Politikai eszmet

1
Politikai eszmetörténet

• 11. Eloadás
• A hatalommegosztás történet a 20. századig

2
Az 2012 november 15-én lezajlott angliai
választás intézményi háttere
3
Mit is jelent mindez?

• A Bunmegelozési megbízottak jogot kapnak arra,
  hogy kinevezzék, szükség esetén elbocsájtsák a
  rendorfonököt. Hasonlóképpen felelosek lesznek
  azért, hogy beszámoltathassák a helyi
  rendorséget, meghatározzák a költségvetés
  felosztását, és meghatározzák a helyi
  prioritásokat, annak alapján mit tekintenek a
  helyi polgárok a legfontosabbnak, mitol félnek
  leginkább.
• Lehetoséget kapnak egyben feladatuk lesz, hogy a
  bunözés helyi áldozataival kapcsolatot
  teremtsenek segítsenek nekik, és a velük való
  konzultáció alapján határozzák meg a speciális
  helyi követelményeket és prioritásokat. A
  rendorfelügyelo persze megtarthatja a közvetlen
  kontrollt a rendori erok felett.
• A Bunmegelozési megbízottak Bizottsága lép majd a
  jelenlegi hatóság helyébe, és folyamatosan
  ellenoriz, és összeköto kapcsolatként
  funkcionális a helyi lakosok és a rendorség
  között.

4
Az állam létrejöttének következményei

• Az állammal és annak növekedésével merült fel a
  politika és a kormányzás problémája.
• A politika a közösségre vonatkozó szabályok
  meghatározása, a közösségi beruházások
  meghatározása és finanszírozásának megszervezése,
  nagy közösségi projektek építkezések,
  háborúk, védelmi muvek - kidolgozása és
  levezénylése,
• A kormányzás azok az intézmények és
  mechanizmusok, amelyek keretet adnak a folyamatos
  döntéshozásnak és konfliktus-kezelésnek
• Emellett létrejön egy sor ezzel összehangoltan
  muködo, ezt segíto intézmény a vallás, az
  ideológia, a jog, az igazságszolgáltatás, az
  adózás, a hadsereg. Ezzel egyben a egyéni
  konfliktusok megoldása módszereinek és
  eszközeinek létrehozása és muködtetése
  (jogszolgáltatás és büntetés)

5
Az állam létrejöttének vezetési következményei

• A nagy társulások (társadalmak, szervezetek)
  létrejöttével három részben eltéro típusú
  befolyásolási módszer jön létre
• Vezetés egyén gyakorolja és egyénre irányul
  (leadership),
• Irányítás (igazgatás) egyén gyakorolja és
  szervezetre irányul, (management directing or
  controling)
• Kormányzás megbízottak közvetítésével történik,
  testület gyakorolja, és hatalom-megosztásra épül
  (governance)

6
Az állam kormányzásának két megoldása

• Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött,
  két megoldása van a közösség kormányzásának
  királyság és köz-társaság.
• E kettot részben szervezet-ökológiai okok (milyen
  az adott természeti környezet, miként termeli
  újra magát a közösség) és történelmi okok (a
  path-dependencia) határozza meg.
• A királyság egyeduralmat jelent egyetlen
  személy, illetve család privatizálta a
  közösséget, illetve annak legfontosabb
  eroforrásait és saját kénye-kedve szerint
  használja azokat,
• A köz-társaság sok, lényegében egyenrangú polgár
  közössége, akik módszert keresnek arra, miként
  dönthetnének azokról a kérdésekrol, amelyekrol a
  királyságokban egyetlen ember dönt Ez a módszer
  általában a népgyulés.
• Természetesen a ketto között vannak átmenetek,
  ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják
  (pl. oligarchia, arisztokrácia)
• Minden megoldás ismert volt az akkori korban a
  politikai döntéshozók elott, vagyis elvileg
  választhattak, és tudhatták hatékonyságát,
  illetve szükségszeru következményeit. A többség a
  királyságot választotta.

7
A köz-társaságok visszatéro problémái

• Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe
  lehessen a köztársaságban? - Mindenkit
  választhatnak,
• Hogyan lehet elérni, hogy egyenlo eséllyel
  mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - A
  választás sorshúzás útján történik,
• Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot?
  Osztrakismos (cserépszavazás)
• Hogyan érheto el, hogy az emberek valóban részt
  is vegyenek? Egyrészt, morális kötelességgé
  tenni a részvételt (Periklész szavai) másrészt,
  fizetni az állam ügyeinek intézéséért,
• Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a
  képességek és az egyenloség között? Van amit
  nem sorsolnak, de azt is ellenorzik, egyébként ez
  nehezen oldható meg,

8
A hatalom-megosztás kezdetei

• A demokratikus társadalmi rendszer feltétele a
  szabadság A szabadság elso ismérve, hogy
  váltakozva engedelmeskedik és uralkodik. A
  demokratikus jog a szám szerinti egyenloségben,
  nem pedig a (polgárok) pozíciója szerinti
  egyenloségben rejlik. Ilyen körülmények között
  mindenben az egész (a polgárság egésze) dönt,
  úgyhogy az az érvényes és jogos, amit a többség
  annak ítél. Minden polgárnak egyforma jogokkal
  kell bírnia, ezért a demokráciában a
  vagyontalanok fölényben vannak a tehetosekkel
  szemben, mivel ok alkotják a többséget, és a
  többség dönt. Ez tehát a szabadság egyik
  ismérve.. A másik az, hogy mindenki úgy élhet
  ahogy akar. ..Ebbol az a követelmény fakad, hogy
  az ember egyáltalán ne legyen alárendelt, mivel
  azonban ez nem lehetséges, hát legalább felváltva
  legyen az. A szabadságnak ez a meghatározása
  megegyezik a szabadságnak mint egyenloségnek a
  meghatározásával.
• Arisztotelész Politika (6. könyv)

9
Arisztotelész Az Athéni állam muködése

• Sorsolják eloször is Athénia kincstárnokait. Ezek
  tízen vannak, és minden phylé-bol egyet-egyet
  sorshúzás útján,
• Sorsolják azután a póléteseket, - a
  hadikincstárnokokat egyet-egyet minden
  phylébol, sorshúzás útján,
• Sorsolással választják a tíz piacfelügyelot
  (agronomost) ötöt-ötöt Peiraieusban, ötöt a
  városban,
• Sorsolással választanak tíz mértékvizsgálót
  (mertonomost),ötöt-ötöt Peiraieusban és a
  városban, akik az össze súly-, és hosszmértékre
  felügyelnek,
• Sorsolással választják a tíz gabona-felügyelot
  (sitiphilax), valamint kiköto-felügyelot,
• Sorshúzással választják ki a tizenegyeket is,
  akik felügyelnek a börtönökben levokre. Ok azok,
  akik a letartóztatott tolvajokat, emberrablókat,
  ruha-tolvajokat ha beismerik tettüket halálra
  ítélik, ha tagadják, bíróság elé viszik, majd ha
  felmentést kapnak elbocsátják, ha nem akkor
  kivégzik,
• Sorsolással választják az ügyészeket
  (eisagógens), öt férfit, akik havonként a pereket
  terjesztik be,
• Sorsolással választják a 40-eket is, négyet
  minden phylébol, akikhez kell benyújtani a többi
  vádat,
• Sorsolják még a következo tisztségeket az öt
  útépítot, a tíz számvevot, és ezek mellé még tíz
  vádlót,
• Sorshúzással választanak még prytanea-jegyzot,
  aki az okmányokat, iratokat és a határozatokat
  orzi, tíz áldozópapot, akik az engesztelo
  áldozatot nyújtják be

10
A kormányzás három módszertani alapelve

• 1. A végso tulajdonosok nem maguk, hanem
  megbízottjaik útján igazgatnak. Átengedik a
  döntések jó részét, de figyelemmel kísérik
  tulajdonukat, és rögtön lépnek ha gondot
  látnak,
• 2. A döntéseket egyének helyett testületek
  hozzák, és nagyobb hangsúly helyezodik a döntések
  módszertani feltételeire, mint, hogy csak a
  legkiválóbbakat engedjük oda.
• 3. A hatalmat megosztják, vagyis egymást is
  ellenorzo testületek alkalmaznak, amelyek
  szigorúan meghatározott szabályok és keret között
  folytatják tevékenységüket.

11
A kormányzás problémájának történelmi trendje

• A kormányzás problémája eloször a politikában
  vetodött fel 1215 - Magna Charta (majd a
  Parlament létrehozása) a politikai
  hatalommegosztás
• A gazdasági szál a 16. századtól a vállalatok
  létrejöttekor. Megosztott tulajdonlás és sok
  tulajdonos.
• Az állami kormányzás esetén újabb fordulópont a
  Francia Forradalom után (1792 - millió egyenrangú
  polgár), majd a képviseleti demokráciák
  létrejötte.
• A gazdaságban elobb a részvénytársaságok
  létrejötte, majd 1830 táján a szabad vállalatok
  keletkezése.
• Ezt követoen kezd kiformálódni a kormányzás
  teljes intézmény-rendszere és a 20. század végére
  alakul ki a rendszer

12
A középkori politikai gondolkodás két problémája

1. Az egyik a világi és az egyházi hatalom viszonya.
   Az egyház a belso viták és egyenetlenségek
   leküzdése által egyre nagyobb és centralizáltabb
   hatalommá vált, amely kiterjesztette hatalmát az
   élet szinte minden területére. Ehhez képest a
   világi hatalom instabil, változó, kaotikus volt,
   és a nyers eroszak szférája volt.
2. A fohatalom önkényes tobzódásával szembeni
   ellenállás jogi kérdése. Ellenállás jogról
   általában ott beszélnek, ahol az ellenállást nem
   szabályozza a normális polgári jog. A király
   elismerését bizonyos etikai elvek betartásához
   kötötték.

13
A hatalom-megosztás modern politikai szála

• J. Salisbury Policraticus - a törvények által
  korlátozott uralkodást, és a hatalommegosztás
  elfogadását tette a minden uralkodó feladatává.
• Az egyház olyan szuverén intézmény, amely nincs
  alávetve a királynak, így emberei, földjei,
  tulajdonai és kinevezési joga érinthetetlenek az
  uralkodók által.
• Ezt a gondolatot használják fel, amikor 1215-ben
  az egyház, a nemesség, és a polgárság
  összefogtak, és a Policraticus-ból merített
  érvékre no meg valóságos hatalmukra
  támaszkodva kényszerítették, hogy a Nagy
  Okiratban (a Magna Charta-ban) foglalja írásba az
  alattvalók jogait.
• S bár a királyok újra és újra megkísérelték
  visszaszerezni hatalmukat, a hatalom új
  társtulajdonosai - törvénnyel szentesített
  jogaik tudatában - féltékenyen orizték a
  megkaparított hatalmi részüket.
• Ezek a gondolatok lesznek az alapjai az
  átengedett szuverenitásnak, amely a szabad
  városok, az önálló társaságok, és a független
  vállalatok létrejöttét megalapozza.

14
A Parlamentek létrejötte Európában

• Az elso Parlamentet 1188-ban, IX. Alfonz hozta
  létre Spanyolországban. Elismerte egy olyan
  törvény létezését, amelyhez neki is kötni kellett
  magát, vagyis a törvények hatalmát magára nézve
  elfogadta.
• Írásban rögzítették, hogy a törvényeket
  személytelen módon és elfogultságtól mentesen
  érvényesíti, önkényesen nem hoz döntéseket, nem
  indít háborút, nem köt békét a nemesek, és a
  polgárok véleményének figyelmen kívül hagyásával.
  
• A megállapodásban fontos szerepet játszott a
  városok, a polgárok és az egyház vagyonának
  tiszteletben tartása és hogy adót nem vet ki az
  érintettek egyetértése nélkül.
• A korabeli források szerint az elso Parlamentben
  a városok képviseloi nem egyszeruen jelen
  lehettek megfigyeloként, hanem döntési jogokkal
  bírtak.
• Az ok a király ebben az idoben igyekezett
  visszafoglalni egész Spanyolországot
  (Reconquista) és fontos volt az egyetértés.

15
A Parlamentek elterjedése

• A 12. századtól kezdve egész Európában elterjedt
  ez a fajta politikai intézmény. Ma még vita
  folyik, hogy egyszeruen másolták az egyes
  helyeken felbukkanó mintát, vagy a körülmények
  hasonlósága hívta életre a hasonló intézményt.
• Így az elso Parlamentek Spanyolországban indulnak
  el Barcelona (1192), majd 1215 Anglia (Magna
  Charta) Portugália, Szicília, Franciaország,
• 1295-tol kezdve Angliában folyamatosan muködni
  kezd.
• Ami érdekes, hogy sajátos minta kezd létrejönni,
  amely arra utal, eltéro módon fejlodik észak,
  dél, és kelet Európa

16
A Parlament aktivitási index

• Az aktivitási index - egy évszázad alatti
  Parlamenti események száma - Európa három régiója
  eltéroen fejlodik
• Dél-Európában a 12. század és a 18. század között
  egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a
  15. században éri el, majd a Parlament aktivitási
  index visszaesik.
• Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia,
  Svédország, Svájc) viszont a 16. századig
  egyenletes a növekedés és magas szinten
  stabilizálódik.
• Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás
  és a 17-18. században visszaesik.

17
A hatalommegosztás szervezeti formái

• A szuverén és tejhatalmú uralkodó átenged
  jogokat, hogy behatárolt területen, a szervezodés
  szabadon határozhassa meg muködését. Így jön
  létre az átengedett szuverenitás európai
  jelensége
• Szabad városok
• Szabad céhek,
• Szabad vallási közösségek
• Szabad egyetemek,
• Szabad társaságok (Akadémiák)
• Szabad vállalkozások
• A vállalat-alapítás sokáig úgy történik, hogy az
  uralkodók, majd a Parlament Charter-t
  bocsátott ki. Ez egy írásos dokumentum, amely
  privilégiumot és vagyont ad bizonyos tevékenység
  ellátásához, és szabályozza a muködést.

18
Jean Bodin (1529-1596) A szuverenitás elmélete

• Bár a szuverenitás egy konkrét uralkodóban
  testesül meg, a szuverén (már) nem egyszeruen
  egy konkrét uralkodó, még csak nem is egy
  dinasztia hatalmi jogcíme, hanem egy
  államhatalomhoz kötött dolog.
• A vállalat és a vállalkozás metaforáját
  használva ekkor válik az uralkodó vállalkozása
  (amely az övé, és azt tesz vele amit akar), a
  személyétol és annak változásától elválasztott
  léttel bíró vállalattá, amely önálló jogi (és
  hatalmi) léttel bír.
• Jól látszik ez, amikor a külpolitikai
  vonatkozásról esik szó. A külso szuverenitás azt
  jelenti, hogy egy állam más államokhoz való
  viszonyában önálló, és független.
• Más hatalmak, és államok nem parancsolhatnak
  neki, nem szabhatják meg mint tegyen, vagy ne
  tegyen, mi történjen az adott országban.
• A szuverenitás fogalmát napjainkban jószerével
  éppen ebben a külpolitikai értelemben használják.

19
Grotius (1583-1645) - A háború és béke jogáról

• A jogtörténet egyik fontos forrása, amely a
  nemzetközi jog alapját képezi mind a mai napig.
• Azon szabályok összefoglalása, amelyet az államok
  követnek háborúik, és békekötéseik során, illetve
  kereskedelmi szerzodéseikben.
• Sok olyan elvet fogalmaz meg, amely a humanitás
  minimumára vonatkozik a foglyokat nem szabad
  megölni, a lakosságot nem szabad lemészárolni, a
  megszállt területeken civilizált módon kell
  viselkedni.
• A világ - Grotius szerint - szuverén államokból
  áll, az államok nem adhatnak parancsot egymásnak,
  nem avatkozhatnak egymás belügyeibe. Egyenlo
  jogi szubjektumként kell elismerniük egymást, még
  ha nem egyenlo hatalmúak is.
• Ellentétben Hobbes-al, azt állítja a hatalmi
  eroszak nem teremt jogot, az államok közötti
  viszonyokban meghatározók a szerzodések, a
  kölcsönös elismerés rítusai, és kell egy külön
  jog, amely a kapcsolatukat vezérli.

20
Az újkor a westfaliai béke (1648)

• A középkorban Európa az uralkodók Európája. A
  westfaliai békétol kezdodoen Európa a szuverén
  államok Európája.
• Nem uralkodók, vagy azzá válni akaró személyek,
  hanem szuverén államok állnak szemben.
• Az államok (és uralkodóik) megszabadulnak a
  katolikus egyház felügyeletétol is.
• A nemzetközi kapcsolatok elrendezésének új
  módjait vezetik be, amely lehetové teszi a
  konfliktusok békés és a közösség érdekében álló
  rendezését.
• A vallási háborúk kora lejárt.

21
Thomas Hobbes (1588-1679)

• Az állami közösséget megelozo korszak tehát nem
  harmónia, és aranykor, hanem éppen
  ellenkezoleg, az állandó konfliktusok világa.
  (Bellum omnia contra omnes). Mivel azonban az
  ember nemcsak ösztönnel, de ésszel is
  rendelkezik, képes elore látásra és saját
  érdekében véget vet ennek a természetes
  állapotnak.
• Létrehozza a társadalmi szerzodést, amelyben
  minden egyes ember lemond arról, hogy
  természetébol fakadó önérvényesítésre irányuló
  jogait gyakorolja, és átruházza azt egy szuverén
  uralkodóra (amennyiben az össze többi ugyanígy
  tesz).
• Az ennek megtörténtével egyetlen személlyé
  egyesült sokaságot ÁLLAMNAK, (CIVITAS-nak)
  nevezzük. És így születik meg az a nagy LEVIATÁN
  .. az a halandó isten, amelynek a hallhatatlan
  isten fennhatósága alatt békénket, és
  oltalmunkat köszönhetjük.
• Ezzel az aktussal a szuverént akár egyetlen
  személyben, akár egy korporációban testesül meg
  abszolút hatalommal ruházzuk fel. De a
  szerzodésben mindkét részrol jogok és
  kötelezettségek vannak, és vizsgálható a
  szerzodésszegés, és a szerzodések
  újratárgyalhatók.

22
Locke (1632-1704) A liberális jogállam
alapelvei

• Aki így gondolkodik (t.i. lemondana jogairól egy
  abszolút hatalommal rendelkezo uralkodó javára),
  az azt képzeli az emberek olyan balgák, hogy
  nagy gonddal igyekeznek elkerülni azokat a
  bajokat , amelyeket a görények vagy a rókák
  okozhatnak nekik, viszont belenyugszanak abba,
  hogy oroszlánok falják fel oket.
• A legfobb hatalom a törvényhozói hatalom de o
  sem rendelkezhet teljesen önkényesen az emberek
  életével és tulajdonával.
• Az igazságszolgáltatásnak kihirdetett és állandó
  törvények alapján és felhatalmazott és ismert
  bírók útján kell az igazságot szolgáltatni.
• Még adót is csak képviseletért cserébe lehet
  szedni. Ez lesz a amerikai tartományok
  lázadásának indítéka.

23
Montesquieu a hatékony állammuködésrol

• Ha a törvényhozói hatalom a végrehajtói
  hatalommal ugyanabban a személyben vagy
  ugyanabban a hatósági testületben egyesül,
  nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani az
  ilyen uralkodó vagy az ilyen zsarnoki testület
  zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki
  módon fogja végrehajtani.
• Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom
  nincs elválasztva a törvényhozó, valamint a
  végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a
  törvényhozói hatalomhoz kapcsolódnék, az
  állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom
  önkényes lenne, mert a bíró is törvényhozó volna.
  
• Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz
  az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán
  a hatalom szabjon határt a hatalomnak. .. De
  minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy
  foembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a
  testülete gyakorolná a három hatalmat.
• Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a
  végrehajtói és a bírói hatalmat.

24
Montesquieu a hatalom gyakorlóiról

• A törvényhozói hatalomban népképviselok ülnek. Ám
  a képviseloknek olyan embereket kell
  megválasztani - Montequieu szerint akik
  alkalmasak az ügyek megvitatására. Ehhez elég
  muveltnek kell lenni, a kello muveltség
  megszerzésének feltétele azonban a szükséges
  mennyiségu vagyon.
• A népnek joga van képviseloket küldeni a
  Parlamentbe, de csak annyiban vesz részt a
  kormányzásban, hogy a neki legjobb képviseloket
  megválassza. Lehet, hogy nem képes bonyolult
  kérdéseket megérteni és megoldani, de arra igen,
  hogy megítélje kik képviselik majd megfeleloen.
  

25
J.J Rousseau (1712-1778) a társadalmi szerzodés
alapelve

• Minden személy, valamennyi képességével együtt
  az általános akarat legfobb irányítása alatt
  egyesül, és mindenkit testületileg az összesség
  elkülöníthetetlen részévé fogadunk.
• A fohatalom az egész népnél marad ez a
  népszuverenitás alapgondolata.
• Az egyének egymással mint magánszemélyekkel
  szemben úgy lépnek fel, mint a fohatalomban
  egyaránt részes jogalanyok, a fohatalommal
  szemben pedig mint kötelességekkel bíró
  állampolgárok.
• A ketto a köz általános érdeke, és az egyén
  magán érdeke ellenmondásba is kerülhet. A
  magánszemély, - mint burzsoá - a közvetlen
  hasznára tekint, és azt szeretné, hogy az állam
  biztosítsa számára magánérdekeinek szabad
  követését. Mint állampolgár citoyen azonban a
  köz érdekét kell szem elott tartsa, alá vetve
  magát a közjó céljainak és az ezt kifejezo
  közakaratnak.

26
Rousseau a kívánatos kormányzati formáról

• A népszuverenitás elve miatt minden társadalmi
  rend alapja köztársaság lehet csak, de a konkrét
  kormányzati forma nagyon eltéro lehet.
  (Kormányzaton egyébként o az alattvalók és a
  fohatalom közzé iktatott közvetíto testületet
  ért.)
• Beleütközött egy sajátos ellenmondásba miközben
  a törvényhozás szerepe csak a népet illetheti
  meg, a leghatékonyabb kormányzati forma o így
  vélte az lehet, amikor egyetlen személy tartja
  kezében a kormányrudat.
• Ám egy községnél nagyobb egységnél gyakorlatilag
  nem megvalósítható a népgyulés. Ha volna nép,
  amely csupa istenekbol állna, az a nép
  demokratikus kormányzat alatt élne.
• Szerinte egy olyan képviseleti demokrácia a
  leghatékonyabb, amelyben az arisztokrácia
  uralkodik. A népé a törvényhozói hatalom, a
  végrehajtói hatalmat viszont a vagyonosok és a z
  arisztokrácia gyakorolja.
• A legjobb és a legtermészetesebb rend az, amikor
  a legbölcsebb emberek kormányozzák a tömeget,
  feltéve, hogy bizonyosan a sokaság javát nézik,
  és nem saját hasznukat.

27
Az amerikai körülmények egyedi volta

• Az USA szövetségi államok számára az volt a
  kérdés hogyan szervezodjön meg egy nagy
  kiterjedésu, sok, alapvetoen egyenlo jogokkal
  rendelkezo ember politikai közösségét úgy, hogy a
  sokféle érdeket képviselni tudják, elkerüljék
  valamiféle zsarnokság létrejöttét, praktikus
  döntéseket és muködoképes törvényeket hozzanak.
• Minderre nem volt történelmi példa. Akik
  köztársaságként muködtek (pl. Athén vagy Velence)
  azok kicsik voltak és a polgárok száma is kicsi
  volt. Azok viszont, akik nagyok voltak
  (Franciaország vagy Anglia, de még Hollandia is)
  azok alapvetoen monarchiák voltak.

28
A két korlát

• Az amerikaiak számára teljesen elfogadhatatlan
  volt az európai rendszerben akkor érvényes
  kormányzati forma két - akkor még
  megkérdojelezetlen - alapeleme a monarchia
  (királyság) és az örökletes nemesség
  (arisztokrácia),
• A monarchiát úgy jellemezték, mint egy egyetlen
  ember abszolút hatalma, aki hol bolond, hol
  hipokrita, hol zsarnok minden esetben
  kibékíthetetlenül ellentmond a köztársaság
  elveinek. A monarchia az embereknek a hatalomból
  és a döntésekbol való folytonos kirekesztettségét
  kínálja csak (J. Madison)
• A köztársaság politikai rendszerét úgy fogták
  fel, mint a teljes tagadását bármiféle nemesi
  címnek vagy örökölt rangnak. Az arisztokráciát
  a természet törvényei elleni ténynek tekintem,
  amelyet maga a Természet fog lerombolni. (Th.
  Paine)

29
A megoldandó feladatmuködoképes megoldást találni

• A modern köztársaság intézményes formáját
  keresték, amely megoldást kínál a állam, a
  törvényhozás és a döntéshozás neutralitására (a
  részrehajló döntés elkerülésére) úgy, hogy nem
  veszélyezteti a hatalom szuverenitását (nem vezet
  szétaprózottsághoz) és nem tagadja és szünteti
  meg az érdekek és értékek sokféleségét, amely egy
  nagykiterjedésu és demokratikus társadalomban
  szükségképpen létezik.
• A legnagyobb hiányossága a Köztársaságoknak,
  amit eddig még nem tudtak leküzdeni, olyan
  részrehajlás nélküli és szenvedély nélküli
  döntobíró (szerepének érvényesítése M.Gy. ),
  aki mindenki számára elfogadhatóan tud ítélni egy
  szenvedélyektol és eltéro érdekektol szabdalt
  társadalomban
• J. Madison

30
A megoldás felé vezeto út

• A köztársaság megnevezés csak olyan társadalmat
  illethet meg, amelyben a kormányzat az összes
  hatalmát közvetlenül vagy közvetve az emberek
  többségétol származtatja.
• Nagyon fontos, hogy egy ilyen kormányzat a
  hatalmát a társadalom többségétol nyerje és nem
  csak valamely privilegizált osztály kisebb számú
  képviselojétol, másként a kevésszámú nemes
  elnyomást gyakorolhatna kisajátítva a hatalmat.
• Ennek érdekében elképzelheto és megvalósítandó
  egy képviseleti rendszer, amely a legtöbbeknek
  lehetové teszi a megválaszthatóságukat.
• Köztársaságon én képviseleten alapuló
  kormányzati rendszert értek. J. Madison

31
A képviseleti demokrácia

• Maga a képviseleti demokrácia kifejezést Hamilton
  használta eloször 1777-ban egy levelében.
  Európában ezzel csaknem egyidejuleg használta
  Condorce 1787-ben. A francia forradalom kezdetén
  elterjedt elsosorban a helyi szinten, mint
  városok kormányzásának modellje.
• A képviseleti demokrácia támogatói bizonyos
  alapértékekben egyetértettek
• Olyan állami intézményeket kell létrehozni,
  amelyekben együtt tudnak élni a képviselet és a
  közvetlen részvétel módjai,
• Elutasítják az abszolút monarchiát, az örökletes
  politikai részvételt, és a közvetlen népuralmat.
• A részvétel egy olyan intézmény, amely lehetové
  teszi, hogy a civil társadalom bármely része
  képes legyen választott politikai identitása
  alapján politikailag megszervezodni, és ezen
  keresztül befolyásolni az adott ország
  politikáját.

32
A képviseleti demokrácia lényege

• Feltételezve még, hogy minden athéni polgár
  Szókratész lett volna is, minden athéni
  összejövetel tömeg-gyulés (mob) volt. Madison
• Ezzel szemben egy hatékonyan muködo képviseleti
  kormányzati rendszerben végül is az egyéni
  érdekek is hatékonyabban érvényesülhetnek. Egy
  ilyen rendszerben a gondnoknak kijelölt
  személyeket maguk az emberek választják és
  ellenorzik.
• Egy ilyen rendszer képes arra, hogy bölcs
  döntéseket, jó törvényeket hozzon miközben
  megfeleloen nem-részrehajló - mert képes arra,
  hogy sokféle véleményt és érdeket egyesítsen.
• Ezen túlmenoen egy ilyen versengo képviseleti
  rendszer biztosítja, hogy éppen azok jussanak a
  kormányzás intézményéhez, akik megfelelo
  ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, és
  akik ilyennel nem rendelkeznek, azok
  kiszelektálódjanak.

33
A francia forradalom tanulságai

• A gondolkodók óvatosan lesznek a teljhatalommal
  szemben, függetlenül attól, annak gyakorlója a
  király, vagy a nemesek egy csoportja, vagy akár a
  nép!
• Óvatosak lesznek a képviselet és a végso hatalom
  elkülönítésében,
• Ráébrednek az intézményi szabályok fontosságára,
  miként muködtetheto a rendszer, és miként
  ellenorizhetok a választott képviselok
• Megno az igény az egyén jogainak biztosítására, a
  kisebbség jogainak védelmére a többséggel
  szemben,
• Megno az igény egy intézményes ellensúlyokkal és
  az átláthatóság és ellenorizhetoség lehetoségeit
  megteremto kormányzási modell megalkotásának.

34
Alexis de Tocqueville (1805-1859)

• A teljhatalom, úgy tunik számomra rossz és
  veszélyes dolog önmagában véve. Gyakorlása
  szerintem meghaladja bármely ember eroit, csupán
  Isten lehet veszély nélkül mindenható, mivel
  bölcsessége és igazságossága mindig felér
  hatalmával. A földön tehát nincs hatalom, mely
  önmagában véve olyan tiszteletre méltó lenne és
  oly szent jogokkal felruházott, hogy hagyhatnám
  cselekedni ellenorzés nélkül., és uralkodni
  korlátozás nélkül. Amikor azt látom , megadják a
  korlátlan cselekvés jogát és lehetoségét valamely
  hatalomnak , hívják azt népnek, vagy királynak,
  demokráciának vagy arisztokráciának,
  gyakorolhatják monarchiában vagy köztársaságban ,
  így szólok Itt a zsarnokság csirája s elindulok,
  hogy más törvények alatt éljek.
• A. de Tocqueville. A demokrácia Amerikában.
  Gondolat 1983. 220. oldal

35
Benjámin Constant (1767 1830)

• Szembeállítja a klasszikus politikai szabadságot,
  amely a közvetlen részvételre épít, és a
  liberalizmus szabadságát, amely a politikától
  való szabadságot hangsúlyozza.
• Mi már nem élvezhetjük az ókoriak szabadságát.,
  amelynek lényege a kollektív hatalomban való
  tevékeny és állandó részvétel volt. A mi
  szabadságunknak a magán-függetlenség békés
  élvezetében kell állnia
• B. Constant A régiek és modernek szabadsága.
  248.
• A szabadság mindenek elott az egyén szabadsága,
  éspedig a magánélet biztosított autonómiája
  értelmében, amelynek szféráját minden politikának
  tiszteletben kell tartania.
• Ezért elfogadja a népszuverenitás elvét, de nem
  fogadja el korlátlanságát. Az írja Könnyu a
  hatalomnak a népet mint alattvalót arra
  kényszerítenie, hogy uralkodóként azt az akaratot
  nyilvánítsa ki, amelyet elrendelnek neki A
  népszuverenitás nem korlátlan , terjedelmét azok
  a határok szabják meg, amelyet az igazságosság,
  és az egyének jogai jelölnek ki. Egy egész nép
  akarat sem teheti igazságossá azt ami
  igazságtalan.

36
John Stuart Mill

• Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogos lehet
  egy civilizált közösség bármelyik tagjával
  szemben akarata ellenére eroszakot
  alkalmazni mások sérelmének megakadályozása.
• Az egyén csak annyira felelos a társadalomnak,
  amennyi viselkedésébol másokat érint. Mindabban
  ami csak ot érinti jogos függetlensége korlátlan.
  Önmagának saját testének és lelkének mindenki
  korlátlan ura
• Nincs joga egyetlen embernek vagy emberek
  egyetlen csoportjának sem, hogy eloírja egy
  felnott ember számára, hogy mit tehet életével a
  saját érdekében, vagy mit kell tennie vele

37
A hatalommegosztás evolúciója a gazdaságban (1)

• Az ilyen (részvény) társaságok igazgatói azonban
  írta a kor gazdaságfilozófiáját leíró,
  napjainkban is sokat idézett, A. Smith, - mások
  pénzének a kezeloi és nem a sajátjukénak, ezért
  nem várhatjuk el tolük, hogy olyan aggodalmas
  éberséggel figyeljenek rá, mintha egy
  magánvállalkozás tulajdonosaiként figyelnének a
  saját pénzükre. Mint a gazdag ember intézoi,
  hajlamosak a kisebb kérdésekben nem uraik
  érdekeit szem elott tartva dönteni, és igen
  könnyen osztanak maguknak is részt belole.
  Többé-kevésbé mindig gondatlanság és pazarlás
  jellemzi egy ehhez hasonló vállalat ügyeit.

38
A hatalommegosztás evolúciója a gazdaságban (2)

• A vállalatokban egymás tevékenységét folyamatosan
  ellenorzo hatalmi ellensúlyok rendszerét
  alakítottak ki. Ez azt jelentette, hogy a
  tulajdonosok érdekeik biztosítására fékeket,
  ellensúlyokat, egymást ellenorzo belso vállalati
  szervezetek egész rendszerét teremtették meg. Az
  így létrejött intézmény-rendszert és muködésmódot
  jelöli a vállalati kormányzás (angol
  kifejezéssel, corporate governance)
  fogalomrendszere.

39
M. Weber a politika és az állam

• Az uralmi szervezetet akkor és annyiban nevezzük
  politikai szervezetnek, ha és amennyiben
  rendjének érvényességét egy megadható földrajzi
  területen belül az biztosítja, hogy az ügyeket
  igazgató csoport folytonosan fizikai kényszert
  alkalmaz, és fizikai kényszer alkalmazásával
  fenyeget.
• Az üzemként muködo politikai intézményt államnak
  nevezzük, ha és amennyiben igazgatási csoportja a
  rend érvényre juttatásában eredményesen
  alkalmazza a legitim fizikai kényszer
  monopóliumát.
• Az állam az az emberi közösség, amely egy
  meghatározott területen belül (sikerrel) veszi
  igénybe a legitim fizikai eroszak monopóliumát.

40
A bürokratikus szervezetek

• Max Weber fogalmazta meg azt az elméletet, hogy a
  modern fejlodés egyik legfontosabb jellemzoje a
  szervezetek fokozódó bürokratizálódása.
• A bürokrácia jellemzoi Weber szerint
• 1. a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás
  alapján szervezodik
• 2. a bürokratikus szervezetben egyértelmu uralmi
  hierarchia van pontos szabályok mondják meg, ki
  kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik
  engedelmességgel
• 3. a bürokratikus szervezetben pontos szabályok
  szerint történik az elorelépés
• 4. az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok
  szerint intézik
• 5. az ügyintézésrol írásos dokumentumok
  születnek
• 6. a bürokraták teljes munkaidos állásban, és
  kereset fejében dolgoznak
• 7. a bürokratikus ügyintézésben a jutalom és a
  büntetés végrehajtásában - a kapcsolatok
  személytelenek.

41
A karizmatikus vezér és a parlamentáris demokrácia

• A karizmatikus vezért Webernél korlátozzák a
  parlamentáris demokrácia keretei, és ki van téve
  a nyilvános kritika lehetoségének. Ez a garancia
  a tekintélyelvu uralom ellen.
• A karizmatikus vezér kategorikus imperatívusza
  (feltétlen etikai elve) Weber szerint
• Cselekedj úgy, hogy cselekedeted maximáját ki
  merd tenni a kritikának! Cselekedj úgy, hogy
  számot tudjál adni e maxima megvalósíthatóságáról!
  

42
Hatalommegosztás a 20. században

• Mind a gazdaság, mind pedig a politika
  szférájában azzal a problémával kell szembe
  nézni miként kormányozható egy olyan
  szervezodés, amelynek, ha az vállalat, akkor több
  százezer részvényese, ha pedig állam, több millió
  (pl. Magyarországnak, 8 millió) szavazásra
  jogosult polgára van.
• Hogyan biztosítható tehát az, hogy óriási számú
  kedvezményezett tulajdonos, vagy
  szavazó-polgár érdekeit a szervezodés
  irányítására és ügyeinek intézésével megbízott
  emberek a választott vagy kinevezett vezetok
  folyamatosan és az érdekek minél teljesebb
  teljesülésére összpontosítva, szem elott tartsák.
• Ezt a kérdést mindkét esetben ugyanaz a tény
  indokolja az érintettek
• nem látja át a helyzetet,
• nem veszi a fáradságot, hogy körültekintoen
  tájékozódjon,
• nem megy el a közgyulésre/választásra,
• egyáltalán nem fordít idot, és energiát, hogy
  tulajdonával/államával törodjön, legfeljebb
  sopánkodik, vagy átkozódik, amikor a csod, vagy a
  válság bekövetkezett.
• A helyzet megoldására a politika és a
  vállalkozások tudománya külön utakon járva, de
  egybehangzó megoldást találtak és ez az
  intézményes hatalommegosztás.

43
A kormányzás a jogok (ösztönzok), és a
korlátok (ellensúlyok) összehangolása

• A szabályok garantálják a különféle
  döntéshozóknak, hogy a törvény keretei között
  szabadon döntsenek, és ne kelljen tartani a
  pertol, mindaddig amíg döntéseket a jó-szándék,
  akcióikat pedig a racionalitás és a gondosság
  vezérli,
• A kormányzás intézménye egyben védi a vállalat
  önállóságát, ami azt jelenti, hogy a vállalatnak
  nem kell tartani a bíróság beavatkozásától
  mindaddig amíg a döntéseket a tulajdonosok
  érdekében, és megfelelo gondossággal hozzák,
• Ugyanakkor a kormányzás szabályai és folyamatai
  egyben korlátokat és ellensúlyokat is beépítenek
  a döntési és végrehajtási folyamatokba, amelyek
  határt szabnak az autonómiának, kiszurni
  igyekeznek az esetleges felelotlenséget, és
  önérdek érvényesülését.

44
A hatalom-megosztás a 2. világháború után

• A választópolgárok száma újra ugrásszeruen megno
  (életkor lecsökken, a vagyoni cenzus megszunik,
  nok is szavazati jogot kapnak)
• Az új választók érdekeltsége lecsökken - nincs
  idejük, érdekeltségük, és tapasztalatuk
  kérdéses, miként érvényesíthetok az érdekeik,
• Kezdetben eros az ösztönre alapozott választói
  döntés vagy az ettol való félelem a
  munkásosztály vagy a parasztság esetén.
  Fokozatosan azonban nagyon összetett
  érdekstruktúra alakul ki, amely a választói
  döntést nehézzé teszi, bonyolulttá és nehezen
  átláthatóvá teszi.
• Emiatt fokozatosan újra elotérbe kerül a törzsi
  logikára, az evolúciós reflexekre építo választói
  befolyásolás

45
Az intézményes hatalommegosztás elemei

• A fokozatosan elbizonytalanodó választó érdekében
  mint a gazdaságban egy finoman
  kiegyensúlyozott rendszer formálódik ki. Ennek
  legfontosabb elemei
• Parlament (ellenzékkel), Kormány,
• Elválasztott hatalmi ágak,
• Alkotmánybíróság, Köztársasági elnök (Király),
• Nemzeti Bank,
• Állami Számvevo Szék,
• Média (a 4. hatalmi ág),
• Érdekképviseleti szervezetek, önkormányzatok,
• KSH, MTA,

46
A hatalommegosztás intézményei a 20. században

• Különbözo országok, a hatalommegosztás -
  történelmi hagyományaik által is befolyásolt -
  kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét
  muködtetik.
• Így van a mindenkori Kormány, és annak a
  különbözo hatalmi jogosultságú vezetoje, van a
  Parlament, a maga ellenzékével.
• Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király),
  van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti
  Bank, és független Állami Számvevoszék.
• Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA -
  amelyek gyujtik, rostálják, és a nyilvánosság elé
  tárják a társadalom állapotára vonatkozó
  ellenorzött információkat.
• Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói
  szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek,
  akik a mögöttük álló társadalmi csoportok
  érdekeire tekintettel egy Kerek-asztal mellett
  azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér.
• És persze ott van a média, amely közreadja a
  tényeket és a véleményeket attól függetlenül
  teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak,
  foként pedig, a fohatalomnak.

47
A kormányzás legfontosabb alapelvei

• A jogkörök átruházásának átgondolt megvalósítása,
  
• Fékek és ellensúlyok létesítése és muködtetése,
• A szakszeru döntéshozatal biztosítása,
• A felelosség/elszámoltathatóság biztosítása,
• Az átláthatóság érvényesítése,
• Az összeférhetetlenség biztosítása,
• Az ösztönzok átgondolt, összehangolt és
  rendszerszeru alkalmazása

48
A kormányzás minoségének mérése a politika
szférájában

• Egyre több nemzetközi szervezet méri, követi
  nyomon különbözo szemszögbol alakulását
• Worldwide Governance Index (WGI - Good governance
  Index),
• The Economist Intelligence Unit - Demokrácia
  Indexe,
• Freedom House - Freedom Index
• Transparency International - Corruption
  Perception Index

49
Az országok hatékony kormányzásának hat
dimenziója

• 1. Az állampolgárok hangja és a vezetés
  beszámoltathatósága
• Annak mértéke, amennyire az állampolgárok részt
  vehetnek saját kormányuk megválasztásában,
  amennyire ellenorizni tudják azt a politikai
  intézményeken, a sajtón, és a saját
  szervezodéseiken keresztül,
• 2. A politikai stabilitás és az eroszak és
  fenyegetettség hiánya
• Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat
  destabilizálható és megdöntheto alkotmányellenes,
  és eroszakos módszerekkel, beleértve a
  terrorizmust és hétköznapi eroszak hatására,
• 3. A kormányzati hatékonyság
• A közszolgálati javak minoségének mértéke, az
  állampolgárok számára szükséges szolgáltatások
  minosége és a hozzáférhetoség, a politikai
  nyomástól való függetlenség, a politikai
  szabályok és a törvények megfeleloségének mértéke
  

50
Az országok hatékony kormányzásának hat
dimenziója

• 4. A szabályozás és a szabályozottság minosége
• Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat
  képes ésszeru, és az állampolgárok, és a
  vállalkozások tevékenységét hatékonyan szabályozó
  politikák, és eloírások (törvények) létrehozására
  és muködtetésére,
• 5. A törvények hatalma
• Annak mértéke, amennyire a polgároknak, és a
  társadalom különbözo szervezodéseinek bizalma van
  a különbözo szintu kormányzatok által meghozott
  szabályokban, és azok érvényesülésében, mennyire
  képes az adott társadalom kikényszeríteni a
  szabályok és törvények betartását, a bunözés és
  az eroszakos cselekedetek kezelése a rendorség,
  és a bíróság által,
• 6. A korrupció mértéke, és kontrollja
• Annak mértéke, amennyire a különbözo szintu
  kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek
  vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során
  elonyben részesítik a saját zsebüket a köz
  zsebével szemben

51
WGI konkrét értékei Magyarország esetén
Magyarország 2006 2005 2004 2003
A polgárok hangja 1.14 1.18 1.25 1.25
Politikai stabilitás 0.73 0.85 0.81 0.99
Kormányzati hatékonyság 0.71 0.75 0.82 0.86
Szabályozási hatékonyság 1.10 1.11 1.13 1.15
Törvények hatalma 0.73 0.72 0.83 0.82
Korrupció mértéke 0.51 0.60 0.67 0.63
52
A WGI (2006) összehasonlítható adatokkal
Dánia Magyarország Csehország
Polgárok hangja 1.72 1.14 0.96
Politikai stabilitás 0.82 0.73 0.75
Kormányzati hatékonyság 2.29 0.71 1.01
Szabályozási hatékonyság 1.81 1.10 0.95
A törvények hatalma 2.03 0.73 0.73
A korrupció mértéke 2.39 0.51 0.36
53
A felelos kormányzás koncepciója a politikában

• Nem a jó kormányzó, nem a hatékony kormány, hanem
  a felelos kormányzás a fontos!
• Minden boldog család egyformán boldog, minden
  boldogtalan a maga módján az.
• Tolsztoj Anna Karenina

54
Új részeket

• Belerakni összefoglalóként Amerikát
• Belerakni az új angol anyagot a képviseleti
  demokrácia létrejötte,
• Belerakni a angol választást
• A 21. század problémája a végso tulajdonos nem
  figyel és nem ellenoriz ..
• Belerakni kérdésként a katalán választásokat

55
Az európai dominó
56
A bürokrácia hátrányai Weber szerint

• Ugyanakkor Weber világosan látta a bürokrácia
  hátrányait, és erre vonatkozó felvetéseit azóta a
  szociológiai kutatások messzemenoen igazolták
• 1. A bürokrácia alaptendenciája a növekedésre
  való törekvés minél nagyobb a beosztottak száma,
  annál nagyobb a bürokratikus vezeto tekintélye.
  (Parkinson törvénye!)
• 2. Az eloléptetési szabályok ahhoz a képtelen
  helyzethez vezetnek, hogy mindenki addig
  emelkedik a hierarchiában, míg olyan szintre nem
  jut, ahol már nem tud megfelelni feladatának.
  (Mindenki eléri saját inkompetencia szintjét!)
• 3. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett
  saját bürokratikus céljait követi maga a muködés
  válik létezése céljává.
• 4. A bürokráciában benne van az
  oligarchizálódási tendencia, (tehát, hogy a
  bürokratikus szervezet vagy egység vezetoje
  hajlamossá válik, hogy visszaéljen hivatali
  hatalmával). (Robert Michels)
• 5. Mindezek miatt a bürokratikus szervezetek
  hajlamosak merevvé válni.

57
A bürokrácia mint a modern társadalom vasketrece

• A bürokrácia esetében Weber szerint azzal lehet
  dolgunk, amit elszabadult racionalitásként
  jellemzett vagyis hogy egy eredetileg racionális
  intézmény, képzodmény átfordul önmaga
  ellentétébe, és alapvetoen irracionálissá válik.
• Így az öncélúvá váló bürokratizálódást úgy is
  nevezte (a Gazdaság és társadalom címu
  muvében), mint a társadalom vasketrece, a
  szolgaság háza.
• Weber szerint a modern társadalom elott álló
  egyik nagy kihívás éppen az, hogy az eredetileg
  racionális funkcióval bíró, mostanra azonban
  lényegileg irracionális funkciókat hogyan tudja
  visszanyesni, illetve megint racionálissá tenni.

58
Mit is jelent mindez?

• Police and crime commissioners will be able to
  appoint, and if necessary dismiss, chief
  constables. They will also be responsible for
  holding their local police forces to account and
  setting the budget, including the council tax
  precept.
• They must engage with the public and consult with
  victims when setting the policing priorities in
  their local area. However the chief constable
  retains direction and control of their police
  force.
• The PCC role replaces existing local police
  authorities which are made up of 17 elected and
  appointed members including councillors and
  magistrates.
• New police and crime panels of 12-20 people in
  each area will hold the PCC to account, with a
  slightly different set-up in Wales.

59
Az állam elméletei

• 1. Organikus elméletek
• Az állam olyan mint az organizmus amelynek
  különbözo részei vannak. A világ természetes
  rendjébe illeszkedik, és nem ideiglenes és
  megváltoztatható dolog. El kell fogadni, és bele
  kell nyugodni. J. of Salisbury
• 2. Szerzodés elméletek
• Megállapodás, amelyet a szerzodo felek
  letárgyalnak, a jogokat és kötelezettségeket
  elfogadják, és ezeket, ha valamelyik fél akarja
  újratárgyalhatják. Padovai Marsilius

60
Padovai Marsilius (1290-1343) A béke védelmezoje

• Az ember nem egyszeruen természetébol fakadóan
  közösségre szoruló lény, hanem a felismerés
  erejénél fogva is. Egyesülése tehát akarati
  aktus, az emberek hozzák létre tudatos
  megállapodással. Megalkotják az együttélés
  szabályait is, a törvényeket. A törvények azonban
  attól valódi törvények, hogy kényszeríto hatalom
  áll mögöttük. A törvény ismérve tehát nem az,
  hogy megfelel-e valamilyen felsobb erkölcsnek,
  hanem, hogy mögötte áll-e a közösség kényszeríto
  akarata. Enélkül az ésszeru szabály nem törvény,
  míg a rossz törvény is törvény, ha
  kikényszerítheto. A törvényhozó ezért csak a
  polgárok többsége lehet, s bár ezt átruházhatja a
  társadalom vezeto rétegére, ez az átruházás csak
  feltételes lehet.