Nincs diac

1
Kvalitatív kutatások módszertana
Összetett és sokféle (néha kvantitatív) 1.
Szisztematikus és alaposan kivitelezett 2.
Tervezett, de flexibilis és kontextusfüggo 3.
Önrefelxiót igényel 4. Magyarázatot ad legyen
általánosítható, széles körben érvényes
2
Kvalitatív kutatástervezés
Kutatási terv ebben az esetben is szükséges Az
alábbi kérdésekre kell válaszolni 1. Milyen
természetu a jelenség? Pl. emberek, társadalmi
szereplok. Elmék, pszichék Racionalitás, emóciók,
gondolat, érzés, emlék. Attitudök, hiedelmek,
nézetek Történetek, szavak, kommunkáció, nyelv,
önéletrajzok Interakciók, szituációk, társadalmi
kapcsolatok Rejtett mechanizmusok
3
Kvalitatív kutatástervezés
2. Mi tekintheto ebbol ténynek? 3. Milyen
témával, mérheto területtel foglalkozom? 4. Mit
akarok magyarázni? Mik a kutatás kérdései? 5. Mi
a célom?
Word
4
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Adatforrás emberek Lehetnek még pl. Beszéd,
nyelv, írás, szövegek, fotók, vizuális termékek,
dokumentumok, levéltári anyagok, napló,
szervezetek, események, stb. Az adatgyujtés
(generálás) módszere interjú Alaptípusai Strukt
urált interjú Strukturálatlan Félig
strukturált Életútinterjú Mélyinterjú
5
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Jellemzok 1. Informális stílusban zajlik,
beszélgetés-párbeszéd 2. Tematikus,
témaorientált (Van kérdéslista, vagy témakör,
terület) 3. Szemtol szemben, vagy csoportosan
6
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Tervezés -lélektanilag fel kell készülni a
spontán reakciókra - hogyan tegyem fel a
kérdéseimet (tartalom-stílus) - milyen
mélységben, mire összpontosítsak (minden vagy
néhány) - mi legyen a kérdések sorrendje
(általában bemelegíto kérdésekkel kezdünk) -
video, diktafon használata - reakciókat kell adni
- sokszor spontán
7
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
- meg kell hallgatni az embereket - meg kell
figyelni a non-verbális jeleket - meg kell
figyelni a hangulatokat
Adatokká alakítás - legépelt interjú (részben) -
feljegyzéseink a non-verbális jelekrol - a ketto
összekapcsolása (margón szerepeljen)
8
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Az interjúk olvasata 1. Literális szó szerinti
párbeszéd, tartalom 2. Interpretatív
jenetés-tartalom 3. Reflexív saját szerepünket
is figyelni kell - hogyan befolyásolom az
interakciót
9
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Típusok 1. Spontán interjú (strukturálatlan) Köt
etlen beszélgetés, hasonlít a hétköznapi
beszélgetéshez. DE az interjúer tudja, hogy
interjúhelyzetben van, fejében a kutatási
tervvel. (fontos a minél gyorsabb leírás) 2.
Strukturált interjú Majdnem kérdoív - kérdések
sorrendje kötött, van rá egy sablon Annyiban
eltéro a válaszokat az interjúalany szavaival
rögzítik A típusokat lehet keverni.
10
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
3. Életútinterjú Tipikusan kevert
interjútípus Vannak kötött kérdések pl. mikor,
hol született, hová járt iskolába, stb. Másik
része Arra kérem, mesélje el az életét! 4.
Mélyinterjú Szándéka szerint a személyiség
mélyrétegeibe hatol, igyekszik olyat felszínre
hozni, amit maga az interjúalany sem tud magáról.
11
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Interjú elokészítése interjúvázlat
megírása Ettol eltérés - plussz, nem várt
információ érkezik, amit ki akarunk bontani -
kérdések sorrendjét lehet szabadon kezelni -
kifutunk az idobol (ne eroltessük a folytatást)
12
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Interjú készítése 1. Hallgatni, hallgatni,
hallgatni ( a csend az interjú motorja,
feszültséget kelt, ez szinte automatikusan
továbbviszi interjúalanyunk gondolatait) 2.
Folyamatosan figyelünk (jelezzük, hogy csak rá
figyelünk, fontos, amit mond) Nem kell mindennel
egyetérteni, amivel esetleg nem értenénk egyet.
Nem kell mindig bólogatni. Orizkedjünk attól,
hogy eloítéleteinket kimutassuk.
13
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Idotartama általában hosszabb ido kell hozzá, de
ne eroltessük, ha az alanynak mennie
kell Kezdete kellenek a bemelegíto kérdések
(fevétel lehetoségét is az elején kell tisztázni)
14
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Kérdések 1. Kerüljük az eldöntendo
kérdéseket! 2. Maradjunk semlegesek! 3. Reálisnak
ható, de fiktív helyzeteket vázoló kérdések
nagyon hasznosak lehetnek (Mit tenne, ha) -
gondolkodásmód tárható fel vele. 4. Egyszerre
csak egy kérdést teszünk fel. 5. Ha szükséges
tegyünk fel tisztázó kérdéseket. 6. Tudjuk kit
kérdezünk! (Írástudatlant ne halmozzuk el
szakkifejezésekkel)
15
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az interjú
Körülmények, helyszín kiválasztása zavarmentes
legyen Interjú befejezése nyugodt, hagyjuk
lecsengeni, nem rohanunk
16
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az
interjú FÓKUSZCSOPORT
Csoportos interjú (1-2 interjúer - több
alany) piackutatásban gyakori interjú és
megfigyelés is (beszélgetéssokszor rögzítik
videora) evaluációra (programok értékelése) is
alkalmas
17
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az
interjú FÓKUSZCSOPORT
Elonyei - résztvevok közötti interakciók is jól
megfigyelhetok (ezek csak ezzel a módszerrel
gyujthetok be) - több ember gerjeszti a
beszélgetést - rövid ido alatt sok információ
gyúlik össze - sok ember szívesebben nyílik meg
csoportban
18
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az
interjú FÓKUSZCSOPORT
Hátrányai - kevesebb dolgot lehet megbeszélni,
mint a szemtol szembeni interjú esetében - nem
könnyu fenntartani a figyelmet - kézben kell
tartani a csoport dinamikáját Résztvevok -
tipikusan 10 fonél kevesebb, de
szociálpszichológiailag csoport legyen
19
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az
interjú FÓKUSZCSOPORT
Releváns résztvevok - érintettek a témában -
vélhetoen együttmuködnek egymással - megértik a
kérdéseket - szívesen kifejtik a
véleményüket Érdemes a témát több, különbözo
fókuszcsoporttal megneszélni
20
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Az
interjú FÓKUSZCSOPORT
Lezajlás Moderátor a témában irányítja a
beszélgetést és a dinamikát Az alanyok körben
helyezkedjenek el, lássák egymást A szociális
munkában gyakori lehet és igen ajánlott módszer
21
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Megfigyelés
Megfigyelés Résztvevo megfigyelés
Kint vagy bent? Nyílt vagy rejtett (álcázott)
kutatás?
Helyszín kiválasztása - kell-e formális
engedély? - vannak-e kapuorök? - van-e informátor?
22
Kvalitatív adatgenerálási módszerek Megfigyelés
Résztvevo megfigyelés Mennyit áruljunk el? Nem
kell mindent, de szükséges egy fedotörténet,
amely igaz.
Technikája - kellenek megfigyelési szempontok -
elhagytuk a terepet - mindent azonnal le kell
írni (video?) - szükségesek az informátorok
23
Szociometria - kapcsolati háló
A módszer alkalmazásának vázlata 1. Kérdéseket
szerkesztünk a csoporttagok csoportbeli
választásairól és elutasításairól. 2. A
szociometriai felvétel során a megfelelo
körülmények között, a megfelelo instrukciók
megadásával a vizsgált csoport tagjai kitöltik a
kérdoívet. 3. A válaszokat táblázatba rendezzük,
összesítjük, az összesítés alapján rajzot
készítünk a csoport szerkezetérol. 4. Az adatok
és a rajz alapján elemzünk, esetenként
ismertetjük a csoporttal, változásokat indukálunk.
24
Szociometria - kapcsolati háló
A kérdezés Szociometria készítésekor
megkérdezzük a vizsgált csoport tagjait, hogy
különbözo helyzetekben kit választanának szívesen
a csoporttagok közül, illetve kiket utasítanának
el. Az érintetteknek érzelmi döntést kell hozniuk
(rokonszenv, ellenszenv alapján) érzelmi reakciót
kell kiváltania a kérdésnek.
25
(No Transcript)
26
Szociometria - kapcsolati háló
A kérdések konkrét helyzetekre vonatkozzanak Legye
nek relevánsak, reálisak, feltételes módban
megfogalmazva
Adatfelvétel és instrukciók Lehetoleg azon a
helyszínen, ahol a csoport él, dolgozik. A
csoport minden tagja legyen jelen a
felvételen. Instrukciókat kell adnunk a
résztvevoknek. (Titkosság, cél, mire vonatkozik)
27
Szociometria - választások táblázata
28
Szociometria - választások táblázata
29
A szociogram ábrázolása
30
A szociogram ábrázolása

• Csillag egy személynek több kölcsönös kapcsolata
  van, de azok között, akik hozzá kötodnek, nincs
  kapcsolat
• Lánc nem lezárt, párok egymáshoz kapcsolódása
• Perem legsúlyosabb esete a magány.

31
A szociogram ábrázolása

• Halmazszeru, kezdetleges

32
A szociogram ábrázolása

• Laza

33
A szociogram ábrázolása

• Egyközpontú, széles peremu, fejletlen

34
A szociogram ábrázolása

• Többközpontú, fejlett osztályszerkezet

35
A szociogram ábrázolása

• Tömbszerkezet

36
A szociometria mutatók kiszámítása

• Kölcsönösségi index
• Suruségi index
• Kohéziós index

37
Kölcsönösségi index
A kölcsönösségi index a kölcsönös kapcsolattal
rendelkezo csoporttagok számát fejezi ki a
csoport összes taglétszámához képest. Minél
magasabb ez a szám, annál kevesebb a csoportban
lévo magányos egyén. A 100-os kölcsönösségi
index azt jelentené, hogy egyetlen magányos tag
sincs a csoportban, az 50 -os szerint a csoport
fele nem kötodik senkihez. A tapasztalatok
szerint ez az index a csoport egyes jellemzoitol
függoen (a közös tevékenység jellege, az
idotartama, stb.) 65-95 között szokott lenni.
38
Suruségi index

• Suruségi index
• A suruségi index a kölcsönös kapcsolatok számának
  és a csoporttagok létszámának arányát fejezi ki.
  Ha a csoport minden tagja egyetlen másik taggal
  van kölcsönös kapcsolatban, az index 0,5. (A
  kölcsönösségi vázlaton fele annyi kölcsönös
  kapcsolatot jelzo vonal lesz, mint az
  összlétszám.)

39
Kohéziós index
A kohéziós index azt fejezi ki, hogy a társas
mezoben a lehetséges társas kapcsolatok számának
hány százaléka realizálódott. Az összes
lehetséges kapcsolatok száma n(n-1)/2 , ahol n
a csoporttagok száma. A kohéziós index
átlagértéke 10 és 13 között szokott lenni. Ha
15 fölé emelkedik, magas kohézióról beszélünk.
Az ilyen csoport képes feltehetoen nagy együttes
teljesítményekre. A 10 alatti kohéziós index
szétesett, alacsony szolidaritású közösséget
jelez, ahol komolyabb együttes teljesítményre nem
lehet számítani.
40
Értelmezés

• Kik a központi figurák? Mik a jellemzoik?
• Kik szorultak peremre? Mik a jellemzoik?
• Mi az összetartó ero az egyes mikrocsoportokban,
  mi közös a mikrocsoportok tagjaiban?

41
(No Transcript)
42
Szoftverek használata KeyPlayer - Ucinet
(ingyenesek)
Szociometria a szociális munkában - a kliens
társas kapcsolatainak feltérképezése, kik
segít(het)nek társadalmi integrációjában, kik
akadályoz(hat)zák