A SZERZOD

1
A SZERZODÉSI JOG ELVEI

• REPETITORIUM A KÖTELMI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE KÖRÉBOL

2
A SZERZODÉSI JOG ELVEI

• A szerzodési szabadság elve(ennek keretében a
  diszpozitivitás elve)
• A konszenzualitás elve
• A visszterhesség elve
• Pacta sunt servanda elve versus clausula rebus
  sic stantibus, mint kivétel
• Az együttmuködés elve

3
A SZERZODÉSI SZABADSÁG ELVE

• A szerzodési szabadság alapelve
• 1. A szerzodéskötési szabadság (akarok-e
  szerzodést kötni) kivételek pl. kötelezo
  felelosségbiztosítás, áram-, víz, stb. szolg.
• 2. A szerzodo fél megválasztásának szabadsága
  (kivel kívánom a szerzodést megkötni) korlát
  pl. gazdasági monpolhelyzet
• 3. A típusszabadság (milyen típusú szerzodést
  akarok kötni) kivétel társasági szerzodések
• 4. A szerzodési tartalom alakításának szabadsága
  (milyen tartalommal kívánok szerzodést kötni
  )Ptk. 200. (1) A szerzodés tartalmát a felek
  szabadon állapíthatják meg. A szerzodésekre
  vonatkozó rendelkezésektol egyezo akarattal
  eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem
  tiltja. (diszpozitivitás elve) kivételek pl. az
  érvénytelenség, kötelezo szerzodési tartalom
  eloírása fogyasztói szezrodések esetében

4
A KONSZENZUALITÁS ELVE

• Ptk. 205. (1) A szerzodés a felek akaratának
  kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
  
• 1. központi elem A KONSZENZUS
• SZERZODÉSI MINIMUMFELTÉTEL
• (Hogy mire kell a konszenzusnak kiterjednie, ld.
  a szerzodéskötésnél!!!)
• 2. A PTK. SZERZODÉSEI KONSZENZUÁLSZERZODÉSEK
• a szerzodés létrejöttéhez egyik fél részérol
  sincs szükség teljesítési mozzanatra
• /a korábbi reálszerzodések kölcsön,
  haszonkölcsön, letét, zálogszerzodés már
  konszenzuálszerzodések/
• Egyetlen reálszerzodés a Ptk-ban A foglaló adása
  reálszerzodés, a foglaló adására vonatkozó
  megállapodás kötelmi jogi jogviszonyt nem
  keletkeztet. (BH2007. 91.)

5
A VISSZTERHESSÉG ELVE

• a szolgáltatással szemben - értékét tekintve -
  vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell
  állnia.
• Ptk. 201. (1) A szerzodéssel kikötött
  szolgáltatásért - ha a szerzodésbol vagy a
  körülményekbol kifejezetten más nem következik -
  ellenszolgáltatás jár. (vélelmezett
  visszterhesség)
• Az elvet sérto szerzodés következményei pl.
• 201. (2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás
  között anélkül, hogy az egyik felet az
  ajándékozás szándéka vezetné, a szerzodés
  megkötésének idopontjában feltunoen nagy az
  értékkülönbség, a sérelmet szenvedo fél a
  szerzodést megtámadhatja. (laesio enormis)
• (3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban
  az esetben is, ha a hitelnyújtó szerzodésben
  meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj
  között - a szerzodéskötés egyéb körülményeit is
  figyelembe véve - feltunoen nagy az
  értékkülönbség.
• 202. Ha a szerzodo fél a szerzodés megkötésekor
  a másik fél helyzetének kihasználásával feltunoen
  aránytalan elonyt kötött ki, a szerzodés semmis
  (uzsorás szerzodés).

6
PACTA SUNT SERVANDA ELVEés korrekciója a
CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS

• PACTA SUNT SERVANDA
• A SZERZODÉS ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZO EREJÉNEK
  ELVE
• a megállapodásokat teljesíteni kell
• A szerzodésnek a felek között törvényereje van,
  kötelesek azt a szerzodésben rögzített
  tartalommal teljesíteni.
• Ptk. 198. (1) A szerzodésbol kötelezettség
  keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és
  jogosultság a szolgáltatás követelésére. (a
  szerzodés általánosan kötelezo erejének törvényi
  megfogalmazása)

7
A szerzodés általános kötelezo erejének elismerése
A természetjogászok érdeme. Grotius, az újkori
szerzodés atyja szerint A természetjogtól
folyik a szerzodések megtartásának kötelezettsége
s ebbol a formából keletkezett az államok belso
joga. A megállapodásokat be kell tartani (pacta
sunt servanda) elve lett a természetjog fontos
parancsa a forgalom biztonság érdekében. Innen
eredt a magánjog egyik fontos tétele a szerzodés
törvényt szab a szerzodonek (contractus
contrahentibus legem ponit).
8
Hugo /de Groot/ GROTIUS (1583, Delft 1645,
Rostock)
Németalföldi teológus, író, politikus és
jogász. Leiden és Orleans egyetemén filozófiát,
teológiát, klasszikus nyelveket és jogot tanult
és 1598-ban diplomáciai szolgálatba lépett.
Mint a remonstráns teológus, J. Arminius híve,
1618-ban börtönbe került fogsága alatt írta meg
a háború és a béke jogáról szóló nagy munkáját,
amely az újkori természetjogi szemlélet és a
modern nemzetközi jog elméleti alapvetése.
http//nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/grotius.h
tm
9
CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS
a dolgok jelenlegi állására vonatkozó
záradék Kivételképpen alkalmazható, korrekciós
elv. Jelentoséggel elsodlegesen a tartós
jogviszonyok körében bír. A körülményekben utóbb
beállt olyan változást feltételez, amely miatt a
szerzodés teljesítése el nem várható (amit elore
látva, a felek szerzodésüket meg sem kötötték
volna, vagy más tartalommal kötötték volna
meg). ? az a fél, akire nézve a változás
méltánytalanul nehéz helyzetet teremt,
mentesülhet a teljesítési kényszer alól
a/ kezdeményezheti a bíróság elott a
szerzodés módosítását elore nem
látható releváns változás beálltára
hivatkozva Ptk. 241. A bíróság módosíthatja a
szerzodést, ha a felek tartós jogviszonyában a
szerzodéskötést követoen beállott körülmény
folytán a szerzodés valamelyik fél lényeges jogos
érdekét sérti. b/ szerzodést
megszüntetheti (felbontás, ill. elállás) Ptk.
208. (5) A szerzodés megkötését bármelyik fél
megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az
eloszerzodés létrejötte után beállott körülmény
folytán a szerzodés teljesítésére nem képes,
illetoleg a szerzodés megkötése nemzetgazdasági
érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a
szerzodés megkötése után elállásnak vagy
felmondásnak lenne helye.
10
AZ EGYÜTTMUKÖDÉS ELVE

• CULPA IN CONTRAHENDO
• Ptk. 205. (3) A felek a szerzodés megkötésénél
  együttmuködni kötelesek, és figyelemmel kell
  lenniük egymás jogos érdekeire. A szerzodéskötést
  megelozoen is tájékoztatniuk kell egymást a
  megkötendo szerzodést érinto minden lényeges
  körülményrol.
• Az elfogadott, kihirdetett, de hatályba nem
  lépett Ptk.
• A felek a szerzodéskötési tárgyalások alatt, a
  szerzodés megkötése és fennállása során,
  különösen a szerzodéssel kapcsolatos jogaik
  gyakorlásánál kötelesek együttmuködni.
• kötelesek tájékoztatni egymást a szerzodést
  érinto minden lényeges körülményrol.
• Ha a szerzodés létrejön, az a fél, aki az
  együttmuködési kötelezettségét megszegi, köteles
  a másik fél ebbol származó kárát a
  szerzodésszegéssel okozott károkért való
  felelosség általános szabályai szerint
  megtéríteni.
• Ha a szerzodés nem jön létre, az a fél, aki az
  együttmuködési kötelezettségét a szerzodéskötési
  tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél
  ebbol származó kárát a szerzodésen kívül okozott
  károkért való felelosség általános szabályai
  szerint megtéríteni. Ez a kötelezettsége azonban
  csak olyan mértékben áll be, amilyen mértékben a
  károsult bizonyítja, hogy az együttmuködési
  kötelezettség megszegésének lehetséges
  következményét a kötelezettségszegés idopontjában
  elore látta, vagy elore kellett látnia.