Fleischer Tam

1
AZ INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOKRÓL

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• lthttp//www.vki.hu/tfleisch/gt lttfleisch_at_vki.hugt

NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Foiskola,
Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi
Logisztika Szakirány Szolnok, 2009. május 4.
2
Az infrastruktúra hálózatokról (fogalmak,
csoportosítás, trendek, hatások)

• Az infrastruktúra felbukkanása
• Infrastruktúra. Definíciók, felsorolások,
  tulajdonságok
• Szolgáltatások és infrastruktúra
  megkülönböztetése. A tercier szektorról.
  (idobeli átrendezodések 1-3) Átrendezodés a
  foglalkoztatási szerkezetben (1)
• Átrendezodés az infrastruktúra állományában (2)
• Átrendezodés technológiaváltás következtében (3)
• Közjavak - magánjavak közös tulajdon
  klubjavak
• Az infrastruktúra gazdaságra gyakorolt hatása
  (területi és nem-területi hatások)
• Összefoglaló

3
Az infrastruktúra megjelenése a közgazdaságtanban

• Maga az infrastruktúra kifejezés a hadászatból
  származik, és azon a felismerésen alapszik, hogy
  létezik az ellátási vonalaknak egy olyan
  általános kiépítettség- felszereltség igénye,
  aminek birtokában gördülékennyé lehet tenni az
  elfoglalt területeken történo berendezkedést,
  biztosítani a hátországgal való megbízható
  kapcsolatot.
• Az infrastruktúra gazdaságban való
  megkülönböztetését a fejlodés-gazdaságtan
  klasszikusai kezdték el az 1950-es években
  mindenekelott Albert O. Hirschman.
• Az alapveto kapocs a két fogalomkör között az a
  kérdés, hogy vajon elosegíti-e az infrastruktúra
  fejlesztése egy régió gazdasági fejlodését, és ha
  igen, hogyan?

4
Az infrastruktúra definíciójának megkerülése
(mirol beszélünk)

• Definíció helyett legtöbbször felsorolják az
  infrastruktúra elemeit, az ide tartozó
  ágazatokat.
• Muszaki, vagy hálózati (régebben termelo)
  infrastruktúrának nevezzük a közlekedés, az
  energetika, a vízgazdálkodás és a hírközlés
  létesítményeit.
• Szociális, vagy humán, vagy lakossági (régebben
  nem-termelo) infrastruktúrának nevezzük az
  egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, /a
  kereskedelem/, a lakás, a pénzügyi szféra
  létesítményeit (és ami még felbukkan, ha az nem
  mezogazdaság vagy ipar).
• Mi csak a muszaki, vagy hálózati infrastruktúra
  fogalmához sorolt létesítményekkel fogunk
  foglalkozni.

5
Az infrastruktúra definiálása elott

• Gyakran szinonimaként használják a szolgáltatások
  és az infrastruktúra fogalmát.
• Szolgáltatások (services) alatt tevékenységeket
  értünk, míg az infrastruktúra szoros értelemben
  mindig létesítményeket jelöl. (flow versus stock)
  
• A szolgáltatások másik elnevezése a tercier
  szektor.
• A nemzetgazdaság primer szektora a mezo-és
  erdogazdaság, valamint a kitermelo ipar. (Alapja
  közvetlenül a természet által nyújtott javakat
  termeli ki.) Szekunder szektor valamennyi további
  ipari tevékenység (feldolgozó- és építoipar). A
  primer szektor által nyújtott nyersanyagokat
  dolgozza fel.
• Ebben a sorban a harmadik szint a tercier szektor

6
A szolgáltatások térnyerése foglalkoztatásban

• (1) átrendezodés a fo szektorok között
• A szolgáltatások átveszik a domináns
  foglalkoztató szerepét

7
A szolgáltatások térnyerése foglalkoztatásban

• (1) átrendezodés a fo szektorok között
• A szolgáltatások átveszik a domináns
  foglalkoztató szerepét

8
Az infrastruktúra definiálása felé

• Az infrastruktúra is harmadik, de egy másik
  sorban.
• A termelésben megkülönböztetjük a
  forgóeszközöket, ezek egyetlen termelési
  ciklusban beleépülnek a termékbe.
• Az állóeszközök több termelési ciklust szolgálnak
  ki. Értékük ennek megfeleloen folyamatosan, egy
  leírási kulcs szerint kerül át a termék árába.
• Az infrastruktúra olyan létesítmény, amely nem
  csak több termelési ciklust, de párhuzamosan több
  termelo folyamatot, valamint egyidejuleg
  fogyasztási folyamatokat is kiszolgál. Termékekre
  könyvelése lényegében nem megoldható. Ezért úgy
  kezelheto, mint általános társadalmi rezsi
  (social overhead capital, társadalmi rezsi
  toke).
• Ha nem is definícióként, de a különbözo
  infrastruktúrák kiemelt közös tulajdonságként ezt
  a fogalmat használhatjuk

9
Az infrastruktúra definiálása

• Tehát az infrastruktúra több termelési ciklust
  kiszolgáló, hosszú élettartamú, ugyanakkor egyes
  termelési folyama-tokhoz nem kötheto, sot a
  termelésre sem korlátozható, térbelileg
  kiterjedt, hálózattá szervezodo létesítmény vagy
  intézmény, ami kapcsolatrendszerként, edényként,
  vázszerkezetként muködve keretül, háttérül
  szolgál a termelés, elosztás és fogyasztás
  folyamataihoz.
• Közjószág tulajdonságok Biehl (1991) szerint
  (kommentárt ld. késobb) - több felhasználó
  általi párhuzamos igénybevétel,-
  nem-helyettesíthetoség,- oszthatatlanság,-
  elmozdíthatatlanság. Nem
  infrastruktúra definíció !
• Az infrastruktúra területi (környezeti, lokális
  társadalmi és gazdasági) és nem-területi
  (makrogazdasági, termelékenységi,
  versenyképességi) hatásainak megkülönböztetése.
  (ld. késobb)
• Miért nehéz a definíció? (infrastruktúra,
  externália, környezet, pm. külföldi)

10
Az infrastruktúra definiálása - értelmezések

• Hirschman már 1958-as alapmuvében (The strategy
  of economic development) elemezte az összefüggést
  a közvetlen termelo tevékenység növekedése és a
  közösségi toke növekedése között, utóbbit social
  overhead capital formájában (társadalmi rezsi
  toke) azonosítva az infrastruktúrával.
  Megállapítása szerint régióról régióra változik a
  ketto közötti arány. Hirschman kifejezetten a
  fejlodést szolgáló feszültséget látott a termelés
  és az infrastruktúra egymáshoz képest eltéro
  fejlodési ütemében.
• Hazai interpretáció (Csernok-Ehrlich-Szilágyi
  1975) A termelést megelozo és a termelést követo
  infrastruktúra szembeállítása. Az infrastruktúra
  deficit, mint a hibás államszocialista fejlodés
  specifikus jellemzoje.
• Deficit a telefonnál igaz volt, de már
  hírközlésen belül sem volt általános érvényu.
  (ld, nki. összehasonlítások)

11
Az infrastruktúra definiálása - zavarok

• Késobb a szakirodalom elkezdte megkülönböztetni a
  social overhead capital (oktatás, egészségügy,
  közigazgatás) és az economic overhead capital
  (közlekedés, hírközlés, energia, víz-csatorna)
  fogalmát. Ezzel a felhasználói oldalon
  jelentkezo társadalmi externália sajnálatosan és
  máig hatóan összekeveredett a szolgáltatói
  oldalon megkülönböztetheto ágazati technológia
  kérdéskörével.

Termelés Fogyasztás
Mezogazdaság
Ipar
Gazdasági szolgáltatások
Társadalmi szolgáltatások
12
Az infrastruktúra alakulásáról (térben,
tulajdonviszonyokban)

• Történetileg eloször privát vezetékek,
  generátorok, burkolatok alakultak ki, majd
  fokozatosan haladták meg a háztömböt. A huszadik
  század elejére alakultak ki városi léptéku
  vezetékhálózatok. Az 1930-as évekre kezdtek
  városközi vezetékek létrejönni, és csak a
  hatvanas évektol a nemzetközileg együttmuködo
  hálózatok.
• A hálózatokat kezdetben szinte kizárólag
  magánbefektetok fejlesztették. A vállalkozások
  egy ido után többnyire csodbe mentek, és akkor
  kellett a városoknak vagy az államnak
  kivásárolniuk és így biztosítaniuk az addigra már
  fontossá vált tevékenység folyamatos
  ellátását.Egy következo hullámban, az 1970-es és
  80-as években megkezdodött az állami tulajdonú
  társaságok újabb privatizációja.

13
A fejlodéssel az infrastruktúra mennyisége no
Forrás Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Ahogy no az egyes országok jövedelmi szint-je,
úgy no az infrastruktúra mennyisége
14
Az infrastruktúra összetétele átalakul
Az egyes országok jövedelmi szintjének
változásával az infrastruktúra összetétele is
megváltozik. (2) átrendezodés a szolgáltatás
címzettjei között mg ipar - info
Forrás Infrastructure for Development World
Development Report 1994 World Bank Oxford
University Press 1994.
15
Technológiaváltás ágazaton belül
(3) átrendezodés alágazatok között. Az egyes
ágazatokon belül mindig újabb technológia veszi
át a domináns szerepet
16
Technológiaváltás ágazaton belül
(3) átrendezodés alágazatok között. Nakicenovic
hosszú távú ciklusokat mutat ki a technológiai
váltások között
17
A közlekedés jellemzo korszakai J.H. Ausubel,
C. Marchetti, and P. Meyer (1998) Toward green
mobility the evolution of transport, European
Review, Vol. 6, No. 2, pp. 137-156. nyomán saját
kiegészítéssel
18
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
19
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
20
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.




Nem akadályozzák akadályozzák
21
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.



Közjavak
Nem akadályozzák akadályozzák
22
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Magán javak


Közjavak
Nem akadályozzák akadályozzák
23
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Magán javak


Klub-javak Közjavak
Nem akadályozzák akadályozzák
24
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Magán javak Közös tulajdon


Klub-javak Közjavak
Nem akadályozzák akadályozzák
25
A közlegelok tragédiája

• Garrett Hardin (1968) Science Hankiss E (1979)
  Társadalmi csapdák (Gyorsuló ido) Méro László
  Észjárások stb.
• 10 tehén 10 liter tej 100 l (10 x 10)
• 11 tehén 9 liter tej 99 l (18 9 x 9)
• 12 tehén 8 liter tej 96 l (2 x 16 8 x 8)
• 15 tehén 5 liter tej 75 l (5 x 10 5 x 5)
• 16 tehén 4 liter tej 64 l (6 x 8 4 x 4)
• Az egyének racionális megfontolásaikat követik
  és mindenki rosszul jár. (ld. családi érdek vs.
  közérdek)
• Nem lehet kilépni a folyamatból (ld. még dollár
  árverés)
• Kiutak kooperáció, tanulás, stratégia
  változtatása,
• ill. a közlegelo felparcellázása (ld. Erdély)

26
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Magán javak Közös tulajdon
Városi utak

Klub-javak Közjavak
Nem akadályozzák akadályozzák
27
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Magán javak Közös tulajdon
Városi utak
Faluközi utak
Klub-javak Közjavak
Nem akadályozzák akadályozzák
28
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Magán javak Közös tulajdon
Erdészeti út Városi utak
Faluközi utak
Klub-javak Közjavak
Nem akadályozzák akadályozzák
29
Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon
Kizárható szabályozással
nem-kizárható
A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a
szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve,
hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektor
on és technológián belül is eltéro módon
viselkednek az egyes létesítmények Forrás
Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Magán javak Közös tulajdon
Erdészeti út Városi utak
Matricás fizetos pálya, autóút Faluközi utak
Klub-javak Közjavak
Nem akadályozzák akadályozzák
30
Az infrastruktúra területi és nem-területi
hatásairól

• R. Vickerman megkülönbözteti az infrastruktúra
  területi, és nem-területi hatásait.
• Az infrastruktúra nem-területi hatásai
  makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi
  hatások
• Az infrastruktúra területi hatásai környezeti,
  lokális társadalmi és -gazdasági hatások
• A különbség abban van, hogy a nem-területi
  hatáselemzések több, ill. kevesebb
  infrastruktúrát különböztetnek meg, vagy több,
  ill. kevesebb erre költött pénzt. Mindegyik
  esetben egy skalár számértékkel mérik az
  infrastruktúrát, ettol válik a megközelítés
  nem-területivé.
• Ha a területiséget figyelembe akarjuk venni,
  akkor vektor mennyiségként kell kezelnünk az
  infrastruktúrát iránya van, struktúrát,
  hálózatokat alkot, mintázattal rendelkezik.

31
A fejlodéssel az infrastruktúra mennyisége no
Forrás Infrastructure for Development World
Development Report 1994World Bank Oxford
University Press 1994.
Az infrastruktúra nem-területi összefüggései(ism.
)
Ahogy no az egyes országok jövedelmi szintje,
úgy no az infrastruktúra mennyisége
32
Az infrastruktúra és a regionális fejlodés
kapcsolatának elméleti megközelítése

• A neoklasszikus elmélet szerint több
  infrastruktúra kiépülésével a régió
  rendelkezésére álló inputok mennyisége no meg,
  ami javítja a helyi munkaero, a toke és a
  természeti eroforrások hasznosításának a
  hatékonyságát, ill. a termelékenységét. (Solow
  1956)
• A további többlet-inputok hatása a csökkeno
  hozadék elve szerint érvényesül, ami idovel
  elosegíti a regionális kiegyenlítodést.
• Kommentár a növekedés forrása a többlet input
  külso forrás, exogén fejlodés, behabzsolás.
  ( Más a helyzet, ha a belso kapcsolatok
  növelésérol van szó hálózati hatás ! )

33
Az infrastruktúra és a regionális fejlodés
kapcsolatának elméleti megközelítése

• A cumulative causation (endogén növekedés)
  elmélete szerint több infrastruktúra kiépülése
  egy kezdo lökést biztosít, a régió a növekvo
  skálahozadék révén fejlodik, ami növeli a privát
  befektetok profitját és elosegíti további
  termelok megtelepedését. (Hirschman 1956, Myrdal
  1957)
• Az elmélet szerint a fejlodés hatása a növekvo
  hozadék elve szerint érvényesül, ami regionális
  vonatkozásban a polarizálódást segíti elo.
• Kommentár a növekedés forrása a belso
  produktivitás, endogén fejlodés, a kezdeti lökés
  pályafüggoséget teremt.

34
Az infrastruktúra és a regionális fejlodés
kapcsolatának elméleti megközelítése

• Mindkét elmélet alapján az infrastruktúrának a
  termelokre gyakorolt (kínálati és a keresleti
  oldali) elonyeit szokták kiemelni.
• Kínálati oldalon az infrastruktúra révén több
  input tényezo áll a régió rendelkezésre, ami a
  régió fejlodését szolgálja.
• Keresleti oldalon az infrastruktúra révén megno a
  külso kereslet a régióban olcsóbban
  eloállítható/exportálható termékek iránt, ez
  szintén a régió fejlodését szolgálja.
• Kommentár Rendre kimarad az áttekintésekbol,
  hogy a szomszéd térségeknek is javul az esélyük,
  hogy elvigyék a régióból az input tényezoket, és
  ezzel éppen csökkenhet a régió saját input
  bázisa. (kétirányú utca)Ugyancsak kimarad,
  hogy a kapcsolat révén a külso termékek is
  olcsóbban elérhetoekké válnak, ennek
  következtében a belso termelo piaca el is
  apadhat. (kétirányú utca)

35
Az infrastruktúra nem-területi hatásairól

• Hirschman és Rostow. A 60-as években a vita elül.
  A gazdaság különbözo fejlodési fázisaiban eltéro
  tényezok túlsúlyára van szükség.
• Aschauer 1989. A termelési függvény elemzése
  alapjánQ f (L,Cpri,Cpub /N/) a profitráta, a
  termelékenység-növeke-dés és a magánberuházások
  alacsony voltát a közületi tokeállomány alacsony
  voltának tulajdonítja. (USA 1949-85)
• Aschauer 2000 Nem minden közberuházás növeli a
  teljes tényezo termelékenységet, van egy
  optimális szint. (a köztoke legyen a privát toke
  60-80 -a.) Az összes kormányzati kiadás
  meghaladta (USA 1970-90) e szintet, de az összes
  közberuházás nem foleg a nem-mag közberuházás
  még növelheto lett volna A köztoke növekménye
  okoz változást a gazdaság növekedésében, ha a
  köztoke marginális hozama meghaladja a magántoke
  adózás utáni marginális hozamát.

36
Az infrastruktúra nem-területi hatásairól

• Vitapontok oksági irány (Blomström az elozo öt
  év gazdasági fejlodésének a csúszó-átlaga
  korrelál a legjobban), a mellozött tényezok, a
  meglévo hálózat hatása (Hulten a fenntartásba
  fektetett toke hatszoros eredményt hoz), az
  intézményrendszer szerepének elhanyagolása (Wang
  mennyire muködik a hálózat), hibás módszertan (a
  kínálati oldal szerepe nem eredmény, hanem
  kiindulás), mikro szinten nem követheto hatások
  (Button a tranzit mitol hatna a térségre).
  További problémák beruházási idoszak
  túlértékelése (másra költve is lenne hatása),
  fejlodés térbeli átrendezése (Chandra-Thompson
  térbeli koncentráció folyik), a lehetoségek
  kihasználása más tényezokön múlik
  (Linneker-Spence az autópálya lehetoséget nyújt)
  van gazdasági hatás, de foleg területi
  újraelosztásból ered (Holl), a hatékonyság fo
  tartalékai a fenntartásban vannak (Rioja),
  nagyobb volt a privát szektor gazdasági
  fejlodésének a hatása az infrastruktúra
  építésére, mint fordítva (Wang).

37
Az infrastruktúra nem-területi hatásairól

• Magyarország mi még Aschauernek hiszünk.
• Terra, KTI, Encon-Trafficon az elérhetoségre
  koncentrálnak. A meglévo utak felújítása,
  korszerusítése viszont általában nem jár együtt
  az eljutási ido érdemleges csökkenésével, és
  nincs térség-feltáró szerepük, ezért a tervezok
  szerint gazdaságélénkíto hatásuk sem
  bizonyítható. /accessibility/
• HAVER tanulságok egyes adatsorokra,
  ország-csoportokra kimutatható hatásösszefüggés a
  közlekedés kiépítése és a gazdaság fejlodése
  között, másokra vagy máskor nem. Ilyen éppen
  akkor fordulhat elo, ha a hatás esetleges azaz
  más tényezoktol függ, olyanoktól, amit a számítás
  nem vett figyelembe, és amely tényezok vagy jelen
  vannak és hatnak, vagy (más esetben) nincsenek
  jelen, és akkor a hatás is elmarad.
• Hazai közlekedési hálózatok hatékonysága,
  versenyképessége növelésének lehetoségei a
  nemzetközi tapasztalatok alapján c. kutatás, ami
  2003-ban készült a MTA VKI-ben a GKM
  megrendelésére. http//www.vki.hu/tfleisch/haver
  /

38
Az infrastruktúra nem-területi hatásairól

• Fleischer T (2003) Az infrastruktúra-hálózatok és
  a gazdaság versenyképessége. PM Kutatási Füzetek
  2. Sorozatszerkeszto Lelkes Orsolya és Scharle
  Ágota.. Pénzügyminisztérium Stratégiai Elemzo
  Önálló Osztály, Budapest, 2003 augusztus. 50 p.
  www.p-m.hu/web/home.nsf/portalarticles/31B62E4D0A
  3761E5C1256E130064DF9C/File/fuzet2.pdf
• A nemzetgazdaság versenyképessége, nem a
  közlekedésé !
• Versenyképesség nem piaci részesedés, pozíció, -
  hanem jövobeli jó pozíció elérésének feltétele,
  garanciája Összenyitás, vagy
  elozetesen jól megalapozott összenyitás tesz-e
  versenyképessé? ( Serdülo mezony
  ill. VER-csatlakozás )
• Az egyes alágazatok, ágazatok hozzájárulása a
  gazdaság versenyképességéhez, (területi hatások
  is) rövid ajánlásokkal.

39
Az infrastruktúra területi hatásairól

• Ld. A fenntarthatóság térbeli dimenziója
• Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság,
  megközelíthetoség, átszelhetoség, elkerülhetoség
• A közút kapcsán gyakorlati esetek, példák
• Kis kiegészítés a hálózatokról

40
Összefoglaló az infrastruktúra hálózatokról

• A szolgáltatások tevékenységek, az infrastruktúra
  létesítmény, eszköz.
• A szolgáltatások (tercier szektor) szerepe mind a
  GDP eloállításában, mind a foglalkoztatási
  szerkezetben no. (1.sz. átrendezodés)
• Az infrastruktúra a forgóeszköz állóeszköz
  infrastruktúra sorban a harmadik, párhuzamos
  folyamatokat szolgál ki, innen ered meghatározó
  jellegzetessége társadalmi rezsi toke.
• A fejlettebb országok több infrastruktúrát
  halmoztak fel, és az állomány összetétele is
  eltéro. A mezogazdasághoz kötodo berendezések
  túlsúlyával szemben a fejlett országoknál az
  iparhoz kötheto energia és szállítás közmuvei
  dominálnak. (2.sz.átrendezodés). Várható további
  eltolódás az informatikai infrastruktúra
  irányában.

41
Összefoglaló (folyt.) az infrastruktúra
hálózatokról

• Technológiaváltásból adódóan megfigyelheto egy
  hosszú periódusú eltolódás az ágazatokon belül
  eddig a surubb energia és a gyorsabb közlekedés
  irányába. (3.sz. átrendezodés)
• Változó irányú viszont az átrendezodés a
  magántulajdon / köztulajdon tengelyen mindenre
  volt már példa.
• A közjavak közös tulajdon klubjavak
  magánjavak skálán több helyen is elhelyezhetok a
  különbözo infrastruktúrák. Nem szabad a közjószág
  tulajdonságot általános infrastruktúra
  jellemzonek tekinteni.
• Sokan megkülönböztetik az infrastruktúra
  nem-területi hatásait. Valójában a hálózatok
  mindig a térben hatnak, Ha az irányukat
  elhanyagolva, csak a mennyiségükkel számolva
  keresünk összefüggéseket a létesített
  infrastruktúra és a gazdaságra gyakorolt hatások
  között, akkor alapveto valós hatástényezoket
  kihagyunk a kalkulációból, és az eredmény
  megbízhatatlan lesz.

42
AZ INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOKRÓL

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• lthttp//www.vki.hu/tfleisch/gt lttfleisch_at_vki.hugt

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Foiskola,
Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi
Logisztika Szakirány Szolnok, 2009. május 4.