AFRIKA

1
AFRIKA

• a Föld 3. legnagyobb kontinense
• a LEGSZEGÉNYEBB kontinens (az afrikaiak 50 -a
  kevesebb mint napi 1 dollárból él)
• itt a leggyorsabb a NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS
• itt a legmagasabb a mezogazda-ságból élok aránya
  (66 )
• itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok
  aránya (71 )
• itt a legalacsonyabb a megmuvelt területek aránya
  (kb. 6 )
• itt a legmagasabb az analfabétizmus (a 15 évesnél
  idosebb lakosság körében 60 )

2
AFRIKA

• Helyzete
• Megismerése, felfedezése
• Népessége
• Felszíne, tájai
• Éghajlata, természetes növényzete, talajai,
  vízrajza
• Gazdasági élete
• Észak-Afrika
• Nyugat-Afrika
• Közép-Afrika
• Kelet-Afrika
• Dél-Afrika

3
Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából
30 300 000 km²
52 országában több mint 900 millió ember él
(2005.) Határai
Földközi-tenger
Gibraltári-szoros
Szuezi-csatorna
Vörös-tenger
Atlanti-óceán
Indiai-óceán
4

• Partvonalának hossza 30 490 km,
• amely a nagy területéhez képest elég kevés.
  Partvonala tagolatlan.

Szomáli-félsziget
Guineai-öböl
Madagaszkár
Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco
vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség
3752'-nál található, legdélibb pontja a
Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség
3452'-nál található. A 73 különbség 8000 km-es
távolságot jelent.
5
Afrika megismerése

• Portugál hajósok már a 15. században
  körülhajózták, a partok mentén kiköto telepeket
  alapítottak.
• A belso területek felfedezését a 18. században az
  angolok kezdték meg. A folyókon hajóztak be a
  kontinens belsejébe.
• David Livingstone orvos, hittéríto és felfedezo
  volt. Bejárta a Zambézi vízrendszerét, felfedezte
  a Viktória-vízesést, a Tanganyika-tavat és a
  Nyasza-tavat.
• Henry Morton Stanley újságíró volt.
  Livingstone-t kereste meg, majd bejárta a Kongó
  folyó vidékét.

6
Magyar kutatók Afrikában

• Magyar László (19.sz.)a Kongó torkolatvidékét, a
  mai Angola területét kutatta. Feleségül vette a
  biéi uralkodó lányát. Leírásai felbecsülhetetlen
  néprajzi értékuek.
• Teleki Sámuel utazásának eredeti célja a vadászat
  volt. A Kilimandzsáró megmászása után észak felé
  fordulva felfedezte a Rudolf- és a
  Stefánia-tavat, majd egy kialudt vulkánt, amit
  utitársa, Höhnel Lajos térképész róla nevezett el
  Teleki-vulkánnak. Ez az egyetlen magyar név
  Afrika térképén.

7
Magyar kutatók Afrikában

• Kittenberger Kálmán hat alkalommal járt
  Afrikában, eloször 1902-ben, és összesen tíz és
  fél évet töltött ott. Több, mint 60 ezer
  példányból álló anyaggal gazdagította a Nemzeti
  Múzeum állattani gyujteményeit.
• Széchenyi Zsigmond neve elsosorban a híres
  Afrika-vadász emlékeit idézi fel. Könyveiben a
  vadászat, a vadász-kalandok tulajdonképpen csak
  keretét képezik egy hatalmas, sokrétu,
  hallatlanul színes ismeretanyagnak. Könyveiben a
  természet, a vadászat szépségeit a szakérto
  alaposságával, de a kalandos, regényes útleírás
  izgalmával írja le.

8
Népessége

• A lakosság legnagyobb része feketeboru negroid.
  Ok a Szaharától délre eso területeken élnek.
  Jellegzetes csoportjaik a szudáni és a bantu
  négerek csoportjai. Osközösségi szinten élnek a
  Kongó-medencében a pigmeusok, a
  Kalahári-medencében a busmanok. Fekete-Afrika
  népei törzsi közösségekben élnek és eros bennük a
  törzsi összetartozás érzése. Minden törzsnek
  saját kultúrája, szokásai, vallása és nyelve van.
  Gyakoriak a törzsi ellentétek.

9
- A Szahara és Észak-Afrika területét fehérek,
foleg arabok lakják. Az I. évezredtol érkeztek az
Arab-félszigetrol. Többségük mohamedán vallású.
Jellegzetes képviseloik a berberek és a tuaregek.
10
- Nagy számban élnek a kontinensen a volt
gyarmatosítók utódai, a fehérek.
- Afrika K-i partvidékén ázsiai származású
indiaiak és malájok élnek.
11
Felszíne
Osidei osföldek, táblás vidékek
Atlasz
Nílus-völgye
Szahara
Óidei röghegy-ségek
Szudán
Etióp-magasföld
Guineai-öböl partvidéke
Újido harmadidoszaki gyurthegységek
Kongó-medence
Kelet-afrikai-magasföld
Újido negyedidoszaki alföldek, medencék
Dél-afrikai-magasföld
12
Szahara
Földünk legnagyobb táblás vidéke. Középso részén
2000-3000 méter magas táblahegyek emelkednek ki
környezetükbol. Üledékes kozetei földgázt,
koolajat, rétegvizet rejtenek. Területén trópusi
sivatagi éghajlat uralkodik, ahol a fo
felszínfor-máló ero a szél és az aprózódás
Nevét az itt letelepedo arab törzsektol kapta. A
vidék vöröses színérol Sahra-nak, vörösnek hívták.
13
Szudán
A Szaharához hasonló felépítésu táj. Táblás
vidék, amit táblaszeru hegyek, medencék,
folyóvölgyek tagolnak. Területén szavanna
éghajlat uralkodik. A száraz évszakban az
aprózódás és a szél, a csapadékos évszakban a
folyóvíz pusztítja felszínét.
14
Etióp-magasföld
Meredeken emelkedik ki környezetébol ez az óidei
röghegység. Tetejét a harmadidoszakban vulkáni
kozetek borították be. Itt ered a
Kék-Nílus. Éghajlata függolegesen övezetes,
hegyvidéki éghajlat.
15
Kelet-afrikai-magasföld
Változatos felszínu táj. Ez egy 1200 m
átlagmagasságú, több részre tagolódott fennsík. A
Közép- és a Kelet-afrikai-árok fogja közre. Ezek
mentén törtek fel a kontinens legmagasabb vulkáni
hegyei, mint például a Ruwenzori vagy a
Kilimandzsáró. Bár rajta halad keresztül az
Egyenlíto, a nagyobb tengerszint feletti magasság
miatt szavanna éghajlata van, magas hegységeiben
pedig hegyvidéki.
16
Dél-afrikai-magasföld
Ez a vidék a terület közepén elhelyezkedo
Kalahári-medencét körbefogó magas fennsíkok
sorozata. Éghajlata változatos. Belso részein
sivatagos, peremein szavanna, déli részén pedig
mediterrán.
17
Atlasz-hegység
A kontinens ÉNy-i részén húzódik az
Eurázsiai-hegységrendszer kezdo
tagja. Éghajlatválasztó hegység, mert északi
lejtoin mediterrán, déli lejtoin trópusi sivatagi
éghajlat található. Növényzete nagyon szegényes,
mert erdoit már az ókorban kiirtották.
18
Kongó-medence
Lépcsos peremu, tál alakú mélyedés a kontinens
közepén. Átszeli az Egyenlíto, ezért éghajlata
egyenlítoi, folyói bovizuek és zuhatagosak. A fo
felszínformáló ero a mállás és a folyóvíz
felszínalakító munkája.
19
Guineai-öböl partvidéke
3000 km hosszú, 500 km széles sáv a Guinai-öböl
partján. Bár éghajlata egyenlítoi az esoerdo
többnyire hiányzik, mert kiirtották. Ez a terület
a kontinens egyik legsurubben lakott területe.
20
Nílus-völgye
Már az ókor óta lakott és intenzíven muvelt
terület. Öntözéses kultúrája magasan fejlett. Bár
trópusi sivatagi éghajlatú táj, a Nílus termékeny
iszapja és vize révén a kontinens legsurubben
lakott területe.
21
Éghajlata, természetes növényzete, talajai
Mediterrán éghajlat
Trópusi sivatagi éghajlat
Szavanna éghajlat
Egyenlítoi éghajlat
Szavanna éghajlat
Mediterrán éghajlat
22
Egyenlítoi éghajlat

• Jellemzoi
• - Állandó felszálló légmozgás
• - 1 évszak meleg, csapadékos nyár
• állandó magas homérséklet
• az évi közepes hoingás és a napi hoingás kicsi
• egész évben csapadékos
• a levego nedvességtartalma állandóan magas
• a folyók bovizuek és egyenletes vízjárásúak
• természetes növénytakarója a trópusi esoerdo
• talaja a vörös színu laterittalaj

23
A trópusi esoerdot nagyon suru növényzet, szinte
járhatatlan erdo, fokoza-tosan újuló levélzet és
nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdoben a
fényviszo-nyokhoz igazodva több szint alakult ki
- elso lombkoronaszint magas, 50 m-ig nyúló
óriásfák - második lombkoronaszint közepes
termetu, 20 25 m-ig nyúló fák - harmadik
lombkoronaszint kisméretu fák - cserjeszint
növényei a pálmák - gyepszint páfrányok élnek
itt - liánok szintje kúszónövények - epifiták
szintje fán lakó növények
24
Állatvilág - Emlosök emberszabású majmok
(gorilla, csimpánz), elefánt, orrszarvú, zsiráf,
okapi, varacskos disznó, leopárd - Madara
papagájok - Hüllok krokodil, kígyók, gyíkok -
Rovarok hangyák, termeszek
25
Szavanna éghajlat

• Jellemzoi
• - 2 évszaka van
• - nyáron a felszálló légmozgás uralma alatt áll,
  ezért nyara meleg és csapadékos
• - télen a leszálló légmozgás uralma alatt áll,
  ezért tele meleg és száraz
• átmeneti jellegu éghajlat az Egyenlítohöz
  közelebb a csapadékos évszak a hosszabb (9-10
  hónap), míg a térítokörökhöz közelebb a száraz
  évszak
• a folyók ingadozó vízjárásúak
• természetes növénytakarója a csapadék-viszonyokho
  z alkalmazkodik az Egyenlítotol távolodva erdos,
  majd cserjés, végül füves szavanna
• talaja a vörös színu laterittalaj

26
NövényvilágA nedves szavannát a lombhullató
erdo jellemzi, amely az esoerdonél alacsonyabb és
kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel
rendelkezik. Sok örökzöld és lián no az
erdoben.Jellemzo fája az akácia. A mocsaras
területeken és az állóvizek partjain papirusz
él.A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises
fákból, bokrokból áll, de pálmák is elofordulnak.
Jellemzo fája a majomkenyérfa.
27
Állatvilág - A szavanna emlosökben igen gazdag
terület antilopfélék, zsiráf, zebra,
kafferbivaly, orrszarvú, elefánt, oroszlán,
leopárd, sakál, hiéna, víziló, gepárd. -
Madarak flamingó, strucc, keselyu.
28
Trópusi sivatagi éghajlat

• Jellemzoi
• - Állandó leszálló légmozgás
• - 2 évszak forró, száraz nyár és enyhe, száraz
  tél
• állandó magas nappali homérséklet
• az évi közepes hoingás kicsi, de a napi hoingás
  nagy (akár 50C)
• Egész évben száraz. Az évi csapadék mennyi-sége
  nem éri el a 200 mm-t.
• a folyók idoszakos vízjárásúak
• Összefüggo természetes növénytakaró nem
  alakulhatott ki. Gazdag növényzet csak a vizek
  közelében lévo oázisokban alakult ki. A kicsit
  csapadékosabb félsivatagokban szárazságturo, gyér
  növényzet alakult ki.
• Összefüggo talajtakarója nincs.

29
Növényvilág kopár, foltokban gyér növényzetu
terület. Állatvilág rágcsálók, teve, sivatagi
róka, kígyók, gyíkok, skorpiók.
30
Mediterrán éghajlat

• Jellemzoi
• - A mérsékelt éghajlati övezet éghajlata.
• - 4 évszaka van
• nyara meleg és száraz, tele enyhe és csapadé-kos
• a folyók ingadozó vízjárásúak
• természetes növénytakarója az örökzöld,
  keménylombú erdo
• talaja a humuszban gazdagabb, fahéjszínu
  laterittalaj

31
Növényvilág Az Atlasz-vidéken aleppói fenyo,
atlanti cédrus, magyaltölgy, paratölgy, macchia,
törpecserje Fokföldön babérlombú növényzet
Állatvilág Az Atlasz-vidéken szarvas,
vaddisznó
32
Vízrajza
Folyói Kongó- legbovizubb - egyenletes
vízjárású - tölcsér torkolatú Nílus - a
Föld leghosszabb folyója - ingadozó vízjárású
- delta torkolat Zambézi Viktória-vízesés -
ingadozó vízjárású - tölcsér torkolatú
Niger - ingadozó vízjárású - delta torkolat
33
Afrika gazdasági élete
Észak-Afrika
Nyugat-Afrika
Közép-Afrika
Kelet-Afrika
Dél-Afrika
34
Észak-Afrika

• Jellemzoi
• arab lakosság
• sokoldalú gazdaság
• a lakosság nagyobb része mezogazdaságból él
• mediterrán területeken
• szolo, narancs, citrom, olajbogyó, primor
  zöldségfélék (eper, dinnye), köles, búza
• juh, kecske
• sivatagi oázisokban
• datolya, teve

35

• Az ipar jellemzoi
• a mezogazdaság terményeit dolgozza fel
• az élelmiszeripar, textilipar és boripar
• Tunézia világ legjelentosebb
  olívaolajtermeloje
• sok ásványkincset bányásznak
• Marokkó világ legnagyobb foszfát-exportore
• (mutrágya alapanyaga)
• Líbia, Algéria, Tunézia jelentos koolaj,
  földgáz
• - Nagy jövedelem származik az idegenforgalomból

Tunézia
Marokkó
Líbia
Algéria
Egyiptom
36
(No Transcript)
37

• A régió egyik országa EGYIPTOM
• Afrika 2. legnépesebb országa
• a sivatagi éghajlat miatt a lakosság többsége a
  Nílus-völgyében él.
• vezeto gazdasági ágazata a mezogazdaság
  legfontosabb terményei
• gyapot (a világon a legjobb minoségu)
• datolya (a világ legnagyobb termeloje)
• cukornád, rizs, búza, kukorica, burgonya,
  zöldségfélék, gyümölcsök
• hagyományos ipari ágazatai pamutipar,
  élelmiszeripar
• - új ipari ágazatai
• koolaját és földgázát a vegyipar dolgozza fel
• egyre több kohászati és gépgyártó üzeme épül
• itt van Afrika legnagyobb gyógyszergyára
• jelentos bevételei származnak
• az idegenforgalomból
• a Szuezi-csatorna használati díjaiból

Egyiptom
38
(No Transcript)
39
(No Transcript)
40
Fovárosa Kairó (13 millió lakosával az arab
világ legnépesebb városa) Jelentos városai
Alexandria, Asszuán, Szuez
41
Nyugat-Afrika

• Jellemzoi
• az ellentétek földje
• a Szaharától délre eso területe a Száhel-övezet,
  az éhség övezete.
• gyors népességnövekedés -gt szarvasmarha-állomány
  növekedése -gt túllegeltetés -gt elsivatagosodás

Száhel-övezet
Guineai-öböl partvidéke
42
- A Guineai-öböl partvidéke kedvezo adottságok
megmuvelheto föld sok csapadék sok
ásványkincs mezogazdaság Vándorló kapás
földmuvelés Ültetvényes gazdálkodás köles,
kukorica, batáta, kávé, kakaó, olajpálma,
manióka, rizs kaucsuk, földimogyoró,
gyapot
43
- A Guineai-öböl partvidékének ásványkincsei Gui
nea világ legnagyobb bauxitkészlete, 2.
termelo Ghána, Libéria arany- és
gyémánt Nigéria Afrika legnagyobb koolaj- és
földgázkitermeloje
bauxit
koolaj, földgáz
arany, gyémánt
44
Közép-Afrika
Jellemzoi kedvezo adottságok megmuvelheto
föld sok csapadék sok ásványkincs mezogazdas
ág Vándorló kapás földmuvelés Ültetvényes
gazdálkodás köles, kukorica, batáta, kávé,
kakaó, olajpálma, manióka, rizs kaucsuk,
földimogyoró, gyapot nemesfák (mahagóni,
ébenfa, vasfa, teakfa) kivitele Ásványkincsei
Zaire réz, gyémánt Zambia réz Fejletlen
feldolgozóipar
Közép-Afrika
45
Kelet-Afrika
Kelet-Afrika

• Jellemzoi
• kedvezo adottságok kellemes éghajlatú
  magasföldek
• gazdag állatvilág
• Gazdasági ágazatai
• Idegenforgalom Kenya, Tanzánia (Szerengeti NP,
• Ngorongoro NP)
• - Mezogazdaság kávé, tea, gyapot
• Zanzibár, a fuszersziget
• szegfuszeg, fahéj, vanília

46
Dél-Afrika

• Itt van Afrika legfejlettebb állama a
• Dél-Afrikai Köztársaság
• Fovárosa Pretória
• Jellemzoi
• Elonyös földrajzi fekvés
• Jó közút- és vasúthálózat
• Kellemes mediterrán éghajlat (szolo,
  déligyümölcs)
• és szubtrópusi monszun éghajlat (cukornád,
  banánültetvények)
• -sok ásványkincs -gt vezeto gazdasági ágazat a
  bányászat és az ipar
• világ elso aranyérc, platina, krómérc
  bányászata
• világ 2.-3. gyémánt, uránérc, színesércek
  bányászata
• sok casérc, feketekoszén
• -fejlett ipar kohászat, gápgyártás, vegyipar
• -ipari központok Johannesburg, Pretória,
  Fokváros (kiköto)

Dél-Afrika
47
(No Transcript)