Rovarok

1
Rovarok
2
1.Szitakötok

• A szitakötok származása
• Oseik több mint 300 millió éve, a karbon korban a
  szárazföldet meghódító szárnyas rovarok egyik
  úttöro csoportjaként jelentek meg. Egyik
  közismert fosszilis fajuk a Meganeura monyi, ami
  70 cm körüli szárnyfesztávolságával a valaha élt
  legnagyobb rovarok egyike volt.
• Fénykorukat a permben élték, amikor sok új fajuk
  tunt fel megjelentek az elso igazi szitakötok és
  a mai alrendek elso, kezdetleges képviseloi.
  Hanyatlásuk csaknem 200 millió éve tart, de még
  mindig benépesítik földünk szinte valamennyi
  számottevo édesvízi élohelyét a sivatagok
  oázisaitól a trópusi oserdok faodvaiban
  összegyulo kisvizekig.

3
2.Csótányok

• A csótányok hossza fajtól függoen 1-6 centiméter.
  E rovaroknál a tor a legerosebb és legstabilabb
  testrész. A potroh a legpuhább és csupán gyengén
  fejlett izmokkal ellátott testrész, ez
  tartalmazza a rovarok legtöbb szervét. A jól
  fejlett, pajzzsal védett fejen mindenekelott
  rágásra kiképzett szájszervek találhatók. A
  fejbol két hosszú, sok ízbol álló csáp nyúlik ki.
  Éjszakai életmódot folytatnak, amit segít nagy,
  összetett szemük. A két szárnypár a tor mentén
  egymás fölött helyezkedik el, a felso pár eros,
  és csak védo szerepe van. Rossz repülok, több faj
  nosténye a szárnyait is elvesztette. Buzmiriggyel
  rendelkeznek.

4
3.Termeszek

• A termeszek (Isoptera) az ízeltlábúak törzsének
  és a rovarok osztályának egyik rendje.
• A termeszek világa jelenleg 1600 fajt számlál,
  melyek úgyszólván az egész földkerekségen
  mindenütt el vannak terjedve, ahol a klíma
  megadja életfeltételeiket.

5
4.Egyenesszárnyúak

• Az egyenesszárnyúak (Orthoptera) az ízeltlábúak
  törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje.
  Ide tartoznak a tücskök, szöcskék, sáskák,
  melyeket emberi fogyasztásra is használnak (sot,
  az egyedüli kóser rovarok).
• Rágó szájszervük osi típusú, szilárd táplálék
  fogyasztására alkalmas. Torszelvényük szabad,
  ugró típusú fajok tartoznak ide. Fokozatos
  átalakuláson mennek át (paurometabolia) pete,
  lárva, nimfa, imágó alaksoron át.

6
5.Levéltetvek

• A levéltetvek a világon mindenhol elofordulnak, a
  leggyakoribbak azonban a mérsékelt és trópusi
  éghajlaton.
• A levéltetvek hossza általában 2-3 milliméter. A
  szárnyas levéltetveknek két pár szárnyuk van.
  Szájszervük szúró. A zöld levéltetu a rózsákat
  támadja meg, ezért rózsalevéltetunek is nevezik.
  Színezete általában zöld, bore majdnem átlátszó.
  A színeltérések bizonyos mértékig a zöld
  levéltetu testnedvének színétol függnek. Csápjai,
  a testével majdnem egyforma hosszúak, és
  hátrafelé nyúlnak el a test fölött.

7
6.Vérszívó tetvek

• Állatok és emberek vérét vérét szívják. A fejtetu
• az ember hajára ragasztja petéit(serkéit).

8
7.Poloskák

• Az ágyi poloska hossza 5-7 milliméter. A
  kifejlett ágyi poloska barna színu, testét finom
  szorök borítják. A hím és a nostény külsore
  hasonló, a nostény kissé nagyobb. Táplálkozás
  elott teste lapos, korongszeru. Miután átszúrta a
  bort, és jóllakott vérrel, teste kitágul.
  Szájszerve finom szúrósörtébol áll, melynek
  hegyes végét szondaként használja gyakran egymás
  mellett többször is megszúrja a bort, mire
  megtalálja az eret és szívásba kezd. A jóllakott
  ágyi poloska bíborszínu árnyalatot vesz fel. A
  hátsó pár szárnya teljesen elcsökevényesedett, a
  félfedok azonban apró pikkelyek formájában
  megvannak.

9
8.Bolhák

• A bolhák 14 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan
  rovarok. Testük oldalról lapított, mely a
  szorzetben való közlekedést teszi könnyuvé, fejük
  kicsi, szájrészeik pedig szívásra és szúrásra
  módosultak szívókájukat a felso állkapocs és a
  felso ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla)
  pedig késszeru és a bor átvágására szolgál. A tor
  2. és 3. ízén az elcsenevészedett szárnyak nyomai
  láthatók. A hátsó pár úgynevezett ugrólábuk a
  leghosszabb és legerosebb, testméretéhez képest
  hatalmas ugrásokra képes.
• Lárváik lábatlanok, a legyek nyuveire
  emlékeztetnek, de testük sörtézett.

10
9.Bogarak

• A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének
  és a rovarok osztályának egyik rendje. Jellemzo
  rájuk az alábbi négy tulajdonság együttes
  megléte
• - a két pár szárny közül az elso pár kemény
  szárnyfedové módosult, a hátulsó pedig hártyás
• - elotoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk
  azonban egymással és a potrohhal is összenott
• - szájszerveik rágó típusúak
• - teljes átalakulással fejlodnek.
• A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelük
  400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon)
  pedig 6300.
• A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem
  ebbe a rendbe tartozó állatokat is a svábbogár a
  csótányok, a pincebogár pedig az ászkák köznapi
  elnevezése.

11
10.Lepkék

• A hernyók elsodlegesen szárazföldiek. Általában
  növényi anyagokkal táplálkoznak, tehát növényen
  vagy növényben élnek. A növényt kívülrol rágják,
  vagy szárban, levélben aknáznak egyes, kis
  testu fajok teljesen a levélben fejlodnek ki,
  úgy, hogy az alsó és felso epidermiszt is
  érintetlenül hagyják. Akad néhány avarral
  táplálkozó faj, sot hangyákkal együtt élo,
  ragadozó, levéltetveket pusztító hernyók is
  ismeretesek. Sok faj hernyója egy-egy tápnövényre
  specializálódott.
• Az átalakuláshoz gyakran gubót szonek fedett
  múmiabábjuk köré. A bábot némely fajok egy-egy
  szállal valamilyen növényhez erosítik, a legtöbb
  azonban a talajban, fakéreg vagy kövek alatt
  alakul át.

12
11.Hártyásszárnyúak

• A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) a rovarok
  osztályának (Insecta), a felsorendu vagy szárnyas
  rovarok (Pterygota) alosztályának egyik rendje.
  Az egyik legfejlettebb rovarcsoportnak
  tekintheto, mivel a bogarak (Coleoptera) után a
  legnagyobb fajszámú rend ismert fajaik száma kb.
  280-300 000, de folyamatosan fedeznek fel újabb
  és újabb, eddig nem ismert, foképp parazita
  életmódú fajokat, így ez a szám folyamatosan
  növekszik.

13
12.Kétszárnyúak

• Testhosszuk a mm tizedrészétol egészen 8 cm-ig
  terjed.
• Fejük szabadon mozgatható, keskeny nyakkal ízesül
  az elotorhoz. A fejen két nagy összetett szemet
  találunk ezek olykor (pl. a bögölyöknél) az
  egész fejet elfedik. Emellett többnyire 3
  egyszeru pontszemük is van. A szúnyogalkatúak
  hosszú csápja sok ízbol áll, a légyalkatúak
  csápja rövid, kevés ízbol áll. Potrohuk
  szelvényeinek száma változó, a legkevesebb 4-5
  szelvény. Rajta gyakran kutikuláris képzodmények
  (serték, szorök, pikkelyek) nonek. Függelékei is
  vannak (két cercus és két stylus). A hímeknek
  párzószervük, a nostényeknek a peték lerakására
  szolgáló tojócsövük van.

14

• I fej (caput)II tor (thorax)III potroh
  (abdomen).1 praescutum2 elülso
  légzonyílás(pár)3 scutum4 basicosta5
  szárnytövi pikkelyek (calyptrae) (szárnypikkely
  és torpikkely) 6 pajzsocska (scutellum)7
  szárny ere (szegélyér - costa)8 szárny (ptera
  vagy ala)9 tor íze10 billér (haltera)11
  hátulsó légzonyílás(pár)12 comb (femur)13
  lábszár (tibia)14 érzékelo szor15 lábfej
  (tarsus)16 propleuron17 prosternum18
  mesopleuron19 mesosternum20
  metapleuron21 metasternum22 összetett
  szem23 arista24 csáp25 állkapcsi
  tapogató26 labium27 labellum28pseudotrach
  eae .

15
Vége

• Szerkesztette Patyi Gábor
• 2010.február 10.
• 6./4