PowerPoint bemutatу

1
Természetvédelmi állattan KÖRSZÁJÚAK és HALAK
osztálya
2

• A XX. század elso felében a halakat a gerincesek
  törzsén belül egyetlen osztályba sorolták. Ma már
  az ingolákat és a halakat is két külön
  osztályba soroljuk
• körszájúak, ingolák (Cephalaspidomorphi)
  osztálya
• sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztály
• még 3 másik osztály is létezik, de nem fordulnak
  elo hazánkban

A Földön jelenleg kb. 20.000 faj él, ebbol 80 faj
fordul elo Magyarországon ? 0,4 (de ez a vizek
arányát nézve nem rossz!)
3
Magyarország halfaunája azon halfajok
összessége, amelyek a vizeinket
benépesítik. Néhány halfaj ma már nem található
meg vizeinkben, de továbbra is a halfaunához
tartoznak - kipusztultak hazai vizeinkbol -
történetileg részei a hazai faunának trianoni
békeszerzodés után határainkon kívül rekedtek

• Nem tartoznak a hazai halfaunába
• akváriumi díszhalak még ha törvénysérto módon
  is a természetes vízbe kerülnek. Kivételt képez
  1-2 faj, melyeknek ma már önfenntartó állományai
  vannak.
• kísérleti célból tartott fajok (kutatóhelyeken)
• kereskedelmi céllal nevelt fajok
  (halgazdaságokban)
• kiszökött példányaik elofordulhatnak bármikor
  természetes vizeinkben (pl. a trópusi díszhalak
  általában hamar elpusztulnak ilyenkor)

4

• A halak élohelyei
• Sok gerinctelen és kétéltu állatnak a csapadékból
  összegyulo idoszakos vizekben is népes állománya
  alakul ki, de ezekben halak sosem találhatók. A
  halak számára nem elég a víz megléte, illetve
  megfelelo mérete, hanem viszonylagos állandósága
  is fontos.
• Halasvizeink részben folyó-, részben állóvizek,
  az átfolyásos tározók pedig átmenetet képeznek a
  két alaptípus között.
• Vizeink felosztása (nagy léptékben)
• nagy folyók
• kis folyók
• állóvizek

5

• Nagy folyók
• nagyon változatos élohelyek ? sok, nagyon
  különbözo igényu faj számára megfelelo élohely
• biológiai alapon szakaszokra (zónákra,
  szinttájakra, régiókra) oszthatók
• Európa nagyobb folyóin a forrástól a torkolat
  felé haladva 6 zóna követi egymást
• a zónák közül nem mindegyik található meg
  hazánkban
• a névadó halfajok egyben indikátorok is ?
  jelenlétükkel, állománynagyságukkal jelzik az ott
  uralkodó viszonyokat
• a szinttájak nem különülnek el egymástól élesen
• sot elofordulhat, hogy a sorrendjük is változik
  (pl. vízlépcso hatására)
• a szinttájak jellemzo halai is elofordulhatnak
  más zónákban

6

• Pisztrángzóna
• a folyók kezdeti szakasza
• a meder köves
• a víz sebessége 1,5-2 m/s
• homérséklete nyáron sem haladja meg a 13 Co-ot
• oxigéntartalma magas 8-9 cm3/l
• jellemzo halai sebes pisztráng, kövicsík, fürge
  cselle, botos kölönte
• hazánkban nem található meg ez a zóna

• Pérzóna
• meder köves, nagyobb kavicsos
• a víz sebessége 1,1-1,5 m/s
• homérséklete nyáron sem emelkedik 16 Co fölé
• oxigéntartalma igen magas, 7-8 cm3/l
• jellemzo halai pénzes pér, Petényi-márna,
  vaskos csabak
• nem található meg ez a zóna sem határainkon belül

7

• Paduczóna
• csak olyan folyókon van, ahol a hegyi és az
  alföldi szakasz között fokozatos az átmenet
• a meder kavicsos
• a víz sebessége 0,7-1,1 m/s
• homérséklete nyáron 20 Co alatti
• oxigéntartalma 6-7 cm3/l
• jellemzo halai paduc, galóca, felpillantó küllo
• hazánkban a Felso-Tiszán Tiszabecs és
  Tiszacsécse között, a Dráva és a Mura folyó hazai
  felso szakaszán
• a folyó paduczónája természetesen nem ilyen
  rövid, csak a többi része határainkon kívül esik

8

• Márnazóna
• dombvidéki és alföldi folyók szakaszai
• meder sóderes vagy durva homokos
• átlagos vízmélység csapadékszegény idoszakokban
  is meghaladja a fél métert
• a víz sebessége 0,5-0,7 m/s
• homérséklete nyári kánikulában sem haladja meg
  sokkal a 20 Co-ot
• oxigéntartalma 5-6 cm3/l
• jellemzo halai márna, szilvaorrú keszeg,
  nyúldomolykó, sujtásos küsz, homoki küllo, magyar
  és német bucó
• Rába (kivéve a duzzasztott és a torkolati
  szakasza), Mura alsó szakasza, Dráva Barcs alatt,
  Duna Szigetköztol Dunaföldvárig, Tisza
  Tiszacsécsétol Vásárosnaményig, Hernád, Maros a
  torkolati részét kivéve

9

• Dévérzóna
• a folyók lassú, alföldi szakasza
• a meder homokos és iszapos
• a vízsebesség 0,5 m/s alatti
• a víz mély
• homérséklete tartós nyári kánikulában elérheti a
  25 Co-ot
• oxigéntartalma 4-5 cm3/l
• jellemzo halai dévér-, lapos-, karika-,
  bagolykeszeg, pont, halványfoltú küllo,
  jászkeszeg, harcsa
• Dráva alsó szakasza, Tiszán Záhonytól lefelé,
  Bodrog, Körösök hazai szakaszai, Dunán
  Budapesttol délre

10

• Durbincszóna, durbincs-lepényhalzóna
• a tengerbe ömlo folyók félsós vizu
  torkolatvidéke
• a legalsó szinttája
• édesvízi és tengeri halak egyaránt elofordulnak
  benne
• hazánkban nem található meg

11

• Kis folyók
• erosen változó vízhozamúak
• két szinttájra lehet elkülöníteni
• alacsony tengerszint feletti magasságban erednek

• Domolykózóna, dombvidéki szakasz
• a víz elsodorja az apró szemcséju anyagokat
• a meder kemény kavics, durva homok, márga,
  kemény agyag
• a homérséklet és az oxigéntartalom tág határok
  között mozog, évszakos ingadozása jelentos
• jellemzo halai domolykó, fenékjáró küllo,
  kövicsík, sujtásos küsz, fürge cselle
• középhegységi patakjaink legtöbbje

12

• Sügérzóna, alföldi szakasz
• lelassult vize már nem képes elszállítani a
  hordalékot
• a meder üledékes finom homok és iszap
• a víz homérséklete nyaranta magasabb, mint a
  felso szakaszon
• oxigéntartalma viszont kisebb
• kevésbé igényes fajok népesítik be
• jellemzo fajai karikakeszeg, küsz, bodorka,
  sügér, balin, jászkeszeg, halványfoltú küllo,
  vágócsík
• valamennyi dombvidéki és alföldre érkezo kis
  folyónkon megtalálható ez a zóna (pl. Marcal,
  Zala, Zagyva alsó szakasza)

13

• Állóvizek
• az állóvizek közül elsosorban a nagy tavakat
  szokták környezeti viszonyaik és fajösszetételük
  szerint típusokba sorolni
• pl. pisztrángos tó, marénás tó, süllos-pontyos
  tó, csukás-compós tó
• a tavak halainak többsége a parti sávban él
• a folyók holtágai hatalmas parti sávval
  rendelkeznek ? igen jelentos halasvizek
  halállományuk kevésbé függ attól, hogy melyik
  szinttájon alakultak ki
• egyéb állóvizeink (halastavak, horgásztavak,
  víztározók, bányatavak) halállományát ált. a
  halászat, horgászat igényeinek megfeleloen
  alakítják ki
• mocsarak a múltban gazdaságilag is jelentosek
  voltak, ma már szinte mindet lecsapolták,
  megszuntették
• Balaton eredetileg süllos tó volt, az
  eutrofizáció következtében most inkább
  süllos-pontyos tó
• Velencei-tó, Ferto, Kis-Balaton II. üteme
  csukás-compós tó

14

• A halak védelme
• Minden olyan fogási eszköz és módszer tiltott,
  amely a halállományt és élohelyét károsíthatja!
• mérgezo és kábító hatású anyagok, robbanószerek,
  szigony, gereblyézés
• A halászati törvény elsosorban a gazdasági
  szempontból értékes fajokat (nemes halak) védik
• méretkorlátozás esélye lehet az adott faj
  példányának arra, hogy minimum egyszer
  szaporodhasson ? csak az ivarérett példányok
  foghatók ki
• fajlagos tilalom egy naptári idoszak, amelynek
  tartama alatt (szaporodási idoszak) tilos az
  adott faj példányainak fogása
• A napi kifogható mennyiségre is van korlátozás
  (összetett).
• 1974-tol hazánkban természetvédelmi oltalom alatt
  is áll néhány halfaj.
• Jelenleg 26 védett és 5 (2) fokozottan védett
  faj élvez törvényi védelmet.

15
Védett halaink között egy sincs, melynek fogása
kifejezett célja lenne a halászatnak vagy a
horgászatnak. Megritkult, kihalóban lévo halaink
számára tehát a védetté nyilvánítás önmagában
biztosan nem hoz megoldást. Egy élolény védelme
semmit sem ér az élohely védelme nélkül! Ez a
halakra kifejezetten igaz (pl. réticsík hiába
védett, ha a mocsarakat lecsapoljuk). Ma már
több nemzetközi egyezmény is szolgálják a halak
és a vizes élohelyek védelmét, nem csak a
magyarországi törvényi szabályozás.
16

• Veszélyforrások
• Alapvetoen két fo veszélyforrás van
• vízrendezés
• vízszennyezés
• Magyarország vízrendszerének a XIX. században
  megkezdett átalakítása a XX. század elso
  évtizedeire gyakorlatilag befejezodött. A
  vízrendezésekkel soha véget nem éro munkálatok
  kezdodtek el (árvíz, belvíz, élohelyek
  megszunnek).
• A halak szempontjából egyértelmu a veszteség!!!
• A XX. század vízügyi munkálatok pedig még tovább
  rontottak, rontanak a helyzeten! (pl.
  kanalizáció folyókból csatornák kialakítása,
  ahol mindent az ember irányít pl. duzzasztókkal ?
  ökológiai katasztrófához vezet)

17
Osztály ingolák (Cephalaspidomorphi) rend
ingolaalakúak (Petromyzontiformes) Osztály
sugarasúszójú halak (Actinopterygii) rend
tokalakúak (Acipenseriformes) rend
angolnaalakúak (Anguilliformes) rend
heringalakúak (Clupeiformes) rend
pontyalakúak (Cypriniformes) rend
harcsaalakúak (Siluriformes) rend
csukaalakúak (Esociformes)
rend lazacalakúak (Salmoniformes) rend
tokehal-alakúak (Gadiformes) rend
fogasponty-alakúak (Cyprinodontiformes) rend
pikóalakúak (Gasterosteiformes) rend
sárkányfejuhal-alakúak (Scorpeniformes) rend
sügéralakúak (Perciformes)
18

• Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi)
• Kárpát-medencei bennszülött faj, mely a Tisza
  vízrendszerében alakult ki, és a Temes folyót
  kivéve ma sem fordul elo sehol máshol
• a folyók, patakok felso szakaszán fordul elo
• 4-5 év után alakulnak át a lárvák, a kifejlett
  állatok halparaziták, élosködok, több évig élnek
• régebben több lelohelye volt, néhol tömeges volt
  az elofordulása
• napjainkra a pisztrángosokból már eltunt
• természetes élohelye beszukült, megszunt sok
  helyen (szennyezések, vegyszerek)
• fokozottan védett, 250.000 Ft

19

• Dunai ingola (Eudontomyzon mariae)
• nemcsak hegy-, dombvidéki patakokban, hanem
  alacsonyabb szinttájakon is elofordul
• Mo. nyugati felén oshonos, a Tisza
  vízhálózatából és a Temesbol hiányzik
• Duna, Rába, Pinka, Dráva, Kerka, Kerca
• a kifejlett állat a szaporodás után elpusztul,
  nem élosködo
• állománya megritkult, vízszennyezésre érzékeny
  faj
• fokozottan védett, 100.000 Ft

20

• 1. rend tokalakúak (Acipenseriformes)
• 1.1. tokfélék családja (Acipenseridae)
• hazánkban egykoron 6 fajuk élt
• ma 1 faj halászatilag hasznosítható
• 5 fajuk védett

• Viza (Huso huso)
• tulajdonképpen tengeri hal
• csak szaporodás alkalmával vándorol föl a
  folyókon (márna-, dévérzónáig)
• húsa jó minoségu, ikrája még nagyobb érték ?
  fekete kaviár
• régen még hazánkban is rendszeresen halászták
• vizeinkben a vaskapu megépítése után igazi
  ritkaságnak számít
• ma már a tengerparti országokban is nagyon
• megritkult
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

21

• Vágótok (Acipenser gueldenstaedtii)
• tengeri faj, szaporodáskor jön fel a folyók
  márnazónájáig
• egykor hazánkban is oshonos volt
• csak 2 elofordulása volt az utóbbi 30 évben
  (Dunakiliti, Tiszafüred)
• a Vaskapu fölött rekedt állomány valószínu
  áttért az édesvízi életmódra
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

• Simatok (Acipenser nudiventris)
• eredetileg tengeri hal, de szokatlanul sokat van
  édesvízben is
• a Duna vízrendszerében élok már nem vándorolnak,
  édesvíziek
• vizeinkben oshonos, mára nagyon megritkult
• már a tengerparti országok sem halásszák,
  annyira
• megritkult
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

22

• Soregtok (Acipenser stellatus)
• tengeri faj, szaporodáskor úszik fel a folyókba
  (dévér-, márnazóna)
• teljesen édesvízi életmódú változata nem ismert
• a XIX. században még sok hazai lelohelye volt
• a XX. század végére gyakorlatilag eltunt
  vizeinkbol
• Mohács (1965), Hódmezovásárhely (1965)
• az Al-Dunán és a Duna-deltában még ma is
  viszonylag gyakori zsákmány
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

• Lénai tok (Acipenser baeri)
• hazánkba 1981-ben került, néhány horgásztóba
  betelepítették
• nem védett

• Kecsege (Acipenser ruthenus)
• legkisebb kifogható méret 45 cm, tilalmi ido
  03.01. - 05.31.
• leggyakoribb tokféle, de már csak töredéke
  található vizeinkben a régi állománynak

23

• 2. rend angolnaalakúak (Anguilliformes)
• 2.1. angolnafélék családja (Anguillidae)
• Angolna (Anguilla anguilla)
• az utóbbi évtizedek telepítései következtében
  megszaporodtak hazai lelohelyei
• a nyugat-európai piacon jól értékesítheto,
  keresett hal
• az elmúlt évek balatoni elhullásai miatt a
  további telepítését megszuntették
• nem védett

• 3. rend heringalakúak (Clupeiformes)
• 3.1. heringfélék családja (Clupeidae)
• Dunai nagyhering (Alosa pontica)
• tengeri faj, ívni jár fel a folyókra
• csak a Dunában észlelték korábban, 1864-tol
• legutóbbi elofordulása Mohács, 1961 (Vaskapu)
• húsa nagyon ízletes, a Duna alsó szakaszán
  évente 300 tonnát fognak ki belole
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

24

• 4. rend pontyalakúak (Cypriniformes)
• 4.1. pontyfélék családja (Cyprinidae)
• fajgazdag család
• a hazai oshonos halak jelentos része tartozik
  ide
• több betelepített faj is él hazánkban
• közel 35-40 faj elofordul Magyarországon is
• 12 védett, és 1 fok.védett

• Nem védett, nincs az adott fajra korlátozás
• bodorka (Rutilus rutilus)
• fekete amur (Mylopharyngodon piceus)
• nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
• domolykó (Leuciscus cephalus)
• jászkeszeg (Leuciscus idus)
• küsz (Alburnus alburnus)
• karikakeszeg (Abramis bjoerkna)

• vörösszárnyú keszeg (Scardinius
  erythrophthalmus)
• dévérkeszeg (Abramis brama)
• laposkeszeg (Abramis ballerus)
• bagolykeszeg (Abramis sapa)
• szilvaorrú keszeg (Vimba vimba)
• garda (Pelecus cultratus)
• paduc (Chondrostoma nasus)

• compó (Tinca tinca)
• razbóra (Pseudorasbora parva)
• széles kárász (Carassius carassius)
• ezüstkárász (Carassius gibelio)
• fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix)
• pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)

• Nem védett faj, de korlátozás alá esik
• amur (Ctenopharyngodon idella), méret 40 cm
• balin (Aspius aspius), méret 40 cm tilalmi
  ido 03.01. 04.30.
• márna (Barbus barbus), méret 40 cm tilalmi
  ido 05.02. 06.15.
• ponty (Cyprinus carpio), méret 30 cm tilalmi
  ido 05.02. 06.15.

25

• Leánykoncér (Rutilus pigus virgo)
• Duna vízrendszerében bennszülött alfaj (30 cm)
• az utóbbi 20 évben csak néhány folyóból került
  elo
• ritkasága miatt gazdaságilag nincs jelentosége
• Európa ritka és sebezheto halai közé tartozik
• legnagyobb veszélyt a vizek szennyezése, folyók
  duzzasztása jelenti ? élohely beszukül
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft (fok.védett is
  lehetne!)

• Gyöngyös koncér (Rutilus frisii meidingeri)
• a Felso-Duna medencéjének néhány szubalpin
  tavában él (Chiem-tó, St. Wolfgang-tó, Traun-tó,
  Mondsee, Attersee)
• de kisebb állománya a Duna felso szakaszán is
  elofordul ? alkalmilag sodródik hozzánk
• 1997-ben mutatták ki a Duna hazai részérol
• gazdasági jelentosége nincs (70 cm, 5 kg)
  ritkasága miatt
• Európában ritka és nagyon veszélyeztetett
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

26

• Vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi)
• folyóvizek felso szakaszának áramláskedvelo faja
  
• Franciaországban, Olaszországban, ill. a Duna és
  a Rajna vízrendszerében él
• legközelebbi populációi Mura szlovéniai
  szakasza, Felso-Tisza, Tisza romániai
  mellékfolyói, patakjai
• egyetlen bizonyított hazai elofordulása
  Tiszacsécse, 2004
• Európában veszélyeztetett, eltunoben lévo faj
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

• Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)
• Atlanti-óceántól egészen a Csendes-óceánig
  megtalálható, oshonos fajunk (6-8 cm-es)
• áramláskedvelo, ritkán tiszta és huvös tavakban
  is megtelepszik
• nálunk a középhegységi és dombvidéki patakokban,
  kis folyók domolykózónájában él
• hazai állománya fogyatkozóban, Európában
  sebezheto faj
• érzékenyen reagál a környezeti változásokra,
  tisztaságra érzékeny
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

27

• Kurta baing (Leucaspius delineatus)
• vizeinkben oshonos, európai faj
• álló és lassú folyású kisvizek jellemzo hala
• a kisebb, de állandó vizu csatornák gyakori faja
• kis mérete miatt (max. 10 cm) gyakran
  észrevétlen
• gazdasági jelentosége nincs, Európában ritkának
  számít
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

• Sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus)
• Kelet-Franciaországtól az Urál hegységig
  elofordul, oshonos fajunk
• bovizu patakok, folyók hegyi és dombvidéki
  szakasza
• nagyobb folyók pér-, paduc-, márnazónájában él
• kis folyókban ritka
• közvetlen gazdasági jelentosége nincs (ragadozó
  halak fontos tápláléka), 8-12 cm-es
• elterjedési területe nagy, de élohelye mindenütt
  szukül a vízlépcsok miatt
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

28

• Állasküsz (Chalcalburnus chalcoides mento)
• tengeri, folyóvízi, tavi környezetben is
  elofordul
• mindenütt oxigéndús vizeket kedvel
• hazánkból már kipusztult
• hazánk jelenlegi területérol elofordulása nem
  bizonyított
• régi, bizonytalan adata Szeged, XIX. század
  vége
• Európában erosen veszélyeztetett, eltunoben lévo
  faj
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

• Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus)
• oshonos halunk, Közép- és Kelet-Európa nagy
  részén elofordul (6-8 cm)
• a mély bányatavaktól a sekély mocsarakig, a
  hegylábi patakoktól a folyamokig mindenütt
  megtalálható, ahol a szaporodásához szükséges
  kagylófajok élnek
• legnagyobb tömegben a sekély, nyugodt,
  növényzetben gazdag élohelyeken él
• a mi vizeinkben még gyakori, de Európában ritka
  és sebezheto
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

29

• Petényi márna, magyar márna (Barbus peloponnesius
  petenyi)
• oshonos halunk, Dunától k-re fekvo
  hegyvidékeinken és a Pilis gyors folyású
  patakjaiban él
• az elmúlt évtizedek aszályos nyarai nem
  kedveztek neki ? patakok hozama úgy lecsökkent,
  hogy csak töredéke maradt meg néhol az
  állományának
• vizek szennyezése is folyamatos veszélyforrás
• fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft

30

• Fenékjáró küllo (Gobio gobio)
• oshonos, megtalálható Európa nyugati partjaitól
  az Amur vidékéig
• hegy-, dombvidéki patakok, kis folyók
  domolykózónája élohelye
• a nagyobb folyókban bárhol elofordulhat,
  tavakban is megél
• közvetlen gazdasági jelentosége nincs (10-15
  cm), ragadozótáplálék
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

• Halványfoltú küllo (Gobio albipinnatus)
• Közép- és Kelet-Európában él, oshonos halfajunk
• folyókban és tavakban is elofordul, dévérzóna
  jellemzo faja
• csak 1960 óta különböztetik meg a felpillantó
  küllotol
• közvetve gazdaságilag is jelentos (nagy
  gyakoriságú, ragadozótáplálék)
• gyakori, elszaporodóban lévo hala vizeinknek
• szuk elterjedése miatt lett védett
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

31

• Felpillantó küllo (Gobio uranoscopus)
• folyók hegylábi szakaszán él (pér-, paduczóna)
• Duna vízrendszerének bennszülött faja
• hazai elterjedésérol sok a téves és bizonytalan
  adat
• jelenleg néhány hazai élohelyérol tudunk (Dráva,
  Mura, Tisza)
• kicsinysége (10 cm) és ritkasága miatt nincs
  gazdasági jelentosége
• természetvédelmi értéke viszont nagy
• védett, eszmei értéke 50.000 Ft

• Homoki küllo (Gobio kessleri)
• Duna vízrendszerében bennszülött, a
  Kárpát-medencében alakult ki
• áramláskedvelo, a márnazóna jellemzo hala
• elofordulása 1980-tól bizonyos, korábban
  felpillantó küllonek vélték
• gazdasági jelentosége nincs
• természetvédelmi értéke megközelíti a
  felpillantó külloét
• folyóink márnazónája még sok helyen eredetinek
  mondható
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft (lehetne
  magasabb is!)

32

• Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba)
• oshonos halunk, Európa keleti és középso részén
  fordul elo
• folyóinkban ritka
• veszélyeztetett európai faj
• hazai védelme indokolt lenne, mert a
  folyószabályozások tovább szukítik élohelyét

• Garda (Pelecus cultratus)
• oshonos halunk
• régen óriási jelentoségu volt a Balaton
  halászatában
• utóbbi 20 évben tizedét sem éri a fogás
• Európában ritka, védelme indokolt lehet

• Széles kárász (Carassius carassius)
• oshonos halunk, leggyakoribb halaink egyike volt
• a folyószabályozások után nagyon megfogyatkozott
• mára sok helyrol eltunt, ritka, veszélyeztetett
• védelme indokolt lenne

33

• 4.2. bivalyhalfélék családja (Catostomidae)
• Kisszájú buffaló (Ictiobus bubalus)
• É-Amerika folyóiban, tavaiban él (50 cm)
• hazánkba 1970-ben került a Szarvasra
• halastavakban most is tartják (néha kiszabadul)
• még nem hozott nagy eredményeket, nem védett

• 4.3. csíkfélék családja (Cobitidae)
• Mindegyik hazai fajuk védett

• Réticsík (Misgurnus fossilis)
• oshonos európai halunk, Franciaországtól Urálig
  terjedt el (30 cm)
• tavasszal vízzel borított, de szárazság idején
  nagyrészt kiszáradó mocsarak jellemzo hala
• sekély tavakban, öreg holtágakban, iszapos
  csatornákban, egyes folyószakaszokon is
  elofordulhat
• a nagy vízrendezéseket megelozoen kifejezetten
  gyakori volt hazánkban (csíkászat külön
  halászati ág volt!)
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

34

• Vágócsík (Cobitis elongatoides)
• vitatott faji hovatartozása, ezért keveset
  tudunk róla
• valószínuleg csak a Duna vízrendszerében él (15
  cm)
• nagyon sokféle környezet megélhet (folyók,
  tavak)
• gyakori, de gazdasági jelentosége nincs (rejtett
  életmód, fürge)
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

• Törpecsík (Sabanejewia aurata)
• elterjedési területének egyik központja a Duna
  vízrendszere
• hazánkban 1948-ban mutatták ki (8-10 cm)
• vitatható, hogy bennszülött vagy természetes
  bevándorló
• áramláskedvelo faj, tavakban nem él
• gazdasági jelentosége nincs
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

35

• 4.4. kövicsíkfélék családja (Balitoridae)
• Kövicsík (Barbatula barbatula)
• oshonos halunk, Európában, Szibériában él
• középhegységi és dombvidéki patakjainkban
  elterjedt, gyakori faj
• nagyobb folyókban a pisztráng-, paduczónában
  fordul elo
• Európában ritka és veszélyeztetett faj
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

• 5. rend harcsaalakúak (Siluriformes)
• 5.1. törpeharcsafélék családja (Ictaluridae)
• 3 fajuk fordul elo hazánkban, egyik sem védett
• Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus)
• Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas)
• Pettyes törpeharcsa (Ictalurus punctatus) 2
  elofordulási adat

36

• 5.2. harcsafélék családja (Siluridae)
• Harcsa (Silurus glanis)
• Közép-, Kelet-Európában, Kis-Ázsiában él,
  oshonos fajunk
• nagyobb folyók és állóvizek hala
• patakokban, kis folyókban nem él (2,5 m, 112 kg)
• gazdasági szempontból igen jelentos, értékes hal
• méretkorlátozás 50 cm
• tilalmi ido (10 kg alatti példányokra) 05.02.
  06.15.

• 5.3. zacskósharcsafélék családja (Clariidae)
• Afrikai harcsa (Clarias gariepinus)
• Afrika, Kis-Ázsia, Törökország eredeti élohelye
• hazánkba 1984-ben importálták eloször
• 4 zárt kezelésu, melegvizu horgásztóban
  megtalálható
• meghonosodni nem fog, 16 Co alatt elpusztul
• nem védett

37

• 6. Rend csukaalakúak (Esociformes)
• 6.1. csukafélék családja (Esocidae)
• Csuka (Esox lucius)
• az északi félteke hideg és mérsékelt éghajlati
  övében mindenütt elofordul
• oshonos halunk (1 m, 20,5 kg)
• jó alkalmazkodású, igénytelen (folyók, tavak)
• halászatilag és horgászatilag is jelentos fajunk
• méretkorlátozás 40 cm tilalmi ido 02.15.
  03.31.

38

• 6.2. pócfélék családja (Umbridae)
• Lápi póc (Umbra krameri)
• magyar hal a faj a Duna-vízrendszerében
  alakult ki, és fo elofordulási helye is Mo. van
• a folyószabályozások elott országszerte
  elofordult a sík vidékeken ? mocsarak
  lecsapolásával eltuntek élohelyei
• ahol még most is vannak nagyobb mocsaras, lápos
  területek, ott elofordul
• 1992-ben a Duna szlovákiai elterelését követoen
  több 100.000 lápi póc pusztult el a szigetközi
  mocsarak kiszáradásakor ? ez volt hazánk egyik
  legjelentosebb állománya
• rengeteg ilyen példa van sajnos, legtöbbször már
  eltunt a faj az adott helyrol, még mielott a
  szakemberek megtalálnák
• fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft

39

• 7. rend lazacalakúak (Salmoniformes)
• 7.1. pisztrángfélék családja (Salmonidae)
• 7 faj elofordulása bizonyított, ebbol 1 faj
  védett és 1 faj fok.védett
• 1-2 elofordulási adat
• nagy maréna (Coregonus lavaretus),
• törpe maréna (Coregonus albula),
• pataki szajbling (Salvelinus fontinalis)
• horgászható fajok
• sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario)
  méret 22 cm tilalmi ido 10.01. 12.31.
• szivárványos pisztráng (Oncorhynchus
  mykiss) méret 22 cm

• Pénzes pér (Thymallus thymallus)
• az északi félteke hideg és mérsékelt éghajlatú
  vidékein él
• hazánkban oshonos, csak nincs megfelelo élohelye
  (hegyi
• folyók pérzóna)
• kiváló sporthal, finom a húsa
• lesodródott példányaival találkozni néha
  (utolsó Tiszabecs, 1994)
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

40

• Dunai galóca (Hucho hucho)
• oshonos, a Duna vízrendszerében alakult ki a faj
• eredetileg csak a Duna és mellékfolyóinak hegyi,
  hegylábi szakaszain élt, de sikerült más európai
  folyóban is meghonosítani
• nálunk a Duna, Dráva, Tisza felso szakaszaiban
  található
• kituno ízu hal (a világ legnagyobb
  pisztrángféléje, max. 100 kg), sporthalként is
  nagyra értékelik
• ma már nagyon ritka hazánkban
• fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft

41

• 8. rend tokehal-alakúak (Gadiformes)
• 8.1. tokehalfélék családja (Gadidae)
• Menyhal (Lota lota)
• az északi félteke hideg és mérsékelt éghajlati
  övében mindenütt elofordul
• oshonos halunk, legtöbb folyónkban él
• hidegkedvelo ? télen a legaktívabb ? gazdasági
  jelentosége csekély
• nem védett

• 9. rend fogasponty-alakúak (Cyprinodontiformes)
• 9.1. elevenszülofogasponty-félék családja
  (Poecilidae)
• Szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki)
• hazánkba az 1900-as évek elején hozták be
• csak melegvízben marad meg (Holt-Zala, Tapolca,
  Hévizi-tó, Miskolctapolca)
• nem védett

42

• 10. rend pikóalakúak (Gasterosteiformes)
• 10.1. pikófélék családja (Gasterosteidae)
• Tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus)
• Közép-Európába akvaristák telepítették be, a
  Dunában él
• gazdasági jelentosége nincs, tüskéi miatt
  ragadozók sem eszik
• nem védett (10 cm)

• 11. rend sügéralakúak (Perciformes)
• 11.1. naphalfélék családja (Centrarchidae)
• Naphal (Lepomis gibbosus)
• 1905-tol megtalálható nálunk (akvaristák,
  amerikai)
• húsa átsütve jobb, mint a keszegeké
• Pisztrángsügér (Micropterus salmoides)
• 1909-tol megtalálható nálunk (telepítették,
  amerikai)
• méretkorlátozás 30 cm

43

• 11.2. sügérfélék családja (Percidae)
• hazánkban 8 fajuk él
• nem védett
• sügér (Perca fluviatilis)
• vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus)
• korlátozással védett
• süllo (Sander lucioperca), méret 30 cm
  tilalmi ido 03.01. 04.30.
• kosüllo (Sander volgensis), méret 20 cm
  tilalmi ido 03.01. 05.31.

• Széles durbincs (Gymnocephalus baloni)
• korábban a Duna-vízrendszerének bennszülött faja
  volt, de elokerült azóta máshonnan is, oshonos
  halunk (10-15 cm)
• márna- és dévérzóna áramláskedvelo faja, esetleg
  holtágakban él
• 1974 óta külön faj, korábban a vágódurbincs
  változatának hitték
• szuk elterjedési területu, kicsi az
  állománysurusége
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

44

• Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser)
• oshonos, bennszülött fajunk (15-20 cm)
• elterjedése ma is a Dunára és mellékfolyóinak
  vízrendszerére korlátozódik
• közepes és nagyobb folyók áramláskedvelo hala
• megfelelo helyeken nagy állománysuruségu lehet
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

• Német bucó (Zingel streber)
• oshonos, a Duna vízrendszerében alakult ki
• elterjedési területe nagyon szuk Duna, Vardar
  és ezek mellékfolyói
• a vízlépcsok hatására élettere egyre zsugorodik
• a vízszennyezésekre érzékenyebb a magyar bucónál
• a legtöbbet élohelyeinek megóvásával érhetjük el
• fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft

45

• Magyar bucó (Zingel zingel)
• bennszülött, kialakulása is hazánkban ment végbe
• ma már megtalálható a Duna és a Dnyeszter
  mellékfolyóinak rendszerében is
• szuk elterjedésu hal
• a folyókon egyre több vízlépcso épül, és a
  duzzasztók fölötti eliszaposodó szakasz nem
  megfelelo élohely számára
• vízszennyezések miatt is egyre szukül az
  élohelye
• ha horogra akad, akkor ált. nem éli túl, mert
  túl mélyen nyeli le a horgot
• fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft

46
11.3. bölcsoszájúhal-félék családja
(Cichlidae) Nílusi tilápia (Oreochromis
niloticus) Szarvas, nem védett Szivárványsügér
(Herotilapia multispinosa) Hévíz, nem védett
11.4. alvógébfélék családja (Odontobutidae) Amurgé
b (Perccottus glenii) 1997 óta a Tiszában, nem
védett

• 11.5. gébfélék családja (Gobiidae)
• 5 fajuk fordul elo hazánkban bizonyítottan 1
  faj
• 1 faj védett
• nem védettek
• folyami géb (Neogobius fluviatilis) folyók,
  Balaton, Tisza-tó
• csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus)
  ???
• kessler-géb (Neogobius kessleri) Duna
• feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
  Duna, 6 adat
• szirman-géb (Neogobius syrman) Baja, 1997

47

• Tarka géb (Proterorhinus marmoratus)
• Fekete-tenger és Kaszpi-tenger félsós parti
  vizeiben és az oda torkolló folyók
  vízrendszerében él
• jelenleg is terjedoben lévo faj, nálunk a XIX.
  században jelent meg, ma már Németországig jutott
• hazánkban a folyókban és a Balatonban,
  Tisza-tóban elterjedt
• gazdasági jelentosége nincs
• védett, eszmei értéke 2.000 Ft

48

• 12. rend sárkányfejuhal-alakúak (Scorpeniformes)
• 12.1. kölöntefélék családja (Cottidae)
• mindkét hazai faj védett, ritkák
• Botos kölönte (Cottus gobio)
• európai elterjedésu, gyakori a Kárpát-medence
  peremszélein
• hazai patakjaink nem felelnek meg igényeinek, de
  oshonos
• pisztrángos hegyi vizekben gyakori (10 cm)
• Európában sebezheto, nálunk a Dráva vízlépcso
  miatt egyik legfontosabb élohelye került
  veszélybe
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft

• Cifra kölönte (Cottus poecilopus)
• elég nagy az elterjedési területe
• Magyarország jelenlegi területérol nincs
  kimutatva
• tolünk délnyugatra már nem fordul elo
• gazdasági jelentosége nincs (10-15 cm)
• védett, eszmei értéke 10.000 Ft