Kontinensek

1
Kontinensek állatai

• Project-hét KKI-Darány
• Készítette Cseresznyés Géza
• 2003.november
• Felso -tagozat

2
Kontinensek állatai

• Készítsétek elo a feladatlapot !
• Kezdodjön a munka !

3
Kontinensek
A kontinensek nagy szárazföld darabok melyeket
óceánok fognak közre . Mi is ezeken a szárazföld
darabokon élünk , barátainkkal , az állatokkal
együtt .
4
Kontinensek

• Itt a Föld kontinenseit látod

5
Kontinensek

• Azt fogjuk megvizsgálni ,

6
Kontinensek

• Hogy melyik kontinensen ,

7
Kontinensek

• Milyen állatok élnek !

8
Kontinensek

• Mik a legjellemzobb tulajdonságaik !

9
Ázsia

• A legnagyobb kontinens !

10
Szibériai tigrisNeofelis tigris altaica
Életmód, táplálkozás Magányosan élo állat,
ragadozó életmódot folytat, s étlapján szinte
mindenféle állat szerepel, amit csak be tud
cserkészni, le tud teríteni. Hatalmas testméretei
és ebbol következo testi ereje miatt természetes
ellensége nemigen van, az ember az egyetlen
ellensége.
11
Szibériai tigrisNeofelis tigris altaica
Szaporodás, egyedfejlodés A tigrisek vemhességi
ideje 105-113 nap, az utódok száma ellésenként
átlagosan 1-4, de arra is akad példa, hogy
egyszerre hat kölyök lát napvilágot. A
kistigrisek négyéves korukban válnak ivaréretté
és akár a 26 éves életkort is megérhetik
12
Szibériai tigrisNeofelis tigris altaica
Érdekességek A szibériai tigris a kihalás szélén
álló ritka állatfaj, állománya világszerte csak
néhány száz egyedbol áll, s ezért az állatkertek
világszerte erofeszítéseket tesznek annak
érdekében, hogy a szibériai tigris ne pusztuljon
ki végleg a Földrol.
13
Fekete párducPanthera pardus var. melanotica
A Leopárd ,vagy más néven Párduc, Alsó-ázsiai
elterjedésû. Színváltozata a fõleg
Dél-Kelet-Ázsiában élõ fekete párduc.
14
Fekete párducPanthera pardus var. melanotica
Hat hónapig szoptatja kicsinyeit, amelyek másfél
vagy kétéves korukban válnak függetlenné, egy
évvel késöbb pedig ivaréretté.Fogságban 23 évig
élhet, s jól szaporodik, gyakran több nemzedéken
át.
15
Óriáspanda
Az óriáspanda a többi medvével ellentétben,
melyek sok húst is fogyasztanak, kizárólag
növényevo. Bambusszal táplálkozik, amit ülve
fogyaszt el.
16
Óriáspanda
Mellso lábának különlegesen párnázott mancsaival
fogja meg a fiatal hajtásokat. A természetben már
nagyon megritkult, ami a vadászatnak és a
közép-kínai bambuszerdok eltunésének a
következménye. Jól turi a fogságot, bár tartása
különleges táplálkozása miatt eléggé körülményes.

17
Óriáspanda
A pandakölykök nyolc centiméteresen születnek és
anyjuk kilenc hónapig szoptatja oket. Hosszúsága
farokkal együtt körülbelül 1,6 méter. A pandák
jól másznak fára, inkább éjjel aktívak, jó
látásuk és szaglásuk révén találják meg
táplálékukat.
18
Házi bivaly
Az Ázsiában itt-ott még megtalálható vadbivaly,
vízibivaly vagy arni . Rövid távon különösen nagy
erokifejtésre képes.Rendszerint nehéz terepen -
például rizsföldeken - igen nehéz teher
vontatására használják.
19
Házi bivaly

Rövid távon különösen nagy erokifejtésre
képes.Teje nagyon zsíros, húsa vöröses, rostos,
idosebb korában kissé pézsmaízu. Általában lomha
mozgású, lusta állatnak tartják - az is - de
aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb
és félelmetesebb háziállat a feldühödött
bivalybikánál.
20
FEKETE PÓKMAJOM(Atales paniscus)


Hosszú végtagjai és fogófarka van, testhossza
eléri a 43 cm-t, farka 50 cm fölött van, súlya 5
kg is lehet.
21
FEKETE PÓKMAJOM(Atales paniscus)


Mindent megeszik különféle gyümölcsöket,
bogyókat, csonthéjas terméseket, egyéb
növényrészeket, de tojást, rovarokat és más
kisebb állatokat is. A vadonban az idegen
betolakodót megtámadja, ágakat tör le, s azzal
dobálja meg. .
22
EZÜSTFÁCÁN /Gennaeus nycthemera/


A kakas 110-120 cm, a barna tyúk 70 cm nagyságú,
bóbitája kisebb, és sötétbarna színuDélnyugat-Kín
a, Hátsó-India suru erdos helyein, s az oserdo
szélén él párban vagy kisebb csoportban, .
23
EZÜSTFÁCÁN /Gennaeus nycthemera/


Foleg növényi táplálékot fogyaszt. 6-12
világosbarna színu tojásából a csibéket 25-26 nap
alatt kelti ki a tyúk. .
24

ÁZSIA FELADATMEGOLDÁS


OLDJÁTOK MEG AZ 1-es ÉS AZ 1.a FELADATOKAT !
.
25
EURÓPA


.
26
EURÓPA


A mi kontinensünk ahol mi is élünk . .
27
DÁMSZARVAS vagy DÁMVAD


A dámszarvas az egyik közismert szarvasfaj,
évszázadok óta tartják vadaskertekben, s a világ
sok állatkertjének népszerû lakói. Eredetileg a
Földközi-tenger vidékén Európától Kis-Ázsián
keresztül Iránig élt. .
28
DÁMSZARVAS vagy DÁMVAD


Testhossza kb. 1,75 m, vállmagassága 1 m, súlya
eléri a 100 kg-ot. Szétterjedõ, lapát alakú
agancsa terpesztése eléri a 76 cm-t. .
29
BARNAMEDVE ( Ursus arctos)


A barnamedve igen változékony faj, olyannyira,
hogy az újvilágiakat sokáig külön fajba
sorolták.Színezetük a nagyon világosbarnától a
csaknem feketéig változhat, soknál ezüstös
szõröket is látni. Egy nagy európai barnamedve
testhossza eléri a 2,5 m-t, vállmagassága 1 m is
lehet, a nõstények kisebbek, mint a hímek, súlya
eléri a 265 kg-ot .
30
BARNAMEDVE ( Ursus arctos)


A barnamedve mindenevõ, különbözõ bogyókat,
diókat, hajtásokat és egyéb növényi részeket
fogyaszt, de kisebb állatokat, dögöt, rovarokat,
mézet és néha háziállatokat is eszik. Általában
3, de néha 6 apró, 500 g körüli súllyal születõ
kölyke a medve téli szállásán születik, ezt nem
is hagyják el 4 hónapos korukig. Életük második
évében válnak függetlenné. A téli hónapokban,
legalábbis részben, alszanak. .
31
UHU( Bubo bubo )


A legnagyobb európai bagoly. Mintegy kétszer
akkora, mint az erdei fülesbagoly. Tollfülei jól
láthatók. Sárgásbarna tollazata sötétbarnán
sávozott. Nagy szeme narancsvörös. Mezei nyúl és
siketfajd nagyságig mindenféle állatot
zsákmányol. Hajnalban és alkonyatkor vadászik.
.
32
UHU( Bubo bubo )


Nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. A
faágakon közvetlen a törzs mellé húzódva
telepszik le. Magányosan vadászik.Mély, rövid
"u-hu", a második tag halkuló. Fészkénél éles
"kvek, kvek"-szeru hangot is hallat. .

33
MAGYAR SZÜRKE MARHA/ Bos primigenius
hungaricus /


Osi rideg tartású háziállat fajtánk. A magyar
pusztákon alakúlt ki a legnemesebb tipusa
szilajságával, õserõt sejtetõ impozáns formájával
az Alföld, fõleg a Hortobágy tájegységének
világszerte nyílvántartott jellegzetességeihez
tartozik. .
34
MAGYAR SZÜRKE MARHA/ Bos primigenius
hungaricus /


Napjainkban a fajta fenntartása érdekében nemzeti
parkokban, gazdaságokban, állatkertekben történik
a fajta megtartása és továbbtenyésztése. Így
állatkertünkben is látogatóink évente
gyönyörködhetnek a vörhenyes szinü "Pirók" borjak
játékában, fejlõdésében. .
35
NYÁRI LÚD/ Anser anser /
A legnagyobb termetûueurópai vadlúd-faj. Nappal
járnak táplálék után. Hajnalban húznak ki
legelõterületükre. Hangja A házilúdéhoz hasonló
gágogás.Élohelye Télen füves pusztákon,
szántóföldeken, a tengerpartok közelében,
mocsarakban, folyótorkolatokban. .


36
NYÁRI LÚD/ Anser anser /
Nagyobb nádas mocsarainkban, széles nádfoltokban
az ország területén szétszórtan költ, de száma
fogyatkozóban van. Mint természeti érték,
szigorúan védett. Vadászata minden idõben
tilos.Magyarország egyetlen költõ vadlúdfaja.
Vonuló. .


37
FEHÉR GÓLYA( Ciconia ciconia)

Nagy termetu, eroteljes, Feje, nyaka, teste
piszkosfehér. Evezotollai, nagy szárnyfedoi és
válltollai fénytelen feketék. Hosszú csore és
lába élénkpiros. Szívesen álldogál fákon,
épületeken, sokszor csak fél lábon. Kimért,
határozott léptekkel sétál. Szárnycsapása lassú.
Gyakran nagy magasságban repül, vagy kifeszített
szárnnyal, nagy köröket írva ,szárnycsapás nélkül
vitorlázik. .


38
FEHÉR GÓLYA( Ciconia ciconia)

Röptében hosszú, kinyújtott nyaka különbözteti
meg a gémektol. Rendezetlen, elszórt csapatokban
vonul.Hangja Párválasztás, fészekrakás idején
nyakát, fejét hátára hajtva, majd elorenyújtva,
csorével ütemesen kelepel. Költésidoben néha
sziszeg. Élohelye Mocsarak, vizenyos rétek,
legelok, szántóföldek. .


39
Feladatmegoldás EURÓPA
OLDJUK MEG a 2. és a 2.a. feladatot
! .


40
AFRIKA
.


41
OROSZLÁN Pathera leo
.


A hím oroszlán 2 m hosszúra nõ,farka további 1 m,
súlya eléri a 200 kg-ot. Jóval nagyobb, mint a
nõstény, és általában látványos sörény díszíti.
Az oroszlán valaha Afrika és Dél-Európa kopárabb
vidékein nagy területen fordult elõ, keleten
Kis-Ázsiában. Arábiában és Indiában. Ma már
kihalt elterjedési területe északi részén, kivéve
az indiai Girben élõ népességet. A Közel-Keleten
még a huszadik században is éltek oroszlánok.
42
OROSZLÁN Pathera leo
.


Gyakran ad hangot, a hím üvöltését 9 km-rõl is
lehet hallani. Az oroszlánok általában lusta
állat benyomását keltik, de nappal és éjszaka
egyaránt vadásznak. Általában falkában ejtik el
zsákmányukat, de nem vetik meg a dögöt sem.
Áldozatukat becserkészik, majd lerohanják, a
nagyobb zsákmányt megfojtják, a kisebbeket elülsõ
mancsuk csapásával ölik meg.
43
NÍLUSI VÍZILÓ Hippopotamus
amphibius
.


A nílusi víziló egykor Afrika Szaharától délre
esõ vidékénnek nagy részén, ahol megfelelõ vízi
élõhelyet talált, honos volt. Még a történelmi
idõkben is élt a Nílusban (s az ókori egyiptomiak
gyakran ábrázolták), a pleisztocén földtörténeti
korban pedig még Európában is elõfordult, északon
Anglia vonaláig. Elterjedési területe erõsen
beszûkült és felszabdalódott, de helyenként még
mindig tömeges.Testhosszuk eléri a 4,5 m-t,
vállmagasságuk az 1,5 m-t, súlyuk a 4500 kg-ot.

44
NÍLUSI VÍZILÓ Hippopotamus
amphibius
.


E csapatosan élõ nagytestu, vastag bõrû állatok
csaknem szortelenek. A szemfogak nagy agyarakká
módosultak, ezek súlya egyenként eléri a 3 kg-ot.
Gyakran elefántcsont vagy rozmáragyar helyett
használják faragásra.A vízilovak a nappal nagy
részét a vízben alvással töltik, csak az
orrnyílásuk, szemük és fülük látszik ki. Éjjel
elhagyják a vizet, hogy legeljenek, ilyenkor 3
km-nél is messzebbre elvándorolnak. Általában
ártalmatlan állatok, de veszélyessé válhatnak, ha
elvágják a vízhez visszavezetõ útvonalat.
45
CSIMPÁNZ (Pan troglodytes)

.


A csimpánz maximális testhossza 170 cm, súlya a
természetben eléri az 55 kg-ot (fogságban több).
A nöstények kisebbek, mint a hímek.
Testfelépitésük az emberszabásu majmok közül,
leginkább hasonlítható az emberhez.Korábban
különbözõ erdõzónákban Nyugat-Afrika nagy részén
elõfordult a Szaharától délre, Közép-Afrikában a
Zaire folyótól délre volt elterjedésének határa,
nyugaton Tanzánia nyugati része.
46
CSIMPÁNZ (Pan troglodytes)

.


A csimpánzok társas életmódot folytatnak,
csapataik nagysága eléri a 60-at, de
leggyakrabban kisebb családokban találkozni
velük. Növényekkel és állati eredetû eledellel
táplálkoznak. Különbözõ dolgokat szerszámként
használnak, így kövek segítségével törnek fel
diókat, levelekkel itatnak fel vizet, ágakkal
pedig termeszeket szednek ki a várból. Ezek a
viselkedési módok nem ösztönszerüek, hanem az
idösebb, tapasztaltabb állatoktól tanulják el a
fiatalok.
47
CHAPMANN-ZEBRA
.


A hegyi zebra két különálló népességben él a
fokföldi hegyi zebra (E.z.zebra) majdnem teljesen
kipusztult e század elején. de lassacskán
feljövõben van a Hegyi Zebra Nemzeti Parkban, és
a Hartmann-zebra (E.z.hartmannae) ami a második
világháborút követõ esztendõkben még 100 ezer fõt
számlált, de 1980 7000 egyed maradt csak. Az
alföldi zebra az afrikai síkságok egyik
legjellegzetesebb állata.

48
JÁVORANTILOP (Tragelaphus onyx)

.


Két közeli rokon jávorantilopfaj ismert. A
közönséges jávorantilop valaha egész Afrikában
élt a suru esoerdot és a sivatagokat kivéve, de
az eroteljes vadászat, a mezogazdaság
terjeszkedése a marhavész, egykori elterjedési
területének nagy részérol kipusztította.

49
JÁVORANTILOP (Tragelaphus onyx)

.


Testhossza 3,45 m lehet, vállmagassága az 1,8
m-t, súlya az 1 tonnát érheti el. Mindkét ivar
visel szarvakat, a bikáé 1 m-nél hosszabbra is
nõhet, majdnem kétszer akkora, mint a teheneké. A
jávorantilopot mind Afrikában, mind a
Szovjetunióban háziasították. Kezes állatokká
válnak, juh minõségû húst adnak, s olyan
körülmények között is növekednek, ahol a
szarvasmarha nem él meg.

50
KÉTPUPU TEVECamelus ferrus
bactrianus
.


Két tevefaj él a dromedár vagy egypúpú teve
(Camelus dromedarius) és a baktrián vagy kétpúpú
teve Száraz vidéken élnek víz nélkül hosszú ideig
is kibírják. A szükséges nedvességet
zsírtartalékukból és növényekbõl nyerik, köztük
sós növényekbõl is. Jellegzetes és sajátos
testfelépítésével (párnás talp, zárható
orrnyílások, zsír, púp, stb.) a sivatagi,
félsivatagi körülmények elviseléséhez
alkalmazkodott.

51
KÉTPUPU TEVECamelus ferrus
bactrianus
.


A teve kiválóan alkalmazkodott a sivatagi
élethez. Púpja a hátán látható zsírraktárnak
köszönhetoen óriási távolságot képes megtenni
evés és ivás nélkül. Hatalmas gyomra rengeteg
füvet és vizet tud befogadni. A tevéknek és
lámáknak egyaránt hosszú, izmos lábuk van, jó
futók. Nyakuk hosszú, ajkának bore kemény, így
szúrós növényeket is le tud legelni. A felnott
teve magassága (púpja hegyénél) 2,1 méter, súlya
úgy 500 kg, így szemük, fülük és orruk is elég
magasan van, és már messzirol észreveszik a
veszélyt.

52

KONTINENSEK
Feladatmegoldás AFRIKA
.



OLDJUK MEG a 3. és a 3.a feladatot !

53

KONTINENSEK
AMERIKA
.




54

KONTINENSEK
AMERIKAI BÖLÉNY Bison bison
.




Az amerikai bölényt Észak-Amerikában buffalónak
(bivalynak!) hívják. Egykor az egész földrészen
ez volt a legnépesebb nagyemlõs, Alaszkától
Mexikóig mintegy 50 millió élhetett.Testhossza
eléri a 3,5 m-t, farka 50 cm körül van,
vállmagassága 2,5 m, súlya meghaladhatja az 1
tonnát, de általában kisebb. Kérõdzõ állat.
55

KONTINENSEK
AMERIKAI BÖLÉNY Bison bison
.
Az elso európai telepesek megérkezésével a
hatalmas bölénycsordák irtása szinte azonnal
megkezdodött, húsáért és boréért egyaránt
vadászták. Sok indián törzs élete nagyban függött
a bölénytol húsukat ették, borükbol ruhát,
lábbelit, sátrat, inából és csontjából íjat, tut
és egyéb eszközöket készítettek. Az indiánok
elleni háborúban a telepesek azért is
pusztították a bölényeket, hogy így is gyengítsék
ellenfelüket, máshol a háziállatok számára
akartak legeloterületekhez jutni. A vasút nyugati
irányú terjeszkedésével is felgyorsult a bölények
pusztítása, a vonatról lövöldözték le az
állatokat. .




56

KONTINENSEK
LAMA lama glama
.




Az újvilági tevefélék képviselõje. Háziasított
példányai Peru, Bolívia, Chíle 4-5000 m magas
hegyvidékein hasznos segítõi az embernek. Úvilági
rokonaiknál kisebb termetûek. Számos
színváltozatuk ismert.
57

KONTINENSEK
PUMA Felis concolor
.




Majdnem olyan méretu, mint a jaguár testhossza
eléri a 275 cm-t, ebbol farka 90 cm, súlya 100 kg
is lehet. Mind színezetben, mind test nagyságban
nagy a változékonyság.
58

KONTINENSEK
PUMA Felis concolor
.




A puma korábban széltében-hosszában elõfordul az
amerikai földrészen, s annak dacára, hogy tûzzel
vassal pusztították, még mindig elég nagy
területen él Észak-Amerika déli és nyugati
részén, Közép- és Dél-Amerikában Manapság fõként
hegyvidéken található, territóriumának nagysága
650 négyzetkilométer is lehet.

59

KONTINENSEK
KANADAI FEHÉR FARKAS /Canis lupus ssp. /
.




A farkas vérbeli ragadozó. Szinte mindent legyur
megeszi a bölényt, jávorszarvast, vapitit, gímet,
ozet, muflont egyszóval bármit, amit el tud
ejteni. Ha a kényszer ráviszi, jó étvággyal
bekebelez kisebb rágcsálókat, madarakat is. Sot,
olykor még növényeket is fogyaszt, különösen
kedveli például a fekete áfonyát. Vadászati
módszere igencsak sokféle. A rágcsálókat
egyszeruen összeroppantja, a kisebb csülkösvadnak
átharapja a torkát, a nagyobb állatot pedig
olykor váltott falkatársakkal addig ûzi, amíg
az végkimerülve meg nem áll ekkor a falka
ráront és leteperi.

60

KONTINENSEK
PÉZSMAKACSA (Cairina moschata)
.





Az észak-amerikából származik. A perui indiánok
háziasították, késobb Európába is elkerült. A vad
példányai fákon fészkelnek.

61


MOSÓMEDVEProcyon lotor







.
Eredeti hazája Észak-Amerika, ahonnan prémes
állatként hozták be Európába, és csupán néhány
kiszökött állattól származnak a földrészen
megtelepedett mosómedvék.
62


Feladatmegoldás AMERIKA







.

Oldjuk meg a 4. és a 4.a feladatokat !
63


KONTINENSEK - ANTARKTISZ






.


64


ANTARKTISZ a végletek földrésze







Az Antarktiszon él rendkívül sajátos része
bolygónknak földrajzi, természeti és egyéb
szempontból egyaránt. Szinte nincs is olyan
jellemvonása, amellyel ne hívná fel magára a
figyelmet a kontinensek sorában. Az elmúlt 5
millió évben folyamatosan jéggel borított
földrész jelenlegi legnagyobb jégvastagsága 4775
m. Bolygónk jégkészletének 90-a itt található,
amely a földi édesvíz 70-át tárolja.
.

65


KONTINENSEK - AUSZTRÁLIA







.

66


KOALA







.

A koala Kelet Ausztrália erdoiben él, s a
legmagasabb fákon oly lassan mozog, hogy emiatt
ausztráliai lajhárnak nevezték el. Minden
mozdulatát a legnagyobb óvatosság jellemzi. Csak
ritkán hagyja el a fák koronáját. Félig éjjeli
állat, mely csak estefelé lát hozzá a
táplálkozáshoz.
67


KOALA







.

Rendkívül kényelmesen legelészi a fiatal
hajtásokat és leveleket, elsosorban az
eukaliptusz fákról, s teletömi velük
pofazcskóját.A nostény csak egy kölyköt hoz
egyszerre a világra, s ezt miután kinott az
erszénybol, anyja a hátán illetve a vállán cipeli
magával.
68


KENGURU







A kenguru érzékei közül feltehetoleg a hallás a
legfejlettebb, erre lehet legalábbis
következtetni a fogságban tartott példányoknak
abból a szokásából, hogy a mi szarvasunkhoz
hasonló módon állandóan mozgatják a füleiket.
.


69


KENGURU







.
Ritkán hoznak egynél több kölyköt világra egyes
kenguruk jelentos nagysága ellenére a nostények
megdöbbentoen rövid ideig viselosek, az óriás
kenguru pl. csak 39 napig. A születése után 12
órával a fiatal óriás kenguru alig valamivel
hosszabb 3 cm-nél. Csaknem 8 hónapon át kizárólag
az erszénybe táplálkozik, de már valamivel
hamarabb ki- ki dugja hébe-hóba a fejét, de még
képtelen a maga erejébol mozogni.


70


HANGYÁSZSÜN
Rövid nyakuk fokozatosan megy át zömök, nehézkes
testükbe. A felso állkapocs kissé túlér az alsón.
A kis, tojásdad orrlyukak a csor felsooldalának
csaknem a végénél találhatók, ott, ahol a csort
bevonó csupasz bor lágyabbra válik, s így az
orrnak némi mozgékonyságot enged. Apró szemeik
mélyen ülnek a fej két oldalán.







.


71


HANGYÁSZSÜN
Jellemzo rájuk otromba, tüskékkel és szorökkel
borított testük henger alakú, fogatlan, csak
alsó végén hasított csorük rövid farkcsonkjuk
szabad, tökéletlenül mozgatható ujjaik valamint
hosszúra nyúlt, féregszeru, szájukból messze
kiöltheto nyelvük.







.


72

KACSACSORU EMLOS








Ez az érdekes állat különösen Délkelet-Ausztráliáb
an és Tasmániában található. Kb. 60 cm hosszú,
amibol lapos farkára 14 cm jut. Eros lábának 5
ujját nagy úszóhártyák kötik össze. E lábak igen
alkalmasak úszásra és ásásra. Az állat bundája
suru, durva, ezüstszürke árnyalatú sötétbarna
nemezszorök alkotják, és ezek alatt nagyon puha,
szürke gyapjúszorök találhatók.
.


73

KACSACSORU EMLOS








Csore feketés. Bundájából sajátos halszag árad,
különösen ha az állat nedves, ami valószínuleg a
bor olajos váladékától ered. A kacsacsoru emlos
legjobban a folyók csendes helyein szeret
tanyázni, különösen holtágakban, ha partjukat
suru lombú fák árnyékolják be. Itt a parton építi
meg fészekszeru több, gyakran tekervényes
járatból álló tanyáját.
.


74

EMU

A strucc után Földünk második legnagyobb madara.
Magassága 1,5-1,8 m, testtömege 50-60 kg. A tojók
valamivel nagyobbak a hímeknél. Ennek a
viszonylag nagytestu futómadárnak szinte semmi
szüksége nincsen szárnyakra, ezért szárnyai
elcsökevényesedtek, s a felületes szemlélo
gyakran észre sem veszi a tollak között. Testét
egyébként laza, bozontos tollazat borítja, amely
hosszúkás és keskeny, szürkés, néhol feketés
színu tollakból áll. Lábai és nyakának felso
része csupasz, ez utóbbin kékes szín figyelheto
meg. A fejteto tollai néha bohókás, hajszeru
tollképzodményt alkotnak. .







.


75

EMU

Amíg az emucsibék a mezogazdaság számára igen
hasznos állatok, hiszen fehérjedús táplálékon
élnek, s mindenféle rovart összefogdosnak, addig
a felnott, kifejlett állatok jobbára növényi
részeket csipegetnek fel, s ezzel a mezogazdaság
számára kárt okoznak. Táplálékát lassan
bandukolva gyujti össze, ám szükség esetén nagy
sebességgel képes szaladni. Az emutojások eléggé
nagyok, úgy 15 cm hosszúak, tömegük pedig kb. 600
gramm. .







.


76

Feladatmegoldás Ausztrália

.







Oldjuk meg a 5. 5.a és az 5.b feladatokat
! .


77

Feladatmegoldás Ausztrália

.







Köszönöm a részvételt !!! Géza
bácsi .