Ragadoz

1
Ragadozók csapdázása
2
A csapdázás helye vadászati kultúránkban

• A csapdázás a magyar vadászati kultúrának is
  szerves részét képezte.
• Az 1892-ben kiadott Vadászati ismeretek
  kézikönyve1 c. összefoglaló mu a A ragadozó
  vadak pusztításánál alkalmazott fogószerszámok
  (237 - 290 oldal) c. fejezetében összesen 30
  fogóeszközt és 27 szagtalanító, valamint
  csalogató lehetoséget ismertett részletes
  leírással. A bemutatott eszközöknél mindenre
  kiterjedoen ismerteti azok felépítését, fontosabb
  méreteit, gyártóját és árát is. Ez egyben arra is
  utal, hogy az érdeklodés, a csapdázás iránti
  igény, mai szóval a piac olyan nagy volt, hogy
  számos vállalkozást tudott eltartani.
• 1 Bölcsházai Belházy Jenõ (1892) A vadászati
  ismeretek kézikönyve. REPRINT kiadás Lipták
  Kiadó, 1994.

3

• A rókafogásnál mindenütt, de leginkább erdotlen
  szabad mezokön sikerrel alkalmazható szagtalanító
  szer
• 45 g. friss, még ki nem olvasztott libazsír vagy
  friss vízben kimosott sótlan zsír
• 1 g. kömény
• 8 g. friss, zöld csucsorhéj, melyet a felso
  szürke héj eltávolítása után a növénybol jól
  kisúrolt késsel levakarunk
• 1 g. fehér hagyma
• fél evokanállal egy tiszta vászondarabba tett
  friss lóganajból csavart nedv
• 62 g. zsír, mely a juhcsontok fozésénél a vízre
  felszáll
• 8 g. rákvaj, melyet az alábbiak szerint
  készítünk két rákot jól megfozünk, majd péppé
  törjük, a pépet tyúktojás nagyságú friss, sótlan
  vajjal vörösre sütjük.

4

• a XX. század második felében szinte eltunt ez a
  tudomány a vadgazdálkodásából
• okok
• A ragadozó fajok megítélésének változása. A
  korábban kártevonek tartott fajok jelentos része
  védett lett.
• Az alkalmazható csapdák körének korlátozása.
  Napjainkban már csak a szelektív, élvefogó
  csapdák használata engedélyezett.
• A hivatásos vadászok túlterheltsége. A sikeres
  csapdázás teljes embert igényel, azt nem lehet
  alkalmanként, éppen most érek rá-szemlélettel
  végezni.
• Az intenzív fácántenyésztés és az
  állattenyésztési szemlélet eluralkodása is a
  csapdázás és általában a ragadozógyérítés
  alkalmazása ellen hatott.

5

• További okok
• A nagyvad terjeszkedése. A nagyvadállományok
  felszaporodásával az apróvad jelentosége csökken.
  A nagyvadgazdálkodás más módszereket, eszközöket
  és felkészültséget igényel, a dúvadgyérítés pedig
  elhanyagolttá válik.
• A prémvadászat. Minden vadász számára ismeros
  érvelés, hogy a rókát csak télen szabad elejteni,
  amikor jó a bundája, az év többi részében
  védett, hadd nojön.
• Az eszközök hiánya. A felsorolt okok miatt
  beszukülo piaci lehetoségek mellett
  Magyarországról szinte eltuntek a csapdagyártó
  cégek. A jelenleg kapható eszközök választéka
  szegényes, áruk általában magas.
• Az oktatás hiánya. A csapdázás eszközeinek
  bemutatása, használatuk és használhatóságuk
  oktatása szinte teljesen eltunt a hazai
  szakoktatásból, ide értve a közép- és a felsofokú
  oktatást is.

6
A csapdázás helye, szerepe és szükségessége
napjaink vadgazdálkodásában

• Napjaink gyakorlatára jellemzo, hogy a
  ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas
  területeken foglalkoznak.
• Az esetek dönto többségében azonban ezeken a
  helyeken is általában lofegyverre, kisebb
  mértékben a kotorékok ismeretére alapozott
  ragadozógyérítést végeznek.
• A hosszútávú, tartamos gazdálkodás ennél
  lényegesen átgondoltabb, tudatosabban tervezett,
  végrehajtott és ellenorzött, valamint
  gazdaságossági szempontból is értékelt
  tevékenységet kívánna. Ezt hívjuk
  ragadozó-gazdálkodásnak.

7

• A ragadozógazdálkodás egyik lehetséges eleme a
  csapdázás
• nem önmagában
• jól kiegészíti a gyérítés más módszereit
• vannak olyan helyek, fajok és idopontok, amikor
  szinte kizárólag csak a csapdázás hozhat
  kielégíto eredményt.
• szárnyasvad-tenyésztelepek
• mezogazdasági állattartó-telepeken, tanyákon,
  farmergazdaságokban vagy belterületen
• év bizonyos idoszakaiban vagy a vadászterület
  egyes részein a lofegyveres gyérítés nem
  végezheto el hatékonyan
• természetvédelmi területeken
• kóbor állatok, kistestu ragadozó fajok, ragadozók
  szaporulatának megfogására, védett fajok

8
A legálisan alkalmazható csapdákkal szemben
támasztott alapveto követelmények

• meg kell felelnie a fenti jogszabályi
  eloírásoknak.
• eros, törhetetlen anyagból készüljön, megfeleloen
  masszív legyen, azaz ne tudjon az állat kitörni,
  de a csapda védje meg foglyát más ragadozóktól
• legyen egyszeru szerkezetu, megbízható
• amennyire csak lehet, a csapda legyen szelektív,
  hogy felesleges befogások elkerülése
• ne legyen a vad számára riasztó (idegen szag,
  csillogó részek)
• ne okozzon sérüléseket
• a szállítás szempontjából elonyös, ha a nagyobb
  csapda szétszerelheto, összehajtható, így egy
  kisebb jármuvön is több szállítható
• ne legyen túl súlyos
• legalább kétszer olyan hosszú legyen, mint a
  befogni kívánt állat
• könnyen és egyszeruen lehessen csalizni
• legyen minél könnyebben megoldható a befogott
  egyedek kivétele és elszállítása
• a csapda legyen hatékony, használata legyen
  eredményes, kezelojének okozzon sikerélményt.

9
A csapdázás gyakorlata és legfontosabb fogalmai
10
Szagtalanítás

• Az emlos ragadozók az orrukkal látják a
  világot.
• A gyártás valamint a használat során a csapda
  számtalan, a természettol idegen szaggal,
  anyaggal szennyezodik (pl. olaj, festék,
  frissen furészelt fa stb.).
• A sikeres használat elofeltétele ezen anyagok
  semlegesítése, a szagtalanítás.
• Módszerek területre kihelyezés, szagtalanító
  vagy illatosító anyagokkal való bekenés.
• Fontos, hogy a szagtalanítás után - akármelyik
  módszerrel is hajtjuk végre - többet a csapdához
  puszta kézzel nem nyúlhatunk!

11
Kihelyezés

• A csapda helyének megválasztása meghatározza a
  csapdázás eredményességét.
• A vadászterület a tökéletes ismerete.
• kotorékok, váltók, nyomok, jelek (ürülék,
  latrina, kaparás, szorszál stb.)
• kényszerváltók, kerítések, takarás, zavarás
• A ragadozó fajok szokásainak ismerete.
• territórialitás, kíváncsiság, óvatosság,
  táplálkozási szokások stb.
• Praktikus tanácsok csapdabokrok kialakítása,
  álcázás, fogásjelzo használata stb.

12
Terelés

• Cél a ragadozó csapdába vezetése
• A terelés készülhet helyben található természetes
  anyagokból (faágak, kövek, nádkévék, vesszok),
  vagy a helyszínre szállított kész sövénybol,
  deszkából, vékony muanyag kerítésbol vagy akár
  hullámpalából is. Az összeállítás után a nem
  természetes anyagokat is érdemes tájbailloen
  álcázni, takarni.
• A terelés általában tölcsér alakú és legalább 5-6
  méter hosszú és magasabb, mint a csapda.
• Ki kell használni a terepadottságokat (pl. árok,
  áteresz, beszakadás, bozót, vízfolyásokon
  kialakított hidak stb.)!

13
Csalizás, vonszalékolás

• Az emlosök szaglással a madarak látással keresik
  a zsákmányt ? ilyen csali kell!
• A szormés ragadozók csalizásának célja az állat
  csapdához csalogatása.
• csalizni nemcsak a csapda belsejében kell
• a csapdához vezeto szagösvények lefektetése (pl.
  vonszalékolással).
• csalizás, szagösvények lefektetése legalább
  hetente (idojárástól és a csalitól függ)
• csalianyag (nincs univerzális) pl. hal, tojás,
  máj stb.
• Ragadozó madarak optikai csali
• fajtárs vagy annak utánzata
• préda vagy annak utánzata
• ellenség (pl. uhu)

14
Ellenorzés

• A rendszeres, lelkiismeretes ellenorzése nemcsak
  törvények szabta, de erkölcsi kötelességünk is.
  Tisztességes vadászembernek nem célja, hogy
  szenvedést okozzon az állatnak.
• éjszakai ragadozók számára a nappalt a csapda
  fogságában tölteni szenvedést jelent.
• A gyors anyagcseréju kistestu menyétfélék
  (menyét, hermelin de még a görény is) az éhségtol
  is szenvedhetnek, akár el is pusztulhatnak.
• praktikus okok megszökés-, sérülésveszély, a
  csapda megrongálódása ill. eltunése
• Ellenorzést az állat aktivitásához igazítani.
• Fontos a legkisebb zavarás!

15
Karbantartás

• Nincs olyan csapda, bármilyen nagynevu gyártótól
  származik is, ami kész van.
• Átalakítások, beszabályozás.
• Mozgó, csúszó alkatrészek kenése (csak
  természetes anyaggal!).

16
A csapdázás idozítése

• Mikor okozzák a ragadozók a legérzékenyebb
  károkat
• mikor a legsérülékenyebb a ragadozó állomány
• mikor csapdázható legkönnyebben?
• Apróvad védelmét célzó csapdázás a tél közepétol
  a nyár közepéig, végéig kellene végezni.
• Más esetben a célhoz igazítani (pl. a
  prémvadászat, baromfitelepek megvédése vagy a
  lakott területen megjeleno ragadozó
  eltávolítása).

17
A csapdázás jegyzokönyvezése és munkaszervezése

• A csapdázás rendszeres, kitartó, fegyelmezett és
  célirányos munkát követel meg. (Angliában külön
  vadort alkalmaznak rá!)
• Tisztázandó
• cél,
• idotartam,
• csapdatípus(ok)
• csapdázási útvonalak
• személyi háttér (helyettesítés)
• Jegyzokönyvezés, térkép fontos pl. a hatékonyság
  (fogás/100 csapdaéjszaka) meghatározásához.

18
Az egyes csapdázási kampányok részletes
eredményei.
Terület I. terület I. terület II. terület II. terület III. terület III. terület
Szezon 2000 tele 2000 osze 2000 tele 2000 osze 2000 tele 2000 osze
Csapdaéjszaka 2628 2820 3764 4485 3584 4095
Róka - 1 - - 2 -
Vadmacska - 1 - - - -
Hibridmacska - 2 - - - -
Házimacska 6 1 17 2 2 4
Kóbor kutya - 2 2 - - 1
Menyét 18 5 1 2 - 2
Hermelin 2 - - - - 3
Nyest 3 1 1 - 1 -
Közönséges görény 3 - 3 7 - -
Borz - - - - - -
Összes emlos ragadozó 32 13 24 11 5 10
Hatékonyság 1.21 0.46 0.63 0.24 0.14 0.24
Összes egyéb fogás 2 18 12 62 7 32
Összesen 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ Összesen 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ Összesen 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ Összesen 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ Összesen 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ Összesen 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ Összesen 21 376 csapda éjszaka, 9 faj 95 egyede, 0.44 fogás/100 CSÉ