1. dia

1
Dr. Balog Katalin Szempontok a szerzodéskötések
ellenorzéséhez ETI 2009. június 9.
2

Eloadás vázlata 1.
Jogszabályi háttér bemutatása 2.
Szerzodéskötéssel kapcsolatos ismeretek 3. Az
EüM Ellenorzési Foosztálya által 2008-ban
lefolytatott szerzodéskötési vizsgálat
tapasztalatai
3
Jogszabályi háttér 1) A szerzodéskötésekre
vonatkozó általános szabályok A Polgári
Törvénykönyvrol szóló 1959. évi IV. törvény A
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
tv. A költségvetési szervekre vonatkozó
speciális szabályok Az államháztartásról szóló
1992. XXXVIII. törvény Az államháztartás muködési
rendjérol szóló 217/1998. (XII. 30.)
Kormányrendelet Kötelezettségvállalással,
illetve a teljesítésigazolással, fizetési
kötelezettségek kiegyenlítésével kapcsolatos
szabályok (Áht., Ámr.) Gazdaságosság,
hatékonyság, eredményesség követelményének
érvényre juttatása.
4
Szerzodés fogalma Két, vagy több személy jogi
hatást kiváltó, egybehangzó akaratnyilatkozata.
Ptk. 198. (1) A szerzodésbol kötelezettség
keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és
jogosultság a szolgáltatás követelésére. Ptk.
200. (1) A szerzodés tartalmát a felek szabadon
állapíthatják meg.
5
Szerzodési feltételek Ptk. 205. (1) A
szerzodés a felek akaratának kölcsönös és
egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A
szerzodés létrejöttéhez a feleknek a lényeges,
valamint a bármelyikük által lényegesnek
minosített kérdésekben való megállapodása
szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk
olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály
rendez. (3) A felek a szerzodés megkötésénél
együttmuködni kötelesek, és figyelemmel kell
lenniük egymás jogos érdekeire. A szerzodéskötést
megelozoen is tájékoztatniuk kell egymást a
megkötendo szerzodést érinto minden lényeges
körülményrol. (4) Ha a szerzodéskötési
kötelezettség esetében a szerzodési nyilatkozatok
eltérnek egymástól, a felek kötelesek
álláspontjaik egyeztetését megkísérelni.
6
Szerzodés alakja (Ptk. 216-218. ) Lehet szóban
és írásban DE! költségvetési szerveknél kötelezo
az írásbeli szerzodéskötés. Ámr. 134.
7
Szerzodések elemei Alanyok kik a szerzodo
felek Szerzodés tárgya mire kötnek szerzodést
pl. tulajdonjog átruházása, szakértoi munka
elvégzése Szerzodés tartalma (1) A szerzodés
tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A
szerzodésekre vonatkozó rendelkezésektol egyezo
akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést
nem tiltja. A szerzodo felek egymás irányában
fennálló teljesítési kényszere, mely fo- és
mellékkötelezettségekbol áll. Pl. az eladó fo
kötelezettsége a dolog tulajdonjogának átruházása
és a dolog megfelelo minoségben való átadása a
vevo számára bizonyos határidon belül. Az eladó
mellék kötelezettsége a jog és kellékszavatosság
(a szolgáltatott dolog rendeltetésszeru
használatra való alkalmasságáért az eladót
feltétlen helytállási kötelezettség terheli), a
tájékoztatás, az okirat szolgáltatás, és az
átadással kapcsolatos költségek viselése. A vevo
fo kötelezettsége a dolog átvétele és a vételár
megfizetése bizonyos határidon belül. A vevo
mellék kötelezettsége az átvétel és a
szerzodéskötéssel kapcsolatos költségek
megfizetése.
8
Szerzodés tartalma (2)

• Szerzodés részleteinek meghatározása
• Feladatok ütemezése
• Részteljesítések és ellenorzések, átadás-átvételi
  jegyzokönyvek,
• Határidok az egyes részteljesítésekhez

9
Szerzodések típusai (1) Vállalkozási
szerzodés Alanyok vállalkozó és
megrendelo Tárgya 389. Vállalkozási szerzodés
alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére,
elkészítésére, feldolgozására, átalakítására,
üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával
elérheto más eredmény létrehozására, a megrendelo
pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére
köteles. Fo kötelezettség Vállalkozó eredmény
létrehozása. megrendelo az eredményért való
díjfizetés. 391. (1) A vállalkozó a munkát
saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést
úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka
gazdaságos és gyors befejezését. (2) A vállalkozó
alvállalkozó igénybevételére jogosult. (3) A
vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért
úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna
alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén
pedig felelos minden olyan kárért is, amely
anélkül nem következett volna be.
10
Szerzodések típusai (2) Megbízási szerzodés
(Ptk. 474. ) Alanyai megbízó és megbízott
Tárgya a megbízó a megbízottat megbízza, hogy a
rábízott ügyet lássa el. Hogyan a megbízó
utasításának szerint és a megbízó érdekének
megfeleloen. Gondos munkavégzést vállal és nem
eredményt. Megbízott kötelezettsége folyamatos
értesítés és elszámolás a végzett
munkáról. Megbízó kötelezettsége a felmerült
költségeket, megbízási díjat ki kell fizetni.
11
Szerzodések típusai (3) Adás-vételi
szerzodés Bérleti szerzodés, lízing 423.
Bérleti szerzodés alapján a bérbeadó köteles a
dolgot idolegesen a bérlo használatába adni, a
bérlo pedig bért fizetni.
12
Szerzodéskötés és szerzodés teljesítés
lépései Szerzodés elokészítés Kbt. alapján
vizsgálni kell a megrendelni kívánt áru,
szolgáltatás, stb. becsült értékét Ajánlati
felhívás Ajánlatok benyújtása, kiértékelése,
gyoztes kiválasztása, kihirdetése
13
Szerzodés létrejöttétol a teljesítési határidoig
tartó szakasz Elokészítés, elozetes felmérés,
egyeztetések a két szerzodo fél között. Itt lehet
módosítani a szerzodést, illetve megszüntetni,
vagy felbontani. (Ptk. 319-323. ) A szerzodés
módosítása 240. (1) Ha jogszabály kivételt nem
tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a
szerzodés tartalmát, vagy megváltoztathatják
kötelezettség-vállalásuk jogcímét. (2) A
tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott
szerzodésnek a módosítással nem érintett része
változatlan marad. A szerzodés megszüntetése a
szerzodés a jövore nézve szunik meg, és a felek
további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A már
teljesített szolgáltatásokat illetoen elszámolni
tartoznak (Ptk. 319. (2) bek.). A szerzodésben
rögzíteni kell melyik szerzodo fél, milyen
feltételek mellett mondhatja fel a szerzodést,
rendes és rendkívüli. A szerzodés felbontása a
szerzodés megkötésének idopontjára visszameno
hatállyal szunik meg, és a már teljesített
szolgáltatások visszajárnak. (Ptk. 319. (3)
bek.) A szerzodésben rögzíteni kell melyik
szerzodo fél, milyen feltételek mellett állhat el
a szerzodéstol. (Ptk. 300. , 320. )
14
Teljesítési szakasz Lehet egyetlen lépés, pl.
eszköz vásárlás, de egyes jogviszonyok esetében
hosszú, vagy bizonytalan idotartamú is lehet. A
szerzodést biztosító mellékkötelezettségek 1. a)
A foglaló Ptk. 243-245. ) b) A kötbér (Ptk.
246-247.) Ptk. 246. (1) A kötelezett
meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti
magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért
felelos, nem, vagy nem szerzodésszeruen teljesít
(kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen
kikötni. Kötbér után kamat kikötése
semmis. Késedelmi kötbér késedelmes teljesítés
esetén. 301/A. (1) Gazdálkodó szervezetek
között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat
az e -ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni. (2) A késedelmi kamat mértéke a
késedelemmel érintett naptári félévet megelozo
utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét
százalékkal növelt összege. Meghiúsulási kötbér
ha egyáltalán nem teljesítik a szerzodéses
kötelezettséget. Minoségi kötbér ha nem
szerzodésnek megfelelo minoségben teljesítik a
szerzodést.
15
A szerzodést biztosító mellékkötelezettségek 2.

• c) Garancia a megfelelo minoségu termék
  átadásáért
• jótállás
• Hibás teljesítés Szavatosság
• d) A bankgarancia
• Ptk. 249. A bank kötelezettséget vállalhat
  arra, hogy meghatározott feltételek - így
  különösen bizonyos esemény beállta vagy
  elmaradása, illetoleg okmányok benyújtása -
  esetében és határidon belül a kedvezményezettnek
  a megállapított összeghatárig fizetést fog
  teljesíteni.

16
A szerzodést biztosító mellékkötelezettségek 3.

• e) A jogvesztés kikötése
• Ptk. 250. (1) A felek írásban megállapodhatnak
  abban, hogy a szerzodésszegésért felelos fél
  elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely
  ot a szerzodés alapján megilletné.
• f) Az óvadék
• Ptk. 270. (1) Valamely követelés biztosítására
  pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és
  egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi
  eszközön az erre irányuló szerzodéssel és az
  óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható.

17
A teljesítést követo helytállási
szakasz Hibátlan teljesítés esetén ez a szakasz
láthatatlan marad, csak feltételesen él. Hibás
teljesítés esetén kerülnek elotérbe a hibás
teljesítési jogkövetkezmények (szavatosság,
jótállás Ptk. 248. ) A két szerzodo fél közötti
szerzodéses viszony csak a helytállási ido
leteltével szunik meg a felek között.
18
A jótállás Ptk 248. (1) Aki a szerzodés
hibátlan teljesítéséért szerzodés vagy jogszabály
alapján jótállásra köteles, ennek idotartama
alatt a felelosség alól csak akkor mentesül, ha
bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után
keletkezett. A jótállás a jogosultnak a
törvénybol eredo jogait nem érinti. A jótállás a
kereskedo, gyártó garantálja, bizonyos
idotartamon belül a termék kifogástalanul fog
muködni, és ez alól a felelosség alól csak akkor
mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a vevo
rendeltetésellenesen használta a terméket.
Jótállás csak bizonyos, jogszabályban
meghatározott áruk és szolgáltatások körére
vonatkozik. (Az egyes tartós fogyasztási cikkekre
vonatkozó kötelezo jótállásról szóló 151/2003.
(IX. 22.) Korm. rendelet) A jótállás azért
kedvezobb a vásárlónak, mint a szavatosság, mert
reklamáció esetén nem kell bizonyítania, hogy
vétlen a termék meghibásodásában. Hibás
teljesítés - Szavatosság az eladó azért vállal
felelosséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket
adott át a vevonek, tehát nincs olyan rejtett
hibája, amely csak késobb fog kiderülni.
19
A hibás teljesítés Ptk. 305. (1) Olyan
szerzodés alapján, amelyben a felek kölcsönös
szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan
teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés
idopontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a
szerzodésben meghatározott tulajdonságoknak. A
vevonek kell bizonyítania, hogy o vétlen a
meghibásodásban, az már eladáskor benne volt az
áruban, de az átadáskor, a szerzodés
teljesítésekor még nem lehetett észlelni azt.
Akkor válik jelentossé a szavatosság, ha a
jótállási ido már letelt, hiszen a rejtett hiba
késobbi jelentkezésekor a szavatosság még él.
20

• I. Gazdálkodás megszervezése
• II. Fobb gazdasági és létszám adatok
• III. Humáneroforrás menedzselés kockázata
• IV. Szabályozás (informatika kiemelten)
• V. Ellenorzési tevékenység
• VI. Szervezeti felépítés
• VII. Egyebek
• kockázatai

21
Köszönöm figyelmüket!