1. dia

1
2006.MÁJUS 24.
EU
Ivóvízre vonatkozó uniós szabályozás
Dr. KELEMEN ERZSÉBET MB. MEGYEI TISZTIFOORVOS
HELYETTES OSZTÁLYVEZETO FOORVOS ÁNTSZ PEST
MEGYEI INTÉZETE KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY
2
BEVEZETÉS
A víz nem szokásos kereskedelmi termék, hanem
örökség, amit annak megfeleloen óvni, védeni és
kezelni kell.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK
(2000. október 23.) IRÁNYELVE a vízvédelmi
politika terén a közösségi fellépés kereteinek
meghatározásáról illetve 221/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet a vízgyujto-gazdálkodás egyes
szabályairól alapján.
3
Szükség van egy integrált közösségi
vízvédelmi politika kialakítására. A
Közösségen belül eltéro adottságok és
szükségletek különbözo, egyedi megoldásokat
tesznek szükségessé. Ezt a különbözoséget
figyelembe kell venni az intézkedések
tervezésénél és végrehajtásánál, amelyek a víz
védelmét és fenntartható használatát biztosítják
egy vízgyujto határain belül. Szubszidaritás
elve a döntéseket a leheto legközelebb kell
meghozni azokhoz a helyekhez, ahol a vízre hatást
gyakorolnak, vagy azt használják.
4
Az irányelv sikere a közösségi, a tagállami
és a helyi
szintu szoros együttmuködéstol és összehangolt
intézkedésektol, valamint legalább ennyire az
információktól, a konzultációktól és a
nyilvánosság, a vízhasználók bevonásától függ.
A jó vízminoség hozzájárul a lakosság
ivóvízellátásának biztonságához. A vizek
állapotának leírására minoségi, és ahol az
környezetvédelmi szempontból lényeges, mennyiségi
szempontból közös fogalmakat kell
meghatározni. Környezeti célokat kell
meghatározni, hogy mindenütt elérheto legyen a
felszíni és a felszín alatti vizek jó állapota,
és hogy a vizek állapotának romlása közösségi
szinten megelozheto legyen.
5
A felszíni és felszín alatti vizek elvben
megújuló természeti eroforrások, különösen a
felszín alatti víz jó állapotának biztosítása
korai cselekvést kíván, és a védelmi intézkedések
stabil hosszú távú tervezését, a kialakulása és
megújulása közötti természetes idoköz miatt. A
felszín alatti víz jó állapotának elérése és
bármely szennyezoanyag- koncentráció jelentos és
tartósan növekvo tendenciájának megfordítására
irányuló intézkedések ütemezésekor ezt a
természetes idoközt figyelembe kell venni. A víz
mennyiségét illetoen általános elveket kell
meghatározni a vízkivételek és víztározások
szabályozására, hogy biztosítható legyen az
érintett vízrendszerek környezeti
fenntarthatósága.
6
CÉLOK

• A vízi ökoszisztémák, és tekintettel azok
  vízszükségletére- a vízi ökoszisztémáktól
  közvetlenül függo szárazföldi ökoszisztémák és
  vizes területek további romlásának
  megakadályozása, azok védelme és állapotuk
  javítása.
• A hasznosítható vízkészletek hosszú távú
  védelmére alapozott fenntartható vízhasználat
  elosegítése.
• A vízi környezet fokozott védelmére és
  javítására irányulóan, a veszélyes anyagok
  bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek
  fokozatos csökkentése, továbbá a különösen
  veszélyes anyagok bevezetésének, kibocsátásának
  és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos
  kivonása.
• A felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos
  csökkentése, és további szennyezésük
  megakadályozása.
• Az árvizek és aszályok hatásainak mérséklése.

7
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Felszíni víz a szárazföldi vizek, kivéve a
felszín alatti vizet, az átmeneti vizeket és a
parti tengervizek, kivéve a kémiai állapot
szempontját, amely szerint a felségvizek is ide
tartoznak Felszín alatti víz mindaz a víz,
amely a föld felszíne alatt a telített zónában
található,és közvetlen kapcsolatban van a
talajjal vagy az altalajjal.
8
Felszíni víztest a felszíni víznek olyan
különálló és jelentos eleme, mint például egy tó,
egy tározó, egy vízfolyás vagy csatorna, egy
vízfolyás, folyó vagy csatorna része, átmeneti
víz vagy parti tengervíz egy szakasza. Víztartó
réteg felszín alatti kozetréteg vagy
kozetrétegek vagy más földtani képzodménybol álló
réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és
vízátereszto képessége lehetové teszi a felszín
alatti víz jelentos áramlását vagy jelentos
mennyiségu felszín alatti víz kitermelését. Felsz
ín alatti víztest A felszín alatti víznek egy
víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható
része.
9

• Veszélyes anyagok olyan anyagok vagy
  anyagcsoportok, amelyek toxikusak, biológiailag
  nem bonthatók és hajlamosak a
  bioakkumlációra, és az olyan
  anyagok vagy anyagcsoportok, amelyek az
  elobbiekkel egyenértéku gondokat okoznak.
• Vízszolgáltatás minden olyan szolgáltatás, amely
  biztosítja a háztartások közintézmények és
  bármely más gazdasági tevékenység számára
• A felszíni vagy felszín alatti víz kivételét,
  duzzasztását, tárolását, kezelését és elosztását,
• a szennyvíz összegyujtését és kezelését végzo
  létesítményeket, amelyek a vizet ezt követoen
  felszíni vizekbe bocsátják ki.

10
KÖRNYEZETI CÉLKITUZÉSEK
Felszíni vizek A tagállamok végrehajtják a
szükséges intézkedéséket, hogy megakadályozzák
az összes felszíni víztest
állapotának romlását. Felszín alatti vizek A
tagállamok végrehajtják a szükséges
intézkedéséket szennyezo anyagok felszín alatti
vizekbe történo bevezetésének megelozésére vagy
korlátozására és a felszín alatti víztestek
állapotromlásának megakadályozására.
11
IVÓVÍZ KIVÉTELRE HASZNÁLT VIZEK
A tagállamok biztosítják a kijelölt víztestek
szükséges védelmét, azzal a céllal,
hogy elkerüljék minoségük romlását, és ezzel
csökkentsék az ivóvíz eloállítása során
szükséges vízkezelés mértékét. A tagállamok
védoövezeteket alakíthatnak ki az ilyen
víztestek számára.
12
INTÉZKEDÉSI PROGRAM
Minden tagállam biztosítja intézkedési program
kialakítását valamennyi vízgyujto kerületre, vagy
nemzetközi vízgyujto kerület országának
területére eso részére. Minden intézkedési
program tartalmaz meghatározott
alapintézkedéseket és ahol szükséges
kiegészíto intézkedéseket.
13

• Az alapintézkedések körében a programnak
  tartalmaznia kell
• a vizek hatékony és fenntartható használatát
  elomozdító intézkedéseket
• b) a vízszennyezo anyagok kibocsátásának az
  elérheto legjobb technikán (BAT), illetoleg a
  környezet minoségi határértékeken alapuló
  szabályozását és megvalósítását
• c) az eloírt kibocsátási határértékeket vagy nem
  pontszeru (diffúz) hatások esetén a
  legmegfelelobb megoldásokat, illetve
  szabályozásokat, amelyek figyelembe veszik a
  szennyezés kombinált megelozésérol, a települési
  és ipari szennyvízkezelésrol, a vizek
  mezogazdasági eredetu nitrátszennyezéssel
  szembeni védelmérol szóló külön jogszabályok
  vonatkozó rendelkezései megjelölését.

14
Az ivóvíz kitermelésére használt vizek megóvása
érdekében az ivóvízbázis védelmének keretei
között a programnak elo kell mozdítania az
ivóvíz-minoségu víz eloállítása és szolgáltatása
során az ehhez szükséges vízkezelés mértékének és
az ezzel járó költség csökkentését. A programnak
tartalmaznia kell a vizek igénybevételével
(kitermelésével) és tározásával járó
beavatkozások, tevékenységek szabályozását,
ideértve azok engedélyezését és a készletek
nyilvántartását. A programnak tartalmaznia kell
a pontszeru és nem pontszeru (diffúz) lehetséges
szennyezoforrások esetében a szennyezo anyag
vízbe jutását szabályozó, megelozo vagy tiltó
intézkedéseket. A felsorolt intézkedéseket
rendszeresen felül kell vizsgálni, és ha
szükséges, megfeleloen módosítani kell.
15
VÍZGYUJTO GAZDÁLKODÁSI TERVEK
A tagállamok biztosítják, hogy minden, teljes
egészében a területükön fekvo vízgyujto kerületre
vízgyujto-gazdálkodási terv készüljön. A
vízgyujto-gazdálkodási terv tartalmazza a
vízgyujtok jellemzoinek, a környezeti
célkituzéseknek és a vizek jó állapotának elérése
érdekében - a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal
összhangban - azokat a tevékenységeket,
beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a
vizek mennyiségi, minoségi és ökológiai
állapotára, valamint ezen hatások elemzését,
továbbá a vizek jó állapotának elérése érdekében
tett és teendo intézkedéseket, intézkedési
programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez
szükséges monitoring programmal együtt. A
vízgyujto-gazdálkodási tervet az ország egész
területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Dráva,
a Tisza és a Balaton részvízgyujtoin tizenhét
vízgyujto-gazdálkodási tervezési részegységre
egységes tartalommal kell elkészíteni.
16
A vízgyujto-gazdálkodási terv tartalmazza
különösen a) a vízszennyezo anyagok
kibocsátásának csökkentése és megelozése
érdekében a szennyvízbevezetéseknél a kibocsátási
határértékeken, valamint elérheto legjobb
technikán, nem pontszeru (diffúz)
szennyezoforrások esetén a lehetséges legjobb
környezeti gyakorlaton alapuló intézkedéseket b)
a védett területek, védoövezetek, védoterületek
kijelölését és a nyilvántartással kapcsolatos
tevékenységeket c) a víz használatával
összefüggo gazdasági elemzést, a
vízszolgáltatások tekintetében a költség-
visszatérülés elvének érvényesítését.
17
A vízgyujto-gazdálkodással járó feladatok és
intézkedések körében a vízgyujto-gazdálkodási
tervnek tartalmaznia kell a) a vizek állapota
romlásának megelozését, megakadályozását szolgáló
intézkedéseket b) a felszíni vizek esetében, a
jó ökológiai és kémiai állapot elérését, illetve
fenntartásának biztosítását szolgáló
feladatokat c) az erosen módosított és
mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai
potenciál elérését, illetve fenntartásának
biztosítását szolgáló feladatokat d) a vizekre,
vízi környezetre a külön jogszabály szerinti
kockázatot jelento anyagok (kiemelten veszélyes
anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos
megállapításokat, intézkedéseket
18
A vízgyujto-gazdálkodással járó feladatok és
intézkedések körében a vízgyujto-gazdálkodási
tervnek tartalmaznia kell e) felszín alatti
vizek esetén a jó mennyiségi és kémiai állapot
elérését, illetve fenntartásának biztosítását,
valamint azokat a feladatokat, amelyek megelozik,
megakadályozzák, illetve korlátozzák a felszín
alatti vizek állapotának romlását, a szennyezo
anyagoknak a felszín alatti vízbe történo
bejutását f) az emberi tevékenység hatására
visszavezetheto szennyezo anyag kibocsátásának
megszüntetését, valamint a szennyezéssel járó
folyamat visszafordításához szükséges összetett
igazgatási és egyéb intézkedéseket g) az a)-f)
pontokban említett feladatokkal és
intézkedésekkel összefüggo határidoket és egyéb
feltételeket.
19
VESZÉLYES ANYAGOK
A Bizottság javaslata meghatározza az elsobbségi
veszélyes anyagokat is, illetve az irányelv
hatályba lépésétol számított négy éven belül, és
azt követoen legalább négyévente felülvizsgálja
az elsobbségi anyagok elfogadott listáját. Az
Európai Parlament és Tanács különös
intézkedéseket fogad el a vizek olyan
szennyezoanyagok vagy szennyezoanyag csoportok
általi szennyezése ellen, amelyek jelentos
kockázatot jelentenek a vízi környezetre, vagy
azon keresztül, beleértve az ivóvíz kitermelésre
használt vizekre vonatkozó kockázatokat is.
20
VÉGREHAJTÁS
A tagállamok legkésobb
2003. december 22-ig hatályba léptetik
azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
az irányelvnek megfeleljenek.
21
RENDELKEZÉSEK
A vízgyujto-gazdálkodási tervet elso alkalommal
2009. december 22-ig elkészíteni, a minisztérium
hivatalos lapjában közzétenni, majd ezt követoen
hatévenként korszerusíteni kell. Az emberi
tevékenységek környezeti hatásainak meghatározott
elemzését, valamint a víztestek kijelölését és
jellemzését 2004. december 22-ig, az elso
felülvizsgálatot szükség szerint, de legkésobb
2013. december 22-ig kell elvégezni. A védett
területek nyilvántartását és térképi ábrázolását
2004. december 22-ig kell elkészíteni. A
meghatározott monitoring program szerinti
monitoringot legkésobb 2006. december 22-ig kell
üzembe állítani. A meghatározott intézkedési
programot 2009. december 22-ig kell kidolgozni,
végrehajtását legkésobb 2012. december 22-ig meg
kell kezdeni, és 2015. december 22-ig, azt
követoen, 6 évente kell korszerusíteni.
22
A TANÁCS 98/83/EK IRÁNYELVE (1998. november 3.)
Az emberi fogyasztásra szánt víz minoségérol
23
CÉLOK
Az irányelv célja az emberi egészség megóvása az
emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége
által okozott káros hatásoktól, a víz
egészségességének és tisztaságának biztosítása
által.
24
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. emberi fogyasztásra szánt víz minden,
eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban
levo, ivásra, fozésre, ételkészítésre és egyéb
háztartási célokra szánt víz, függetlenül
eredetétol bármely élelmiszergyártó vállalkozás
által, emberi fogyasztásra szánt termékek vagy
anyagok gyártásához felhasznált víz 2. házi
elosztó rendszer minden olyan vízvezeték,
szerelvény és berendezés, amely az emberi
fogyasztáshoz általában használt csap és az
ellátó hálózat között van.
25
ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK
A tagállamok kötelesek megtenni az emberi
fogyasztásra szánt víz egészségességének és
tisztaságának biztosításához szükséges
intézkedéseket. Az emberi fogyasztásra szánt
víz akkor egészséges és tiszta, ha nem tartalmaz
semmilyen mikroorganizmust és parazitát, valamint
anyagot az emberi egészségre nézve potenciális
veszélyt jelento mennyiségben, illetve
koncentrációban.
26
ELLENORZÉS
A tagállamok megtesznek minden szükséges
intézkedést az emberi fogyasztásra szánt víz
minoségének rendszeres ellenorzésének
biztosítására, hogy meggyozodjenek arról, hogy a
fogyasztók rendelkezésére álló víz megfelel-e az
irányelv követelményeinek. Az illetékes
hatóságok megfelelo ellenorzo programokat
alakítanak ki valamennyi emberi fogyasztásra
szánt vízre vonatkozóan. A mintavételi helyeket
az illetékes hatóságok határozzák meg.
27
ELTÉRÉSEK
A tagállamok átmeneti eltérést engedélyezhetnek,
ám ezt a leheto legrövidebb idore kell
korlátozni, ami nem haladhatja meg a három évet.
Amennyiben valamely tagállam még egyszer
átmeneti eltérést szándékozik engedélyezni,
köteles tájékoztatni a Bizottságot, a második
átmeneti eltérésre vonatkozó döntést megalapozó
indokokkal együtt.
28
JELENTÉSKÉSZÍTÉS
A tagállamok évente megküldik jelentésüket a
Bizottságnak. A Bizottság megvizsgálja a
tagállamok jelentéseit, és háromévente
összefoglaló jelentést tesz közzé az emberi
fogyasztásra szánt víz minoségérol a Közösségben.
29
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!