Az Eur

1
Az Európai Unió belvízi hajózási céljai és
lehetoségei Magyarországon

• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kiegészíto anyagok forrása Duna, mint komplex
eroforrás és kapu a Balkánra (Dr. Cser János
Corvinus Egyetem - témavezeto)
2
Kormányzati munkamegosztás

• A sokrétu feladatból adódóan sokrétu a folyóra
  vonatkozó szabályozás is, így például (a
  teljesség igénye nélkül)
• 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról,
• 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének
  általános szabályairól,
• 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérol,
• 2000. évi XLII. a vízi közlekedésrol,
• Stb.

KvVM
KvVM
KvVM
KHEM
3
Árvízvédelem
A folyó komplex kezelése szükséges (EU VKI)
Rekreáció
Természetvédelem
A folyó
Hajózás
Vízenergia
Mezogazdaság
Vízbázis védelem
4
A hajózáshoz kapcsolódó KvVM - vízügyi feladatok

1. Vízállás észlelés, elorejelzés,
2. Mederfelmérés,
3. Folyószabályozás, szabályozási muvek fenntartása,
4. Árvízvédelem,
5. Vízminoség védelem,
6. Hajóút kituzés

5
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi
Minisztérium (KHEM) helyzetképe (részlet)

1. Az EU területén a folyók alkotta gerinc vonalakat
   a számos hajózó csatorna teszi valóságos
   közlekedési hálózattá.
2. A vízi útjainkon rendszeresen fellépo
   hajómerülési korlátozások miatt a rendelkezésre
   álló hajótér éves átlagban mindössze 60-70-ban
   használható ki, míg az EU fejlett államainak vízi
   útjain ez az érték a 80-100 között mozog.
3. Az EU közlekedéspolitikája a jelentosebb
   kikötoket elsosorban a területi gazdasági
   fejlodést elomozdító közlekedési csomópontként
   tartja számon.
4. Ezen kikötoi csomópontok egyben a szárazföldi
   közlekedéshordozók egységes logisztikai
   rendszerbe integrálását is szolgálják.  Ennek a
   szemléletmódnak a magyar fejlesztéspolitikában is
   növekvo szerepet biztosítunk.

6
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi
Minisztérium álláspontja (részlet)

1. A Minisztérium halaszthatatlan szükségességét
   látja az európai VII. közlekedési folyosó
   fejlesztésének, amelyet a Duna, mint nemzetközi
   víziút testesít meg.
2. A Duna magyarországi 378 km-es szakasza
   (Szap-Déli országhatár) központi fekvésével
   meghatározó része lett a DMR transzkontinentális
   víziútnak.
3. A DMR önmagában is, de különösen a hozzá
   közvetlen kapcsolódó belvízi víziutakkal együtt,
   mind gazdasági, mind turisztikai szempontból
   Európa legjelentosebb belvízi víziútrendszere.
4. E dönto érvek alapján egyértelmuen látható, hogy
   a magyarországi Duna-szakasz beilleszkedése
   jelen állapotában fejlesztése a teljes
   víziútrendszerbe miért ennyire fontos.

7
KvVM KüM GKM közös állásfoglalás 2007

1. A Duna medence szintu hajóút-fejlesztéssel
   kapcsolatban mindenekelott szükségesnek tartjuk
   hangsúlyozni, hogy a magyarországi Duna szakasz
   jelentos természeti értéket képvisel.
2. A magyarországi Duna szakasz túlnyomó többsége
   Natura 2000 védett terület.
3. Cél a jó ökológiai állapot, vagy potenciál
   elérése. Ha az így megfogalmazott követelmények
   elérhetetlenné válhatnak, ennek következtében
   azok felülvizsgálata is felvetodhet.
4. A hajózást korlátozó tényezok nem kizárólag a
   folyóban keresendok. Szükséges a teljes köru
   vizsgálat lefolytatása, és ezen belül a
   gazdasági, társadalmi korlátozó tényezok alapos
   vizsgálata.
5. A magyarországi Duna szakaszt érinto
   hajóút-fejlesztéssel kapcsolatosan szükséges a
   vízi árufuvarozás iránti jelenlegi és jövobeni
   hazai és nemzetközi kereslet felmérése és ennek
   ismeretében a lehetséges megoldások részletes
   vizsgálata, valamint az érintett szervek,
   szervezetek közötti folyamatos egyeztetés.

8
Az új nemzetközi jelentoségu víziutaknak legalább
az IV. osztály követelményeit kell kielégíteniük.
Ebben a tekintetben ezeken az utakon legkevesebb
250 cm merülést kell biztosítani.
9
(No Transcript)
10
(No Transcript)
11
A hajóúttal szemben támasztott nemzetközi
elvárások
Kettos elvárás tartósság hajózóút mélység (m)
Duna Bizottság 1948. évi Belgrádi Egyezmény 94 2,5
AGN (Eu) Nemzetközi jelento-ségu víziutakról szóló európai egyezmény 66 (év 2/3-a) 2,7-2,9 (2,5 merülés biztonság)
12
Európa víziúthálózata
13
Helsinki folyosók
14

• EU csatlakozásunk a jelenleginél jobban igényli a
  logisztikai szolgáltató központok és hozzá
  kapcsolódóan a kombináltszállítás fejlesztését.
• A logisztikai szolgáltató központok fejlesztése
  alapvetoen kedvezoen meg fogja változatni az
  áruszállítás munkamegosztását
• A logisztikai fejlesztés egy sor más fejlesztés
  mozgatója lehet.

15
Magyarországon aránytalanul alacsony a belvízi
szállítás részaránya és a tendenciák sem a
növekedés felé mutatnak
16
Az EU belvízi hajózásának koordinátora Karla
Peijs asszony jelentése a fejlesztés állásáról
Dunai víziút fejlesztése
Szap-Budapest Ütemterv szerint 2013-ban kezdodo
munkák (VI/B)
Szerbia vállalja a fejlesztést (VI/C VII))
Ütemterv szerint 2013-ban kezdodo munkák
(V) Straubing-Passau
Budapest-Déli országhatárÜtemterv szerint 2010
elott kezdodo munkák (VI/C)
17
KvVM víziút fejlesztései

• Duna
• A minisztérium az EU víz Keretirányelve
  végrehajtásának keretében, a vízgyujto-gazdálkodás
  i tervezés során vizsgálja a hajózási kérdéseket
  is.
• Ezen felül foglalkozik a kérdéssel, a legrosszabb
  hazai szakasszal, a Bos-Nagymarosi tárgyalások
  keretében is

• Tisza
• A felso-Tisza illetve a Bodrog víziút fejlesztése
  IV. osztályúvá (két KÖVIZIG Interreg program,
  szlovák tükörprojekt)
• Záhonyi térség fejlesztése (IV. osztályú hajóút)
• Meghatározó a Kisköre-Csongrád közötti
  folyó-szakasz állapota (II. oszt.!) mely
  hagyományos folyószabályozással nem javítható a
  kívánt mértékben
• Összességében a Tisza jelen állapotában nem lehet
  nemzetközi hajózóút (ehhez ui. IV. osztályúnak
  kellene lennie)

18
Tisza Bodrog Interreg hajóútfejlesztési
projektek
19
A KHEM megkezdett fejlesztései

• A KHEM (GKM) fenti okok miatt kezdeményezte a
  fejlesztések megkezdését a Dunán. Ennek keretében
  az alábbi intézkedések történtek
• Duna
• Még a GKM koordinálásával, uniós forrásból
  2007-ben a VITUKI elkészítette tanulmánytervét a
  hajózóút stabilizálására a Szap-Déli oh.
  szakaszra (a kiírás szerint a feladatot nem
  lehetett duzzasztással megoldani).
• A tervek szerint a tervezés II. üteme után
  2010-tol Budapest-déli országhatár szakaszon
  megkezdodne a kivitelezés.
• A politikailag és szakmailag egyaránt kritikus
  Szap-Szob szakaszon 2013 után prognosztizálják a
  munka megkezdését. (ez nagymértékben függ a
  szlovák-magyar kapcsolatok alakulásától és így a
  Nagymarosi vízlépcso kérdésétol is)

20
Technológiai fejlesztések RIS (KHEM)

• Az Európai Parlament (EP) támogatja az egységes
  európai folyami információs rendszer (River
  Information Services - RIS) kiépítését.
• A rendszer célja a hatékony és környezetbarát
  vízi közlekedés feltételeinek megteremtése.
• A RIS képes lehet azonnali elektronikus
  tájékoztatással segíteni a folyami közlekedés
  részvevoit az adott vízi jármu közvetlen
  környezetének aktuális hajózhatósági
  feltételeirol, és tájékozatatást adni a többi
  közlekedo hajótól.

• Az Infokommunikációs Országos Egyesület a dunai
  információs és segélyhívó rendszert illeszti az
  egységes szolgáltatásába a Gazdasági és
  Közlekedési Minisztérium költségvetésében
  elkülönített források felhasználásával.

21
Technológiai fejlesztések KvVM
Az adottságok pontosabb figyelembevétele (surubb
mederfelmérések, felhasználható megjelenítés)
22
Gátló és ösztönzo tényezok

• Az Európai Unió oldaláról
• EU Víz Keret Irányelvébol (VKI) adódó
  kötelezettségek (jó ökológiai állapot vagy
  potenciál) (konszenzus nélkül gátló tényezo)
• az EU Natura 2000 természetvédelmi hálózata
  beavatkozási korlátai az európai szinten védett
  természeti területek kapcsán. (konszenzus nélkül
  gátló tényezo)
• Az árvízvédelmi célállapot meghatározása,
  beleértve a várható klímaváltozások kedvezotlen
  hatásaira való felkészülést is. (Anyagiakban
  befolyásolhatja a hajóútfejlesztést)
• A VII. nagy transz-európai közlekedési folyosóhoz
  (Trans European Network) való csatlakozás
  (ösztönzo tényezo)
• A TEN alapján a hazai Duna rendezési koncepció
  kialakítása (ösztönzo tényezo)
• Az Európai Unió egyéb, közlekedési, energetikai,
  regionális, vidékfejlesztési, agrár stb.
  politikái közötti kapcsolatok figyelembe vétele
  (ösztönzo tényezo)

23
Gátló és ösztönzo tényezok

• Magyarországon
• A zöld mozgalmak ellenzik a folyó mindennemu
  szabályozását (pl. vízlépcso-probléma, kisebb
  merülésu hajópark bevezetése az EU-ban)
  (konszenzus nélkül gátló tényezo)
• A gazdaság igényelné a szállítást (Gyor-Gönyu
  kiköto fejlodése) (ösztönzo tényezo)
• Horvátország, Szerbia részérol
• Szerbia kimondottan sürgeti a hajózási feltételek
  kialakítását, a VII. nagy transz-európai
  közlekedési folyosó biztosítását. (ösztönzo
  tényezo)
• Horvátország állásfoglalása a kérdésben nem
  egyértelmu, tekintettel arra, hogy a Duna
  szerb-horvát határfolyó, és szakmai kapcsolatok
  még nem álltak teljesen helyre.

24
Hibáink

• Szakmaspecifikus gondolkodás
• Komplex fejlesztések hiánya (egymást erosíto
  párhuzamos OP-k kellenek)
• Nincs egyértelmu mértékegység a vitához
  (gazdasági összemérés)
• Szakmai minosítés hiánya
• (mindenki szakérto?)
• Szakmai túlzások

25
Félelmek
A folyó túlságosan csatornázottá válik
26
Lehetoség
EU közlekedési koncepció
EU Víz Keretirányelv
Vízgyujto-gazdálkodási terv
Élohelyvédelmi Program Natura 2000
!
Gazdaságossági számítások
!
Üzemelés fenntartás
Egyéb igények Árvízvédelem Rekreáció Ivóvízbázis S
tb.
27
Feladataink

• Az igények megjelenítése
• Nyitottság nagyobb párbeszéd
• Egységes minosítés értékméro a gazdaság
• Konszenzus megteremtése
• Komplex beruházások érvényesítése
• Állami és nem állami feladatok elválasztása

28
Javaslat

• Használjuk ki az EU Irányelveinek lehetoségeit!!
• (Hazai vitáinkhoz viszonylag semleges bázis)
• Pl.Víz Keretirányelv
• Metodikát ad
• Kötelessége feltárni és szintetizálni az
  igényeket!
• Gazdaságossági vizsgálatokat kell elvégezni!
• Vizsgálnia kell a fenntarthatóságot

29
Cél a konszenzus!
Így talán jobban megkedvelnek minket!
30
Köszönöm a figyelmüket!