Nincs diac

1
Az Európai Unió politikái ésMagyarország
pályázati rendszere Az Európai Unió
kialakulása A regionális politika céljai és
alapelvei Az Európai Unió Stukturális és Kohéziós
Alapjai A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív
Programok Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Európa
Terv II.
Ponácz György Márk SAKK-tréner
1. modul
2
(No Transcript)
3
(No Transcript)
4
Mi az Európai Unió?

• Az Európai Unió (EU) olyan demokratikus európai
  országok családja, amelyek a békéért és a
  fejlodésért dolgoznak együtt.
• Nem egy állam, amely a létezo államok helyébe
  lép az EU több, mint bármely más nemzetközi
  szervezet. Egyedülálló mert tagállamai közös
  intézményeket állítottak fel, melyekben egyesítik
  szuverenitásuk egy részét, hogy a közös érdeket
  képviselo döntések demokratikusan, európai
  szinten jöhessenek létre. A szuverenitásuk
  egyesítését európai integrációnak is hívják.

5
Az európai integráció gyökerei

• Az Európai Unió történelmi gyökerei a második
  világháborúig nyúlnak vissza.
• Az európai integráció ötletét eloször Robert
  Schuman, francia külügyminiszter vetette fel
  beszédében, az ún. Schuman Deklarációban, 1950.
  május 9-én. Azóta ezt a napot az Európai Unió
  születésnapjaként ünnepeljük minden évben.

6
Elozmények a három közösség

• 1 Európai Szén és Acélközösség (Párizsi
  Szerzodés 1951. április 18.)
• 2 Európai Gazdasági Közösség
• 3 Európai Atomenergia Közösség
• A résztvevo országok Belgium, Franciao.,
  Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország.
• Ezt a három közösséget késobb összevonva Európai
  Közösségeknek (EK) nevezték.
• Központi céljuk Vámunió és közös piac
  létrehozása.
• Vámunió kereskedelmi korlátozások felszámolása
  és a külso országokkal szemben közös
  külkereskedelmi politika.
• Közös piac olyan terület, amelyen belül az áruk,
  szolgáltatások, a toke és a munkaero szabadon
  mozoghat.
• (A három szervezetet 1967-ben vonták össze.)

7
Az Európai Gazdasági Közösség megalapítása, a
Római Szerzodés

• Római Szerzodés Belgium, Hollandia, Luxemburg,
  NSZK, Franciaország és Olaszország hozták létre
  1957-ben az Európai Gazdasági Közösséget és az
  Európai Atomenergia Közösséget.
• A dokumentumban lefektették az integráció
  alapjait is, a közös piac létrehozásának
  szándékát és alapelveit. Ez tartalmazta a "négy
  szabadság" a személyek, áruk, szolgáltatások és
  a toke szabad áramlásának gondolatát.
• A Római Szerzodés a mai Európai Unió alapító
  dokumentumának tekintheto.

8
Intézmények fejlodése, szerzodések

• 1993. Maastrichti Szerzodés
• létrehozta az Európai Uniót
• 1999-ig létrehozta a monetáris uniót, bevezette a
  közös európai pénzt, az eurót.
• 1997. Amszterdami Szerzodés
• vízumpolitika, menekültügy, az EU külso
  határainak ellenorzése, bevándorlás kezelése
• 2001. Nizzai csúcs intézményi reformok, melyek
  lehetové tették az új tagállamok felvételét

9
Tagállamok csatlakozása

• 1973. Dánia, Egyesült Királyság és Írország
• 1981. Görögország
• 1986. Portugália és Spanyolország
• 1989. NDK
• 1995. Svédország, Ausztria és Finnország
• 2004. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia,
  Csehország, Szlovénia, Észtország, Lettország,
  Litvánia, Ciprus, Málta

10
A regionális politika célja és alapelvei

• A regionális politika célja
• Az Európai Unió egyes részei, régiói közti
  különbségek mérséklése, az elmaradott, kevésbé
  fejlett régiók felzárkózásának elosegítése.

11
A regionális politika célja és alapelvei

• A regionális politika alapelvei
• Koncentráció
• A támogatott területeken a különbözo forrásokból,
  alapokból származó közpénzeket - mint például a
  különbözo Strukturális Alapokból, az Európai
  Beruházási Bankból származó támogatásokat -
  egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti
  forrásokkal együtt és koordináltan kell
  felhasználni.
• A kiemelten támogatandó célok meghatározása és
  az eroforrások koncentrált allokálása a kiemelt
  célokhoz és a legelmaradottabb területekre.

12
A regionális politika célja és alapelvei

• A regionális politika alapelvei
• Partnerség
• A a partnerség elve a területfejlesztési
  programok elokészítésében, finanszírozásában,
  végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek
  együttmuködését, összefogását foglalja magában.

13
A regionális politika célja és alapelvei

• A regionális politika alapelvei
• Programozás
• A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és
  finanszírozási folyamat, amely magában foglalja a
  végrehajtás szakaszait a több éves idoszakokon
  keresztül, a tagállamok és a Közösség
  együttmuködésében. 1989-tol kezdodoen az addigi
  projektfinanszírozásról áttértek a középtávú -
  3-6 éves - komplex térségfejleszto programok
  készítésére.

14
A regionális politika célja és alapelvei

• A regionális politika alapelvei
• Addicionalitás
• Az addicionalitás mint alapelv azt tartalmazza,
  hogy a Strukturális Alapok támogatásai nem
  helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai
  kiadásait. A projekteket a tagállamok és az EU
  együtt finanszírozza (társfinanszírozás).

15
A regionális politika célja és alapelvei

• A regionális politika további alapelvei
• Szubszidiaritás
• A döntéseket azokat a leheto legalacsonyabb
  területi szinten kell meghozni, ahol a szükséges
  képességek és kompetenciák még rendelkezésre
  állnak. (Ne döntsenek a fejünk felett!)
• Decentralizáció
• A döntéseket a központokból (centrumokból)
  alacsonyabb szintekre kell telepíteni. Szorosan
  összefügg az elozo alapelvvel.

16
Strukturális Alapok

• 4 Strukturális Alap létezik
• (Zárójelben a magyar és az angol rövidítés.)
• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF)
• Európai Mezogazdasági Orientációs és Garanciaalap
  (EMOGA, EAGGF)
• Európai Szociális Alap (ESZA, ESF)
• Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE,
  FIFG)

17
Strukturális Alapok és Kohéziós Alap
létrehozásának idopontjai

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) /1975/
• Európai Szociális Alap (ESF) /1960/
• Európai Mezogazdasági Orientációs és Garancia
  Alap (EAGGF) Orientációs Része /1970/
• Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG)
  /1993/
• Kohéziós Alap /1993/

18
Strukturális Alapok

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
• Célja a gazdasági és társadalmi kohézió
  támogatása a regionális egyenlotlenségek
  felszámolása révén, a régiók fejlesztésében és
  átalakulásában való részvételével.
• Az alap 1975-ben kezdte meg muködését.
• Az alap feladatai
• Új munkalehetoségek teremtése, illetve a meglévok
  megtartása.
• Az infrastruktúra fejlesztése.

19
Strukturális Alapok

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
• Az alap feladatai
• A helyi fejlodés elosegítése.
• Oktatás, egészségügy finanszírozása.
• Helyi kutatás és technológiai fejlesztés
  elomozdítása.
• Környezetvédelem elosegítése.

20
Strukturális Alapok

• Európai Szociális Alap (ESZA)
• Célja az EU-n belüli elhelyezkedés
  megkönnyítése, a dolgozók földrajzi és szakmai
  mobilitásának növelése, ill. az ipari
  változásokhoz és a termelési rendszer
  fejlodéséhez való alkalmazkodását, különösen
  szakmai képzés és átképzés által.
• Az alap 1960-ban kezdte meg muködését.

21
Strukturális Alapok

• Európai Szociális Alap (ESZA)
• Az alap feladatai
• Szakképzés.
• Indítóképzés.
• Átképzés, alkalmazkodás a munkaero-piaci
  változásokhoz.
• Egyenlo esélyek megteremtése.
• Oktatás, tanárképzés.

22
Strukturális Alapok

• Az EMOGA Orientációs Részlege
• Célja A mezogazdasági struktúrák
  alkalmazkodásának felgyorsítása a Közös
  Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében,
  illetve a vidékfejlesztés és a gazdaságilag
  elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának
  támogatása.
• Az alap 1962-ben kezdte meg muködését.

23
Strukturális Alapok

• Az EMOGA Orientációs Részlege
• Az alap feladatai
• Fenntartható fejlodés, rekonstrukció és
  környezetvédelem elosegítése.
• Új termékek, minoség, szaktanácsadás, pénzügyi
  tervezés.
• Talajjavítás, öntözés, csatornázás.
• Infrastruktúra, turizmus, kézmuvesipar
  fejlesztése.
• Kutatás és fejlesztés.

24
Strukturális Alapok

• Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE)
• Célja a halászati szektor életképes
  vállalkozásai versenyképességének javítása a
  halászati kapacitások és a természeti források
  közötti egyensúly megbomlása nélkül.
• Az alap 1993-ban kezdte meg muködését önálló
  pénzügyi alapként az EU halászati politikájának
  intézményesítésére.

25
Strukturális Alapok

• Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE)
• Az alap feladatai
• A gazdaságilag életképes halászati vállalatok
  fejlodésének és versenyképességének erosítése.
• A halászati termékek hozzáadott értékének és
  kínálatának növelése.
• A csökkeno halászati tevékenység miatt csökkeno
  bevételekhez jutó, a tengeri halászatban
  jelentosen érdekelt térségek, települések
  gazdaságának szerkezetátalakítása és
  diverzifikálása.

26
Strukturális Alapok

• A Strukturális Alapok szétosztása
• Az Európai Unió a társadalmi elmaradottsággal, a
  súlyos gazdasági és társadalmi válsággal, illetve
  munkanélküliséggel küszködo támogatásra javasolt
  területeket elore meghatározott statisztikai
  mutatók alapján választja ki és sorolja be a
  három célkituzés egyikébe. A Strukturális Alapok
  a három célkituzés valamelyikébe besorolt
  régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek
  harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható
  fejlodését, a versenyképesség növelését, a
  gazdasági innovációt (elsosorban a kis- és
  középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az
  emberi eroforrások fejlesztését, a környezet
  védelmét és javítását, az egyenlotlenségek
  felszámolását, a férfiak és nok közötti hátrányos
  megkülönböztetés megszüntetését.

27
A Strukturális Alapok 3 célkituzése

• I. Célkituzés az elmaradott területek
  fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának
  támogatása.
• II. Célkituzés strukturális nehézségekkel küzdo
  régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának
  támogatása.
• III. Célkituzés oktatási, szakképzési és
  foglalkoztatási rendszerek és politikák
  modernizációja, valamint adaptációs képessége
  javításának támogatása.

28
Strukturális Alapok költségvetése

• A célkituzések részesedése a Strukturális
  Alapokból és megoszlásuk (2000-2006)
• I. Célkituzés ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 135,9
  Mrd , az Alapok 69,7-a.
• II. Célkituzés ERFA és ESZA. 22,5 Mrd , az
  Alapok 11,5-a.
• III. Célkituzés ESZA. 24,05 Mrd , az Alapok
  12,3-a.
• Strukturális Alapok összesen 195 Mrd a
  2000-2006 közötti idoszakban.

29
Közösségi Kezdeményezések

• Közösség Kezdeményezésekre az Alapok 5,5-a jut
  2000-2006 között az alábbi 4 programra
• INTERREG A transznacionális, határokon átnyúló
  és interregionális együttmuködést és tervezést
  támogatja (ERFA).
• LEADER A munkahelyteremtést célzó gazdasági
  környezet fejlesztése, képzések és
  kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés
  elosegítése (AVOP részeként vezetik be).

30

Közösségi Kezdeményezések

• EQUAL A kezdeményezés célja a munkaeropiacon
  kialakult hátrányos helyzet és mindennemu
  egyenlotlenség leküzdése (ESZA).
• URBAN A válságban lévo városok és városias
  területek fenntartható fejlodését igyekszik
  elosegíteni (ERFA).
• A Közösségi Kezdeményezésekben 93-tól már a
  társult államok is részt vehettek, hogy
  megismerjék az uniós szabályozást.
• Az URBAN program Magyarországon csak 2006-ban
  indul el, a többi már 2004 óta elérheto,
  pályázható.

31
Elocsatlakozási Alapok

• PHARE program
• Feladata a rendszerváltó közép-európai
  országokban a piacgazdaság, valamint a
  demokratikus politikai berendezkedés intézményei
  kiépítésének támogatása.
• 1998-tól a Phare-segélyeket a társult államok
  kizárólag a csatlakozást közvetlenül elosegíto
  projektek finanszírozására használhatják fel.

32
Elocsatlakozási Alapok

• ISPA program
• Az ISPA a közlekedési infrastruktúra és
  környezetvédelmi beruházások támogatására,
  valamint a Kohéziós Alap majdani forrásainak
  igénybevételéhez szükséges programozási technikák
  elsajátítására hivatott.

33
Elocsatlakozási Alapok

• SAPARD program
• Célja a mezogazdaság és a vidék fejlesztése.
  Támogatásai lényegében a közös agrárpolitikára
  való felkészülést szolgálják a csatlakozásig
  hátralevo idoszakban. Egyrészt segítséget nyújt a
  jelölt országoknak a közösségi jogszabályok
  átvételében, különös tekintettel az Európai
  Mezogazdasági Orientációs és Garancia Alapból
  finanszírozott agrárstruktúra-, és
  vidékfejlesztési intézkedésekre. Másrészt
  hozzájárul egy fenntartható és versenyképes
  agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék
  életképességének növeléséhez.

34
Kohéziós Alap

• A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb
  tagállamai közötti, a fejlettségi szintben
  meglevo különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a
  speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták
  létre, hogy a négy legszegényebb állam,
  Görögország, Portugália, Írország és
  Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós
  Alapot felhasználva nagy méretu, közlekedési és
  környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani
• A 2000-2006-os periódusra a Kohéziós Alap teljes
  költségvetése 18 milliárd euró.

35
Kohéziós Alap

• A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára
  elérheto, amelyek 1 fore eso vásárlóero-paritáson
  számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag
  90-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó
  országok mindegyikére, így hazánkra is teljesül.

36
A SA és KA költségvetésének értékelése

• 1989-1993 63 milliárd ECU
• 1994-1999 143 milliárd ECU 15 milliárd ECU
  Kohéziós Alap
• 2000-2006 195 milliárd euró 18 milliárd euró
  Kohéziós Alap
• az EU GDP-jének 0,46-a
• ? áldozatvállalás kérdése

37
Pénzügyi adatok
A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon)
  2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Strukturális Alapok 29 430 28 840 28 250 27 670 27 080 27 080 26 660
Kohéziós Alap 2 615 2 615 2 615 2 615 2 515 2 515 2 510
Összesen 32 045 31 455 30 865 30 285 29 595 29 595 29 170
38
Az EU pénzügyi alapjai
39
Az EU strukturális politikája

• Mely régiók kaphatnak támogatást?
• 1. célkituzés
• fejlodésben lemaradó régiók fejlodésének és
  strukturális átalakulásának elosegítése (ERFA,
  ESZA, EMOGA, HOPE)
• 3 év átlagban GDP/fo lt az EU-átlag 75
• 2. célkituzés
• strukturális problémákkal küzdo területek
  gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása
  (ERFA, ESZA)
• 3. célkituzés
• oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és
  rendszerek alkalmazását és korszerusítését célzó
  támogatás (horizontális ESZA)

40
Strukturális Alap projektek finanszírozási aránya
41
Az EU pénzügyi alapok rendszere
csatlakozás elott
csatlakozás után
ERFA ESZA
PHARE
Kohéziós Alap
ISPA
SAPARD
EMOGA/HOPE
42
Mi a Nemzeti Fejlesztési Terv?

• Az 1266/99 EK rendelet szerint összeállított
  stratégiai dokumentum, amely elofeltétele annak,
  hogy Magyarország a 2004-es csatlakozáskor
  igénybe vehesse az Európai Unió Strukturális és
  Kohéziós Alapjainak pénzügyi támogatását.
• Tervezési Alapdokumentum
• Magyarország és az EU kölcsönös pénzügyi
  kötelezettségvállalása
• Csak az 1. célkituzés alá eso országoknak
  kötelezo
• Az EU forrásból társfinanszírozott fejlesztési
  javaslatok összessége, ezen kívül vannak
  kizárólag hazai forrásból finanszírozott
  pályázatok is.

43
Az NFT felépítése

• Helyzetelemzés
• Stratégia
• Célok és a kapcsolódó fejlesztési területek
  (prioritások)
• Konzisztencia a hazai és a nemzeti politikákkal
• Pénzügyi táblázat
• pénzügyi hozzájárulás mértéke prioritások
  szerint
• Operatív programok rövid összefoglalója
• Végrehajtás (felügyelet és értékelés rendszere)
• Partnerség

44
A KTK célrendszere
KTK 2004-2006
Kiegyen-súlyozottabb regionális fejlodés
A humán eroforrások jobb kihasználása
A gazdasági versenyképesség javítása
Jobb környezet
Specifikus Célok
Prioritások
Gazdasági versenyképességi OP
Humán eroforrás fejlesztési OP
Agrár és vidékfejlesztési OP
Regionális fejlesztési OP
Környezetvé-delmi és infrastruktúra-fejlesztési OP
Operatív Program
45
Operatív programok
HEFOP
Humáneroforrás- fejlesztési OP (FMM)
Gazdasági versenyképességi OP (GKM)
GVOP
ROP
KIOP
AVOP
Környezetvédelmi és infrastruktúra- fejlesztési
OP (GKM)
Agrár- és vidék- fejlesztési OP (FVM)
Regionális fejlesztési OP (NTH)
46
Gazdasági versenyképesség OP

• Befektetés ösztönzés
• Kis-és középvállalkozások fejlesztése
• Kutatás-fejlesztés és innováció
• Információs társadalom

47
Agrár- és Vidékfejlesztés OP

• Mezogazdasági versenyképesség
• Élelmiszeripar modernizációja
• Vidékfejlesztés

48
Környezetvédelem és Infrastruktúra OP

• Környezetvédelem (pl zaj- és légszennyezés
  csökkentése, hulladékgazdálkodás,
  szennyvízkezelés fejlesztése)
• Egészségügy (pl orvostechnikai gépek, IT
  fejlesztés)
• Közlekedési infrastruktúra (pl. közúthálózat
  fejlesztése, régiók közötti elérhetoség javítása)
• Távközlés elmaradott területeken

49
Humán eroforrások fejlesztése OP

• Aktív munkaero-piaci politikák
• Hátrányos helyzetuek reintegrációja
• Alkalmazkodóképesség és vállalkozói ismeretek
  javítása
• Oktatás, képzés rendszerének fejlesztése
• Szociális és oktatási infrastruktúra

50
Regionális fejlesztés OP

• Regionális gazdasági környezet fejlesztése
• Integrált térség- és településfejlesztés
• A társadalom megújuló képességének javítása

51
Az NFT számokban (2004-2006)

• 1100-1500 Mrd Ft EU forrás és magyar
  társfinanszírozás fordítható fejlesztésekre
• EU források 750 Mrd Ft
• Magyar társfinanszírozás 550Mrd Ft
• Magánforrás 300-400 Mrd Ft

52
Támogatás a strukturális alapokból
Százalékos megoszlás
AVOP 15,59
GVOP 23,04
KIOP 16,08
HEFOP 27,64
ROP 17,66
Összesen 100,00
53
EU-támogatások Magyarországon 2000-2006
54
A végrehajtás intézményi struktúrája
Kifizeto hatóság
Monitoring Bizottság
Irányító Hatóság
Végrehajtásban résztvevo szervezetek
Közremuködo Szervezetek
Kedvezményezettek (pályázók)
55
(Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció)
OFK
Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv (EU
hazai források)
II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Euhazai források)
Kizárólag hazai forrásokból finanszírozott fejles
ztések
Operatív Programok
56
Az Európa Terv elkészítésének menetrendje
Fejlesztéspolitikai Koncepció
Feladatok
NFT II. (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret)
Operatív Programok
NFT II. szövegezése
Megvalósítás
2005 márc. szept. 2006
jún. 2007
Egyeztetések
Négypárti egyezetések
Társadalmi-gazdasági partnerek
Tárgyalás az Európai Bizottsággal
57
További lépésekÁtfogó Fejlesztési Terv (ÁFT)
2004
2006 -
2007
2013
II. NFT
I. NFT
ÁFT
ÁFT
II. NFT
Hazai fejlesztések
58
Az új Országos Területfejlesztési Koncepció
I. HARMONIKUS TÉRSZERKEZET
II. ÁTFOGÓ CÉLOK (2020)
Decentralizáció és regionalizmus
Térségi verseny-képesség
Fenntartható térségfejlodés, örökségvédelem
Területi integrálódás Európába
Területi felzárkózás
III. ORSZÁGOS TERÜLETI CÉLOK (2007-13)

• Versenyképes metropolisz Budapest és
  agglomerációja
• Regionális pólusok, városhálózatok, tengelyek
• Elmaradott térségek és perifériák felzárkóztatása
• Tartósan versenyképes Balaton térség
• Fenntarthatóan felzárkózó Tisza térség
• Duna-völgy fejlesztése (?)
• Határ menti területek együttmuködésének bovítése
• Fejlesztési prioritások vidéki térségekre
• Területi prioritások a szakpolitikák számára

IV. RÉGIÓK FEJLESZTÉSI CÉLJAI
V. ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER
59
Magyarország 7 régiója
Forrás Statisztikai Zsebkönyv, 2000
60
EURÓPA-terv 2004

• Az Európa-terv a kormány hosszú távú fejlesztési
  céljait tartalmazza
• 1365 milliárd forint értékben, uniós és hazai
  forrásokból finanszírozható, fejlesztési
  programokat 2006-ig,
• a 2007-2015-ig tartó idoszakra vonatkozó II.
  Nemzeti Fejlesztési Terv elokészületeit, további
  központi programokat, pályázatokat és
  fejlesztéseket. 

61
Az Európa Terv tartalmazza a Nemzeti Fejlesztési
Terv operatív programjait

• gazdaság versenyképessége (290,6Mrd Ft) 
• humán eroforrások fejlesztése (191,4 Mrd Ft)  
• infrastruktúra fejlesztése(122,1 Mrd Ft) 
• agrárágazat és a vidék erosítése (223,2 Mrd Ft) 
• regionális felzárkózás (140,8 Mrd Ft ) 
• kohéziós fejlesztéseket (397,2 Mrd Ft)  
• Összesen 1365 Mrd Ft értéku fejlesztés 

62
Az Európa Terv (2007-2013)
Globális tervezés
Területi tervezés (Régió, Bp., Balaton)
1 STRATÉGIA 4 STRA- TÉGIAI TENGELY 8
STRA- TÉGIAI FOIRÁNY 16 STRA- TÉGIAI IRÁNY
1.1 gyermek, ifjúság, család 1.2.
szociális 2.1. demográfia 2.2. migráció,
mobilitás 3.1. tudomány 3.2. kultúra
4.1. innováció 4.2. KF 5.1. ágazatok
5.2. turizmus 6.1. agrár, 6.2.
élelmiszer 7.1. közlekedés 7.2. energia
8.1 falu 8.2. tanya
C. Versenykésség
D. Kohézió
KF TF
D. Kohézió
B. Fenntartható fejlodés
OT IT
ET AT
A. Tudásalapú társadalom
GF VF
5
6
7
8
1
2
3
4
63
A fejlesztéspolitika kihívásai a következo
programozási idoszakban (20072013)

• A tervvel és a tervezéssel szemben támasztott
  követelmények
• A terv ciklusokon átnyúló jellegébol fakadó
  politikai konszenzuskényszer és társadalmi
  partnerség
• A hazai és a közösségi források közötti
  együtthatás megteremtése
• Az Európa Unió kohéziós politikájának reformja, a
  jelenlegi tendenciák és következményeik
• A megnövekedett forrás felhasználásának kérdései
• Az uniós határidok szem elott tartása

64
A 2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 2007 - 2015
KOHÉZIÓ Egészséges társadalom Gyermek, Ifjúság, Család, Szociális kérdések Aktív társadalom Foglalkoztatás, Demográfia, Migráció, Mobilitás, Képzés TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM
Településfejlesztés (Urbanizáció) Falu, Város, Tanya Regionális, területi bontás Intézményfejlesztés Regionális, területi bontás Intézményfejlesztés Okos társadalom Felsooktatás. Tudomány, Kultúra
Környezetfejlesztés Infrastruktúra, Közlekedés, Vízügy, Energia Regionális, területi bontás Intézményfejlesztés Regionális, területi bontás Intézményfejlesztés Információs társadalom Innováció, KF
FENNTARTHATÓ FEJLODÉS Vidékfejlesztés Agrárium, Élelmiszergazdaság Gazdaságfejlesztés Ágazatok, Turizmus VERSENY-KÉPESSÉG
65
Hogyan jutunk el az NFT-tol a pályázati
kiírásokig?
66
A felsooktatás pályázati rendszere az NFT-ben a
HEFOP prioritásai és intézkedései
67
A felsooktatás pályázati rendszere az NFT-bena
HEFOP pályázatok helye
68
Köszönöm a figyelmet!