Politikai eszmet

1
Politikai eszmetörténet

• 11. Eloadás
• A 20. század politika-történetének trendjei és
  meghatározó alakjai

2
M. Weber a politika és az állam

• Az üzemként muködo politikai intézményt államnak
  nevezzük, ha és amennyiben igazgatási csoportja a
  rend érvényre juttatásában eredményesen
  alkalmazza a legitim fizikai kényszer
  monopóliumát.
• Az egyes uralmi formákat az különbözteti meg,
  milyen módon igazolják uralmukat. A
  legitimitásnak három tiszta típusa van a
  tradicionális, a karizmatikus, és a
  legális-racionális legitimitás.
• A tradicionális uralom az örök tegnap
  tekintélyén, a hagyományokon alapul.
• A karizmatikus uralom egy vezér rendkívüli
  képességeibe vetett hiten alapul.
• A legális uralom a tételes pozitív jogrendre, a
  szabályozott eljárások alapján muködo
  bürokratikus államigazgatási apparátus muködésére
  épül.

3
Mit jelent a bürokrácia Weber szerint?

• a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás
  alapján szervezodik
• a bürokratikus szervezetben egyértelmu uralmi
  hierarchia van pontos szabályok mondják meg, ki
  kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik
  engedelmességgel
• a bürokratikus szervezetben pontos szabályok
  szerint történik az elorelépés
• az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok
  szerint intézik
• az ügyintézésrol írásos dokumentumok születnek
• a bürokraták teljes munkaidos állásban, és
  kereset fejében dolgoznak
• a bürokratikus ügyintézésben a kapcsolatok
  személytelenek.

4
A bürokrácia hátrányai Weber szerint

• 1. A bürokrácia alaptendenciája a növekedésre
  való törekvés minél nagyobb a beosztottak száma,
  annál nagyobb a bürokratikus vezeto tekintélye.
• 2. Az eloléptetési szabályok ahhoz a képtelen
  helyzethez vezetnek, hogy mindenki addig
  emelkedik a hierarchiában, míg olyan szintre nem
  jut, ahol már nem tud megfelelni feladatának.
• 3. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett
  saját bürokratikus céljait követi maga a muködés
  válik létezése céljává.
• 4. A bürokráciában benne van az
  oligarchizálódási tendencia, (tehát, hogy a
  bürokratikus szervezet vagy egység vezetoje
  hajlamossá válik, hogy visszaéljen hivatali
  hatalmával).
• 5. Mindezek miatt a bürokratikus szervezetek
  hajlamosak merevvé válni.

5
Robert Michels Az oligarchia vastörvénye

• Robert Michels német szociológus mutatott rá,
  hogy a tömegpártok belso folyamatait egy sajátos,
  nehezen kikerülheto törvény az oligarchia
  vastörvénye vezérli.
• Saját élettapasztalatai alapján döbbent rá, hogy,
  bármely nagy szervezet függetlenül tagjainak
  eredetileg idealista célkituzéseitol - a hatalom
  birtoklásáért folyó harcokban, egymással élesen
  szembeálló csoportok küzdelmének színterévé
  válik. Ebbol a harcból azután egy önzo, egyéni
  érdekeket követo és a hatalom minden áron való
  megtartására törekvo szuk csoport - az oligarchia
  - emelkedik ki.
• Minden politikai pártban írta folyamatosan
  belso hatalmi harcok folynak. Az oligarchiák
  minden tagja tele gyanakvással azok iránt, akik a
  hatalmi hierarchiába való belépésre aspirálnak,
  és ezeket nem egyszeruen elvtársaknak, hanem
  vetélytársakna tekinti, akik az o megszerzett
  pozícióit veszélyeztethetik, ahelyett, hogy
  megvárnék, amíg természetes módon meghalnak. (R.
  Michels. 1962. Political Parties.)

6
Az állam óriási üzemmé válásával összefüggo
problémák

• Miként viszonyuljunk az állam méreteinek és
  hatalmának a növekedéséhez?
• Miként ellenorizheto az egyre kiterjedtebb állam?
  
• Miként kezeljük, hogy a polgárok egyre nagyobb
  része kap választójogot, miközben egyre kevésbé
  érti mirol van szó? Elegendo-e a
  verseny-demokrácia modellje?
• Miként kezelheto az a probléma, hogy az embereket
  érzelmileg lehet befolyásolni és kevésbé a
  rációval,
• Miként kezeljük, hogy egyre több nem-választott
  szakérto kerül meghatározó helyzetbe, és egyre
  több idegen multinacionális szervezodés -
  aktor szól bele abba, ami eddig saját hatáskör
  volt.

7
Az állam kiterjedésének skálája
Egyenloség biztosítása
Aktivista funkciók
20. század

• Közösség-fejlesztés
• A környezet védelme,
• Ipar-politika
• A vagyon újraelosztása

19. század
A közösség fejlesztése

• Az oktatás szervezése
• A monopóliumok szabályozása,
• A biztosítás és a pénzügyek szabályozása,
• Társadalombiztosítása

Közepes funkciók
18. század
A szegények védelme,
A közös javak biztosítása
Minimális funkciók
16. század

• Védelem, és a rend biztosítása
• Tulajdon-jog védelme
• A gazdaság szervezése
• Infrastruktúra fejlesztése
• Közegészségügy

8
Az állam erosségének összetevoi
A fohatalom által kívánt politikák
megfogalmazásának és megvalósításának képessége,
A törvények betartatása, és kikényszerítése, a
rend biztosítása (rule of law) Hatékony
adminisztráció, A bürokrácia kézben tartása
(ami kell annak biztosítása, de minimalizálása és
beszámoltathatósága) A korrupció ellenorzése,
és kizárása, Az átláthatóság és
ellenorizhetoség fenntartása, Az állami
eroszak, és akciók legitimitásának biztosítása,
A szabálykövetés elérése az állampolgároknál
9
Elszabadult Leviatán

• A modern állam elképeszto monstrum klasszikus
  elodjéhez képest, ideértve az abszolutista
  államot is 1996-ban, a történelmi csúcsponton
  Németországban a GDP 50-át állami fogyasztás
  tette ki
• Az abszolutista Poroszországban amelyben az
  állam történelmileg hatalmas volt ugyanez az
  arány 4,9 volt,
• Az NSZK-ban 1950 és 1989 között 790 ezerrol 1,6
  millióra nott a köztisztviselok száma a 19.
  század elso felében a Németország nagy részét
  kitevo Poroszországban ez néhány ezer volt
• Az állam növekvo szerepe alapvetoen
  megváltoztatja a rá vonatkozó politikai,
  filozófiai megközelítéseket

10
A modern állam szerepei

• Az állam tetemes köztisztviseloi és
  közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a
  biztonságot szavatolja ami az állam
  tradicionális és változatlanul legalapvetobb
  feladata , hanem számos szolgáltatást is nyújt,
  strukturálja a társadalmat és a gazdaságot
• Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltéroen
  közelítik meg a fobb pártcsaládok (konzervatívok,
  szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetoen
  mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak és
  az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan
  csökkentek,
• Az állam a polgárai általi ellenorzése elvileg
  két módon történhet
• 1. a hatalomért versengo pártok ellenorzik, és
  tartják kordában egymást, azáltal, hogy
  mindegyiknek gondolni kell arra, elveszítheti a
  hatalmat, (Schumpeter demokrácia modellje)
• 2. a hatalommegosztás intézményei által
  történik meg a korlátozás és ellenorzés
  (Intézményi hatalommegosztás)

11
A Schumpeter-i demokrácia modell

• Schumpeter fogalmazta meg a demokrácia
  minimalista koncepcióját. Ennek lényege pártok
  versengenek a hatalomért, és a demokrácia azzal a
  lehetoséggel azonosítható, hogy, a polgárok, ha
  azt indokoltnak tartják, lecserélhetik az éppen
  hatalmon levoket.
• Ebben a rendszerben a demokrácia két legfontosabb
  tényezoje a politikai verseny léte és a polgárok
  választásokon való részvételének lehetosége.
• Az elso tényezo két elemet foglal magában a
  pártok létrehozásának jogát, és a politikai
  vélemény-formálás eszközeihez való szabad és
  egyenlo hozzáférést.
• A második elem meghatározó összetevoi a szavazás
  joga, a méltányos szavazási procedúra, a
  versenyzo pártok hozzáférése a közösségi
  forrásokhoz, és a szavazat mindenkire kiterjedo
  volta. Könnyen belátható azonban, még ha a
  demokráciát a választásokra szukítjük is, a
  valóságban két további tényezo befolyásolja
  mértékét.

12
A Schumpeter-i modell alkalmazása (1)

• Az elso tényezo az egyéni jogok helyzete az
  adott országban. Ezek, mint a vélemény-, a
  szólás-, és a szervezkedés szabadsága, a
  politikai verseny nélkülözhetetlen elemei.
• Ide tartozik, hogy
• a választók milyen mértékben kénytelenek
  fenyegetettséggel szembenézni,
• a médiának mennyire kell tartani politikai
  nyomástól,
• milyen mértékben van lehetoség a választások
  tisztaságának objektív ellenorzésére,
• az ezt végrehajtók milyen mértékben vannak kitéve
  politikai nyomásnak, stb.
• Mindegyik lényegesen befolyásolja a választások
  demokratikusságát.

13
A Schumpeter-i modell alkalmazása (2)

• A második tényezo a választásokon résztvevo
  egyének, szervezodések és pártok küzdoterének
  egyenlotlen volta.
• Az egyenlotlen politikai játék-tér arra a sok
  országban fellépo, bár eltéro fontosságú
  problémára utal, hogy az uralmon levo politikai
  erok, gazdasági kapcsolataikon, az állami
  bürokrácia mozgósítása útján, politikai
  hatalmukon keresztül
• a választásokra rendelkezésére álló forrásokat
  saját javukra csoportosíthatják át,
• a médiához való egyenlotlen hozzáférést
  idézhetnek elo,
• és sokféle jogi eszközt alkalmazhatnak az
  ellenzék tevékenységének korlátozására.

14
Egy példa a számszerusítésre

• A 0-100 pontos verseny-demokrácia skálán, a
  maximum közelében - 96-93 pont körül - találhatók
  a közmegegyezés irigyelt országai Svédország,
  Svájc, Norvégia, Kanada.
• A fejlett világ reprezentánsai Ausztrália,
  Németország, Franciaország, Ausztria, Anglia,
  USA, vagy Japán - valahol a 92-85 között
  helyezkedtek el.
• A Dél-Európa - Spanyolország, Olaszország 85-80
  pont körül, míg Kelet-Európa és Dél-Amerika egy
  része a mai Brazília és Argentína, vagy
  Szlovákia és Lengyelország 82-72 pont körül
  találhatók. Lényegében ebbe a csoportba tartozott
  hazánk is a 21. század elso éveiben.
• Ahogy dél- és kelet felé mozdulunk el, a
  demokrácia-pontok fokozatosan csökkennek Románia
  65, majd Ukrajna 55, és Oroszország 50. Majd az
  egykori Szovjetunió leszakadó részei következnek
  Fehér-Oroszország 40 pont, Üzbegisztán és
  Kirgizisztán 30 pont. Észak-Afrika (Algéria,
  Egyiptom) 55-45 pont körül helyezkednek el, az
  arab országok (pl. Irán, és Jemen) 40-30 pont
  körül.
• Afrika a szélsoségek kontinense Dél-Afrika
  demokrácia-foka 65 pont, Tunéziáé 50 pont,
  Libéria egy évtized alatt jött fel 25 pontról,
  40 pontra, ugyanakkor Nigéria, Kongó vagy
  Zimbabwe 30-25 ponton áll.
• A listát a széteso, polgárháborús országok
  illetve a kemény diktatúrák zárják Afganisztán
  és Szudán (20 pont), Észak-Korea (15 pont).

15
A demokrácia kiterjesztett koncepciója

• A demokráciát az elmondottaknál szélesebb
  értelemben is meghatározhatjuk, mint olyan
  intézmények és döntéshozatali eljárások
  összességét, amely
• a közösség által jóváhagyott szabályokon, és
  eljárásokon alapulnak,
• felett az emberek ellenorzést képesek gyakorolni,
  
• demokratikus szervezodést tesz lehetové, úgyhogy
  a társadalom tagjai egyénekként és közösségként
  is egyenlo jogokat élvezhetnek.
• amelynek ezért nélkülözhetetlen része a vezetés
  beszámoltathatósága,
• Amely politikai stabilitást, az eroszak és
  fenyegetettség hiányát, a kormányzati
  hatékonyságot, a törvények hatalmát és a
  korrupciótól való mentességet jelent.
• Az így nyerheto kép tovább finomítja, bár
  alapvetoen nem módosítja az egyes országok
  helyzetét a demokrácia-skálán.

16
Hatalommegosztás a 20. században

• Mind a gazdaság, mind pedig a politika
  szférájában azzal a problémával kell szembe
  nézni miként kormányozható egy olyan
  szervezodés, amelynek, ha az vállalat, akkor több
  százezer részvényese, ha pedig állam, több millió
  (pl. Magyarországnak, 8 millió) szavazásra
  jogosult polgára van.
• Hogyan biztosítható tehát az, hogy óriási számú
  kedvezményezett tulajdonos, vagy
  szavazó-polgár érdekeit a szervezodés
  irányítására és ügyeinek intézésével megbízott
  emberek a választott vagy kinevezett vezetok
  folyamatosan és az érdekek minél teljesebb
  teljesülésére összpontosítva, szem elott tartsák.
• Ezt a kérdést mindkét esetben ugyanaz a tény
  indokolja az érintettek
• nem látja át a helyzetet,
• nem veszi a fáradságot, hogy körültekintoen
  tájékozódjon,
• nem megy el a közgyulésre/választásra,
• egyáltalán nem fordít idot, és energiát, hogy
  tulajdonával/államával törodjön, legfeljebb
  sopánkodik, vagy átkozódik, amikor a csod, vagy a
  válság bekövetkezett.
• A helyzet megoldására a politika és a
  vállalkozások tudománya külön utakon járva, de
  egybehangzó megoldást találtak és ez az
  intézményes hatalommegosztás.

17
A kormányzás a jogok (ösztönzok), és a
korlátok (ellensúlyok) összehangolása

• A szabályok garantálják a különféle
  döntéshozóknak, hogy a törvény keretei között
  szabadon döntsenek, és ne kelljen tartani a
  pertol, mindaddig amíg döntéseket a jó-szándék,
  akcióikat pedig a racionalitás és a gondosság
  vezérli,
• A kormányzás intézménye egyben védi a vállalat
  önállóságát, ami azt jelenti, hogy a vállalatnak
  nem kell tartani a bíróság beavatkozásától
  mindaddig amíg a döntéseket a tulajdonosok
  érdekében, és megfelelo gondossággal hozzák,
• Ugyanakkor a kormányzás szabályai és folyamatai
  egyben korlátokat és ellensúlyokat is beépítenek
  a döntési és végrehajtási folyamatokba, amelyek
  határt szabnak az autonómiának, kiszurni
  igyekeznek az esetleges felelotlenséget, és
  önérdek érvényesülését.

18
A hatalom-megosztás a 2. világháború után

• A választópolgárok száma újra ugrásszeruen megno
  (életkor lecsökken, a vagyoni cenzus megszunik,
  nok is szavazati jogot kapnak)
• Az új választók érdekeltsége lecsökken - nincs
  idejük, érdekeltségük, és tapasztalatuk
  kérdéses, miként érvényesíthetok az érdekeik,
• Kezdetben eros az ösztönre alapozott választói
  döntés vagy az ettol való félelem a
  munkásosztály vagy a parasztság esetén.
  Fokozatosan azonban nagyon összetett
  érdekstruktúra alakul ki, amely a választói
  döntést nehézzé teszi, bonyolulttá és nehezen
  átláthatóvá teszi.
• Emiatt fokozatosan újra elotérbe kerül a törzsi
  logikára, az evolúciós reflexekre építo választói
  befolyásolás

19
A hatalommegosztás intézményei a 20. században

• Különbözo országok, a hatalommegosztás -
  történelmi hagyományaik által is befolyásolt -
  kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét
  muködtetik.
• Így van a mindenkori Kormány, és annak a
  különbözo hatalmi jogosultságú vezetoje, van a
  Parlament, a maga ellenzékével.
• Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király),
  van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti
  Bank, és független Állami Számvevoszék.
• Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA -
  amelyek gyujtik, rostálják, és a nyilvánosság elé
  tárják a társadalom állapotára vonatkozó
  ellenorzött információkat.
• Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói
  szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek,
  akik a mögöttük álló társadalmi csoportok
  érdekeire tekintettel egy Kerek-asztal mellett
  azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér.
• És persze ott van a média, amely közreadja a
  tényeket és a véleményeket attól függetlenül
  teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak,
  foként pedig, a fohatalomnak.

20
Az intézményes hatalommegosztás elemei

• A fokozatosan elbizonytalanodó választó érdekében
  mint a gazdaságban egy finoman
  kiegyensúlyozott rendszer formálódik ki. Ennek
  legfontosabb elemei
• Parlament (ellenzékkel), Kormány,
• Elválasztott hatalmi ágak,
• Alkotmánybíróság, Köztársasági elnök (Király),
• Nemzeti Bank,
• Állami Számvevo Szék,
• Média (a 4. hatalmi ág),
• Érdekképviseleti szervezetek, önkormányzatok,
• KSH, MTA,

21
A kormányzás legfontosabb alapelvei

• A jogkörök átruházásának átgondolt megvalósítása,
  
• Fékek és ellensúlyok létesítése és muködtetése,
• A szakszeru döntéshozatal biztosítása,
• A felelosség/elszámoltathatóság biztosítása,
• Az átláthatóság érvényesítése,
• Az összeférhetetlenség biztosítása,
• Az ösztönzok átgondolt, összehangolt és
  rendszerszeru alkalmazása

22
A kormányzás minoségének mérése a politika
szférájában

• Egyre több nemzetközi szervezet méri, követi
  nyomon különbözo szemszögbol alakulását
• Worldwide Governance Index (WGI - Good governance
  Index),
• The Economist Intelligence Unit - Demokrácia
  Indexe,
• Freedom House - Freedom Index
• Transparency International - Corruption
  Perception Index

23
Az országok hatékony kormányzásának hat
dimenziója

• 1. Az állampolgárok hangja és a vezetés
  beszámoltathatósága
• Annak mértéke, amennyire az állampolgárok részt
  vehetnek saját kormányuk megválasztásában,
  amennyire ellenorizni tudják azt a politikai
  intézményeken, a sajtón, és a saját
  szervezodéseiken keresztül,
• 2. A politikai stabilitás és az eroszak és
  fenyegetettség hiánya
• Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat
  destabilizálható és megdöntheto alkotmányellenes,
  és eroszakos módszerekkel, beleértve a
  terrorizmust és hétköznapi eroszak hatására,
• 3. A kormányzati hatékonyság
• A közszolgálati javak minoségének mértéke, az
  állampolgárok számára szükséges szolgáltatások
  minosége és a hozzáférhetoség, a politikai
  nyomástól való függetlenség, a politikai
  szabályok és a törvények megfeleloségének mértéke
  

24
Az országok hatékony kormányzásának hat
dimenziója

• 4. A szabályozás és a szabályozottság minosége
• Annak mértéke, amennyire az adott kormányzat
  képes ésszeru, és az állampolgárok, és a
  vállalkozások tevékenységét hatékonyan szabályozó
  politikák, és eloírások (törvények) létrehozására
  és muködtetésére,
• 5. A törvények hatalma
• Annak mértéke, amennyire a polgároknak, és a
  társadalom különbözo szervezodéseinek bizalma van
  a különbözo szintu kormányzatok által meghozott
  szabályokban, és azok érvényesülésében, mennyire
  képes az adott társadalom kikényszeríteni a
  szabályok és törvények betartását, a bunözés és
  az eroszakos cselekedetek kezelése a rendorség,
  és a bíróság által,
• 6. A korrupció mértéke, és kontrollja
• Annak mértéke, amennyire a különbözo szintu
  kormányzatokban a döntéshozókat a saját érdek
  vezeti a közérdekkel szemben, és a döntések során
  elonyben részesítik a saját zsebüket a köz
  zsebével szemben

25
A WGI (2006) összehasonlítható adatokkal
Dánia Magyarország Csehország
Polgárok hangja 1.72 1.14 0.96
Politikai stabilitás 0.82 0.73 0.75
Kormányzati hatékonyság 2.29 0.71 1.01
Szabályozási hatékonyság 1.81 1.10 0.95
A törvények hatalma 2.03 0.73 0.73
A korrupció mértéke 2.39 0.51 0.36
26
A politikai rendszerek osztályozása


Magas
Hatékony demokrácia
Racionális autokrácia
Singapore
Svájc
Franciaország
Magyarország
Szaudi Arábia
A törvények hatalma
Kína
Románia
Venezuela
Zimbabwe
Jamaika
Despotikus autokrácia
Nem hatékony demokrácia
Alacsony
Magas
Alacsony
Egyéni polgári jogok mértéke
27
Két ország meséje

• Képzeljen maga elé a kedves olvasó két,
  évtizedekkel ezelott felszabadult országot,
  amelyek gyarmatosítóiktól elmaradott gazdaságot,
  de viszonylag fejlett adminisztrációt kaptak
  örökül. Az A és a B ország a startnál nagyjából
  egyformán szegény volt,
• Az A ország természeti kincsekben gazdag,
  mezogazdaságának felvevo piacához közel
  helyezkedett el, és - lévén kellemes klímával,
  szépséges tengerparttal rendelkezett - ideális
  turisztikai állomásként volt jellemezheto,
• A B ország hiányában volt természeti kincseknek,
  távol terült el a nagy piacoktól, és eléggé
  megosztott volt etnikailag.
• Volt azonban még egy fontos különbség az A
  ország egyértelmuen a demokrácia felé, míg a B
  ország alapvetoen az autokratikus berendezkedés
  irányába vette az útját.

28
A kérdés

• Mit gondolnak (1) kialakult-e bármilyen
  élet-színvonalbeli, és élet-minoségbeli különbség
  az országok között az évtizedek során, (2) melyik
  ország ért el kedvezobb eredményt?
• Az elso kérdésre egyhangúan a helyes választ
  adják egyikük messze elhúz a másiktól a
  GDP/fo, az életminoség, lakosainak képzettsége,
  egészségi állapota tekintetében.
• A másikra különös módon 100 -uk a helytelen
  válasz adja úgy vélték, az A országot fogja
  mindenki irigyelni és csodálni, míg a B országra
  csak, mint elrettento példára hivatkoznak.

29
A megfejtés

• Az A ország Jamaika az objektív külso
  megítélés szerint demokratikus és szabad ország,
  demokrácia-pontja ma nagyjából 9.17, amely a
  fejlett országokkal helyezi egy csoportba.
  Ugyanakkor a GDP/fo gyakorlatilag évtizedek óta
  nem nott, magas a korrupció és a bunözés mértéke,
  az országra a klientizmus (sógor-komaság)
  jellemzo, és egymással vetélkedo a politikai
  oligarchiák tartják kézben a társadalmat.
• A B ország Szingapúr a demokrácia-minosítok,
  a demokratikus alapintézmények, a szólásszabadság
  és a politikai jogok alapján, nem minosítik
  demokratikus országnak. A meghatározó döntéseket,
  szinte a függetlenné válástól kezdve egyetlen
  személy, Lee Kuan Yew, az autokratikus vezeto
  hozza meg, szinte beszólást sem engedve a
  politika lehetséges aktorainak. Ugyanakkor az
  ország GDP/fo tekintetében mára megelozte egykori
  gyarmattartóját (!), az életminoség alapján a
  legfejlettebbet közzé emelkedett, a korrupció és
  a bunözés mértéke a legalacsonyabb az
  összehasonlítható országok között.

30
Az 1 millió forintos kérdés milyen
következtetés vonható le mindebbol?

• Vigyázni ez egy beugrató kérdés. Ha valaki azt
  gondolná, hogy a demokrácia nem fontos, ezzel
  szemben az autokratikus vezér, és tekintélyuralmi
  rendszer igen - téved.
• Ami elgondolkoztató, hogy a demokrácia és
  szabadság minosítok, néha bár nem mindig
  elmérik a valóságos helyzetet. Hagyományosan úgy
  érvelnek a több-párt rendszeru demokrácia hozza
  el a jólétet és a magas életminoséget. Ám a
  valóságban demokrácia nem pusztán a versengo
  pártokról szól.
• A demokrácia lényege nem az, hogy idoközönként
  választhatunk, és meghatározhatjuk, kire ruházzuk
  a kormányzás terheit magunké helyett. A
  demokrácia nem arról szól, hogy lustaságból,
  vagy nemtörodömségbol - másokat bízunk meg,
  hozzák meg a döntéseket, majd négyévente, ha
  elégedetlenek vagyunk, elcsapjuk, akik eddig
  szolgáltak bennünket, másokat választunk
  helyettük.
• A demokrácia lényege folyamatosan szemmel
  tartjuk, és körmére nézünk azoknak, akiket az
  ügyeink intézésével megbízunk. Ezért a demokrácia
  két alapvetoen fontos tényezoje senki és semmi
  ne korlátozza lehetoségünket, hogy ellenorizzük,
  akiket választottunk, és ezzel a lehetoségünkkel
  éljünk is, vagyis valóságosan gyakoroljuk.

31
A politikai rendszer átalakulása a nyugati
demokratikus országokban

• A hagyományos konzervatív-liberális szembenállást
  felváltja a modern szociál- és kereszténydemokrata
  tömegpártok versenye
• A politika követi a társadalmi fejlodést és
  gerjeszti is azt
• A növekvo munkásosztály többnyire a
  szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani
  liberális-konzervatív szavazók a jobboldali
  néppártokat támogatják amíg a
  szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal
  sikerült jelentos szeletet megszerezni a
  középosztály polgáraiból

32
A 20. századi politika-elmélet meghatározó
tényezoi

• Az állam mérete és szerepe (nagy és aktív vagy
  kicsi és passzív)
• A piac mérete és szerepe (meghatározó és
  zavartalanul hagyandó vagy csökkento és
  szabályozandó)
• A közösség szerepe és értéke (önálló érték vagy
  csak a egyéni lét külso feltétele)
• A változást befolyásoló forrás (a hagyományok és
  a múlt vagy a tudatosan formált jövo)
• A világ képe (egyetlen kívánatos modell (Nyugat)
  vagy többféle lehetséges és együtt-élo típus)
• A változtatás szerepe (Tudatos és radikális
  beavatkozás és formálás vagy evolutív, fontolva
  haladás, sodródás)
• Az újraelosztás célja (egyenloség, és
  esélyegyenloség létrehozása vagy hagyni a
  dolgokat magukban)
• A pozitív diszkrimináció mértéke (jelentos
  pozitív diszkrimináció vagy hagyni a változás és
  módja)

33
Totalitarizmus

• A modern állam burjánzó lehetoségeivel élve
  megjelenek azon eszmerendszerek is, amelyek az
  államon keresztül a politikai, gazdasági és
  társadalmi kontrollt egyaránt minél nagyobb
  mértékben szeretnék megvalósítani
• A totalitarizmus egyik meghatározó eleme, hogy a
  politika túlnyúlik hagyományos/demokratikus
  hatáskörén és mélyen behatol a társadalmi és
  gazdasági életbe, szélsoséges esetben a magánélet
  részleteit is szabályozni igyekszik
• A másik meghatározó eleme az állam teljes
  egészében egy ideológiai vízió megvalósításának
  érdekében muködik, külso (demokratikus vagy
  bármely más jellegu) kontrollt nem fogad el.
  Mivel az ideológia kortalannak tartja magát, a
  hatalom sem ideiglenesen, hanem minimálisan de
  facto, több esetben de jure is örökre jogot
  formál az állam vezetéséhez. Az államideológiai
  és a nép érdekei között különbség elméletileg sem
  létezhet.
• Az egyéni jogok korlátozottan vagy egyáltalán nem
  érvényesülnek

34
Ayn Rand az individualizmus krédója

• Egyetlen ember sem élhet egy másik emberért. Nem
  oszthatja meg a szellemét, ahogy a testét sem. De
  a másodkezu a kizsákmányolás fegyverét használja,
  és felhasználja az altruizmust, és megfordította
  az emberiség erkölcsi elveinek alapjait
• Az embernek azt tanították, hogy a függoség
  erény. Az ember aki megkísérli, hogy másokért
  éljen függo. Indítékában egy parazita és azokat
  is parazitává teszi, akiket szolgál. A viszony
  nem teremt semmit pusztán kölcsönös korrupciót...
  
• Az embereket arra tanították, hogy az ego a rossz
  szinonimája, az önzetlenség az erény ideálja. Az
  elsodleges jog a Földön az ego joga. Az ember
  elsodleges kötelessége önmaga felé irányul.
  Erkölcsi törvénye úgy szól, hogy sohase helyezze
  legfobb célját mások személyébe
• A történelem kezdete óta két ellenfél áll
  egymással szemben az alkotó és a másodkezu.A
  kollektivizmus a másodkezuek és a közepes
  képességuek az osi szörnyeteg kiszabadult és
  elvakultan garázdálkodik. Egyedül az
  individualizmusra lehet hatékony és boldog
  társadalmat alapozni.
• Ayn Rand Forrásfej 747 oldal

35
Libertianizmus, gazdasági liberalizmus Robert
Nozick, Ayn Rand

• A tulajdonjog kizárólagos forrása a munka és az
  egymással kötött szerzodések. (Ebben a
  tekintetben Locke-ot követik).
• Az állam kizárólagos feladata, hogy fenntartsa a
  közrendet, megvédje a magántulajdont és az emberi
  életet, és a szerzodések betartásának
  szavatolása. Éjjelior-állam, ("Night Watchman
  State")
• Nincsen anyagi javakra vonatkozó alanyi jog.
  Mindenkinek magának kötelessége megteremti az
  emberhez méltó élet feltételeit. Mindenki maga
  felel életkörülményeiért.
• A jóléti szolgáltatások fenntartására kiterjedo
  adóztatás igazolhatatlan. Csak az állam minimális
  funkcióit fenntartó adó elfogadható, minden azon
  túli adóztatás rablás ("looting") és a
  rabszolgaság egy formája. (Akik értékes, termelo
  munkát végeznek, azokkal termeltetik meg a
  termelo tevékenységet nem végzok javait is). Ez a
  "free rider", a "potyautas"-mentalitást erosíti.
• A szolidaritás szigorúan önkéntes és privát
  alapon igazolható, a kikényszerített szolidaritás
  fogalmi ellentmondás, contradictio in adjecto,
  fából vaskarika. Az állam nem döntheti el
  helyettem, hogy mire költsem a pénzem.

36
Friedrich v. Hayek

• A szocializmus által ígért Út a szabadsághoz
  valójában Foút a szolgasághoz
• Elsosorban nem a szocializmus céljaival
  vitatkozik, hanem annak eszközrendszerével, a
  tervgazdasággal, amely a szabadságot óhatatlanul
  eltiporja
• Mint a kollektivizmusra alapuló rendszerek, a
  szocializmus és a fasizmus lényegében ugyanazt a
  veszélyt rejtik magukban a szabadságra nézve
• De megjegyzi Valószínuleg semmi sem ártott oly
  mértékben a liberalizmus ügyének, mint néhány
  liberális merev ragaszkodása durva szabályokhoz,
  mindenekelott a laissez-faire elvéhez.
• Az államra szükség van. A liberálisokhangsúlyozz
  ák, hogy a verseny jótékony hatása érdekében
  alaposan átgondolt, jogi keretfeltételekre van
  szükség

37
Robert Nozick

• A minimális állam a legnagyobb hatásköru állam,
  amely még igazolható.
• A piaci elosztás szabad választásra alapuló,
  igazságos elosztás ezen változtatni jogtiprás
• Miféle folyamat révén támaszthat jogos igényt az
  elosztási igazságosság alapján egy harmadik fél
  két személy tranzakciója kapcsán annak egy
  részére, ami e tranzakcióban átruháztatik, ha e
  harmadik félnek az átruháztatást megelozoen nem
  volt ilyen igénye?
• Az egyenlotlenségek egy része eleve választott,
  milyen alapon lehetne ezt betiltani?

38
Milton Friedman

• Senki nem vitatja a két felületesen egymásnak
  ellentmondó jelenséget a jóléti tevékenységek
  eredményeivel szembeni szélesköru
  elégedetlenséget, valamint a folytatólagos
  nyomást további kiterjesztésükre.
• Az utóbbiban eleve része van a jóléti állam
  bürokratikus intézményeinek is, amelyek maguk is
  önálló érdekérvényesítové váltak ezáltal a
  társadalmi nyomás kétoldalú az intézmények
  kedvezményezettjei és muködtetoinek tetemes köre
  jelentos súllyal bír
• Számos példa bizonyítja, hogy a szociális
  rendszer fenntarthatatlan és/vagy
  kontraproduktív.

39
A konzervativizmus krédója

• 1. óvatosság a társadalmi reformokban. Kerülni a
  drasztikus változásokat, ha feltétlenül szükség
  van reformokra, akkor hosszas elokészületek után,
  és csak nagyon kis lépésekben, lehetoleg minél
  többet megtartani az ido próbáját kiálló, ily
  módon fennmaradásra érdemesnek bizonyuló
  intézményekbol.
• 2. A nem ellenorizheto jövo. A jövo nem áll
  uralmunk alatt, ellenorzésünk nem terjed ki
  tetteink minden lehetséges következményére, tehát
  a társadalom muködésébe, a hagyományos
  intézmények szerkezetébe való nagyobb mértéku
  beavatkozások jó eséllyel katasztrófával járnak.

40
Michael Oakshott (1901-1990)

• Konzervatívnak lenni (On Being Conservative,
  1956). Konzervatívnak lenni azt jelenti, hogy
  elonyben részesítjük az ismerost az
  ismeretlennel, a kipróbáltat a ki nem próbálttal,
  a tényt a misztikummal, az aktuálisat a pusztán
  lehetségessel, a korlátozottat a korlátlannal, az
  elégségest a boségessel superabundant, a
  megfelelot a tökéletessel, a jelen derujét pedig
  az utópikus boldogsággal szemben.

41
Michael Oakshott logikája

• A konzervativizmus lényegét a hit politikája és
  a szkepticizmus politikája címszavaival írja
  le. A hit politikája nála arra vonatkozik, hogy
  az emberek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy
  megvalósítsanak valami egyetemesen jót. A
  szkepticizmus politikája az abban való
  kételkedést jelenti, hogy az emberek képesek-e
  egyáltalán rögzíteni, illetve megvalósítani
  valami egyetemesen jót.
• A hit politikája megerosíti az abban való hitet,
  hogy az emberek együtt képesek megvalósítani
  valami jó és nagy dolgot (a közjót). A
  szkepticizmus politikája viszont az ellensúly
  szerepét játssza el a társadalmi életben,
  amennyiben megakadályozza, hogy a hit politikája
  társadalmi kísérletezéshez vezessen, és így
  esetleg társadalmi katasztrófákhoz.

42
Roger Scruton az új konzervativizmus

• A konzervatívok szerint az államot addig
  fenyegeti a nyugtalanság nyavalyája, amíg az
  emberek társadalmi és politikai változásoktól
  remélnek megoldást olyan problémáikra, amelyekre
  nem adható megoldás. A legitimitás érzése
  megkérdojelezodik, elvész a személyes
  felelosségvállalás az intézmények, az elvárások
  és az értékek elveszítik autoritásukat, mi pedig
  a kontinuitástól és a megszokott rendtol
  elszakítva elbizonytalanodunk, ami újabb tápot
  ad az ellenséges indulatoknak.
• A dolgok szokásos menetének elsajátítása révén
  az egyén szert tesz a hagyományra. A hagyomány
  önigazolást a múltban és nem a jövoben keres,
  célja nem az egyéni haszon, hanem a társadalmi
  elfogadottság, és megbecsülés.
• A konzervatívok nemcsak azért állnak ki az
  autoritás mellett, mert mély ellenszenvet éreznek
  a zabolátlan szabadsággal szemben, hanem mert az
  ember természetére vonatkozóan más elképzelések
  élnek bennünk..
• Roger Scruton Mi a konzervativizmus? 11-17. oldal
  

43
A szociáldemokrácia krédója

• 1. A társadalmi egyenloség és igazságosság
  követelése. Nem puszta jogegyenloséget, de
  egyenlo esélyeket, sot bár azt egyre csökkenoen
  - valódi egyenloséget hirdettek,
• 2. A szabadság, nem pusztán a külso kényszerektol
  való függés mentessége, hanem pozitív, az egyén
  és a közösség fejlodését támogató (valamiért
  való) szabadság,
• 3. A termelési eszközök magántulajdonát
  elfogadják, kizárólagos érvényességét
  korlátoznák,
• 4. A piac anarchizmusával szemben a gazdasági
  tervezés fontosságát hangsúlyozták,
• 5. A kíméletlen versennyel szemben a kölcsönös
  segítségre és szolidaritásra épülo közösséget
  hangsúlyozták.

44
A szociáldemokrácia megbékül a kapitalizmussal

• A szociáldemokrácia több lépcsoben elszabadul a
  marxizmus radikális értelmezésétol, majd
  többnyire a marxizmustól magától is
• Eloször leválnak a kommunisták, majd a radikális
  szociáldemokraták
• Bár több kis pragmatikus lépcsoben történik a
  távolódás (a brit Labour miniszterelnök Ramsay
  MacDonald kormányrészvétele, a skandináv
  szociáldemokrata pártok kompromisszumos/konszenzuá
  lis kormányzati részvétele), vannak markáns
  pontok kiemelt pl. a német SPD Bad-Godesberg-i
  programja

45
Isaiah Berlin, (1909-1997)

• El kell fogadni, hogy az emberi természet olyan,
  amilyen, és soha nem gyalulható teljesen
  simára, ahogyan azt a radikális
  társadalomreformerek és a kommunista eszmék
  hirdetoi gondolják.
• Ezzel a tökéletlen emberrel kell élheto, muködo
  társadalmat csinálni, úgy hogy kalkulálunk
  tökéletlenségeivel, önzo, néha antiszociális
  hajlamaival, és ezeket a hajlamokat felhasználjuk
  a társadalom muködésének megszervezésében.

46
Isaiah Berlin

• Gondolkodásának középpontjában a szabadság
  kétféle fogalmának meghatározása állt negatív és
  pozitív szabadságfogalom.
• 1. Pozitív szabadság valamire való szabadság. Az
  önmeghatározás szabadsága. Azt teszek, amit
  akarok.
• 2. Negatív szabadság valamitol való szabadság. A
  kényszertol való szabadság. A magánszférának egy
  olyan köre, amelybe semmilyen hatalom sem
  avatkozhat bele.

47
Isaiah Berlin

• Berlin példája Senkinek sem vagyok a szolgája
  (I am slave to no men) negatív
  szabadság-fogalom. Én egyedül a magam ura
  vagyok (I am my own master) pozitív
  szabadság-fogalom.
• Berlin szerint katasztrófával fenyegethet, ha a
  pozitív szabadságot teszik meg az állam vagy a
  társadalom vezérlo elvének (mit tehet meg, mire
  lehet képes az állam vagy a társadalom), és
  hagyják, hogy a negatív szabadság háttérbe
  szoruljon (mi az, amit az állam semmilyen
  körülmények között sem tehet meg az egyes
  emberrel).

48
John Rawls (1921-2002)

• Az Amerikai Egyesült Államokban a demokraták
  egyik meghatározó ideológusa, az amerikai típusú
  szociáldemokrácia alapveto figurája. Isaiah
  Berlin tanítványa.
• Az igazságosság elmélete (1971) címu munkája a
  modern szociáldemokrata politikai elmélet
  alapmuve. Ebben a muben Rawls egyfelol visszatér
  az úgynevezett materiális jogok elképzeléséhez,
  ahhoz az elképzeléshez tehát, hogy az embereket
  megilletik bizonyos alapveto javak, hogy
  egyáltalán emberhez méltó életet élhessenek,
  másfelol a szerzodéselméletek régi modelljéhez
  tér vissza, gondolatkísérlet formájában, hogy a
  társadalmi igazságosságra vonatkozó elméletét
  igazolni tudja.

49
Rawls absztrakt gondolatkísérlete
a tudatlanság fátyla

• Azt a kérdést teszi fel, hogy az igazságosság
  milyen elveit állítanák fel a társadalom tagjai,
  ha nem tudnák, hogy miképpen fognak részesedni a
  társadalom által együttesen megtermelt javakból
  vagyis, ha nem volnának tisztában képességeikkel,
  helyzetükkel, stb. amelyek alapján
  részesedhetnének ezekbol a javakból.
• Ez a tudatlanság fátyla. Senki nincs tisztában
  társadalmi helyzetével, osztálypozíciójával vagy
  társadalmi státuszával, és épp így senki sem
  tudja, hogy miképpen oszlanak meg a természetes
  tokék natural assets vagy képességek.
• Ennek a gondolatkísérletnek az alapján kell
  kifejteni szerinte az igazságosság elveit. Vagyis
  szerinte annak sem szabadna végletesen rosszul
  járnia a megtermelt javak piaci megszerzéséért
  folytatott versenyben, aki teljesen
  tehetségtelennek, vagy termeloi képességek nélkül
  születik, tehát akinek önmagánál fogva reménye
  sem lehetne arra, hogy emberhez méltó életet
  éljen.

50
Rawls maximin-elve

• Az elv alapján - Rawls szerint maximalizálni
  lehetne a társadalom legkevesebb kilátással bíró
  tagjainak életesélyeit. Az igazságosságnak ezek
  az elvei azok, mondja Rawls, amelyeket minden
  racionális és szabad lény elfogadna, önérdekeik
  követése során, az egyenloség kiinduló
  pozíciójában, hogy segítségükkel meghatározzák
  egyesülésük alapveto elveit.
• Az igazságosság elso alapelve. Minden embernek
  egyenlo joga van az egyenlo alapveto
  szabadságjogok leheto legszélesebb sémájára,
  amely mindenkor összeegyeztetheto a többi ember
  szabadságjogainak ugyanilyen sémájával.
• Az igazságosság második alapelvei. A társadalmi
  és gazdasági egyenlotlenségek oly módon
  elrendezendoek, hogy a) belolük mégis a leheto
  legnagyobb elony (benefit) származzék a
  társadalom legelesettebb tagjaira, (a
  különbség-princípium) b) a hivatalok és pozíciók
  potenciálisan mindenki számára nyitottak kell,
  hogy legyenek az esélyegyenloség feltétele alatt,
  (under conditions of fair equality of
  opportunity).

51
Rawls igazság-modellje (1)

• Az igazságosság alapján rendelkezik minden egyes
  személy azzal a sérthetetlenséggel, aminél még a
  társadalom egészének jóléte sem lehet fontosabb.
  Ezért nem teszi lehetové az igazságosság egyesek
  szabadságának feláldozását azon az alapon, hogy
  ezáltal több jót kapnak mások.
• Egy társadalmi berendezkedés akkor helyes,
  amikor intézményei a vágyak teljesülésének leheto
  legnagyobb tiszta egyenlegét érik el.
• Az eroforrások elosztása akkor lenne igazságos,
  ha nem lenne olyan újraelosztás, amely a
  legrosszabb helyzetben lévon segítene e
  tekintetben az egyenlotlenség elfogadható, ha
  történetesen az egyenlotlenebb elosztás a
  legszegényebbeken segít

52
Rawls igazság-modellje (2)

• Rawls szerint két elvbol kell kiindulni
• az egyik szerint az alapveto jogok mindenkit
  egyenlo mértékben kell, hogy megillessenek, és az
  alapveto kötelességek mindenkit egyenlo mértékben
  kell, hogy terheljenek
• a másik szerint pedig a vagyon és a hatalom
  egyenlotlensége csak akkor tekintheto
  igazságosnak, ha ez az egyenlotlenség azok
  számára is elonyös, akik a vagyonból és a
  hatalomból kisebb mértékben részesedtek
  (különösen pedig ez az egyenlotlenség a
  társadalom azon tagjainak számára kell, hogy
  elonyös legyen, akik a legkedvezotlenebb
  helyzetben vannak).

53
Rawls a méltányosságként felfogott igazságosság

• A méltányosságként felfogott igazságosság
  gondolata az utilitarizmussal szembeállítva
  világítható meg legjobban. Bentham szerint
  például a jog célja, ezáltal pedig az állami
  jogalkotó (a társadalmi berendezkedést létrehozó
  és szabályozó személy vagy testület) feladata,
  hogy a leheto legtöbb ember leheto legnagyobb
  mértéku boldogságát biztosítsa (the greatest
  happiness of the greatest number).
• Az ideális társdalomban olyan intézmények vannak,
  amelyek elosegítik, hogy az emberek vágyainak
  leheto legnagyobb tiszta egyenlege valósuljon
  meg, függetlenül attól, hogy az egyes emberek
  között a vágyak kielégülése milyen mértékben
  oszlik meg. (Például ha egy állami intézkedés
  vagy döntés hatására egy ember boldogságának
  /vágyai kielégülésének/ mértéke 100 egységgel no,
  90 emberé pedig 1-1 egységgel csökken
  /feltételezve most, hogy a vágyak és a hasznok
  számszerusíthetok/, akkor ezt az intézkedést
  célszeru /azaz helyes/ megtenni, mert az
  össztársadalmi haszon 10 egységgel no). Ez Rawls
  szerint nem fair.

54
Hannah Arend A gonosz banalitása

• Részt vesz a jeruzsálemi Eichmann-perben és ír
  egy nagy vihart kiváltó - könyvet A gonosz
  banalitása. Ebben a következo megállapításokat
  teszi
• Eichmann azt állítja magáról, hogy Kant
  kategórikus imperatívusza vezette, és mindig a
  törvények szellemét igyekezett követni.
• Egész életében csatlakozó volt, mindig
  szervezeteket keresett, amelyekkel
  meghatározhatta magát. Nem volt túl intelligens,
  de nem voltak pszichológiai betegségei, sem pedig
  abnormális személyiségre utaló jelek.
• H. Arend arra a következtetésre jut a
  vizsgálóbíró minden erofeszítései ellenére,
  mindenki elott nyilvánvaló kellett hogy legyen
  ez az ember nem szörnyeteg, ugyanakkor nem
  lehetett nem észrevenni, hogy egy báb volt.

55
D. Riesman A magányos tömeg

• Az összes kívülrol irányított típusban közös
  vonás, hogy az individuum számára az irányítás
  forrásául kortársaik szolgálnak, akár azok,
  akiket ismer, akár azok akikkel csak közvetett
  kapcsolata van, barátokon vagy a tömeghírközlésen
  keresztül. Ez a forrás természetesen beépül a
  személyiségébe abban az értelemben, hogy
  irányításukra való támaszkodás már az élet
  legelején kialakul. A kívülrol irányított ember
  célkituzései ebben az irányítási rendszerben
  állandóan változnak, beállítottsága és másoktól
  kapott jelzések szoros követésére irányuló
  törekvése azonban változatlan az egész életén
  keresztül

56
A három alapveto politikai irányzat rendszere
Liberális
ezaz
Kompromisszum-kész irányzatok
Szélsoséges irányzatok
Ayn Rand
Liberális demokrácia
Ez-az
Republikánus párt
Demokrata párt
Tekintélyuralmi rendszerek
Kereszténydemokrácia
Falangista párt
Szociáldemokrácia
Konzervatív
Szocialista
Bolsevizmus
Fasizmus
57
A. Gramsci (1891-1937)

• 1926-ban letartóztatják és 20 évre ítélik el.
  Muveit a börtönben alkotja. 1937-ben súlyos
  betegen szabadul, és fél év múlva meghal.
• A gyakorlat filozófiája akkor újította meg
  alapvetoen a politika és a történelem tudományát
  amikor kimutatta, hogy elvont, állandó, és
  megváltoztathatatlan emberi természet (ez a
  fogalom kétségkívül a vallásos gondolatból és
  transzcendenciából ered) nem létezik, az emberi
  természet a történelmileg meghatározott
  társadalmi viszonyok összessége, azaz történelmi
  tény ezért a politikai tudományt fejlodésben
  levo szervezetként kell felfogni.
• Gramsci Új fejedelem

58
Az uralom céljai és legitimációi

• A modern korban a hatalom legitimációja egyre
  komplexebb lett
• Bár a társadalmi-gazdasági eroforrások elosztása
  minden korban jelen volt a politikai
  gondolkodásban, mára centrális kérdéssé vált az
  összes politikai-ideológiai irányzatban
• Az egyik legmeghatározóbb ideológiai kérdés a
  politika, ill. a közösség viszonya a piachoz,
  mint az elosztás egyik formájához, ill. az
  állam-piac-egyén háromszög kezelése

59
A klasszikus liberalizmus szabadságfelfogása

• J.S. Mill Az önvédelem az egyetlen olyan cél,
  melynek érdekében az emberiségnek kollektívan
  vagy egyénileg joga van beavatkozni bármely
  tagja cselekvési szabadságába.
• Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire, vagy
  visszatartani valamitol azért, mert az jobb lenne
  neki, mert ettol boldogabb lenne
• A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli
  ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján
  törekedhetünk az életek sokszínuségébol többet
  nyer az emberiség, mintha kikényszerítene egy, a
  többség által helyesnek vélt életmódot

60
Félelem a többség zsarnokságától

• A liberalizmus számos korai gondolkodója (pl.
  Burke, Tocqueville, Madison) tartott a
  demokráciától, mert a többség zsarnokságának,
  ill. a kiválóság elnyomásának veszélyét látta
  benne
• Ezért fontosnak tartották, hogy a demokrácia és a
  közösség/ állam hatalmának korlátokat szabjanak
• Utálatosnak és istentelennek tartom azt a
  tételt, mely szerint a kormányzás dolgában a nép
  többsége mindent megtehet ugyanakkor minden
  hatalmat a többség akaratából eredeztetekAz
  igazságosság szab határt minden nép
  jogalkotásának.

61
Nemzet és liberalizmus

• A kezdetekben a liberalizmus és a nemzet erosen
  összefonódik a nemzetben jelenik meg a polgárok
  emancipációja a régi renddel szemben, a nemzeti
  keretek között nyernek értelmet a felvilágosodás
  jelszavai, a szabadság és az egyenloség
• A hagyományos uralom megtestesítoi eleinte nem
  tudnak mit kezdeni a nacionalizmus fogalmával, a
  saját, a nemzet fogalmát jóval megelozo elojogaik
  elleni támadásként élik meg csak késobb
  integrálódnak (részben) a hagyományos hatalmi
  legitimációk a nemzet fogalmába
• A nacionalizmus eleinte belülre irányul, a
  hatalomviszonyok átalakítására és a jogegyenloség
  megteremtésére törekszik, és e tekintetben
  egyértelmuen liberális a soviniszta vonalak
  csak késobb tunnek fel, bár számos nemzet
  esetében a nacionalizmus kései eloretörése
  egyúttal már csak a nacionalizmus soviniszta
  megjelenésének ad teret

62
A demokrácia keretei megszilárdultak és
konszolidálódtak

• A demokrácia ma is felismerheto kontúrjai lassan
  kialakultak a század folyamán az általános
  választójog kiterjesztése, a felelos kormányok
  létrehozása, a felügyeleti intézmények, stb.
• A demokratikus szabályok mellett a jogállam
  keretei is kialakultak elfogadottá vált az
  emberi jogok tisztelete (ideértve a demokrácia
  muködésének szempontjából kulcsfontosságú
  politikai jogokat is) és az állami önkény
  elutasítása
• Az intézményes keretek számos nemzeti
  sajátosságot mutatnak, de emellett vannak írott
  és íratlan szabályok, amelyek a demokratikus
  muködést általában jellemzik

63
Válasz a totalitárius veszélyre

• Berlin és a hozzá hasonló liberális gondolkodók a
  pozitív szabadság gondolatában a 20. század
  totalitárius erofeszítéseit látták
• Az állam felszabadítási kísérletei rendszerint
  egy világosan körvonalazott elképzelést
  tartalmaznak arról, hogy mi a jó ez pedig egy
  sokszínu társadalomban csak elnyomáshoz vezethet
• Ezért a balközéptol a jobbközépig eros
  ellenszenvvel viseltetnek az állam
  magasztosabb/utópisztikus célkituzéseivel szemben

64
A Godesbergi Program változtatásai

• Politikai stratégiai és ideológiai váltás
• Kikerül az SPD programjából a marxista
  hivatkozás, ami az addigi programok alapját
  képezte
• Nem cél, hogy az állam legyen a termelés
  eszközeinek tulajdonosa. Verseny amennyire csak
  lehetséges, tervezés amennyire szükséges!
• Átalakulás munkáspártból néppárttá
• Marad ugyan a demokratikus szocializmus mint
  cél tavaly majdnem kiesett, de végül a mai
  napig megmaradt az SPD programjában de a
  gyakorlatban jelentosen átértékelodik

65
Atipikus konzervativizmus kereszténydemokrácia

• A kereszténydemokrácia sok tekintetben a 20.
  század második felének legsikeresebb politikai
  mozgalma nem hagyományos értelemben konzervatív,
  eleve tömegpárti aspirációval indul és
  programjában integrálja a szociáldemokraták
  jóléti követeléseinek lényeges részeit
• Piacpárti és nyugatbarát
• Bár mára független az egyházaktól, azok
  tömegbázisára épít
• Összességében a szociális elemek
  hangsúlyozásával, a szélsoségek elutasításával, a
  kereszténységhez való kötodéssel, stb. a gyakran
  a társadalom többségét alkotó kispolgárok számára
  jelent ideális választást

66
A Laissez Faire visszavág

• Az angolszász országokban eros politikai reakció
  fogalmazódik meg a baloldali hullámként megélt
  jóléti állam kiterjesztésére
• Ez eloször egy intellektuális reakció, amelynek
  politikai súlya csekély
• Érdekessége a klasszikus konzervatív és az új
  jobboldal megtestesítoi elsosorban az
  államellenességben tudnak megegyezni a liberális
  laissez-faire elvéhez visszanyúlva formálódik a
  Reagan és Thatcher személye által fémjelzett
  jobboldali fordulat

67
Az állam szerepére vonatkozó kritika alapjai

• Filozófiai és empirikus alapon is támadják az
  állam újraelosztó szerepét ez utóbbi eleve egy
  többnyire új probléma a politikai filozófia
  számára
• Több (többek között volt baloldali) gondolkodó is
  arra a következtetésre jut, hogy az állam
  újraelosztó szerepe nem hatékony, konzerválja a
  szegénység kultúráját és a piaccal ellentétben
  kudarcot vall a saját maga által kituzött célok
  megvalósításában

68
Az új jobboldal sarokkövei

• A piacok deregulációja, az állam gazdasági
  szerepének csökkentése
• Az állam nem felelos az egyénért, az egyén
  minimális értelemben, vagy egyáltalán nem felelos
  a közösségért (jogi értelemben egyéni erkölcsi
  alapon vállalhat felelosséget, de nem
  kényszerítheto rá)
• Bár az esély fontos, gyakran hangoztatott elv, az
  egyén, ill. a család felelossége annak
  megteremtésére
• A védelmi kiadások növelése, konfrontatív
  külpolitika

69
A fontosabb személyek

• Schumpeter
• Michael Oakshott (1901-1990) konzervatív
• Roger Scruton az új konzervativizmus
• Isaiah Berlin, (1909-1997) (baloldali, szoc-dem)
• John Rawls (1921-2002) (bal-lib)
• Ayn Rand az individualista liberális
• Hannah Arend bal-lib A gonosz banalitása
• Friedrich v. Hayek (konz-lib?)
• Robert Nozick
• Milton Friedman

70
A demokrácia válaszútja 1

• A hagyományosan elfogadott demokráciákban két
  formája van a polgárok beleszólásának a
  parlamenti választás és a népszavazás. Mindkét
  választáson mindenki szavazhat, de míg a
  népszavazások valamely kérdést közvetlenül
  döntenek el, a parlamenti választásokon csupán
  képviseloket választanak, akik maguk fogják majd
  eldönteni a kérdéseket.
• Mindkét esetben a nép részvételérol van szó,
  amely valamilyen értelemben közmegegyezést formál
  ki. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben
  kompromisszumot kell kötni.
• Általában úgy vélik, van négy egyaránt fontos
  demokratikus érték a politikai egyenloség, a
  nyílt eszmecsere és vita, a tömeges részvétel, és
  a többség zsarnokságának elkerülése. (Azt kell
  elkerülni, hogy a többségi egyetértésre
  hivatkozva a kisebbséget korlátozó szabályokat
  vezessenek be). Az érdekes, hogy néha még a
  népszavazás is képes ezeket az értékeket
  lerontani
• Az Alapító atyák ezért közvetett és alkotmányos
  rendszert alkottak, hogy elkerüljék a dühös
  csocselék beavatkozását és megadták a jogot a
  Szenátusnak, hogy vitatkozzon. Az idok folyamán
  azonban a Szenátusban nem szabad vita folyik, a
  résztvevoket nagyon közi a pártfegyelem. Vagyis,
  mind a tömegdemokrácia mind a képviseleti kevésbé
  vitatkozó, mint kellene.

71
A pártdemokrácia 1

• A képviseleti demokrácia alapvetoen amerikai
  rendszere nem a pártokra alapozott politika
  víziójával született. A párt késobbi politikai
  innováció. Sot, Washington maga élesen bírálta a
  pártok kiformálódását, de mint hatékony módszer
  és eszköz bevált.
• Amint egyre több ember kapcsolódott be a
  politikába, a pártok hatékony és jó eszköznek
  bizonyultak a politika muvelésére,
• Ugyanakkor világossá vált, pusztán a pártok
  létezése és muködése még nem garantálja a
  demokratikus politizálását. Mégis, fokozatosan a
  hatalomért küzdo pártok modellje vált a
  demokrácia alapmodelljévé,
• Ugyanakkor éppen a pártok ösztönzöttségének
  mértéke eredményezi, hogy a pártok minden
  eszközzel igyekeznek megnyerni a választásokat.
  Így nagy a csábítás, hogy a írott és szokásokon
  alapuló szabályokat a nyerés reményében áthágják,

72
Változik-e a demokrácia 1

• Az elmondottakból következik, hogy a demokrácia
  valóban változik az idok folyamán. Ha a külsö
  feltételek és körülmények változnak, a mód,
  ahogyan egy közösséget demokratikusan lehet
  irányítani, az is megváltozhat,
• Sokan állítják például, hogy a választópolgárok
  túlnyomó része felelotlen, ostoba és nem
  foglalkozik saját dolgaival, és ezért mindenki
  jobban jár ha az elitre bízzuk a döntéseket,
• Ugyanakkor inkább állítható, hogy a demokráciák
  megerosödnek, ha az embereket ellátják a
  megfelelo információval és hagyják, hogy
  megvitassák egymással a kérdéseket, vagyis a
  vitatkozó (deliberatív) demokrácia modelljét
  valósítsák meg,
• Az tunik a demokrácia leghatékonyabb formájának
  egy olyan rendszer tunik, ahol informált és
  érdeklodo polgárok hozzák meg a legfontosabb
  döntéseket,

73
A deliberatív demokrácia

• A vitatkozó demokráciával szemben azonban több
  fontos ellenérv szokott felvetodni a vitából nem
  szükségképpen a legjobb döntés emelkedik ki.
  Gyakori, hogy szakértok kicsiny csoportja
  hatékonyabb és magasabb minoségu döntést tud
  hozni, mint sok ember vitája,
• Ez csak azért tunik így, mert a polgárok
  sokaságát nem megfeleloen tájékoztatják, vagy
  maguk sem megfeleloen tájékozódnak. Fishkin
  Most people are not well informed about public
  policy. They are rationally ignorant their vote
  is only one among millions, so why should they
  care? What we want to show is that these people
  dont lack the competence to make informed
  decisions. If we give them the right information,
  in an institutional design where they become
  seriously engaged in competing arguments, they
  will make informed and thoughtful judgments. One
  thing we dont seek is consensus. Consensus
  usually distorts judgments because of the social
  pressure that is involved. We want to avoid those
  forms of pressure, or the top-down approach of a
  telephone poll. It turns out that when people
  think about the issues, they are very thoughtful.

74
A pártdemokrácia 1

• Well, the American system was not born with the
  vision of political parties. In his farewell
  address, George Washington attacked the idea of
  political parties. Parties were a later
  innovation, but of course people were
  experimenting with how a republic would actually
  work. When more people started to articulate
  political issues in the public realm, parties
  became a mechanism for organizing that process.
  But I think that competition between political
  parties is not enough to guarantee a really
  compelling version of democracy. Competition
  between political parties is often offered now as
  the definition of democracy, but thats only one
  definition of democracy. Political parties have
  every incentive to do whatever they can to win an
  election, even if that means m