ,
  Világbank, OECD)
• Pártok

Szilvásy Nándor A tudás fája
22
Az információstratégia magyar elozményei
Elotörténet

• Oktatás-és tudománypolitikai csúcspontok
• Iskolaszámítógépesítési program 1983
• NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktra-fejlesztés
  i Program) 1986
• Sulinet 1996

23
Az információstratégia magyar elozményei
Ostörténet

• 1994 NIS (Nemzeti Informatikai Stratégia)
• Teleházak 1996 (1998)
• 1997 KIS (Kormányzati Informatikai Stratégia)
• 1998 január elokészített kormányhatározat
• 1998 nyár - 2000 nyár - tetszhalál
• 2000 közepe Informatikai Kormánybiztosság
• NITS (Nemzeti Információs Társadalom Stratégia)

24
Az információstratégia magyar elozményei Az
utolsó 8 év

• Parlament Informatikai Bizottság
• Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM)
  2002-2006
• MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia)
• Felnövekvo települések
• GKM foosztály (2006-tól)
• NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) nincs benne

25
Magyar információstratégiaCeterum censeo

• Az oktatás és a kutatás-fejlesztés prioritásként
  való kiemelése nélkül féloldalas lesz bármilyen
  program. A tömegesség kritériuma ugyanis
  kizárólag tartósan magas költségvetési
  részesedéssel és az intézményi közegellenállást
  megtörni képes kormányzati-szabályozási
  eltökéltséggel biztosítható. A közoktatási
  rendszert egyszerre kell szerkezetében és
  szemléletében alkalmassá tenni az
  információstratégiára

26
CEEC-országmustra

• A legzajosabb siker ÉSZTORSZÁG
• összpárti megegyezés évente a hazai össztermék
  (GDP) 0,2 százalékát a világháló fejlesztésére
  fordítják.
• Észtországban az Internet népszerubb, mint sok
  uniós tagországban. (Az ezer lakosra jutó
  szerverek számában Észtország felülmúlja többek
  között Belgiumot, Franciaországot,
  Spanyolországot és Olaszországot)

27
Még mindig Észtország

• Tigrisugrás (Alapítvány, tartalomfejlesztés,
  pedagógusképzés)
• e-government sikerek
• az információs infrastruktúra fejlettebb, mint a
  hagyományos
• Finnország tömegvonzása

28
Felzárkózás-igény esetén a kérdések állandóak

• Tapasztaljuk-e hagyományos versenyelonyeink
  bovített újratermelését?
• Termelünk-e új típusú versenyelonyöket?
• Csökken-e bizonyos területeken a
  versenyhátrányunk?

29
Tapasztaljuk-e hagyományos versenyelonyeink
bovített újratermelését?

• Ellenkezoleg azok eróziója domináns
• A kérdés maradt-e annyi versenyelony, amelyre
  egykor majd épülhet offenzív versenyképességi
  program?
• A válasz IGEN (ott, ahol a riválisok hosszú távú
  kulturális ciklusokkal termelhetik csak meg
  ezeket szövetségesünk, az IDO)

30
Termelünk- e új típusú versenyelonyöket?

• Nem látszanak ilyenek
• Az elmaradt hasznok országa vagyunk
• Elszalasztott lehetoségek garmadája
• Ok a politika rövid távú ciklus-vezéreltsége
  nincsenek több kurzust átívelo, szívósan
  felépített fejlesztési programok (ellenségünk az
  IDO)
• ADY REDIVIVUS

31
Itt kezdodik!

• Nem lett az információs társadalom NFT-s
  prioritás
• Nem épül a kormány programja az információs
  forradalomra
• Választásaiban nem az oktatást, kutatást,
  kultúrát preferálja

32
Az egyszeri pénzügyminiszter kérdése

• Minek nekünk Sulinet?
• Markle Foundation 2003 dec.
• Az információs társadalom beruházási programjai
  a kulcstárcák miniszterei számára újabb,
  haszontalan célokra irányuló költekezésként
  jelennek meg

33
Modernizáció, információs korszak és periféria
Ernest Wilson üzenete

• A modernizáció 4 aktora
• Gazdaság
• Politika
• Tudomány
• Civil társadalom
• Nem a teljesítményük, hanem a köztük lévo
  csatornák minosége a siker záloga
• A Wilson-gyémánt 6 csatornája

34
Munkában a gyémánt
Kormányzat
Tudomány
Ipar
Civil szféra
35
A változások a fejekben kezdodnek

• Fiatalokat a kulcs-pozíciókba!
• Konszenzus a lényegi kérdésekben
• (észt példa)
• Állandó diskurzus a részletekrol (méroszám maga
  a diskurzus aránya többi között)
• Következetesség és eltökéltség a megvalósításban
  (portugál példa)

36
Milyen (látható) (brandelheto) hungarikumaink
lehetnek?

• Ami már megvolna, de nem használjuk ki
• Például VIETNAM
• Például BUDAPEST kultúraváros
• Például matekország
• Például ???????? SZEGEDIKUM?