Lehet-e legitim a terrorizmus? Vissza lehet-e

1
Lehet-e legitim a terrorizmus?Vissza lehet-e
élni a terrorfenyegetettséggel?

• Tálas Péter
• Stratégiai Védelmi Kutatóközpont
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet

2
Egy rövid eloadás vázlata

• Lehet-e legitim a terrorizmus?
• Válasz Nem.
• Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel?
• Válasz Igen.

3
Köszönöm a figyelmet!

• talas.peter_at_uni-nke.hu

4
Egy hosszabb eloadás vázlata

• Lehet-e legitim a terrorizmus?
• Válasz Nem.
• Kiegészítés lehet viszont politikai értelemben
  produktív és kontraproduktív (példák)
• Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel?
• Válasz Igen.
• Kiegészítés ezt tapasztalhattuk 9/11 után
  Amerikában és Európában is (ennek miértjeirol,
  okairól)

5
Szervezett politikai eroszakformák
CÉL CÉL
ÁLLAM ÁLLAMPOLGÁROK
KEZDEMÉNYEZO   ÁLLAM Háború (békeidoben) Titkos hadmuveletek Bünteto csapások Államilag támogatott terrorizmus  Törvények betartatása Törvényes elnyomás Törvénytelen elnyomás (állami terror) Célzott gyilkosságok
KEZDEMÉNYEZO   ÁLLAMPOLGÁROK Zendülés Lázadás Felkelés Gerillaharc Államcsíny Forradalom Zendülés Polgárháború Rendfenntartó éberség Rasszista pogrom Etnikai tisztogatás Terrorizmus
6
A hagyományos háború, a gerillaháború, és
terrorizmus közötti különbségek (Ariel Merari
alapján)
hagyományos háború gerillaháború terrorizmus
Harcoló egységek mérete harchelyzetben Nagy Közepes Kicsi
Fegyverek A fegyverzet minden válfaja Gyalogsági könnyufegyverzet, olykor tüzérségi fegyverek is Kézifegyverek, és különleges fegyverek
Taktika Többnyire több fegyvernem összehangolt, közös hadmuvelete Kommandó típusú taktika Különleges taktika
Célpontok Többnyire katonai egységek, ipari és szállítási infrastruktúra Katonai, rendori és közigazgatási létesítmények, politikai ellenfelek Állami jelképek, politikai ellenfelek legszélesebb tömegek
Várt eredmény Fizikai megsemmisítés Az ellenség fizikai felmorzsolása Lélektani kényszer
7
A hagyományos háború, a gerillaháború, és
terrorizmus közötti különbségek (Ariel Merari
alapján)
hagyományos háború gerillaháború terrorizmus
Terület ellenorzése Igen Igen Nem
Egyenruha Hord Gyakran hord Nem hord (beleolvad a civil tömegbe)
Háborús övezetek elismerése A háború földrajzilag elismert övezetre korlátozódik A háború a harcban álló országra korlátozódik Nincs elismert háborús övezet, de 90-ban körülhatárolható
Nemzetközi törvényesség Igen, ha szabályok irányítják Igen, ha szabályok irányítják Nincs
Belföldi törvényesség Igen Nincs Nincs
8
Az 1968 és 2006 között megszunt
terrorszervezetek Jones Libicki How
Terrorist Groups End (RAND, 2008) alapján
Összes terrorszervezet 648
Megszunt terrorszervezet 404 100
szétforgácsolódott 136 33,7
- gyozelem miatt 27 6,7

- politikai úton 114 28,2
- rendori-titkosszolgálati módszerekkel 107 26,5
- katonai eszközökkel 20 4,9
9
Az 1968 és 2006 között megszunt terrorszervezetek
Jones Libicki How Terrorist Groups End
(RAND, 2008) alapján
Összes terrorszervezet 648
Megszunt terrorszervezet 404 100
szétforgácsolódott 136 33,7
- gyozelem miatt 27 6,7
(Felszámolt) (241) 100
- politikai úton 114 28,2 47,3
- rendori-titkosszolgálati módszerekkel 107 26,5 44,4
- katonai eszközökkel 20 4,9 8,3
10
Sikeres terrorista csoportok

• Gyoztes terrorista csoportok
• Pl. algériai FLN, ciprusi EOKA, koszovói UCK,
  palesztin PFSZ, dél-afrikai ANC
• Politikai úton felszámolt terrorszervezetek
• Valamilyen formában teljesítik a követeléseiket
• Akiknek sikerül felhívni a figyelmet valamilyen
  megoldatlan politikai problémára
• Pl. az 1970-es években a palesztin
  terrorszervezetek a palesztin kérdésre
• Ez nem legitimitást jelent, de politikai vagy
  kommunikációs sikert

11
Sikertelen terrorista csoportok

• Kontraproduktív terrortámadások
• Melyeket még a saját közvélemény is elítél
• 1972 szeptember München (sportesemény)
• 2004 szeptember Beszlán (gyerekek)
• 2011 július Osló/Utoya (fiatalok)

12
Terrorfenyegetettséggel való visszaélés

• 9/11 után az Egyesült Államok és mások is ezzel
  legitimálják (kül)politikájukat
• USA - Afganisztán (Pakisztán, Kasmir), Irak,
  Jemen
• Oroszország csecsen-kérdés
• Kína ujgur-kérdés
• Az USA túlreagálja 9/11-et, s ennek számos
  negatív következménye van
• Elhallgatjuk hogy, mi magunk is hozzájárulunk a
  terrorfenyegetettség növekedéséhez
• Irakban
• Afganisztánban
• Pakisztánban
• Iszlámista terrorizmussal kapcsolatos eloítéletek

13
Terrorfenyegetettséggel való visszaélés

• 9/11 után nem változott Amerika és lényegesen
  Európa terrorfenyegetettsége sem
• Mindketto rendkívül alacsony
• Európában a csökkenés, nem a terrorizmus elleni
  háború eredménye
• Tény azonban Madrid (2004), London (2005),
  Osló/Utoya (2011) stratégiai terrortámadások
• Szubjektív biztonságpercepció a terrorizmus
  esetében a legerosebb

14
A terrorfenyegetettségrol(Dél-Ázsia,
merényletek, 1970-2012, GTD)
15
A terrorfenyegetettségrol(Közel-Kelet,
merényletek, 1970-2012, GTD)
16
A terrorfenyegetettségrol(Észak-Amerika,
merényletek, 1971-2011, GTD)
17
A terrorfenyegetettségrol(Nyugat-Európa,
merényletek, 1971-2011, GTD)
18
(No Transcript)
19
(No Transcript)
20
Közel-Kelet és Irak(WITS)
21
Délkelet-Ázsia és Thaiföld/Fülöp-szigetek(WITS)
22
Dél-Amerika és Kolumbia(WITS)
23
Kelet-Európa és Oroszország(WITS)
24
Dél-Ázsia és Afganisztán, Pakisztán, India(WITS)
25
Afrika és Szomália/Szudán/Kongó(WITS)
26
A demokratikus szabadságjogokról

• Komoly eredmény világszerte kiépült terrorizmus
  ellenes fellépés infrastruktúrája, fejlodött az
  együttmuködés
• Probléma 1 indokolt-e a polgári szabadságjogok
  korlátozása és annak fenntartása (lásd Patriot
  Act, Snowden/NSA-botrány)?
• Probléma 2 2001 után korlátozás 1.0 a
  terrorizmus miatt, 2008 után etatizmus és
  rendpártiság (korlátozás 2.0) a pénzügyi válság
  miatt (biztonság versus demokrácia)
• Kívánatos alapelv korlátozni csak akkor, ha már
  minden egyebet kipróbáltunk!
• Probléma 3 indokolatlan a félelemkeltés (média,
  politika), média-pánik (pl. Boston)
• Kívánatos alapelv egy-egy esemény helyi érték
  pontos meghatározása

27
Köszönöm a figyelmet!

• talas.peter_at_uni-nke.hu