Vizek f

1
Vizek fényklímája

• 200 400 nm UV az összes sugárzás 3 -a
• 380 750 nm látható fény (Photosynthetically
  Active Radiation) 46-48
• gt750 nm infravörös és ho

2
A Föld felszínét éro globálsugárzás
3
Reflexió Transzmisszió Extinkció
A vízoszlopba jutott, az által áteresztett fény
(), ezt mérjük
A vízoszlopba által elnyelt fény, a
transzmisszóból számítjuk. Egyéb szakkifejezések
Fényattenuáció Fénykioltás Iz I0 e-k z k
(ln Iz - ln Io)/z extinkciós koefficiens 0,05
10 m-1
Albedo - a beeso és a visszavert fény aránya
A felszínrol visszavert fény 3-14 Habok, hullám
40-ig
4
A fény törése a vízben Snell ablak
http//www.daveread.com/uw-photo/comp101/snells_wi
ndow.html
n2,1 törésmutató (víz,levego)1,33
Határszög (víz) 4835'
5
(No Transcript)
6
(No Transcript)
7
A PAR csökkenése a mélység függvényében különféle
tavakban
N Lake Nakuru (Kenya) LCM, LCD Bodeni-tó
(május, december) SSchöchsee (Németo, június) K
Königsee (Németo) LT Lake Tahoe (USA)
8

• Fotikus és afotikus réteg
• Mélység és optikai mélység
• Évszakos változások
• fitoplankton/abioszeszton
• Mérési módszerek
• Kvantumszenzorok (2p, 4p)
• Secchi korong (Ø 25 cm)

9
A fény lehatolása desztillált vízben
Red 720 nm Orange 620 nm Yellow 560
nm Green 510 nm Blue 460 nm Violet 390 nm
10
A Secchi átlátszóság és a szubmerz makrofiton
állományok maximális elterjedési mélysége közti
összefüggés
Tó Secchi átlátszóság (m) Legmélyebb tapasztalt makrofiton elterjedési mélység (m)
Cystal Lake, Minnesota 0,32-0,55 1,75
Sweeney Lake, Wisconsin 0,6-1,0 2,25
Lake Itasca, Minnesota 1,8 3,5
Montezuma Well, Arizona 3,1 7,5
Walden Pond, Massachussets 6,0 16
Long Lake, Minnesota 8 11
Weber Lake, Wisconsin 8 13,5
Crytal Lake, Wisconsin 14 20
Waldo Lake, Oregon 28 127
Crater Lake, Oregon 38 120
Lake Tahoe, California 33-41 136
11
A százalékos fényáteresztés és a különféle
borítások vastagsága közti összefüggés egy magas
szélességi övön fekvo tóban. A 100 a PAR-t
jelenti a felszínen (reflexió nélkül)
12
Víz alatti UV
UV-C (távoli ultraibolya) 40-280 nm. E
tartományt az atmoszféra erosen elnyeli, csak
igen elenyészo mennyiség éri el a Föld
felszínét. UV-B (közepes ultraviola) 280-320
nm. Károsító hatása jelentos egyrészt a DNS
szintjén, másrészt mert a fotoszintetikus
pigmentek stabilitását változtatja meg. UV-A
(közeli ultraviola) 320-400 nm. Laboratóriumi
vizsgálatok szerint csak kismértéku károsodást
okoz, minthogy egy fotonra vetített energiája
sokkal kisebb, mint az UV-B tartományba eso
fotonokéi. Tekintettel azonban arra, hogy a
felszínt éro UV sugárzás legnagyobb része e
tartományba esik, az élolényekre gyakorolt
károsító hatás volumenében ugyanakkora, ha nem
nagyobb, mint az UV-B sugárzásé. A vízben az UV-A
kioltódása lényegesen gyengébb, mint az UV-B-é,
emiatt mélyebbre hatolhat.
DOC UV-pajzs De DOC fotodegradáció, szabad
gyökök
13

• Víz alatti látás
• A fény csökkenésével a planktonfogyasztó halak
  akciórádiusza is csökken
• Kritikus észlelési (percepciós) mélység (zp)
• zp7,8 / k kfényextinciós koefficiens

14
Homérsékleti rétegzettség
epilimnion

• Termoklin
• Az a mélységi pont ahol a homérséklet csökkenés
  maximális (gt 1 C per m)

metalimnion
mélység (m)
hipolimnion
homérséklet (C)
15
Homérsékletváltozás a mélység mentén hatása a
konvekciós áramlásra
Relative thermal resistance az adott két réteg
suruségkülönbsége viszonyítva a 4C és az 5C
víz suruségkülönbségéhez
16
Homérsékleti rétegzettség

• Tavak fo rétegzettségi tipusai
• Amiktikus
• Egész év során fagyott tavak (Grönland,
  Antarktisz)
• Meromiktikus
• A tó rendszeresen átkeveredik, csak nem teljes
  mélységben.
• Monimolimnion nem átkeveredo, mixolimnion
  átkeveredo réteg
• Holomiktikus
• Hideg monomiktikus
• Az év nagy részében be vannak fagyva, a jégtakaró
  elolvadásakor teljes felkeveredés
• A vízhomérséklet nem haladja meg a 4 C-t
• Arktikus ill. hegyi tavak
• Dimiktikus
• Tavaszi és oszi felkeveredés
• Hideg mérsékelt övi szubtrópusi magashegyi tavak
• Meleg monomiktikus
• Soha nem fagynak be.
• Meleg idoszakban stabil rétegzettség
• Melegebb mérsékelt övi tavak
• Oligomiktikus

17
(No Transcript)
18
Rétegzettség tipusok
19
A Kecskészugi Holt Körös homérsékleti
rétegzettsége 2000-ben
20
A Garda tó vízhomérsékletének alakulása 100, 200,
300 és 350 (üledék felett) m mélységben 1990 és
2003 között
21
A folyók, tározók és tavak horétegzettségének és
hoháztartásának összehasonlítása
Folyók Tározók Tavak
Homérséklet ingadozása Nagy, gyors Gyors a folyóvízi zónában, mérsékelt a tavi zónában Lassú, folyamatos
Horétegzettség ritka Változó, rendszertelen. A folyami zóna gyakran túl sekély, a taviban gyakran alakul ki idoszakos rétegzettség. Rendszeres
Térbeli különbségek (nyáron) Hideg a felso folyáson, melegszik Növekedo átlaghomérséklet Meleg epilimnion, hideg hipolimnion
Talajvíz hatás Jelentos, huto hatása van Relatíve elenyészo Csak bizonyos tavakban jelentos, ott huto hatása van
A vizgyujto hatása Jelentos, különösen, ha a befolyó a fofolyástól lényegesen különbözik Kicsi vagy mérsékelt Kicsi és a befolyás területére korlátozódik
Árnyékoló hatás Jelentos, elosegíti a homérséklet állandóságát Kicsi Kicsi, elhanyagolható
Jégképzodés Ritka, átmeneti Általában átmeneti Rendszeres, kiszámítható
22
A helioterm jelenséget világviszonylatban eloször
Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész magyarázta
meg 1902-ben, a Medve-tó vizét vizsgálva. A
heliotermikus tavak vizének a felszínhez közeli
rétege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni),
a napsütés hatására magas homérsékletre (akár
80C) melegszik fel. A jelenség csak sós tavak
esetében jön létre, ha a tóba ömlo patakok és a
csapadékvíz néhány cm-es édesvízréteget hoz létre
a felszínen, amely nem elegyedik, mert surusége
kisebb, mint az alatta elhelyezkedo sós vízé. A
kisebb suruségu édesvíz üvegházhatást hoz létre,
meggátolja a sós víz felszínre jutását és
lehulését.