OKTAT

1
OKTATÁSGAZDASÁGTAN

• Kun András István
• egyetemi adjunktus
• DE KTK

2
Követelmény

• Az eloadás anyaga önálló irodalmazással
• Számonkérés
• beadandó dolgozat 20-40 ezer karakter
• bármely tematikában lévo téma választható
• eljuttatása elektronikusan (esetleg nyomtatva is)
  annak az oktatónak, aki a témát tárgyalta

3
Az eloadás felépítése

• Elméleti alapok
• A klasszikusok
• Az emberi toke elmélet
• Alternatív magyarázatok az oktatási beruházásra
• Szurés és jelzés az oktatási piacon
• A finanszírozás teoretikus modelljei
• Jegyrendszer az oktatásban a voucher-ök
• Hirschmann beleszólás-kivonulás modellje
• Néhány szó az oktatásmarketingrol

4
Elméleti alapok
5
Adam Smith

• Gépi beruházáshoz hasonlítja a munkások képzését
• A képzést az állótoke részének tekinti
• Kritizálja a céhes képzést az csak versenyt
  hivatott korlátozni
• Kritizálja a közpénzen történo oktatást is

6
Adam Smith

• "Költséges új gépet azért állítunk üzembe, mert
  azt várjuk, hogy különleges munkájával, amit
  teljes elavulásig végez, nemcsak megtéríti nekünk
  a ráfordított tokét, hanem ezen felül még
  meghozza legalábbis a szokásos profitot. Ilyen
  költséges géphez hasonlíthatjuk az olyan embert,
  aki sok munkát és idot áldoz, hogy kitanuljon
  valami különleges készséget és szaktudást igénylo
  mesterséget. Azt várjuk, hogy a munka, amit
  magtanult, az egyszeru munka bérén felül
  megtéríti a tanulásra fordított összes költséget,
  és ezen felül meghozza egy a költségösszeggel
  egyenlo nagyságú tokének legalábbis a szokásos
  profitját. "

7
Robert Thomas Malthus

• A gazdi növekedés feltétele a társadalmi béke
• A béke feltétele a társadalmi konfliktusok
  elkerülése
• A konfliktusok forrása lehet a népesedés mértani
  haladvány szerinti növekedése a termelés
  számtani haladvány szerinti növekedése mellett
• Szükség van a népesedés szabályozására
• A kötelezo népoktatást látta a racionalizálás
  eszközének (felvilágosít, kitolja a házasságot,
  megszünteti a gyermekmunkát)

8
Fridrich List

• Szellemi (muveltség, szakképzettség) és
  társadalmi erok szerzésére anyagi javakat kell
  áldoznia a nemzetnek
• Az oktatás hatványozottan megtérül az egyén
  mellett a társadalomnak is

9
John Stuart Mill

• Kötelezové kell tenni az oktatást
• A szegények oktatását támogatni kell, a
  többieknek önköltséges
• A kapitalista értékeket is oktatni kell
• Elveti az uniformizáló állami oktatást verseny!

10
Joseph Schumpeter

• A muszaki haladás (innováció) szerepe a
  ciklusokban
• A vállalkozó szerepe a haladás gyorsításában

11
A Cobb-Douglas termelési függvény

• P.H. Douglas és Ch. W. Cobb - a gazdasági
  növekedést a toke és a munkaero figyelembe
  vételével magyarázta. Qf(K, L)
• Elsonek próbálták számszerusíteni a munka hatását
  a termelésre
• Q1,01L0,75K0,25

12
Robert M. Solow

• A technikai haladás bevezetése a Cobb-Douglas
  termelési függvénybe
• YA(t)f(K, L)
• Ahol az A csak az idotol függ

13
Odd Aukrust

• A harmadik tényezot már emberi tényezonek nevezi
• Tartalma szervezés, szaktudás, technikai
  ismeretek
• Norvég vizsgálat 1900-1956 1,81 a 3,39-os
  gazdasági növekedésbol az emberi tokének tudható
  be

14
Vizsgálódások a Cobb-Douglass függvénnyel

• Eduard F. Denison Az USA 1929-1957 közötti
  gazdasági fejlodésének 20 -a tulajdonítható az
  emberi tudásmennyiség növekedésének
• Vizsgálja, hogy az USA nemzeti jövedelem
  növekedési ütemének 0,1 -kal történo emelését
  milyen módszerekkel lehetne megvalósítani. Ehhez
  20 év alatt
• vagy a munkaero létszámát kellene 2,4 -kal
  növelni,
• vagy a nemzeti jövedelem 1 -ának megfelelo
  többlet-megtakarításra és a reáltoke beruházások
  növelésére lenne szükség,
• vagy a munkaero másfél évvel hosszabb ideig
  történo iskoláztatásával lehetne megvalósítani e
  célkituzést.

15
Az endogén növekedéselméletek

• A harmadik tényezo nagysága a gazdaság
  döntéshozói által befolyásolt, nem pedig
  gazdaságon kívüli adottság.
• Felteszi, hogy az emberi toke határterméke
  növekvo!
• Ennek okai lehetnek 1) a tudás nem zárható el
  (Romer),2) az emberi toke termelése
  emberitoke-intenzív (Becker Murphy Tamura)
• Az eltéro emberi-toke mennyiséggel rendelkezo
  országok gazdasági növekedésének sebessége
  eltéroen gyorsul, a jobban ellátottak javára.

16
Az emberi toke elméletek

• Human Capital (HC)

17
Az emberi toke

• Beruházással jön létre (költség, ido,
  fogyasztásról való lemondás)
• Tartós termelékenységnövekedésben térül meg

18
Az emberi toke elmélet

• Theodore W. Schultz (Nobel-díj 1979) szerint a
  munkaero gazdasági szerepében meghatározó
  jelentoségu emberi tudás egy hosszú, költséges
  folyamat eredményeképpen alakul ki, amely
  leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít, s a
  fogyasztásnak nevezett folyamat jó része az
  emberi tokébe való beruházást jelent.
• Az emberi tokébe eszközölt ilyen beruházások
  megmagyarázzák az egy dolgozóra jutó
  reáljövedelem növekedésének legnagyobb részét.

19
Az emberi toke elmélet

• Az emberi képességeket növelo tevékenységek öt fo
  kategóriája (T. W. Schultz)
• az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások -
  amelyek az emberek élettartamát, erejét,
  állóképességét, vitalitását és életképességét
  befolyásolják
• a munka közbeni képzés
• a formális, szervezett, elemi, közép- és
  felsofokú oktatás
• a felnottképzési programok valamint
• az egyének és családok vándorlása a változó
  munkalehetoségekhez való alkalmazkodás érdekében.

20
Ugyanez egyéni szinten (Mark Blaug)

• egészségügyi célú költségek (nem csak gyógyászat,
  de az egészségesebb élettel összefüggo költségek
  is, például egészségesebb ételek),
• a kötelezo iskoláztatáson felüli, önkéntes
  tanulás költségei,
• a legmagasabb lehetséges fizetést kínáló állás
  megtalálásának idoköltségei,
• információ vásárlása a lehetséges
  álláslehetoségekrol,
• a jobb álláslehetoségekhez segíto migráció,
• alacsonyabb fizetést és jobb karrierlehetoséget
  (Blaugnál konkrétan magas tanulási potenciál
  szerepel) kínáló állás választása a magasabb
  keresetet kínáló, de zsákutcát jelento,
  fejlodési lehetoséget nem kínáló állásokkal
  szemben.

21
Az emberi toke elmélet

• A gazdaság növekedésében az emberi (munkaero)
  tényezo becslése, mérése három ok-ra vezetheto
  vissza
• a dolgozók számának növekedésére,
• az átlag dolgozó iskolában töltött éveinek
  számára
• az oktatási költségekre.
• E három tényezobol, az elso mennyiségi, a másik
  ketto minoségi jellegu - amelynek megjelenési
  formája az emberi toke.
• Leegyszerusítve úgy fogalmazhatunk, hogy az
  emberi tokeképzodés olyan beruházás amelynek
  során növekszik az egyén termelékenysége, s ennek
  következtében növekszik részint az egyén
  jövedelme, részint az egész gazdaság
  teljesítoképessége (ortodox felfogás).

22
Az emberi toke különös és jellemzo tulajdonságai

• Az emberi toke (HC) nem választható el attól
  akié.
• A HC emberekbe történo befektetéssel szerezheto
  meg.
• A HC nem látható
• A HC belso hatásai (iskolázottság, munkahelyi
  továbbképzés, munkatapasztalatok, az egészségi
  állapot, és a felhasznált információk) nyomán
  növekszik az egyén magánhaszna.
• A HC külso hatásainak mint pl. a tovagyuruzodo
  hatások (spill-over effects), ami azt jelenti,
  hogy magasabb emberi toke környezetben az emberek
  szakértelmének szintje magasabb jelentékeny
  pozitív hatása van a gazdasági növekedésre. A HC
  növeli mind a munka(ero), mind a fizikai toke
  termelékenységét.
• ? (A HC két részbol áll az öröklött és a
  megszerzett képességekbol.)

23
Az emberi toke externális hatásai (hozamai) (Az
állami szerepvállalást leggyakoribb indoklása)

• Az oktatás következtében a demokratikus
  intézmények hatékonyan muködtethetok
• Az embereknek illetve a munkaeronek megno a
  technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége
  
• Alacsonyabb szociális, munkanélküliséget
  kompenzáló és egészségügyi kiadások
• Alacsonyabb a bunözés, amely csökkenti a
  bunüldözési és a büntetés-végrehajtási rendszer
  költségeit
• Kevesebb tökéletlenség a tokepiacon
• Közösségileg eloállított közszolgáltatások
  növekedése.

24
Az egyéni beruházás az életciklus-modellek

• Pl. 1. iskolába járás, 2. munka és munka melletti
  tanulás, 3. kizárólag munkavégzés szakasza, 4.
  nyugdíjas életszakasz (általában átfedik egymást)
• a következo változók alakulása jellemzoen
  igazodik ezekhez az életszakaszokhoz
• K(t) emberitoke-állomány,
• W(t) bérek,
• Y(t) nem vagyonból származó összes jövedelem,
• B(t) magánvagyon,
• h(t) munkára és tanulásra fordított idohányad,
• l(t) szabadidohányad (szórakozás, pihenés),
• x(t) emberitoke-beruházás mértéke.

25
K(t)
B(t)
Y(t)
W(t)
l(t)
X(t)
h(t)
életkor
1. ábra életkor szakaszok (forrás Fokas-Rodatos
1987 27.o.)
26
Az ortodox emberi toke elméletek kritikái
(Maglen, 1990)

• Ami nem kétséges az iskolázottabbak átlagosan
  többet keresnek
• Ami kétséges köze van-e ennek az oktatáshoz?

27
Az ortodox emberi toke elméletek kritikái
(Maglen, 1990)

1. Tényezok árazásának neokl. elmélete
2. Egyensúlyban a bérek megegyeznek a
   határtermelékenységgel (határtermékkel)
3. Azonos termelékenység azonos bér magasabb
   termelékenység magasabb bér
4. Aki képzettebb, többet keres átlagosan, tehát a
   képzettebb termelékenyebb is (1) és ezt az
   oktatás okozta (2)

28
Nincs bizonyíték az oktatás és a termelékenység
kapcsolatára

• Idosoros vizsgálatok A növekedési mutatók és az
  iskolázottság összefüggése a vizsgálatok
  többségénél ellentmondásos
• Komparatív vizsgálatok a módszer
  alkalmatlanansága nincs konzisztens kép
• Foglalkozáson belüli összehasonlítások esetén
  csak az agráriumban és csak az elmaradott
  országokban és csak az alapoktatásban van
  termelékenységi hozama az oktatásnak
• A vállalatközi összehasonlítások is csak a
  technológiai újítások használatában mutatták ki
  az oktatás gazdaági szerepét

29
A modell belso problémái

• Az eltéro képzettséguek eltéro kínálata is lehet
  a bérkülönbségek oka (diszkrimináció ?)
• A specifikus képzéssel nem számol
• Szolgáltatások, közszolgálat, önfoglalkoztatók
• Nincs bizonyíték a keresetek és a termelékenység
  kapcsolatára sem!!!
• Alternatív elméletek

30
(No Transcript)
31
Szociológiai megközelítések
32
A társadalmi hovatartozás újratermelésének
elmélete

• A társadalmi hovatartozás újratermelésének
  elmélete szerint az oktatás elsodleges feladata a
  társadalmi osztályok újratermelése.
• Minél inkább arra szervezodik az oktatás, hogy
  újratermelje a társadalom osztályszerkezetet,
  annál inkább gyengül annak a gazdasági
  növekedésre gyakorolt hatása.
• Ennek oka, hogy a társadalmi hovatartozást
  újratermelo oktatási rendszer
• a tananyag tartalmában a magas kultúrát helyezi
  elotérbe a szakismeret helyett,
• a felvételi keretszámban a társadalmi
  hovatartozást helyezi elotérbe a munkaeropiac
  igényei helyett,
• inkább kötodik a közintézményekhez, mint a
  gazdasági vállalkozásokhoz.

33
A státuszkonfliktus elmélet

• A státuszkonfliktus elmélet szerint az oktatás fo
  feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez.
  
• Az egyes csoportok versengenek abban a
  tekintetben, hogy magasabb iskolázottságot
  érjenek el mint versenytársaik, - s ez oktatási
  expanziós spirált eredményez.
• amilyen mértékben az iskolázottság növekedése a
  státuszversenyt tükrözi, olyan mértékben gyengül
  az iskolai végzettségnek a gazdaságra gyakorolt
  hatása, - mert
• az iskolázottság emelkedése a státuszverseny
  eredménye s nem a munkaeropiac követelményeire
  való reagálás,
• ilyen rendszereknél az eloremenetelnél a
  végzettség egyre nagyobb szerepet kap,
• viszont romlik az oktatás és a tananyag
  színvonala.

34
Az oktatás fogyasztása
35
Az oktatási fogyasztás

• Fritz Machlup szerint nem minden oktatási kiadás
  beruházás, hanem csak azok, amelyek az emberek
  jövobeni szükséglet kielégítése érdekében
  (gazdasági, kulturális, stb., azaz jövobeni
  élvezetek forrásaként) kerülnek befektetésre. A
  ma megvalósuló örömök, élvezetek érdekében
  történo kiadás fogyasztás. A munkahelyi képzés
  pedig, folyó termelés.
• Az oktatás négy célját különíti el,- az oktatás
  növelheti
• a termelékenységet (a termelési képességet) a
  távoli jövoben
• a termelékenységet a közeli jövoben
• az élvezeteket (örömöt, szükségletek
  kielégítését) a távoli jövoben
• az élvezeteket a jelenben.
• az 1. és 3. beruházás, a 2. termelési ktg, a 4.
  fogyasztás.

36
Az oktatási fogyasztás

• Gábor R. István szerint míg a fizikai beruházás a
  beruházó számára jövobeli hozam reményében
  vállalt jelenbeli áldozat, addig a tanulás
  alapvetoen pozitív élmény, s ennyiben magában
  hordja jutalmát.
• A továbbtanulási igények gazdasági növekedést
  kíséro folyamatos emelkedésének megmagyarázására
  a fogyasztáselmélet tunik alkalmasabbnak más
  úgynevezett normál fogyasztási jószágokhoz
  hasonlóan, az iskola mint fogyasztási
  szolgáltatás iránt is a reáljövedelmek
  emelkedésével természetszeruen növekszik a
  lakossági kereslet.

37
Az oktatási fogyasztás

• Lazear 1977 empirikus vizsgálata
• Az oktatásban a beruházási elem a meghatározó
• Az oktatásban töltött ido növeli a kereseteket,
  nem csupán együtt jár azokkal
• Az oktatásba a jólét-maximalizálás szempontjából
  optimálisnál kevesebbet ruháznak be az egyének,
  azaz az oktatás hasznossága az egyén számára
  negatív

38
Tervezési elméletek
39
Munkaeropiaci szükségleten alapuló
oktatástervezés (Jánossy Ferenc)

• Munkahelystruktúra (rövid távon adott) a meglévo
  fizikai toke és gazdasági szerkezet
• Foglalkozási struktúra milyen tevékenységeket
  igényel a munkahelystruktúra
• Szakmastruktúra mihez értenek az emberek
• Az oktatási rendszer rövid távon meg kell
  feleljen a munkahelystruktúrának, hosszú távon
  pedig lehetové kell tegye annak fejlesztését

40
Háborúk, helyreállítási periódusok és emberi
(tudás) toke
41
Jan Tinbergen modellje

• Infrastrukturális oktatás elemi c általános
  középiskola
• Szakmai oktatás közép- és felsofokú szakképzés

42
Az oktatás finanszírozásának elméleti alapjai
43
Kinek miért éri meg beruházni?

• Egyén
• Vállalat
• Közösség (állam)
• Ki mennyit fizessen?

44
Az állami beleszólás és finanszírozás melletti
érvek

• Kvázi közjószág jelleg
• Oktatási piac tökéletlensége
• monopolhelyzet,
• hosszú szolgáltatási ido, vevo kiszolgáltatottsága
  
• tokepiaci finanszírozás elégtelensége
• stb.
• Információs tökéletlenségek (egyéni kockázat
  magasabb a társadalminál)

45
Hogyan finanszírozzon az állam?

• Csak finanszírozó vagy szolgáltató is?
• Rész- vagy teljes finanszírozás?
• A finanszírozás módja
• Tisztán bürokratikus mechanizmus
• Kvázipiaci megoldások
• Normatív (közvetlen) finanszírozás fajtái
• Közvetett finanszírozás (intézmény helyett a
  tanulót)
• Ösztöndíjak
• Oktatási utalványok (voucher)

46
Oktatási utalványok rendszerei

• Friedman, Atkinson
• Biztosítja a választást (verseny), javítja a
  hatékonyságot
• A források összege nem változik feltétlenül
• Költséget takarít meg (közvetlen fizetés, nem
  adórendszeren keresztül)
• Átvezet a privatizáláshoz (ami Friedmannél cél
  is) mert motivációt jelent a magánszektornak
• A privatizáció és a verseny innovációhoz vezet és
  javítja az oktatói hivatás vonzerejét (és
  minoségét)

47
Mennyire igazi piaci az oktatási?

• A tanuló nem léphet szabadon ki-be, nincs
  lehetosége a próbára
• Hirschman szerint megoldás a jegyrendszer ha
  fennállnak
• Nagy ízlésbeli különbségek
• Ismert a szolgáltatások minosége a vevok által
• Ismétlodo, kis összegu vásárlások (könnyu
  kivonulni)
• Sok eladó (ellátó)
• A 2-4. az oktatásra nem igaz a jegyrendszer
  alkalmatlan, helyette a beleszólást kell
  biztosítani( szerint az állami iskolákból való
  kivonulás káros is lehet, mert tovább rontja a
  színvonalat, és ez visszahat a kivonulókra is)

48
A jelzo/szuro hipotézis

• Az oktatás mint a munkaeropiaci információs
  aszimmetriát csökkento mechanizmus

49
Az oktatás gazdasági funkciói

• Termelékenység-növelés
• Jelzés (termelékenység, társi réteg stb.)
• Közvetlen fogyasztás
• Fogyasztási beruházás
• Externális hatások (pl. bunözés csökkentése)

50
Az oktatási beruházás szintjei

• Egyéni
• keresetnövelés és
• fogyasztási beruházás
• Vállalati
• termelékenységnövelés
• Állami
• termelékenységnövelés
• extern hatások (kvázi közjószág)

51
Keresetnövelési célú egyéni oktatási beruházás I.

• Megfigyelés
• A vállalatok megfizetik a magasabb végzettséget
• Feltételezés
• A vállalatok a (határ)termelékkel arányos bért
  fizetnek
• Következtetés
• A magasabb végzettséguek termelékenysége magasabb

52
Keresetnövelési célú egyéni oktatási beruházás
II.

• Két lehetséges mechanizmus (több is van)
• Az oktatás során növekszik meg a termelékenység
  (emberitoke-képzés)
• Az emberek termelékenysége eleve eltéro, és
  oktatás során csak ennek jelzési/szurése történik
  (jelzési/szurési hipotézis)
• A ketto a valóságban egyszerre jelenik meg.

53
Az emberi toke elmélet újra

• Gary S. Becker (1992), Theodore W. Schultz (1979)
• Adott mennyiségu oktatási beruházás (pl. egy
  iskolaév) mérheto mennyiségu termelékenység-növeke
  dést okoz.
• Szépítési lehetoségek
• iskolatípus,
• oktatási minoség,
• eltéro egyéni tanulási képesség stb.

54
Az emberi toke elmélet

• Egyéni következmény
• aki több iskolát végez, magasabb lesz a
  keresete
• Vállalati következmény
• ha magasabb végzettségut alkalmaz,
• magasabb lesz a termelékenysége
• Társadalmi következmény
• ha több a magasabb végzettségu, no a társadalmi
  össztermék (az externáliáktól eltekintve is)

55
A jelzo/szuro hipotézis eredete

• Market for Lemons (George A. Akerlof (2001))
• A legjobb munkavállalóknak éri meg leginkább
  oktatásba beruházni (haszon ktg)
• A nem szurt munkavállalók átlagos
  termelékenységre így a munkaadók számára is
  nyilvánvalóan csökken
• Csökken a nem szurt munkavállalók kapta átlagbér
• Egyre több munkavállalónak éri meg a szurés, míg
  végül csak az marad szurés nélkül, akitol
  rosszabb munkavállaló nincs (amennyiben a szurés
  költsége elég kicsi)

56
A jelzo/szuro hipotézis eredete

• Statisztikai diszkrimináció
• munkaeropiaci diszkrimináció típus
• Edmund S. Phelps, M. A. Spence, Kenneth J. Arrow
• forrása információs aszimmetria, múltbéli
  tapasztalatok (saját vagy átvett)
• a statisztikai diszkrimináció olyan
  hüvelykujj-szabályok és sztereotípiák használatát
  jelenti, melyek a munkavállalók valamely
  személyes jellemzojére támaszkodnak, de
  (általában) vagy nem alkalmasak erre vagy
  feladatukat csak jelentos hibával látják el

57
A jelzo/szuro hipotézis

• Michael A. Spence (2001), Kenneth J. Arrow
  (1972), Joseph E. Stiglitz (2001)
• Az elnevezésrol
• Signaling ha a munkavállaló jelez eloször
• Screening ha a munkaadó kényszeríti ki a
  jelzési beruházást
• Sorting a ketto együttesen

58
A szuro hipotézis

• Feltételezések
• A munkavállalók heterogén termelékenységuek
• A termelékenység és a végzettség megszerzésének
  valószínusége pozitívan korrelál
• A munkaadók csak az átlagos termelékenységet
  ismerik és a 2. pontban említett korrelációt
• A munkavállalók ismerik saját termelékenységüket
  és a fenti korrelációt (információs aszimmetria).

59
A szuro hipotézis

• A mechanizmus (signaling esetre)
• Minden munkavállaló azonos bért kap, mely az
  átlagtermelékenységnek felel meg
• A jobb munkavállalók így diszkriminálva vannak
• A jobb munkavállalók felhasználják komparatív
  tanulási elonyüket, hogy végzettségükkel jelezzék
  magasabb termelékenységüket a munkaadók felé
• A munkaadók a végzettség-termelékenység
  korrelációját ismerik, ezért a magasabb
  végzettségu munkavállalóknak magasabb bért
  ajánlanak.
• A jobb munkavállalók megerosítést kaptak abban,
  hogy érdemes iskolázottságba beruházniuk
• A folyamat állandósul (egyensúly)

60
A szuro hipotézis

• Következtetések
• A szurés társadalmi és egyéni haszna jelentosen
  eltér
• A szurési egyensúlyok jóléti szempontból
  lényegesen különbözoek
• A szurés sok esetben minden munkavállalói csoport
  jövedelmét egyszerre csökkenti
• A szurési költségek növelése bizonyos határt
  átlépve egyértelmuen csökkenti a társadalmi
  összjövedelmet (ceteris paribus)

61
Továbbfejlesztések 1Ha jelentos az allokációs
hatás

• Nem minden munkavállaló alkalmas minden munkára
• A szurés az egyes munkatípusokban jelentkezo
  alkalmasságot mutatja ki
• Ha nincs szurés, csökken az egyének határterméke
  (nem megfelelo munkatípusba kerülnek)

62
Továbbfejlesztések 2Kontraszignál
(countersignalling)

• Nick Feltovich, Richmond Harbaugh és Ted To 2002
• Legalább 3 csoport (magas, közepes, alacsony
  termelékenység)
• Kétszintu jelzés
• Jelzésen kívüli extra információ
• A jelzési költségek megfelelo arányai
• A magas termelékenységu csoport szuretlen maradhat

63
Az empirikus tesztelés motivációi

• Amennyiben az oktatás döntoen szurési funkciójú,
  úgy csak elegendoen alacsony szurési költségek
  mellett, és teljes szurés esetén térülnek meg
  társadalmi szinten az oktatási ráfordítások.
• Ha az emberi toke elmélet dominál, az oktatási
  kiadások megtérülnek, esetleg növekvo határhaszon
  mellett, tehát a ráfordítások mind nagyobb
  növelése célszeru.

64
Tesztelési módszerek fo csoportjai

• Az oktatás megtérülésének (kereset)
  összehasonlításán alapuló tesztek.
• (P-teszt 1979 Wiles-teszt 1984 Riley-teszt
  1979)
• Iskolázottsági szintek összehasonlításán alapulón
  tesztek.
• (Wolpin-teszt 1977 Iskolázottsági flexibilitás)
• Oktatási szignál minoségére építo tesztek.
• (Sheepskin-hipotézis Munkában eltöltött ido
  Iskolázottságon kívüli információk)

65
Oktatásmarketing

• Minden olyan tevékenység, melyet egy iskola
  azért végez, hogy célcsoportjával optimális
  csereviszonyt érhessen el (Dulmers)

66
Az iskolamarketing sajátosságai

• A vevo és a fogyasztó azonosítása nehéz
• Tanuló
• Szülo
• Állam
• Szponzorok és támogatók
• A vevoi igények
• Rövid és hosszú távú hasznok értékelése (tanuló)
• Az igények idoben és a szolgáltatás miatt is
  változnak
• A különbözo vevok igényeinek ütközése
• Siker mérésének problémája mit kommunikáljunk?
• A szájreklám fokozott szerepe
• Fokozott közfigyelem ismertség, fontosság,
  közpénzek

67
Az iskolamarketing sajátosságai

• Szervezeti jellemzok
• Jogszabályi kötöttségek termékre, kiegészíto
  szolgáltatásokra, cserére, személyzetre stb.
• Eros belso munkaeropiac zárt szakma (craft
  market)
• Eros szakmakultúra és szervezeti kultúra
• Szponzorok és támogatók
• A csere specialitásai
• Vevo és eladó nem egyenlo felek
• Nem egyéni szerzodések, nem egyéni szolgáltatások
• Az üzletkötés ideje, módja külso adottság
• Kommunikáció erosen szabályozott
• A szembenálló csereajánlatok nem mindig
  megfoghatóak, mérhetoek tanuló maga, pénz, ido,
  felszerelés, személyzet, kiegészíto
  szolgáltatások

68
A szolgáltatásmarketing 7P modellje

• Product
• Price
• Place
• Promotion
• People
• Physical evidence
• Process

69
A HIPI (magyarul néha IMRE) elv

• Ingadozás / Heterogenitás
• Megfoghatatlanság (Intangibility)
• Romlékonyság / Tárolhatatlanság (Perishability)
• Elválaszthatatlanság (Inseparability)

70
Az iskolai termék szintjei

• A gyakorlatban
• Alaptevékenység
• Kiegészíto tevékenységek (alapprofilra épül)
• Vállalkozó tevékenység (alapprofilhoz nem
  kapcsolódó)
• Elméletben
• Generikus termék oktatás, papír vagy munkaero?
• Elvárt termék tanterv, kurzusok, épület,
  felszerelés, oktatók stb.
• Kiterjesztett termék (extrák) a differenciálás
  eszközehírnév, jobb felszereltség, nevesebb
  oktatók, diákélet stb.
• Potenciális termék ami még a jövoben lehet

71
PÉLDA A SZOLGÁLTATÁSELEMEK ÉRTÉKELÉSÉRE ÉS A
CSATORNÁKRA
72
Mitol vonzó egy kar?(nyílt nap)
73
Mitol vonzó egy kar?(szüloi értekezlet)
74
Hogyan jutna szívesen információhoz a nyílt napra
látogató diák?
(1 nem használná, 5 biztosan használná)
75
Hogyan jutna szívesen információhoz a nyílt napra
látogató diák?

• 3 faktor
• 1. faktor tájékoztató füzet, brosúra és
  szóróanyag, plakát
• 2. faktor sajtó, országos kiállítás
• 3. faktor internet, közösségi oldal
• Nem ül egyik faktoron sem
• CD/DVD
• Nyílt nap

76
Internetes továbbtanulási információforrások
(nyílt nap)
77
Köszönöm a figyelmet!