Az elso f

1
Az elso féléves zárthelyi anyaga

• 1. Gyulay-Hollay-Wéber-Száva Az építész- és
  építomérnökök tevékenysége ...
• (BME Tankönyvkiadó, Budapest 1996)?
• 2. Szonyi László Építoipari beruházások
  költségtervezése (tanszéki segédlet, 2.
  átdolgozott kiadás, 2008.)?

2
mai eloadás anyagai

• 1.
• kreativitás
• 2.
• orosz kreativitás
• 3.
• a tervpályázatokról
• 4.
• a féléves feladat

3
a tervpályázatokról
4
Mottó

• A zavart legfobbképpen az okozza, hogy az
  építészet fogalma az újabb idoben igen
  kiszélesedett és az építészek gazdasági és
  politikai jellegu kérdésekben is állást
  foglalnak.
• Régente építészet alatt a külso architektonikus
  megjelenést értették, a hangsúly a muvészeti
  részen volt és a többi magát az építkezést és
  annak anyagi oldalát érinto kérdések a háttérben
  maradtak.
• Ma az építészeknek, hogy problémáikat
  megvalósíthassák, nemcsak saját ismereteiket kell
  kimélyíteniök, hanem az építkezés kérdését érinto
  összes határterületekkel kell foglalkozniok.
• Molnár Farkas FOGALOMZAVAR AZ ÉPÍTÉSZET ÉS
  POLITIKA KÖRÜL (Nyugat, 1934, Bp. ) 20. szám

5
Jogszabályi környezet

• a módosult Közbeszerzési Törvény
• 9.par.g) bekezdése más jogszabályra utalja a
  tervezési tevékenység szabályozását.
• Ez jelenleg egy KTM rendelet az
• 1995.évi XI. Közbeszerzési Törvény módosítása,
  amely 1999 szeptember 1-tol hatályos.
• 16/1998 (VI.3.) KTM rendelet a Településrendezési
  és építészeti
• tervpályázatok részletes szabályairól
• 137/2004 es tervpályázati kormányrendelet
• tervpályázati rendelet

6
a tervpályázati rendszerkritikája
7
a tervpályázat régen - Szabó Ervin A Fováros
könyvtár tervpályázata - részlet

• Hogy a zsuri ítéletén fel ne háborodjunk, ahhoz
  nyilvánvalóan az kell, hogy lássák akármilyen
  is, helyes, helytelen, de oszinte közös érzésbol
  fakad.
• De a mi zsurinknél ez nem lehetséges mert
  szabály szerint híjával vannak annak, amit a
  szociológiában kollektív léleknek neveznek. Ez a
  valami pedig csak az érzés és akarás közösségébol
  alakulhat ki. Többségi szavazásból nem.
  Világnézetekrol nem lehet szavazni.
• Márpedig mi is történik a mi zsurinkben, amelyek
  összeállításánál rendszerint gondosan ügyelnek,
  hogy benne legyen a MMÉE és a MÉSZ, a
  közmunkatanács és a város, vagyis sokszor a
  legellentétesebben érzo és akaró lények.
• Ezért haszontalan ma minden felháborodás, amely a
  zsurik ítélete nyomán minduntalan fölfakad.
  Elfogadható ítéleteket csak akkor fogunk kapni,
  ha teljesen egynézetuek, egyérzésuek a bírák,
  vagy ha elvonunk a zsuri ítélete elol mindent,
  ami érzés és az ízlés dolga.
• Az építészeti pályázatoknál tehát vagy olyan
  bírákat válasszanak, akik mindannyian egy
  muvészeti irány hívei, vagy zárják ki a muvészeti
  kérdések bírálatát.
• A mi viszonyaink közt csak errol lehet szó. Nem
  lehet tehát másról szó, mint a tervek azon
  szempontból való bírálatáról, hogy az épület
  célszeru lesz-e és technikailag helyes? Mert
  ezekrol lehet racionálisan, érvekkel,
  tapasztalatok alapján beszélni. És figyelme kívül
  kell hogy maradjanak a homlokzatok és távlati
  képek és minden egyéb muvészi adalék.
• Hogy milyen stílusban, milyen homlokzatokkal stb.
  építse a házát, azt döntse el majd a rendelo a
  maga ízlése szerint, ha az illetékes de csak
  errol illetékes tanácskozása eldöntötte, melyik
  alaprajz és metszet fejezi ki legjobban az épület
  célját és elégíti ki a technikai követelményeket.
• Más szóval a zsuri ne döntsön másról, mint arról
  melyik alaprajz nyomán lehet a célnak legjobban
  szolgáló épületet technikailag tökéletesen
  megépíteni.

8
vélemények a tervpályázati rendszerrol

• Claude Parent
• egy sikeres francia építész és teoretikus így ír
  a pályázati rendszerrol
• A szakma folyamatos kikérdezgetése egyre inkább
  egy újfajta adóvá válik amelynek lényege, hogy az
  építészek eroforrásaik folyamatos apasztásával
  járulnak hozzá a gazdasági fellendüléshez. Az
  Állam a pályázat intézményével egy tiszta
  látszattevékenységet, egy fikciót hozott létre.
  Ezzel kelti azt a látszatot, hogy az építészet
  közege élo és termelékeny. Az Állam pedig
  elégedett, hiszen az a szerepe, hogy beszedje az
  adókat.
• Claude Parent Larchitecte buffon social
  (Casterman, Paris 1982)
• Finta József
• a nyílt pályázatok végeredménye könnyen
  manipulálható, a meghívásos versenyre pedig elve
  csak a referenciával rendelkezok hivatalosak. Sok
  pályázat csupán a helyi eloírások például a
  rendezési tervben foglaltak miatti
  kötelezettségek kijátszására szolgál, miközben a
  nyertest már rég kiválasztották.
• Csokireszelék a tortán - interjú a
  Népszabadságban, 2004

9
vélemények a tervpályázati rendszerrol

• Finta József
• Talán a nyolcvanas évek derekára döbbennek
  (néhányan perszonálisan, de generációs alapon is)
  rá arra, hogy a kis finta, vagy a finta jóska
  felcseperedett, s talán nagyobbra nott, mint
  amekkorára illett volna neki. Ezidotájt
  szorítottak ki a Mesteriskoláról, kaptam eros
  ütéseket (méltatlanokat, igazságtalanokat)
  pályázati sorsolásokon.
• Nézze, Magyarországon a zsurizés nyílt titok, s
  aki egy kicsit is rutinos, a titkos pályázatokon
  is azonnal felismeri a rajz stílusáról a pályázó
  személyét.
• (Osskó Judit interjúja Finta Józseffel)

10
a tervpályázati rendszerellentmondásai
11
Vízben oldódó csónak 1.

• tézis
• a (közbeszerzéshez kapcsolódó) tervpályázati
  rendszer jelenlegi formájában nem szolgálja
  maradéktalanul sem a köz, sem pedig a beruházás
  résztvevoinak érdekeit
• példa
• a párizsi Tudomány és Technika Múzeumának
  tervpályázata, ahol a kiválasztó bizottság
  egyik tagja, Adrien Fainsilber, egy egyébként
  tehetséges és szerény építész, a bizottság által
  a köztársasági elnök elé terjesztendo hat
  munkához, látva azok szerinte silány voltát,
  hetedikként a sajátját is hozzácsapta. Hogy, hogy
  nem, az államfo késobb ot választotta ki a
  pályázat gyoztesének.
• a Villette bemutatása

12
A tervpályázati rendszer problémái

• 1.
• A tervpályázati rendszer az anonimitás
  következtében kizárja a késobbiekben oly
  fontossá váló személyes kapcsolatok kialakulását.
  Az ismeretlen építész kiválasztása nagy kockázati
  elemmé válik a késobbi munkakapcsolatok
  szempontjából, hiszen épp a személyes jellegu
  szolgáltatás várható színvonalának megítélésétol
  fosztja meg az építtetot. Egyszerubben tárgyat
  (tervet) választunk és nem személyt (tervezot).
  Akkor hát mégis mi a fontosabb az építész
  személye, vagy az adott épület?
• 2.
• A tervpályázati rendszer a verseny abszolút
  hangsúlyozásával elfedi a építész építteto -
  közösség között feszülo érdekviszonyokat, és a
  testületi döntés közös felelossége (kényegében
  felelosség alóli felmentése) mögé rejtve olyan
  döntések meghozatalára ad lehetoséget, amelyek
  elotérbe helyezhetik bármely érdeket a másik
  ketto rovására megbontva ezzel a tervezési és
  építési folyamat érdekazonosságon alapuló kényes
  harmóniáját.

13
A tervpályázati rendszer problémái

• 3.
• A tervpályázatok értékelésében elsodleges
  építészeti minoség fogalom egyrészt
  tisztázatlan, nehezen mérheto szubjektív
  kritériumrendszert takar, másrészt pedig
  alapvetoen az építészeti alkotás, mind objektum
  minoségét kívánja értékelni. Emellett figyelmen
  kívül hagyja a beruházás teljes, az építészeti
  tervezést is magában foglaló folyamatának
  minoségét. Márpedig a minoségfogalom nemcsak
  tárgyhoz, hanem folyamathoz is kötheto. Ezzel
  kialakul az az ellentmondás, miszerint az
  építészek számára az alkotás minoségének egyik
  legfontosabb eleme az építtetovel kialakuló jó
  kapcsolat, bizalmi viszony viszont a
  tervpályázat nem ezt, hanem egy modell, egy
  meghatározatlan (építészeti) minoségi
  kritériumrendszerben elbírált kép- és rajzsorozat
  eredményét tekinti mérvadónak. Ezzel az objektum
  elsodlegességét hirdeti az alkotó folyamattal
  szemben. A tárgy legyozi az embert, a végcél az
  út elé kerül.
• 4.
• A pályamunkák értékelésében ritkán alakul ki a
  funkciócsoportok ésszeru egyensúlya. A (nem
  szakérto) zsúri tagjai hajlamosak az
  érvényesülési funkciók (megjelenés, eredetiség,
  ötlet) elotérbe helyezésére, hiszen a használati
  funkciók olvashatósága és a szimbolikus funkciók
  érthetosége sokkal nehezebb feladat. Az
  értékelésben részt vevoktol soha nem kéri számon
  senki, ha egy épület alaprajzilag, funkcionálisan
  nem tökéletesen megoldott, szimbolikusan
  szótlan de azt igen, ha unalmas, nem vonzó
  vagy nem szép. A legnagyobb gond azonban az,
  hogy nem egyformán olvassuk a pályázatban
  megjeleno ígéreteket, mindenkinek más, korábbi
  élmények (átélt rendelkezésre állási funkciók)
  alapján alakul ki a véleménye a rajzok alapján
  elképzelt épület jóságáról.

14
A tervpályázati rendszer problémái

• 5.
• A fentiekbol adódóan nehezen lehet elvárni, hogy
  a döntéstámogatás feltételeinek ilyen kevéssé
  optimális helyzete mellett megalapozott,
  igazságos és eredményes döntés szülessen.
  Ráadásul a tervekrol született döntés
  (absztrakció) és a ténylegesen létrejövo épület
  (tény) közötti megfelelés sem egyértelmu, hiszen
  a legritkább esetben történik meg az, hogy a
  kiválasztott terv változatlan formában épül meg
  (többnyire nem az építész hibájából).
• 6.
• A tervpályázatok nyertesének kihirdetésekor a
  (Közbeszerzési Törvény értelmében) létrejön a
  szerzodés az építteto és a tervezo között. Egy
  olyan szerzodés, amelynek csak a tárgya ismert
  (eredmény-kötelem) de a létrehozás módja, az
  együttmuködés részletkérdései, a felek
  részletesen szabályozott jogai és kötelezettségei
  (gondossági kötelem) azonban nem. Nem ismertek
  továbbá olyan nem elhanyagolható szerzodési
  feltételek sem, mint például a díjazás mértéke
  (amely ugyan nem lehet versenyfeltétel, de titok
  sem), és a legfontosabb a döntés megszületésekor
  az építész személye, mint szerzodo fél sem ismert.

15
A tervpályázati rendszer problémái

• Összefoglalva
• A gyengén kialakított programoknak való
  megfelelés vagy azok tudatos meghaladása, a
  rosszul definiálható építészeti minoség
  megítélésének szubjektív jellege és a közösségi
  döntéshozatal sajátosságaiból eredoen az
  átlagteljesítmények preferálása nem teszi
  hatékonnyá a zsuri döntését egy olyan
  absztrakcióról, amely sok esetben (lényegesen) el
  fog térni a ténylegesen megépítendo épülettol.
• 8.
• A tervpályázati idoszak szükséges hosszát a
  tervezo és az építteto eltéroen ítélik meg,
  elsosorban azért, mert nem ismerik (el) egymás
  munkáját. Az építteto felesleges szöszmötölésnek
  ítéli az érlelési és alkotási folyamatot, az
  építész pedig nincs tisztában a beruházás
  idoértékével egy-egy hónap határido-csúszás
  okozta (agyagi és társadalmi értelemben mérheto)
  elmaradt hasznok nagyságrendjével.

16
A tervpályázati rendszer problémái

• 9.
• A tervpályázat titkos jellege kizárja, hogy az
  azon indulni kívánó építész már a beruházás korai
  fázisában rendelkezésére tudjon állni az
  építtetonek, szakszeru válaszaival megszerezve
  azt a bizalmi kapcsolati tokét, amellyel közösen
  gazdálkodhatnak a nehézségek leküzdése során.
• 10.
• A tervpályázat anonimitása miatt alapvetoen nem
  képes az építészt, mint muvelt partnert (M1),
  sajátos kritériumrendszere miatt pedig mint
  vállalkozását irányító menedzsert (M4) bemutatni
  a megrendelonek, hiszen (kisebb) részben csak a
  mérnöki (M3), szubjektív ítéleteken keresztül
  pedig csak a muvészi (M2) teljesítményt kívánja
  mérni.

17
A tervpályázati rendszer problémái

• 11.
• A tervpályázat az építteto számára
  irányíthatatlan, eredményét tekintve kétes értéku
  folyamat. Az építészek számára ugyancsak kétes,
  esetenként vitatható eredménnyel záródó,
  maximális teljesítmény mellett is nagyobb
  matematikai valószínuséggel inkább kudarcot, mint
  tényleges megrendelést biztosító megelolegezett
  munka. Ez eroforrás-gazdálkodási szempontból
  kevéssé hatékony megoldás.
• Ez tehát mindkettojük számára egy olyan
  szerencsejáték, melynek eredményére kölcsönösen
  nincs hatásuk, költségeit pedig közösen viselik,
  illetve többletköltségeit az építészek állják.

18
javaslatok

• 1.
• célszeru lenne olyan (kétlépcsos) pályáztatási
  forma kialakítása, amely egyaránt méri az
  építészek szolgáltatási képességeit, és szolgálja
  a létrehozandó épület minél hatékonyabb és
  szabadabb megtervezését.
• 2.
• a pályázatban mérheto lenne egy építész-iroda
  teljesítményéhez szükséges eszközök megléte
• - múlt jelen jövo
• - eszköz ember teljesítmény
• mutatók pontozásos értékelése egy mátrixban
• 3.
• A tervezoirodák hálózati muködésének támogatása
• 4.
• a képzés megerosítése a vállalkozói képességekre
  való felkészítésben

19
A tervpályázatok ára
20
Egy tervpályázat költségei

• A munkavégzés napokban és pénzben
• 1 fo vezeto tervezo 30 nap x 180 eFt 5 400
  eFt.-
• 1 fo beosztott tervezo 40 nap x 90 eFt 3 600
  eFt.-
• 1 fo rajzoló szerkeszto 40 nap x 45 eFt 1
  800 eFt.-
• Összesen ? 10 800 eFt
• Papír és nyomtatási költségek m2-ben
• fénymásolás, nyomtatás 800 x A4 oldal x 12 Ft
  9,6 eFt.-
• nyomtatás 6 db ff A1-es oldal x 4 (vázlatok is)
  36 eFt.-
• nyomtatás 2 db sz A1-es oldal x 4 (vázlatok is)
  40 eFt.-
• kötések, borítók, dobozok stb. 6 eFt.-
• Összesen ? 91,6 eFt
• Általános rezsiköltségek
• (elvileg a tervezoi napidíjban szerepelnek)
• Alternatív költség
• - annak a veszteségnek az értéke, amely az
  eltöltött ido alatt el nem végzett munkából
  adódik ? ugyan annyi, mint amennyit eddig a
  pályázatra költöttünk, vagyis egy 2x-es szorzó.

21
egy francia kutatás számításai

• Kis építész iroda 2 fo építész, 5 alkalmazott
• évi 35 millió Ft.- árbevétel
• 1. kiadások
• a tervpályázatok költsége évente (havi 1
  pályázat)
• a) kutatás, információszerzés 12 nap 2 160
  eFt.-
• b) kiírások megvétele havonta 1 x 50 eFt 600
  eFt.-
• c) kidolgozás havonta 3 építész és 4 kisegíto
  nap 900 eFt.-
• d) nyomtatás, dokumentálás 50 eFt x 12 600
  eFt.-
• összesen egy évben 4 260 eFt.-
• - egy pályázatra cca. 40 mu érkezik, vagyis a
  mat.stat. arány a nyerésre 140, a díjazásra 112
  
• - egy fodíj 3 MFt.-, egy átlagos díjazás
  (megvétel) 500 eFt.-
• 2. bevételek
• 3 évente 1 fodíj és 1 évente 1 megvétel 4,5 MFt
  / 3 év
• 3. nettó veszteségek
• 3 éves pályázati költség 3 év nyereségei
  12,78 4,50 8,28 MFt.-, vagyis évente 2,76
  MFt.-

22
a francia MIQCP ajánlása a tervpályázatok
díjazására

• A francia MIQCP (Tárcaközi Bizottság a
  Közberuházások Minoségéért) 2002-ben a következo
  ajánlást tette a pályázatokon részt vevo
  építészek költségeinek fedezését szolgáló
  minimális díjazásra általános tervpályázati
  feltételek mellett
• egy 1000 1500 m2 közötti épület esetében 3700
  Euro
• egy 4500 8000 m2 közötti épület esetében 11500
  Euro
• egy 13500 20500 m2 közötti épület esetében
  19400 Euro
• Vagyis egy ötezer négyzetméteres irodaépület
  pályadíja (önköltsége) 12000 Euró, azaz cca.
  három és fél millió forint.
• Ehhez még hozzájárulhatnak komplexitási
  szorzószámok (városépítészet, rekonstrukció,
  technológia), a grafikai szolgáltatások
  különdíjai (pl. A0-ás színes tabló 7000 Euróért),
  makett díja, stb.
• forrás
• GUIDE DE LA COMMANDE PUBLIQUE DARCHITECTURE -
  Yves DUJOL, CROARA (2002 február)

23
Lehetséges értékelésirendszerek
24
egy lehetséges értékelési szempontrendszer -
alkalmasság

• ad 1. (múlt eszközállomány) 1 pont
• Mióta létezik az iroda?
• Hogyan alakult, melyek voltak az alapítás
  körülményei / elozményei?
• ad 2. (múlt emberi eroforrások) 2 pont
• Kik voltak a munkatársak az elmúlt 5-7
  esztendoben?
• Hányan dolgoztak a különbözo munkakörökben?
• Kik a társirodák, akikkel jó munkakapcsolatban
  vannak?
• ad 3. (múlt teljesítmény) 3 pont
• Hasonló (nagyságrendu, funkciójú) megépült
  épületeik?
•  
• ad 4. (jelen eszközállomány) 4 pont
• Milyen az iroda gép- és szoftwer ellátottsága.?
• Van-e dokumentációhoz, másoláshoz,
• ad 5. (jelen emberi eroforrások) 5 pont
• Milyen az iroda felépítése és személyi állománya?
• Hány vezeto tervezo, beosztott mérnök
  asszisztens, stb. dolgozik ott?
• Melyek a társirodák, akikkel jó munkakapcsolatban
  vannak?
• ad 6. (jelen teljesítmény) 6 pont
• Hasonló, most folyó munkák? (munkaszervezés,
  átcsoportosítás)

25
egy kanadai példa kétfordulós pályázat
értékelési szempontjai

• kétszer 6 hónapos értékelési forduló
• (1) elso rész nemzetközi pályázati felhívás
  kvalifikációs tender
• (a projekthez kapcsolódó szempontokat bemutató
  anyag az irodáról, referenciák, tervezési
  koncepció és módszertan leírása, a résztvevok
  bemutatása és méltatása, az iroda muködése,
  MINOSÉGBIZTOSÍTÁS, stb.)
• ennek alapján 5 elozsurizett résztvevo
  kiválasztása (egyetlen vonal nélkül csak a
  KÉPESSÉG (és motiváció) bizonyítása alapján
•  
• (2) második rész tervezési fázis
• a kiválasztottak kötelesek tervvázlatokat,
  terveket benyújtani amelyeket a zsuri értékel a
  következo szempontok szerint
• (építészeti minoség, funkcionalitás, megfelelés a
  programnak, városi szövetbe illesztés, a terek
  atmoszférája és használati értéke, megfelelés a
  technikai / technológiai követelményeknek,
  szimbolikus ero mindez természetesen a
  bemutatott költségkereten belül)
• ebben a fázisban mind az öt szereplo megkapja a
  munkája ellenértékét, a nyertes pedig a munkát
  is.
• (belga példa konzultációk a zsurivel és közös,
  nyilvános tervbemutatás a zsuri döntése elott )

26
a féléves feladat egy tervpályázat kiírása
27
féléves feladat

• tárgy
• egy hallgatói terv ipar, közép, többlakásos
  lakó, éptört, komplex, diploma
• feldolgozás
• tervpályázati kiírás a rendelet alapján
• minta
• tervpályázatok a netrol
• építészfórum
• TED európai közbeszerzési lap
• beadandó
• A4-es formátumban, a szükséges mennyiségu
  szöveggel, egy példányban, HATÁRIDORE
• (a féléves feladatok beadásának kari határideje)