A piac k

1
A piac kínálati oldalaVállalatok alapítása

• 2. eloadás

2
Az eloadás menete

• A piac kínálati oldala
• A kereslet és a kínálat kapcsolata
• A kis- és közepes vállalatok (kkv-k) és alapításuk

3
A piac kínálati oldala

• A piac kínálati oldalán a termelok jelennek meg
  az általuk eladásra szánt termékekkel és
  szolgáltatásokkal.
• S a már említett egyszerusíto feltételezésünk
  szerint a piacon a vállalatok csak az általuk
  megtermelt termékeket kínálják fel.
• E termékmennyiség nagyságának a meghatározásánál
  (nyilvánvaló okokból) nem veszíthetik azonban
  szem elol a termékek eloállítási költségeit sem.

4
A termelési költségek alábbi típusait
különböztethetjük meg

• Állandó költségek
• Változó költségek

5

• A fix (más néven állandó) költségek (FC, Fixed
  Cost) olyan költségek, melyek nulla termelés
  esetén is felmerülnek, és nagyságuk minden
  termelési szinten (hozzávetoleg) azonos. Ilyen
  költség például a cég telephelyének a bérleti
  díja, vagy a vezérigazgató fizetése.

6

• A változó költségek (VC, Variable Cost) olyan
  költségek, amelyeknek a nagysága a termelés
  növelésével párhuzamosan növekszik. Ilyen
  költségek például a termék eloállításához
  felhasznált anyagok, alkatrészek költségei.

7

• Az összes, vagy teljes költség (TC, Total Cost) a
  termeléssel kapcsolatban felmerült összes
  költség. Képlete TC FC VC
• Jelen helyen a költségeket csak termelési
  szempontok szerint osztályozzuk. A költségek
  egyéb szempontok szerinti csoportosítására késobb
  térünk ki.
• Ha a vállalat kibérel például egy csarnokot,
  akkor a bérleti díjat akkor is ki kell fizetnie
  ha semmit nem termel, és akkor is ugyanannyit
  kell fizetnie ha a termelése maximális.

8

• A fentiekben említett költségtípusok egy
  termékegységre jutó mennyiségét az adott
  költségtípus átlagköltségének nevezzük.
•  
• A közgazdaságtannak szélesköru tapasztalatokon
  alapuló megállapítása az, hogy az eloállítás
  fajlagos (egy termékre jutó) költségei a
  megtermelt termékmennyiség növelésével
  általában - csökkenthetok. A csökkenést például
  az egy termékre jutó fix költségek mérséklodése
  magyarázhatja.

9
A kereslet és a kínálat kapcsolata

• A közgazdaságtan további szokásos (egyszerusíto)
  feltételezése, hogy a vállalatok elsodleges célja
  a nyereségnek, más szóval a profitnak - a teljes
  bevétel és a teljes költség különbségének (a Tp
  TR TC értéknek) - a maximalizálása.

10

• Minden vállalati döntésnél, így az értékesítési
  döntéseknél is azt kell tehát megvizsgálni, hogy
  a döntés miként hat a nyereségre, melyik az a
  döntési lehetoség (variáns), amelyiknek a
  megvalósításával a leheto legtöbb nyereséget
  érhetjük el.

11

• Ha a vállalatvezetoket cégük céljairól kérdezik,
  legtöbbször a szükségletek kielégítését, a
  munkahely-teremtést stb. említik.
• A piacgazdaságokban azonban a vállalatok soha nem
  tekinthetnek el a profit-termelés kényszerétol
  sem, hiszen ha veszteségesek, csodbe mehetnek és
  felszámolhatják oket.

12
Fedezeti pont

• A fedezeti pont-elemzés gyakran használt elemzési
  eszköz az eladási volumen és a nyereség közötti
  kapcsolat feltárására. A (számviteli alapú)
  elemzés azt feltételezi, hogy a bevétel az
  eladási ár és az eladott mennyiség szorzata, a
  teljes költség pedig a fix költségeknek, valamint
  a termékegységre jutó változó költségek és az
  értékesítet mennyiség szorzatának az összege.

13

• S azt az alaptételt fogalmazza meg, hogy a
  vállalkozásnak legalább annyit kell termelnie és
  értékesítenie, hogy árbevétele fedezze állandó és
  változó költségeit . A fedezeti pont által
  meghatározott termelési volumen esetén a cégnek
  nincs nyeresége, de vesztesége sem.
• A számítás a vállalati pénzáramlás (cash flow)
  számait felhasználva is elvégezheto.

14
A fedezeti pont
15

• A számviteli fedezeti volumen számításához
  alkalmazható alapképlet könnyen levezetheto az
  évi összes árbevétel összköltség összefüggésbol
  kiindulva.
• mennyiség x egységár
• ? állandó költség ? változó költség
•  

16

•  
•  
•  
• Qf fedezeti mennyiség
• FC állandó (fix) költségek
• v termékegységre eso (egységnyi) változó költség
• p egységár

17
Korlátozó tényezok

• A fedezeti pont számítás alkalmazása során néhány
  korlátozó tényezore, hibalehetoségre is
  figyelemmel kell lenni
• A kalkuláció a költségeket a szokásos számviteli
  csoportosításoktól eltéroen nem költség-nemenként
  (anyag-, bér-költség stb.) és nem az
  elszámolhatóság (közvetlen, közvetett költségek)
  szempontjából, hanem a termelés mennyiségéhez
  való viszony alapján csoportosítja.

18

• Vannak szokásosan állandó költségnek tekintheto
  tételek (amortizáció, bérleti díj, biztosítás
  stb.), és jellemzo változó költségelemek (pl.
  anyagköltség), de a költségeknek a
  volumenváltozásra való reagálás szerinti
  csoportosítását az alkalmazás során minden
  esetben meg kell határozni (a profilok
  sajátosságaihoz igazodóan, különbözo termelési
  tartományokban stb.).

19
Korlátozó tényezok

• A fedezeti pont-számítás a fenti módon akkor
  alkalmazható, ha a vállalat egyetlen terméket
  állít elo, vagy különbözo termékeket változatlan
  összetételben állít elo.
• A módszer a vázolt formájában - azzal a
  feltételezéssel él, hogy az árbevétel és a
  költségek a kibocsátás függvényében lineárisan
  (arányosan) változnak.

20

• A gyakorlatban azonban a nagyobb kibocsátás az
  eladási ár csökkenésével, ennek révén az
  árbevétel arányosnál mérsékeltebb növekedésével
  jár. A változó költségek sem minden esetben
  változnak a kibocsátott (értékesített)
  mennyiséggel arányosan hiszen gyakoriak a
  progresszíven és degresszíven változó költségek.

21

• A fix költségek is csak meghatározott kapacitást
  feltételezve tekinthetok állandóaknak. Ezért
  sokszor célszeru a nem lineáris összefüggések
  figyelembe vétele is. (Például, több fedezeti
  pont van, az elérheto eredmény optimális szintje
  is megállapítható stb.)

22
Fedezeti számítás nem lineáris összefüggések
feltételezésével
23
Marshall kereszt

• Végül a közgazdaságtannak alapveto feltételezése,
  hogy a piacon a keresletnek és a kínálatnak a
  verseny során kialakuló kölcsönhatása határozza
  meg azokat az árakat, és eladott mennyiségeket,
  amelyeken az eladás és a vétel valóban létrejön.

24

• Ha ugyanis a kereslet kisebb, mint a valamely
  áron eladásra felkínált termékmennyiség, az erre
  lehetoséget találó eladók az árak csökkentésére
  (mások termelésük csökkentésére) kényszerülnek.
• Ha viszont a kínálat kisebb, mint a valamely ár
  esetén kialakuló kereslet, akkor az erre elegendo
  jövedelemmel rendelkezo vevok kényszerülnek arra,
  hogy elfogadják a magasabb árakat (míg mások
  csökkentik keresletüket).

25

• Az ilyen módon az ár nagysága nyomán változó
  keresleti és kínálati görbék elobb-utóbb a
  mindkét fél által elfogadható ár szintjén metszik
  egymást (s az egymást keresztezo két vonal
  szokásos elnevezése a Marshall kereszt).

26
A kis- és közepes vállalatok (kkv-k) és alapításuk

• A vállalkozás és a vállalat fogalma
• A magyar gazdasági nyelv gyakran használja a
  vállalkozás kifejezést például az angollal
  ellentétben vállalat értelemben is (angolul
  entrepreneurship, illetve enterprise, s nem
  csereberélhetok).

27

• A vállalkozás a gazdasági tevékenység
  létrehozatala és fejlesztése.
• Kissé szukített értelmezésben minden új üzleti
  egység létrehozási kísérlete (magánfoglalkoztatást
  , új vállalkozói szervezet alapítását, már létezo
  vállalkozás bovítését célzó tevékenység), amely
  akár magánszemély(ek), akár csoport(ok) vagy már
  létezo üzleti vállalkozás(ok) törekvése.

28

• P. Drucker még szukebben értelmezi a fogalmat.
  Nézete szerint a vállalkozás lényege a
  hagyományostól eltéro - új piacot teremto, új
  vevoket szerzo - menedzsment tevékenység
  megkezdése (az innováció).

29

• Például a GE új, a céget kereskedelmi papírokkal
  (részvényekkel stb.) finanszírozó gyakorlatának
  kialakítása, a Mc Donalds gyors-étkezteto
  technológiájának létrehozatala, a konténeres
  tengeri hajó-szállítás egységes technikai,
  illetve szervezési rendszerének a kiépítése, a
  szakosodott kórházak megalapítása.

30
A lakosság vállalkozási hajlandósága a
piacgazdaságok fontos jellemzoje.

• A GEM (Global Entrepreneurship Monitor)
  vizsgálatok szerint a legaktívabb vállalkozók a
  vállalkozni kívánókkal, új vállalkozásokkal
  legmagasabb arányban rendelkezok távoli kis és
  szegény országok, Peru, Uganda, Ecuador, ahol a
  magas arányt a kényszervállalkozások
  eredményezik. Ezeket Újzéland, Ausztrália és az
  USA követi, e gazdag országokban a lehetoség
  motiválta vállalkozók magas száma a jellemzo.

31

• A legtöbb EU ország és Magyarország is - a
  legnépesebb következo csoportban van (ahol a
  közepes vállalkozási készség részben az USA-ban
  megszokottnál kisebb innovációs aktivitásnak is
  egyik fontos magyarázata).
• Kevés viszont a vállalkozó (többek között)
  Hong-Kongban, Szlovéniában és az ilyen
  társadalmi hagyományokkal rendelkezo Japánban.
  (Szerb 2005).

32

• Amint ez ismeretes, a vállalkozás során igen
  különbözo üzleti egységek, például önálló
  szervezetek, így vállalatok - más szóval cégek
  alapíthatók (de vállalaton belüli új
  önelszámoló részlegek is létrehozhatók).

33

• A vállalat-alapítás célszeruségét az ún.
  tranzakciós költségeknek (a termelést/értékesítést
  végzo intézmények költségeinek) az alakulása
  magyarázhatja.
• Akkor érdemes ugyanis céget létrehozni, ha
  muködtetése révén olcsóbb a termeléshez/értékesíté
  shez szükséges munkamegosztás megszervezése, mint
  ha önálló vállalkozók vagy nagyvállalati
  részlegek - tennék ezt a piacon (részletesebben
  lásd Coase 2003.)

34
A kis- és középvállalatok (kkv-k) fogalma

• A XIX. század második, majd a XX. század elso
  felében - a fent ismertetett, lineáris
  összefüggéseket feltételezo fedezeti elemzés
  eredményeit alátámasztva - világszerte a termelés
  növelése, az ebbol származó (ún. nagyságrendi)
  megtakarítások bizonyultak a leginkább
  versenyképeseknek, s a tömegtermelésre
  szakosodott nagyvállalatok álltak a gazdasági
  haladás élvonalában.

35

• Az elmúlt évtizedekben azonban (a felgyorsuló
  muszaki haladás hatására) a rugalmasság, a
  gyors alkalmazkodás vált a vállalati
  versenyképesség kulcs-fontosságú tényezojévé.
• Ennek hatására sorra szuntek meg a munkahelyek az
  acél-, gépkocsi-, gumi-, szórakoztató
  elektronikai ipar korábban legfontosabb
  munkahelyteremto nagyvállalatainál, illetve a
  nagy állami szolgáltató intézményeknél, az
  iskoláknál, egyetemeken, kórházakban.

36

• Az újonnan alapított kis- közepes vállalatok
  például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems,
  az Amazon.Com, a Yahoo gazdasági ereje viszont
  szinte robbanásszeru gyorsasággal nott.
• Munkahely-teremto képességük is igen nagy volt
  (az USA-ban például egyaránt felszívták a háborút
  követo baby-boom ekkor munkába álló fiataljait, a
  nagyvállalatoktól elbocsátottak tömegeit és az
  éppen ekkortájt munkába állni kívánó korábbi
  háziasszonyok millióit).

37

• Megszületett a Small is beautiful (a kicsi
  szép) jelszava, s egyre nagyobb figyelem fordult
  a kkv-k felé.

38

• A jelzett változások miatt Európában is
  szükségessé vált a kkv fogalom módosítása. Az
  Európai Bizottság az elso közös kkv-meghatározást
  jelento 1996. április 3-i 96/280/EK ajánlása
  elsodlegesen azt a célt szolgálta, hogy a
  különbözo közösségi és nemzeti szintu
  fogalomhasználatokat egységesítse.

39

• A gazdasági fejlodés, valamit az érintettek
  egyeztetése következtében került sor a
  2003/361/EK ajánlás 2003. májusában történo
  kihirdetésére, amely 2005. január 1-jén lépett
  hatályba. Az egyes kategóriákra vonatkozó
  ajánlott küszöbértékeket az 1.1. táblázat
  mutatja.

40
A KKV fogalom küszöbértékei
41

• Ahhoz, hogy egy (magyar) vállalat kkv-nak
  minosüljön, több kritériumnak kell megfelelnie.
• Kkv az a vállalat, amelynek összes
  foglalkoztatott létszáma 250 fonél kevesebb,
  továbbá éves nettó árbevétele legfeljebb 50
  millió eurónak megfelelo forintösszeg, és
  mérleg-foösszege legfeljebb 43 millió eurónak
  megfelelo forintösszeg.

42

• A kkv kategórián belül kisvállalat az a cég,
  amelynek összes foglalkoztatott létszáma 50 fonél
  kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy
  mérleg-foösszege legfeljebb 10 millió eurónak
  megfelelo forintösszeg.
• Ugyancsak a kkv kategórián belül
  mikro-vállalatnak minosül az a cég, amelynek
  összes foglalkoztatott létszáma 10 fonél
  kevesebb, valamint éves nettó árbevétele és
  mérleg-foösszege legfeljebb 2 millió eurónak
  megfelelo forintösszeg.

43

• Nem minosül azonban kkv-nak az a fentieknek
  megfelelo vállalat sem, amelyben egy
  nagyvállalat, illetve az állam vagy az
  önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni
  részesedése - toke vagy szavazati joga alapján -
  külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25-ot.

44

• Az EC a küszöbértékek frissítésén túl pontosan
  megadja a kritériumok értelmezését, s
  megkülönbözteti - az önálló, a partner, és a
  kapcsolt vállalakozás fogalmának bevezetésével -
  a vállalkozások egymáshoz fuzodo viszonyát is.
• A vállalatok méretének a meghatározását az utolsó
  összevont (konszolidált) beszámoló, ennek
  hiányában éves beszámoló vagy egyszerusített éves
  beszámoló szerinti foglalkoztatott létszám és
  nettó árbevétel vagy mérleg-foösszeg alapján kell
  meghatározni.

45

• Az egyéni vállalkozás minosítése az adóbevallása
  szerint, a foglalkoztatott létszám alapján
  történik. Az egyszerusített vállalkozói adó
  hatálya alá tartozó vállalat minosítése a saját
  nyilvántartása szerint, a foglalkoztatott létszám
  alapján történik (s a kkv minosítéshez a cégnek
  foglalkoztatott létszámra vonatkozó
  nyilvántartással kell rendelkeznie).

46

• Éves beszámolóval, egyszerusített éves
  beszámolóval, összevont (konszolidált)
  beszámolóval, a személyi jövedelemadó bevallással
  nem rendelkezo újonnan alapított vállalat
  esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell
  figyelembe venni.

47

• Amennyiben egy vállalat éves szinten túllépi a
  foglalkoztatott létszám- vagy pénzügyi
  határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek
  eredményeként csak abban az esetben veszíti el,
  illetve nyeri el a közép-, kis- vagy
  mikro-vállalkozói minosítést, ha két egymást
  követo beszámolási idoszakban túllépi az adott
  határértékeket, vagy elmarad azoktól.
• Az adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a
  vállalathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó
  cégek adatait, ha az adatok összevont
  (konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.

48

• Önálló vállalat az a cég, amely nem minosül
  partner, illetve kapcsolódó vállalatnak.
• Partnervállalat az, amely nem minosül kapcsolódó
  vállalkozásnak, és amelyben más vállalatnak
  kizárólagosan, vagy több kapcsolódó vállalatnak
  együttesen, illetve amelynek más vállalatban
  kizárólagosan, vagy több kapcsolódó vállalattal
  együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett
  tokéje vagy szavazati joga alapján - legalább
  25.

49

• Kapcsolódó vállalatok azok, amelyek egymással az
  alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban
  állnak
• a) egy vállalat egy másik vállalat tulajdoni
  részesedésének (részvényeinek) vagy a
  szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
• b) egy vállalat egy másik vállalatban jogosult
  arra, hogy a vezeto tisztségviselok vagy a
  felügyelo bizottság tagjai többségét megválassza,
  vagy visszahívja, vagy

50

• c) egy vállalat egy másik vállalat felett a
  tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött
  szerzodés vagy a létesíto okirat rendelkezése
  alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a
  szavazati aránytól, a megválasztási és
  visszahívási jogtól - dönto irányítást,
  ellenorzést gyakorol, vagy

51

• d) egy vállalat egy másik vállalatban - más
  tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött
  megállapodás alapján - a szavazatok többségét
  egyedül birtokolja.
• e) azok a vállalatok, amelyek egy vagy több
  vállalaton keresztül állnak egymással a
  fentiekben (a-d pontokban) felsorolt
  kapcsolatban.

52

• f) azok a vállalatok, amelyek egy természetes
  személy vagy közösen fellépo természetes
  személyek egy csoportja révén a fent (a-e pontok)
  meghatározott jellegu kapcsolatban állnak
  egymással, amennyiben tevékenységüket vagy
  tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy
  egymással szomszédos piacokon folytatják.

53

• A befektetok érdekeltsége tekintetében önálló
  vállalatnak minosül az a vállalat,
• amellyel a befektetok külön-külön és együttesen
  sem állnak a fenti pontokban meghatározott
  kapcsolatban,
• vagy amelynek a befektetoi sem közvetlenül, sem
  közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy
  amelynek a befektetoi nem vállalkozásként
  muködnek. Ellenkezo esetben a cég kapcsolódó
  vállalatnak minosül.

54
Vállalat-alapítás. Társasági jogi és cégjogi
összefüggések

• A Magyar Köztársaság Alkotmánya (a többször
  módosított 1949. évi XX. törvény) a piacgazdaság
  és a jogállamiság egyik alap-kritériumának
  tekinti a vállalkozás szabadságát, azonban az
  egyes vállalati típusok kizárólag törvényben
  meghatározott formában muködhetnek.

55
Az egyéni vállalkozás

• Egyéni vállalkozás a belföldinek minosülo
  természetes személy vagy külföldinek minosülo
  külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége.
• Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi
  természetes személy jogosult, aki
• cselekvoképes,
• lakóhelye van, és
• nincs kizárva az egyéni vállalkozás
  gyakorlásából.

56

• Gazdasági tevékenységen az
• üzletszeruen - ellenérték fejében,
• nyereség- és vagyonszerzés céljából,
• rendszeresen - folytatott termelo vagy
• szolgáltató tevékenységet értjük.

57

• Az egyéni vállalkozó tevékenységét az
• egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti
  meg, és az abban
• meghatározott tevékenység keretei között
  folytathatja (ha a tevékenység folytatását
  jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak
  ennek birtokában kezdheti meg).
• Köteles személyesen közremuködni a tevékenység
  folytatásában, de
• alkalmazottat, bedolgozót,
• segíto családtagot és
• középfokú szakoktatási intézményi tanulót is
  foglalkoztathat.

58

• A tevékenységébol eredo kötelezettségeiért teljes
  vagyonával, korlátlanul felel, ezért természetes
  személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat,
  és egyidejuleg nem lehet gazdasági társaságnak
  korlátlanul felelos tagja.

59
A közkereseti társaság (kkt.)

• A közkereseti társaság létesítésére irányuló
  társasági szerzodéssel a társaság tagjai arra
  vállalnak kötelezettséget, hogy
• korlátlan és egyetemleges felelosségük mellett
• üzletszeru közös gazdasági tevékenységet
  folytatnak, és az ehhez szükséges
• vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére
  bocsátják.

60

• A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem
  rendelkezik.
• A jogi személyiség hiánya nem a jogképesség
  korlátozottságát jelenti, hanem mindössze annak
  kifejezodése, hogy a közkereseti társaság
  elsodlegesen személyegyesíto társaság, és csak
  másodlagosan vagyonegyesülés.
• Ezek szerint tehát a közkereseti társaság a tagok
  személyétol elkülönült önálló jogalany.

61

• Cégneve alatt
• jogokat szerezhet és
• kötelezettségeket vállalhat,
• szerzodéseket köthet,
• perelhet és perelheto,
• de a közkereseti társaságnak nincs a tagjaitól
  elkülönült, önálló szervezete (pl. a közkereseti
  társaságnál nem muködhet taggyulés, hanem csak
  tagok gyulése, amelynek tevékenységében
  valamennyi tag személyesen részt vesz),

62

• a vezeto tisztségviselo csak tag lehet
• a közkereseti társaság cégneve alatt folytatandó
  üzletszeru közös gazdasági tevékenységhez
  szükséges vagyont a tagok bocsátják a társaság
  rendelkezésére.

63

• A közkereseti társaság a kötelezettségeiért
  elsosorban társasági teljes vagyonával
  (korlátlanul) felel, de amennyiben a közkereseti
  társaság vagyona a hitelezoi igények kielégítését
  nem fedezi, akkor másodlagosan (mögöttesen) a
  tagok a saját vagyonukkal korlátlanul és
  egyetemlegesen felelnek.
• E társasági forma az alapítók körében azért lehet
  népszeru, mert olcsón és gyorsan létre lehet
  hozni, de a felelosségi formájára tekintettel nem
  a legkedveltebb társasági forma.

64
Betéti társaság (bt.)

• A betéti társaság létesítésére irányuló társasági
  szerzodéssel a társaság tagjai
• üzletszeru, közös gazdasági tevékenység
  folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon,
  hogy
• a társasági vagyon által nem fedezett
  kötelezettségekért legalább egy tag (beltag)
  felelossége korlátlan, és
• a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy
  másik tag (kültag) csak a társasági szerzodésben
  vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles,
  a társaság kötelezettségeiért azonban - a
  törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.

65

• A bt. a legnépszerubb gazdasági társasági forma,
  tipikus kisvállalat.
• Azért kedvelt, mert alapítása csakúgy, mint a
  kkt. esetén viszonylag olcsó, egyszeru és
  gyors, azonban a tagi felelosség, jóval
  kedvezobb.

66

• A betéti társaságot is társasági szerzodéssel
  kell létrehozni, s az alapításkor a jogi
  képviselo igénybevétele ugyancsak kötelezo.
• A beltag aki a vagyonát kockáztatja
  tipikusan az a személy, aki a társaság
  irányítását és vezetését, valamint képviseletét
  ellátja, a legfontosabb stratégiai kérdésekrol
  azonban a tagok egyhangúan döntenek.
• A nyereségbol a tagok - ha nem állapodnak meg
  eltéroen - a társaságba bevitt vagyonuk arányában
  részesednek (illetve a veszteséget is ugyanilyen
  arányok szerint viselik).

67
Korlátolt felelosségu társaság (kft.)

• A fogalmi meghatározás szerint a korlátolt
  felelosségu társaság olyan gazdasági társaság,
  amely elore meghatározott összegu törzsbetétekbol
  álló törzstokével (jegyzett tokével) alakul, és
  amelynél a tagnak a társasággal szembeni
  kötelezettsége csak törzsbetétének
  szolgáltatására, és a társasági szerzodésben
  esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás
  szolgáltatására terjed ki. A tag a társaság
  kötelezettségeiért - törvényben meghatározott
  kivétellel - nem felel.

68

• A kft. a második legnépszerubb magyar vállalati
  forma. Igaz, alapítása és a muködtetése is
  költségesebb, mint a fentiekben kifejtett
  társasági formáké, azonban a felelosségi
  rendszere a legkedvezobb, hiszen nem a
  magánvagyon, hanem csak a bevitt vállalkozói
  vagyon a hitelezoi követelés fedezete.

69

• A társaság legfobb döntéshozó szerve a taggyulés,
  ezt legalább évente egyszer össze kell hívni.
• A legfontosabb kérdésekben itt dönt a tagság.
• Az operatív irányítással egy vagy több ügyvezetot
  lehet megbízni, aki(k) lehet(nek) a társaság
  tagja(i), de lehet(nek) kívülálló személy(ek) is.

70

• A kft., ha fizetésképtelen, felszámolási eljárás
  keretében szüntetheto meg.
• Ha viszont fizetoképes céget kívánnak
  megszüntetni, végelszámolási eljárást kell
  lefolytatni.

71
Felhasznált irodalom

• Demeter László Fülöp Gábor Hollóné dr. Kacsó
  Erzsébet Dr. Kádek István Námor Anna Dr.
  Papanek Gábor DSc. Dr. Román Róbert Tánczos
  Tamás Turóczi Gabriella Gyakorlati
  vállalkozási ismeretek. PR-Editor Kft. 2007.

72

• KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!