XIV. Lajos

1
XIV. Lajos és kora

• Franciaország
• a XVII. században

2
Franciaország a XVI-XVII. században
3
A reformáció hatása Franciaországban?vallásháború
(1562-1598)

• A kálvini reformáció terjedt el a XVI.sz.-ban
• hugenották francia protestánsok (10- D-Fr.)
• foleg a városi lakosok és parasztok körében
• katolikusok?hugenották (vallási, politikai?)
• 1572 Párizs - Szt.Bertalan éjjele
  /Bourbon-Valois/
• ? 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok
• ? vallási és polgárháború (1572-1589)
• IV. (Bourbon) Henrik a király (1589-1610)
• Párizs megér egy misét (hugenotta? katolikus)

4
A Szent Bertalan-éj Párizsban (F. Dubois
festménye)
5
A francia abszolutizmus kiépítése

• IV. Henrik
• 1598 nantes-i ediktum ? szabad vallásgyakorlás
• belso béke megteremtése
• paraszti adóterhek csökkentése
• gazdaság fejlesztése ? királyi manufaktúrák
  (luxus)
• támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet
• XIII. Lajos (1610-1643) (DumasHárom testor)
• Richelieu bíboros államminiszter (hatalom)
• hugenottaüldözés (La Rochelle elfoglalása)
• 1614 után nem hív össze rendi gyulést
• királytól függo hivatalnokszervezet és zsoldos
  hadero

6
XIV Lajos elott

• Richelieu bíboros célul tuzte ki az egységes és
  eros Franciaország létrehozását (15mill. lakos)
• 1614-tol nem hívják össze az országgyulést, a
  király rendeletekkel kormányoz
• hugenotta francia protestánsok
• gallikán egyház franciák katolikus egyháza
• kiuzi a hugenottákat Franciaországból
• folytatja az állam központosító törekvéseit
• a királyi manufaktúrák és a külker. erosítése
• polgári származású hivatalnokok (taláros nemesek)

7
A 30 éves háború (1618-48)

• az elso európai háború ami vallási okokból is
  zajlott
• (1608. Protestáns Unió, 1609. Katolikus Liga)
• I. szakasz 1618. cseh felkeléssel kezdodik,
  Prágában a huszita cseh nemesség a császári
  biztosokra támad (uralkodójuk a katolikus I.
  Mátyás) - vallásháború, 1620. fehérhegyi vereség,
  cseh nemesség kiirtása, birtokaik felosztása,
  Csehország örökös tartomány lett, kötelezo német
  nyelv
• II. szakasz 1625-1629. dán háború (szászokkal a
  Habsburgok ellen)zsoldoshadseregek, Albrecht
  Wallenstein gyoztes eloretörése, Lübeck -
  békekötés, a dán király kötelezte magát, hogy nem
  avatkozik a német ügyekbe
• III. szakasz 1630-1635. svéd háború a
  választófejedelmek érik el, mert a császár túl
  hatalmas kezd lenni, II. Gusztáv Adolf, svéd
  király áll a protestáns szövetség élére,
  eloretörnek - visszahívják a végveszélyben
  Wallensteint, aki 1632-ben vereséget szenved, de
  a csatában meghal a svéd király.
• 1634-ben megölik Wallensteint, de megbomlik a
  protestáns egység
• IV. szakasz 1635-1648. francia (svéd)
  háborúRichelieu beavatkozik, a vallási érdek
  teljesen elmosódik katolikus, francia és a
  protestáns svédek a Habsburg-hatalom ellen,
  gyozelmek, a Habsburgok kimerüloben

8
Ellentétek és szövetségek a harmincéves háborúban
(1618-48)
9
1648. Westfáliai béke

• augsburgi vallásbéke visszaállítása
• Németország széttagoltságát szentesíti
• Svájc függetlensége
• Hollandia függetlensége
• Svédország megkapja Elo-Pomerániát, Wismart,
  Stettint (folyótorkolatok!), a brémai hercegséget
  (birodalmi rendek sorába lép)
• Franciaország megkapja Elzászt, Tourt, Metz és
  Verdun püspökségeket

10
Az abszolutizmus létrehozása

• Az uralkodó egyre nagyobb jövedelmeire
  támaszkodva kiépíti
• a tole függo állami hivatalszervezetet
• zsoldossereget
• fényuzés ? Versailles, a királyi udvar
• Az ügyek intézésben az uralkodóé a dönto szó
• az állampolgárok jogait nem védi semmi sem
  (lásd Lettre de cahcet)

11
A francia abszolutizmus felépítése
12
XIV. Lajos (1643-1715) a napkirály

• miniszterei
• Colbert gazdaságügy
• ? merkantilizmus
• Mazarin államminiszter
• ? rendi ellenállás felszám.
• Louvois hadügyminiszter
• ? reguláris hadsereg

13
Az állam én vagyok
14
A merkantilista gazdaságpolitika

• XIV. Lajos és Colbert pénzügyminisztere
  együttesen alakította ki
• cél vámok segítségével megvédeni a belso ipart
  és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt
  kapjanak érte
• ? ezért manufaktúrákat hoznak létre, megszabják
• a minoséget és segítik a kereskedelmet
• Addig sikeres a politika, amíg a külföldiek is
  elkezdik alkalmazni a védvámokat

15
Spanyol örökösödési háború (1701-1714)

• az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód
  nélküli II. Károly halála után kezdodött
  1701-ben, és az utrechti (1713) majd a rastatti
  béke (1714) zárta le.
• Részt vettek benne
• Ausztria és szövetségesei Anglia, Hollandia,
  Savoya, Portugália, valamint
• Franciaország és szövetségese Spanyolo., Bajoro.,
  (és Erdély).
• A harcok foleg Spanyolország, Spanyol-Németalföld,
  a Német-római Birodalom és Észak-Itália földjén
  folytak, de kiterjedtek Észak-Amerikára is (Anna
  királyno háborúja).
• végeredmény
• Katonailag a franciaellenes erok gyoztek, de a
  Habsburgok túlzott megerosödésétol tartó tengeri
  hatalmak (Anglia és Hollandia) végül a diplomácia
  útjára terelték a megoldást, és a spanyol trónra
  a francia Bourbonok kerültek.

16
A spanyol örökösödési háború menete
17
A versailles-i kastély parkja