Ki - PowerPoint PPT Presentation

1 / 30
About This Presentation
Title:

Ki

Description:

Ki a l thatatlan k z? Egy Adam Smith-metafora eszmet rt net b l – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:92
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 31
Provided by: MA194
Category:

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: Ki


1
Kié a láthatatlan kéz?
  • Egy Adam Smith-metafora eszmetörténetébol

2
A láthatatlan kéz a modern közgazdaságtanban
  • The profoundest observation of Smith that the
    system works behind the backs of the
    participants the directing hand is invisible.
  • Kenneth
    Arrow
  • The 'invisible hand', one of the great ideas of
    history and one of the most influential, is Adam
    Smith's most important legacy to macroeconomics,
    as to all economics.
  • James
    Tobin

3
  • Mivel tehát minden egyén tole telhetoen azon van,
    hogy tokéjét a hazai iparkodás szolgálatába
    állítsa, egyszersmind ezt az iparkodást olyan
    irányba terelje, hogy annak a terméke a leheto
    legnagyobb értéku legyen, szükségképpen arra
    törekszik, hogy a társadalom évi jövedelmét tole
    telhetoen növelje. Általában persze nem áll
    szándékában elomozdítani a közérdeket, s nem is
    tudja, hogy mennyire mozdítja azt elo. Amikor a
    hazai iparkodás támogatását részesíti elonyben a
    külföldiével szemben, akkor csupán a saját
    biztonságát kívánja elosegíteni amikor pedig ezt
    az iparkodást olyan irányba igyekszik terelni,
    hogy annak a terméke a leheto legnagyobb értéku
    legyen, akkor csak a saját javát kívánja
    szolgálni, s ebben, akárcsak sok más esetben, egy
    láthatatlan kéz vezeti egy olyan cél felé, amely
    nem is szerepelt a terveiben.

4
De még csak nem is mindig rosszabb a társadalom
számára, hogy nem szerepelt. Saját érdekét
követve általában eredményesebben mozdítja elo a
társadalomét, mint ha valóban ez áll a
szándékában. Sohasem láttam még, hogy sok jó
származott volna azoktól, akik úgy tesznek,
mintha a köz javára folytatnák üzleti
tevékenységüket. Ez a tettetés nem is igen
jellemzo a kereskedokre, és nagyon könnyen
lebeszélhetok róla. Adam Smith A nemzetek
gazdagsága IV.II. 9. 1776
5
  • Nem hiszünk a láthatatlan kezekben, amelyek
    állítólag muködtetik a piacot, mert mi pontosan
    tudjuk, hogy minden piacon egyetlen láthatatlan
    kéz muködik és az mindig a tolvaj keze, és mi nem
    bízzuk a társadalmat tolvajokra, mert lúzerek
    azért nem vagyunk jelentette ki a pártelnök.
  • MNO 2007-05-20 Új korszak elott áll a jobboldal.

6
  • It is to no purpose, that the proud and unfeeling
    landlord views his extensive fields, and without
    a thought for the wants of his brethren, in
    imagination consumes himself the whole harvest
    that grows upon them. The homely and vulgar
    proverb, that the eye is larger than the belly,
    never was more fully verified than with regard to
    him. The capacity of his stomach bears no
    proportion to the immensity of his desires, and
    will receive no more than that of the meanest
    peasant. The rest he is obliged to distribute
    among those, who prepare, in the nicest manner,
    that little which he himself makes use of, among
    those who fit up the palace in which this little
    is to be consumed, among those who provide and
    keep in order all the different baubles and
    trinkets, which are employed in the oeconomy of
    greatness all of whom thus derive from his
    luxury and caprice, that share of the necessaries
    of life, which they would in vain have expected
    from his humanity or his justice.

7
The produce of the soil maintains at all times
nearly that number of inhabitants which it is
capable of maintaining. The rich only select from
the heap what is most precious and agreeable.
They consume little more than the poor, and in
spite of their natural selfishness and rapacity,
though they mean only their own conveniency,
though the sole end which they propose from the
labours of all the thousands whom they employ, be
the gratification of their own vain and
insatiable desires, they divide with the poor the
produce of all their improvements
8
  • They are led by an invisible hand to make nearly
    the same distribution of the necessaries of life,
    which would have been made, had the earth been
    divided into equal portions among all its
    inhabitants, and thus without intending it,
    without knowing it, advance the interest of the
    society, and afford means to the multiplication
    of the species. When Providence divided the earth
    among a few lordly masters, it neither forgot nor
    abandoned those who seemed to have been left out
    in the partition. These last too enjoy their
    share of all that it produces. In what
    constitutes the real happiness of human life,
    they are in no respect inferior to those who
    would seem so much above them. In ease of body
    and peace of mind, all the different ranks of
    life are nearly upon a level, and the beggar, who
    suns himself by the side of the highway,
    possesses that security which kings are fighting
    for.
  • Adam Smith The Theory of Moral Sentiments IV.
    I.10. 1759

9
  • Az ismeros és nyers szólásmondás, mely szerint
    hiába kívánja a szem, ha nem bírja a bendo, sosem
    bizonyult még igazabbnak, mint az o tekintetében.
    Gyomrának befogadóképessége nem tart arányt
    vágyai határtalanságával, és nem emészt meg
    többet, mint a leghitványabb paraszté. A többit
    kénytelen szétosztani azok közt, akik a
    legfinomabb módon készítik el azt a keveset, amit
    o maga használ el, azok közt, akik felrakják azt
    a palotát, amelyben e keveset elfogyasztja, azok
    közt, akik eloteremtik és rendben tartják
    mindazokat a különbözo csecsebecséket és
    játékszereket, amelyeket a hatalmasság
    gazdaságában felhasználnak akik közül ekképp
    mindegyik az o fényuzésébol és szeszélyébol nyeri
    el az élethez szükséges javakból azon
    osztályrészt, melyet emberiességétol és
    igazságosságától hiába várt volna.

10
A föld hozadéka minden idoben a lakosok csaknem
azon számát tartja el, amelyet eltartani képes. A
gazdagok csupán azt válogatják ki a rakásból, ami
a legértékesebb és a legkellemesebb. Csak
kevéssel fogyasztanak többet, mint a szegény, és
természetes önzésük és kapzsiságuk ellenére, noha
csak tulajdon kényelmükkel törodnek, noha az
egyetlen cél, melyet azon sok ezernek, kiket
foglalkoztatnak, , munkájától várnak, tulajdon
hiú és kielégíthetetlen vágyaik csillapítása,
mégis megosztják a szegénnyel minden újításuk
hozadékát.
11
  • Egy láthatatlan kéz vezeti oket arra, hogy az
    élethez szükséges javakat csaknem ugyanúgy osszák
    fel, mint ahogy ez akkor történne, ha a föld
    egyenlo részekre lenne felosztva valamennyi
    lakója között és ekképp, anélkül hogy
    szándékolnák, anélkül, hogy tudomásuk lenne róla,
    elomozdítják a társadalom érdekét és eszközt
    nyújtanak a faj megsokszorozásához.

12
  • For it may be observed, that in all Polytheistic
    religions, among savages, as well as in the early
    ages of Heathen antiquity, it is the irregular
    events of nature only that are ascribed to the
    agency and power of their gods. Fire burns, and
    water refreshes heavy bodies descend, and
    lighter substances fly upwards, by the necessity
    of their own nature nor was the invisible hand
    of Jupiter ever apprehended to be employed in
    those matters. But thunder and lightning, storms
    and sunshine, those more irregular events, were
    ascribed to his favour, or his anger. Man, the
    only designing power with which they were
    acquainted, never acts but either to stop, or to
    alter the course, which natural events would
    take, if left to themselves. Those other
    intelligent beings, whom they imagined, but knew
    not, were naturally supposed to act in the same
    manner not to employ themselves in supporting
    the ordinary course of things, which went on of
    its own accord, but to stop, to thwart, and to
    disturb it. And thus, in the first ages of the
    world, the lowest and most pusillanimous
    superstition supplied the place of philosophy.
  • Adam Smith History of Astronomy III.2. 1749(?)

13
Smith a látható kézrol
  • A rendszer embere hajlamos arra, hogy elteljen
    saját bölcsességével, és gyakorta annyira rabul
    ejti a tökéletes kormányzatról szóló tervének
    vélt szépsége, hogy nem tudja elviselni az annak
    bármely részétol való legkisebb eltérést sem.
    Nekivág, hogy teljesen és minden részletében
    keresztülvigye a tervet, mit sem törodve a
    hatalmas érdekekkel vagy eros eloítéletekkel,
    amelyek ellenezhetik azt. Láthatólag azt képzeli,
    hogy éppoly könnyen elrendezheti egy nagy
    társadalom különbözo tagjait, mint a játékos a
    sakktáblán elrendezi a különbözo figurákat.

14
  • Nem veszi figyelembe, hogy a sakkfiguráknak nincs
    más mozgatóelve, csak az, amelyet a játékos rájuk
    kényszerít de az emberi társadalom nagy
    sakktábláján minden egyes figurának saját
    mozgatóelve van, amely különbözik attól, amelyet
    a törvényhozás esetleg hajlandó reájuk
    alkalmazni. Ha a két elv egybeesik és ugyanabba
    az irányba hat, az emberi társadalom játszmája
    könnyen és harmonikusan fog folyni, és nagyon
    valószínu, hogy boldog és sikeres lesz. Ha a két
    elv ellentétes vagy különbözo, akkor a játszma
    nyomorúságos lesz, és a társadalomban
    állandósulnia kell a legnagyobb fokú
    zurzavarnak. Adam Smith The Theory of Moral
    Sentiments VI. II. 2. 1790

15
Macbeth
  • Come, seeling night,Scarf up the tender eye of
    pitiful dayAnd with thy bloody and invisible
    handCancel and tear to pieces that great
    bondWhich keeps me pale!
  • Jöjj, vak éj,
  • Kösd be a nappal irgalmas szemét,
  • És véres és láthatatlan kezeddel
  • Húzd át, tépd szét a nagy irást, amely
  • Úgy vacogtat.
  • William Shakespeare Macbeth
  • (III.2.) Szabó Lorinc fordítása

16
Defoe
  • We liv'd in an uninterrupted course of Ease and
    Content for five Years, when a sudden Blow from
    an almost invisible Hand, blasted all my
    happiness, and turn'd me out into the World in a
    Condition the reverse of all that had been before
    it.
  • Daniel Defoe Moll Flanders, London 1722²
  • Öt évig éltünk szakadatlan nyugalomban és
    megelégedettségben, amikor egy láthatatlan kéz
    hirtelen csapása szétrombolta egész boldogságomat
    és kiuzött a világba, olyan helyzetbe, amelyik
    éppen az ellenkezoje volt az eddiginek.
  • Daniel Defoe Moll Flanders örömei és
    viszontagságai
  • Vas István fordítása

17
Ám ennek a fiatalembernek a komoly, szenvedélyes
beszéde mindenféleképpen hatott rám, és kezdtem
azt mondogatni magamnak, hogy ennek az embernek
az elmélkedései kétségtelenül nagyon is helyesek
miféle istenteremtés vagyok hát én, és mit
muveltem eddig? Én, ki soha életemben egyszer se
tettem ilyet! Ki egyszer se mondtam csak annyit
is - Hála neked, istenem, hogy annyi mindentol
megmenekültem és annyi mindent elértem ebben a
világban. És mégis, életem teli volt
változatossággal, csodálatosan megszabadultam
veszélyektol meg bajoktól, ugyanolyan soktól,
mint ez a fiatalember, ha pedig mindezt egy
láthatatlan kéz muvelte irántam való kegyelembol,
mit tettem én, és hol éltem én, hogy a
legérzéketlenebb és leghálátlanabb vagyok isten
minden teremtménye közül? Daniel Defoe Jack
ezredes Szego György fordítása
18
Defoe Anglia és Skócia uniójáról 1712
  • And as many times things evil in their design,
    are overruled by an Invisible Hand and bring to
    pass that very Good, which they were prepared to
    destroy.

19
Voltaire Oedipe 1718
  • Tremblez, malhereux Roi, votre règne est passé
  • Une invisible main suspend sur votre tête
  • Le glaive menaçant que la vengeance apprête.
  • Tremble, unhappy prince
  • Thy reign is past a hand unseen suspends
  • The fatal sword that glitters oer thy head

20
A láthatatlan kéz az állati ökonómiában
  • The wisdom that has built and arranged their
    organs with such art and made them work together
    for a common purpose is also at work in the
    various operations that result naturally from the
    economy of the animal. It is led towards its end
    by an invisible hand. To our surprise, it carries
    out tasks precisely and unfailingly. It is as if
    it acted rationally, as if it turned back on
    purpose or made a different move as needed. In
    all this the animal only obeys that secret
    mechanism that makes it move. It is but a blind
    instrument that would be incapable of judging its
    own actions. It has been built by this adorable
    intelligence that has drawn its own circle for
    each insect, as it has drawn its orbit for each
    planet.
  • Charles Bonnet Contemplation de la Nature, 1764

21
Horace Walpole The castle of Otranto (1764)
  • Isabella . . . who dreaded nothing so much as
    Manfred's pursuit of his declaration, cried, . .
    . see heaven itself declares against your impious
    intentions! - Heaven nor hell shall impede my
    designs, said Manfred, advancing again to seize
    the princess. At that instant the portrait of his
    grandfather . . . uttered a deep sigh and heaved
    its breast. . . . Manfred, distracted between the
    flight of Isabella . . . and his inability to
    keep his eyes from the picture, which began to
    move, had however advanced some steps after her,
    still looking backwards on the portrait, when he
    saw it quit its pannel, and descend on the floor.
    . . . The vision sighed again, and made a sign
    to Manfred to follow him. Lead on! cried Manfred
    . . . The spectre marched . . . to the end of the
    gallery, and turned into a chamber on the right
    hand. Manfred accompanied him at a little
    distance, full of anxiety and horror, but
    resolved. As he would have entered the chamber,
    the door was clapped-to with violence by an
    invisible hand. The prince, collecting courage
    from this delay, would have forcibly burst the
    door with his foot, but found that it resisted
    his utmost efforts.

22
Az Isten nélküli apátlan világ
  • This universal benevolence, how noble and
    generous soever, can be the source of no solid
    happiness to any man who is not thoroughly
    convinced that all the inhabitants of the
    universe, the meanest as well as the greatest,
    are under the immediate care and protection of
    that great, benevolent, and allwise Being, who
    directs all the movements of nature and who is
    determined, by his own unalterable perfections,
    to maintain in it, at all times, the greatest
    possible quantity of happiness. To this universal
    benevolence, on the contrary, the very suspicion
    of a fatherless world, must be the most
    melancholy of all reflections from the thought
    that all the unknown regions of infinite and
    incomprehensible space may be filled with nothing
    but endless misery and wretchedness. All the
    splendour of the highest prosperity can never
    enlighten the gloom with which so dreadful an
    idea must necessarily overshadow the
    imagination nor, in a wise and virtuous man, can
    all the sorrow of the most afflicting adversity
    ever dry up the joy which necessarily springs
    from the habitual and thorough conviction of the
    truth of the contrary system.

23
Az Isten nélküli apátlan világ
  • Ez az egyetemes jóakarat, legyen bármily nemes és
    nagylelku, nem lehet tartós boldogság forrása
    senkinek, aki nincs alaposan meggyozodve arról,
    hogy a világegyetem minden lakója, a
    legegyszerubbtol a legnagyszerubbig, annak a
    hatalmas, jóakaratú és bölcs Lénynek a
    gondoskodása és védelme alatt áll, aki a
    természet minden lépését irányítja és aki
    tulajdon változhatatlan tudása révén el van
    szánva arra, hogy ebben mindig a leheto
    legnagyobb mennyiségu boldogságot tartsa fenn.
    Ellenkezoleg, ennek az egyetemes jóakaratnak egy
    apátlan világ lehetosége a leggyászosabb
    gondolatot jelenti, hiszen eszerint a végtelen és
    felfoghatatlan térben talán semmi más nincs,
    csupán szüntelen nyomorúság és boldogtalanság. A
    legnagyobb prosperitás minden ragyogása sem
    oszlathatja soha el a homályt, amellyel egy ilyen
    rettenetes gondolat szükségképpen elfedi a
    képzeletet a bölcs és erényes emberbol pedig a
    legsúlyosabb csapások minden szomorúsága sem
    ölheti ki azt az örömöt, amely az ellentétes
    rendszer igazságába vetett rendíthetetlen és
    alapos meggyozodésbol szükségképpen fakad.
  • Theory of Moral Sentiments VI. II.3.2.

24
Szent Ágoston a láthatatlan Istenrol
  • a látható eget és földet teremto Isten nem
    tartotta fölösleges dolognak, hogy az égen és a
    földön olyan csodákat cselekedjék, amelyek által
    még a látható dolgokra irányuló lelket is a
    láthatatlan tiszteletére serkentse.
  • Nem kell azon a kifejezésen megbotránkozni, hogy
    a láthatatlan Isten gyakran látható formában
    jelent meg. Ugyanis, amint az értelmünk
    csöndjében megszületett gondolatokat kifejezo
    hang nem azonos a gondolattal, így az a kép sem
    azonos Istennel, amelyikben a láthatatlan
    természetu Istent meglátjuk. Bár testi alakban
    látták ot, valamint a gondolatot is a felcsendülo
    hangon keresztül fogták fel, azonban nem
    felejtették el, hogy a testi alakban látott
    láthatatlan Isten nem azonos Istennel.
  • Szent Ágoston Isten városáról
  • Dr. Földváry Antal fordítása
  • Kairosz, Bp. 2005. II. köt (X. könyv XIII-XIV.
    fej.) 263-264. o.

25
Mirabeau Quesnay-ról
  • Az orvostudományban felfedezte az állati
    ökonómiát, a metafizikában a morális ökonómiát, a
    mezogazdaságban a politikai ökonómiát és mindazt,
    amit az ember elképzel, felfog, kíván, megszerez
    és muködtet, egységes egészként kapcsolta össze
    jogaink és kötelességeink kettos nézopontjából,
    amelyeket Isten teremto akaratának pillanatában
    nekünk adott és a természetes rend nagy
    törvényeinek alakjában láthatóvá tett.

26
Bruno Hildebrand Smithrol 1848
27
(No Transcript)
28
Kautz Gyula Smithrol 1856
  • Smith Adam szerint minden gazdászati
    tevékenységnek, és munkálódásnak egyedüli és
    alaprugója az ö n é r d e k, az önhaszon, elony,
    és jóllét biztosítása, elomozdítására czélzó
    cselekvési irány, mely természetes folyománya és
    nyilvánulata egyéni emberi természetünknek,
    physikai és psychikai lételünknek. E hatalmas
    és mindent átható emberösztön, - mely (mondja
    Smith) önfenntartásunk, önbiztosításunk egyedüli
    záloga, alapja, feltétele, nemcsak nem áll
    ellenkezésben a társas öszlét érdekei, kapcsai és
    alapjával, hanem inkább legerosb rugója, támasza,
    tényzoje levén minden egyéni törekvés, munkásság,
    ipar, szorgalom és takarékosságnak, a gazdászati
    élet e nélkülözhetetlen föltéteinek, magának az
    állami és nemzeti vagyonosságnak, jóllétnek
    legszilárdabb alapját, biztosítékát, emeltyujét
    is képezi.

29
  • Az önérdek, Smith nézete szerint az egyént a
    társadalommal, az állampolgárt az állammal
    legszorosb érintkezésbe, összeköttetésbe hozza, s
    mint a tudós maga fejezi ki gondolatát By
    pursuing his own interest, he (t.i. az egyén)
    frequently promotes that of the society more
    effectually than when he really intends to
    promote it

30
Földes Béla Smithrol 1881
  • Smith az elméletek közt közvetíto álláspontot
    foglal el, amennyiben a moralfilozófiában az
    emberi cselekvényeket a rokonszenv szempontjából
    vizsgálja, a gazdaságtanban pedig az önzés
    szempontjából. Ezen ketté osztásnak kétségtelenül
    methodikus jelentosége is van. Smith vizsgálódási
    módszerében mutatkozik a hajlam, egyszeru
    tényekbol kiindulni azon czélból , hogy ekkép
    határozott, világos, habár hypothetikus
    következtetésekre jusson. Ugyanazon eljárás ez,
    amely egyéb tudományokban alkalmaztatik és mely
    újabban a nemzetgazdaságtan számára Mill által
    ajánltatik. Nem is lehet e módszer elonyét
    tagadni, minthogy annak segítségével a gazdasági
    élet komplikált viszonyai egyszeru alakokra,
    valamint egy nagy gép teste az egyszeru
    eroparallelogramra visszavezettetnek. De ettol
    eltekintve sem lehet az önzés elvének
    alkalmazásától a nagy jelentoséget elvitatni,
    különösen azon magasabb értelemben, melyet
    Smithtol nyert. Érdekes az is, hogy Smithnek
    eljárása, miszerint a társadalom jólétét egy
    mintegy társadalom ellenes individualistikus
    tényezore alapítja, nagyon hasonlít az újabbkori
    természettudományi elméletekhez, melyek
    czélirányos jelenségeket öntudatlan erok
    muködésébol magyaráznak, mint Laplace, Darwin,
    Zöllner elméletei.
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com