1. dia

1
GEOPOLITIKA GEOSTRATÉGIA
2
Geopolitika definíciók I. KOVÁCS Z.

KOVÁCS Z.
Társadalomföldrajzi kislexikon, Budapest, 60. o.
? geopolitika A 20. század elején kialakult
elmélet, amely az államok nemzetközi
kapcsolatrendszerét, szövetségi-hatalmi
viszonyait vizsgálja. A geopolitika korai követoi
foként a természetföldrajzi tényezoknek az
államok társadalmi-gazdasági fejlodésére
gyakorolt hatásával foglalkoztak. Vizsgálták pl.
a természetes határok kijelölésének, a tengeri
útvonalak elérési lehetoségének és a stratégiai
jelentoségu szárazföldi területek ellenorzésének
kérdéseit is. A geopolitika több képviseloje
túlértékelte a földrajzi tényezok szerepét, így
válhatott az eroszakosan terjeszkedo nagyhatalmak
(pl. Németország, Japán, Szovjetunió) hivatalos
ideológiájává. Egyes szélsoséges irányzatai a
fajelmélet tanait is átvették. A geopolitika
tárgyköre az utóbbi idokben átalakult, mivel
egyrészt a a modern távközléssel és közlekedéssel
legyozhetok a földrajzi helyzetbol származó
korlátok, másrészt a hidegháború befejezése és a
világgazdaság globalizálódása csökkentette a Föld
különbözo régiói közti szembenállást. A
szövetségi rendszerek és integrációs szervezetek
kiépítésében azonban továbbra is megmaradt a
jelentosége. A geopolitika napjainkban a
politikai földrajz egyik fontos vizsgálati
területe
3
Geopolitika definíciók II. KOVÁCS Z.

KOVÁCS Z.
Társadalomföldrajzi kislexikon, Budapest, 60. o.
? geopolitika (Vizsgálat) TÁRGY ? államok
régiók ? nemzetközi kapcsolatrendszer ?
szövetségi hatalmi viszonyok ? integrációs
szervezetek
4
A geopolitika története I. KJELLÉN

HAJDÚ Zoltán A politikai
földrajz alapja. In TÓTH József (szerk.)
Általános társadalomföldrajz II., Dialóg Campus,
2002.
? KJELLÉN, Rudolf 1864-1922 ? svéd
geopolitikus ? szélsoségesen determinista ?
adjátok meg a szélességi és hosszúsági fokokat
és megmondom, milyen szintu civilizáció él
ott ? jogot tanul ? egyetemi professzor, Uppsala
(közgazdaságtan politika) ? geopolitika ? fo
muve ? Staten som Lifsform, 1917. (Az állam mint
élolény) ? az állam fo szervei 5 ?
kratopolitika ? demopolitika ?
szociopolitika ? ökopolitika ? geopolitika
5
A geopolitika története II. MACKINDER

HAJDÚ Zoltán A
politikai földrajz alapja. In TÓTH József
(szerk.) Általános társadalomföldrajz II.,
Dialóg Campus, 2002.
? MACKINDER, Halford 1861-1947 ? geográfiát
tanul ? 1887 professzor, Oxfordi Egyetem ? 1903
1908 rektor, London School of Economics ?
1910 1922 parlamenti képviselo ? 1920 1945
a Birodalmi Hajózási Bizottság elnöke ?
elméletei ? 1904 Pivot ? 1919 Heartland
? 1943 Lenaland
6
Pivot elmélet

MACKINDER 1904

7
Pivot elmélet

MACKINDER 1904

8
Pivot area tengely-terület kulcsterület
Inner crescent külso sarló, félhold
9
Heartland elmélet

MACKINDER 1919
? Who rules East Europe commands the
Heartland. Aki uralja Kelet-Európát, parancsol
a Heartlandnak. ? Who rules the Heartland
commands the World-Island. Aki uralja a
Heartlandot, az parancsol a Világszigetnek
(EurázsiaAfrika). ? Who rules the World-Island
commands the World. Aki uralja a Világszigetet,
az parancsol a Világnak.
10
Heartland elmélet

MACKINDER 1919

11
Heartland elmélet

MACKINDER 1919

12
Lenaland elmélet

1943
? a brit-amerikai-orosz világháborús szövetség
hatására keletkezett ? a Heartland
(Szovjetunió) mellett megkülönbözteti az
Észak-atlanti Medencét (Nagy-Britannia,
Franciaország és USA) ? a két domináns pólus
feladata sakkban tartani Németországot
13
A geopolitika története III. HAUSHOFER

HAJDÚ Zoltán A
politikai földrajz alapja. In TÓTH József
(szerk.) Általános társadalomföldrajz II.,
Dialóg Campus, 2002.

• ? HAUSHOFER, Karl 1869-1946
• Pánrégió elmélet
• ? magterületek perifériák core area
  periphery

14
(No Transcript)
15
NAGYHATALMAK TÜNDÖKLÉSE ÉS
BUKÁSA
16
(No Transcript)
17
A politikai hatalom eltolódása a XVI. századtól
I.
HAGGETT,
P. Geográfia. Globális szintézis. Typotex,
Budapest, 2006, 535. o., 17.20. ábra
1500
É 45
Portugália
Spanyolország
Hollandia
Anglia
Franciaország
adott idoben aktív hatalom
Oroszország
Törökország
adott idoben alvó hatalom
Kína
potenciális hatalom
18
A politikai hatalom eltolódása a XVI. századtól
II.
HAGGETT,
P. Geográfia. Globális szintézis. Typotex,
Budapest, 2006, 535. o., 17.20. ábra
1800
É 45
Anglia
Franciaország
Oroszország
Poroszország
Svédország
Spanyolország
adott idoben aktív hatalom
Portugália
Törökország
adott idoben alvó hatalom
Kína
potenciális hatalom
USA
19
A politikai hatalom eltolódása a XVI. századtól
III.
HAGGETT,
P. Geográfia. Globális szintézis. Typotex,
Budapest, 2006, 535. o., 17.20. ábra
1900
É 45
Anglia
Franciaország
Németország
Oroszország
Spanyolország
OMM
adott idoben aktív hatalom
Olaszország
Törökország
adott idoben alvó hatalom
USA
potenciális hatalom
Japán
Kína
20
A politikai hatalom eltolódása a XVI. századtól
IV.
HAGGETT,
P. Geográfia. Globális szintézis. Typotex,
Budapest, 2006, 535. o., 17.20. ábra
1950
É 45
USA
Szovjetunió
Anglia
Franciaország
Németország
Olaszország
adott idoben aktív hatalom
Kanada
Kína
adott idoben alvó hatalom
Japán
potenciális hatalom
India
21
A politikai hatalom eltolódása a XVI. századtól
V.
HAGGETT,
P. Geográfia. Globális szintézis. Typotex,
Budapest, 2006, 535. o., 17.20. ábra
1980
É 45
Észak-Amerika
KGST
Nyugat-Európa
Kína
Japán
India
adott idoben aktív hatalom
adott idoben alvó hatalom
potenciális hatalom
22
1500
23
1980
24
A II. világháború utáni geostratégiai elméletek
I.
HAJDÚ
Zoltán A politikai földrajz alapja. In TÓTH
József (szerk.) Általános társadalomföldrajz
II., Dialóg Campus, 2002.
? SPYKMAN, Nicholas 1893-1943 ? Americas
Strategy in World Politics 1942 ? The
Geography of Peace 1944
Rimland
perem-terület szegély
25
A II. világháború utáni geostratégiai elméletek
II.
HAJDÚ
Zoltán A politikai földrajz alapja. In TÓTH
József (szerk.) Általános társadalomföldrajz
II., Dialóg Campus, 2002.
? SEVERSKY, Alexander 1894-1974 ? Victory
through Air Power 1942 ? Air Power Key to
Survival 1950
26
A II. világháború utáni geostratégiai elméletek
III.
HAJDÚ
Zoltán A politikai földrajz alapja. In TÓTH
József (szerk.) Általános társadalomföldrajz
II., Dialóg Campus, 2002.

• ? COHEN, Saul 1928-
• ? Geography and Politics in a World Divided
  1963
• Geostratégiai körzetek
• ? rengés-zóna shatterbelt

27
Shatter belts
Geopolitical boundaries
Geostrategic boundaries
MIDDLE EAST
HEARTLAND EASTERN EUROPE
EAST ASIA
SOUTHEASTASIA
SOUTH ASIA
28
A II. világháború utáni geostratégiai elméletek
III. A NAGY SAKKTÁBLA
BRZEZINSKI
? BRZEZINSKI, Zbigniew ? A nagy sakktábla.
Amerika világelsosége és stratégiai feladatai.
Európa, Budapest, 1999. ? 8020 ?
tittytainment ? cunci H. B.

29
(No Transcript)
30
(No Transcript)
31
(No Transcript)
32
1945 ? 1990
33
1990 ? 2000
34
2000 ? 20??
35
A geopolitika fejlodéstörténete

HAJDÚ Zoltán A politikai
földrajz alapja. In TÓTH József (szerk.)
Általános társadalomföldrajz II., Dialóg Campus,
2002.
THE ORGANIC STATE
GEOSTRATEGY
Friedrich RATZEL (1844
1904)
Adm. A. T. MAHAN
(1840 1914)
Rudolf KJELLÉN (1864
1922)
Sir Halford J. MACKINDER (1861
1947)
Gen. Karl HAUSHOFER (1869 1946)
N. J. SPYKMAN
(1893 1943)
A. P. De SEVERSKY
(1894 1974)
Saul B. COHEN
(1928 )
36
A geopolitika fejlodéstörténete

HAJDÚ Zoltán A politikai
földrajz alapja. In TÓTH József (szerk.)
Általános társadalomföldrajz II., Dialóg Campus,
2002.
THE ORGANIC STATE
GEOSTRATEGY
Adm. A. T. MAHAN
(1840 1914)
The Influence of Sea Power upon
History 1660 1783 (1890)
Friedrich RATZEL (1844
1904)
The Laws of spatial growth of the States (1895)
Political Geography (1905)

Sir Halford J. MACKINDER (1861
1947)
The Geographical Pivot of History (1904)
Democratic Ideals and Reality
(1919)
Rudolf KJELLÉN (1864
1922)
The State as an Organism (1919)
N. J. SPYKMAN
(1893 1943)
Americas Strategy in World Politics
(1942) The
Geography of the Peace (1944)

Gen. Karl HAUSHOFER (1869 1946)
Journal
of Geopoltitics (1924 1968)
A. P. De SEVERSKY
(1894 1974)
Victory through Air Power
(1942)
Air Power Key to Survival (1950)

Saul B. COHEN
(1928 )
Geography and Politics in a Worl Divided
(1905)
37
A geopolitika fejlodéstörténete

HAJDÚ Zoltán A politikai
földrajz alapja. In TÓTH József (szerk.)
Általános társadalomföldrajz II., Dialóg Campus,
2002.
THE ORGANIC STATE
GEOSTRATEGY
Adm. A. T. MAHAN
The Influence of Sea Power upon History
1660 1783 (1890)
Friedrich RATZEL
The Laws of spatial growth of the States
(1895)
Political Geography (1905)

Sir Halford J. MACKINDER The
Geographical Pivot of History (1904)

Democratic Ideals and Reality (1919)

Rudolf KJELLÉN
The State as an Organism (1919)
N. J. SPYKMAN
Americas Strategy in World Politics (1942)

The Geography of the Peace (1944)

Gen. Karl HAUSHOFER Journal of
Geopoltitics (1924 1968)
A. P. De SEVERSKY
Victory through Air Power (1942)
Air
Power Key to Survival (1950)

Saul B. COHEN
Geography and Politics in a Worl Divided
(1963)
38
A HIDEGHÁBORÚ FÖLDRAJZA
39
A hidegháború földrajza

• hidegháború cold war
• ? W. LIPPMANN amerikai újságíró 1947
• ? Elozmények
• ? 1917 októberi forradalom (leninizmus ?
  wilsonizmus)
• ? 1920 1921 a kommunista Oroszország elleni
  intervenció (USA, Anglia, Japán,
  Franciaország)
• ? Népszövetség ? a Szovjetuniót csak 1934-ben
  veszik fel
• ? Jalta Potsdam
• W. CHURCHILL fultoni beszéde
• ? ...vasfüggöny ereszkedik le Európára. (1946)

40
A nemzetközi viszonyok alakulása
1945 - 1989

HERBER A.
MARTOS I. MOSS L. TISZA L. Történelem 6.
1914 - 1990, Reáltanoda, Budapest, 1998, 219. o.
41
A hidegháború szakaszai
1. szakasz A lefagyás (1947-1953) 2. szakasz A
rivalizálás (1953-1969) 3. szakasz Az enyhülés
(1969-1979) 4. szakasz Az újabb lefagyás és a
hidegháború vége (1979-1989)
42
1. A lefagyás (1947-53)

• ? A hidegháború legfeszültebb szakasza
• ? A sztálinizmus csúcsa a Szovjetunióban
• USA Truman doktrína 1947
• ? az USA megvéd minden országot a kommunizmus
  terjeszkedése elol (Görögország, Törökország,
  Irán, Korea etc.)
• ? Marshall-segély (1947) ? USA gazdasági
  hegemóniája Európában
• ? Berlin blokádja (1948)
• Német Szövetségi Köztársaság létrejötte (1949)
• ? NATO (1949) ? ellenlépés Varsói Szerzodés
  (1955)
• A koreai háború 1951 53

43
2. A rivalizálás (1953-1969)

• ? Nukleáris háború fenyegetése és a sorozatos
  csúcsértekezletek reménye
• ? Nukleáris fegyverkezési verseny
• ? Konfliktusok sorozata
• SZU ? Magyarország (1956), Csehszlovákia (1968)
  
• USA ? Guatemala (1954), Dominikai Köztársaság
  (1965)
• ? Berlini fal (1961)
• ? Kubai válság (1962) ? a nukleáris háború
  kirobbanásának közvetlen veszélye
• ? A vietnámi háború
• Az el nem kötelezettek mozgalma (1961) NASSER,
  TITO, NEHRU
• ? kihívás a bipoláris világrenddel szemben
  (Harmadik Világ)

44
3. Az enyhülés (1969-1979)

• Tárgyalások a nukleáris fegyverkezés
  ellenorzésére
• ? forró vonal a Fehér Ház és a Kreml között
• ? NIXON útja Kínába 1971
• ? Az USA külpolitikája árnyaltabbá válik (jó-
  és rossz kommunisták)
• ? G7 ülések kezdete ? az USA elismeri a
  regionális hatalmak létét
• Helyi konfliktusok
• ? Lengyelország (1970)
• ? Chile (1973)
• ? arab-izraeli háború (1973)
• ? SALT egyezmény 1972
• 1978/79 erosödo USA elleni nyomás Moszkva
  részérol
• ? a sah (Irán) megbuktatása, ? sandinista
  forradalom Nicaraguában, ? Afganisztán lerohanása

45
4. Az újabb lefagyás és a hidegháború vége
(1979-1989)
? REAGAN doktrína neokonzervatív ? a
Szovjetunió ...az ördög birodalma ? Növekvo
katonai kiadások (1983 után csillagháborús terv,
az ur militarizálása) ? Grenada lerohanása (1983)
antikommunista mozgalmak támogatása (Angola,
Nicaragua ? GORBACSOV hatalomra kerülése (1985) ?
1989 november 9. a Berlini Fal leomlása
46
A világ geopolitikai helyzete 1990 után
? a Szovjetunió felbomlása ? hatalmi vákuum a
világpolitikában (a Biztonsági Tanács és a G7-ek
növekvo szerepe) ? g l o b a l i z á c i
ó vs. l o k a l i t á s ? új
típusú gazdasági rivalizálás (az USA gazdasági
hegemóniája megszunt), kihívások a gyorsan
fejlodo régiók oldaláról WALLERSTEIN, I. 1991
? a bipoláris világ fennmaradt
Csendes-óceáni-öv USA Japán (hegemónia a
pacifikus térségben) Nagy-Európa Oroszország
(hegemónia Afrikában és a Közel-Keleten)
47
A történelem vége ?

FUKUYAMA, F. The End of History and the
Last Man, 1992.

• ? Friedrich HEGEL 1806 ? a történelem vége
  Nr. 1.(???)
• ? (Napóleon gyozelme után a poroszok felett a
  jénai csatában)
• ? A hegeli dialektika tézis antitézis
  szintézis
• ? A hegeli történelemszemlélet a történelem nem
  események egymásutánisága, hanem egy koherens
  fejlodési folyamat.
• (szabadság, egyenloség, testvériség felé)
• ? FUKUYAMA
• ? 1989 ilyen értelemben egy korszak vége
• ? What we may be witnessing is not just the end
  of the Cold War, or the passing of a particular
  period of post-war history, but the end of
  history as such that is, the end point of
  mankind's ideological evolution and the
  universalization of Western liberal democracy as
  the final form of human government.
• FUKUYAMA, Francis The End of History?, The
  National Interest, 1989.
• ? Gyoztek a liberális demokráciák ? a világ
  ideológiailag egységes

48
A világ demokratizálódása 1975 2005
49
Civilizációk háborúja ?

HUNTINGTON, S. P. The Clash of
Civilizations and the Remaking of World Order.
1996

• ? A FUKUYAMA teóriával szembeni kritikák
• ? A nemzetállamok kialakulása még közel sem ért
  véget (? palesztinok, kurdok, koszovói albánok,
  Tibet stb.)
• ? A kulturális és vallási különbségek és
  feszültségek érezhetoen fölerosödtek a világban.
• Samuel P. HUNTINGTON
• ? It is my hypothesis that the fundamental
  source of conflict in this new world will not be
  primarily ideological or primarily economic. The
  great divisions among humankind and the
  dominating source of conflict will be cultural.
  Nation states will remain the most powerful
  actors in world affairs, but the principal
  conflicts of global politics will occur between
  nations and groups of different civilizations.
  The clash of civilizations will dominate global
  politics. The fault lines between civilizations
  will be the battle lines of the future.
• HUNTINGTON, S. P. The Clash of
  Civilizations?, Foreign Affairs, 1993.
• ? hidegháború után kulturális háború
• ? civilizációs tömb
• ? 0911 értelmezési keret, alap prófécia

50
Civilizációs körzetek a huntingtoni koncepció
szerint
Nyugati kultúrkör
Iszlám
Buddhizmus
Fekete-Afrika
Ortodox kultúrkör
Hinduizmus
Latin-Amerika
Konfucianizmus
Sintoizmus
51
A Föld nagy kultúrföldrajzi régiói
forrás KOVÁCS, Z. Népesség- és
településföldrajz. ELTE, 2002, 49. o. 8. ábra.
? KOLB 1962 ? 11 kultúrföldrajzi régió
Orosz-szláv
Angol-Amerika
Európa
Kína-Japán
Iszlám
India
Csendes-óceáni szigetvilág
Latin-Amerika
Délkelet-Ázsia
Fekete-Afrika
Ausztrália-Új Zéland
52
Civilizációs körzetek a huntingtoni koncepció
szerint Javított változat
53
Civilizációs feszültségek HUNTINGTON