Budav

1
BK

• Budavári Ágota
• Sportpszichológia
• 2007

2

• Sigurd Baumann
• Csapatpszichológia
• Módszerek és technikák
• 2002-2006

3

• Lénárt Ágota
• Téthelyzetben
• 2002

4

• Susan A. Jackson - Csíkszentmihályi Mihály
  Sport és flow
• 2001

5
A sportpszichológia definíciója
BK

• A sportolással a sportoló pszichológiai
  jellemzoivel foglalkozik, amely tudásanyaga több
  kutatási területrol származik, pl. a csoportok
  alakulásának, dinamikájának folyamatát a
  szociálpszichológusok tárták fel, az egyes
  személyiségbeli változásokkal, jellemzokkel a
  klinikai pszichológusok, pszichiáterek
  foglalkoznak, ok azok, akik a versengés igényét,
  motivációs bázisát tanulmányozzák.

6
Mozgás öröme testi mozgásos ügyesség öröme
BK

• Mozgás feszültségoldó hatása.
• Módosult tudatállapot
• Intenzív testmozgásfelfokozott tudatállapot
  az ember megfeledkezik a gondjairól
• Biokémiai alapja a szürkeállományban un. endogén
  opiátok termelodnek. a mozgást végzo ember
  derusebb lesz. Egy hosszabb futás során a
  glikogénraktárak kimerülésével az agyalapi mirigy
  és a hipotalamusz endorfinokat kezd termelni, ami
  segíti a testedzés fenntartását.

7
Akik nagyon intenzíven hódolnak valamelyik vagy
akár több sportágnak, már rövid ideig tartó
tétlenség és mozdulatlanság után is rosszul érzik
magukat, s igazából nem tudják, mi hiányzik
nekik. A válasz pedig nagyon is kézenfekvo a
testmozgás. A sportolás ugyanis ugyanolyan
függoséget válthat ki, mint az alkohol vagy a
nikotin, s ha elmarad a megszokott mozgás-adag,
jönnek az elvonási tünetek állítják amerikai
kutatók, miután kísérleti patkányokon elvégzett
megfigyeléseiket befejezték. (
Behavioral Neuroscience folyóiratban közölt
eredmények szerint Running and addiction
precipitated withdrawal in a rat model of
activity-based anorexia. ) A pólyás koruk óta
mókuskerékhez szoktatott rágcsálók ugyanis
elvonási tüneteket produkáltak, miután jól bevált
fitnesz-eszközeiket a csúnya, gonosz tudósok
elvették.
8
A futás drogfüggéshez hasonló tüneteket okoz? A
rendszeresen nagy mennyiségu futás bizonyos
szempontból a drogfüggoséghez hasonlítható
mondja Robin Kanarek, a tanulmányt elkészíto
tudósok vezetoje, a massachusetts-i Tufts Egyetem
vezeto kutatója.  A szakérto szerint ebbol
kiindulva a kábítószer-függoségben szenvedoknek
egy intenzív sportprogram segíthet megszabadulni
káros szenvedélyüktol. Kanarek arra épít, hogy az
extrém testi megeroltetés a drogfogyasztáshoz
hasonló, a függok számára kellemes élményt
nyújthat. A megerolteto sport és a függoség
kapcsolatának vizsgálatakor az amerikai kutatók
különbözo csoportokba osztották a kísérleti
patkányokat az egyik társaság szabadon
használhatta a futókereket, míg a másik tagjait
tétlenségre ítélték. Az étkezéseket illetoen az
egyik csoport egyszer kapott enni, a másik pedig
szabad hozzáférést kapott az élelemhez. Pár hét
után a kutatók megvonták a mókuskereket a
rágcsálók mindegyikétol, és egy olyan anyagot
adtak a kisállatoknak (naloxon- antagonistája a
heroinnak), amilyet a heroin-mérgezéssel kórházba
szállítottak szoktak kapni. A szer azonnal
kábítószer-elvonási tüneteket okoz, ezúttal
azonban a futás (keréken futás) megvonásához
kapcsolódott a kellemetlen tünet.
9
Túlzott mennyiségu mozgás extrém tünetek! Míg
az inaktív patkányok nem mutattak olyan jeleket,
hogy elvonási tünetektol nyögnének, az edzett
rágcsálók remegtek, fel-le szaladgáltak, mindent
rágni kezdtek, ami útjukba került, s emellett
szemhéjuk is rángott a feszültségtol. Azoknál a
patkányoknál, akik mozoghattak a kísérlet hetei
alatt, szignifikánsan több megvonásos tünet volt
észlelheto. Közülük is azok produkálták a
legintenzívebb reakciót, akik csak napi egy órán
át ehettek, és emiatt többet mozogtak. Ez a
csoport jól modellezi az anorexia athletica
kórképet, melynek lényege az állandó
testedzéssel, és a fogyással kapcsolatos
megszállottság. A tudósok a látványos elvonási
tünetekbol arra következtetnek, hogy az extrém
mennyiségu sportolás ugyanolyan reakciót vált ki
az agy jutalmazásért felelos központjában, mint a
kábítószerek. Mivel a patkányok és az ember
idegrendszere számos alapveto egyezést mutat,
Kanarek és kollégái szerint a megfigyelés
eredménye ránk, emberekre is érvényes.
10
Történeti áttekintés
BK

• 1950-es évektol hasznosítják a lélektan eszközeit
  az élsportban
• Dél-amerikai futball csapatnál alkalmaztak
  eloször pszichológust egy csapatnál
• Néhány évvel késobb a melbuerne-i olimpián
  rendezett tudományos konferencián deklarálják,
  hogy az élsport olyan határokat ért el, hogy a
  lelki eroforrások kiaknázása szükséges,
  pszichológiai ráhatással óriási belso energia
  tartalékok szabadíthatók fel.
• Az azóta eltelt ötven évben óriási fejlodés,
  jelentos folyóiratok, szakkönyvek, cikkek,
  konferenciák stb.

11
Pszichológus feladata, lehetoségei
BK

• Sportági kiválasztás
• Személyiséglélektan módszereivel feltárják
• csapatsportágra,
• küzdo sportágak valamelyike,
• élversenyzo, vagy csak egyetemi sportklub szintu.
• A tehetség a teljesítoképesség kibontakozását
  segíti az összetett mozgások elsajátításában,
  fejlesztésében
• A teljesítoképesség ingadozásának okát vizsgálja
  az akadályozó tényezok feltárásával, ill.
  szünteti meg a sportolóval, az edzojével esetleg
  a szülovel való együttmuködve.
• Titoktartási kötelezettség
• Minden esetben a sportoló érdekeit képviseli.

12
Sportoló, szülo és az edzoEgy céltudatos , jó
adottságú gyermek, sportszereto szülo, jól
felkészült edzo sikert hozhat.
BK

• Szülo
• Motiváció
• Szülo gyerek
• Szülok viszonyulása alapján típusok
• autokratikus ( zsarnoki),
• nárcisztikus ( idealizált elvárások,mindkettojük
  önértékelése teljesítményfüggo, szüloi szeretet a
  sikertol függ),
• pénzéhes (a gyerek befektetés),
• versengo (a gyerek sikertelenségét
  megszégyenítéssel fogadja),
• frusztrált (saját életének meghiúsult ambícióit
  próbálja megvalósítani),
• racionalizáló (passzív, nem készteti semmire a
  gyereket, hagyja, hogy veszélyes helyzetekbe
  kerüljön, zürzavar).
• visszaélések

13
Edzo
BK

• Áldozatos munka család elhanyagolása
• Általában autoriter
• Nagy ambíció szükséges hozzá
• Általában középszeru sportolókból lesz jó edzo,
  éhesek maradnak a sikerre
• Visszaélések
• Szexuálisan
• Bántalmazás
• mérlegelés
• Titoktartási kötelezettség feloldása szexuális
  visszaélés, drog, doppingszerek használata

14
Játék és versenyszeru játék
BK

• Játék funkciói
• Játék szeretete kisgyermekkortól
• Teljesítmény összemérése
• Szüloi viselkedés játék esetén
• Hagyja nyerni, manipulált játék, rossz
  kudarcturés, frusztráció.
• Serdülokori agresszivitás (életben maradás
  feltétele), de szabadjára engedve destruktív
  magatartást hoz.
• sport
• szabálytudat megerosítése, másik ember
  képességeinek tisztelete,
• saját képességek felmérése,
• sportmozgás öröme paratelikus jellegu
  tevékenység.

15

• A játékot illetoen az átforduláselmélet úgy
  tartja, hogy az emberek két stabil izgalmi,
  készenléti állapotban (arousal) lehetnek. Az elso
  állapotot telikusnak nevezzük, a másodikat
  paratelikusnak. A telikus állapotot az
  arousalelkerülés, a komolyság és a céltudatosság
  jellemzi. A paratelikus állapot ezzel ellentétben
  keresi az arousalt játékos, folyamatorientált.
• Az átforduláselméletet Apter az optimális
  arousalszint elméletére adott kritikai
  válaszként dolgozta ki. Például azt próbálta
  megmagyarázni, hogy az extrém sportok uzoi
  szórakozásként miért stresszel teli dolgokat
  hajtanak végre. Az optimális arousalszint
  elmélete szerint az emberek a túl sok és a túl
  kevés stressz közötti egyensúlyt keresik, és el
  fogják kerülni az extrém sportok kedveloi által
  keresett stresszes állapotokat. Az
  átforduláselmélet az optimális arousalszint
  elméletének azon kudarcára adott válasz, hogy az
  képtelen megmagyarázni a játéktevékenység néhány
  típusát, például az extrém sportokat. Az
  átforduláselmélet azt állítja, hogy az ember
  lelkiállapota alapveto fontosságú a stresszes
  helyzetek átélésének alakításában. Apter a
  metamotivációs állapot fogalmát vezeti be ennek a
  lelkiállapotnak a leírására. /Az a személy,
  akinek minden alapveto motívuma kielégült, a
  világot, a valóságot annak minden vonatkozásával
  együtt tisztábban fogja érzékelni nem támaszt
  hiányalapú követelményeket a világgal szemben, és
  már nem a hiánymotivált félelmei és gyanúi fogják
  irányítani ? saját magával, és a világgal
  folytatott kapcsolata elfogadóbb lesz, több lesz
  benne a szeretet, a megbecsülés, és élvezetesebb
  lesz az élete. Ez az a pont, ahol egy újfajta
  motiváció kerül elotérbe metamotiváció -,
  amelybol nem erofeszítés származik, hanem
  lehetoségek kibontakoztatása, amely ott van
  minden ember belso lényében. Legtöbben a
  hiánymotivumok szintjein élnek, így elfedve
  maradnak és nem tudnak kifejezodni a
  metamotívumok./ A telikus metamotivációs
  állapotban a magas arousalszintet valóban
  stressznek érzékeljük. A paratelikus állapotban
  azonban a magas arousalszint izgalomként jelenik
  meg. Az ellentétes pólusok hasonlóak a telikus
  állapotban az alacsony arousalt nyugalomként
  éljük át, míg a paratelikus állapotban ugyanez
  unalomként jelentkezik. Ráadásul ahogy Apter
  állítja állandóan csapongunk a két állapot
  között. Ez lehet percek vagy órák kérdése, a
  lényeg, hogy az átfordulás (reversal)
  folyamatosan zajlik mindennapjaink során telikus
  és paratelikus állapotok között váltogatunk.

16

• Az átforduláselmélettel foglalkozó kutatók az
  átfordulások számos kiváltó okát azonosították, s
  úgy találták, hogy ezek három fo mechanizmushoz
  kötodnek. Az elso mechanizmust a feltételes
  események jelentik olyan külso események,
  amelyek átfordulást okozhatnak. Ebben a
  kategóriában leggyakrabban hangulatvilágítást,
  hangot, szagot és más környezeti elemeket
  említenek. Gondoljunk például arra, hogy mit
  tapasztalunk, amikor belépünk egy éjszakai
  klubba! Láthatjuk, hogy a klubot úgy alakították
  ki, hogy egy bizonyos (talán játékos)
  hangulatba hozza az embert. Az átforduláselmélet
  követoi azt mondanák, hogy az ilyen tereket úgy
  tervezték, hogy hatásukra a vendégek a telikusból
  a paratelikus állapotba ugorjanak át, s így
  nyitottabbak legyenek bizonyos viselkedésformákra.
  A másik két mechanizmus a frusztráció és a
  kielégítés. Mindketto belso ösztönzo mechanizmus.
  Az elsot az okozza, hogy az ember nem képes
  kielégülni, a másodikat pedig az, hogy elegünk
  van az egyik állapotból, és át akarunk menni a
  másikba. Gondoljunk arra, hogyan változik a
  viselkedésünk a nap folyamán az irodában! Lehet,
  hogy két órát keményen koncentrálva egy jelentés
  olvasásával töltünk, s utána váratlanul meg
  akarjuk tréfálni egy kollégánkat, vagy valamilyen
  más módon játékos viselkedésre akarunk váltani.
  Vagy gondolhatunk az akkor érzett frusztrációra,
  amikor egy megbeszélésen nem sikerül valamilyen
  fontos dolgot megértetni a többiekkel, s arra,
  hogy errol késobb hogyan viccelodünk a
  barátainkkal egy pohár ital mellett. /Gordon A.
  Gow 2004/

17

• 2. táblázat Az izgalmi állapotok két fajtájának
  jellemzoi

TELIKUS PARATELIKUS
Arousalelkerülo Arousalkereso
Célorientált Érzésorientált
Komoly Játékos
Jövoorientált Jelenorientált
Elore tervezo Spontán
A fontos tevékenységet preferálja A nem fontos tevékenységet preferálja
Megkísérli befejezni a tevékenységet Megkísérli elnyújtani a tevékenységet
18
A sport jellegu játék
BK

• Szép játék, labdamenetek élvezete
• Minél magasabb szint (élsport) kíméletlenül az
  eredmény számít
• (minden annak van alárendelve)
• Versengés mámorító öröme- felülkerekedés vágya
  óriási motivációt jelent
• Nézoként is ez muködik áttételes gyozelem vagy
  vereség
• agresszív indulatok
• pszichológus szerepe a mentális felkészítésben
  fontos!!!!!!!!!

19
Reális célkituzés
BK

• Hiba ha az eredményt tuzi ki az edzo pl. érem
  színét határozza meg
• Szerencsésebb konkrét feladatok megjelölése,
  taktikai vagy technikai célkituzés és a hangsúly
  a gyakorlat utolsó elemére kerüljön! ( szorongás
  csökkenését is hozza magával, mert nem az
  eredményre a verseny szituációra figyel, hanem a
  részfeladatokra)
• Helyezések latolgatásával túl nagy terhet rak a
  sportolóra és eredménytelenség esetén a benne
  vetett hit is meginog.

20
A verseny kritikus pillanatai
BK

• Szorongás
• Teljesítmény növelo
• Teljesítmény csökkento (negatív gondolatok pl.
  nehogy elrontsam a dupla szaltót
• Teljesítményt meghatározó tényezok
  idegélettanilag
• Figyelemkoncentráció
• Éberségi nívó, belso feszítettség(arousol)
• Rövid ideju intenzív 2-3 perc
• Idoben elhúzódó
• Pl. óránként kell csúcsra járatott muködés pl.
  vívás
• Pihenés-belso csend - felpörgetés
• Tartósan hosszú ideig pl. tenisz
• Ráhangolódás a versenyre verseny elotti ido
  eltöltése
• Hiba, ha szurkol a többiekkel

21
A mérkozés elso pillanatai, elso gól
BK

• Meghatározó!!
• Egyéni teljesítménynél és csapatnál is!
• Elso gól után megnyugvás, figyelem koncentráció
  csökkenhet
• Kritikus pillanatok
• Elso és utolsó perc a mérkozésen
• Gólt követo 1-3 perc
• Örömmámor, fegyelmezetlen játék
• Sikertelen megmozdulások sorozata

22
Sikertelen megmozdulások sorozata
BK

• Ellenfél sorozatos góljait támadásait meg kell
  törni
• Más fegyvert taktikát kell elovenni, ki kell
  billenti az ellenfelet pl.
• labdajátékban idot kell kérni
• Egyéni sportágban pl. zokni igazítás, ápolási
  szünet stb.

23
Az utolsó pillanatok
BK

• Meccsek dolnek el, vezeto csapat kienged, az
  ellenfél ezt kihasználja.
• Gyakorlatok végén, amikor már a nehéz
  mozdulatokon túl van.
• Fontos a figyelem fenttartása!!!!!!!!!!

24
A versenyeredmény értékelése
BK

• Soha ne értékeljük azonnal!!!!!!!!!
• Siker és kudarc esetén is szükséges az értékelés.
• Két oldalról (csapattársak, edzo és versenyzo)
  jövo információk összevetése!!!!
• Kudarc, eredménytelenség felvállalása közös
  legyen!!!!!!!!!
• Meccsek után szükséges a csapat együttes
  feszültség levezetése.

25
Sportpszichológiai felkészítés szükségessége
BK

• Pszichológus segítségét kérheti
• sportoló maga,
• családtag,
• edzo,
• sportszövetségi vezeto,
• sportorvos.

26
Tünetértéku jelzések, amelyek lelki zavarra
utalnak
BK

• Teljesítménycsökkenés, foleg versenyeken
• Indokolatlanul nagy izgalom versenyek elott,
  alatt,
• Fokozott érzékenység, ingerültség,
• Vádaskodás ( edzo, szülo iránt),
• Elbizonytalanodás, visszahúzódás,
• Sporttevékenység feladásának latolgatása,
• Monotónia turés csökkenése,
• Figyelem koncentrációjának csökkenése,
• Céltalanság, célvesztés,
• Önértékelési bizonytalanság,
• Alvás, étkezési zavarok.

27
A teljesítoképesség összetevoi
BK

• érvényesülési igény,
• kitartás, összeszedettség,
• fájdalom és monotónia turés,
• feltöltodési lehetoség,
• képességeknek megfelelo elvárások
• érzelmi kapcsolatok,
• emberi kapcsolati háttér,
• önbizalom, reális önértékelés.

28
Pszichológussal való együttmuködés folyamata
BK

• Szaktanácsaikkal egyre több emberi relációt lehet
  tudatosan befolyásolni (pl. német válogatott
  vezetoedzoét pszichológiai alkalmasságának
  megállapításával választják ki)
• Elso találkozás a pszichológussal
• 13-15 éves korban kezdodik, ifjúsági válogatottak
  esetében 15-35 perces beszélgetés elore
  meghatározott szempontok szerint
• kitartás,
• versenyen mutatott teljesítmény,
• titkos célok,
• saját képességek megítélése,
• családi háttér,
• iskolai tanulmányok,
• edzovel való együttmuködés,
• felmerülo konfliktusok.

29
Sportági teljesítoképesség jellemzése általános
lélektani fogalmakkal
BK

• Feszültségi szint hatása a teljesítményre
• Központi idegrendszeri aktivitás (arousol szint)
  és a fizikai teljesítmény közötti összefüggés
• 1. extrém izgatottsági szintet igénylo sportágak,
  ahol maximális erokifejtéshez szükséges a
  felfokozott állapot
• HOSSZÚTÁVÚ ÚSZÁS, FUTÁS, GYORSKORCSOLYA, KAJAK,
  KENÚ
• SÚLYEMELÉS
• ATLÉTIKAI DOBÓSZÁMOK
• FUTBALISTA ÉS VIZILABDÁZÓ VÉDEKEZO MUNKÁJA

30
BK

• 2. eros izgalmi nívó
• RÖVIDTÁVÚ ÚSZÁS, FUTÁS, KAJAK, KENÚ
• CSELGÁNCS,
• BÍRKÓZÁS.
• 3. közepes erosségu izgalmi nívó
• KOSÁRLABDA,
• KÉZILABDA,
• ÖKÖLVÍVÁS,
• MAGASUGRÁS,
• TÁVOLUGRÁS.
• 4. gyenge erosségu izgalmi nívó
• VÍVÁS,
• TENISZ,
• VIZILABDÁBAN 4 MÉTERES DOBÁS.
• 5. enyhe feszültség ajánlatos
• TEKE,

31
Szorongás

• Definíció
• Egy olyan pszichikus állapot, amely egy
  anticipált vészhelyzetre vonatkozik, félelem
  színezetu kellemetlen érzelem. Az ijedtség, a
  félelem a szorongás neurofiziológiailag a
  megnövekedett arousal szinttel jár együtt.
  Mindhárom azonos vegetatív tünetekkel jár együtt
  megno az izomfeszülés, mind a diasztoléz, mind a
  szisztolés vérnyomás, a pulzusszám, kitágulnak a
  pupillák, fokozódik a verejtékmirigyek
  kiválasztása, csökken így a borellenállás.
• Az ijedtség és a félelem egy jelen lévo konkrét
  dologra vonatkozik, míg a szorongás várható saját
  viselkedésünk feletti aggódás, vagyis az
  ingerforrás nem külvilági, hanem a
  személyiségünk.

32
Szorongás fajták

• 1. Szeparációs
• A szereteten alapuló érzelmi kötodés
  felbomlásának kellemetlen élménye.
• 2. Várakozási szorongás, általános
  aggodalmaskodás
• Minden negatív képzettartalomba belekapaszkodik.
• Kétféle személyiség ez alapján
• szenzitizátorok / nagyon érzékeny a negatív
  következményekre, pesszimista/
• Represszorok / a vészhelyzet tudatba emelése
  gátlódik/
• 3. Teljesítmény szorongás
• 4. Szociális inkompetenciától való szorongás
• Lényege, a társas hatékonyság anticipált félelme
  /csapat irányító esetében, vagy váltó futásnál/,
  különösen, ha ott vannak számára fontos
  személyek.
• 5. Sorozatos kudarcélmények okozta szorongás
• 6. Szomatikus jellegu szorongás
• 7. Fóbiák
• 8. Hisztériás szorongás /októl független
  szorongásroham, a saját ösztönvilág a
  veszélyforrás/

33

• Pszichológiai felkészítés egyik legfontosabb
  feladata, hogy a sportág optimális feszültségi
  szintjéhez közelítsük a versenyzo aktivációs
  szintjét.
• Az egyik leggyakrabban tapasztalt probléma, hogy
  a versenyen, - vagy már elotte - olyan mértéku
  szorongást, feszültséget él meg a sportoló, hogy
  nem tud megfeleloképpen a teljesítményére
  figyelni, vagy éppen olyan görcsössé válik az
  izomzata, hogy a mozgása merevvé, egyenetlenné
  válik (tornász, muugró, ritmikus gimnasztikázó),
  vagy éppen a higgadt gondolkodási képessége esik
  áldozatul (vívó, labdajátékos). Elofordul olyan
  eset, hogy a hosszas szorongásos várakozás orli
  fel a versenyzo energiáit és emiatt apatikusan,
  erotlenül versenyez, mivel kimerül abban, hogy
  várakozik. A feladat ilyenkor az, hogy olyan
  mértékure csökkentsük a központi idegrendszer
  izgalmi, aktivációs szintjét, ami elonyös az
  adott teljesítmény megvalósításához, de még elég
  energiát szolgáltat annak magas szintu
  végrehajtásához.
• Pszichoregulatív módszer elsajátításával
  megtanítható, az aktuális feszültségi szint
  szabályozása.

BK
34
BK

• Szorongásoldó pszichoterápiás módszerek
• Autószuggesztív relaxációs módszer
• Schultz-féle autogén tréning,
• Progresszív relaxáció (aktivitás-passzivítás
  váltakoztató módszer) minél lazább lesz a test,
  annál inkább csökken az agyi aktivációs szint
  többnyire a nem kívánatos feszültséggel
  rendelkezo emberek kezelésében használatos.
• Heteroszuggesztív módon elsajátított testi-lelki
  harmonikus állapot- hipnózis segítségével.
  Hosszútávfutó, vagy úszó esetében módosult
  tudatállapot létrejöttéhez.
• Bio-feedback módszer a testi muködésnek a
  visszacsatolásával képes kialakítani az optimális
  testi-lelki állapotot, képes felspannolni magát
  olyan szintre, ami a teljesítoképességét emeli.
  Állóképességi sportágaknán igen hasznos.

35
Figyelem hatása a teljesítményre
BK

• Külso sztresszorok között és a figyelmi
  teljesítmény között szoros összefüggés
• Nagy koncentráció perifériás zavaró ingerek
  kikapcsolása.
• Alacsony feszültségi szint szétszort figyelem.
• Optimális feszültségi szint javul az érzékelési
  szelektivitás.
• Túlzott beszukült figyelem elofordulhat, hogy
  fontos külso ingerek kívül rekednek, de kivételt
  képeznek a belso kinesztéziás érzékelésre épülo
  muvészi hatást kiváltó sportágak (RG, mukorcsolya
  stb.), vagy a golf, de ha túl magas vagy túl
  alacsony a feszültségi szint, hibás végrehajtást
  eredményez.
• Figyelem típusai
• Széles köru kifelé irányuló - gyors
  helyzetfelmérés
• Széles köru befelé irányuló belso
  elemzést(izomérzékelés) szolgálja, a felkészülést
  szolgálja
• Szuk köru kifelé irányuló - csak egy pontra
  figyel pl. labdára
• Szuk köru befelé irányuló mentális felkészülést
  alapozza meg
• Sportoló személyiségének és figyelmi típusának
  különbözoségei befolyásolják az edzésmunkát és a
  versenyzését.

36
Sportági követelmények és az egyéni stílus
illeszkedése
BK

• Választott sportág és az egyén figyelmi
  stílusának összeillesztése
• Pl. teniszezo ne akarjon lenni befelé irányuló-,
  vagy tornász kifelé irányuló figyelemmel
• Edzés a figyelem inkább befelé
• forduló
• Pszichológus feladata a felkészítés során
• Felkészítés során belso izomérzékelés
  fejlesztése beszélteti a sportolót az
  érzéseirol, pl. kritikus pontoknál mit érez, mire
  kell figyelnie, introspektív(befelé forduló)
  elemzés
• Versenyzés inkább kifelé forduló figyelem
• Tehetséges versenyzo oszcillál, váltogatja a
  figyelmének irányát

37
Figyelemkoncentráció mérése
BK

• Fontos szempont az összpontosítás mértéke
• Figyelemkoncentráció intellektuális faktor, rövid
  ideju memória és mentális rugalmasság is
  szükséges
• Tesztek
• Különbözo modalitású észlelési feladatok ( pl.
  vizuális Piéron, Bourdon)
• Különbözo idotartam alatt (1-30 perc)
• Milyen hibaszázalékkal, milyen fáradással képes
  teljesíteni a személy.
• Többnyire kifelé irányuló figyelem szükséges a
  tesztekhez

38
Sportágak optimális figyelmi típusok szerint
(természetesen nem csak egy típus szükséges)
BK

• Befelé irányuló szuk köru figyelem
• Úszás, futás, gyorskorcsolya
• Súlyemelés, nehéz atlétika
• Evezés, kajakozás
• Lövészet, íjászat
• Golf
• Befelé irányuló széles köru figyelem
• Torna, RG
• Muugrás, mukorcsolya, magasugrás, távolugrás
• Gátfutás
• Kifelé irányuló széles köru figyelem
• Ökölvívás
• Birkózás
• Labdajátékok
• Vívás
• Kifelé irányuló szuk köru figyelem
• Íjászat
• Lövészet
• Golf, curling

39
Kutatás
BK

• Tesztadatokkal végzett kutatások
• Journal of Sport Exercise Psychology 63
• Journal of Sport Behaviour 59
• Int. Journal of Sport Psychology 42
• The Sport Psychologist 33
• Research Quarterly for Exercise and Sport 8
• Cikkekben szerepelt kutatási témák
• Szorongás 82 tanulmány
• Személyiségfaktorok 50 tanulmány
• Figyelmi stílus 23 tanulmány
• Motiváció 21 tanulmány
• Önértékelés, önbizalom 19 tanulmány
• Teljesítménymotiváció 17 tanulmány
• Nemi szerep 13 tanulmány
• Kognitív muködés 13 tanulmány
• Motoros teljesítmény 13 tanulmány
• Agresszió 7 tanulmány
• Vezetoi képesség 7 tanulmány
• Csoportkohézió 5 tanulmány

40
Szorongás vizsgáló tesztek
BK

• Nagyon népszeruek, mivel a szorongás jelentos
  indikátora a sportoló állapotának.
• A kilencvenes években egyre inkább a specifikus
  helyzetekre kidolgozott, saját megfigyelésen
  alapuló teszteket használtak
• A hagyományos személyiség kérdoívek (MMPI, CPI)
  eredeti formájukban kerültek felhasználásra
• A szorongás vizsgálata során szituációra
  vonatkozó kérdéseket dolgoztak ki, pl.
  Competitive State Anxiety Inventory, és a
  motivációt, önértékelést, önbizalmat vizsgáló
  teszteljárásokat is adaptálták.

41
Eredményesség mentén kimutatható-e
személyiségbeli, pszicho diagnosztikai eltérés?
BK

• Morgan
• Távfutók, birkózok vizsgálata1968-tól.
• Eredmény a sikeres sportolók kedvezobb pszichés
  állapottal, hangulattal élik életüket, mint a
  sikertelenek, ahol pszichopatológiai tüneteket
  észleltek.
• Sikeres sportolónál jéghegy profil
• Nincs semmilyen negatív jelzés
• Nem szorong, nem deprimált, nincs benne harag,
  nem fáradt, nincs benne zavaradottság minden
  pozitív, amit megkérdeztek tole.
• Mások vizsgálata is megerosítette, de elorevetül,
  egy tudatosan mutatott én mögötti nem vállalt
  negatív én is, Egy sor vizsgálat cáfolta is ezt a
  jéghegy profilt, ez a jelenség korunk idealizáló
  muködésének a következménye is Légy sikeres,
  mosolygós és tarts a szád, milyen úton jutottál
  el a csúcsra. jelszónak is köszönheto.
• Magyar élsportolók esetében a sikeresség és
  kiemelkedés vágy futi oket, saját magukat
  kitüntetett tehetségunek élik meg, kisgyermek
  koruktól sikerekrol fantáziálnak, látják magukat
  az olimpiai dobogón. Ezért jelentos önértékelési
  hullámzás figyelheto meg rajtuk, idoszakosan
  kétségek között élnek. Közvetlenül a kudarc után
  teljes kétségbeesés, könnyek, de egy hét, vagy
  egy hónap múlva újra elkapja oket a hév.

42
BK

• A célkituzés, a kompetencia, és a siker
  szubjektív megítélésének viszonya az instrinsic
  motivációhoz húsz éve tárgya a vizsgálatoknak.
• Kétféle produkciós felületet különböztetnek meg
• A feladatorientáltság erosíti a instrinsic
  (belso) motivációt, vagyis a célképzet és a sport
  öröme következetesen befolyásolja a belso
  motivációt. Teljesíto énjére irányuló
• Én-érintettségü (ego-envolvement) irányultság
  csökkenti a belso motivációt.
• A feladatorientált helyzetben a személyes tanulás
  a domináns, míg az énre kihelyezett helyzetben a
  másokkal való összevetés, megítélés a
  hangsúlyosabb.

43
BK

• A teszteljárások, pszicho metrikus adatnyerési
  eljárások önjellemzo jelleguek (a kitölto saját
  magát milyennek észleli).
• Klinikai pszichológiafélig strukturált interjú
  módszerrel a nem tudatos szférát is célba veszi,
  de nem numerizálható, standardizálásuk sem
  valósítható meg.

44
A sportolók személyiségvonásai a korábbi
kutatások alapján
BK

• Cooper (1969)
• Extrovertált
• Érzelmileg stabil
• Kevéssé szorongó kevéssé deprimált hangulatú
• Kevéssé neurotikus
• 1998 több kutatás eredménye a sikeres
  élvonalbeli sportoló pozitív mentálhigéniás
  állapotot mutatott
• Különbségek férfi és no sportolók között
• Nok hajlamosabban a neuroticizmusra és
  szorongásra, affektusaik hullámzóbbak, mint a
  férfiaké.
• Egyéni csapatsportágak
• Egyéni sportágak introvertáltabbak (bár többen
  vitatjákUrska Dobersek és Cart Bartling (2007) )
• Direkt, test-test elleni küzdelem (kosárlabda,
  küzdosportok stb)és párhuzamosan küzdok
  (röplabda, tenisz stb) között.
• Direkt játékosok extravertáltabbak,
  dominánsabbak, míg a párhuzamosan küzdok
  introvertáltabbak.

45
Eysenck-féle kérdoív skáláinak átlagértékei,
szórásai /összehasonlítása kétmintás t-próbával/
tornászok
BK
46
Eysenck-féle kérdoív skáláinak átlagértékei,
szórásai /összehasonlítása kétmintás t-próbával
/ aikidó-kontroll
csop N Mean Std. Deviation Sig.
Pszichticizmus aikidóf 26 2,62 2,772 1,059
Pszichticizmus ffi kontroll 112 2,01 1,896 nem szig.
Extroverzió aikidóf 26 10,08 4,408 - 4,254
Extroverzió ffi kontroll 112 13,70 3,787 ,001
Neuroticizmus aikidóf 26 6,77 3,933 -4,962
Neuroticizmus ffi kontroll 112 11,57 4,553 ,001
Hazugság aikidóf 26 9,96 3,800 2,740
Hazugság ffi kontroll 112 7,86 3,464 ,01
Impulzivitás aikidóf 26 5,00 3,382 -6,216
Impulzivitás ffi kontroll 112 10,42 4,132 ,001
Kockázatv. aikidóf 26 7,38 2,593 -0,621
Kockázatv. ffi kontroll 112 7,81 3,278 nem szig
Empátia aikidóf 26 11,81 1,744 -4,510
Empátia ffi kontroll 112 14,19 2,552 ,001
47
Eysenck-féle kérdoív skáláinak átlagértékei,
szórásai /összehasonlítása kétmintás
t-próbával/ffi kosár-kontroll
csop N Mean Std. Deviation Sig.
pszichoticizmus NB/1 ffi kosár 50 3,48 2,659 4,007
ffi kontroll 112 2,01 1,896 ,001
extroverzió NB/1 ffi kosár 50 13,96 3,226 ,428
ffi kontroll 112 13,70 3,787 nem szig.
neuroticizmus NB/1 ffi kosár 50 10,06 5,373 -,844
ffi kontroll 112 11,57 4,553 nem szig.
hazúgság NB/1 ffi kosár 50 7,34 3,578 -,869
ffi kontroll 112 7,86 3,464 nem szig.
impulzívitás NB/1 ffi kosár 50 10,04 4,361 -,531
ffi kontroll 112 10,42 4,132 nem szig.
Kockázatv. NB/1 ffi kosár 50 7,30 3,072 -,937
ffi kontroll 112 7,81 3,278 nem szig.
empátia NB/1 ffi kosár 50 11,14 2,997 -6,645
ffi kontroll 112 14,19 2,552 ,001
48
Eysenck-féle kérdoív skáláinak átlagértékei,
szórásai /összehasonlítása kétmintás t-próbával/
ffi kosár-aikidó
BK
nem szig.
49
Eysenck-féle kérdoív skáláinak átlagértékei,
szórásai /összehasonlítása kétmintás t-próbával/
ffi kosár-noi kosár
BK
50
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, kosárlabdás és nem sportoló nok
mintájában / Összehasonlítása kétmintás
t-próbával plt0,05/
BK
4,717 ,001
-6,526 ,001
3,046 ,01
-2,838 ,01
Dr. Batta Klára PhD
51
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, kosárlabdás és nem sportoló nok
mintájában / Összehasonlítása kétmintás
t-próbával plt0,05/
BK
4,717 ,001
-6,526 ,001
3,046 ,01
-2,838 ,01
Dr. Batta Klára PhD
52
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, labdarugó és nem sportoló nok
mintájában / Összehasonlítása kétmintás
t-próbával plt0,05/
BK
-2,960 ,01
-2,960 ,01
6,818 ,001
-2,7997 ,01
-4,978 ,001
Dr. Batta Klára PhD
53
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, kézilabdás és nem sportoló nok
mintájában / Összehasonlítása kétmintás
t-próbával plt0,05/
BK
5,277 ,001
-5,031 ,001
Dr. Batta Klára PhD
54
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, röplabdás és nem sportoló nok
mintájában / Összehasonlítása kétmintás
t-próbával plt0,05/
BK
2,443 ,05
-4,326 ,001
-2,284 ,05
2,809 ,01
Dr. Batta Klára PhD
55
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, kontroll és a labdás sportoló nok
mintájában / Összehasonlítása kétmintás
t-próbával plt0,05/
BK
-4,162 ,001
7,679 ,001
-2,778 ,01
-2,804 ,01
-4,619 ,001
Dr. Batta Klára PhD
56
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, labdarugó és kosárlabdás nok mintájában
/ Összehasonlítása kétmintás t-próbával plt0,05/
BK
-2,732 ,01
3,185 ,01
-5,592 ,001
Dr. Batta Klára PhD
57
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, labdarugó és röplabdás nok mintájában
/ Összehasonlítása kétmintás t-próbával plt0,05/
BK
3,079 ,01
4,958 ,001
Dr. Batta Klára PhD
58
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, kosárlabdás és kézilabdás nok
mintájában / Összehasonlítása kétmintás
t-próbával plt0,05/
BK
4,226 ,001
-5,650 ,001
Dr. Batta Klára PhD
59
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, kézilabdás és röplabdás nok mintájában
/ Összehasonlítása kétmintás t-próbával plt0,05/
BK
-3,102 ,01
-2,514 ,05
5,007 ,001
Dr. Batta Klára PhD
60
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, kosárlabdás és röplabdás nok mintájában
/ Összehasonlítása kétmintás t-próbával plt0,05/
BK
-2,067 ,05
Dr. Batta Klára PhD
61
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei és
szórásai, labdarugó és kézilabdás nok mintájában
/ Összehasonlítása kétmintás t-próbával plt0,05/
BK
2,023 ,05
Dr. Batta Klára PhD
62
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei,
szórásai ésösszehasonlítása két mintás t
próbával élsportoló és nem sportoló nok
mintájában plt0,05
Eysenck N Átlag Szórás T próba Mann-Whitney U próbaWilcoxon W próba Sig.
pszichoticizmus sportoló 313 2,85 2,849 3,214 ,000
pszichoticizmus kontroll 166 1,52 1,761
extroverzió sportoló 313 14,63 3,129 3,337 ,000
extroverzió kontroll 166 13,05 3,768
neuroticizmus sportoló 313 10,87 4,476 7,191 ,026
neuroticizmus kontroll 166 11,83 4,369
63
Eysenck-féle kérdoívek skáláinak átlagértékei,
szórásai ésösszehasonlítása két mintás t
próbával élsportoló és nem sportoló nok
mintájában plt0,05
Eysenck N Átlag Szórás t próba Mann-Whitney U próbaWilcoxon W próba Sig.
Hazugság skála (szociális- konformitás) sportoló 313 8,09 3,310 7,173 ,018
Hazugság skála (szociális- konformitás) kontroll 166 8,95 3,698
impulzivitás sportoló 313 11,60 4,151 3,436 ,001
impulzivitás kontroll 166 10,15 4,106
kockázatvállalás sportoló 313 8,29 3,079 3,454 ,002
kockázatvállalás kontroll 166 7,21 3,504
empátia sportoló 313 13,17 2,818 6,278 ,000
empátia kontroll 166 14,67 2,535
64
BK

• Az élsportoló a civil életben is sikeres szeretne
  lenni, mellozöttség esetén lecsúszás, társadalmi
  perifériára jutás fenyegeti.
• Fontos a pályafutás során felkészülni a civil
  életre.
• Képzettség és kapcsolati toke, amit fel tudnak
  használni.

65
Maghatározó személyiség dimenziók az alkalmasság
és személyiségben megfelelés tekintetében
BK

• Figyelem koncentráció, típusa, terjedelme
• Kognitív muveletek- intelligencia faktorai,
  formalizálás képessége
• Motiváció típusaiinstrinsic komponensek aránya
• Érvényesülési törekvés
• Dominanciára törekvés, agresszió típusa,
  irányultsága
• Érzelmi stabilitás mértéke
• Hangulati stabilitás
• Feszültségturés, impulzuskontroll mértéke
• Szociábilitás, alkalmazkodás mértéke
• Alkati feszültségi (arousal) szint

66
és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tuz fogja
kipróbálni.(Korinthus 313)

• Egy napon az ökör ezt mondta az öszvérnek
  Tegyünk úgy mintha betegek lennénk! Az öszvér
  tiltakozottNe hiszen el kell végezni a
  munkánkat! Az ökör mégis betegnek tette magát,
  és friss szénát hozott neki. Amikor az öszvér
  visszatért a szántásból, az ökör megkérdezte, mi
  újság, az öszvér pedig azt válaszolta, hogy
  minden rendben. Az ökör tovább kérdezosködött
  Mit mondott rólam a gazda? Semmit
  válaszolta az öszvér. Másnap az ökör megint
  betegnek tette magát. Amikor az öszvér hazatért,
  az ökör megint kérdezgette Mi újság? Minden
  rendben felelete az öszvér. Egy hét telt el
  így, amikor az ökör ismét megkérdezte az öszvért
  Mondott rólam ma valamit a gazda? Az öszvér
  így válaszolt Nos személy szerint nekem semmit
  sem mondott, de hazafelé megállt a mészárosnál,
  és vele hosszasan beszélgetett!
• Érts meg, arra születtél, hogy betölts egy isteni
  rendeltetést! Ha nem teszed, annak következményei
  lesznek itt és az örökkévalóságban!
• Isten szemében a legnagyobb kudarc az, ha nem
  fektetjük be a Tole kapott idot, tehetséget és
  anyagi javakat az O céljaira.

67
Sportági profilok gyakorlati tapasztalatok alapján
BK

• Taktikai gondolkodást igénylo sportágak
• Élvonalbeli sportolók magas intelligencia szint
• Ellenfél gondolkodására való ráhangolódás
• Játékhelyzet elemzés
• Válaszlépés megtervezése
• Gyors helyzetmegoldás
• Edzo szerepe jól meccsel
• Csapatsportágban magas aktiváltságú, izgulós
  versenyzok általában eredményesebbek, mint az
  egyéni sportágakban, mert egyéni exponáltság,
  felelosségérzet kisebb, megoszlik a döntés
  felelossége
• Kosárlabda egyik legnehezebb, mert lerövidült a
  támadó ido, gyors a játék, de a tenisz vagy a
  röplabda is a fizikai képességek javulása miatt
  egyre gyorsabb játékot eredményez
• INTELLEKTUÁLIS KÖVETELMÉNYEK MELLETT A
  KÜZDOKÉPESSÉG, A KITARTÁS, AZ ÖNÉRVÉNYESÍTÉS, A
  FEGYELMEZETTSÉG ÉS A DOMOINANCIÁRA TÖREKVÉS, MIND
  EGYFORMÁN FONTOS AZ ALKALMASSÁG MEGÍTÉLÉSEKOR!

68
BK

• Állóképességi sportágak úszás, kajak-kenu,
  evezés, futás
• Eroadagolás taktikája
• Kommunikáció pl. egy hajóban a hirtelen változó
  körülmények között, gyors döntési szituációban
• Edzés monotóniájának turése
• Több az introvertált személyiségu versenyzo
  közöttük

69
BK

• Muvészi sportágak követelményei torna, RG,
  mukorcsolya, muugrás
• Fizikai felkészültség mellet, precíz koordináció,
  finom eroadagolás
• Eloadókészség
• Monoton gyakorlás, egymás közötti vádaskodás
  turése
• Speciális diéta
• Ezekbol a sportágakból kerül ki a legtöbb
  frusztrált, elégedetlen sportoló,
  eredménytelenségük, sérülések gyakran mélyen
  megsebzi oket

70
BK

• Küzdo sportágak cselgáncs, birkózás, ökölvívás
• Gyengébb az agresszív késztetés, mint a
  kontrollcsoportban, sot buntudati feszültségük
  még akadály is a küzdoképességnél. Feltehetoleg a
  manifesz motoros aktivitás csökkenti az agresszív
  késztetést
• Érdekes eredmény (Rorschach teszt adatat) a
  cselgáncs vállogatottak között több volt az
  extrovertált, agresszív viselkedésre hajló
  személyiség, mint a másik két küzdo sport
  esetében
• Sokkal veszélyesebb az agresszív viselkedés, ha
  nem párharcban dol el, ki a jobb pl.amerikai
  mukorcsolyázó nok

71
Pszichiátria és a sport
BK

• Morgan (1985) A jó teljesítmény és a mentális
  egészség összefügg
• Szorongás, rossz hangulat sikertelenség
• Siker megjósolható az emocionális stabilitással
  és alacsony szorongással
• Brewer és Petrie (1996) azt igazolta, hogy
  pszichopatológiai eltérések a sportolóknál éppen
  nagyobbak, mint az áltag populációban

72
BK

• Elsodleges feladat probléma esetén a versenyzésre
  ösztönzo tényezok vizsgálata
• Citius, altius, fortius (egyre gyorsabb legyek,
  egyre magasabbra jussak, egyre erosebb legyek)
• Ez a kiemelkedés vágya domináns minden
  élsportolónál
• Megkülönböztetünk
• Átlagos ambiciózus sportolót
• Mindenáron kiemelkedni akarót (illegális
  eszközök)
• Mindenáron kiemelkedés a narcisztikus
  személyiségzavar legfobb jellemzoje
• Nárcizmusönimádat, önszeretet
• Napjainkban tapasztalható ennek a
  személyiségtípusnak tömeges elofordulása
• Primér nárcizmus elso életév
• Szekunder nárcizmus kóros karakter

73
Narcisztikus személyiség jellemzoje
BK

• Nyugati kultúrában arra törekszik, hogy
  független, autonóm, különleges egyén legyen
• Schwarzenegger testépíto bajnok, filmsztár,
  politikus
• A narcisztikus embert grandiózus fantáziák
  foglalkoztatják, sikerrol álmodik, a külvilág,
  csodálatától, dicséretétol függ.
• Különbség? Az egészséges ember a gyengeségeit is
  elfogadja, míg a kóros karakterben a grandiózus
  karakter nincs integrálva a leértékelt énrésszel
  néha különlegesen elégedett önmagával, néha
  teljesen leértékeli magát, szélsoségek között
  ingadozik, mintha hullámvasúton utazna. Kohut a
  segítségnélküliség és sérülékenység fenyegeto
  érzésével szemben a kiválósággal védekezik.(un.
  grandiózus selfképzet)

74
A testalakítás, mint az identitás projekt része
BK

• Identitás projekt az a folyamat, amikor a test
  formájának, méretének alakítása hozza létre az
  identitást, a személyiség önazonosságát
• A sikerre vágyó ember a több produkciós területen
  is hódítani akar, ennek primer állomása a
  testépítés, a test ideálissá fejlesztése lásd
  Schwarzenegger.
• A normális nárcizmus egyfajta erot ad, hogy
  érvényesítsd az igényeidet, vágyaidat. Az
  élsportolók is kiemelkedésre törekszenek, néha
  bármi áron pl. doppingszerek
• A szubklinikus és a klinikus szintu, már
  pszichiátriai betegség. Az önérvényesítés vágya
  erosebb szükséglet, mert nem alakul ki reális
  képük magukról.
• Legerosebb félelme, hogy nyomtalanul,
  eseménytelenül éli le az életét, retteg attól,
  hogy a szürke tömeg egy tagja legyen.. Végletek
  között ingadozik, hol túlértékeli, hol teljesen
  leértékeli magát.

75
Az élsportoló karrierje, mint a sikeresség
szimbóluma
BK

• Tömegsport célja a testi muködés optimalizálása
• Élsport céljatestét olyanná alakítsa, amilyenre
  a legtöbb ember vágyik, de sohasem éri el, teste
  eros és ügyes legyen, hírnév, pénz, közszereplés,
  bálvány, mindezek velejárói tevékenységének.

76
A társadalmi értékelés szempontjai
BK

• A testi megjelenés kívánatos mintái társadalmilag
  is meghatározottak
• Kanadai vizsgálat ( több ezer fos minta) legjobb
  külsejuek 75-al több jövedelem és kétszer olyan
  gyakran töltöttek be magasabb pozíciót.
• Sportolok dicsoítése több tényezotol függ
• 1. az ország kulturális hagyományai
• 2. a sportág szórakoztató jelleg, követhetosége
• 3. a sportág hazai versenyzoinek sikeressége

77
Narcisztikus személyiség jellemzo jegyei (Raskin
Terry 1988)
BK

• 1. önelégültség
• 2. felsobbrenduség
• 3. exhibicionizmus
• 4. más emberek kihasználása
• 5. hiúság
• 6. elhivatottság
• 7.tekintélyelvuség
• A narcisztikus személyiségu karakter
  veszélyeztetett folyamatos pszichológusi
  ellenorzés- néha súlyos depresszióba eshet kudarc
  esetén.

78
Narcisztikus személyiség jellemzo jegyei (Raskin
Terry 1988)
BK

• A fenti faktorok vajon mennyire jellemzoek a
  sikeres élsportolóra?
• Elhivatottság érzés
• A versenyek adják a lényeges állomásokat. A
  többség középiskola végére feladja az élsportot.
  Nem egészséges ambíció.
• Kik folytatják?
• Azok, akik megszállottjai az eredményeknek,
  lemondanak felnott életük megalapozásáról, a
  szórakozásról, engedve az omnipotens (korlátlan)
  vágyaiknak.

79
Narcisztikus személyiség jellemzo jegyei (Raskin
Terry 1988)

• A felsobbrenduség érzése
• Gyozelmek, sikerek és az edzoi instrukciók
  alapján a sportolóban kialakulhat egy
  felsobbrenduség érzése, Váratlan kudarcok
  biztosítják a helyes önértékelést.
• A kiemelkedo eredményektol felpumpált, labilis
  önértékeléssel bíró egyének nagy fenyegetettséget
  jelent - emiatt extrém szorongást élnek meg a
  versenyen és elotte is. Néhányan emiatt hagyják
  abba a versenysportot.

80
Narcisztikus személyiség jellemzo jegyei (Raskin
Terry 1988)

• Az önelégültség
• Az önelégültségtol megvédheti a sorozatos
  nemzetközi versenyzés, váratlan sérülés,
  betegség, és rádöbbennek, milyen könnyu
  elveszíteni az elért pozíciót. Dopping eltiltás
  teljes összeomlás, vagy túléli és megerosödve
  sikeresebb és alázatosabb lesz.

81
Narcisztikus személyiség jellemzo jegyei (Raskin
Terry 1988)

• Az exhibiciós igény
• Nagyobb nyilvánosság, minél jobb benyomást akar
  kelteni, sot szerénynek is mutatkozik.
• A másik ember kihasználása
• Emberi kapcsolatai akik bálványozzák, azokkal
  kedves, vannak akiket kiemelkedo tulajdonságuk
  miatt istenít.
• Átlagembert lenézi.
• Edzojére is csak addig van szüksége, amíg
  sikerre viszi.
• Bírálókkal szemben megsértodik, emiatt fejlodési
  képessége behatárolt.
• Elvárja, hogy kiszolgálják, alárendelodjenek.

82
Narcisztikus személyiség jellemzo jegyei (Raskin
Terry 1988)

• Hiúság
• Szeretik a látványos, bravúros megoldásokat, néha
  öncélú, szép mozdulatért feláldoz egy gól
  helyzetet.
• Narcisztikus emberek között sajátos paktum,
  egymást dicsérik, és nem kritizálják.
• Külso megjelenés fontos, sokszor hipochonderek.
• Kérkedo, vagány gyerekként viselkedik.

83
Narcisztikus személyiség jellemzo jegyei (Raskin
Terry 1988)

• A tekintély tisztelete
• Hierarchikus rang igen fontos érték az
  élsportolók körében
• Mágikus tisztelet egy volt olimpikon edzonek.
• Gyakran az ilyen edzo autorikus, maximális
  terhelést ír elo, kevésbé dicsér, itt is
  sikervágy futi, fél a sikertelenségtol.

84
Élversenyzok életpályája sportolás után

• Civil szférában sikeres pályát fut be rugalmas
  váltás
• Pálya végén elokészületek felsofokú diploma
• Pl. vívók közgáz diploma 2-3 év múlva üzleti
  élet megbecsült képviseloje család.
• Pl. öttusa ügyvédi-, orvosi-, állatorvosi
  diploma
• Civil szférában közepes karriert fut be
• Pl. Közepes tehetségu labdarugó szigorú
  autoriter apa vendéglátó ipari foiskola
  szállodai beosztás szorongás egyre magasabb
  poszt hétköznapiság, örömforrás hiánya egyre
  több alkohol de talpra áll megbízható
  kitartó társ
• Sportvezetoi karrier sporthoz kötodo választás
• Irreleváns egyetemi diploma (jogi végzettség)
  sport irányítás pl. szövetségi kapitány vagy
  sportdiplomácia.

85
Élversenyzok életpályája sportolás után

• Az önálló vállalkozásba menekülo
• Foleg anyagi megélhetés nem érzik magukénak
  beletörodnek a sorsukba
• Sport közegében muködve céltalanul kallódva
• Pl. sztár labdarugó klubbeli állása megszunik
  nyugdíjazás házassága, gyerekei nem jelent
  fogódzót magány, keseru hangulat

86
Kényszeres személyiség, az obszesszív kompluzív
zavar (OCD)

• A szélsoséges fel és leértékelés a sajtó által a
  végletekig növelheti a kudarc a meg nem felelés
  élményét a sportolóban.
• Élsportolónak csúcsteljesítményt kell nyújtania,
  ez rettento szorongást kelt a sportolóban.
• Minden kiemelt verseny extrém szorongást
  mozgósít a sportolóban.
• Csökkentést célzó rituálék
• Kabalatárgyak
• Babonás viselkedés, irracionális, ésszerutlen
  viselkedés, bemelegítési szokások, szerencsét
  hozó ruhadarabok

87
Kényszeres személyiség, az obszesszív kompluzív
zavar (OCD)

• Erosebb szorongást már hosszabb cselekvéses
  rituáléval tudja oldani
• (pl. hosszasan rendezgeti a házban a lakók
  cipoit. Tudatában van rendezgetési kényszerének
  és annak értelmetlenségével is tisztában van de
  nem tudja abba hagyni
• Egyes sportolók a jetlag (idozóna átlépési zavar)
  átlépési zavart melatoninnal orvosolják. Ha nem
  jut hozzá, vagy elfelejti vinni, akkor mindenre
  képes, csak hogy beszerezze.
• Ha valaki naponta legalább 1 órán át kényszeres
  cselekvést folytat, akkor kényszerbetegségrol
  (OCD) beszélünk.
• Gondolati rituálék is lehetnek, vallásosság,
  fohászok, varázsszavak mormolása.
• Kényszerbetegség és kényszeres személyiségzavar
  között eros a kapcsolat, csupán a vonások
  kiélezettsége és a tünetek hangsúlyozottsága
  között van különbség.

88
Kényszeres személyiség, az obszesszív kompluzív
zavar (OCD)

• Kényszeres személyiségvonások a normál
  karakterben is felfedezhetok precizitás,
  megbízhatóság, szociális szabályok szigorú
  betartása.
• Freud 1908-ban leírta a kényszeres karaktert,
  akit a rendszeretet, a makacsság (rigiditás),
  takarékosság jellemez.
• Ezek a vonások igen elonyösek a hosszú, sikeres
  sportolói pályafutáshoz.
• Tökéletességre törekvése folyamatosan
  elégedetlenné teszi, sohasem éli át a sikeresség
  érzését. Munkamániásként éli az életét, gyakran
  még a pihenésre is sajnálja az idot.
• Ezek az emberek büszkék az intellektuális
  képességeikre, rendszeretetükre, de nem
  érzékelik, hogy érzelmi kifejezésük szegényes,
  nehezen megközelíthetoek.
• Huszadik században a teljesítmény centrikus
  kulturális elvárások miatt az obszesszív
  kompúlzív zavarok növekedéséhez vezetett.