1. dia

1
Nagyvárosok a fenntartható a területfejlesztés
szemszögébol
Bihari Zsuzsa
2
A fenntarthatóság értelmezései hétköznap

• A fenntartható fejlodés-fejlesztés a hétköznapi
  és politikai diskurzus bevett fogalmává vált.
• Leggyakoribb értelmezés
• fejlodés gazdasági növekedés
• gazdasági növekedés fogyasztás növekedése
• fogyasztás növekedése jólét
• jólét feltétele a gazdasági növekedés

3
A fenntarthatóság hétköznap

• Cizelláltabb megjelenés, a fenntarthatóság három
  lábának terminológiája létezik ökológiai,
  közgazdasági és társadalmi fenntarthatóság
• Ez a szétválasztás a gyakorlatban is jelentkezik,
  pl. a pályázatok estében bizonyítani kell a
• gazdasági fenntarthatóságot jövedelmezo üzlet
• környezeti fenntarthatóságot megfelel a
  környezetvédelmi eloírásoknak
• társadalmi fenntarthatóság hatása az
  esélyegyenloségre
• fenntartható fejlesztés folyamatos, korlátlan
  fejlesztés
• a fenntarthatóság hétköznapi megjelenésének kevés
  köze van a fenntartható fejlesztés fogalomköréhez

4
A fenntartható fejlodés a fogalom születése

• 1984 az ENSZ létrehozza a Környezet és Fejlodés
  Világbizottságot. A Bizottság jelentése 1987-ben
  készült el Közös jövonk címmel
• 1987 Brundtland-bizottság a fenntarthatóság
  fogalmát kiterjesztette a természeti- és
  környezeti értékeken túl az emberi tevékenység és
  a természet viszonyára alkalmazta
• a fenntartható fejlodés képes kielégíteni a jelen
  szükségleteit anélkül, hogy veszélyez-tetné a
  jövo generációk lehetoségeit saját szükségleteik
  kielégítésében.

5
A fenntarthatóság definíciói

• A fenntarthatóság a természet, a gazdaság és a
  társadalom olyan viszonyrendszere, amelyben a
  szükségletek kielégítése a természet ökológiai
  eltartó képességén belül marad
• az eroforrások felhasználása nem haladja meg azok
  keletkezési ütemét,
• a nem megújuló eroforrások felhasználása nem
  haladja meg a megújuló eroforrással történo
  helyettesíthetoségüket ,
• a kibocsátás a természet asszimilációs képességén
  belül marad,
• és természetesen érvényes az intergenerációs
  kitétel, amely a kölcsönkapott Föld szemléletére
  épül, vagyis ma nem használhatjuk fel a jövo
  eroforrásait.
• Nem létezik önmagában értelmezheto módon a
  közgazdasági vagy társadalmi fenntarthatóság,
  csak az ökoszisztémák megújulási képességének
  korlátként értelmezett rendszerében.

6
Fenntarthatóság értelmezése a térben

• Amennyiben a térszerkezetet hálózatként (pl.
  településhálózatként) értelmezzük, akkor
  lehetoség nyílik a fenntarthatóság térbeli és
  intra-generációs értelmezésére
• A helyben élok szükségleteinek kielégítése nem
  veszélyeztetheti a máshol élok lehetoségeit a
  szükségleteik kielégítésére.
• Fleischer Tamás Kistérségi fejlodés, közlekedés,
  fenntarthatóság, Közlekedéstudományi Szemle, 2004.

7
Fenntarthatóság a térben

• A térség akkor fenntartható, ha gazdasági,
  társadalmi és környezeti szempontból egyaránt
  képes tartósan kiegyensúlyozott életlehetoséget
  nyújtani a helyben érintettek számára
• ezt ne mások rovására tegye (térbeli
  szolidaritás),
• ebben mások ne akadályozzák meg (térbeli
  önvédelem).

8
A tér belso szerkezete

• A sikeres térségek ismérvei változnak (víz
  közelsége, kereskedelmi útvonalak találkozása,
  ásványi anyag elofordulása, életminoség
  tényezoinek surusödése, ma az alkalmazkodó
  képesség a kulcsszó),
• A népesség térbeli koncentrációja jellemzo, a
  koncentrációs folyamatokat erosítik a gazdasági
  folyamatok (agglomerálódás, klaszteresedés), a
  nagyvárosok képzodése és jelentosége no
• A nagyvárosok a települési hálózat gazdasági,
  közigazgatási, szolgáltatási, kulturális,
  tudományos funkcióinak surusödési területe.
  Kitüntetett pontok, amelyek egymással
  versenghetnek, kooperálhatnak, a településhálózat
  többi eleme pedig az elérhetoség keretein belül
  kapcsolódhatnak ezekhez.
• Castells nyomán a hely, az áramlások tere és a
  hely védelmének alkalmazása
• Fenntartható hely Elérheto, léptékében
  megfelelo, belso kapcsolatokkal erosen átszott,
  vegyes funkciójú tér (belso hálózat).
• Térbeli védelme Az áramlások terének (külso
  környezeti hatások) befogadása csak a helyi
  hálózat muködo képességének határáig lehetséges,
  ez minden helyre, a nagyvárosokra is érvényes.

9
Nagyvárosok a településhálózatban
A tér belso szerkezete dönto fontosságú a hely
alkalmazkodó képessége szempontjából, a suru
hálózat sikeresebb, de Hierarchikus
szervezodés a gócpontok megkerülhetetlenek, szuk
keresztmetszetek, más térelemek
kiszolgáltatottak, a relatív elonyöket hordozó
centrális pozíció megvédésének késztetése,
rugalmatlan térszerkezet, Rácsos szerkezet,
sokoldalú kapcsolatrendszer kulcsfogalom a terek
feltárása, alternatív lehetoségek biztosítása, az
elhelyezkedés fontossága csökken, rugalmasabb
rendszer, a központ veszít helyi jelentoségébol,
nagyobb térség integrációjára lehet képes,
10
Lehetséges-e a fenntartható településhálózat?
Jelenleg a nagyvárosokban eroteljes konfliktusok
a gazdasági siker az életminoség környezeti
tényezoit felemészti, a környezetének
eroforrásait és asszimilációs potenciáját is
igénybe veszi. Lehetséges-e olyan
településhálózat és településszerkezet, valamint
szolgáltatási infrastruktúra, amely biztosítja a
fenntarthatóságot? A méretgazdaságosság és más
jelenlegi gazdasági folyamatok a koncentrációs
folyamatokat erosítik továbbra is. A technikai
lehetoségek folyamatosan bovülnek, így az
optimalizációs feltételek átalakulnak, amely a
nagyvárosok elérhetoségét biztosítja, és
szennyezoanyag kibocsátását a környezeti
fenntarhatóság keretein belül tartja. A közízlés,
hogy mi tekintheto a megfelelo életfeltételnek,
az erosen szegmentált és gyorsan változik. Az
elvi lehetoség nyitva áll.
11

• Köszönöm a figyelmet!