A glob

1
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Második feladat

• Készítette
• Duchaj Kitti
• 10.c

2
Üvegházhatás

• A légkörben lévo egyéb gázok szén-dioxid, metán,
  dinitrogén-oxid, ózon és vízpára (felhok)
  elnyelik a Föld infravörös kisugárzását, ezt
  nevezzük üvegházhatásnak.

3
Szélsoséges éghajlat

• Tudósok becslései szerint az elkövetkezendo
  50-100 évben akár 5- 6 Celsius- fokkal is
  emelkedhet a Föld átlaghomérséklete.
• Általában jellemzo lesz a szélsoséges
  idojárásban    gyakori aszályok   
  árvizek    rendkívüli csapadékok és
  hóviharok    hurrikánok    szökoárak   
  földcsuszamlások    korábban termékeny
  területek sivataggá válhatnak

4
Kipusztulásra ítélt fajok

• A legnagyobb veszély az állatvilágot fenyegeti. A
  felmelegedés miatt fokozatosan olvadni kezdenek a
  Föld déli és északi pólusán található vastag
  jégsapkák. Sok sarkvidéki állat természetes
  élettere ez a hely, itt tudják fenntartani
  magukat. Ha beszukül a ragadozók vadászterülete,
  kevesebb zsákmányt tudnak elejteni, így kevesebb
  zsírréteget tudnak felhalmozni az ínségesebb
  idokre. Ez rövidesen a pusztulásukhoz vezet.

5
Lakhatatlan területek

• Nem csak az állatvilágot, hanem az embert is
  komoly veszély fenyegeti. A jégtakaró olvadása
  miatt emelkedik a tengervíz szintje, így a
  szárazföldi területek víz alá kerülhetnek.
  Tudósok szerint Hollandia teljesen víz alá
  kerülhet, ha ilyen mértékben folytatódik a
  globális felmelegedés.

6
A tengerek savasodása

• A felmelegedés a vizeket is érinti. Ha a tengerek
  és óceánok felmelegednek, megváltozik a
  kémhatásuk, az pedig kihat a bennük élo állatokra
  és növényekre. Nem tudják kiválasztani a vázuk
  számára szükséges meszet a megváltozott
  összetételu vízbol, így ok is a kipusztulás
  szélére sodródnak, ugyanígy a velük táplálkozó
  állatok, például több halfaj és a fókák is.

7
A Szahara

• A felmelegedés hatásaként a sivatag elkezd
  zsugorodni, ami annyit jelent, hogy a sivatag
  helyén gazdag flórával rendelkezo terület
  alakulhat ki.
• Viszont a sivatag felett kialakuló szélviharok
  igen sok port szállítanak az Atlanti-óceán fölé,
  ahol a tápláléklánc fenntartásában igen komoly
  szerepe van.
• Ha a legkisebbek a planktonok nem jutnak
  megfelelo tápanyaghoz, az egész táplálkozási lánc
  felborul.

8
Az Amazonas-medence

• Itt egyre kevesebb eso esik majd, ami az erdok
  kiszáradásával jár.
• A fák és növények kihalásával egyidoben ugyanis a
  rothadásukból felszabaduló szén-dioxid gázok
  szintén az üvegházhatást fokozzák.
• A közvetlen élovilág elpusztul.

9
Ózonlyuk

• A globális felmelegedés révén az ózonlyuk
  nagysága is növekedésnek indul. Nagy magasságban
  az ózon pajzsként viselkedik a káros napsugarak
  megszurésékor.
• Amennyiben azonban a felmelegedés hatásaként a
  szratoszféra ezen régiói is melegednek, az ózon
  nem tudja többé kifejteni azt a hatást, melyet
  alacsony homérsékleten biztosít az emberiség
  számára.

10
Grönland

• Grönland szigetén mintegy 2,6 millió köbkilométer
  víz található - fagyott állapotban. Amennyiben a
  globális felmelegedés 3 Celsius fok fölött lesz,
  úgy lassan elkezdhet olvadni ez az iszonyatos
  mennyiségu jég.
• Amennyiben a felmelegedés eléri a 8 Celsius
  fokot, Grönland szigete teljes egészében eltunik,
  az óceánok vízszintje akár hét méterrel is
  emelkedhet.

11
Tibet

• Mivel a tibeti régiót állandóan jég és hó
  borítja, így az úgy viselkedik, mint egy tükör, a
  napsugárzás jelentos részét visszaveri a légkör
  irányába.
• Ezzel tulajdonképpen akadályozza a Föld
  felmelegedését, amennyiben a hó és a jégtakaró
  elolvad, a tükrözo hatás is megszunik, így a Föld
  felszíne tovább melegszik.

12
Sószelepek

• Komoly változásokat okozhat a tengerek
  felmelegedése a Gibraltári-szoroshoz hasonlóan,
  két eltéro sókoncentrációjú víztömeget
  elválasztó, tulajdonképpen sószelepként
  funkcionáló földrajzi képzodmények élovilágában
  is.
• A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt és a
  Földközi-tengert választja el egymástól.

13

• Mivel a két szomszédos víztömeg sókoncentrációja
  különbözik, így a só, az oxigén és a különféle
  tápanyagok állandó áramlásban, mozgásban vannak a
  szoroson keresztül.
• Ha a globális felmelegedés megbolygatja az óceáni
  áramlatokat, az adott sókoncentrációhoz
  alkalmazkodott tengeri élovilág finom egyensúlya
  felborulhat, az ott élo állatoknak nagyon kevés
  idejük marad az alkalmazkodásra. Így túlélésükre
  is kevés az esély.
• A Földközi-tenger élovilága már most is a
  veszélyeztetettek közé tartozik, néhány évtizeden
  belül a fajok további eltunésével kell számolni.

14
Észak-atlanti áramlat

• A világ egyik legerosebb tengeráramlata az
  Észak-atlanti áramlat, ennek elofutára a
  Golf-áramlat.
• Meleg, alacsonyabb szélességekrol származó víz
  áramlik a felszínen a sarkvidékek felé. Ez a
  keveredés globálisan osztja el a hot, és
  mérsékeltebbé teszi az éghajlatot.

15

• A klímaváltozás mindezt felboríthatja. A
  számítógépes modellek szerint az észak-atlanti
  térség egyre csapadékosabb lesz, illetve a
  grönlandi jégtáblák olvadása következtében
  növekvo tömegu édesvíz keveredik a sós
  tengervízhez. Így a víz sótartalma és surusége
  csökken, ezáltal lassabb lesz a lesüllyedése,
  illetve könnyebben megfagy, mielott
  lesüllyedhetne.
• Az elmúlt 50 ezer évben az áramlat legalább
  hétszer leállt. A leginkább veszélyeztetett
  területek az észak-európai országok Írország,
  Nagy-Britannia, Norvégia - , de a hatást Európa
  is megérzi majd.

16
El Nino

• Az El Nino néven ismert jelenség Ázsiában és
  Ausztráliában szárazságot, Ecuadorban és
  Észak-Peruban pedig áradásokat okoz.
• El Nino-ként, azaz fiúgyermekként azt a meleg
  óceáni áramlatot jelölték, amely karácsony körül
  érkezik meg Peru északi partjához. A felmelegedés
  nem terjedt délebbre Peru legészakibb részeinél,
  és rendszerint márciusra vagy áprilisra véget ér.
  
• Ahelyett, hogy márciusban vagy áprilisban
  visszaállna a szokásos érték, a tengerfelszín
  homérséklete ilyenkor a perui partok mentén
  megemelkedik, heves esozéseket, áradásokat, és
  jelentos kárt okozva a mezogazdaságban.

17
Nyugat-antarktiszi jégtömbök

• A hatalmas Antarktiszi-félsziget jégtakarója nem
  valószínu, hogy rövid idon belül elolvad,
  felszínét néhol több kilométer vastag jég
  borítja. Aggasztó viszont a hatalmas jégtömbök
  leválása. Két évvel ezelott a Larsen-B jégtömb
  leválásakor, majd jéghegyekre való szétesésekor
  35 napon belül 3.250 négyzetkilométer jégfelület
  tunt el, a tömb ma már csak eredeti méretének 40
  százalékát teszi ki. A felmelegedés következtében
  a jéghegyek olvadása világszerte akár hat-hét
  méterrel is megemelheti a tengerek vízszintjét.

18
Monszun

• Március-áprilisban az indiai szubkontinens
  melegedni kezd, májusban eléri az éves
  homérsékleti csúcsot, és megérkezik a várva várt
  monszun.
• A mérsékelt övi monszunok eloidézoje a
  kontinensek és óceánok eltéro fölmelegedése,
  valamint az ezzel együtt járó nyomáskülönbségek
  kialakulása.
• A jobban fölmelegedo kontinensek belsejében
  alacsony nyomású anticiklonális területek
  alakulnak ki, ami a felszín közelében az
  óceánokról a kontinensek belseje felé irányuló
  légáramlást okoz.
• A nedves levego találkozik a kontinens feletti
  kontinentális eredetu légtömeggel, így boséges
  eso keletkezik a régióban, gyakran hatalmas
  károkat okozva.
• Ha a globális felmelegedés következtében tovább
  melegszik nyáron a kontinens, úgy lesznek az
  esozések, áradások is egyre erosebbek, még
  nagyobb károkat okozva a mezogazdaságban.

19
Sarki áramlatok

• Ugyancsak veszély fenyegeti a legjelentosebb
  Antarktisz körüli hidegvizu áramlatot, az ún.
  Antarctic Circumpolar Current-et, amely
  másodpercenként 140 millió köbméter vizet forgat
  a jeges kontinens körül. Az áramlat a hideg sarki
  vizet a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán
  vizével keveri, többek között biztosítva ezzel az
  itt élo élovilág megfelelo tápanyagellátását.
• Az áramlat lelassulása az élovilágra nézve
  kritikus lehet.

20
Társadalmi problémák

• Colorado Egyetem kutatócsoportja szerint a
  globális felmelegedés eredményeként 2040-ig
  teljesen elolvad az északi-sarki jég. A jégtakaró
  csökkenése nem csupán földrajzi kérdés, az
  olvadás hat a tengeri és szárazföldi élovilágra,
  az idojárásra, a hajózásra, és a nemzetek
  biztonságpolitikájára is.

21
A globális felmelegedés pozitívuma

• Az Antarktisz gleccserei visszahúzódnak ugyan,
  helyüket azonban olyan apró élolények foglalják
  el, amelyek elnyelik az üvegházhatású
  szén-dioxidot.
• A víz felszínén lebego fitoplanktonok klorofillal
  rendelkeznek, és a zöld színtest, valamint egyéb
  pigmentsejtek segítségével nyelik el a
  fotoszintézishez szükséges napfényt. A
  fotoszintézis során a napenergia, szén-dioxid és
  víz felhasználásával állítják elo a táplálékul és
  saját sejtjeik építoköveiként szolgáló szerves
  anyagokat.

22

• Ha nagy mennyiségben vannak jelen, akkor
  megváltoztatják az óceánfelszín
  sugárzás-visszavero képességét. A tápláléklánc
  legalján álló planktonokat apró, garnélaszeru
  rákok, úgynevezett krillek, valamint szivacsok,
  korallok, apró halak fogyasztják.
• A fitoplanktonok rendkívül gyorsan növekednek, és
  mindössze egy-két napig élnek. Amikor
  elpusztulnak, vagy apró baktériumok eszik meg
  oket a felszíni vizekben, aminek következtében a
  szerves anyag visszaalakul szén-dioxiddá, amely
  aztán vagy ismét hasznosul a fotoszintetikus
  folyamatok során, vagy visszakerül a légkörbe.

23

• A fitoplanktonok azonban olykor lesüllyednek a
  mélyebb óceáni rétegekbe, ahol egyfajta szonyeget
  képeznek az óceánfenéken, és az üledékréteg alá
  ágyazódva évezredekig, de akár évmilliókig is
  tárolhatják a szenet. Ekkor a felszíni vizek
  szén-dioxid-tartalma csökken, és így azok több
  szén-dioxidot tudnak felvenni a légkörbol