Title: Ki
1Kié a láthatatlan kéz?
- Egy Adam Smith-metafora eszmetörténetébol
2A láthatatlan kéz a modern közgazdaságtanban
- The profoundest observation of Smith that the
system works behind the backs of the
participants the directing hand is invisible. - Kenneth
Arrow - The 'invisible hand', one of the great ideas of
history and one of the most influential, is Adam
Smith's most important legacy to macroeconomics,
as to all economics. - James
Tobin
3- Mivel tehát minden egyén tole telhetoen azon van,
hogy tokéjét a hazai iparkodás szolgálatába
állítsa, egyszersmind ezt az iparkodást olyan
irányba terelje, hogy annak a terméke a leheto
legnagyobb értéku legyen, szükségképpen arra
törekszik, hogy a társadalom évi jövedelmét tole
telhetoen növelje. Általában persze nem áll
szándékában elomozdítani a közérdeket, s nem is
tudja, hogy mennyire mozdítja azt elo. Amikor a
hazai iparkodás támogatását részesíti elonyben a
külföldiével szemben, akkor csupán a saját
biztonságát kívánja elosegíteni amikor pedig ezt
az iparkodást olyan irányba igyekszik terelni,
hogy annak a terméke a leheto legnagyobb értéku
legyen, akkor csak a saját javát kívánja
szolgálni, s ebben, akárcsak sok más esetben, egy
láthatatlan kéz vezeti egy olyan cél felé, amely
nem is szerepelt a terveiben.
4De még csak nem is mindig rosszabb a társadalom
számára, hogy nem szerepelt. Saját érdekét
követve általában eredményesebben mozdítja elo a
társadalomét, mint ha valóban ez áll a
szándékában. Sohasem láttam még, hogy sok jó
származott volna azoktól, akik úgy tesznek,
mintha a köz javára folytatnák üzleti
tevékenységüket. Ez a tettetés nem is igen
jellemzo a kereskedokre, és nagyon könnyen
lebeszélhetok róla. Adam Smith A nemzetek
gazdagsága IV.II. 9. 1776
5- Nem hiszünk a láthatatlan kezekben, amelyek
állítólag muködtetik a piacot, mert mi pontosan
tudjuk, hogy minden piacon egyetlen láthatatlan
kéz muködik és az mindig a tolvaj keze, és mi nem
bízzuk a társadalmat tolvajokra, mert lúzerek
azért nem vagyunk jelentette ki a pártelnök. - MNO 2007-05-20 Új korszak elott áll a jobboldal.
6- It is to no purpose, that the proud and unfeeling
landlord views his extensive fields, and without
a thought for the wants of his brethren, in
imagination consumes himself the whole harvest
that grows upon them. The homely and vulgar
proverb, that the eye is larger than the belly,
never was more fully verified than with regard to
him. The capacity of his stomach bears no
proportion to the immensity of his desires, and
will receive no more than that of the meanest
peasant. The rest he is obliged to distribute
among those, who prepare, in the nicest manner,
that little which he himself makes use of, among
those who fit up the palace in which this little
is to be consumed, among those who provide and
keep in order all the different baubles and
trinkets, which are employed in the oeconomy of
greatness all of whom thus derive from his
luxury and caprice, that share of the necessaries
of life, which they would in vain have expected
from his humanity or his justice.
7The produce of the soil maintains at all times
nearly that number of inhabitants which it is
capable of maintaining. The rich only select from
the heap what is most precious and agreeable.
They consume little more than the poor, and in
spite of their natural selfishness and rapacity,
though they mean only their own conveniency,
though the sole end which they propose from the
labours of all the thousands whom they employ, be
the gratification of their own vain and
insatiable desires, they divide with the poor the
produce of all their improvements
8- They are led by an invisible hand to make nearly
the same distribution of the necessaries of life,
which would have been made, had the earth been
divided into equal portions among all its
inhabitants, and thus without intending it,
without knowing it, advance the interest of the
society, and afford means to the multiplication
of the species. When Providence divided the earth
among a few lordly masters, it neither forgot nor
abandoned those who seemed to have been left out
in the partition. These last too enjoy their
share of all that it produces. In what
constitutes the real happiness of human life,
they are in no respect inferior to those who
would seem so much above them. In ease of body
and peace of mind, all the different ranks of
life are nearly upon a level, and the beggar, who
suns himself by the side of the highway,
possesses that security which kings are fighting
for. - Adam Smith The Theory of Moral Sentiments IV.
I.10. 1759
9- Az ismeros és nyers szólásmondás, mely szerint
hiába kívánja a szem, ha nem bírja a bendo, sosem
bizonyult még igazabbnak, mint az o tekintetében.
Gyomrának befogadóképessége nem tart arányt
vágyai határtalanságával, és nem emészt meg
többet, mint a leghitványabb paraszté. A többit
kénytelen szétosztani azok közt, akik a
legfinomabb módon készítik el azt a keveset, amit
o maga használ el, azok közt, akik felrakják azt
a palotát, amelyben e keveset elfogyasztja, azok
közt, akik eloteremtik és rendben tartják
mindazokat a különbözo csecsebecséket és
játékszereket, amelyeket a hatalmasság
gazdaságában felhasználnak akik közül ekképp
mindegyik az o fényuzésébol és szeszélyébol nyeri
el az élethez szükséges javakból azon
osztályrészt, melyet emberiességétol és
igazságosságától hiába várt volna.
10A föld hozadéka minden idoben a lakosok csaknem
azon számát tartja el, amelyet eltartani képes. A
gazdagok csupán azt válogatják ki a rakásból, ami
a legértékesebb és a legkellemesebb. Csak
kevéssel fogyasztanak többet, mint a szegény, és
természetes önzésük és kapzsiságuk ellenére, noha
csak tulajdon kényelmükkel törodnek, noha az
egyetlen cél, melyet azon sok ezernek, kiket
foglalkoztatnak, , munkájától várnak, tulajdon
hiú és kielégíthetetlen vágyaik csillapítása,
mégis megosztják a szegénnyel minden újításuk
hozadékát.
11- Egy láthatatlan kéz vezeti oket arra, hogy az
élethez szükséges javakat csaknem ugyanúgy osszák
fel, mint ahogy ez akkor történne, ha a föld
egyenlo részekre lenne felosztva valamennyi
lakója között és ekképp, anélkül hogy
szándékolnák, anélkül, hogy tudomásuk lenne róla,
elomozdítják a társadalom érdekét és eszközt
nyújtanak a faj megsokszorozásához.
12- For it may be observed, that in all Polytheistic
religions, among savages, as well as in the early
ages of Heathen antiquity, it is the irregular
events of nature only that are ascribed to the
agency and power of their gods. Fire burns, and
water refreshes heavy bodies descend, and
lighter substances fly upwards, by the necessity
of their own nature nor was the invisible hand
of Jupiter ever apprehended to be employed in
those matters. But thunder and lightning, storms
and sunshine, those more irregular events, were
ascribed to his favour, or his anger. Man, the
only designing power with which they were
acquainted, never acts but either to stop, or to
alter the course, which natural events would
take, if left to themselves. Those other
intelligent beings, whom they imagined, but knew
not, were naturally supposed to act in the same
manner not to employ themselves in supporting
the ordinary course of things, which went on of
its own accord, but to stop, to thwart, and to
disturb it. And thus, in the first ages of the
world, the lowest and most pusillanimous
superstition supplied the place of philosophy. - Adam Smith History of Astronomy III.2. 1749(?)
13Smith a látható kézrol
- A rendszer embere hajlamos arra, hogy elteljen
saját bölcsességével, és gyakorta annyira rabul
ejti a tökéletes kormányzatról szóló tervének
vélt szépsége, hogy nem tudja elviselni az annak
bármely részétol való legkisebb eltérést sem.
Nekivág, hogy teljesen és minden részletében
keresztülvigye a tervet, mit sem törodve a
hatalmas érdekekkel vagy eros eloítéletekkel,
amelyek ellenezhetik azt. Láthatólag azt képzeli,
hogy éppoly könnyen elrendezheti egy nagy
társadalom különbözo tagjait, mint a játékos a
sakktáblán elrendezi a különbözo figurákat.
14- Nem veszi figyelembe, hogy a sakkfiguráknak nincs
más mozgatóelve, csak az, amelyet a játékos rájuk
kényszerít de az emberi társadalom nagy
sakktábláján minden egyes figurának saját
mozgatóelve van, amely különbözik attól, amelyet
a törvényhozás esetleg hajlandó reájuk
alkalmazni. Ha a két elv egybeesik és ugyanabba
az irányba hat, az emberi társadalom játszmája
könnyen és harmonikusan fog folyni, és nagyon
valószínu, hogy boldog és sikeres lesz. Ha a két
elv ellentétes vagy különbözo, akkor a játszma
nyomorúságos lesz, és a társadalomban
állandósulnia kell a legnagyobb fokú
zurzavarnak. Adam Smith The Theory of Moral
Sentiments VI. II. 2. 1790
15Macbeth
- Come, seeling night,Scarf up the tender eye of
pitiful dayAnd with thy bloody and invisible
handCancel and tear to pieces that great
bondWhich keeps me pale! -
- Jöjj, vak éj,
- Kösd be a nappal irgalmas szemét,
- És véres és láthatatlan kezeddel
- Húzd át, tépd szét a nagy irást, amely
- Úgy vacogtat.
- William Shakespeare Macbeth
- (III.2.) Szabó Lorinc fordítása
16Defoe
- We liv'd in an uninterrupted course of Ease and
Content for five Years, when a sudden Blow from
an almost invisible Hand, blasted all my
happiness, and turn'd me out into the World in a
Condition the reverse of all that had been before
it. - Daniel Defoe Moll Flanders, London 1722²
- Öt évig éltünk szakadatlan nyugalomban és
megelégedettségben, amikor egy láthatatlan kéz
hirtelen csapása szétrombolta egész boldogságomat
és kiuzött a világba, olyan helyzetbe, amelyik
éppen az ellenkezoje volt az eddiginek. - Daniel Defoe Moll Flanders örömei és
viszontagságai - Vas István fordítása
17Ám ennek a fiatalembernek a komoly, szenvedélyes
beszéde mindenféleképpen hatott rám, és kezdtem
azt mondogatni magamnak, hogy ennek az embernek
az elmélkedései kétségtelenül nagyon is helyesek
miféle istenteremtés vagyok hát én, és mit
muveltem eddig? Én, ki soha életemben egyszer se
tettem ilyet! Ki egyszer se mondtam csak annyit
is - Hála neked, istenem, hogy annyi mindentol
megmenekültem és annyi mindent elértem ebben a
világban. És mégis, életem teli volt
változatossággal, csodálatosan megszabadultam
veszélyektol meg bajoktól, ugyanolyan soktól,
mint ez a fiatalember, ha pedig mindezt egy
láthatatlan kéz muvelte irántam való kegyelembol,
mit tettem én, és hol éltem én, hogy a
legérzéketlenebb és leghálátlanabb vagyok isten
minden teremtménye közül? Daniel Defoe Jack
ezredes Szego György fordítása
18Defoe Anglia és Skócia uniójáról 1712
- And as many times things evil in their design,
are overruled by an Invisible Hand and bring to
pass that very Good, which they were prepared to
destroy.
19Voltaire Oedipe 1718
- Tremblez, malhereux Roi, votre règne est passé
- Une invisible main suspend sur votre tête
- Le glaive menaçant que la vengeance apprête.
- Tremble, unhappy prince
- Thy reign is past a hand unseen suspends
- The fatal sword that glitters oer thy head
20A láthatatlan kéz az állati ökonómiában
- The wisdom that has built and arranged their
organs with such art and made them work together
for a common purpose is also at work in the
various operations that result naturally from the
economy of the animal. It is led towards its end
by an invisible hand. To our surprise, it carries
out tasks precisely and unfailingly. It is as if
it acted rationally, as if it turned back on
purpose or made a different move as needed. In
all this the animal only obeys that secret
mechanism that makes it move. It is but a blind
instrument that would be incapable of judging its
own actions. It has been built by this adorable
intelligence that has drawn its own circle for
each insect, as it has drawn its orbit for each
planet. - Charles Bonnet Contemplation de la Nature, 1764
21Horace Walpole The castle of Otranto (1764)
- Isabella . . . who dreaded nothing so much as
Manfred's pursuit of his declaration, cried, . .
. see heaven itself declares against your impious
intentions! - Heaven nor hell shall impede my
designs, said Manfred, advancing again to seize
the princess. At that instant the portrait of his
grandfather . . . uttered a deep sigh and heaved
its breast. . . . Manfred, distracted between the
flight of Isabella . . . and his inability to
keep his eyes from the picture, which began to
move, had however advanced some steps after her,
still looking backwards on the portrait, when he
saw it quit its pannel, and descend on the floor.
. . . The vision sighed again, and made a sign
to Manfred to follow him. Lead on! cried Manfred
. . . The spectre marched . . . to the end of the
gallery, and turned into a chamber on the right
hand. Manfred accompanied him at a little
distance, full of anxiety and horror, but
resolved. As he would have entered the chamber,
the door was clapped-to with violence by an
invisible hand. The prince, collecting courage
from this delay, would have forcibly burst the
door with his foot, but found that it resisted
his utmost efforts.
22Az Isten nélküli apátlan világ
- This universal benevolence, how noble and
generous soever, can be the source of no solid
happiness to any man who is not thoroughly
convinced that all the inhabitants of the
universe, the meanest as well as the greatest,
are under the immediate care and protection of
that great, benevolent, and allwise Being, who
directs all the movements of nature and who is
determined, by his own unalterable perfections,
to maintain in it, at all times, the greatest
possible quantity of happiness. To this universal
benevolence, on the contrary, the very suspicion
of a fatherless world, must be the most
melancholy of all reflections from the thought
that all the unknown regions of infinite and
incomprehensible space may be filled with nothing
but endless misery and wretchedness. All the
splendour of the highest prosperity can never
enlighten the gloom with which so dreadful an
idea must necessarily overshadow the
imagination nor, in a wise and virtuous man, can
all the sorrow of the most afflicting adversity
ever dry up the joy which necessarily springs
from the habitual and thorough conviction of the
truth of the contrary system.
23Az Isten nélküli apátlan világ
- Ez az egyetemes jóakarat, legyen bármily nemes és
nagylelku, nem lehet tartós boldogság forrása
senkinek, aki nincs alaposan meggyozodve arról,
hogy a világegyetem minden lakója, a
legegyszerubbtol a legnagyszerubbig, annak a
hatalmas, jóakaratú és bölcs Lénynek a
gondoskodása és védelme alatt áll, aki a
természet minden lépését irányítja és aki
tulajdon változhatatlan tudása révén el van
szánva arra, hogy ebben mindig a leheto
legnagyobb mennyiségu boldogságot tartsa fenn.
Ellenkezoleg, ennek az egyetemes jóakaratnak egy
apátlan világ lehetosége a leggyászosabb
gondolatot jelenti, hiszen eszerint a végtelen és
felfoghatatlan térben talán semmi más nincs,
csupán szüntelen nyomorúság és boldogtalanság. A
legnagyobb prosperitás minden ragyogása sem
oszlathatja soha el a homályt, amellyel egy ilyen
rettenetes gondolat szükségképpen elfedi a
képzeletet a bölcs és erényes emberbol pedig a
legsúlyosabb csapások minden szomorúsága sem
ölheti ki azt az örömöt, amely az ellentétes
rendszer igazságába vetett rendíthetetlen és
alapos meggyozodésbol szükségképpen fakad. - Theory of Moral Sentiments VI. II.3.2.
24Szent Ágoston a láthatatlan Istenrol
- a látható eget és földet teremto Isten nem
tartotta fölösleges dolognak, hogy az égen és a
földön olyan csodákat cselekedjék, amelyek által
még a látható dolgokra irányuló lelket is a
láthatatlan tiszteletére serkentse. - Nem kell azon a kifejezésen megbotránkozni, hogy
a láthatatlan Isten gyakran látható formában
jelent meg. Ugyanis, amint az értelmünk
csöndjében megszületett gondolatokat kifejezo
hang nem azonos a gondolattal, így az a kép sem
azonos Istennel, amelyikben a láthatatlan
természetu Istent meglátjuk. Bár testi alakban
látták ot, valamint a gondolatot is a felcsendülo
hangon keresztül fogták fel, azonban nem
felejtették el, hogy a testi alakban látott
láthatatlan Isten nem azonos Istennel. - Szent Ágoston Isten városáról
- Dr. Földváry Antal fordítása
- Kairosz, Bp. 2005. II. köt (X. könyv XIII-XIV.
fej.) 263-264. o.
25Mirabeau Quesnay-ról
- Az orvostudományban felfedezte az állati
ökonómiát, a metafizikában a morális ökonómiát, a
mezogazdaságban a politikai ökonómiát és mindazt,
amit az ember elképzel, felfog, kíván, megszerez
és muködtet, egységes egészként kapcsolta össze
jogaink és kötelességeink kettos nézopontjából,
amelyeket Isten teremto akaratának pillanatában
nekünk adott és a természetes rend nagy
törvényeinek alakjában láthatóvá tett.
26Bruno Hildebrand Smithrol 1848
27(No Transcript)
28Kautz Gyula Smithrol 1856
- Smith Adam szerint minden gazdászati
tevékenységnek, és munkálódásnak egyedüli és
alaprugója az ö n é r d e k, az önhaszon, elony,
és jóllét biztosítása, elomozdítására czélzó
cselekvési irány, mely természetes folyománya és
nyilvánulata egyéni emberi természetünknek,
physikai és psychikai lételünknek. E hatalmas
és mindent átható emberösztön, - mely (mondja
Smith) önfenntartásunk, önbiztosításunk egyedüli
záloga, alapja, feltétele, nemcsak nem áll
ellenkezésben a társas öszlét érdekei, kapcsai és
alapjával, hanem inkább legerosb rugója, támasza,
tényzoje levén minden egyéni törekvés, munkásság,
ipar, szorgalom és takarékosságnak, a gazdászati
élet e nélkülözhetetlen föltéteinek, magának az
állami és nemzeti vagyonosságnak, jóllétnek
legszilárdabb alapját, biztosítékát, emeltyujét
is képezi.
29- Az önérdek, Smith nézete szerint az egyént a
társadalommal, az állampolgárt az állammal
legszorosb érintkezésbe, összeköttetésbe hozza, s
mint a tudós maga fejezi ki gondolatát By
pursuing his own interest, he (t.i. az egyén)
frequently promotes that of the society more
effectually than when he really intends to
promote it
30Földes Béla Smithrol 1881
- Smith az elméletek közt közvetíto álláspontot
foglal el, amennyiben a moralfilozófiában az
emberi cselekvényeket a rokonszenv szempontjából
vizsgálja, a gazdaságtanban pedig az önzés
szempontjából. Ezen ketté osztásnak kétségtelenül
methodikus jelentosége is van. Smith vizsgálódási
módszerében mutatkozik a hajlam, egyszeru
tényekbol kiindulni azon czélból , hogy ekkép
határozott, világos, habár hypothetikus
következtetésekre jusson. Ugyanazon eljárás ez,
amely egyéb tudományokban alkalmaztatik és mely
újabban a nemzetgazdaságtan számára Mill által
ajánltatik. Nem is lehet e módszer elonyét
tagadni, minthogy annak segítségével a gazdasági
élet komplikált viszonyai egyszeru alakokra,
valamint egy nagy gép teste az egyszeru
eroparallelogramra visszavezettetnek. De ettol
eltekintve sem lehet az önzés elvének
alkalmazásától a nagy jelentoséget elvitatni,
különösen azon magasabb értelemben, melyet
Smithtol nyert. Érdekes az is, hogy Smithnek
eljárása, miszerint a társadalom jólétét egy
mintegy társadalom ellenes individualistikus
tényezore alapítja, nagyon hasonlít az újabbkori
természettudományi elméletekhez, melyek
czélirányos jelenségeket öntudatlan erok
muködésébol magyaráznak, mint Laplace, Darwin,
Zöllner elméletei.