Term

1
Természetvédelem I.

• elso rész

2
A Föld védett területei

• A biodiverzitás fenntartásának leghatékonyabb
  módja, ha a fajok természetes élohelyeit
  megorizzük.
• A társulások megorzésében kulcsszerepet játszik
  az olyan törvényileg védett területek
  létrehozása, amelyeket különbözo mértéku
  gazdasági hasznosítást lehetové tevo törvények és
  szabályok irányítanak.

3
Védett területek létrehozása

• A társulások, élohelyek többsége jelentosen
  átalakítottak.
• A közepesen bolygatott területek a
  legfontosabbak.
• pl. a szálalással hasznosított trópusi erdok, az
  intenzíven halászott óceánok és tengerek,
  valamint a legelonek használt gyepterületek.
• Védett területet létrehozásakor kompromisszumot
  kell kötni

4
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• A természet a Földön hosszú, evolúcionális
  fejlodéssel, az ember társadalmi tevékenységétol
  függetlenül kialakult élettelen és élo
  képzodmények és jelenségek fejlodéstörténetileg
  összehangolt, önszabályozással muködo rendszere
• megújuló és nem megújuló természetalkotók
• lásd továbbiakban a jegyzet megfelelo oldalai

5
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• Természetvédelem formái
• általános természetvédelem
• természetmegorzés
• a természetmegorzés egyik szakterülete a
  természetvédelem
• természetpolitika
• Természetvédelem fogalma
• lásd a jegyzetben

6
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• Természetvédelem feladatai
• a természeti értékek számbavétele és védetté
  nyilvánítása
• a természeti és kulturális értékek természetes
  vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban
  való fenntartása és megóvása
• biodiverzitás fenntartása
• társadalom természetkímélo magatartásának
  kialakítása
• felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények
  nyújtása

7
Védett területek létrehozása Általános lépések

• Adott régió élovilágát, élohelyeit leíró adatok
  összegzése.
• prioritások kijelölése, természetvédelmi célok
  pontos meghatározása
• védettségi kategóriák meghatározása
• Védett terület megtervezése
• Létrehozása, a kategóriának, kituzött céloknak
  megfelelo kezelés alkalmazása.
• A terület biotikus és abiotikus állapotának
  rendszeres monitorozása

8
Prioritások a védett területek kijelölésének
szempontjai

• fajgazdagság legkézenfekvobb, de csak kis
  területen, kevés csoport esetén rendelkezünk
  pontos információkkal
• indikátorcsoport gazdagsága terület kijelölés,
  a jól ismert csoportokon alapul
• magasabb rendszertani egységek gazdagsága egyes
  szerzok ezt javasolják használni
• endemizmusok
• veszélyeztetettség
• biogeográfiai régiók, életközösségféleségek
  reprezentációja

9
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• biodiverzitás megorzése a fajok megmentésén
  keresztül teljesedhet ki
• a fajok több okból is érdemesek a megóvásra
• fajok biztosítják a földi élet sokrétuségét és
  összetettségét valamennyi faj tökéletes és
  érdekes
• sokan úgy érzik, hogy életük minosége romlana,
  ha számos állat eltunne a bolygóról ez az
  esztétikai érv
• ez könnyen átcsaphat etikaiba a Földön az élet
  minden formájának joga van a létezéshez
• megfordítva is igaz!

10
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• egyetlen érték abszolút és egyértelmu ez az élet
  fennmaradása a Földünkön
• ehhez a fajok abszolút mértékben járulnak hozzá
  ahol nem marad faj, ott nincs többé
  élet
• de nem minden faj járul hozzá azonos mértékben
  az ökológusok szerint egyes fajok - számuk,
  biomasszájuk és energiaforgalmuk szempontjából -
  fontosabbak az ökoszisztéma muködése
  szempontjából

11
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.A természetmegorzés alapelvei

• lásd a jegyzetben!

12
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az
  összessége, amelyek az emberi léthez szükséges
  egészséges környezet fenntartását szolgálják
• olyan részterületei is vannak, amelynek nincs
  természetvédelmi megfeleloje, ilyenek a
  csendvédelem és a levego védelme
• a természetvédelem kiterjed a természet egészére,
  az ember természeti környezetére, és csak ilyen
  értelemben része a környezetvédelemnek
• a környezetvédelem és a természetvédelem két
  egymást kiegészíto, egymásnak alá nem rendelheto
  terület

13
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• 1872. március 1. Yellowstone Nemzeti Park
• 1909. Svédország Európa elso nemzeti parkjai
• 1879. évi erdotörvény, Magyarország elso
  törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét
  is szolgálta
• 1935. második erdotörvény már külön fejezet
  foglalkozik a természetvédelemmel
• 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével a 45
  tagú Országos Természetvédelmi Tanács. Tagok
  Schenk Jakab, Soó Rezso, Cholnoky Jeno, Lóczy
  Lajos és Gombocz Endre

14
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• 1939 a debreceni Nagyerdo egy részét
  nyilvánították eloször természetvédelmi területté
• 1950 Bátorliget védetté nyilvánításával indult
  meg az intenzív természetvédelmi munka, védett
  területek száma megháromszorozódott
• 1961 harmadik természetvédelmi magas szintu
  jogszabály, törvényereju rendelet formájában.
  Ebben eloször választották külön a
  természetvédelmet az erdotörvénytol

15
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.

• elso önálló természetvédelmi fohatóság, Országos
  Természetvédelmi Hivatal (OTvH)
• 1971 1961. évi rendelet módosítás, lehetové vált
  hazánkban nemzeti park létesítése bevezették az
  országos jelentoségu természeti érték és a helyi
  jelentoségu természeti érték fogalmát
• 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérol,
  amely 1997. január 1.-tol szabályozza hazánkban a
  természetvédelmi tevékenységet
• további részleteket lásd a jegyzetben!

16
Természetvédelem I.

• második rész

17
Természetvédelmi alapfogalmak.

• A természetvédelem két alapveto formája jogi (de
  jure) és tényleges (de facto)
• A tényleges természetvédelmen belül a
  természetvédelmi szemlélet és az ebbol fakadó
  gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és
  passzív természetvédelmet
• aktív természetvédelem a védelem alá vont
  terület, objektum megóvása és fenntartása
  érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a
  védelemrol, orzésrol, és kezeléssel biztosítja
  annak fennmaradását

18
Természetvédelmi alapfogalmak.

• A természetvédelem tárgyai
• különbözo földtani alakzatok és képzodmények
• a víz különbözo megjelenési formái
• ritka, tudományos értéku növények és
  növénytársulások
• ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon
  tenyészo állatfajok, kiveszoben lévo domesztikált
  állatfajok
• muemlékek természeti környezete

19
Természetvédelmi alapfogalmak.

• A természetvédelem tárgyai
• jellegzetes, szép tájképi megjelenésu, kedvezo
  tulajdonságokkal rendelkezo tájak, tájrészletek
• osállat-, osember-, osrégészeti lelohelyek
  természeti környezete
• történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok
  természeti környezete
• eltunoben levo életformák és gazdálkodási módok
  fenntartására szolgáló területek
• a génkészletek megorzésére szolgáló területek

20
Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi
kategóriák

• A természeti értékek lehetnek
• terület nélkül védettek
• területtel védettek
• terület nélkül védettek barlangok fák,
  facsoportok, fasorok vadon élo növény- és
  állatfajok
• területtel védettek nemzeti park, tájvédelmi
  körzet, természetvédelmi terület és természeti
  emlék

21
Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi
kategóriák

• az egyes természetvédelmi hazai kategóriák
  definícióját, jellemzoit, fobb ismérveit lásd a
  jegyzetben!

22
Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi
kategóriák

• Fokozottan (szigorúan) védett területek nemzeti
  parkok és tájvédelmi körzetek azon részei, ahol
  az emberi hatásokra igen érzékeny, jelentosebb
  természeti értékek találhatók
• A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek A-zónája
  általában ilyen terület.
• Oserdo a Bükki Nemzeti Parkban

23
Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi
természetvédelmi kategóriák

• Bioszféra rezervátum olyan területek, ahol
  megorizzük a különbözo természetes és
  természeteshez közelálló ökológiai rendszereket,
• ezeken belül a
• növény- és
• állatfajokat és azok génkészleteit.
• Bioszféra rezervátumok övezetekbol állnak
  (magterület és védozóna).

24
Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi
természetvédelmi kategóriák

• Bioszféra rezervátum az UNESCO bioszféra
  rezervátum nemzetközi hálózatához öt magyar
  terület tartozik. Ma már valamennyi valamelyik
  nemzeti parkunk része. Összterületük mintegy 130
  ezer hektár.
• Terület neve Területe (ha)
• 1. Aggteleki NP 19 708
• 2. Hortobágyi NP 52 000
• 3. Ferto-Hanság NP 12 542
• 4.Kiskunsági NP 22 095
• 5.Duna-Ipoly NP (Pilisi rész) 23 323
• Összesen 129 688

25
Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi
természetvédelmi kategóriák

• Világörökség hely a magyarországi 9 db
  világörökség hely többsége a világ kulturális
  örökségéhez tartozik.
• a részletes listát és egyéb fontos adatokat lásd
  a jegyzetben, illetve a vilagorokseg.hu honlapon!

26
Világörökség hely

• Kulturális örökségnek az Egyezmény értelmében
  olyan
• muemlékek (építészeti, monumentális festészeti
  vagy szobrászati muvek, régészeti elemek)
• (épület) együttesek (összefüggo vagy különálló
  építmények)
• helyszínek (az ember, vagy az ember és a
  természet közös alkotása)
• minosülhetnek, amelyek megfelelnek a hitelesség
  kritériumának és a következo hat kritérium
  legalább egyikének

27
Világörökség hely

• (I) az emberi alkotószellem remekmuve (pl. a
  Tadzs Mahal, az athéni Akropolisz vagy a gízai és
  dahsuri piramisok)
• (II) egy meghatározott idoszakon vagy kulturális
  területen belül jelentos mértékben hatott az
  építészet / a várostervezés / a tájkialakítás
  fejlodésére (pl. Budapest Duna-parti látképe és a
  Budai Várnegyed)
• (III) egyedi (de legalábbis kivételes)
  megtestesítoje egy élo vagy már letunt
  civilizációnak (pl. a Pécsi ókeresztény sírkamrák
  vagy a Tokaji történelmi borvidék)

28
Világörökség hely

• (IV) egy építészeti stílus / együttes /
  technológia, vagy az emberiség történelme egy
  vagy több korszakát tükrözo táj kiemelkedo
  példája (ennek a kritériumnak hazánk több
  helyszíne is megfelel Budapest, Pannonhalma,
  Pécs és a Hortobágy)
• (V) egy vagy több kultúrát képviselo, hagyományos
  emberi letelepedés vagy területfoglalás
  kiemelkedo példája (pl. Hollóko ófalu, a
  Hortobágy és Ferto kultúrtáj)
• (VI) kapcsolódik kivételes, egyetemes jelentoségu
  eseményekhez vagy élo hagyományokhoz, muvekhez
  ez a kritérium csak egy másik kritériummal együtt
  alkalmazható

29
Világörökség hely

• Természeti örökségnek az Egyezmény értelmében
  olyan
• esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli
  értéku fizikai és biológiai képzodmények vagy
  képzodménycsoportok
• a tudomány vagy a megorzés szempontjából
  rendkívüli értéku geológiai és fiziográfiai
  képzodmények, a kihalástól fenyegetett állat- és
  növényfajták lakó- ill. termohelyéül szolgáló,
  pontosan körülhatárolt területek
• természeti tájak
• minosülhetnek, amelyek megfelelnek az integritás
  (érintetlenség, sértetlenség) kritériumának és a
  következo négy kritérium legalább egyikének

30
Világörökség hely

• (I)  nagy földtörténeti korszak megtestesítoje,
  beleértve földünk kialakulásának és fejlodésének
  geológiai folyamatait (pl. az Aggteleki-karszt és
  a Szlovák-karszt barlangjai)
• (II) meglévo ökológiai rendszer, amely
  végigkíséri a földi, vízi, partmenti és tengeri
  állat- és növényvilág kialakulását és fejlodését
  (pl. a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park)
• (III) rendkívüli természetes szépségu és
  esztétikai jelentoségu természeti jelenség vagy
  terület (pl. a nepáli Sagarmatha Nemzeti Park a
  Mount Everesttel)
• (IV) a biológiai sokrétuség in situ megóvása
  szempontjából legjellegzetesebb, legjelentosebb
  természeti lelohely (pl. a Galapagos - szigetek).

31
Természetvédelem I.

• harmadik rész

32
Magyarország területének hasznosítási arányai

• Muvelés alól kivont (beépített) terület 13 ,
  Szántóföldi terület 50 , Gyümölcs- szolokert 6
  , Rét, legelo 13 , Erdo 18
• Erdeink dönto többsége is termelési funkciót lát
  el.
• Az erdoket alkotó faállománynak csak 55 -a
  oshonos (tölgy, bükk, gyertyán).
• Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen,
  betelepített akác, fenyo és nemes nyár területe
  bovült

33
az ország természeti állapota

• Talajvízkészletünk hatalmas (kb. 70.000 km
  terület alatt található) de erosen
  veszélyeztetett, elsosorban a felszíni
  szennyezések miatt.
• Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a
  Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság
  területén
• 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a
  vízerózió a lejtos területekrol. Ezt a
  természetes talajképzodés nem tudja pótolni.
• A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és
  savanyodása (2,3 millió hektár) is tovább tart

34
az ország természeti állapota

• Hazánkban 3000 növény- és mintegy 42000 állatfaj
  él. Kihalt 40 növény- és 53 állatfaj, veszélyben
  van kb. 1130 faj.
• Különösen a nagyvárosok közelsége veszélyezteti a
  környezo élovilágot.
• folyóink dönto többsége határon túlról érkezik

35
Védetté nyilvánítandó objektumok listája

• a) vadon élo szervezeteket, életközösségeiket,
  továbbá termo-, tartózkodó-, élohelyeiket,
• b) régi hazai háziállat- és növényfajokat,
  fajtákat, változatokat,
• c) természetes, természetközeli tájakat,
  tájrészleteket,
• d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat,
  arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket
  és egyes növényeket, növénycsoportokat,
• e) éloállat gyujteményeket,

36
Védetté nyilvánítandó objektumok listája

• f) földtani képzodményeket és alapszelvényeket,
  ásványokat, ásványtársulásokat, osmaradványokat,
• g) védett ásványok, osmaradványok jelentos
  lelohelyeit,
• h) felszíni, felszínalaktani képzodményt és
  barlangok felszínét,
• j) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat,
  patakot, mocsarat,
• j) tipikus és ritka talajszelvényeket,
• k) természethez kötodo kultúrtörténeti emlékeket

37
A védett természeti területek jellege

• Földtani értékek barlang, töbör, zsomboly,
  oskövület, osmaradvány, a földtani rétegek
  feltárása (bányafal), sziklaalakzat, szurdok,
  kofülke
• Gaja-szurdok
• Víztani értékek forrás, patak,
• folyó és a tó, mocsár stb.
• Növénytani értékek park,
• élofa-gyujtemény (arborétum), erdosáv, botanikus
  kert, stb.

38
A védett természeti területek jellege

• Állattani értékek Valamennyi gerinces és
  gerinctelen állat, állati egysejtu és azok élo-
  vagy tenyészohelye
• Tájképi értékek várak környéke, muemléki
  környezet és a régészeti feltárások környéke
• Kultúrtörténeti emlékek történelmi, irodalmi,
  népmondai emlékhelyek, temetok és a
  legkülönbözobb mutárgyak természeti környezete,
  domesztikált állatok

39
Természetvédelmi törzskönyv

• A természetvédelmi törzskönyv a védett természeti
  értékek hivatalos nyilvántartására szolgál
• országos természetvédelmi- és
• helyi természetvédelmi törzskönyv
• A természetvédelmi törzskönyv tartalmazza
• a védett érték törzskönyvi számát, pl. 64/TT/57
• a védetté nyilvánító határozat számát
• a védett természeti értéket nevét, helyét
  (megye, község)
• a törzskönyvrol további ismereteket lásd a
  jegyzetben!

40
A védett természeti területek látogathatósága

• Nem látogatható (zárt) területek változásra
  érzékeny élohelyek, ritka madarak fészkelo
  területe, vagy a kizárólag tudományos kutatási
  céllal védetté nyilvánított területek
• pl. Szoloskei - erdo, Velencei-tó
  madárrezervátum
• Szabadon látogatható területek a látogatást
  korlátozó eloírás nincs
• Korlátozottan látogatható területek korlátozás
  vonatkozhat
• vegetációs idoszakra, útvonalra, területrészre
• közlekedési eszközre, látogatás módjára

41
Látogatómenedzsment védett természeti területeken

• környezeti bemutatás a természeti és
  kultúrtörténeti örökség közvetlen, szabadtéri
  (terepi) bemutatása
• az információ- és ismeretátadás mellett arra is
  törekszünk, hogy a látogatók környezeti
  szemlélete formálódjon,
• és idovel kialakuljon bennük a természeti és
  kulturális örökség megorzésében való aktív
  részvétel igénye

42
Látogatómenedzsment védett természeti területeken

• a bemutatás a látogatók számára egyidejuleg
  kikapcsolódást, élményszerzést is jelent.
• Ennek egyik lehetosége a látogatók
  ismeretszerzésben való aktív részvételének.
• közvetlen, terepi (in situ) bemutatás,
  környezeti szemlélet formálásában ex situ
  módszerek (ismeretterjeszto könyvek,
  ismeretterjeszto filmek, múzeumok stb.) is
  fontosak

43
Látogatómenedzsment védett természeti területeken

• bemutatás eredményessége és a rendelkezésre álló
  eroforrások leghatékonyabb felhasználása
  érdekében a környezeti bemutatást több szinten,
  rendszerszemléletuen szükséges tervezni.
• Alapelvként megfogalmazható, hogy mindiga nagyobb
  területegység felol javasolt a kisebb felé
  haladni.
• Az objektumokra készülhetnek egyebek között a
  bemutatás legeredményesebb módját feltáró
  tanulmánytervek, koncepciótervek, valamint a
  létesítés módjára vonatkozóan részletes
  eloírásokat, útmutatásokat adó kiviteli tervek.

44
Természetvédelmi alapfogalmak.

• Természetvédelmi kezelés a védett természeti
  terület felmérését, nyilvántartását, megóvását,
  orzését, fenntartását, helyreállítását,
  fejlesztését és bemutatását célzó valamennyi
  tevékenység
• Védoövezet A védett természeti területeket
  szükség esetén védoövezettel kell ellátni,
  amelynek nagyságáról a védettséget kimondó
  jogszabály rendelkezik.
• A védoterület létesítésének célja, hogy átmenetet
  képezzen a védett és nem védett területek között

45
Kezelési terv készítése

• általános információk terület rendeltetése, jogi
  helyzete, elhelyezkedése,
• leírás éghajlat, hidrológia, felszínalaktan,
  földtan, vízföldtan, talajtan növénytársulások,
  állatvilág gazdasági társadalmi kulturális
  jellemzok,
• célkituzések meghatározása a terület
  természetvédelmi jelentoségének értékelése,
  ideális kezelési célkituzések, veszélyezteto
  tényezok
• gyakorlati célkituzések, stratégiák feladatok
  meghatározása élohelyek kezelése fenntartása,
  kultúrtörténeti értékek, természetvédelmi
  infrastruktúra, kezelési feladatok, adatgyujtés,
  agresszív fajok állományszabályozása

46
Kezelési terv készítése II.

• munkaterv 10 éves és évenkénti
• a kezelési terv végrehajtásának ellenorzése, a
  terv felülvizsgálata
• a kezelési terv a gyakorlati célkituzések,
  stratégiák feladatok meghatározása során
  megállapított a tervezési területre vonatkozó
  természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és
  tilalmak,
• melyek a tervezési területen valamilyen módon
  érintettekre kötelezettségeket állapítanak meg
• mellékletek bibliográfia, fotók, ábrák

47
Természetvédelem I.

• negyedik rész

48
Érvényes természetvédelmi jogszabályok

• A magyar természetvédelem alapveto jogszabálya az
  1996. évi LIII. törvény a természet védelmérol
• Egyéb, a természetvédelemhez kapcsolódó
  törvények
• 1994. évi LV. törvény a termoföldrol
  (földtörvény)
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmérol
• 1996. évi LIV. törvény az erdorol és az erdo
  védelmérol (erdotörvény)
• 1996. évi LV. törvény a vad védelmérol, a
  vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
• 1998. évi törvény az állatok védelmérol

49
Érvényes természetvédelmi jogszabályok

• törvényi hátterek
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének
  általános szabályairól Minden állampolgárnak
  joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és
  ismereteinek fejlesztésére.
• 211/1997. (XI.26.) kormány rendelet
• -a területi szervek népszerusítik a környezetet
  és a természet védelmét
• -a felügyeloség részt vesz a környezeti tudat-
  és szemléletformáló feladatok ellátásában

50
Érvényes természetvédelmi jogszabályok

• 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérol
• A természet védelmével kapcsolatos ismereteket
  valamennyi oktatási intézményben oktatni kell,
  azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik.
• Nemzeti Környezetvédelmi Program
• -egészséges környezet feltételeinek biztosítása
• -élo és élettelen környezet természetközeli
  állapotának megorzése
• -fenntartható fejlodés elveinek figyelembe vétele

51
Érvényes természetvédelmi jogszabályok

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
• -gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
• -szülo jogai és kötelességei
• -pedagógus jogai és kötelességei
• Környezeti Nevelési Koncepció 2001-2002
• -feltételrendszer kialakítása ahhoz, hogy
  általános iskolai tanulmányai során minden
  gyermek legalább 1 alkalommal eljusson erdei
  iskolába. Erdei iskola az egészséges életmódra
  nevelés és a szocializáció színtere.

52
Érvényes természetvédelmi jogszabályokAz 1996.
évi LIII. törvény a természet védelmérol

• A törvény célja a természeti értékek és
  területek és azok természeti rendszereinek,
  biológiai sokféleségének általános védelme,
  megismerésének és fenntartható használatának
  elosegítése, a társadalom egészséges, esztétikus
  természet iránti igényének kielégítése
• a természetvédelem hagyományainak megóvása,
  eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti
  értékek és területek kiemelt oltalma, megorzése,
  fenntartása és fejlesztése
• a törvény részletes bemutatását lásd a jegyzetben!

53
Érvényes természetvédelmi jogszabályok Az 1996.
évi LIII. törvény a természet védelmérol

• Rendelkezéseit alkalmazni kell többek között
• a természeti értékek és területek állapotának
  értékelése, megóvása, fenntartása,
  helyreállítása, fejlesztése
• az állam, a természetes és jogi személyek
  jogainak és kötelezettségeinek meghatározása
• a természet védelméhez fuzodo érdekek
  érvényesítése
• a természet védelme intézményrendszerének
  kialakítása, fejlesztése
• során

54
A természet védelmérol szóló 1996. évi LIII. tv.
védettségi kategóriái

• helyi jelentoségu védett természeti terület
  önkormányzat jogköre a védetté nyilvánítás, csak
  természetvédelmi terület lehet
• országos jelentoségu védett természeti terület
  miniszteri jogkör a védetté nyilvánítás,
  miniszteri rendelet hozza létre, lehet
  természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet,
  nemzeti park
• ex lege védett természeti terület a törvény
  állapítja meg a védettséget, barlang, víznyelo,
  láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás

55
A természet védelmérol szóló 1996. évi LIII. tv.
védettségi kategóriái

• ideiglenes védetté nyilvánítás egy terület
  jelentos károsodásának veszélye esetén
  alkalmazható legfeljebb 5 hónapig tartható fenn.
• átmeneti védettség állapítható meg határozattal,
  ha valamely terület átmenetileg fokozottan védett
  élo szervezet élohelyéül szolgál

56
A Nemzeti Környezetvédelmi Program

• a környezetvédelmi tervezés alapdokumentuma,
  amelyet hatévente meg kell újítani az
  Országgyulés hagyja jóvá
• tartalmaznia kell
• a./ az ország környezeti állapotának
  bemutatását
• b./ az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és
  célállapotokat
• c./ a célok és célállapotok elérése érdekében
  végrehajtandó feladatokat, azok
  megvalósításának sorrendjét és határidejét
• d./ a kituzött célok megvalósításának eszközeit,
  ideértve a pénzügyi igények forrásainak
  tervezett megjelölését is
• e./ azoknak a területeknek a kijelölését,
  amelyeken különleges környezetvédelmi
  intézkedések szükségesek, valamint az
  intézkedések tartalmát

57
A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

• A NKP különálló nagy fejezete a Nemzeti
  Természetvédelmi Alapterv (NTA),
• amelyet a Természetvédelmi Hivatal készít el
• Természetesen a NTA is tartalmazza az elérendo
  célállapotokat és mindazokat az anyagi
  forrásokat, amelyek szükségesek a
  megvalósításhoz. Az elso NTA az 1996. évi NKP
  részeként elkészült és a Parlament elfogadta.
• A II. NKP részét képezo Alapterv a 2003 - 2008
  közötti idoszakra vonatkozik.

58
A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

• az Alapterv többek között tartalmazza
• az ország természeti területei állapotának
  általános leírását
• a természeti értékek és területek megóvására
  vonatkozó általános követelményeket
• a védett természeti értékek és területek
  megóvásának, továbbá újabb védett természeti
  területek létesítésének hosszú és középtávú
  szempontjait
• a természet védelme kutatás-fejlesztési,
  oktatási, bemutatási, népszerusítési feladatainak
  hosszú- és középtávú programját

59
A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

• a nemzeti természetvédelmi alapterv nemcsak a
  nemzeti környezetvédelmi program része, hanem
  szervesen kapcsolódik más nemzeti tervekhez,
  stratégiákhoz is
• nemzeti agrár-környezetvédelmi program
• kidolgozás alatt álló nemzeti erdo-stratégia
• új Vásárhelyi-terv
• országos területrendezési nemzeti fejlesztési terv

60
Természetvédelem I.

• ötödik rész

61
A hazai természetvédelem szervezete

• Magyarországon 1988 óta a természetvédelem
  legfelsobb állami szervezete a környezetvédelmi
  ügyekért felelos minisztérium. A miniszter
  fontosabb feladatai
• irányítja a törvényben vagy kormányrendeletben
  feladatkörébe utalt, a természet védelmével
  kapcsolatos tevékenységeket

62
A hazai természetvédelem szervezete

• irányítja a természetvédelem területi
  államigazgatási szerveit
• irányítja a nemzetközi kötelezettségvállalásokból
  fakadó, a természet védelmével kapcsolatos
  feladatok végrehajtását
• terveket készít és készíttet hatósági jogkört
• gyakorol

63
A hazai természetvédelem szervezeteHatósági és
kezelo szervezetek

• Természetvédelmi Hivatal országos szinten a
  természetvédelmi tevékenység irányítását végzi
• Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
  Vízügyi Fofelügyeloség másodfokú hatóság
• területileg illetékes zöldhatóságok elsofokú
  hatóság
• nemzeti park igazgatóságok országos szinten
  védett objektumokkal kapcsolatos hatósági
  feladatokat látják el

64
A hazai természetvédelem szervezete

• önkormányzatok elsofokú hatóságok a helyi
  jelentoségu védett objektumok esetében
• Természetvédelmi Orszolgálat az országos hatóság
  a nemzeti parkok keretében muködteti az
  orszolgálatot a természeti értékek és területek
  orzése, megóvása és károsításának megelozése
  érdekében

65
A hazai természetvédelem szervezeteA Nemzeti
Park Igazgatóságok feladatai

• muködési területén gyakorolja a kezeloi jogkört
• ellátja a területfejlesztéssel összhangban a
  természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak
  védelmével kapcsolatos feladatokat
• ellátja az erdovagyon védelmének felügyeletét
• közremuködik a természetvédelmi szempontból
  védetté nem nyilvánított természetes növény- és
  állatvilág védelmének irányításában
• közremuködik az ásványvagyon-védelmi tevékenység
  irányításában

66
A hazai természetvédelem szervezeteZöld hatóság
feladatai

• elokészíti a területek és értékek védetté
  nyilvánítását
• figyelemmel kíséri a természet és az élovilág
  állapotát
• szervezi és irányítja a természetvédelmi
  orszolgálatot
• tudományos kutatást kezdeményez, végez és irányít
  
• muködteti a feladatkörével összefüggo területi
  monitoring és információs rendszert
• együttmuködik más szervekkel és természetes
  személyekkel
• népszerusíti a természetvédelmet,
  ismeretterjesztés
• hasznosítja a kezelésében levo területeket az
  érvényes jogszabályok szerint

67
A hazai természetvédelem szervezeteZöld
hatóságok jogállása

• kormányrendelet alapján 2005. január 1-vel a
  környezetvédelmi felügyeloségekbol jöttek létre
• környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása
  alatt muködo önálló jogi személy, önállóan
  gazdálkodó, központi költségvetési szerv
• elso fokú környezetvédelmi, természetvédelmi,
  tájvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági
  jogköröket gyakorol
• szakmai felügyeletét a Környezetvédelmi és
  Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára
  látja el

68
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben

• Védetté nyilvánítási eljárás
• bárki javaslatot tehet
• kello indoklással javaslatát az elso fokú
  hatóságnak kell benyújtania
• terület védetté nyilvánítását helyi jelentoségu
  védett természeti terület kivételével az
  igazgatóság készíti elo

69
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben

• természeti érték védetté, fokozottan védetté
  nyilvánítását a Minisztérium készíti elo
• védetté nyilvánításról az önkormányzat ill. a
  miniszter dönt és azt határozatban ill.
  rendeletben közzé teszi
• ideiglenes védetté nyilvánítás a
  természetvédelmi hatóság a területet azonnal
  végrehajtható határozattal egy alkalommal védetté
  nyilváníthatja

70
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben

• Társadalmi természetvédelmi tevékenység
• A természet védelmét a társadalom egészében
  szemléletmóddá, az általános kultúráltság és
  viselkedés részévé kell tenni.
• az állampolgár legfontosabb feladata,
• hogy elsajátítsa a természet megértéséhez
  szükséges ismereteket.

71
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben

• Társadalmi természetvédelmi tevékenység
• természetvédelmi célú társadalmi szervezetek
  jogosultak a természeti területek és értékek
  jogellenes károsítása, veszélyeztetése ellen
  fellépni
• a védett természeti érték, terület károsítója,
  veszélyeztetoje ellen pert indítani
• állami szervektol, önkormányzatoktól a megfelelo
  és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét
  kérni

72
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben

• Polgári természetor
• az igazolványában meghatározott területen
  jogosult
• védett természeti területekre belépni
• szolgálati jelvényt és igazolványt használni
• természeti értéket veszélyezteto vagy károsító
  cselekményt elköveto személyt figyelmeztetni a
  jogellenességre
• a védett természeti területekrol, értékekrol,
  ezekkel kapcsolatos engedélyköteles
  tevékenységekrol tájékoztatást adni

73
Természetvédelem I.

• hatodik rész

74
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiHortobágyi
Nemzeti Park

• 1973-ban elso nemzeti parkként hozták létre
• területe összesen 82466 ha, ebbol 1285 ha
  fokozottan védett
• törzskönyvi száma 97/NP/73
• karaktere a szikes pusztához kapcsolódó
  természeti és kulturális értékek tekinthetok
  elsodlegesnek

75
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Illetékességi terület (ha)   1 747 744   1 747 744   1 747 744   1 747 744   1 747 744 
    Védett   Védett   Ebbol fokozottan védett   Védelemre tervezett   Védelemre tervezett 
    Száma (db)   Kiterjedése (Ha)   Ebbol fokozottan védett   Száma (db)   Kiterjedése (ha) 
 Nemzeti Park   1   82 466   0   0   47 000 
 Tájvédelmi Körzet   4   53 779   4 231   7   88 000 
 Természetvédelmi Terület   20   7 196   0   22   13 900 
 Ex lege védett láp   201   6 492   0       
 Ex lege védett szikes tó   94   5 300   0       
 Összesen   320   155 253   4 231   30   148 900 

 Ramsari   1   23 121      1   16 411 
 Bioszféra Rezervátum   1   54 500      0   0 
 Világörökség   1   80 534      0   0 
 Európa Diploma   0   0      0   0 
 NATURA 2000 Madárvédelmi terület  NATURA 2000 Madárvédelmi terület        6   280 277 
 NATURA 2000 Élohelyvédelmi terület  NATURA 2000 Élohelyvédelmi terület        119   263 816 
76
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park

• tájvédelmi körzetek
• Bihari-sík TK, 4/1998. (II.20.) KTM
• Hajdúsági TK,  2/1988 (V. 26.) KVM (módosítva)
• Közép-Tiszai TK, 2/1978 OKTH 
• Szatmár-Beregi TK, 4/1982 (XI. 20.) OKTH
  (módosítva)

77
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park

• természetvédelmi területek
• Baktalórántházi erdo TT, 847 ha 
• Bátorligeti legelo TT, 23 ha
• Bátorligeti osláp TT, 53 ha
• Bihari legelo TT, 616 ha
• Cégénydányádi park TT, 16 ha
• Debreceni Nagyerdo TT, 35,3 ha (1959) 1094 ha
  (1992) 87,2212,08 ha (1972)
• Fényi erdo TT, 285 ha     

78
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park

• természetvédelmi területek
• Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT, 264 ha
• Hencidai Csere erdo TT, 106 ha
• Kállósemjéni Mohos-tó TT, 102 ha
• Kaszonyi-hegy TT, 157 ha
• Kecskeri-puszta TT, 1352 ha
• Ohati-erdo, 36 ha   

79
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park

• természetvédelmi területek
• Tiszadobi ártér TT, 1075 ha
• Tiszadorogmai Göbe-erdo, 123 ha
• Tiszatelek - Tiszaberceli Hullámtér TT, 1263 ha
• Tiszavasvári Fehér-szik TT, 229 ha
• Vajai-tó TT, 193524 ha
• Zádor-híd és környéke TT, 80 ha

80
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti ParkTerületek nélküli
értékek
Objektum   Regisztrált összesen (db)
Természeti emlék 0
Forrás 0
Barlang 0
Víznyelo   0
Kunhalom  738
Földvár 40
81
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park

• A Hortobágy a Világörökség része és közel 24 000
  hektár a Ramsari Egyezmény oltalma alatt álló
  nemzetközi jelentoségu vizes élohely.
• A nemzeti park kiterjedt szikes puszták - Európa
  legnagyobb, mintegy 54 000 hektárt borító
  összefüggo természetes gyepterülete - és
  különféle vizes élohelyek mozaikja.
• 2002-2005 között az Európai Unió LIFE - Nature
  pályázati keretének támogatásával a száraz szikes
  pusztai és mocsári élohelyek változatos,
  összefüggo rendszerének természetes állapotát
  állították vissza.

82
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Növénytársulások

• szikes puszta
• cickafarkfüves társulások sárga sziki pozdor,
  sziki útifu, sziki madárhúr, magyar sóvirág
• magasabb területeket kisebb-nagyobb vakszik
  foltok és szik-erek választják el egymástól
  budavirág, sóballa, az endemikus erdélyi útifu
  vagy a sziki üröm, fátyolvirág, kígyófarkfu
• ürmös szikes gyepek sziki oszirózsa
• közönséges szikipozdor

83
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Növénytársulások

• löszpuszták osztrák és a ligeti zsálya, réti
  oszirózsa, macskahere
• mocsárrétek, és láposok (Egyek - Pusztakócsi
  mocsarak, Kunkápolnás, Kunfényes, Feketerét)
• zsombékos területeken tarackos, hernyópázsitos
  társulás csetkáka, lila orvosi nadályto, sárga
  lizinka
• zártabb kákás, gyékényes, nádas társulások

84
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Növénytársulások

• úszóhínár vegetáció rucaöröm, kolokán,
  békatutaj, tündérfátyol
• szil, koris, és tölgyfa galériaerdok
• szikespusztai tölgyes
• odvas keltike, salátaboglárka,
• tavaszi csillagvirág

85
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park

• Fokozottan védett madarak
• Bakcsó
• Csíkosfeju nádiposzáta
• Fattyúszerko
• Gólyatöcs
• Kanalasgém
• Kékvércse
• Nagy kócsag
• Szalakóta
• Székicsér
• Szikipacsirta

86
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiKiskunsági
Nemzeti Park egységei

• I. Toserdo és a tiszaugi Holt-Tisza 382 ha
• II. Kiskunsági-szikespuszta 11030 ha
• III. Kiskunsági-szikestavak 3903 ha
• IV. Fülöpházi-homokbuckák 1665 ha
• V. Izsáki Kolon-tó 2728 ha
• VI. Bócsa-Bugac buckavilága és homokpuszta 10920
  ha

87
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiKiskunsági
Nemzeti Park

• 1974 - ben nyilvánították védetté
• összterülete 56761 ha, ebbol 12457 ha fokozottan
  védett
• törzskönyvi száma 109/NP/74
• karakterében elsodleges a homokpusztához
  kapcsolódó természeti értékek

88
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Kiskunsági Nemzeti Park

• Bioszféra rezervátum 23.000 ha
• Ramsari terület Felso-Kiskunsági tavak, Kolon-tó
  
• Bemutatóhelyek
• Természet háza
• Pásztormúzeum
• Virágh - kúria, Helytörténeti gyujtemény
• Nyakvágó Csárdamúzeum

89
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiNATURA
2000 területek

• különleges madárvédelmi területek
• Felso-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék
• Kiskunsági szikes tavak és az orjegi turjánvidék
• Izsáki Kolon-tó
• különleges természetmegorzési területek
• Szabadszállási és Szegedi ürgés gyep
• kiemelt jelentoségu, különleges
  természetmegorzési területek
• Ágasegyháza - Orgoványi rétek
• Bugaci homokpuszta
• Péteri-tó

90
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai A
Felso-Kiskunsági puszta és a tavak

• A szikes legelok uralkodó növényfaja a
  veresnadrág csenkesz.
• A nedvesebb részeken tömegével virágzik az apró
  virágú sziki oszirózsa.
• A szárazabb szikpadkák és vakszikek elterjedt
  növénye a orvosi székfu és a bárányparéj.
• Madarak túzok kék vércse széki lile
  székicsér nagy goda
• Az ország legnagyobb szürkemarha állománya az
  Apaj környéki.

91
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiMiklapuszta
, a peszéradacsi rétek és a Kolon-tó

• Duna-Tisza köze legnagyobb vakszikes területe
• a peszéradacsi rétek változatos élohelyei a
  lápok, láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálók.
  Lápi és homoki nyírfás erdorészletei kivételes
  értéket képviselnek
• a térség legnagyobb édesvízi mocsara az izsáki
  Kolon-tó vízfelszíne 800-1200 ha között ingadozik
• védett növényei szibériai és korcs noszirom
• láprétek növényei vitézkosbor szúnyoglábú
  bibircsvirág légybangó mocsári kardvirág
• szórványosan költo récefélék kanalas réce
  nyílfarkú réce

92
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiA
Homokhátság

• a Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége
  
• homokterületek az os-Duna hordalékkúpjainak
  maradványai
• homokhátság nemzeti parki területrészei a
  Fülöpházi buckavidék, Orgovány és Bugac
• Fülöpházi buckavidéket elsosorban nyílt homoki
  gyepek fedik homoki csenkesszel
• növényei homoki árvalányhaj homoki vérto
• báránypirosító kék szamárkenyér

93
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai Fülöpházi
buckavidék, Orgovány és Bugac

• orgoványi és a bugaci területen jelentos
  borókás-cserjések állománya található fehér és
  szürke nyárral
• Orgoványi rétek. ez a változatos felépítésu
  térség a homokbuckák mellett nádasokat, nedves
  réteket, szikes gyepeket is magába foglal. Ezek a
  buckák már nem vándorolnak, mint a Fülöpháza
  melletti rokonaik
• Jellegzetes növényei a homoki pimpó, a
  veronikafélék, a boróka, legféltettebb kincse a
  ritka csikófark.

94
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiA Toserdo

• a Nemzeti Park legkisebb területegysége
• nemzeti parki terület két holtágat is magába
  foglal - a szikrait és a tiszaalpárit -, melyeket
  értékes ártéri erdotársulások kísérnek
• természetes lefuzodésu morotvája a "Dög-Tisza ,
  ahol csodálatos tündérrózsa-állomány él
• puhafás ligeterdok bokorfüzesek,
  fuz-nyár-éger-ligetek, a mélyebb helyeken égerláp
  erdok
• ártéri erdok madarai a szürke küllo és a fekete
  harkály

95
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiKörös-Maros
Nemzeti Park

• 1997-ben létesült a nemzeti park
• területe 50134 ha, melybol 6411 ha fokozott
  védettség alatt áll
• törzskönyvi száma 276/NP/97
• karakterében a löszös erdos-sztyepphez kapcsolódó
  természeti értékek a meghatározóak
• napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot
  jelent a löszgyepek védelme

96
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park

• Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek
  Kardoskúti Fehértó Biharugrai halastavak
• Kiemelkedo értékei
• Kis-Sárrét mocsármaradványai
• Bélmegyeri Fáspuszta sziki erdossztyepp társulása
• Cserebökény apró mocsármaradványai és kiterjedt
  másodlagos szikesei
• Kardoskúti Fehértó és a környezo puszták
• Tompapusztai, Tatársánci és Csorvási
  löszpusztamaradványok

97
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Természetvédelmi területek

• Dénesmajori Csigáserdo
• a Fekete-Körös hullámterében elhelyezkedo 5,1
  hektár füzes (Salicetum) területen 12 csigafajt
  mutattak ki
• kiemelkedo jelentoségu a védett bánáti csiga
  (Chilostoma banatica) elofordulása
• Szarvasi Arborétum
• öt fás növénygyujtemény alkotja 82 ha három
  látogatható rész Pepi-kert, Mitrowssky-kert és
  a konyhakerti rész
• fás növénygyujteményben közel 1.600 fa- és
  cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat
  található

98
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiKis-Sárrét

• 1424 ha fokozott védelem alatt áll
• madárvonulásban betöltött nemzetközi
  viszonylatban is jelentos szerepe mellett,
  növekszik az értékes fészkelo fajok állománya
• sárréti vízivilág két utolsó hírmondója az Ugrai-
  és a Szo-rét
• déli részen a dél-bihari puszták szikes gyepjei
  találhatók
• védett öldöklo aszat egyik legszebb hazai
• állománya él itt

99
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park

• Bélmegyeri Fáspuszta
• a sziki tölgyesek és sziki erdossztyeppek egyik
  legnagyobb kiterjedésu hazai képviseloje 644
  ha-on
• sziki erdossztyepp társulás sziki kocsord
  (tápnövénye a nagy szikibagolynak) pettyegetett
  oszirózsa sziki lórom
• Mágor-puszta
• szikes puszták, holtágak, ligeterdok, löszgyepek
• endemikus erdélyi útifu nyúlánk sárma sulyom
• madarai kis kócsag túzok haris

100
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park

• Dévaványai-Ecsegi puszták
• védett terület 13 085 ha nagyságú, ebbol
  fokozottan védett 2659 ha két része I.
  Hortobágy-Berettyó ártere és az II.
  Ecsegfalva-Dévaványa térségében megmaradt szikes
  puszták
• I. tündérfátyol vízitök rucaöröm nagy
  gémtelepek üstökösgém kis kócsag jellemzo a
  vidra is
• II. Ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek
  gímpáfrány aranyos fodorka macskahere
• szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta,
  ürmös füves puszta borítja. Dévaványa -
  Ecsegfalva térségének kiemelkedo természeti
  értéke a túzok.

101
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park

• Kígyósi-puszta
• védett terület nagysága 4779 ha, melybol
  fokozottan védett terület 739 ha nagykiterjedésu
  mézpázsitos és ürmös-csenkeszes gyepek jellemzok
  magyar sóvirág sziki oszirózsa
• területen fészkel hamvas rétihéja, piroslábú
  cankó, nagy goda védett területhez tartozik a
  Wenckheim kastély parkja
• Körös-ártér
• folyót puhafás ártéri erdok, füzes - nyárasok
  ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók
  kísérik
• nedves kaszálók védett növénye a réti iszalag
• morotvákban réti- és vágócsík széles durbincs

102
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park

• Kardoskúti Fehértó
• Dél-Tiszántúl legértékesebb, idoszakos vízállású,
  sajátos vízutánpótlású szikes tava. Jelentos a
  daruk és vadludak vonulása.
• fészkel gulipán széki lile nagy goda
• osi löszgyep foltokon vetovirág közönséges
  borkóró
• Maros-ártér
• erdok zöme keményfa-ligeterdo, kisebb része
  természetes módon újuló puhafa társulás értékes
  a fekete nyár
• értékes élovilág bánáti csiga német bucó
  homoki küllo kofúró csík kis lile bakcsó kis
  kócsag

103
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park

• Tompapusztai löszgyep
• Az ország legnagyobb, összefüggo, zonálisnak
  tekintett löszgyepfoltja 21 ha- on a Nemzeti Park
  fokozottan védett területi egységét képezi
• növényei pusztai meténg szennyes ínfu koloncos
  legyezofu állatai magyar tarsza földikutya
• Tatársánci osgyep
• egy többezer éves földvár kis foltján maradt
  fenn 1 ha
• löszgyepfajok csattogó szamóca
• bókoló zsálya (hazánkban csak a
• Dél-Tiszántúlon fordul elo)

104
Természetvédelem I.

• hetedik rész

105
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park

• a földtani természeti értékek, felszíni formák és
  a felszín alatt húzódó barlangok megóvására
  hoztak létre 1985-ben
• 2001-ben bovítették, a teljes Esztramos-heggyel
  területe így lett 20.170 ha
• törzskönyvi száma 177/NP/85
• karaktere a mészkohegység karsztjelenségeihez
  kapcsolódó értékek (foleg barlangok)
• triász idoszakában, mintegy 230 millió évvel
  ezelott képzodött kozetek építik fel mérsékelt
  övi karsztfejlodés szinte valamennyi megjelenési
  formáját megfigyelhetjük

106
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Területi adatok

• ANPI illetékességi területe 210.000 ha
• ANP területe 20.169 ha
• Keleméri Mohos-tavak TT 56,80 ha
• Rudabányai Oshominida lelohely 2,25 ha
• Edelényi Noszirmos, Abaúj-Sóstói-legelo,
  Abaújkér-Aranyos-völgy, Bodrogszegi Várhegy
• Erdobényei fáslegelo, Füzérradványi park,
  Kelemér-Serényfalva, Long-erdo, Megyaszói
  Tátorjános, Megyer-hegyi tengerszem, Szendroládi
  rétek, Tállyai Patócs-hegy, Tarcali Turzó-dulo

107
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park

• jelentosebb természetvédelmi területek
• Keleméri Mohos-tavak TT vegetációtörténeti
  ritkaságot oriz. A két átmeneti tozegmohaláp az
  utolsó jégkorszak emlékeként maradt fenn a
  területen. Az úszó tozegmoha láp
  növényritkaságai kereklevelu harmatfu hüvelyes
  gyapjúsás
• Rudabányai Oshominida lelohely TT 1985-ben
  került elo egy körülbelül 10-12 millió éves
  koponyatöredék, Rudi, azaz a Rudapithecus
  hungaricus a több millió évvel késobb szétváló
  majom és ember egyik közös osének maradványa. A
  területre tilos belépni. Az üledékes lignit-
• rétegbol 125 növényfaj maradványát is
  azonosították.

108
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park

• növényvilága
• az Aggteleki-karszt és a Cserehát az
  Északi-középhegység flóravidékén belül a Tornense
  flórajárás része
• Kárpátok közelsége miatt, a növényzet sok
  magasabb hegyvidékekre jellemzo elemet tartalmaz
• szigetszeruen, ritkaságként néhány északi,
  magashegységi faj is elofordul
• Aggteleki Nemzeti Park vegetációja két önálló
  részre tagolható választóvonal Aggtelek -
  Teresztenye Perkupa
• északra jobbára mészkoterületen sajátos
  karsztflóra és a középhegységi mészkedvelo
  vegetáció található, délre nagy kiterjedésu
  elsavanyodott talajú kavicsháton a nyugat-európai
  Heide-vegetációhoz sokban hasonlító növényzet él

109
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park növényvilága

• gyertyános és cseres tölgyesek huvös
  töböroldalakban extrazonális bükkösök
• szurdokerdo fragmentumok, déli oldalakon
  melegkedvelo tölgyesek, a sziklásabb, sekélyebb
  talajú részeken sziklagyepekkel, lejtosztyepp
  foltokkal váltakozó molyhostölgyes bokorerdok
• állandóan szivárgó rétegforrásokon kialakult
  gyapjúsásos láprét-foltocskák fontos növénytani
  értékek élohelyei
• patakvölgyekben mocsárrétek, magassásosok
• és magaskórósok, patakkíséro égerligetek

110
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park

• növények
• kakasmandikó kárpáti bennszülött ikrás fogasír
  Alsó-hegyen a bennszülött tornai vérto sárga
  hagyma szibériai harangvirág szürke gurgolya
  napvirág
• barlangok élovilága Baradlában élo vakfutrinka
  és vakrák, valamint a Vecsembükki-zsombolyból
  elokerült szálfarkú ízeltlábú
• ízeltlábúak futócincér nagy fenyvescincér
  havasi cincér A fennsík, foleg a Haragistya
  töbrei (a bioszféra rezervátum magterülete) adnak
  életteret az erdélyi kurtaszárnyú szöcskének, a
  halványzöld rétiszöcskének, a sötétzöld
  rétiszöcskének, a jajgató rétisáskának stb.

111
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park

• Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait az
  UNESCO 1995. december 6-án Berlinben tartott
  ülésén a Világörökség részévé nyilvánította,
• Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint
  1200 változatos képzodésu barlang ismert, melyek
  közül 273 nyílik hazánk területén,
• felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és
  barlangkedvelo állatfaj számára nyújt életteret,
  amelyek közül számos csak itt él, vagy elsoként
  itt került leírásra.
• 28 európai denevérfaj közül 21 megtalálható itt
  függoleges aknabarlangok, a zsombolyok.

112
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park

• gerincesek
• parlagi és a békászó sas kerecsensólyom vörös
  vércse darázsölyv barnakánya. Ritka fészkelok
  fekete gólya füles kuvik uhu szürke küllo
  vízirigó kövirigó
• rágcsálók legritkább képviseloje a kerti pele, de
  mellette a másik három pelefaj is megtalálható
• ragadozók vidra borz nyuszt nyérc, igen ritka
  a hermelin. Újabban kis számban megtelepedett a
  farkas és a hiúz Szlovákiából olykor bevándorol
  a barna medve

113
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai Bükki
Nemzeti Park

• 1976-ban alapították
• törzskönyvi száma 138/NP/76
• 43129,8 ha a jelenlegi területe, melybol 5664 ha
  áll fokozott védelem alatt Az összterület 94,27
  -a erdo,
• 3,35 -a gyep (rét és legelo), 1,95 -a muvelés
  alól kivont terület
• karakterében a középhegységi mészkohegységi
  fennsík és erdos jelleg dominál

114
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti
parkjaiFokozottan védett területek

• a Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy
• a Nagy-mezo
• a Hór-völgy
• az Ablakos-ko-völgy és a Leány-völgy
• a Szalajka-völgy
• a szarvaskoi Vár-hegy és környéke
• az 1984-es bovítés után
• a Bél-ko délnyugati
• orma (13,4 hektár)

115
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Erdorezervátumok, magterületek

• Az erdorezervátum neve Terület (ha)
  Magterület (ha)
• Hór-völgy Erdorezervátum 439,1 61,1
• Kecskés-galya Erdorezervátum 211,6 87
• Vár-hegy Erdorezervátum 338,9 94,1
• Oserdo Erdorezervátum 375,3 59,3
• Leány-völgy Erdorezervátum 376,9 56,9
• Pap-hárs - Kecskevár Erdorezervátum 191,5 57,8
• Csókás-völgy Erdorezervátum 402,8 144,4
• Összesen 2336,1 560,6

116
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Barlangok

• a Bükk-hegység karsztja, az itt található kb.
  1100 db (nyilvántartásba véve 2005. szeptemberéig
  1072 db) karsztos kozetben kialakult barlang
  országos viszonylatban kiemelt természetvédelmi
  jelentoséggel bír,
• fosszilis forrásbarlangok Szeleta-, Balla-,
  Istállóskoi-barlang,
• vízgyujtoterületüket elveszített zsombolyszeru
  megjelenésu fosszilis víznyelobarlangok
  Lyukas-gerinci-, Nagy-mezoi-,

117
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Növénytakaró

• Bükk növényzeti képét elsosorban a kontinentális,
  valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére
  utaló növényfajok és társulások megjelenése
  határozza meg
• védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori
  faj vészelte át az utolsó eljegesedést
• szirti pereszlény magyarföldi husáng
• alhavasi reliktumnövények sárga ibolya
• (hazánkban csak itt található meg) havasi
  ikravirág
• hegyi kotörofu tarka nyúlfarkfu havasi
  iszalag
• korai szegfu

118
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Növénytakaró

• jégkorszak utáni hideg, kont