A nyirokrendszer

1
A nyirokrendszer és immunitás
Készítette Varga Vivien, Rajna Viktória, Kiss
Barbi és Kis Viktor
2
Összetevoi, összetétele, alkotói
Nyirokrendszer A nyirokrendszer elemei a
nyirokerek és a nyirokcsomók. A nyirokrendszer a
hajszálereken keresztül kilépo, a szövetek
táplálását szolgáló folyadékmennyiség mintegy
1/10 részét szállítja el. Fo feladata a
szervezetre káros anyagok elszállítása de fontos
szerepet tölt be a szervezet só- és
vízháztartásának biztosításában és a külso
betolakodók elleni védekezésben, azaz az
immunitásban is.
Nyirokcsomó A nyirokcsomók biztosítják a
nyirokerek átkapcsolódását, emellett fontos
szurofeladattal bírnak. A falósejtek a
nyirokcsomókba juttatják el a betolakodókat, mint
zsákmányukat, és mutatják be az egyéb
immunsejteknek, ezek a nyirokcsomókban érnek el
megfelelo számot és onnan indulnak a támadás
helyére védekezni az ellenséges csapás ellen.
Nyirokér Vak járatokkal kezdodo csohálózatok.
Ezeket billentyuk teszik szakaszossá és
biztosítják a nyirok egyirányú áramlását. A
nyirokáramlás fenntartásában szerepet játszik.
A nyirokerek egy része a nagyobb érkötegekhez
csatlakozva halad. Másik, - mennyiségileg
jelentosebb - részük a bor alatt fut, a bor
alatti vénáktól meglehetosen függetlenül
3
Immunitás A szervezet azon képessége, hogy
felismerje, mi veszélyezteti és hogyan védekezzen
a veszélyekkel szemben. Az immunválaszt kiváltó
anyagok az antigének, ellenük az immunrendszer
többféle módon védekezik. Az immunitást a
fehérvérsejtek (vér) okozzák.
Két csoportjuk van a falósejtek és a
nyiroksejtek. A falósejtek mindenütt
megtalálhatók a szervezetben, a vörös
csontveloben termelodnek. innen kerülnek a vérbe,
áthatolnak a hajszálerek (anyagszállítás) falán,
a szövetek közé, a kórokozók irányába
vándorolnak. Eleinte a bennük termelodo
fehérjebontó anyagokkal küzdenek a kórokozók
ellen, majd ha ez nem hatásos, akkor bekebelezik
a kórokozókat.
Az antitestes immunitás során a nyiroksejtek
speciális fehérjéket. antitesteket termelnek.
Ezek az antigénekhez kapcsolódnak, közömbösítik
azokat. Az egyszer már létrejött antitest mintája
a memóriasejtekben raktározódik, amelyek
különleges nyiroksejtek. Ezért van az, hogy az
újabb fertozést a szervezet könnyebben legyuri. A
védettség azonban néha csak rövid ideig marad meg.
4
A természetes és szerzett immunitás jellemzoi
Természetes immunitás -A természetes immunitás
egyik formája a faji immunitás, amely abban
nyilvánul meg, hogy az egyik fajt nem betegítik
meg egy másik faj kórokozói. Pld. az embert nem
betegítik meg a hüllõk kórokozói. -másik formája
az egyéni öröklött immunitás, ez azt jelenti,
hogy egyes népcsoportok, családok, vagy emberek,
bizonyos fertõzõ betegségekkel szemben
ellenállóbbak, immunisabbak az átlagnál. Pl. az
afrikai bennszülöttek nagyobb ellenállást
mutatnak a maláriával vagy a sárgalázzal szemben,
mint az európaiak. -A természetes immunitás
harmadik formája, az aktív immunitás, amelyre
akkor teszünk szert, ha már valamely fertõzésen
átestünk. Az ismételt fertõzés esetén,
megbetegedés egyáltalán nem, vagy csak kisebb
mértékben történik. Védettségre akkor is szert
tehetünk, ha a betegség nem jár a rá jellemzõ
tünetekkel. Ezzel magyarázható például egyes
gyermekek és felnõttek járványos
gyermekbénulással szembeni védettsége. De ilyen
jellegû immunitás marad vissza a kanyaró, a
rubeóla, a skarlát, a diftéria stb. akár enyhe
lefolyása után is.
5
Szerzet immunitás A szerzett védekezoképesség
érdekes dolog, folyamatos tanulásra ösztökéli
szervezetünket.Ez a következo módon történik.
Egy kórokozó valamilyen módon kikerüli a
szervezet összes védovonalát és bejut a testbe,
tehát megtörténik a fertozés. Az immunrendszer
összes szerve és sejtje aktiválódik, mint ahogy
errol már az elobb szó volt. Bizonyos sejtek
felismerik, hogy nem odaillo anyag jutott a
szervezetbe, azonnal elpusztítják és eltávolítják
azt, amennyiben képesek rá. Egy dolog azonban még
történik. Ezek a sejtek nagyon intelligensek,
képesek a kórokozó tulajdonságait megjegyezni.
Ezt a tudást elraktározzák és a legközelebbi
fertozés alkalmával azonnal felismerik, hogy mi
volt a hatékony elpusztítás és eltávolítás
módszere. Ilyen formán, a fertozés tünetmentesen
zajlik, a hétköznapi életben fel sem tunik már
nekünk.
6
Védooltások fontossága

• A védooltások lehetnek
• Életkorhoz kötött, úgynevezett folyamatos
  oltások
• Idényoltások (bizonyos korosztály gyermekeit
  kampányszeruen oltják)
• Egyéni oltások
• Beteg környezetében elvégzendo, alkalmi
  védooltások  
• Veszélyeztetett környezetben dolgozók oltása
• Tömegoltások (járványveszély idején)
• A vakcina vagy védooltás olyan legyengített vagy
  elölt kórokozókat (vagy ezek bizonyos immunválasz 
  kiváltására alkalmas részeit) tartalmazó
  készítmény, aminek beadása után a szervezet a
  kórokozóval szemben aktív immunvédettségett szerez
  (passzív védettségetmegfelelo antitest tartalmú
  szérummall érnek el). Magyarországon néhány
  védooltás kötelezo.
• A vakcinák lehetnek profilaktikusakk,
  pl. influenzaa elleni, megelozo védooltás, vagy
  posztexpozíciós oltások, pl. a sérülés után
  azonnal adott tetanusz oltás.
• 1.        Kötelezo védooltások ezeket még
  gyerekkorban kapja meg az egyén,
• (ilyen a BCG, DiPerTe, MMR, Hepatitis B)
•  
• 2.       Ajánlott védooltások influenza,
  bárányhimlo, kullancs, Hepatitis A- B, gennyes
  agyhártyagyulladás, tetanus, diftéria,
  pneumococcus 
• -          vannak fertozo betegségek, a mely
  ellen van védooltás, ám azt nem kötelezo beadni
• -          akkor kell beadni, ha az egyén
  fokozottan ki van téve a fertozés, megbetegedés
  veszélyének

7
Az antitestek
Azokat az anyagokat nevezzük antigénnek, melyek a
gerincesek szervezetében antitesteket
(ellenanyagok) termelését, illetve immunválaszt
indítanak el. Nem minden antigén vált ki
immunogén választ, de minden immunogén egyben
antigén is.
A Tk. 199/4. ábra elemzése
Látható, hogy a védekezés során a természetes és
a szerzett immunitás szoros együttmuködésben
végzi tevékenységét.
Az I. antigén úgynevezett késést mutat eloször
és hatása is gyenge, elhanyagolható. Másodszori
szervezetbe kerülésekor azonban kis késést mutat
csak és hatása is kiugró, az antigén gyorsan
reagál (3-4 nap alatt eléri hatásának csúcsát). A
II. antigén ezalatt ugyanúgy viselekedik, mint az
I., elso bekerülésekor.
8
Emberi vércsoportok
AB0 rendszer Az A és B nevu vércsoport
tulajdonságú fehérje természetu anyagot az emberi
vörösvérsejteken találhatók, ezek antigén
tulajdonságú vegyületek. Ezek alapján négy
vércsoportba sorolhatók. A, B, AB, 0. A
vérplazmában ugyanakkor antitest jellegu anyagok
találhatók, melyekbol szintén két féle létezik
anti - A, anti - B. A plazmában lévo antitest
kicsapja az azonos nevu antigént (anti - A az
A-t, anti - B a B-t) ezért egy vércsoportban csak
az ellentétes antigén és antitest páros lehet
jelen.
9
Jellegzetes immunbetegségek
Az immunrendszer muködése három módon lehet
elégtelen éretlenség, genetikai hiba, másodlagos
ártalom.
Másodlagos immunhiány számos okból létrejöhet.
Laikus közönség számára legismertebb az AIDS, a
szerzett immunhiányos tünetegyüttes.
A HIV-vírus az egyik legfontosabb immunsejtet
teszi tönkre, így jönnek létre életveszélyes
fertozések és daganatok. Mára az AIDS jól
kezelheto krónikus betegséggé szelídült. Jóval
gyakoribb az egyéb okokból keletkezo másodlagos
immundefektus. A szervezet általános leromlása
esetén az immunmuködések is gyengülnek. Ilyen a
súlyos alultápláltság, vitamin- és
nyomelemhiányok, környezeti ártalmak, súlyos akut
betegségek, mutét utáni állapot, illetve a
legtöbb krónikus betegség.